Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

1980. JANUÄR 6., VASÁRNAP Egy héi a faiEácshan (3.) A nagyság kovácsai TTa a föld dolgát nem ke­rülheti meg, úgy a víz ügyébe egyenesen belebotlik az ember Tápiógyörgyén. Lassan tíz éve, hogy meg­alakult a víztársulat, akkor fúrták a kutat Györgyén. Igaz, nem egy hónap alatt, mint hajdanán. Akkor, így tu­dósit Faragó Béla igazgató falukrónikája, 1902-ben feb­ruár 25-én kezdték a munkát és, március 30-ra bevégezték az első közkút fúrását. Most ehhez majd két év kellett. So­kallják az emberek az időt: tíz év alatt a kapukig jutott a víz. Drágállják a pénzt: nyolcezer forint a bekötés ára. Vébé-jegyzőkönyvek, ta- nácsülési papírok követik a víz bonyolódó útját, egyre fo­gyó számban. Ahogy fogyott az emberek türelme is. A víz­ről beszélve már harag sincs bennük. Rosszabb a helyzet: közömbösek. Szembesítés a vb-n-**■ Mi a baj a györgyei viz­áéi? , Unyi József, a'víztársulat el­nöke: — Az üzemeltető szerint ke­vés a víz, s az a kevés is gá­zos. Az első mellé kellene egy második kút, gázszűrő a vízre. — A bekötéseket azért meg­kezdték. — Meg, ideiglenes szűrővel. — Hol van bekötve a víz? — A középületekben: óvodá­ban, a sütőiparnál, a faluhá­zán. A vízügy dolgozóinál, az orvosnál. — önnél, a víztársulat elnö­kénél? — Nálam is. .— Még kinél? — A tanács dolgozóinál. — Mindnél?- — A ■ tanácselnöknél, és a vébétitkárnál. A tanácselnököt kérdezem. — Átgondolták ezt a vízbe­kötési dolgot? Varró István: ■f- Utólag mérlegelve az ügyet, azt hiszem, nem. Kap­tunk is érte: tanácsülésen kel­lett felelni a tagságnak; a já­rás küldöttje a vébé előtt fo­gott vallatóra bennünket. Most sem mondhatok mást, mint akkor: attól, hogy nekem nincs, másnak sem lenne gyor­sabban vize, mégsem érzem jól magam most. Fia ezen múlott volna, eszünkbe sem jut vál­lalni a dolgot. — Azelőtt honnan vette a vizet? — A csapból. Bent volt ne­kem a- víz régen a lakásban. Magam szereltettem föl a hid­rofort. Dr. Samu János, a járási hi­vatal elnöke: — Egyszerűen nem értem a dolgot. Tisztességes, jó vezetők, hogyan csinálhatnak ilyet, mi­re volt jó? Talán figyelmezte­tőnek. Nagy figyelmeztető ez és ha okulnak belőle más ve­zetők is, talán megérte a fi­zetség. flsgyközségí gondok Valamikor csak álmodhat­tak a györgyeiek a vízről. Az is nagy dolog volt, hogy volt egy közkút, onnan hordta az egész község évtizedeken át a vizet, most az okozza a ria­dalmat, hogy meglehet, még egy évet kell várni a bekötés­re. Igaz, faluja nagyságának ko­vácsolásában a györgyei nép mindig elöl járt. Egy 1958-as vébéjegyzőkönyv tanúsága szerint: „Egy ilyen jó adófize­tő községnek úgy kellett vol­na kinéznie, mint egy város­nak.” Igényeiket ma sem ad­ják alább, „Kisközség va­gyunk, nagyközségi gondok­kal” — mondja a tanácselnök. Nézzük a tényeket. A járás három (!j bölcsődéjéből egy Györgyén van; a községben nincs óvodagond; a szociális otthonnal és az új öregek nap­közi otthonával megoldott az idősek helyzete; az általános iskola felszerelését egy város megirigyelhetné, miként száz- százalékos szakos ellátását is. A faluháza egy járási központ dicséretére válna, zeneiskola meg egyenesen egyetlen, s ép­pen Tápiógyörgyén működik a járásban. *— Nem fényűzés ez a zene­iskola? 'Mátyás Ferenc igazgató: — Meglehet, kívülről annak tűnik. Nekem inkább veríté- kes munkát jelentett a létre­hozása. Ha nem ez a tanácsi vezetés áll mellettünk, talán soha nincs Györgyének zene­iskolája. Olajpadlós iskola volt, a falu első iskolája. Idén sikerült emberi módon átala­kítani. Aztán a tanárok! Kit találok én képzett zenészt, aki vállalja az egész napi munkát, úgy, hogy utazgat a járásban? — Hány gyerekük van? — összesen háromszáz. Csak Györgyéről kilencven. Egy ze­nekarral kezdtük, ma ez az rend, Magyar Szabadság Rend. Az utóbbit kétszer kaptam meg. A Munka Érdemrend arany fokozatát három alka­lommal vehettem át. A szov­jet hadsereg katonájaként pe­dig a Vörös Csillag kitünte­tésben részesültem. lengyel, bolgár, görög kitüntetések — elég, ne soroljuk tovább. Sok­szor elismertek, de ne csinál- jón belőlem hőst, egyike va­gyok azoknak, akik tudták, hol a helyük. S ezt a tényt so­hasem soroltam érdemeim kö­zé — mondja kis bocsánatké­rő mosollyal. Már-már udvariatlanul ma­kacs, konok vagyok, amikor azt a .kérdést feszegetem — többszöri finom elutasítása el­lenére — vajon hogyan vé­lekedik mai építőmunkánkról. hétköznapjainkról ? MA MAR nem dolgozom. Azonban az emberekkel. a Magyar Partiján Szövetség­gel, melynek egyik alapító tagja vagyok, nem szakadt meg a kapcsolatom. De pél- , dául a Magyar Kereskedelmi Kamarába már csak látoga­tóként, e«y-egy kézfogásra té­rek be. Pedig tanácsadóként nekik dolgoztam nyugdíjazá­som után. Nincs arra alapom, hogy a máról netán bírálatot mondtak. Igaz, csodálatos a fejlődésünk, nagyok az ered­ményeink, melyeket harminc­öt év alatt elértünk. Különö­sen, ha mé? azt is hozzáte­szem, nem ritkán felelőtlenül, hanyag munka kíséretében ju­tottunk el idáig. A tv min­den hírt a szobámba hoz. Szeretem is a kritikus . mű­sorokat. Amikor példáiul azt feszegetik, hogy mennyi kín­nal lehet egy ésszerű újítást elfogadtatni. A mái emberek? Nagyszerűek élnek közöttünk. A zsanaii gázkitörés elfojtásán dolgozókra gondolok. Nem kérdezték hányszor, hány na­pig kell a lángokkal küzdeni, netán életüket; épségüket koc­káztatni./ Sajnos őket veszít­jük szem elől a hétköznapok­ban, pádig közöttünk vannak! Csak ritkán kerülnek ref­lektorfénybe. S mi tagadás, a rossz könnyebben szúr sze­met. Hogyan telnek napjai? Olvasok. Visszaemlékezése­ket, katonák, politikusok írá­sait. — ön nem ír hasonlót? — Kellene! Megegyeztünk Gyáros íjásztával, hogy egy­mástól függetlenül papírra vetjük az életrajzunkat. Há­rom hónapja két oldal mag is van 'belőle! Egyszerű életút az enyém. BECSUKÓDIK mögöttem az ajtó. Egy ígiéretet hagyok ma­gam után : e sorokkal nem csinálok különleges, nagysze­rű embert Ráth Károlyból. Nem, mart .ahogy mondta: so­hasem akart az lenni! Szerinte Oz elvhűség, a kötelesség vál­lalása nem érdem — egysze­rűen az ember feladata! Varga Edit együttes a falu legféltettebb kincse. Nem tudunk úgy ját­szani a községben, hogy ne le­gyen telt ház. Ide bekerülni dicsőség, de az nálunk tanulni is. Nekünk a kisujjunkat sem kell mozdítani azért, hogy be­jöjjenek a gyerekek. — Lemérhető-e a zene ha­tása? i — Amíg itt van nálunk a gyerek, mindenképp. Ha kike­rül az iskolából, sokukban legföljebb a sajnálkozás ma­rad meg felnőttkorra; de kár, hogy nem folytatták a zenét. Mi hiszünk nevelésünk erejé­ben, hogy az a szellem, ami a falaink között körülveszi a gyereket, lassanként beszivá­rog a vaskerítések mögé is. Az igazgató egyébként ta­nácstag, az ifjúsági albizott­ság vezetője. — Miért lett tanácstag? — Miért? Magam sem gon­dolkodtam ezen. S éppen mert természetesnek tartom, bizo­nyára összefügg a munkám­mal. Végtére is egy anyaggal dolgozunk: én is, a tanács is. Egészségre nyugalmat A tanács oldalában ott ma­gasodik a faluháza. Pártház, KISZ-épület, úttörő-foglalkoz­tató, könyvtár egyszerre. Több milliós értékű épület, több milliós' társadalmi munka fek­szik benne. Egyedül a' szín­pad hiányzik. Ha jobban át­gondolják a tervezést, talán még arra is futotta volna. Nem gondolták át. Az emele­ten tizennyolcezres könyvtár, a könyvtáros Szuhay Adél. — Ügy hallottam, a nyár derekán hat év után el akart menni innen. — Jól hallotta, el voltam keseredve, nem láttam kiutat. Magamra maradtam. — Aztán meg házhelyet vá­sárolt és most épít a község­ben. — Ez is igaz. Megváltoztak a körülmények. Valami meg­mozdult, több segítséget ka­pok, s ez biztató a jövőre. Az év elejére lesz művelődési ház igazgatónk is, több időm jut a könyvtárra. Megérjük majd, hogy nemcsak köny­veink, olvasóink is lesznek. — Tervei? — Élni, dolgozni akarok. Ügy mondja, azzal a kívá­násai, ahogy az öregek kö­szöntik egymást a napközi otthonban reggelente. Régi, szép györgyei köszöntéssel: „Egészségre nyugalmat.” Major Árvácska (Vége) Megalapozóit Az új év beköszöntésével Pest megyében is megkezdődtek a pártalapszervezetek veze­tőség választó taggyűlései. Ezek a párttaggyű­lések általánosságban is jelentősek, de saját munkahelyi környezetben mindegyik különös fontossággal bír. Jelentőségüket több ténye­ző igazolja. Mindenekelőtt az, hogy a párt XII. kongresszusát megelőzően ezeken a taggyűlé­seken választja meg a párttagság az alapszer­vezet vezetőségét. Ez a faggyúié# ad bizalmat azoknak a párttagoknak, akik a felsőbb szin­tű pártértekezletein képviselik majd küldött­ként az aiapszervezet kommunistáit. Tovább növeli a taggyűlés felelősségét, hogy megtár­gyalják a XII. pártkongresszus irányelveit. Ekkor hagyják jóvá '— ahol arra felkészülteik —, az aflapszervezetek idei cselekvési prog­ramját. Másutt, ahol erre még nem készültek fel, ott februárban, külön taggyűlésen vitat­ják majd meg és hagyják jóvá ezeket. Ja­nuárban tehát sokoldalú feladat előtt állnak a pártalapszervezetek. Arra,, hogy a kommunisták felelősséggel és jó színvonalon képesek ellátni tennivalóikat, biztosítékok a nem régen befejeződött beszá­moló taggyűlések, s az, hogy a párttagság te­kintélyes párttagokat választott a jelölő bi­zottságokba. Ezek a bizottságok már befejez­ték munkájukét; meghallgatták és figyelem­be vették a párttagság véleményét a vezető­ségek újra jelöléséről, illetve új tagok javas- lásáiről.. A pártalapszervezetek döntő többsé­gében a vezetőség kollektív munkával, ered­ményesen dolgozott az elmúlt években és a párttagság elégedett lehet munkájukkal. Ta­pasztalatai szerint a. párttagság őszintén mon­dott véleményt az eddigi vezetőségek munká­járól. Több helyen azonban új alapszervezeti titkár, illetve új vezetőségi tagok megválasz­tását ajánlotta a jelölő bizottságnak. Várhatóan a megye 1400 alapszervezetében a titkároknak több mint 80 százalékát -javasol­ják újraválasztani, s csupán mintegy 20 szá­zalék cserélését találják szükségesnek. Ha­sonló a helyzet az atlapszervezeti vezetőségi ta­gok cseréjével — következtetve a beszélgetés­ből, valószínűleg az sem éri el a 20 százalékot.. Az újjáválasztásna nem javasolt alapszerve­zeti titkárok és vezetőségi tagok túlnyomó többségét nem alkalmatlanság miatt nem je­lölik ismételten. Többségüknél az idős kor, nyugdíjazás, esetenként családi körülmények - játszanak szerepet abban, hogy esetleg nem maradnak az altapszervezetek vezetőségének tagjai. Természetesen az irányító pártszervek gondoskodnak számukra más megfelelő párt- megbízatásról. Az al apszervezetek vezetésében ez a várható stabilitás azt bizonyítja, hogy Pest megye pártalapszervezeteinek többségében eddig is olyan vezetőségiek és titkárok dolgoztak, akik eredményesen oldották meg feladatukat, a párttagság mozgósításában, a XI. pártkong­resszus határozatainak végrehajtásában. A jelölő bizottságok tapasztalatai szerint a párttagság a vezetőségválasztó taggyűléseken olyan párttagokra adja szavazatát, akik meg­felelő politikai érettséggel, elméleti, tudással és az alapszervezeti irányító munkában kellő jártassággal rendelkeznek. Ilyen vezetőkre lesz szükség az alapszervezetek élén, mert a párt XII. kongresszusiénak határozatát, az 1980-as év feladatait csak arra rátermett, az aliapszer- vezetek kommunistáit mozgósítani tudó párt­vezetőségekkel tudjuk eredményesein végre­hajtani. A ielölcfeizotlsagok javaslata összegezett véleményen van, mint a jelölő bizottság, a szükségessé teszi, hogy az a párttag, aki más véleményen van, mint a jelölőbizottság, a taggyűlésen mondja azt el. Ez nemcsak joga a párttagságnak, de kötelessége is. Az a veze­tőségválasztó taggyűlés töliti be feladatát, Panelládák raktárnak A 22-es számú Volán dolgozói Vecsésen, a Ferihegy Tsz hamarosan épülő raktárhelyiségéhez ezer 20 mázsás beton­panelt szállítottak. Az építkezési munkálatok a közeljövőben kezdődnek. Halpiágyi Péter felvétele amelyen a résztvevők mindegyike meg van győződve a jelölés helyességéről. Tehát min­den egyes párttagnak van joga kérdezni, ja­vasolni. Kommunistához méltó keretek között más vagy új jelölt felvételét kezdeményez­ni a jelölő listára. Természetesen ezen túlme­nően mindenki a titkos szavazásnál is érvé­nyesítheti véleményét. ­Mind a jelölésnél, mind a választásnál a szervezeti szabályzat előírása a mérvadó: minden párttag választó és választható azza1 a megkötéssel, hogy az aiapszervezet titkári funkciójához legalább hároméves párttagság szükséges. Vezetőségi tagnak ennél fiatalabb párttagok is megválaszthatok. Az alapszervezetekben most folyó vezető- ságválasztás _— amely öt évre szól —. nem egy aktus a sok' közül a kommunisták életében. Olyan öt évre választ most vezetőket a tagság, mely során a szocialista építő, muníka felada­tit az eddiginél nehezebb körülmények között kell végeznünk. De ha jól választanak az alapszervezetek kommunistái és teljes biza­lommal vannak az új vezetőség iránt, akkor biztosan remélhetjük, hogy a XII. pártkong­resszus határozatait jól oldják majd meg. A januári taggyűlések fontos feladata, hogy kialakítsa és összegezze véleményét a XII. pártkongresszus irányelveiről. A már közzé­tett irányelveket <a párttagság nagy érdeklő­déssel fogadta. A csaknem 4000 pártcsoport megismerte és már többsége meg is vitatta az irányelveket. Az irányelvek vitája nagy fel­adat elé állítja a taggyűléseken a kommunis­tákat: olyan dokumentumról kell véleményt mandaniofc, amely aiz egész nép, hazánk életé­ről és jövőjéről szól. Az á taggyűlés tölti be e témában jól a szerepét, amely nem mechani­kusan foglalkozik az irányelvekkel, nem min­den fejezetét vitatja egyenlő súllyal, hanem a számúikra fő fejezetekre irányítja a figyelmet, s alakítja ki az egyetértést. A vitabevezetőle elsősorban az alapszervezetek jellegének, mű­ködési területének megfelelően foglalkozzanak az irányelvekkel. Természetesen a párttagság a vita során az irányelvek egészéről kifejtheti véleményét. Minden területen fontos, hogy az irányelvekről szóló vitabevezetőik, a III. „A gazdasági építőmunfca feladatai” című fejezet­nél kapcsolják össze a tennivalókat az MSZMP Központi Bizottságának 1979. decemberi hatá­rozatával Az irányelveket máris tekintsék a munkában dokumentumnak. A termelőüzemedben, de valamennyi mun­kahelyen az év első napjától érződjön o fe­gyelmezettebb, a jobb minőségű munka hatá­sa. A taggyűlések idején is igyekezni kell ér­vényt szerezni az irányelvek azon megállapí­tásának, hogy a társadalmi tevékenység min­den területén az eddiginél is fontosabb fel­adattá vált o belső tartalékok mozgósítása. Gazdasági helyzétünk megköveteli, hogy a munka termelékenysége gyorsabban növeked­jék. Különösen fontos az önköltségnek, az ener­gia- és anyaghányadnak a csökkentése. Nagy tartalék rejlik az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegye­lem erősítésében, a munkaidő teljesebb ki­használásában, A takarékosság váljék a gaz­dálkodás állandó elemévé. Pest megyében eredményes munka folyt az 1979. évi gazdasá­gi- és kommunális tervek teljesítéséért. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy az erő­feszítéseket siker koronázta — és mind az ipar mind a mezőgazdaság —, a gondok elle­nére —. jó évét zárt. Megteremtődött a feltéte­le az 1980-as év tervszerű Indításának. A szi­gorúbb gazdasági tevékenység, a nagyobb fe­gyelem és takarékosság — az irányelvek meg­állapításai szerint is— feltételezi a pártáiét to­vábbfejlesztését. Ezért a pártalapszervezetek- nek a napi irányító és ellenőrző munkájuk során már most szükséges érvényesíteniök az irányelvekben me g f agaim ázott ak at, melyek szerint; a döntés minden szinten a választott szervek kollektív feladata. A határozatok még jobban összpontosulja­nak az időszerű és konkrét feladatokra. A de­mokratikusan meghatározott döntések minden párttagra kötelezőek, s a végrehajtásban ér­vényesíteni kell a személyes felelősséget. A kollektiven kialakított határozatok mellett minden tisztségviselő, minden párttag álljon ki, s felelősein hajtsa végre azokat: munka­helyén, környezetében mindent tegyen meg valóra váltásukért. Fejleszteni kell a párt bel­ső életét, munkastílusát, s növelni a pártmun­ka mozgalmi jellegét, csökkenteni formális vo­násait. A kommunisták fokozzák politikai ak­tivitásukat, fordítsanak az eddigieknél is na­gyobb figyelmet a tömegeket foglalkoztató problémákra, lépjenek fel határozottan a hi­bákkal. fogyatékosságokkal szemben. A párt minden trgiü példamutatóan telje­sítse kötelességét, éljen jogaival, hiánytalanul tartsa meg a párt- és állami fegyelmet. A pártban mindenki számára azonosak a nor­mák. Erősödjék a párt tagjaiban a közösségi szellem, a kommunista szierénység, a tettre- készség. Azak a pártalapszervezetek, amelyek elkészítették az 1980-as évre vonatkozó cselek­vési programjaikat, azok a decemberi beszá­moló taggyűlésein elfogadott határozattal és a XII. kongresszus irányelveivel összhangban terjesszék a januári taggyűlés elé jóváhagyás­ra. A megye pártalapszervezetei a januári veze­tőségválasztó és a Központi Bizottság irányel­veit tárgyaló taggyűlésen alapozzák meg az 1980-as év alapszervezeti-politákai munkáját. A párt XII. kongresszusán pedig új lendületet kapnak feladatuk megoldásához. DR. ARATÓ ANDRÄS az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom