Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

1980. JANUAR 5., SZOMBAT p Nagy kincset érő adottságok Közvetlen kapcsolat az üzemekkel a művelődésben is Indul a kő télen-nyáron Kőhegybe markol a gép ■■ -•• .... ; ' -> • Télin sem lassul a munka a dunabogdányi kőbányában. Egy műszakban 609 tonna terméskövet szállítanak a Duna sza­bályozási munkáihoz. Emlékőrző nevek Szerb utca — Török köz Kinevezés A szentendrei városi tanács végrehajtó bizottsága dr. Zá- borszky Magdát január 1-től kinevezte a Szentendrei Egye­sített Gyógyító-Megelőző In­tézmény Bőr- és Nemibeteg- gondozó Intézet vezető főorvo­sává. A kinevezés a 39/1975. Eü. M. <—MŰM. sz. együttes utasításá­nak megfelelően 1983. decem­ber 31-ig szól, amikor újonnan ismét elbírálandó. Dunabogdányi programok. Jtanuár 7-én, hétfőn délután 16 órakor a klubteremben Me­seklub lesz a gyerekek részé­re. Téma: a négy évszak az irodalomban, a zenében és a képzőművészetben. Január 8-án kedden, dr. Röhricht Judit vezetésével az orvosi rendelőben Kismama­klub lesz Téma: az anyatejes táplálás fontossága. Január 9-én, szerdán három esemény is lesz. 16.30-kor a bábcsoport foglalkozása a színpadon, 17 órakor az irodá­ban a Klubszínpad foglalko­zása és 18 órakor, a klubte­remben az Asszonyklub ren­dezvénye lesz, amelyen dr. Nagy Sándor az egészséges életmódról tart előadást. Szentendre, ismert adottsá­gainál fogva kulturális köz­pont, de vajon ez a kincset érő adottság, hogyan hat a város-járás lakóira, mit profi­tálnak belőle, egyszóval mi­lyen a terület közművelődése. Énről beszélgettünk Szabó Fe­renccel, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tőjével. T ermészetes partnerek — Á város közművelődését az országos és' megyei doku­mentumok alapján az MSZMP városi bizottságának közmű­velődési feladatterve és a vá­rosi tanács közművelődési in­tézkedési terve határozta meg úgy, hogy a közművelődési tevékenységen belül kiemelt feladat a munkásművelődés színvonalának emelése. — Ez igen széles skálát ta­kar, vajon az osztály kap-e segítséget valahonnan? — Igen, kap. Szubjektíve, és objektíve is. Először emlí­teném talán a város atmosz­féráját, amely véleményem szerint mindenkire hat: má­sodszor azokat a szerveket, intézményeket, amelyeknek ugyancsak kiemelt feladatuk a közművelődés elősegítése. Ezek az intézményeik nekünk természetes partnereink. Ilyen a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a Pest I megyei Múzeumok Igazgató- I sága, és a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum. — Ügy tudom, a művelődés- ügyi osztály legutóbb 1977- ben számolt be tevékenységé­ről a végrehajtó bizottság előtt. Mi történt azóta? — A közművelődés a be­számoló óta jelentősen meg­változott, tartalmasabbá, sok­színűbbé vált. Bővült a köz- művelődési intézményhálózat is. Megnyílt a Szentendrei Képtár, a Barcsay Gyűjte­mény éa a Kerényi Múzeum. Átalakult, kibővült a Kovács Margit Múzeum. Korszerűsí­tettük az ifjúsági klubot és az izbégi klubot. Sajnos még min­dig nem kielégítő a gyermek- könyvtár és a Pannónia telop, valamint a pisimányi fiók- könyvtár elhelyezése. Mu nkásművelőd és a területen — Beszélgetésünk elején ' említette a munkásművelő­dést. Hogyan fejlődött az a városban napjainkig? — A közművelődési intéz­mények évről évre öisszeállít- ják kulturális ajánlásaikat az üzemek dolgozói, a szocialis­ta brigádok részére. A mú­zeumok például közvetlen kapcsolatot tartanak a szocia­lista brigádokkal, tárlatveze­tést szerveznek részükre. Ami viszont az osztály tevékenysé­gét illeti, mi évente felkeressük az üzemeket a dolgozók álta­lános műveltségének felméré­se és a dolgozók iskolája szer­vezése miatt. Komplex vizs­gálatokat tartunk s javasla­tokat teszünk. A felmérések­ből tudjuk, hogy még mindig indokolatlanul sok az általá­nos iskola VIII. osztályát el nem végzett dolgozó. Viszont örvendetes, hogy a könyvtári tagok és rendszeres olvasók között növekedett a munká­sok száma. Hetvenöt bemutató-*• Az elmúlt években a város kulturális arculatát to­vább színesítette a színházi és zenei élet fellendülése... — Igen. A Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyvtár színházterme méltó kerete ennek. A fővárosi színházak mellett vidéki, sőt külföldi színházakkal, például a sza­badkaival tartunk rendszeres kapcsolatot. Az elmúlt 4 év alatt 75 bemutatót, köztük 22 magyar szerző darabját lát­hatta a közönség. Az előadá­sok látogatottsága 80 százalé­kos volt Természetesen a hi­vatásos társulatok mellett elő­segítjük amatőr társulatok bemutatkozását, fellépését is. A színházi élmény elmélyíté­sét szolgálja a színházbarát kör tevékenysége. Ami a ze­nei életünket illeti, az való­ban isimét fellendült. Immá­ron tizenkét éve van zeneta­gozatos oktatásunk, tehát a zene megkedveltetését már a gyerekeknél kezdjük. A nagy­múltú városi kórus és a nép­szerű Vujicsics együttes mel­lett a múlt esztendőben meg­alakult a Szentendrei Kama­razenekar, majd a furulya- kvartett. A beszélgetésből kitűnt, sok minden történik a városban a közművelődés fellendítése ér­dekében. de az is bebizonyo­sodott, hogy az komplex fel­adat Terjedelmes levelet küldött szerkesztőségünkbe Tóth Béla nyugdíjas tanár. Az alábbiak­ban leveléből idézünk: Mi budakalásziak, örömmel olvastuk a Pest megyei Hír­lap 1979. évi november 17-i számában, a szentendrei mel­lékletben, a Lesz-e jó ivóvíz Budakalászon? című riportot. Megtudtuk belőle, hogy meny­nyi huzavona van a Luca szé­ke módjára, nagyon lassan ké­szülő budakalászi vízhálózat körül. A Laza munkafegyel­met, a munkások kocsmázá- sát hagyjuk most. Nézzük a be nem tartott határidőket: 1978. december 15., 1979. már­cius 31., és végül Titton Mik­lósnak, a kivitelező — Közép- dunamenti Vízgazdálkodási Társulat — elnökének leg­újabb határidős ígérete: 1979. december 15. Felderült minden budaka­lászi lakos arca, aki a cikket olvasta: végre... végre nem­csak ígéret, hanem, ivóvíz is lesz. Balgán azt hittük, hogy a kivitelezők túlteljesítették ter­vüket, mert már december 6­Szentendre életében egy. tá­voli esemény játszott fontos szerepet. Az 1389-i rigómezei csatában fogságba esett a szerbek vesére, Lázár cár, akit a szultán később lefejeztetett. A törökök elől a szerbek nagy csoportokban Magyarország felé húzódtak, itt kerestek me­nedéket Egy csoportjuk elju­tott Szentendrére is. Ez volt a szerbek első betelepülése. A második megjelenésük Zsigmond király idejében, 1434-ben történt* a galambod csata után. A legnagyobb, a harmadik bevándorlásukkor, 1690-ben magukkal hozták Lázár cár csontjait, és a Duna-parton kis fatemplomot emeltek tiszte­letére. Később egy hazaköltö­ző csoport a cár földi marad­ványait hazavitte Szerbiába. án megjelent a viz az utcai csapokban a Fürst Sándor ut­cában és környékén. Nem hit­tünk a szemünknek. Siettünk a csapokhoz. Igaz, lassan, ce- ruzavastagságban folyt csak a víz, s öt-hat perc kellett, mire a vödör tele lett; és a víz sárga volt még az iszaptól. Ennek is nagyon örültünk, fő­zésre, inni nem használtuk. Sajnos, ö-ömünk korai volt — három napig tartott az egész. Akkor elzárták a csa­pokat, s azóta megint nincs víz. Sem a Fürst Sándor ut­cában, sem a Sallai Imre ut­cában, sem a Templom utcá­ban, de még a tanácsháza kör­nyékén, a főutcán sincs. Pe­dig december 15. — a határidő — régen elmúlt. Kérdezzük Titton Miklóstól, mi lesz a legközelebbi határ­idő, amit majd megint nem tartanak be? És feltesszük az említett riport címkérdését új­ra: Lesz-e jó ivóvíz Budaka­lászon? Olvasónk kérdéseihez nincs mit hozzátennünk. A valódi válasz mindenképpen a vízi A cár nevét utca nem őrzi, de a templom helyén, a Vörös Hadsereg út 11. számú ház mellett keresztet emeltek. Ez hirdeti Szentendrén Lázár cár emlékét. Zsigmond király egyébként szívesen fogadta a menekülő szerbeket, és kiváltságokkal könnyítette helyzetüket. ★ A törökök gyors előrenyo­mulása miatt azonban egyre bizonytalanabbá vált Szent­endrén is a betelepült szer- bek, de a magyarok élete is, 1526 után megpecsételődött az ország sorsa. A török pusztí­tás városokat, falvakat törölt el a föld felszínéről. 1541, Bu­da eleste után Szentendre sor­sa is eldőlt. A törökök feldúlták a Pilist, és Szentendre egyre jobban elnéptelenedett. 1559-ben Musztafa budai defterdár be­vételi jegyzéke szerint Szent­endrén még 38 ház állt, Pilis megye adatlajstroma szerint 1588-ban már csak hat porta volt. A város véres csatározá­sok színhelye lett. 1595-ben ugyan visszafoglalták Viseg- ráddal együtt a törököktől, 1605-ben azonban újra el­esett. Úgy tűnt, a török meg­szállás végleges lesz. A fordulópontot 1686 jelen­tette, amikor visszafoglalták Budát a töröktől, s ezután in­nen is elhúzódtak az oszmán seregek. A törökök uralmát nem­csak két utcanév jelzi — Tö­rök köz és Törökvölgyi út —, hanem a Kígyó utcában még ma is áll két török eredetű lakóház. Az emeleten lakószo­bák vannak, a földszint rak­tárként szolgált a megszállók­nak. Az ablakokat a padlóhoz közel építették a törökös ülésnek megfelelően. Török eredetű az egyik városrész, Pismány neve is. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter Szentendre város díszpolgárai Szentendre város tanácsa hogy méltó módon megörökítse, megkülönböztetetten el­ismerje azoknak a személyeknek a tevékenységét, akik Szentendre általános és sokoldalú fejlődéséért folytatott, vagy ehhez közvetlenül kapcsolódó munkában kimagasló eredmény- nyel vettek részt, az 1974. évi 1. számú tanácsrendeletben-megteremtette a díszpolgár cím adományozásának feltételeit. A tanács ennek alapján évzáró ülésén a Szentendre város Díszpolgára címet adomá­nyozta a város felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Pála Károlyné nyugdíjas ta­nácselnök-helyettesnek és Pirk János festőm űvésznek. Pala Károlyné Salgótarján szülötte, Szentendre város dísz­polgára. Mikor Meg­látta a napvilágot, 1917-ben, Salgótarján vasas- és bányászvá­ros, Szentendre álmos Duna menti település, ahova csak 1928-ban hoz némi színt a megalakuló művészte­lep. Vasas családból — édesapja hengerész, bátyja acélgyári munkás — származott, s élharcosa lett Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak. „1929. március 4—5. 2000 salgótarjáni bá­nyász sztrájkja, mellyel a nagy számú elbo­csátások ellen tiltakoztak.” „1930. július 26. A salgótarjáni üveggyár igazgatósága új munkabátrrendszert vezetett be, a munkások emiatt beszüntették a mun­kát.” „1932. május 22. A salgótarjáni szénmeden­ce 1200 munkásának értekezlete hangsúlyozta á szervezkedés fontosságát.” Az idézetek jelzik Pála Károlyné, ^ akkor még Imre Ilona eszmélésének időszakát Sztrájkok, bérharcok között élte ifjú életét. Ezek voltak az egyetemi évek. Legfontosabb tantárgy: osztály öntudat. A háború átviiharzott az országon, Salgótar­ján szabad lett. Pála Károlynénak egyenes volt az útja a Magyar Kommunista Párthoz. Sokrétű és sok irányú politikai és társadalmi munkát végzett fáradhatatlanul. 1950-ben, az öttiónapos pártiskola elvégzése után Budapest­re helyezték, s 1951-ben, az ízig-vérig Nógrád megyei asszony találkozott Pest megyével. A megyei MNDSZ titkára lett, s 1953-ban or­szággyűlési képviselővé is megválasztották. Közben elvégezte a tanácsakadémiát, s 1965. április 5-én megérkezett Szentendrére, s ott szíven ütötte a város varázsa. Beosztása: ta­nácselnök-helyettes. Budapesten lakott, Szent­endrén élt. — Ebben az időszakban gyors fejlődésnek indult városunk — mondotta Bertalan Fe­renc vb-titkár az ünnepi ülésen —, a nagy beruházások építése ekkor vette kezdetét... Pála Károlyné rendkívül sok segítséget nyúj­tott. Közreműködött az új művészteleo meg­építésében ..., a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrére telepítésében . . Hat évig, 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig dol­gozott a városban, a városért. Most nyugdí­jas, régi budapesti lakásában lakik, de szíve ma is Szentendrén él. — Salgótarján volt az első otthonom — mondja csendesen. — Szentendre lett az igazi. Piik János A műteremben me­leg, ám mégis kemény világ fogad. A művek a parasztok, a hajdan­volt földmívesek vilá­gát tükrözik, amit csak az álromantika pingált idillé. Pirk Já­nos ceruzája, ecsetje olyanná, amilyen va­lóban volt: meleggé és keménnyé. Kodolányi és Illyés világa az, ahonnan a festő, Pirk Já­nos elindult. Portrét festeni a festőről? Gyarló eszkö­zeimmel? Felvázolni életútját, amely „hosz- szú, mert messze kezdődött”? Nem. Mit tud­nák újat mondani a művészről, amikor vász­nain már megelőzött. — A galántai mezítlábasokhoz tartozom, akiknek Kodály egyik művét ajánlotta ■— mondja a festő. Származása, gyermekkora, a falusi sze­gényemberekről és a paraszti munkáról szer­zett első élményei egész életre elkötelezték a kék szemű nagyapa-nevelte galántai gyere­ket. Mint tekintélyes mester önzetlenül és készségesen segített sok fiatal amatőr festőt a művészet elsajátításában ... — 1944-ben jöttünk Szentendrére felesé­gemmel és két kicsi gyerekkel — emlékezik a művész. — Miután a háborúban mindent el­vesztettünk és 10 évi munkám is elpusztult — nehezen éltünk. Napszámba jártam. Kert­ásást, favágást vállaltam. 1953-ban már az ötödik gyerekünk született. Feleségem ereje akkor tört meg s azóta sem jött helyre, 1955- ben volt Szentendrén az első kiállításom, 1957- ben Munkácsy-díjjal jutalmaztak. Ki­lenc évig vezettem Szentendrén a képzőmű­vészeti szakkört, sok erővel és buzgalommal. 1958- ban a Szocialista Kultúráért érdemér­met kaptam, 1973-ban pedig a Munka Érdem­rend arany fokozatát. Most is dolgozom, amely életemnek a legfőbb mozgatója, s ezt teszem majd fogyó erőm utolsó napjáig, mert a mű­vészet gyönyörű és nehéz szolgálat, a lélek legszebb szárnyalása ... Amit Pirk János elvesztett Nagybányán, megtalálta Szentendrén: emberi, meleg be­fogadó közösséget. — Nem járunk már a fonóba — mélázik csöndesen — és nem lessük a lányok Orsóit sem. Sovány gebékkel sem szántanak a szat­mári fekete földeken. Kaszán volt társaim mind a mennyekben már és drága nagyapám kék szemei sem mosolyognak többé felém... Cikkünk nyomán Lesze jó ivóvíz Budakalászon?

Next

/
Oldalképek
Tartalom