Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

Állattenyésztés - 1980 Zavartalan, kiegyensúlyo­zott hús- és tejtermék-ellátást ígér az állattenyésztés az idei évre. Az az ütemes fejlődés, amely az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakát jellem­zi, ebben az esztendőben, sem törik meg. Annak ellenére sem, hogy 1979 — mint is­meretes — a vártnál alacso­nyabb színvonalú abrakter­mést hozott, s ennélfogva a takarmánygazdálkodás külö­nös gondosságot követel. A terv korábbra is erőteljesen számol azzal az áruval, ame­lyet a változatlan tenyésztői kedvvel rendelkező kisterme­lők kínálnak. Az állati ter­mékek termelése, amely ta­valy 2,4 százalékkal haladta meg az 1978. évit, az idén — a tervek szerint — hasonló arányban bővül. A terv nem számol a ser­tésállomány növelésével, ki­indulva abból, hogy ez máraz elmúlt évben elérte az 1980 végére előirányzottat. Ez össz­hangban van az igényekkel. M unkásőr-egységgyűlések Elen a munkában, szolgálatban Tegnap Pest megyében a Csepel autógyári és a szent­endrei járási-városi munkás­őr egységgyűléssel befejező­dött a munkásőr egységgyű­lések sora. Szentendrén a Pest megyei Művelődési Köz­pontban és Könyvtárban a Biksza Miklós járási-városi önálló munkásőrszázad, vala­mint av Csepel autógyári La­katos Péter munkásőrszázad értékelte az elmúlt kiképzési év eredményeit, s határozta íneg az idei tennivalókat. Kiváló század Szombaton délelőtt a Csepel Autógyár szigetszentmiklósi művelődési házában került sor a Lakatos Péter munkás- őr-zászlóalj egységgyűlésére. A hivatalos rendezvényt meg­előzően a látogatók és család­tagok, valamint az egység tagjai kis kiállításon ismer­kedtek meg a század tevé­kenységével. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Honti János vezérőrnagy, az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságának Falugyűlések előtt i tagja. Pest megye rendőr- főkapitánya, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára. Barát László századparancs­nok délelőtt 10 órakor jelen­tette a járási pártbizottság el­ső titkárának, hogy a személyi állomány megjelent az ünnepi egységgyűlésen. A Himnusz hangjai után Párkányi Éva, a ráckevei Ady Endre gimná­zium negyedéves tanulója mondott verset. Ezután került sor Barát László beszámoló­jára, amelyben többek között elmondta, hogy a munkásőreik kétharmada szocialista brigád tagja, élenjárnak a közösségi tevékenységben. Ugyanez jellemző a kikép­zések eredményeire. A beszámolót követően nagy taps fogadta azt a bejelentést, miszerint a Csepel autógyári alegység ötödször nyerte el a járási zászlóalj legjobb száza­da címet, valamint az ezzel járó oklevelet és zászlót. A zászlóalj legjobb szakasza cí­met ugyancsak az autógyá­riak, a SZIMFI szakasz nyerte el. Húszéves szolgálati érdem­éremmel 5, tizenöt évessel 8, tízévessel 13 munkásért tüntet­tek ki. Tizenhármuknak adták át a Kiváló munkásőr, né­gyüknek a Kiváló parancsnok kitüntetést. Szép mozzanata volt az ünnepségnek, amikor a szigetszentmiklósi II. számú általános iskola úttörői kö­szöntötték a leszerelő mun­kásőröket. Az újoncok nevé­ben Czigler István munkásőr, a Pestvidéki gépgyár esztergá­lyosa vette át a fegyvert. S. P. A néphatalom védelméért Pártunk általános célkitűzé­sei közé tartozik a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, mely a különböző intézménye­ken keresztül kell hogy meg­valósuljon. Ilyen, a községek lakóinak a közügyekbe való bevonására létrehozott fórum a falugyűlés is. Országszerte az év első negyedében, álta­lában február elejétől március végéig tartják mindenütt. A budai járáshoz tartozó 22 köz­ségben szintén ebben az idő­ben kerül sor a falugyűlések­re. Dr. Ugroczky Máriát, a bu­dai járási hivatal titkárságá­nak vezetőjét, az immár ese­dékessé váló előkészületekről és az elmúlt év tapasztalatai­ról kérdezem. — Először talán azt említe­ném meg, hogy a j órásban hét olyan nagyközség van, köztük Budaörs a maga 18 ezer lakó­jával, ahol a nagy lélekszám- ra tekintettel nem falugyűlése­ket, hanem rétegtalálkozó­kat, körzeti tanácskozásokat, vitafórumokat tartunk. Idén egyébként az ország- gyűlési képviselői és ta­nácstagi választások miatt csak a közös tanácsú köz­ségekben lesz falugyűlés. — Melyek ezek? — Üröm — Pilisborosjenő; Budajenő — Telki; Sóskút — Pusztazámor; Piliscsaba — Tinnye; Zsámbék — Tök. A budai járásban kialakult az a gyakorlat, hogy a falugyűlése­ken a környezetvédelemmel lakóhely köztisztaságával is kapcsolatos kérdésekkel és a foglalkoznak. A tapasztalatok szerint a budai járás községeiben nagy az érdeklődés, magas a részvé­teli . arány a falugyűléseken. Csak néhány kiragadott szám a mondottak bizonyítására: Budajenő—Telki együtt 1300 lakosú, ebből tavaly 300 fő vett részt a falugyűlésen. Nagykovácsiban 2700-an élnek és 350-en; a 4600 solymáriból 250-en, Sóskút—Pusztaszámor 3400 lakójából 250-en voltak jelen a múlt évi falugyűlésen. Nemcsak a résztvevők, de a felszólalások száma is nagy, a felvetett problémák pedig mindig az egész községet érin- tőek. Talán a legjobb légkörű falugyűlés tavaly Nagyková­csiban volt. Széles tájékozott­ságra vallott, hogy a kérések­nél a reális gazdasági helyzetet figyelembe vették és rögtön fölajánlották segítségüket is. Ott, helyben jócsomó tár­sadalmi munka felajánlás született. Természetesen sok olyan gond is felmerült, melyek megoldásához nem egy év, ha­nem hosszabb idő szükség-s. így például Biatorbágyon igen rossz a víz, de mind ez ideig, a rengeteg próbafúrás ellenére sem sikerült jó minűségű vi­zet találni. A lakosság belátta, hogy objektív akadályokról és nem a tanács hanyagságáról van szó. Perbálon több felszólaló is megemlítette az üzlethálózat hiányosságait és sürgős intéz­kedést kértek a lakótelepi szennyvíztisztító megépítésére. Sajnos, Budaörsön hiányzott a lakosság segítőkészsége, el­mondták bajaikat, de azok kö­zös megvalósításáról már nem esett szó. — A budai járás községei sajátos helyzetűek, közel van­nak a fővároshoz, az emberek többsége ott dolgozik, így ön­kéntelenül is összehasonlítást tesznek lakóhelyük és Buda­pest ellátottsága között — Vagyis az igények itt jó­val nagyobbak? — Igen. — Ez valójában örvendetes, nem? — Igen, de nagyon nehéz az emberek arányérzékét megfe­lelően alakítani. Üröm lakói például a . realitásoktól kissé elrugaszkodva bíráltak és tet­tek javaslatokat. Pedig ott na­gyon jelentősek voltak már' eddig is a községfejlesztés eredményei. — Mikor lesznek az idei fa­lugyűlések? — Az a törekvésünk, hogy minden községben február vé­géig lebonyolítsuk azokat. S. H. K. Eredményekben gazdag hét után tegnap 15 órakor Szent­endrén került sor a „Biksza Miklós” járási-városi önálló munkásőr alegység ünnepélyes egységgyűlésére. Az ünnepélyes egységgyű­lésre eljött Gelencsér Árpádné dr., az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője. Csonka Csaba, az MSZMP szentendrei járási bizottságá­nak első titkára, dr. Barát Endre, az MSZMP Szentendre városi Bizottságának első tit­kára, dr. Üjszászy Róbert, a megyei ellátó parancsnokhe­lyettes, valamint a város és a járás politikai, gazdasági és társadalmi vezetői. Györffy Balázs, az önálló alegység parancsnoka méltat­ta az elmúlt évi munkát. —- a mát ünnepélyes egység­gyűlésünkön arról adhatok számot — mondotta —, hogy az 1979. évi nevelési-kiképzé­si szolgálati feladatainkat, eredményesen végrehajtottuk. A húszéves szolgálatért né­gyen, a tizenöt évesért hár­man, a tízéves szolgálat elis­meréséül hatan kaptak ér­demérmet. Kiváló parancsnok kitüntetést kapott Dobos Jó­zsef forgácsoló szakmunkás. Smola Ferenc lakatos. Bartos Ferenc rendász és ifjú Lark József kőműves. Kiváló mun­kásőr kitüntetésben részesül­tek, Ódor László gépkocsive­zető, Bordás János főápoló, Preiner Tibor művezető. Kur­tán György daraboló. Bogdán Pál kovács, Baumeiszter Ká­roly betanított munkás. Német József vasbetonszerelő és Pin­tér László raktáros. Ezután került sor az előképzős mun­kásőrök esküjére, majd Csá­szár József, aki 18 éven ke­resztül markolta a géppisztoly agyát, átadta fegyverét az új munkásőröket képviselő Sudár Péternek. Ezután Gelencsér Árpádné dr. beszélt a mun­kásőrökhöz. Beszédében elis­meréssel szóit eddigi eredmé­nyeikről, amelyeket mind a kiképzés, a szolgálat, mind a gazdasági életben elértek. El­mondta, hogy a munkásőrség életmódot formáló testület, tagjait a szocialista társada­lom és haza szeretetére. a közélet tiszteletére, valamint a munka megbecsülésére neveli. K. I. A vezetővel beszélje Tábla figyelmeztet: A veze­tővel beszélgetni tilos! Először csak a megállókban, azután út közben is, folyamatosan megszegjük a szabályt. Én azért, mert munkámmal jár a kíváncsiság, Juhász Lajos érdi fiatalember, a Bajáról Pestre tartó Ikarus pilótája pedig azért, mert számára szakmájá­ban éppen ez a leginkább von­zó. Az,, hogy naponta új és új emberekkel köt ismeretsé­get, az, hogy az ország másik részében is egyre több a ba­rátja, jó ismerőse. Ö engem kérdezget szakmámról, én meg őrá vagyok kíváncsi. Másnap indulás Érden lakik a XI. kerületben az Erzsébet utcában. Ahogy ez jó néhány óriássá duzzadt. Bu­dapest környéki településen tapasztalható, odahaza nehe­zen találnak egymásra az em­berek. Nem mintha harag, ve­szekedés osztaná meg a kör­nyékbeli embereket, csupán arról van szó, hogy valameny- myien eljárnak dolgozni. Haj­nalban mennek, este érnek haza. A hétvége általában a kerté, a ház körüli javítgatá­soké. Juhász Lajos, bár hu­szonéves, mégsem szokott a társasághoz. Kocsmába, ven­déglőbe nem jár, mindig a másnapi indulásra kell gondol­nia. Egyelőre menyasszonya sincs, az ideje és a gondola­tai javát a munka köti le. Fénycsóvát vág az estébe a busz, néhányan duruzsolva be­szélgetnek, mások az elmosódó tájon erőltetik a szemüket, megint mások az újságot búj­ják. Hosszú az út, amíg Pest­re érüník. A kocsi falja az utat, ötven-hatvan kilométe­renként áll meg szusszanásnyi pihenőre egy-egy büfé előtt. A vezető ilyenkor kalauzzá ved­lik át. Felpattantja a faláda tetejét, pénzt számol, jegyet lyukaszt, visszaad. Aki már hosszabb ideje van a Volán. 20-asnál, általában fül szabd állandó járatra kéri magát. Juhász Lajosnak így alakulta menetrendje. Hajnaliban átve­szi a garázsban a kocsit, le­próbálja a fékeket, lámpákat. Irány Dorog, Esztergom, Mun­kába járó műszakiak, jogászok az útitársai, időnként persze, intkább nyáron, turisták válta­nak jegyet. A késő délelőtt már Bajára viszi, ott egy óra pihenő, s vissza Budapestre. Ahány járat... Unalmasnak tűnik az állan­dó útvonal, s ráadásul nem is az ország legszebb részein ve­zet keresztül. Ügy látszik té­vedek, mert Lajos szerint so­ha sincs két egyforma út. Vál­toznak az emberek, az utasok, mint ahogy maga az út is mindig új arcáról mutatkozik be. Mindig akad számára va­lami rendkívüli, legalábbis a szokványostól eltérő esemény. Valaki spiccesen, ne adj’ is­ten részegen kászálódik a ko­csira. Felvegye, ne vegye? Minidig a pillanat ad választ. Van olyan régi utasa, aki gyakran iszik, de olyan csen­des és jó maga viseletű, mint egy alvóbaba. Előfordult már az ellenkezője, amikor csak az utasok segítségével sikerült le­szállítani a duhajt. Máskor vagy húsz vagány szállt fel, akik először semmiképp sem voltak hajlandók jegyet venni. De magabiztossággal náluk is eredményt ért el. Megnyugta­tó, hogy tudja: bármilyen ne­hézség tárnáid, az utasok se­gítségére számíthat. Bár ahány járat annyi szokás. A bajai vonalon pajtáskodó a légkör, szívesen beszélgetnek vele az emberek. Ha valami nehézség támad, azt is megértik. Do­Este a volánnál Barcza Zsolt felvétele Zsákok műanyagból A Kender Juta és Textilipar már 1967 óta dolgozik a termékszerkezet-váltáson. Első lépésben a hagyományos fo­nal gyártó berendezéseket polipropilén fonalgyáitásra állítat ták át. Így megteremtődött az alapja a jó minőségű, na.gv teherbírású, különböző vegyi, ipari termékek részére készülő zsákok gyártásának. Pilisszentlászló, Pilisszent kereszt, Pilisszántó Ellátás a hegyekben Amíg Szentendrén olvad a hó, a várost övező hegyek de­rekát fehér lepel borítja. Az utak nedvesek, azonban' mégis járhatók. A Pilisszentlászló felé vezető országút átszeli a hegygerincet, melyet most szürke köd takar. Az utóbbi idő hideg, fagyos időjárása, a hirtelen lehullott hó ideig- óráig zökkenőket is okozott a hegyvidéki falvak közlekedé­sében és ellátásában. Pi 1 i sszen tlászl ón a k özel­rog, Esztergom felé idegeseb­ben, zárkózottabbak, s ha va­lami műszaki hiba parancsol megálljt, ugyancsak szidják a vezetőt. Baja félé, egyszer, nem is olyan régen, csak bravúrral si­került megakadályoznia a csú­szás miatti karambolt. Minden utas gratulált neki, s azóta is emlegeti!: az esetet. Egyébként is törzsvendégei már köszön­tik a nevenapján, keresztne­vén szólítják, apróbb ajándé­kokkal is kedveskednek neki. Pár szál virággal a kertészet­ből, újsággal a nyomdából, egy szelet csokoládéval. Szalad tovább a busz. Fia­tal, csinos lány ül az ajtó mel­letti első ülésen, csendben fi­gyeli beszélgetésünket. Aztán a feltételes megálló előtt las­sít a kocsi. A lány mielőtt ki­nyitná az ajtót, végigsimít a vezető tarkójáéi, pillanatra egymásra néznek, s már me­gyünk is tovább. Az utcán, a sápadt fényű lámpa tövében még áll néhány pillanatig, utánunk integet. Végre hazaér — Nem élhet az ember örökké csak a szüleivel — vá­laszol a kimondatlan kérdésre a gépkocsivezető. — Mostaná­ban egyre többet gondolok ar­ra, mennyivel jobb lenne, ha asszony és gyerek várna oda­haza. Ilyen rendes, becsületes lánnyal kellene összejönni..., talán éppen ővele. Este fél kilenc fele jár, ami­kor megérkezünk az Engels térre. Mégegy pillantás, nem hagyta-e csomagtartóban va­laki a szatyrát, kalapját. Az­tán irány a garázs. Éjfélre jár, amikor Juhász Lajos Érden lekászálódik valamelyik kol­légája vezette buszról. Csend­ben ralkja a kulcsot a zárba, nehogy felverjen valakit. Cs. A. múltban nyűt meg az áíész élelmiszerboltja. A vásár­lók azóta érthetően kedvvel válogatnak a világos, cnki&zoi- gáió rendszerű bolt polcain. — Az elmúlt hetekben va­lóban többször okozott gondot az időjárás — mondja Halus- ka Ferenc üzletvezető. — A kenyér, pékáru rendre tizen­egy óra felé érkezik meg, s így a reggeli vásárlók nem juthatnak friss kiflihez, zsöm­léhez. A pékárut egyébként a Szentendrei Sütőipari Válla­lat szállítja üzletünkbe. Már1 decemberben, de az elmúlt hetekben is előfordult, hogy a Győri Húsipari Vállalat nem hozta fel a rendelt árut a községbe. Pedig mi hajlandók vagyunk az estleges gondok megoldásáért az együttműkö­désre. A Budapesti Tejipari Vállalat járata például egy másik boltunkban adja le a termékeit, melyeket saját áf ész kocsinkkal hozunk fel Pilis- szentlászlóra. Ma már igény­lik az emberek a jó, zökkenő- mentes ellátást. Ezt igazolja, hogy az elmúlt havi forgal­munk csaknem 500 ezer forint volt Pilisszentkereszten Mikusik Béla tanácselnök elmondta, hogy a község ellátása meg­felelő, csupán időnként és egy-egy áru szállítása késik. Diószegi Kálmánná, a helyi vegyesbolt vezetője is megerő­sítette a mondottakat: — Általában időben meg­kapjuk a rendelt árut. Az el­múlt héten azonban a Győrt Húsipari Vállalat termékei nem érkeztek meg. Szerencsé­re a mostani időszakban sok­helyütt vágtak disznót, s így nem túl jelentős az igény a hentesáruk iránt. Az üzletünk forgalma egyébként az elmúlt hónapban csaknem 1 millió forint volt. Pilisszántón Bilik Pálné, a helyi vegyesbolt vezetője több hiányosságot is felsorolt. Az üzletben a korábbiakban je­lentős mennyiségű vas- és edényárut, műszaki cikket ad­tak el. — Jelenleg azonban nem kaptuk meg a még tavaly rendelt mosógépeket, centrifu­gákat, edényeket — mondta. — Természetesen tudjuk, hogy az év elején számos helyen lel­tároztak. Ezért is reméljük, hogy hamarosan változik a helyzetünk, s az ígért áruk kaphatók lesznek az üzletünk­ben is. V F \ c

Next

/
Oldalképek
Tartalom