Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI J AP AS ES XXIV. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1980. JANUÁR 27., VASÁRNAP Összefogott tizennyolc szövetkezet Sikeres takarmánytermesztés Gondozni kell az ősgyepet is Lelemény és szakmaszeretet Megújulásra vár a régi nyomda Nem fért be — visszaküldték Az MSZMP Központi Bi­zottsága a közelgő XII. párt- kongresszus alkalmából még december elején közzétette irányelveit. A gazdasági épí­tőmunka feladatairól szólva kiemelte: „Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságban meghatározó jelentőségű gabona- és kukori­catermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a ta­karmány takarékos felhaszná­lására, a melléktermékek jobb hasznosítására. Mezőgazdasá­gunk fejlődése azt követeli, hogy a nagyüzemek munkája váljék hatékonyabbá.” A fehérjetakarmányokról nem kell bizonygatni, hogy az állattenyésztésben mennyire fontosak, hogy termelésük népgazdasági érdek. Nagyüzemi jószágtartás megfelelő takarmányozás nélkül elképzelhetetlen. Kutatással, kísérletezéssel szerte a világon, hazánkban is foglalkoznak. Az eredmények önmagukért beszélnek, s mel­lettük szól az is, hogy a ke­reskedelmi és exportkapcsola­tok e téren kiszélesedőben vannak. Cegléden a gesztorgazda Le­nin Termelőszövetkezet mel­lett tizenhét tagszövetkezete van a hat megyére kiterjedő Fehérje Takarmány Termelési Gazdasági Társulásnak, amely most egyesztendei, érdemleges munkáról adhatott számot társulati ülésén. Céljaikat szerződésben határozták meg, konkrét terveket dolgoztak ki tevékenységükkel, feladataik­kal, pénzügyeik intézésével kapcsolatban. Az első, teljes értékű év tapasztalatai, ered­ményei és tanulságai a szám­adatok tükrében azt mutatják, hogy az út, amelyen eündul- tak, jó. Következetesen, fe­gyelmezetten, a technológiák és tapasztalatok ismeretében kell folytatni, amit elkezdtek. A társulás kutató és kereske­delmi szervekkel egyaránt kapcsolatot tart. A lucernát, pillangós növényt, silókukori­cát termesztő, rét-legelő gaz­dálkodást folytató taggazdasá­gok a kompolti Agrotechnikai Kutató Intézettől, valamint a szarvasi öntözési Kutatóinté­zettől kapnak útmutatást, alaptechnológiát. A kompol- tiakét mindig kiegészítették a legújabb kutatási eredmények­kel, a szarvasi ÖKI egy tavaly őszi együttműködési, megálla­podás nyomán gyepgazdálko­dási alaptechnológiát készít, melyet főként Pest megyei taggazdaságaik igényelnek. A már kiadott technoló­giák végrehajtását rend­szeresen ellenőrizték, ter­melést segítő javaslatokat tettek, amelyeket a legtöbb helyen Nemcsak helytörténeti, ré­gészeti, művészeti ismeretek­kel, hanem botanikai érdekes­séggel is meglepte látogatóit az utóbbi hetekben, hónapok­ban a ceglédi Kossuth Múze­um. Termést hozott ember magasságú citromfája, öt szép gyümölcs érlelődött again. A mediterrán növénytől ez igen szép teljesítmény, hiszen te­rembe zárva él, nem kiap túl sok napfényt, a szobalevegő páratartalma sem vetekszik — érthetően — a délszakival. A citromfa eleinte nehezen szok­ta meg a helyét, inkább el­enyészni látszott, mint éledni. A múzeumban dolgozók nem mondtak le róla egykönnyen. A szakszerű gondozáshoz ta­kértek, illetve szívesen fo­gadtak. Segítenek az agroké­miai laboratóriumi vizsgálatok is. A gazdasági társuláshoz most húszezer hektárnyi terü­let tartozik. A talaj minősége, hasznosíthatósága különböző. Lucernából összességében még nem érték el a tervezett hek­táronkénti termésátlagot, bár voltak olyan közös gazdasá­gok, ahol a tavalyinál jobb eredményt tudtak felmutatni. Második és harmadik kaszá­lásra az aszály is megtette a magáét. Néhány táblán az át­lagos termés 85—110 mázsa lett hektáronként, mint pél­dául a nagybaracskai Haladás Tsz-ben és az abonyi József Attila Tsz-ben, vagy a mező- szemerei kísérleti parcellán. Másutt a termés nem közelítet­te meg a tervezettet. A társa­ság vezetőségének véleménye szerint több helyen szükség volna arra, hogy néhány faj­tával kísérletezzenek. A szer­zett tapasztalatot hasznosítva növelhetnék a hozamot. A kísérlethez kellő vetőmagot a monori Vetőmagtermeltető Vállalat adná, szerződés alap­ján. A szerződés egyben le­hetőséget ad arra is a jövő­ben, hogy fokozhassák a lu­cernamag termesztését, erre igényt tartana a monori cég. A másik takarmánynövény­nél, a silókukoricánál szintén érezni lehetett a nyári száraz­ság hatását. A termésátlag az előző évinek háromnegyede lett. Mivel a növény száraz­anyag-tartalma nőtt, ideáli- sabb körülmények közt taka­ríthatták be a téli takar­mányt Szálastakarmányból a szárítóra kisebb nedvességtar­talmú került, az energiafel­használás így kevesebb volt. Mind a silókukorica-termesz­tés, mind a gyepgazdálkodás hagy még kívánnivalót, olyat, ami nem kivitelezhetetlen. To­vábbra is az ésszerűséget, gazdaságosságot kell szem előtt tartani, a népgazdasági tervek ismeretében. Gyepgazdái kodásnál nem szabad megfeledkezni a hasznos gépekről, sem a felújításról, a telepítésről. Mivel ebben is szélsőséget ta­pasztaltak — Abonyban, Apos- tagon, Szakmárban és a püs­pökhatvani tsz-ben például az intenzíven használt gyepek termésátlaga 2—5-szöröse az átlagnak — a gazdasági társa­ság kidolgozta a fejlesztés megvalósítható módszerét. A törekvés, hogy egyre nagyobb területen gazdálkodjanak in­tenzíven, hasznosítsák szak­szerűbben az ősgyepeket is. A jövőben a szárítóüzemeket szeretnék még jobban kihasz­nálni. Ne csak a lucerna, ha­nem más fűféle, takarmányke­verék is kerüljön a szárítóba, száradhat ott répaszelet és ga­nócsot és segítséget a város­ban működő agrokémiai labo­ratóriumtól kértek. A gondos kezelés most szó szerint meghozta a gyümöl­csét. Már megvolt a szüret is. Remélik, ezután gyakran' te­rem a múzeumi citromfa. Táncból vizsgáznak, kicsit izgulva, de azért kellemesen szórakozva vasárnap, január 27-én a ceglédi Várkonyi Ist­ván Általános Iskola és a Mé­száros Lőrinc Általános Isko­la nyolcadik osztályosai, a vas­utas kultúrotthon nagytermé­ben. Báljukat a Kossuth Mű­velődési Központ szervezte. bonaszalma, a kukorica szin­te az utolsó porcikájáig. Gon­dot kell fordítani a technoló­gia betartására, ez is a költ­ségcsökkentést, az energiata­karékosságot szolgálja. Mint a társulati ülésen, a beszámolóban elhangzott, jut feladat a kazánfalazóiknak Is. Több munka áthúzódott erre az esztendőre. Jó a kapcsola­tuk az anyagot szállító Mag­nezitipari Művekkel. Az olaj­égők, gázégők javítását, kar­bantartását két műszerész végzi, egy-egy szervizkocsi áll rendelkezésükre. Becsülettel dolgoznak, de az alkatrész- hiány nehezíti a munkát. A Fehérje Takarmány Termelési Gazdasági Tár­saság kereskedelmi tevé­kenysége fejlődött, 20 szá­zalékkal jobb lett, mint 1978-ban volt. Több mint 80 millió forint bruttó értékű árut forgalmaz­tak, taggazdaságaiktól 9,3 mil­lió forint értékű készterméket vásároltak fel, összességében 21 ezer 100 tonna lucerna, kukorica és fű pelletet. (A pellet darálással, szárítással, préseléssel készülő, keresett termék jól tárolható). Az év végi mérleg még nem készült el, de el lehet mondani, hogy a múlt év, minden ne­hézsége ellenére jóval nyere­ségesebb az előző évinél. A taggazdaságok egyhangú be­leegyezésével a pénz felét a tagszövetkezetek kapják meg, a többit á társulás fejlesztés­re fordítja majd. Ebben az év­ben területüket és a taglét­számot is növelni szeretnék, a termelési önköltséget csökken­teni akarják. Gondot fordí­tanak a szakember-továbbkép­zésre, tapasztalatcserék, isme­retterjesztő előadások rendezé­sére. Eredményesen, a nép- gazdasági érdekeket továbbra is figyelemben tartva akarnak munkálkodni egész éven át. Hamarosan múzeumi kiállí­tás mutatja be az egykori ceglédi Sárik-nyomdát. A vá­ros ipartörténetének eddig fel nem tárt' fejezetét teszi most sokak számára hozzáférhetővé a Kossuth Múzeum. A kiállí­táshoz a jelenlegi nyomda is kölcsönöz különféle felszerelé­si tárgyakat és munkaeszközö­ket. G épm atuzsálemek A ceglédi nyomdászok köny- nyen segíthetnek a századelő nyomdaviszonyainak rekonst­ruálásában, hiszen matuzsále­mi kort megért gépeken is dolgoznak még az egykori evangélikus bazársoron levő szűk műhelyükben. A me­gye összes moziplakátját egy kilencven esztendős gép nyom­ja. Az időközben hozzájuk került gépeket is használt ál­lapotban vették át. A múzeu­mi közönség akár körsétával i folytathatná a szemlélődést a Szabadság téri üzemben. Igaz, csak üggyel-bajjal férnének el a szorosan sorakozó gépek kö­zött, hiszen a nagy zsúfoltság állandó balesetveszélyt rejt. — Kaptunk volna mi egy korszerű of set gépet is, ám se- hogysem fért el az üzemben, így aztán váci központunk gyarapodott vele. Nem mon­dom, betűanyaggal jól ellát­nak bennünket, ez utóbbi öt­hat év alatt hozzájutottunk vagy ezer kiló betűhöz és százötven kilónyi rézléniával gazdagodtunk. Megrendelőink kívánsága szerint használhat­juk a bodoni betűcsaládot, a groteszket, elegántot, az ecset­írást, a díszes és a kurzív tót­falusit. Örzünk még szecesz- sziós rajzolatú záródíszeket, öreg kliséket. Néha előkerül­nek, hiszen a divatos nosztal­giahullám itt is jelentkezik. Most új betűtípust rendeltünk, mert a kisebb meghívókhoz és az egyre gyakrabban rendelt' névjegyekhez csak az arisztont tudtuk használni — mondja a nyomda vezetője, Osztrider György. Sok megrendelés A városbeli nyomda mun­káinak javarésze kereskedelmi és ügyviteli nyomtatványok előállításából áll. Havonta 4— 5 tonna a termés. Moziplaká­tokkal ők látják el Pest me­gyét, legalább százötven cím­re postázzák havonta a film­műsorokat. Nemcsak a váro­siak és a környékbeliek kere­sik fel őket, sok fővárosi in­tézmény és kereskedelmi vál­lalat, üzem is trösztmegrende- lqik közé tartozik. Sokkal több munkát kaphatnának, ha győznék, ám ez a kis üzem mind a mai napig az egykori magánnyomda nyomdokain jár, holott kifizetődő lenne fejlesztése, mert éppen nap­jainkban tűnik ki mind vilá­gosabban, hogy a kis- és kö­zépüzemeknek növekvőben a szerepük. — Ezen a vidéken sokan rendelnek gyászjelentést. Aki a reggeli órákban jelentkezik, még aznap megkapja a nyom­tatványt. A hivatalos vállalási idő negyvennyolc óra. Sajnos, sokan nem értik meg, hogy egyik percről a másikra mi sem tudjuk teljesíteni a kí­vánságukat. Délelőttönként be­fut négy-öt megrendelő, és a gépekkel egyszerre állunk át erre a munkára. Ha nem így tennénk, szervezetlen volna a termelés, növekedne a veszte­ségidő, és az önköltség. Sajnos ezt egyesek képtelenek meg­érteni, pedig a lakosság érde­keit mindig szem előtt tartjuk — mondja Osztrider György. Dedikált katalógus — A munkásgárda jelenleg teljes létszámú, ám az után­pótlással továbbra is hadilá­bon állunk. Három szedőnk ma is meghatározó szerepe van á mezőgazdaságnak. Nemcsak a nagyüzemekből származó produktum számot­tevő, hanem a háztáji és ki­segítő gazdaságokban, a hét­végi telkeken előállított ter­mék is. Csupán Cegléden két­ezer hobbikért at tartanak szá­mon. így npm csoda, hogy a mezőgazdasági szakemberek mellett mind többen érdek­lődnek a szakmai kérdések iránt, még ha nem is tudo­mányos színvonalú szakiroda­lom formájában. A Műveit Nép Könyvter­jesztő Vállalat ceglédi köny­vesboltja sok alapvető, isme­retterjesztő jellegű kiadványt elad. Munkások, irodisták, al­kalmazottak könyvből ta­Reggel fél hét felé, amikor a város utcáiban kialudt a lámpák fénye és kis időre sötétség borul Ceglédre, ezek­ben a napokban nem egy­szer látni lehetett, amint a jeges járdán, tisztítatlan úton megcsúszott, elesett több em­ber. Fiatalok, idősek „talál­koztak” közvetlen közelről ily módon a földdel, morgolódva kászálódtak, még szerencse, hogy komolyabb baleset nem történt. Mént a ceglédi kór­ház baleseti sebészetén el­mondták, a balesetek száma emiatt nem szaporodott. A csúszós úttest, síkos jár­da miatt lassult a közlekedés. Ez jellemezte a gyalogos- és a járműforgalmat egyaránt. A városlakó gondos gazdák a téli hónapokban jókor reggel felkelnek és nemcsak tessék- lásséfc módra, hanem lapáttal ha kell, akár csákánnyal is feltörik,1 eltakarítják a fa­gyott latyakot. Másutt sót, homokot, fűrészport szórnak, salakkal mentesítik házuk ele­jét a síkosságtól. Sokan van­nak. azért, akiket mintha nem zavarna a ház előtti nem kí­vánatos „korcsolyapálya”. Mit sem törődnek a maguk és mások biztonságával. Ha tél van, hát legyen tél, essen a hó — vélekednek. Hétszámra ott vastagodhat a hókása, a jég a házuk előtt. Pedég a józan ésszerűség mellett tanácsrendelet is kö­közel van a nyugdíjkorhatár­hoz. Szerencsére két nyugdí­jas ma is bejár dolgozni. Egy kislány tanulja a szedő szak­mát. Kellene gépmester tanuló is, de nem jelentkezik senki. Igaz, a munkakörülmények sem kecsegtetők. Változatla­nul szűk a hely. A Pest me­gyei Nyojmda, amelyhez tarto­zunk, úgy próbált segíteni rajtunk, hogy az udvarra épít­tetett szociális helyiségeket és egy kis raktárt, amelyben az irodánk helyet kapott. A munka irányítását, ellenőrzé­sét nehezíti, hogy külön épü­letrészben vagyunk. Legalább egy diszpécsertelefon kellene. Különleges feladatok A nyomda főnöke elmond­ta, hogy munkájukkal elége­dettek a megrendelők. A kü­lönleges feladatokat is szíve­sen teljesítik. Ezekben már ti- pográfusi leleményük, szak­maszeretetük is megcsillan. A zeneiskolának terveztek szép meghívót, gyártanak oklevele­ket. Nagy László Lázár ex lib­riseit ők nyomtatják az ere­deti nyomódúcról. Tavaly nyá­ron, amikor Leonyid Setnyev szovjet grafikus kiállítása volt a városban, a katalógus ná­luk készült. A művész annyira elégedett volt, hogy ellátoga­tott hozzájuk, és egy-egy pél­dányt dedikált számukra, őr­zik azóta is. T. T. nulják a kiskent gondozását, a fák. és a szőlő metszését, a permetezésit és más nélkülöz­hetetlen tudnivalókat. A Dózsa nevét viselő köny­vesbolt most a februári me­zőgazdasági kwvyvhónapra készül. Ilyenkor nemcsak a? újonnan megjelenő kiadvá-í nyokból kémek és kapnak, hanem összeállítják azoknak a korábbi kiadású könyveknek a listáját, amelyek iránt nagy az érdeklődés. A termelőszö­vetkezetekben működő könyv* bizományosok szép summát árulnak. Hagyomány, hogy a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskolában is felállí­tanak egy standot. A Ceglé­di Állami Tangazdaságba ugyancsak eljuttatják a leg­frissebb szakirodalmat. telezi a magánszemélyeket és a közületeket egyaránt a tel­lek és az épület előtti járda- szakasz tisztántartására. Aki­nek sarokportája van, annak természetesen mindkét utcá­ról gondoskodnia kell. Az árok és az áteresz azért van, hogy elvezesse a vizet — ám. csak akkor teszi, £ a tiszta, ha rendben van. A tanácsrendelet megszegői szabálysértést kö­vetnek el, ez pedig bírságot von magával. Háromezer fo­rintig terjedhet a büntetés, de helyszíni bírságot is ki lehet szabni,, ha a vétőt tetten érik. A városi tanács műszaki osztályának dolgozói fokozot­tan ellenőrzik a közterületeket az ónos esős, havas, jeges, ol­vadást és újabb csapadékot hozó Időszakban. A minap tartott szemle alkalmával be­kopogtak több házba, lelhív­ták az ott élők figyelmét kö­telességük teljesítésére. Érte­sítették a Városgazdálkodási Vállalatot is, hogy fokozott gondot fordítson a terek, utak. parkok járdáira. Ne sajnálják sem a tisztítást, sem a szóró­anyagot. K. D. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapám, nagyapánk és déd­apánk, id. Bán Lajos elhunyva alkalmából temetésén részt vettek és fájdalmunkban osztoztak. Özv„ Bán Lajosné és családja. Kapcsolószekrény A Budapest Vidéki Postaigazgatóság részére 0,4 kilovoltos kap­csolószekrény készül Cegléden, a Vasipari, Elektromos és Mű­szerész Szövetkezet Kossuth Ferenc utcai elektromos részlegé­ben. Pap Csaba és Tarcsa Sándor a kapcsolási rajz alapján a panelek elhelyezését ellenőrzi. Apáti-Tóth Sándor felvétele Gyümölcsöt érlelt Citromfa a múzeumban Kiskertesek is olvassák Keresettek a szakkönyvek Árulják tsz-ben, iskolában Városunkban, járásunkban Jég, latyak — tanácsrendelet Előkerül a csákány, a lapát Felelősségre vonják a szabálysértőket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom