Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
snsr ttr.ar.t 1980. JANUAR 27., VASÁRNAP Skála — Érden A jobb kereskedelmi ellátásért Mikor épül Pest megyében Skála áruház, hiszen az ország többi megyéjében mindenütt megtalálható gazdag választékai üzletük? A kérdésről Demján Sándorral, a Skála-Coop vezérigazgatójával, és Árvái László igazgatóval beszélgettünk. Minthogy a kérdés nem túl egyszerű, megértéséhez érdemes felidéznünk a vállalat történetét. A budapesti Skálát 1974-ben nyitották meg. Az ország első szövetkezeti áruházának felépítésére 112 áfész és szövetkezeti közös vállalat fogott össze. Most épül a második Skála áruház a Marx téren, s várhatóan 1981-ben már fogadhatja a vásárlókat. Egységes akciók A társulás évekig a Skála Szövetkezetek Áruházi Közös Vállalata címet viselte. 1979. július elsején egyesültek a volt Szöváruval, s 38 áruház lépett be a rendszerbe. Ekkor vették fel a Skála-Coop nevet. Pillanatnyilag 218 tagja van a vállalatnak, amelynek legfőbb célja az áruellátás javítása. Pest megyéből három áruház — a váci, a ceglédi és a gödöllői —, csatlakozott a Skála Coop-hoz. Hamarosan tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a nagykátai szövetkezeti áruház milyen feltételek mellett kapcsolódhat be az integrációba. A három áruház színvonalasan működik, évi forgalmuk — külön-külön —, 200 millió forint körüli. Milyen előnyökkel jár a társulás? A tagok részesülnek a Skála-Coop monopolcikkeiből, s ez esetben nem a haj- szesz és a szappan a döntő, hanem az, hogy a Skála által gyártott ruházati cikkeket, egyes iparcikkeket, játékokat, *tb. is megkapják, árusíthatják. E termékek körét o jövőben bővíteni kívánják, elsősorban hiánypótló cikkekkel, ! divatcikkekkel; másrészt a vá- | lasztékot kívánják szélesíteni. j Az áruházak együttműködésének nagy előnye, hogy a beszerzésnél és termeltetésnél közösen léphetnek fel — nagy vevőkként. A társulás révén egységesek a reklámok; és egységes afcciú- j kát lehet indítani. Mint a múlt ; év novemberében a mopedakciót vagy most januárban az úgynevezett Fehér Heteket. Új tervek A hazánkban talán még szokatlan áruházrendszer tehát sok reménnyel kecsegtet. S most visszatérhetünk a kiinduló kérdésre: miért nem épített Pest megyében új áru- I házat? A kérdés annál is inkább jogos, mert a budapesti Skála elérte teljesítöképessé- I gének maximumát, zsúfolt, naponta 100 ezer vevő fordul meg itt. Sokan éppen az agglomerációs övezetből, mert ott korántsem mondható jónak a kereskedelmi ellátás. De ez nem megoldás, mert Budapestről cipelni, a zsúfolt járműveken, meg csomagokkal utazni, — embertelen, különösen a nők számára. Az is képtelenség, hogy Budapestre utazzanak bevásárolni köz- ' szükségleti cikkeket í Egy korábbi — és helyes — elképzelés szerint Budaörsön ' autós bevásárló központot épí- ! tenek. A terület a Skála-Coop tulajdonában van, a terület- rendezési és közműfejlesztési tervek elkészültek. Remélni lehetett, hogy még ebben az ötéves tervben megkezdhető az építés. Ám közbeszólt az élet, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében most nem kezdődhetnek Megtartó közösség Mi tönténik azzal, aki letöltötte büntetését — lerótta tartozását a társadalommal szemben, amely, nelk törvényeit megszegte. Nincs tehát joga ahhoz, hogy a büntetett előéletű embert kirekessze a társadalomból. Másszóval: meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy a továbbiakban becsületesen dolgozhasson és megéljen. Nem könnyű az átmenet, a visszatérés a „kinti” életbe. Az új Büntetőíörvénykönyv részletesen intézkedik arról, hogy bizonyos esetekben el lehet, vagy el kell rendelni a szabadságvesztés büntetésből szabadultnak a pártfogó felügyeletet. Ez egyrészt éppen arra szolgál, hogy legyen, aki munkahelyet szerez, gondoskodik a munkahellyel, és — nem utolsósorban! — a családdal megszakadt kapcsolatok helyreállításáról. Ugyanakkor arról is, hogy a szabad élettel ismerkedő ember ne térjen vissza korábbi. rossz társaságához, esetleg őt a bűn útjára juttató alkoholhoz. Nagy felelősséget vállalnak magukra azok. akik vállalkoznak a hivatásos és a társadalmi pártfogói munkára. Hiszen az emberek nem egyformák — sem a szabad életben, sem a börtönökben. „Kint” vannak, akik a büntetés letöltése után munkára jelentkezőket fenntartással fogadják ugyan, de ;mégis előlegezik nekik a bizalmat: a múltról pedig mindaddig nem esik szó. amíg az új munkatárs becsülettel elvégzi teendőit. Korántsem túlzott a remény. A székesfehérvári Könnyűfémműben számos esetben sikerült már-már elcsüggedt, helyét nem találó embereknek újra munka- és életkedvet adni. Vannak hasonló tapasztalatok a Dunai- Vasműben, a Csepel Autógyárban és más üzemekben is. Szinte mindenütt tudnak példákat sorolni arról, hogy olyan emberek, akik korábban szabadulásuk után újra a bűnözés útjára léptek — most befogadó közösségre találtak, s megállják a helyüket a becsületes munkában. Van úgy, hogy a kapcsolat már a szabadulás előtt elkezdődik. Azok a vállalatok, amelyek bíznak saját kollektívájuk emberformáló erejében — a börtönújságban hirdetnek műnkásfelvételit, s a jelentkezőket azzal fogadják: itt senki nem fogja szóvá tenni, még csak ismerni sem a múltat. A lényeg: a jelen, a további munka, a helytállás. Sokféleképpen lehet és kell küzdeni a bűnözés ellen. A számos módszer közt helye van az előlegezett bizalomnak is. Még ennél is többet ér a segítő szó, a jóakarat, a közösség védőgyűrűje. Akkor is, ha — természetesen, s éppen azért, mert a „benitről” jött emberek sem egyformák — nem minden esetben születik a várt eredmény. Társadalmunkban a szabadságvesztés nem végállomás. Csak egészen ritka, kivételes esetekben lehet az olyanok számára, akik semmiképpen nem tudnak, mert nem akarnak beilleszkedni a normális közösségi életbe. Igen sok múlik a társadalmon. Például, hogy: bejussanak. lehetőleg azonnal, munkásszállásra. ha nincs vagy nem■ fogadja vissza őket a családjuk. Legyenek józan életű társak körülöttük, akik megismertetik őket a szórakozások, időtöltések nemesebb fajtáival — hogy ne csak a kocsma- környezet jelentse a szabad idő eltöltését. A törvény lehetővé teszi a rehabilitációt az egykor bűn- cselekményt elkövetett embernek. ha a későbbiekben beilleszkedett a becsületes emberek ' társadalmába. A közösség védelmező gyűrűjére nagy szükség van ahhoz, hogy elsősorban önmagában rehabilitálódjék. törölje el ballépésének emlékét is az egykor megtévedt vagy akár tudatosan bűnt elkövetett ember. A társadalomnak minden tagjára szükség van. Senkiről nem szabad eleve lemondani, amíg van rá reménv. hogy visszatér a becsület útjára, és meg is marad rajta. Várkonyi Endre új beruházások. így tehát erre is várni kell. A másik terv: áruház Erden. Ebben az esetben biztatóbb a helyzet. A Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ, a Pest megyei pártbizottság és a tanács illetékesei megállapodtak abban, hogy a hatodik ötéves terv során elkészül az áruház. Tulajdonosa a Budai Járási Áfész lesz. Az új Skála nagymértékben tehermentesíti majd a fővárosi áruházakat, s ellátja a budai járás lakóit. , Addig is, amíg a szóbanfogó áruházak felépülhetnek, a Skála-Coop igyekszik minél jobban hozzájárulni a megye ellátásához. Nagykereskedelmi részlegük mintegy 800 üzletbe szállít különféle ruházati- és vegyesiparcikkeket, s egyes területekre élelmiszert is. A tervek szerint 1981—82-től a nagyobb szaküzleteket is bekapcsolják az integrációba, amelynek előnyeiről már szóltunk. A megyében körülbelül száz olyan üzlet van, amelyek részt vehetnek az együttműködésben. Magyar képviselők Az sem közömbös, hogy a megyében levő szövetkezetek, áíészek mivel, hogyan járulnak hozzá az ellátás javításához? A Skála-Coopnak jelenleg 12 Pest megyei áfész a tagja, valamint egy ipari szövetkezet — a ceglédi Nívó Ruházati Ipari Szövetkezet —, s mint társtulajdonosok, több mint tízmillió forint vagyoni betéttel rendelkeznek. Az áfé- szek közreműködése egyre intenzívebb, s mind több ABC- áruházat, kisvendéglőt építenek. Pest megye egyébként képviselteti magát a Skála-Coop vezetőségében is. így például: Magyaróvári Pál,- »gödöllői áfész'éinöíce egyúttal a bútor szakmai bizottságának az elnöke is. (A Skála-Coop-nak 11 szakmai bizottsága van.) Az igazgatóság tagjai között ott találjuk Zincók Györgyöt, a Sasad Tsz elnökét, és Halasi Jánost, a nagykőrösi áfész elnökét. Az igazgatósági tagok javaslattal élhetnek, hozzájárulhatnak bizonyos problémák megoldásához. Mindannyian tudják, hogy az agglomerációs övezet ellátása nehéz kérdés, minden eszközt meg kell ragadni az ellátás javítása érdekében. Más oldalról nézve is: a Skála- Coop-nak nagy üzleti lehetőségei rejlenek még a főváros környékén levő települések kereskedelmi feszültségeinek feloldásában. — Tehát az érdekek találkoznak, gyorsítani kellene a találkozást. Palád! József Oktató műszerek A Műegyetem Geodéziai Tanszékén számos új | műszert, cs modern oktatási eszközt helyeztek üzembe. A legmodernebb technikán alapuló berendezésekkel a hallgatók könnyen elsajátíthatják a korszerű méréstechnika bonyolult | menetét cs biztos alapot szereznek a majdani gyakorlati munkájukhoz. A képen: az oktató beállítja az egyik műszert. A vád: közveszély okozás A taksonyi feszgénmérgezés Az igazságügyi-vegyi szakértő riasztó dolgokat mondott: — Csak a véletlenek szerencsés összejátszásának köszönhető, hogy a több tonna mér- .ges gáz nem okozott katasztrófát Taksony körzetében. A napokban kezdődött bírósági tárgyalásra ránehezedett ez a vészterhes kijelentés. A vegyész megdöbbentő szakvéleményt terjesztett a büntetőtanács elé. Különös, de ez a dokumentáció nyomasztóbbnak bizonyult, mint maga a valóság ... A múlt év július 4-i esetre alighanem még jó néhányan emlékeznek. Lapunk riportjában számoltunk be róla: Taksony határában gázpalackokból foszgén nevű mérges gázt engedtek a levegőbe. A ködszerű, széllel gomolygó gáz ellepte a környéket. Másfél óra múlva a közeli majorságban összeesett egy ember, s nemsokára a 75 családos fejsővá- nyi telepen mások is rosszul lettek. A szomszédos erdősávban a fák lombjai rozsdásbarnára perzselőd'tek. Fácánok, fürjek, vadgalambok hulltak el. Mérgezési tünetekkel 19 embert szállítottak kórházba az első napon. Őket még huszonhármán követték, túlnyomórészt nők és gyerekek. A rendőrség hamarosan kiürítette a telepet, s a következő napokon a környéket katonák és tűzoltók méregtelenítették... Csodával határos módon maradandó vagy súlyos sérülést senki sem szenvedett. 1916-tól harci gáz Az már az első órában kiderült, hogy a foszgént eresztő gázálarcos emberek a csepeli Duna Tsz palackkarbantartó melléküzemágának dolgozói voltak. Hamarosan azt is tudni lehetett, hogy a szövetkezet évek óta illegálisan véMunkaügyi viták Verték a diákokat Közérdekű bejelentés alapján egy általános iskola és nevelőotthon igazgatója ellen a tanács fegyelmi vizsgálatot indított. Ennek során megállapították, hogy az igazgató öt tanulóval szemben testi fenyítést alkalmazott, ami a többi nevelőnek is bátorítást adott, s így a fizikai erőszak alkalmazása rendszeres nevelési eszközzé vált. Emiatt az igazgatót — személyi alapbére csökkentésével —, más iskolába helyezték át. Terhére rótták, hogy munkájában következetlen' volt, rossz viszonyt teremtett a nevelők között. Elvesztette tekintélyét és az így kialakult helyzeten nem tudott úrrá lenni. Két testi fenyítés allcalmazá- sát maga az igazgató is elismerte. A fegyelmi döntés hatályon kívül helyezéséért indított perben a munkaügyi bíróság az igazgató keresetét elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság rámutatott: az igazgató arra hivatkozott, hogy olyan iskolába helyezték át. amelv nem tartozik a tanács hatáskörébe, tehát felette munkáltatói joga nincs. Márpedig áthelyezés esetén az illető csak a munkáltatónál hatáskörébe tartozó más munkakör elfoglalására kötelezhető. Amennyiben új engedéllyel új munkaviszonyba kerül, az nem tekinthető fegyelmi büntetésnek. kiszabása törvénytelen. Ehhez járul, hogy a munkakönyvébe „munkaviszony megszűnt” bejegyzést írtak, holott az áthelyezést fegyelmi büntetésként kapta. Amennyiben kiderülne. hogy a tanács a fegyelmi büntetést törvénysértően szabta ki. döntését hatálytalanítani kell, vagy a vétséggel arányos más büntetést kiszabni. Végül az sincs tisztázva, hogy a vétkesség sem évült-e el. Egyébként a tényállás nincs teljesen felderítve, ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezlte. hozzáfűzve, hogy csak ennek az eredménye alapján dönthető el. a fegyelmi büntetés arányban áll-e az általános és egyéni megelőzéshez fűződő társadalmi érdekekkel. géz hasonló jellegű munkát, mivel a melléküzemnek csak a palackok karbantartására és hitelesítésére volt engedélye, a kiürítésre nem. Végül napokon belül bebizonyosodott még egy tény: a foszgén leeresztésével a Chinoin Gyógyszeráru- gyár bízta meg a tsz-t. Ez egyet jelentett a Chinoin felelősségének felvetődésével is. Ilyen adatok birtokában kezdődött meg a vizsgálat, amelynek egyik kulcsfigurája, az igazságügyi-vegyi szakértő így értékelte a történteket: — Az adatok szerint 3,2 tonna foszgén jutott 83 palackból a levegőbe. Ez a mennyiség emberi és állati szervezetre egyaránt halálos veszélyt jelent. A madárhullák bizonyítják, a kiengedés közelében a foszgén halálos koncentrációban volt. Hogy mégsem következett be tömeges katasztrófa, az a véletlene7: szerencsés összejátszásának és a mentőegységek gyors beavatkozásának köszönhető. Mindenekelőtt annak, hogy a levegő hőmérséklete alacsony, 15 fok volt, páratartalma pedig 89—95 százalék között ingadozott. Ez a nedves, hűvös idő a foszgén lebomlásához rendkívül kedvező körülményeket teremtett, A pára a méreg túlnyomó részét semlegesítette. Ugyanez a gáz száraz, nyári időben több napig veszélyes lehetett volna, hiszen egy tonna foszgén 10 millió köbméter levegőt szeny- nyez meg halálos dózissal. A foszgén a napjainkban használt ipari gázok egyik legve- szélyesebbike. s 1916 óta harci gázként is közismert. Illegális tevékenység A Duna Tsz-nek jól jövedelmezett a félig feketén folytatott palackvállalkozás. A melléküzem vezetője a 70-es évek eleje óta a lakatos szakmájú Kovács Béla volt. Az üzemvezető vegyészeti kérdésekhez nem értett. Kovácsnak, akárcsak helyettesének, a szerszámmarós képzettségű Lipták Imrének fogalma sem volt a foszgén rendkívüli veszélyességéről. De van itt még néhány dolog, ami legalább annyira érthetetlen, minthogy egy melléküzemágat a szakmai minimumot sem ismerő emberek irányítanak. Ilyen mindenekelőtt a Chinoin magatartása. Míg a tsz-ben az üzemvezető sem értett 10 év gyakorlat után annyit a ná- zokhoz, amennyit egy közönséges lexikon közöl, a Chinoin aligha védekezhet tájékozatlansággal. A gyógyszergyárban még az „utolsó” embernek, annak 'a raktárosnak is. aki a foszgénpalackokat kiadta a tsz-nek, gyógyszerésztechnikusi végzettsége van így a raktáros magától értetődően mondotta a tárgyaláson, a foszgént természetesen iem lehet csak úgy a levegőbe elereszteni. Egyébként pedig hideg közömbösséggel kommentálta az eseményeket. — Mi, a gyár, nem törődtünk azzal, hogy a tsz hogyan és hol végzi el ezt a munkát, ök nem kértek, s mi nem adtunk semmiféle technológiai útmutatást. Egyébként a gázok megsemmisítését vezér- igazgatói engedéllyel rendeltük meg a szövetkezettől. Tsz kontra Chinoin t Kényes és sokat vitaitott kérdés csaknem minden hasonló esetben a felelősségi kör meghatározása. A Budai Járási Ügyészség több hónapos vizsgálat után végül a tsz melléküzemágának két vezetőjét, Kovácsot és Liptákot ültette a vádlottak padjára. Utóbbit azért, mert közvetlenül ő adta ki — betegs Imádságon levő főnöke kérése ellenére — az utasítást a palackok kiürítésére. A vádemeléssel a foszgén- ügy bírói fórum elé került. Dr. Ács András büntetőtanácsa a tárgyalás megkezdése előtt azonban jelezte: A bíróság szerint nincs felderítve, hogy Kovácson és Liptákon kívül a Chinoin milyen beosztású vezetői játszottak szerepet a súlyos közveszélyokozás- ban. A gyár szakembereinek ugyanis tudniuk kellert, hogy a foszgént csak zárt katalizátorban vagy töltetes mosótoronyban szabad megsemmisíteni, ilyen berendezéssel viszont csak az Észak-magyarországi Vegyészeti Művek rendelkezik. Az sem tisztázódott a vizsgálat során, hogy a Chinoin miért rendelte el megsemmisíteni a profilváltozás miatt szükségtelenné vált — korábban NSZK-ból vásárolt — foszgént, amikor azt átadhatta volni a profilt átvevő ÉMVM-nek. A nyomozás során a homályban maradt szakemberek pedig a büntetőtanács álláspontja szerint közvetlen felelősséggel -tartoznak a közveszély okozásáért, míg Kovács és Lipták felelőssége közvetetten állapítható meg — jelezte a szakértői véleményre hivatkozva a bíróság. Az ügyészség a nyomozati anyag ismeretében azonban nem kívánt új személyek ellen vádat emelni, így a közelmúltban megkezdődött tárgyaláson végül is a melléküzem két vezetője ült a vádlottak padján. A bíróság eddig Kovácsot és Liptákot, valamint több tanút hallgatott ki. A Chinoinnal kapcsolatos kérdések azonban még nem tisztázódtak, így a járásbíróság — védői indítványra — a következő tárgyalásra beidézte a Chinoin gazdasági igazgatóját. Hatóság, rendelet? A foszgénper tehát még nem zárult le. Az eset a konkrét felelőségi problémákon kívül azonban általánosabb kérdéseket is felvet. Először: az ipari tevékenységet engedélyező — ellenőrző hatóságok hosszú évek alatt nem figyeltek fel arra — mint ezt a szakértői jelentés megállapítja —. hogy ki. hol, milyen körülmények között végzi a palackok ürítését. Hogy van-e erre engedélyük. szakmai felkészültségük? Másodszor: miként lehetséges. hogy ezt az életveszélyes munkát nem szabályozza konkrétan egyetlen rendelet sem? Babus Endre
