Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

4 1980. JANUAR 5., SZOMBAT Szellemi vagyon és hátország MŰSZAKI KÖNYVTARAK AZ ISMERETTERJESZTÉSBEN Játék, móka a téli szünidőben DIAKOK, TANÁROK VAKÁCIÓJA SZÁZHALOMBATTÁN A termelékenység, a haté­konyság, a technológiai fegye­lem és a minőség vagy az olyan fogalmak, mint a mun­kakultúra, a dolgozók szakmai Ismereteivel függnek össze. A fejlődés nélkülözhetetlen fel­tétele a technikai haladás leg­újabb információit közvetítő műszaki ismeretterjesztés. Hoz­zájuthatnak-e például a szak­munkások, s olvasnak-e alap- és középfokú műszaki irodal­mat? Hogy használják ki a vállalatok a több ezer kötetes vállalati és üzemi könyvtárak lehetőségeit? Szakfolyóiratokból is Az egyik Dél-Pest megyei nagyüzem műszaki könyvtáro­sa fiatalasszony, nemigen akar e kérdésekre válaszolni. Azt mondja; ezt csak igazgatói en­gedéllyel tehetné meg, vagy a műszaki fejlesztési osztályve­zető hozzájárulásával. Végül meg kell ígérnem, hogy sem az üzem neve, sem a könyvtá­rosé nem szerepel majd. Mi­után elfogadom a feltételeit: megmutatja a könyvtár barát­ságos helyiségét s a polcokon sorakozó 4 ezer kötetes könyv­állományt, amelyből az elmúlt évben 560-an kölcsönöztek rendszeresen. Ami máshol még ritka jelenség, itt 300 munkás olvasót is számot tartanak. Igaz, az áramtermeléssel fog­lalkozó üzem fizikai munkásai magas fokú szakmai ismere­tekkel rendelkeznek, sokan érettségiztek. Mindez megha­tározza az igényeiket is. A főállású könyvtáros mindennap az olvasók rendelkezésére áll. Mint mondja: nemcsak a mű­szaki értemiségedek, hanem a szakmunkások is gyakran lete­lepednek az olvasószobában berendezett kisterem asztalai mellé, ahol vagy 60-féle hazai és külföldi szakfolyóiratból böngészhetnek. Lám, itt jók a tapasztalatok. Nem is értem egészen, hogy a nagyüzem vezetői miért félnek eredmé­nyeik nyilvánosságra kerülésé­től. Kevesen kölcsönöznek Ä váci Forte gyár gyűjtemé- jftya 6200 kötetből és 2500 be­kötött folyóiratból áll. Az el­múlt évben 400 olvasó kölcsön­zött itt Kovács Józsefné, a gyári művelődési bizottság tit­kára több oktatási formát so­rol fel, amelyhez ők szolgáltat­ják a szakirodalmat, a jegyze­teket. Arról, hogy az olvasók közül ki a fizikai munkás, nin­csenek adataik. Csak azt tud­ják, hogy a szakmunkások fő­leg a továbbképző tanfolyamok alkalmával keresik fel a mű­szaki könyvtárat, ezenkívül fő­leg az otthoni barkácsmunkák- hoz keresnek segédkönyveket a dolgozók. Könyvtári szakemberek kö­zül is többen bizonygatják, hogy a hozzáférhetőség és az olvasótoborzás szempontjából előnyös, ha a műszaki és a közművelődési könyvtárak ál­lományát együtt kezelik és kölcsönzik. A Dunai Cement- és Mészműveknél ezt a megol­dást választották. Az egykori kultúrtermi ruhatárból átala­kított 35 négyzetméternyi alap­területen 6000 közművelődési, 5000 műszaki kötetet helyeztek el. A polcok közti szűk térség­ben elég nehéz megtalálni a keresett műveket. Helyben ol­vasásról itt szó sem lehet. El­lenben elgondolkoztató, hogy kerül Mód Aladár társadalom­tudományi kötete a műszaki irodalom közé. A kölcsönző- kartonok adatai szerint a ce­mentgyártásról szóló kötetet 1964 óta ketten, a magyar ce­mentipar történetét 1977—78 között hárman kölcsönözték ki. Az égetőkemencéknél dolgo­zóknak bizonyára hasznos is­meretekkel szolgáló Olajtüze­lés című könyvet 1970 február óta senki sem kérte. Csányi Ferenc tavaly ápri­lisban vette át a könyvtár ve­zetését, s hetenként három al­kalommal tart 2—2 órás köl­csönzést. Többek szerint nagy lelkesedéssel látott a munká­hoz. Őszintén hisz abban, hogy egyedül is képes egyszerre ele­get tenni a versenyfelelősi, a szociálpolitikai előadói és a műszaki és közművelődési könyvtárosi beosztásnak, ame­lyekkel megbízták. A tények azonban makacsak. Az ezres nagyságrendű üzemben tavaly csak 173-an iratkoztak be a közművelődési könyvtárba. Jó­részt azok a szocialista brigád­tagok, akik már korábban kö­töttek szerződést arra, hogy havonta meghatározott számú könyvet elolvasnak. A műsza­ki könyvtárba csak 111-en iratkoztak be. Ahhoz, hogy ez a helyzet változzon, hosszabb nyitvatartásra, módszeresebb szervező és propagandamunká­ra, jobb könyvtári feltételek­re lenne szükség. A tervszerűség hiánya A vállalati műszaki könyv­tárak általában az iparági mi­nisztériumok vagy megbízott intézmények felügyelete * alá tartoznak. Az üzemekben szer­vezetileg rendszerint a műsza­ki fejlesztési osztályhoz sorol­ják azokat, de ez nem köte­lező. Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentácdás Központ kiad módszertani le­veleket is, s továbbképzéseket rendez. Arra sincs szabály, milyen feltételek között mek­kora műszaki könyvtáraknak keli működniük, s kik lehetnek a könyvtárosok. A felügyeleti szervek Budapesten működnek, s ritkán jutnak el egy-egy hely­re, hogy konkrét segítséget nyújtsanak a munkához. . Ma még sok üzemben csak a ve­zetést kiszolgáló, a konkrét fel­adatokhoz irodalmat szolgálta­tó helynek tekintik a műszaki könyvtárakat. A munkásműve- lődássel legfeljebb a szakmai továbbképző tanfolyamok al­kalmával alakul ki kapcsola­tuk a könyvtáraknak, amikor a tananyaghoz jegyzeteket köl­csönöznek. Enná azonban többre volna szükség. A műsza­ki ismeretterjesztés szellemi hátországát lehetne megterem­teni. Az említett üzemekben a műszaki könyvtárosok nem tagjai a vállalati művelődési bizottságoknak. Azok céljairól, működéséről nincsenek pon­tos ismereteik. Az üzemi nép­művelőkkel beszélgetve is rendszerint az derül ki, hogy nem ismerik egymás munká­ját, nem alakítanak ki terv­szerű együttműködést. Ahhoz, hogy ez a helyzet jó irányba változzon, másféle szemlélet szükséges. A munkásműveltség fejlesztése ugyanis magas szín­vonalú, a hatékony termelő- munkának fontos feltétele. Kovács T. István Idén szokatlanul hosszúra nyúlik a téli szünet, amit per­sze — gondolom! — minden kis- és nagydiák maradékta­lan lelkesedéssel nyugtáz. És azt is, hogy végre a hó is megérkezett. Elő lehet venni a ródlit, a sítalpakat, készülhet­nek a kövér hóemberek. Zökkenőmentes megoldás De vajon ez a hosszú vaká­ció az iskolák számára nem jelent-e plusz gondot? Sike­rült-e a gyerekek felügyeletét megszervezni, ráadásul most, amikor a népszámlálás miatt bizonyára sok pedagógus hiányzik a szünidei munkák­nál. Ezekkel a kérdésekkel ke­restük fel a százhalombattai tanács művelődési osztályának vezetőjét, Tüske Lászlót, va­lamint a Ságvári Endre álta­lános iskola igazgatóhelyette­sét. Pável Nándort és Lengyel Anna napközis nevelőtanárt. — Hogy jelent-e gondot az idei meghosszabbodott szünidő? Nem. Egyáltalán semmi rend­kívüli probléma nem adódott. Először is nagyon kevés tanár vesz részt az összeírásban, száznyolcvanhat pedagógusunk közül (óvónőkkel együtt) mindössze negyvenen. Másod­szor: szemben az évközi kb. 800—900-as létszámmal, a va­kációban csupán 80—90 gye­rekről kell gondoskodni. Sokrétű foglalkoztatás — A többi tanuló mit csi­nál? — Főleg m nagyszülőkhöz utaznak. Százhalombatta ugyanis érdekes település, az átlagéletkor 28—29 év, és ez azt is jelenti, hogy jobbára csak a fiatalok költöztek ide, a nagyszülők kisebb-nagyobb távolságban külön élnek, s így a vakáció idejére szívesen vállalják az unokákat — Milyen a szünidőben a napközis élet? Van-e elég le­hetősége a gyerekeknek az ön­feledt kikapcsolódásra, a sza­bad mozgásra, játékra? — A gyerekek reggel 7-től ÜJ POLITIKAI KÖNYVEK Három pártkongresszus Dolgozó népünk, pártunk készül a tavasszal, március­ban megrendezésre kerülő pártkongresszusra. Mint min­den kongresszus, ez is a számvetés, az elért eredmények összegezésének, a közvetlen és távolabbi feladatok kije­lölésének a kongresszusa. Mint ahogy nálunk, a testvér­pártoknál is mérföldkő egy-egy kongresszus. A kapita­lista országokban működő kommunista pártok kongresz- szusainak fontosságát még csak növeli, hogy nagyon nehéz körülmények között kell meghatározniuk a kö­vetendő utat. A Kossuth Könyvkiadó három ország kom­munista pártjának kongresszusáról számol be egy-egy könyvben. A szinte egy időben megje- _ ** lent három könyvről, il- íetve tartalmáról ezúttal együtt szólunk. Görögország Kommu­nista Pártjának X. kongresszu­sán Harilaosz Florakisz, a köz­ponti bizottság első titkára szá­molt be. Az a Florakisz, aki a közelmúltban Magyarországon járt és nyilatkozott a Népsza­badságnak. Nyilatkozatában el­mondotta, hogy pártja a napról napra rosszabbodó gazdasági helyzetben, a dolgozók élet- szánvonalának csökkenése kö­zepette dolgozik. Az uralkodó tőkésosztály, bár bizonyos de­mokratikus engedményeket tett, de a monopóliumok ér­dekeit képviseli. Lényegében ezt foglalta ösz- KZe a X. kongresszus is, amely átfogóan értékelte és elemez­te a nemzetközi helyzetet, kü­lönös tekintettel a Földlközi- tenger keleti medencéjének helyzetére. Egyben számot adtak az osztályharcban elért eredményekről és a párt fej­lődéséről is. A kongresszuson felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, akinek beszédét szintén közli a könyv. A ma­gyar párt nevében biztosította a görög testvérpártot, hogy mellettük állunk* abban a harcban, amelyet a görög nép, a görög munkásosztály teljes felszabadítása érdekében foly­tatnak. A Finnország Kommunista Pártjának XVIII. kong­resszusáról szóló füzet értéke­li a finn kommunisták harcát, amelyet az elmúlt fél évtized­ben a finn dolgozók érdé Ké­ben vívtak. A polgári. demok­ratikus viszonyok ellenére rendkívül sok probléma adó­dik ebben a testvéri ország­ban. Különösen az utóbbi években növekedett a munka- nélküliség, jelentkeztek a gaz­dasági nehézségek, fokozód­tak a pártok közötti ellenté­tek. A nyugati világ gazdasási válsága erősen éreztette hatá­sát Finnországban is. Mind­ezt értékelve Aarne Saarinen, a központi bizottság első tit­kára úgy határozta meg a kommunisták feladatait, hogy egyesíteni kell erejüket a ne­hézségek legyűrésére és tá­mogatniuk kell azokat a pol­gári törekvéseket is, amelyek a dolgozók életszínvonalának javítását célozzák. Nagy vita alakult ki akö­rül, hogy a párt részt vett a kormányban. A vita során ki­tűnt, hogy a kormánypolitika konkrét részleteit érintő né­zetkülönbségek ellenére, elv­ben senki sem \htatta az együttműködést a baloldali és centrista pártokkal. Mindez megkönnyíti a párt ilyen irá­nyú működését a jövőben is. Az MSZMP nevében Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja tolmácsolta a magyar párt, s népünk üdvözletét. Örömmel nyugtázta, hogy a két testvérpárt a nemzetközi kérdésekben és a szocializmus távlati fejlesztését illetően teljes a nézetazonosság. A legbonyolultabb körül­menyek között talán a Portugál Kommunista Párt dolgozik. Éppen ezért a IX. kongresszusáról szóló beszá­moló a legérdekesebbnek tű­nik. A rádióból, televízióból és a napilapokból nyomon le­het követni ennek a pártnak a küzdelmét, amelyet az 19 74. áprilisi fordulat óta végzett. A kongresszus értékelte az új, demokratikus Portugália hely­zetét, a pártok közötti viszo­nyokat, azt a harcot, amelyet a portugál kommunisták vív­tak a forradalomért és a for­radalmi vívmányok megmara­dásáért. Csak a pártkon gr es z- szus előtt 2995 összejövetelen és gyűlésen ismertették a párt programját Ebben a munká­ban 55 ezer párttag vett részt és a kongresszuson 1752 kül­dött szavazta meg a párt ha­tározatait, amelyek biztosítják a további aktív munkát A legutóbbi választás bebi­zonyította, hogy a portugál kommunisták jól politizálnak, mert a párt növelte szavazói­nak számát és lényegesen több képviselője működhet a par­lamentben a jövőben, mint eddig. Három pártkongresszus, három különböző táján Euró­pának. Bár különböző körülmények között dolgoznak, a. pártok, de megegyeznek abban, hogy mindegyik kö­vetkezetesen küzd az imperializmus ellen, a munkás- osztály felemelkedéséért és a szocializmus megvalósí­tásáért hazájában. Számunkra tanulságosak ezek a kongresszusok, mert mélyebben betekinthetünk a testvérpártok életébe és az ő küzdelmükből erőt meríthetünk a md munkánk­hoz is. Hiszen a kommunista mozgalom az egész vilá­got átfogja és egyik párt sem működhet elszigetelten, ha a harci módszerek mások is. Nyilvánvaló, hogy ná­lunk, ahol már a fejlett szocialista társadalmat építjük, mások a tennivalók, mint azokban a kommunista pár­tokban, amelyek a szocialista forradalom megvalósítá­sáért küzdenek. A végső cél azonban közös, s ezért érdemes megis­merkedni a testvérpártok életével. Gall Sándor fél 5-ig vannak az iskolában, alkalmazkodva a vállalatok munkaidejéhez, a nagy szabad szombaton pedig a napközi zárva van. A szülők tudniillik — előzetes felmérést végeztünk — nem kérték. A foglalkozá­sok természetesen kötetleneb­bek mint a tanévben. Nagyon sok programmal várja a gye­rekeket mind a két művelődé­si ház is, december 28-án pél­dául Bohócparádé címmel nagy műsoros délután volt, óriási sikerrel. Még lesz báb­műsor, mesefilmvetítés. Min­den előadásra különautóbu- szon szállítjuk a gyerekeket a művelődési házba. Lengyel Anna tanárnővel benéztünk a kicsikhez (első­másodikosok) éppen a Kuckó című matinéműsort nézték a tv-ben. — Ma 9 órától egyéni fog­lalkozás volt, a legtöbben raj­zoltak, aki viszont mesét akart hallgatni, odaült mellém. A harmadikosok-negyedikesek a játszótéren vannak, majd ha ők visszajöttek, mi akkor me­gyünk a levegőre. — Mindennap kimennek a szabadba? — Természetesen. Különö­sen most, hogy olyan szép nagy a hó. Lehet csúszkálni, hógolyózni. Bögréből kismalac — Ma még milyen program^ juk lesz a gyerekeknek? — Délutánra sok verssel, mesével, zenével, képekkel il­lusztrált beszélgetést terveztem a télről. Van lemezjátszónk, magnetofonunk, diavetítőnk. És ha még lesz Időnk, utána rajzolunk. A gyerekek egyik legkedvesebb időtöltése. Min­den élményüket megörökítik. Nagyon szeretik a papírmun­kát, ragasztást, hajtogatást is és a legegyszerűbb tárgyak, mint például a mosogatósze­res flakonok, a műanyag bögre, a száraz falevelek, a geszte­nye stb. átlényegítését mond­juk kisegérré, törpévé, Jancsi­vá, Juliskává, kismalaccá. Mindenné, amit a gyermeki fantázia könyedén belelát az egyébként semmitmondó for­mákba. A gyerekek szabad idős te­vékenységéhez, mint már el­hangzott, nagy segítséget nyúj­tanak a különböző közművelő­dési intézmények, melyekkel az iskolának csaknem három éve együttműködési megálla­podása van. S. H. K. Évszázadok zenéje ORGONA ÉS KÓROS A VÁCI HANGVERSENYEN AZ ORSZÁGOS FILHAR­MÓNIA váci hangversenyén két csodálatos hangszer szere­pelt együtt: az orgona és az emberi hang. Az orgonát nagyon tehetsé­ges fiatal művészünk, Karasz- szon Dezső szólaltatta meg, az est másik közreműködője a váci Vox Humana énekkar volt, Makláry József Liszt­díjas karnagy vezényletével.. Karasszon Dezső a Bach ál­tal is csodált, dán orgonamű- vész-zeneszerző, Buxtehude művei közül választotta műso­ra első -részét. Az F-dúr toc­cata és fúga, a két korálelőjá- ték és az E-moll prelúdium és fúga a kitűnő minőségű zene­iskolai orgonán nagyszerűen hangzott. Az utóbbi előadását szinte szétfeszítette az erő és a drámaiság. Mélységeket és magasságokat kötött össze for­ró érzelmi szinten, megragadó erővel. Tavaly ünnepelte megalaku­lásának negyvenedik évfor­dulóját a szép sikereket elért Vox Humana énekkar. Reper­toárjukban szinte minden kor szerepel. Tornas Luis de Victoria Pa­lestrina tanítványa, a spanyol reneszánsz késői művelője volt. Szigorú stílusú zenéjében szenvedély lobog, finomság és féktelen erő. Háromtételes mi­séje (Gloria — Sanctus — Be­nedicts) jól bizonyította ezt. Ave Maria című műve zakla­tott és nyugodt részek után jut el a drámai hatású har­madik tételhez, majd kánon­szerű, elhaló befejezéssel ér véget. A kórus előadása ki­emelte a dallam minden szép­ségét. KORUNK ORGONAZENÉ­JÉT képviselte a jelenleg az NSZK-ban élő Gárdonyi Zol­tán Veni creator spirits cí­mű műve. A szerző a húszas évek elején Kodály, majd Hin­demith tanítványa volt, egy ideig a Zeneakadémián is ta­nított. A bevezető rész után felhangzó gregorián himnusz szinte visszamenekülés a tiszta dallamossághoz. A variációk már nem a templomi zenét sugallják, inkább gyermek; tisztaságot tükröznek és játé­kot a hangokkal, a komponá- lási lehetőségekkel. A vissza­fogott, lemondó rész fortéba csap át, majd dúsan díszített formai megoldásokba torkolló, érzelmekben már szegényebb véget ér. A Vox Humana műsora má­sodik felében érdekességgel szolgált A két egymás után következő mű azonos szöveg­re készült, mégis több, mint háromszáz év telt el megkom- ponálásuk között. Luther Márton szövegére a XVI. szá­zadi Vulpius írt barokkos dí­szítésű kórusművet, majd pe­dig egy mai német zeneszer­zőt, Peppinget ihlette meg a vallásreformátor szövege; Die beste Zeit. Az énekkar műsorát két Ko­ddiy-darabbal fejezte be. A* Adventi ének XVIII. századi misekönyvből merített zsoltár­ra épült, annak dallamai al­kotják visszatérő motívumait. A másik mű a Sík Sándor szü­letésnapjára írt Te Deum. Mindkettőben Kodály egyfor­mán nagy fontosságot tulajdo­nított a szövegnek és a hozzá szervesen illeszkedő zenének. Ezek harmóniája, a mondani­való zenei megfogalmazása tel­jes szépségében érvényesült • Vox Humana előadásában. AZ EST ZARÖ SZAMA­KÉNT Max Reger hat orgona- darabját játszotta Karasszon Dezső. A német zeneszerző a későromantika egyik érdekes alakja, Bruckner, Wolf, Mah­ler mellett. Műveiben világo­san megfigyelhető a romanti­ka utáni útkeresés korszaka, de a romantikusok harmóniá­ja, ritmusvilága is megtalálha­tó az előadott hat kis darab­ban. A Rapszódia, a Capriccio,. a Pastorale, az Improvizáció, a Prelúdium és a Fúga előadá­sa fizikailag is hatalmas tel­jesítmény volt, nagyformátu­mú befejezése egy maradék­talanul szép hangverseny •’et Hajós Anna Jevtusenko Jilmen Jevgenyi) Jevtusenko film­főszereplőként Magyarorszá­gon is bemutatkozik: a költő a Szárnyalás című új szov­jet filmben szerepel. A rakéta­elmélet egyik úttörőjét, Ciol- kovszkijt alakítja az idei moszkvai nemzetközi filmfesz­tiválon második díjat nyert műben. A gazdag szovjet filmter­mésből összesen 15 szovjet film kerül az elköyetkező hó­napokban a mozik műsorára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom