Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
Je/ er FOS€M^náB Munkában a jégtörő hajósok-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA ^ívTÉVTOLYrMnrSZAMr^rra 1,60 foHn^980^ANUÄR 27., VASÁRNAP A közéleti ember T ársadalmi fejlődésünk mai fokán a közélet demokratikus fejlesztésének fontos feltétele, hogy mind több emberben keltsük ■ föl a közügyekbe való beleszólás igényét, a közösség sorsáért érzett felelősséget A szocializmus a néptömegek előtt az egyéni érvényesülés és az állam ügyeibe való részvétel kapuit szélesre tárta. Politikai és szellemi életünkben egyre több olyan fórum van, ahol az emberek elmondhatják véleményüket a társadalmi fejlődés őket érdeklő-érintő kérdéseiről. Napjaink egyik izgalmas társadalmi kérdése ugyancsak összefügg a közéleti- séggel: Mit kezdjünk a jelentős mértékben megnövekedett szabad idővel? Mit tegyünk azért, hogy az egyéni kedvteléstől mind többen jussanak el a ki- sebb-nagyobb közösségért végzett munka vállalásáig? Nehéz volna receptet írni arra, hogy a maga zárt világába begubózó emberben miként ébresszük föl a mások, a közösség ügye iránti érdeklődést, hiszen egyik napról a másikra senkiből sem lesz közéleti ember. Ezt is el kell kezdeni, mint bármely foglalkozást vagy szakmát, bele kell jönni a fortélyaiba — és gyakorolni minél többet. Első hallásra meglepőnek tűnhet fel, ami végül is teljesen magától értetődő: a közélet első gyakorlótere az iskola, tehát a közéletiség próbáit az iskolában kell elkezdeni. Ennek az igénynek a kielégítése összefügg az iskola alapfunkciójával, a közösségi neveléssel, amelynek a közéletiség voltaképpen egyszerű továbbfejlesztését jelenti. Ahol eleven közösségi élet lüktet az iskolában, ott a legtöbb diák rátalál az egyéniségének és hajlamainak legjobban megfelelő tevékenységi területre. Emberek, közösségek ügyeit intézni, sorsukat jobbá formálni — emberhez méltó, szép feladat, amit csak mélyen átérzett felelősségtudattal lehet megoldani. Ma még nem kevésszer találkozhatunk folyton nyüzsgő, szónokló, a demokráciára hivatko.zva mindenbe beleszóló, de a munkát és a felelősséget másra hárító emberekkel. Nem ők a mi ideáljaink. A szocialista demokrácia értelme ugyanis nem pusztán a szabad véleménynyilvánítás, hanem mindenekelőtt a legjobb megoldások kialakítása a vélemények szembesítése útján. Minél nagyobb lehetősége nyílik valakinek arra, hogy tevékenységével, döntéseivel befolyásolja . a közügyek menetét, annál fontosabb, hogy demokratikus jogait szakértelemmel és nagyfokú felelősségtudattal kapcsolja össze. F elelősségtudat és elkötelezettség, politikai tájékozódási képesség és gyakorlat — elsősorban ezek birtokában válhat valaki közéleti emberré. Mit tehet ez ügyben az iskola? A maga belső életével legyen színtere a közéleti tevékenységnek, modellje a szocialista társadalmi együttélésnek, s váljék fokozatosan olyan demokratikus intézménnyé, amelyben a tanulók átérzik önmaguk nevelésének és vezetésének felelősségét, miközben megszerzik az ehhez szükséges képességet, műveltséget, gyakorlatot is. Mind gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a mai iskola is törekszik e cél elérésére. Nemcsak a középiskolások körében, akiknek már van annyi történelmi ismeretük és társadalmi tapasztalatuk, hogy különösebb pedagógiai ráhatás nélkül is érdeklődnek a közélet, a politika eseményei iránt, hanem az általános iskolákban, az úttörőcsapatokban is. Példákért aligha kell messzire mennünk, gondoljunk csak a november végén Debrecenben „ülésező” VII. országos úttörőparlamentre, amely jól tükrözte az úttörő korosztály közéleti fogékonyságát. — Okos gyerekek komoly gyülekezete volt ez a tanácskozás — mondotta Szűcs Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára —, mert a küldöttek osztozni kívántak az ország gondjaiban, tettekkel hozzájárulni a mi világunk jobbá tételéhez. Középfokú iskoláinkban a KISZ-szervezetek önkormányzati fórumain sok ezer, tízezer fiatal szerez közéleti tapasztalatokat, szembesíti elméleti-politikai ismereteit a gyakorlattal. A KISZ-szervezetek persze nemcsak az iskolákban, hanem az üzemekben, hivatalokban is alkalmat teremtenek a közéleti szerepléshez. Hogy a fiatalok összejövetelei ne fulladjanak szófecsérlésbe, az elmondottakon kívül arra is szükség van: a résztvevők tisztában legyenek az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel is. Nem ritkák ma már az olyan iskolák, amelyekben az osztályfőnöki és a világnézetünk alapjai órákon gyárakba, tanácsokra, bíróságokra viszik el a diákokat, hogy közvetlen benyomásokat szerezhessenek a jogok és kötelességek gyakorlásáról. A zokban az oktatási intézményekben, amelyekben jó közösségi nevelés folyik, azt figyelhetjük meg, hogy a tanár—diák viszony demokratikus alapokon nyugszik. Ez utóbbira is nagy szükség van a közéletiségre neveléshez. Másutt viszont a hatalmon, s nem az emberi értékekén alapuló tekintélyelv uralkodik. Az ilyen helyeken nem lehet zökkenő- mentes a közéletre nevelés. Tudvalevő, hogy demokratizmusra csak demokraták tudnak nevelni, és érvényes ez a megállapítás a közéleti- seggel kapcsolatban is. Iskolai tanulmányaik befejeztével a fiatalok munkába állnak. Sokukat az iskolánál „ridegebb” új környezet félénkké, visszahúzódóvá teszi, egyszer s mindenkorra elfeledtetve velük az iskolai közszereplést; másoknak viszont a jó munkahelyi kollektívákban bontakozik ki igazán a személyiségük. A közéleti- ségnek a munkahelyek is iskolái, s nem is akármilyenek. A felnőtteknek, különösen a munkahelyi vezetőknek a termelés vagy a hivatali munka tengernyi gondja közepette nem szabad megfeledkezniük erről. P. Kovács Imre Ma: 3. oldal Eredményes vezető szerep (Mészáros Ottó) i. oldal Látvány, látás — a szép szeretete (P. Szabó Ernő) 6. oldal A taksonyi foszgénmérgezés (Babus Endre) 7. oldal Miért éppen hozzájuk gurult a forint? (Varga Edit) 8. oldal A téli erdő mindennapi világa (Karácsonyi István) Mindent párnás hótakaró borít. A hőmérő higanyszála tartósan lehorgonyoz a nulla fok alá. Azt hihetne a kívülálló, ilyenkor csendesek a napok a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál. — Ez csak a látszat — tiltakozik' Miklós Attila termelési főosztályvezető. Hármas tennivalónkból — a Dunai a Tisza és a Balaton medrének rendbentartása, a partépítés. a Duna menti házgyárak és a főváros kavicsszükségletének. kielégítése, és a jégtörés — közül természetesen ez utóbbi az elsődleges a téli időszakban. Jégtörő hajóink a Dunán levonuló jeget figyelik, s ha kell, közbeavatkoznak. Leszeletelik, lekaréjozzák az összetorlódott, összetömörö- dött jégtáblákat, s ezzel megakadályozzák, hogy árvízveszélyes helyzet alakuljon ki, s könnyebbé teszik a hajózást is. A legtöbb gondot e tekintetben a Dunaföldvártól az országhatárig terjedő folyószakasz okozza. A vállalat hajói a kemény januári napokon szorgalmasan törték a jeget, három még Jugoszláviába is áthajózott, hogy kéznél legyenek, ha szükség lesz munkájukra. A FOKA mintegy kétszázötven egységet számláló hajóparkjából csak a jégtörők vannak szolgálatban ezekben a hónapokban. A többiek telelőre vonulnak. — Ez nem tétlen pihenést jelent, hanem nagyon is komoly felkészülést — magyarázza Miklós Attila. — A műszakiak ilyenkor végzik el a szükséges javításokat, teljes özemben folyik a karbantartás, mert költséges mulatság lenne, ha a munkából kellene néhány napra, vagy akárcsak egy órára kivonni a kotrókat, vagy a vontatóhajókat, műszaki hiba miatt. A nagytestű uszályok, vongedi házgyárnak a Tiszából ésl a Marosból 150—200 ezer köb-* méter marosi homokot szállí-' tanak. Egyre nehezebben tudnak) azonban a megnövskedett igényeknek megfelelni. Mind messzebbről, a felhasználó helyektől mind távolabbról tudják csak kitermelni a kaA magyar Jégtöröflotta a napokban tért vissza a Duna alsé szakaszáról. Három közülük Jugoszláviában törte a jeget, a többi Baja és Mohács környékén akadályozta meg az árvizet előidéző jégdugók kialakulását. Bareza Zsolt felvétele Folytatódik a kórkáxrekonstrisktsió Új, öntött technológiával A Budai Járási Építőipari Szövetkezet az idén is több jelentős beruházás befejezését tervezi. Egyik legnagyobb jelentőségű munkájuk, amelyet az idén is folytatnak, a Pest megyei Tanács Semmelweis kórházának rekonstrukciója. A felújítás elhúzódásának oka, hogy az építkezés ideje alatt változatlanul folyamatos a betegellátás. A kórház átépítését 1984 közepére kívánják befejezni. A részleges átadásokra azonban addig is sor kerül. Az első ütem átadását 1980. június 30-ra tervezték. Százhalombattán folytatják a még 1978-ban elkezdett la- kótélep építését. Az új, öntött technológiával készülő lakásoknak érdekessége az is, hogy itt az új műanyag nyílásszá- ró szerkezeteket alkalmazzák. Ezek gazdaságossága nem kétséges: energiát takarítanak meg a jól záródó ajtók és ablakok. Fontos helyet foglal el feladataik között Érd fejlesztése. Az idén többek között iskolákat, óvodákat és bölcsődéket építenek. Űj szárnyat kap az 5. számú iskola. A Pacsirta utcában pedig — ugyancsak az idén — felépítenek egy Forfa-iskolát. Törökbálinton az év végére elkészül az új bölcsőde is. Amint Varga Ilona, a szövetkezet elnökhelyettese elmondta, az új esztendőben a differenciált bérezés szélesebb körű bevezetésére törekednek. Nagyarányú, nemcsak a fizikai, hanem a műszaki és az adminisztratív dolgozóknál is fokozottabban előtérbe helyezik a munka szerinti bérezés elveit. tatók kezelőinek, a Dunán hajózok nak sincs idejük a tétlenségre. A legtöbben tanfolyamokon bővítik szakmai ismereteiket. Az idén negyvenötén láttak neki, hogy a téli szünet alatt a hajóvezető, a motorgépész, az úszómunkagép-kezelő vagy a hajós szakmunkás mesterséget alaposabban elsajátítsák. — Ebben az időszakban készülünk fel az egész évi tennivalókra is — sorolja a főosztályvezető. A vízügyi szolgálat kotrásai, a víz alatti kábel- és csőhálózat lefektetés a legfőbb feladat a ka- vicstermelésén kívül. Felmérjük, hol van szükség a munkánkra. Pontos ütemtervet készítünk, az emberek és a gépek átszervezésére. Nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy sok millió forintot érő gépeink, hajóink a rossz szervezés miatt kihasználatlanul vesztegeljenek. A házgyárak, építőipari vállalatok és magánépíttetők várják tőlük évente a mintegy ötmillió köbméter kavicsot, amelynek nagy részét a Dunából termelik ki. A szevicsot, s ez szállítási gondokkal, s a termelési költségek növekedésével jár. A Duna menti vízkivételi helyek és a hajózás miatt ugyanis a parti sávban nem vallathatják kincséért a Dunát. Az új lelőhelyeket megtalálni azonban nem könnyű. Közbeszólnak a mezőgazdaság, a környezetvédelem érdekei, vagy a távlati településfejlesztési tervek. A szentendrei sziget térségében akad még kitermelni való, de az idén már Zebegény és az Ipoly-torkolat közelében dolgoznak a köttök. A nagymaros—gabcsikovői vízierőmű építése miatt Pilismarót mellett jelentős kavics kerülne víz alá, így ennek kitermelése sürgető. S nem kisebb erőfeszítést jelent majd a vállalatnak az sem, hogy az öblözetekből kitermelt kavics után a helyeket rekull-válják, üdülésre, pihenésre, gazdasági hasznosításra kalmassá tegyék. G. M. lelőazaz vagy alÚjdonságnk- kisiermeiéknek fejtrágyát kapnak a vetések Az utóbbi napokban felmelegedett a levegő, sokfélé hullott az eső. A tavaszias időjárás alaposan kikezdte a földek bundáját, mintegy Jelt adva egy fontos növényápolási munkára, az őszi vetések műtrágyázására. A lórévi Dunamenti Tsz-ben, ahol a megye más gazdaságaihoz hasonlóan jól teleltek a kalászosok, megkezdMűbőr bőröndökhöz Hn A Texelektro érdi 1990 négyzetméteres raktárhelyiségébe folyamatosan érkeznek a műbőrszállítmányok Hollandiából. A bérmunkában kidolgozott bőröndöket, táskákat, havonta kamionokkal szállítják viasza a megrendelőhöz. Halmágyi Péter felvétele ték a tápanyag kiszórását. A fejtrágyára azért van szükség, mert a téli időszakban a talaj élettelen és náncs benne elegendő felvető nitrogén. A szabadföldi munkák közül természetesen továbbra is a metszés a legszámottevőbb. A hatalmas, mintegy 600 hektár ültetvénnyel rendelkező áán- szenmiklósi Micsurin Tsz-ben március végére' akarnak végezni ezzel a feladattal. Ezért most meggyorsítják a tempót. Eddig kereken száz hektáron metszették meg a fákat. A szövetkezetben a legkorszerűbb gépek állnak az ágazat rendelkezésére: az ollókat pneumatikusan működtetik. Ezzel az eljárással nemcsak a hatékonyság növelhető. A metszés sokkál kevésbé veszi igénybe a gyümölcsfatermesztők fizikai erejét A dánosi tsz-ben igen nagy j számban szorgoskodnak a sza- mócapalánta-részlegben is. Az ősszel a hűtőbe került töveket ezekben a napokban tisztítják, válogatják, osztályozzák , és csomagolják, hogy a kész áru újra az alacsony hőmérsékletű kamrákba kerüljön. A termelőszövetkezet így egész éven át biztosítani tudja a szaporítóanyagot Még néhány nap, és a naptár szerint is megtörik a tél uralma a szántóföldek fölött: hí- j házán, hogy a telkek gazdád szén februárban már ország- helyszínen vásárolhassák m szerte vetik a borsót és a mákot Nem lényegtelen kérdés, hogy a nagyüzemeken kívül az igen nagy számú kiskerttul&jdonos is időben megkapja a szükséges magvakat. Az ellátás a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Pest vidéki központjában, Monoron kapott információ szerint a tavalyinál lényegesen jobb lesz. Az áru egy részét már megkapták a boltok, a nagyobb tételeket pedig a közeli hetekben szállítják majd ki. A mo- nori tranzitraktárban zöldségből 40 faj és 400 fajta, virágból 440 fajta áll a fogyasztók rendelkezésére. Újdonságnak számít az idén az úgynevezett zöld tasakos vetőmag. Mivel a csomagolás költségei a méretek növekedése miatt kisebbek, a vevők olcsóbban jutnak hozzá a tavaszi zöldségek magjához. Bizonyára keresett lesz a drazsírozott sárgarépa- és salátamag is. Az előbbit nem kell majd egyelni-ritkítani — a bevonat ugyanis növényvédő szert és műtrágyát tartalmaz. A vállalat vezetői az idén sem feledkeznek meg az üdülőkörzetek időszakonként erőteljesen megnövekvő szükségleteiről. A kettős ünnepeken 1980-ban is megjelennek a mozgóárusok. A Duna-kanyar- ban, Ráckevén és Kiskunlaea meg a szükséges vetőmagokat. V. B.
