Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
4 1980. JANUAR 5., SZOMBAT Szellemi vagyon és hátország MŰSZAKI KÖNYVTARAK AZ ISMERETTERJESZTÉSBEN Játék, móka a téli szünidőben DIAKOK, TANÁROK VAKÁCIÓJA SZÁZHALOMBATTÁN A termelékenység, a hatékonyság, a technológiai fegyelem és a minőség vagy az olyan fogalmak, mint a munkakultúra, a dolgozók szakmai Ismereteivel függnek össze. A fejlődés nélkülözhetetlen feltétele a technikai haladás legújabb információit közvetítő műszaki ismeretterjesztés. Hozzájuthatnak-e például a szakmunkások, s olvasnak-e alap- és középfokú műszaki irodalmat? Hogy használják ki a vállalatok a több ezer kötetes vállalati és üzemi könyvtárak lehetőségeit? Szakfolyóiratokból is Az egyik Dél-Pest megyei nagyüzem műszaki könyvtárosa fiatalasszony, nemigen akar e kérdésekre válaszolni. Azt mondja; ezt csak igazgatói engedéllyel tehetné meg, vagy a műszaki fejlesztési osztályvezető hozzájárulásával. Végül meg kell ígérnem, hogy sem az üzem neve, sem a könyvtárosé nem szerepel majd. Miután elfogadom a feltételeit: megmutatja a könyvtár barátságos helyiségét s a polcokon sorakozó 4 ezer kötetes könyvállományt, amelyből az elmúlt évben 560-an kölcsönöztek rendszeresen. Ami máshol még ritka jelenség, itt 300 munkás olvasót is számot tartanak. Igaz, az áramtermeléssel foglalkozó üzem fizikai munkásai magas fokú szakmai ismeretekkel rendelkeznek, sokan érettségiztek. Mindez meghatározza az igényeiket is. A főállású könyvtáros mindennap az olvasók rendelkezésére áll. Mint mondja: nemcsak a műszaki értemiségedek, hanem a szakmunkások is gyakran letelepednek az olvasószobában berendezett kisterem asztalai mellé, ahol vagy 60-féle hazai és külföldi szakfolyóiratból böngészhetnek. Lám, itt jók a tapasztalatok. Nem is értem egészen, hogy a nagyüzem vezetői miért félnek eredményeik nyilvánosságra kerülésétől. Kevesen kölcsönöznek Ä váci Forte gyár gyűjtemé- jftya 6200 kötetből és 2500 bekötött folyóiratból áll. Az elmúlt évben 400 olvasó kölcsönzött itt Kovács Józsefné, a gyári művelődési bizottság titkára több oktatási formát sorol fel, amelyhez ők szolgáltatják a szakirodalmat, a jegyzeteket. Arról, hogy az olvasók közül ki a fizikai munkás, nincsenek adataik. Csak azt tudják, hogy a szakmunkások főleg a továbbképző tanfolyamok alkalmával keresik fel a műszaki könyvtárat, ezenkívül főleg az otthoni barkácsmunkák- hoz keresnek segédkönyveket a dolgozók. Könyvtári szakemberek közül is többen bizonygatják, hogy a hozzáférhetőség és az olvasótoborzás szempontjából előnyös, ha a műszaki és a közművelődési könyvtárak állományát együtt kezelik és kölcsönzik. A Dunai Cement- és Mészműveknél ezt a megoldást választották. Az egykori kultúrtermi ruhatárból átalakított 35 négyzetméternyi alapterületen 6000 közművelődési, 5000 műszaki kötetet helyeztek el. A polcok közti szűk térségben elég nehéz megtalálni a keresett műveket. Helyben olvasásról itt szó sem lehet. Ellenben elgondolkoztató, hogy kerül Mód Aladár társadalomtudományi kötete a műszaki irodalom közé. A kölcsönző- kartonok adatai szerint a cementgyártásról szóló kötetet 1964 óta ketten, a magyar cementipar történetét 1977—78 között hárman kölcsönözték ki. Az égetőkemencéknél dolgozóknak bizonyára hasznos ismeretekkel szolgáló Olajtüzelés című könyvet 1970 február óta senki sem kérte. Csányi Ferenc tavaly áprilisban vette át a könyvtár vezetését, s hetenként három alkalommal tart 2—2 órás kölcsönzést. Többek szerint nagy lelkesedéssel látott a munkához. Őszintén hisz abban, hogy egyedül is képes egyszerre eleget tenni a versenyfelelősi, a szociálpolitikai előadói és a műszaki és közművelődési könyvtárosi beosztásnak, amelyekkel megbízták. A tények azonban makacsak. Az ezres nagyságrendű üzemben tavaly csak 173-an iratkoztak be a közművelődési könyvtárba. Jórészt azok a szocialista brigádtagok, akik már korábban kötöttek szerződést arra, hogy havonta meghatározott számú könyvet elolvasnak. A műszaki könyvtárba csak 111-en iratkoztak be. Ahhoz, hogy ez a helyzet változzon, hosszabb nyitvatartásra, módszeresebb szervező és propagandamunkára, jobb könyvtári feltételekre lenne szükség. A tervszerűség hiánya A vállalati műszaki könyvtárak általában az iparági minisztériumok vagy megbízott intézmények felügyelete * alá tartoznak. Az üzemekben szervezetileg rendszerint a műszaki fejlesztési osztályhoz sorolják azokat, de ez nem kötelező. Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentácdás Központ kiad módszertani leveleket is, s továbbképzéseket rendez. Arra sincs szabály, milyen feltételek között mekkora műszaki könyvtáraknak keli működniük, s kik lehetnek a könyvtárosok. A felügyeleti szervek Budapesten működnek, s ritkán jutnak el egy-egy helyre, hogy konkrét segítséget nyújtsanak a munkához. . Ma még sok üzemben csak a vezetést kiszolgáló, a konkrét feladatokhoz irodalmat szolgáltató helynek tekintik a műszaki könyvtárakat. A munkásműve- lődássel legfeljebb a szakmai továbbképző tanfolyamok alkalmával alakul ki kapcsolatuk a könyvtáraknak, amikor a tananyaghoz jegyzeteket kölcsönöznek. Enná azonban többre volna szükség. A műszaki ismeretterjesztés szellemi hátországát lehetne megteremteni. Az említett üzemekben a műszaki könyvtárosok nem tagjai a vállalati művelődési bizottságoknak. Azok céljairól, működéséről nincsenek pontos ismereteik. Az üzemi népművelőkkel beszélgetve is rendszerint az derül ki, hogy nem ismerik egymás munkáját, nem alakítanak ki tervszerű együttműködést. Ahhoz, hogy ez a helyzet jó irányba változzon, másféle szemlélet szükséges. A munkásműveltség fejlesztése ugyanis magas színvonalú, a hatékony termelő- munkának fontos feltétele. Kovács T. István Idén szokatlanul hosszúra nyúlik a téli szünet, amit persze — gondolom! — minden kis- és nagydiák maradéktalan lelkesedéssel nyugtáz. És azt is, hogy végre a hó is megérkezett. Elő lehet venni a ródlit, a sítalpakat, készülhetnek a kövér hóemberek. Zökkenőmentes megoldás De vajon ez a hosszú vakáció az iskolák számára nem jelent-e plusz gondot? Sikerült-e a gyerekek felügyeletét megszervezni, ráadásul most, amikor a népszámlálás miatt bizonyára sok pedagógus hiányzik a szünidei munkáknál. Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a százhalombattai tanács művelődési osztályának vezetőjét, Tüske Lászlót, valamint a Ságvári Endre általános iskola igazgatóhelyettesét. Pável Nándort és Lengyel Anna napközis nevelőtanárt. — Hogy jelent-e gondot az idei meghosszabbodott szünidő? Nem. Egyáltalán semmi rendkívüli probléma nem adódott. Először is nagyon kevés tanár vesz részt az összeírásban, száznyolcvanhat pedagógusunk közül (óvónőkkel együtt) mindössze negyvenen. Másodszor: szemben az évközi kb. 800—900-as létszámmal, a vakációban csupán 80—90 gyerekről kell gondoskodni. Sokrétű foglalkoztatás — A többi tanuló mit csinál? — Főleg m nagyszülőkhöz utaznak. Százhalombatta ugyanis érdekes település, az átlagéletkor 28—29 év, és ez azt is jelenti, hogy jobbára csak a fiatalok költöztek ide, a nagyszülők kisebb-nagyobb távolságban külön élnek, s így a vakáció idejére szívesen vállalják az unokákat — Milyen a szünidőben a napközis élet? Van-e elég lehetősége a gyerekeknek az önfeledt kikapcsolódásra, a szabad mozgásra, játékra? — A gyerekek reggel 7-től ÜJ POLITIKAI KÖNYVEK Három pártkongresszus Dolgozó népünk, pártunk készül a tavasszal, márciusban megrendezésre kerülő pártkongresszusra. Mint minden kongresszus, ez is a számvetés, az elért eredmények összegezésének, a közvetlen és távolabbi feladatok kijelölésének a kongresszusa. Mint ahogy nálunk, a testvérpártoknál is mérföldkő egy-egy kongresszus. A kapitalista országokban működő kommunista pártok kongresz- szusainak fontosságát még csak növeli, hogy nagyon nehéz körülmények között kell meghatározniuk a követendő utat. A Kossuth Könyvkiadó három ország kommunista pártjának kongresszusáról számol be egy-egy könyvben. A szinte egy időben megje- _ ** lent három könyvről, il- íetve tartalmáról ezúttal együtt szólunk. Görögország Kommunista Pártjának X. kongresszusán Harilaosz Florakisz, a központi bizottság első titkára számolt be. Az a Florakisz, aki a közelmúltban Magyarországon járt és nyilatkozott a Népszabadságnak. Nyilatkozatában elmondotta, hogy pártja a napról napra rosszabbodó gazdasági helyzetben, a dolgozók élet- szánvonalának csökkenése közepette dolgozik. Az uralkodó tőkésosztály, bár bizonyos demokratikus engedményeket tett, de a monopóliumok érdekeit képviseli. Lényegében ezt foglalta ösz- KZe a X. kongresszus is, amely átfogóan értékelte és elemezte a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel a Földlközi- tenger keleti medencéjének helyzetére. Egyben számot adtak az osztályharcban elért eredményekről és a párt fejlődéséről is. A kongresszuson felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, akinek beszédét szintén közli a könyv. A magyar párt nevében biztosította a görög testvérpártot, hogy mellettük állunk* abban a harcban, amelyet a görög nép, a görög munkásosztály teljes felszabadítása érdekében folytatnak. A Finnország Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusáról szóló füzet értékeli a finn kommunisták harcát, amelyet az elmúlt fél évtizedben a finn dolgozók érdé Kében vívtak. A polgári. demokratikus viszonyok ellenére rendkívül sok probléma adódik ebben a testvéri országban. Különösen az utóbbi években növekedett a munka- nélküliség, jelentkeztek a gazdasági nehézségek, fokozódtak a pártok közötti ellentétek. A nyugati világ gazdasási válsága erősen éreztette hatását Finnországban is. Mindezt értékelve Aarne Saarinen, a központi bizottság első titkára úgy határozta meg a kommunisták feladatait, hogy egyesíteni kell erejüket a nehézségek legyűrésére és támogatniuk kell azokat a polgári törekvéseket is, amelyek a dolgozók életszínvonalának javítását célozzák. Nagy vita alakult ki akörül, hogy a párt részt vett a kormányban. A vita során kitűnt, hogy a kormánypolitika konkrét részleteit érintő nézetkülönbségek ellenére, elvben senki sem \htatta az együttműködést a baloldali és centrista pártokkal. Mindez megkönnyíti a párt ilyen irányú működését a jövőben is. Az MSZMP nevében Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja tolmácsolta a magyar párt, s népünk üdvözletét. Örömmel nyugtázta, hogy a két testvérpárt a nemzetközi kérdésekben és a szocializmus távlati fejlesztését illetően teljes a nézetazonosság. A legbonyolultabb körülmenyek között talán a Portugál Kommunista Párt dolgozik. Éppen ezért a IX. kongresszusáról szóló beszámoló a legérdekesebbnek tűnik. A rádióból, televízióból és a napilapokból nyomon lehet követni ennek a pártnak a küzdelmét, amelyet az 19 74. áprilisi fordulat óta végzett. A kongresszus értékelte az új, demokratikus Portugália helyzetét, a pártok közötti viszonyokat, azt a harcot, amelyet a portugál kommunisták vívtak a forradalomért és a forradalmi vívmányok megmaradásáért. Csak a pártkon gr es z- szus előtt 2995 összejövetelen és gyűlésen ismertették a párt programját Ebben a munkában 55 ezer párttag vett részt és a kongresszuson 1752 küldött szavazta meg a párt határozatait, amelyek biztosítják a további aktív munkát A legutóbbi választás bebizonyította, hogy a portugál kommunisták jól politizálnak, mert a párt növelte szavazóinak számát és lényegesen több képviselője működhet a parlamentben a jövőben, mint eddig. Három pártkongresszus, három különböző táján Európának. Bár különböző körülmények között dolgoznak, a. pártok, de megegyeznek abban, hogy mindegyik következetesen küzd az imperializmus ellen, a munkás- osztály felemelkedéséért és a szocializmus megvalósításáért hazájában. Számunkra tanulságosak ezek a kongresszusok, mert mélyebben betekinthetünk a testvérpártok életébe és az ő küzdelmükből erőt meríthetünk a md munkánkhoz is. Hiszen a kommunista mozgalom az egész világot átfogja és egyik párt sem működhet elszigetelten, ha a harci módszerek mások is. Nyilvánvaló, hogy nálunk, ahol már a fejlett szocialista társadalmat építjük, mások a tennivalók, mint azokban a kommunista pártokban, amelyek a szocialista forradalom megvalósításáért küzdenek. A végső cél azonban közös, s ezért érdemes megismerkedni a testvérpártok életével. Gall Sándor fél 5-ig vannak az iskolában, alkalmazkodva a vállalatok munkaidejéhez, a nagy szabad szombaton pedig a napközi zárva van. A szülők tudniillik — előzetes felmérést végeztünk — nem kérték. A foglalkozások természetesen kötetlenebbek mint a tanévben. Nagyon sok programmal várja a gyerekeket mind a két művelődési ház is, december 28-án például Bohócparádé címmel nagy műsoros délután volt, óriási sikerrel. Még lesz bábműsor, mesefilmvetítés. Minden előadásra különautóbu- szon szállítjuk a gyerekeket a művelődési házba. Lengyel Anna tanárnővel benéztünk a kicsikhez (elsőmásodikosok) éppen a Kuckó című matinéműsort nézték a tv-ben. — Ma 9 órától egyéni foglalkozás volt, a legtöbben rajzoltak, aki viszont mesét akart hallgatni, odaült mellém. A harmadikosok-negyedikesek a játszótéren vannak, majd ha ők visszajöttek, mi akkor megyünk a levegőre. — Mindennap kimennek a szabadba? — Természetesen. Különösen most, hogy olyan szép nagy a hó. Lehet csúszkálni, hógolyózni. Bögréből kismalac — Ma még milyen program^ juk lesz a gyerekeknek? — Délutánra sok verssel, mesével, zenével, képekkel illusztrált beszélgetést terveztem a télről. Van lemezjátszónk, magnetofonunk, diavetítőnk. És ha még lesz Időnk, utána rajzolunk. A gyerekek egyik legkedvesebb időtöltése. Minden élményüket megörökítik. Nagyon szeretik a papírmunkát, ragasztást, hajtogatást is és a legegyszerűbb tárgyak, mint például a mosogatószeres flakonok, a műanyag bögre, a száraz falevelek, a gesztenye stb. átlényegítését mondjuk kisegérré, törpévé, Jancsivá, Juliskává, kismalaccá. Mindenné, amit a gyermeki fantázia könyedén belelát az egyébként semmitmondó formákba. A gyerekek szabad idős tevékenységéhez, mint már elhangzott, nagy segítséget nyújtanak a különböző közművelődési intézmények, melyekkel az iskolának csaknem három éve együttműködési megállapodása van. S. H. K. Évszázadok zenéje ORGONA ÉS KÓROS A VÁCI HANGVERSENYEN AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA váci hangversenyén két csodálatos hangszer szerepelt együtt: az orgona és az emberi hang. Az orgonát nagyon tehetséges fiatal művészünk, Karasz- szon Dezső szólaltatta meg, az est másik közreműködője a váci Vox Humana énekkar volt, Makláry József Lisztdíjas karnagy vezényletével.. Karasszon Dezső a Bach által is csodált, dán orgonamű- vész-zeneszerző, Buxtehude művei közül választotta műsora első -részét. Az F-dúr toccata és fúga, a két korálelőjá- ték és az E-moll prelúdium és fúga a kitűnő minőségű zeneiskolai orgonán nagyszerűen hangzott. Az utóbbi előadását szinte szétfeszítette az erő és a drámaiság. Mélységeket és magasságokat kötött össze forró érzelmi szinten, megragadó erővel. Tavaly ünnepelte megalakulásának negyvenedik évfordulóját a szép sikereket elért Vox Humana énekkar. Repertoárjukban szinte minden kor szerepel. Tornas Luis de Victoria Palestrina tanítványa, a spanyol reneszánsz késői művelője volt. Szigorú stílusú zenéjében szenvedély lobog, finomság és féktelen erő. Háromtételes miséje (Gloria — Sanctus — Benedicts) jól bizonyította ezt. Ave Maria című műve zaklatott és nyugodt részek után jut el a drámai hatású harmadik tételhez, majd kánonszerű, elhaló befejezéssel ér véget. A kórus előadása kiemelte a dallam minden szépségét. KORUNK ORGONAZENÉJÉT képviselte a jelenleg az NSZK-ban élő Gárdonyi Zoltán Veni creator spirits című műve. A szerző a húszas évek elején Kodály, majd Hindemith tanítványa volt, egy ideig a Zeneakadémián is tanított. A bevezető rész után felhangzó gregorián himnusz szinte visszamenekülés a tiszta dallamossághoz. A variációk már nem a templomi zenét sugallják, inkább gyermek; tisztaságot tükröznek és játékot a hangokkal, a komponá- lási lehetőségekkel. A visszafogott, lemondó rész fortéba csap át, majd dúsan díszített formai megoldásokba torkolló, érzelmekben már szegényebb véget ér. A Vox Humana műsora második felében érdekességgel szolgált A két egymás után következő mű azonos szövegre készült, mégis több, mint háromszáz év telt el megkom- ponálásuk között. Luther Márton szövegére a XVI. századi Vulpius írt barokkos díszítésű kórusművet, majd pedig egy mai német zeneszerzőt, Peppinget ihlette meg a vallásreformátor szövege; Die beste Zeit. Az énekkar műsorát két Koddiy-darabbal fejezte be. A* Adventi ének XVIII. századi misekönyvből merített zsoltárra épült, annak dallamai alkotják visszatérő motívumait. A másik mű a Sík Sándor születésnapjára írt Te Deum. Mindkettőben Kodály egyformán nagy fontosságot tulajdonított a szövegnek és a hozzá szervesen illeszkedő zenének. Ezek harmóniája, a mondanivaló zenei megfogalmazása teljes szépségében érvényesült • Vox Humana előadásában. AZ EST ZARÖ SZAMAKÉNT Max Reger hat orgona- darabját játszotta Karasszon Dezső. A német zeneszerző a későromantika egyik érdekes alakja, Bruckner, Wolf, Mahler mellett. Műveiben világosan megfigyelhető a romantika utáni útkeresés korszaka, de a romantikusok harmóniája, ritmusvilága is megtalálható az előadott hat kis darabban. A Rapszódia, a Capriccio,. a Pastorale, az Improvizáció, a Prelúdium és a Fúga előadása fizikailag is hatalmas teljesítmény volt, nagyformátumú befejezése egy maradéktalanul szép hangverseny •’et Hajós Anna Jevtusenko Jilmen Jevgenyi) Jevtusenko filmfőszereplőként Magyarországon is bemutatkozik: a költő a Szárnyalás című új szovjet filmben szerepel. A rakétaelmélet egyik úttörőjét, Ciol- kovszkijt alakítja az idei moszkvai nemzetközi filmfesztiválon második díjat nyert műben. A gazdag szovjet filmtermésből összesen 15 szovjet film kerül az elköyetkező hónapokban a mozik műsorára.
