Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

2 ^Mlap 1980. JANUAR 27.. VASÄRNAP A hét kérdései Válsággóc Délnyugat-Ázsiában Pakisztán Washington és Peking terűéiben Az USA nyomása szövetségeseire — Barikádok Salvadorban A héten is folytatódott a 'Carter-kormányzatnak az a lépéssorozata, amellyel az „af- ganisatáni ügy” ürügyén, ve­szélyes válsággóc kialakításá­ra törekszik Délnyugat-Azsiá- hanv és a nemzetközi politiká­ban a hidegháború légköré­nek újra való meghonosításéi na tesz erőfeszítéseket. Az amerikai elnök e héten a kongresszus elé terjesztett üzenetében bejelentette a fegyverkezés fokozását, és hogy azt tervezi: békeidőben az Egyesült Államokban szo­katlan módon, összeíratja a hadköteles korú amerikai fia­talokat. Carter e hidegháborús beszédében az Egyesült Álla­mok partjaitól több ezer mér- földnyiire levő Perzsa-öböl térségét egyszerűen „az Egye­sült Államok életbevágó szfé­rájává” nyilvánította, s ka­tonai erő bevetését is kilátás­ba helyezte, ha ott „a Nyugat létfontosságú érdekeit” veszély fenyegeti. Gyorsan követte ezt az a bejelentés, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió elret­tentése céljából, megkezdi a fegyverszállítást Kínának. Az első lépcsőben Washington katonai radarberendezéseket ad ed a pekingi kormányzat­nak. Mint washingtoni megfi­gyelők e döntés alapján meg­jegyezték: ez újabb lépés ,az Egyesült Államok és Kína közeledéséhez, és szervesen beleilleshkeddk a Carter-kor- mámyzat szovjet ellenes tervei­be. MIÉRT ÉPPEN DÉLNYU- GAT-ÁZSIÁBAN TEREMT WASHINGTON ÜJ VÁLSÁG­GÓCOT? A Carter-kormányzat persze azt állítja, hogy az afganisz­táni szovjet 'segítség terem­tett olyan helyzetet, amely ^fenyegeti az Egyesült Álla­mok biztonságát” ebben a tér­ségben. Természetesen ebből egyetlen szó sem igaz! Hi­szen éppen az Egyesült Álla­mok és Kína fegyveres támo­gatása az afganisztáni ellen­forradalmi csoportoknak, te­remtett olyan fenyegető hely­zetet a Szovjetunió déli hatá­rainál, hogy a szocialista vi­lágrendszer vezető hatalma számára nem volt más lehe­tőség, minthogy az ENSZ alapokmányának és az 1978-as szovjet—afgán szerződés elő­írásainak megfelelően telje­sítse az afgán kormányzat kérését a katonai segítség- nyújtásra a külső veszély el­len. Az amerikai vezetés a je­lenlegi délnyugat-ázsiai vál­sággócot három országra, Iránra, Afganisztánra és Pa­kisztánra igyekszik összponto­sítani. Ezek hazánkénál har- mincötszörösen nagyobb terü­leten fekszenek, lakosságuk viszont csak ipajd tizehnégy- szerese Magyarországénak. A legnépesebb e három ország közül Pakisztán, mintegy 85 milliós lélekszámával, Irán­nak 38 milliós a lakossága, Af­ganisztánnak a legutóbbi nép­számlálás szerint 15 millió la­kosa van. Gazdaságilag Irán a legér­tékesebb e három ország kö­zül a Nyugat számára. Jellem­ző adat erre, hogy a sah re­zsimének bukása előtti esz­tendőben Iránból származott 192,2 millió tonna kőolaj-be­hozatal a fejlett tőkés orszá­gokba. Irán harmadik he­lyen áll a világon, 7,9 milliárd tonnára becsült olajtartaléká­val, s csupán Szaúd- Arábia és Kuvait előzi meg a sorban. De stratégiai fekvése is érté­kessé teszi Iránt, mert uralja az olajban ugyancsak bővel­kedő emirátusok tengeri kijá­ratát, az Arab-öböl elkeske­nyedő részét, a Hormuz-szo­rost. Ami pedig Afganisztánt illeti, ennek legdélibb része csupán néhány száz mérföld- nyire fekszik a Nyugatra irá­nyuló tengeri olajszállítmá­nyok útvonalát ennyire ellen­őrző tengeri kijárattól. (Ez egyébként azonnal érthetővé teszi, hogy a washingtoni kor­mányzat miért törekedett annyira a demokratikus rend­szer ellenforradalmival való felváltására Afganisztánban, s miért szerette volna, ha az Egyesült Államok határozza meg az események alakulását ebben az országban. Az ame­rikai kormányzatnak nyilván Irán-ellenes terveihez volt szüksége ahhoz, hogy ily kö­zel kerüljön a Hormuz-szoros- hoz.) Ez a terv azonban a népi demokratikus erők idejekorán tett lépésével, amellyel eltá­volították a hatalomból Amint és kiszolgálóit, és szovjet se­gítséget kértek, meghiúsult. Ezért használ most Washing­ton az afganisztáni ügy miatt oly hisztérikus hangot, s ezért tesz Carter elnök egész sor, általa „megtorlónak” nevezett intézkedést, s ezért fokozza a katonai nyomást is a térségre. Elrendelték azt is, hogy a Perzsa-öböl térségében B—52- esek teljesítsenek állandó jár­őrszolgálatot. S a Perzsa-öböl térségében tartózkodik hu­szonhárom amerikai hadiha­jó. MILYEN SZEREPET TÖLT BE PAKISZTÁN WASHING­TON ÉS PEKING TERVEI­BEN? Ezt az országot, amely 1947- ben nyerte el függetlenségét, történelme során Washington és nyugati szövetségesei, elő­szeretettel használták fel a 650 milliós India „sakkbantar­tására”. Több mint három év­tizedes fennállása alatt Pa­kisztánban nem egyszer kato­nai diktatúrák tartották ke­zükben a haltaimat, s egyszer­re voltak tagjai két megszűnt katonai szövetségnek, az Egyesült Államok által fenn­tartott CENTO-mak (Központi Szerződés) és a SEATO-nak (Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete). Az ország életé­ben 1971-ben fordulatot jelen­tett Bhutto elnökségének kez­dete. Bhutto államosításokat hajtott végre, földreformba kezdetit, s kilépett a SEATO- bót, és baráti kapcsolatok ki­építését kezdte a Szovjetunió­val. Washingtonnak és Pe- kingnek egyaránt szerepe volt abban, hogy 1977-ben meg­buktatták Bhutto kormányát, és Ziaul Hak tábornok ragad­ta magához államcsínnyel a főhataimat. Hak lecsapott Bhutto híveire, s a volt mi­niszterelnököt és sok más politikust kivégeztetett. Washingtonnal azonban bi­zonyos nézeteltérése támadt, mert nemcsak . amerikai cé­gekkel, hanem franciákkal is kötött fegyverüzleteket, sőt atomreaktorát Párizstól ren­delte meg. Washington azzal a felkiáltással, hogy Pakisztán igy atombombát is kifejleszt­het, s mert megtagadta ennek ellenőrzését, felfüggesztette az országnak nyújtott katona: se­gélyeket és fegyverszállítmá­nyokat. Az afganisztáni tervek miatt azonban Washington változta­tott ezen, s támogatta azt, hogy Pakisztánban az Afga­nisztánnal határos területeken kiképző táborokat létesítsenek, s miután a legmodernebb amerikai és kínai fegyverek használatára megtanították az ellenforradalmi csoportok tag­jait, átdobják őke*, a határon. Ezek a fegyverszállítások most felgyorsultak Pakisztánnak, s az országnak Afganisztán el­leni tárna szpontállam szerepét szánják. Ez világosan kiderült Hua kínai külügyminiszter legutóbbi islamaibadi tárgya­lásai során is. HOGYAN FOGLALNAK ÁLLAST WASHINGTON SZÖ­VETSÉGESEI? Az Egyesült Államok szö­vetségesei számos olyan nyi­latkozatot tettek, amelyben támogatásukról biztosították Washingtont Afganisztán ürü­gyén folytatott szovjetellenes kampányában. De konkrét in­tézkedéseket eddig csupán Thatcher asszony kormánya jelentett be, s tett olyan lépé­seket, amelyek szűkítik a szovjet—angoL gazdasági, po­litikai és kulturális kapcsola­tokat. Franciaország és Nyu- gat-Németország azonban visszafogottabb napi gyakorla­ti politikát folytat. Carter annyira elégedetlen a francia magatartással, hogy a héten is több ízben hívta fel telefonon Ciscard d’ Estaing-t, és sür­gette a párizsi „megtorló in­tézkedéseket”. Genscher kül­ügyminiszter washingtoni lá­togatásán pedig e személyes találkozót Carter arra próbál­ta felhasználni, hogy Bonni a Szovjetunióval való gazdasági és kulturális kapcsolatainak megnyirbálására bírja. A je­lek szerint azonban nem sok sikerrel. Moszkvában tovább folytatódtak azok a tárgyalá­sok, amelyeken nyugatnémet cégek a két ország közötti földgázvezeték kiépítését vi­tatják meg. A tervek szerint öt esztendőn belül ez az új vezeték — amelyekhez a cső­rendszert nyugatnémet válla­latok szállítják — már teljes erővel üzemben le$z. A bonni kancellári hivatal egyébként bejelentette: Schmidt kancel­lár moszkvai látogatásának és Honeckerrel való csúcstalálko­zójának terve továbbra is ér­vényben marad. Carter joggal lehet elége­detlen ennek láttán. Ezért fo­lyamodott egy szokatlan mód- sízarhez. Elnöki üzenetében, amelyet a kongresszushoz in­tézett, nevek említése nélkül ugyan, de bírálta szövetsége­seit. Nem elítélő nyilatkoza­tokra van szüksége Washing­tonnak — mondotta szemre­hányóan —, hanem tettekre. Nyilvánvaló azonban, hogy Washington nem éri be e fi­gyelmeztetéssel, .s a gazdiasági és politikai nyomás rendelke­zésre álló tárházát felhasznál­ja majd arra, hogy szövetsé­geseit a szovjeteltenes intéz­kedésekben is felsorakoztassa maga mögött. MI TÖRTÉNT SALVADOR­BAN? E Nicaraguául határos kis közép-amerikai országban e héten újabb véres események­re kei'ült sor. Még tavaly ok­tóberben az Egyesült Álla­mok, hogy a nicaraguaihoz hasonló fejlődést megelőzze, puccsial eltávolíttatta Romero tábomokielnököt, miután kompromittáitsága miatt már képtelen volt a washingtoni politika keresztülvitelére. Ki­tűnt azonban, hogy a demok­ratizálást követelők tábora már olyan erős ebben az or­szágban, hogy egyszerű sze­mélycserék a katonai diktatú­ra élén már nem akadályoz­hatják meg a haladást. Ezért bevontak a kormányzatba mérsékelt polgári elemeket is. Ezek azonban — miután a jobboldali főtisztek újra fe­lülkerekedtek a hadseregben, és csupán Washington érdeke­it szolgáló politika megvalósí­tására akarták kényszeríteni ezt a kabinetet — kollektíván lemondtak, s újabb válság ke­letkezett. Ezután megismétlődött az októberi kísérlet: ismét kato­natisztek ragadták meg a kormányrudat, s bevontak ve­lük együttműködni hajlandó, demokratizálást hirdető civil politikusokat a kabinetbe. A demokratizálási ígéretek azonban csak papíron marad­tak, s ezért hatalmas tömeg­tüntetésekre került sor. Egy ilyen rendkívüli erejű meg­mozdulás zajlott le a héten, s a jobboldali katonatisztek pa­rancsára a karhatalom bele­lőtt a tömerbe. Hatvan ha­lottja és több száz sober ültje volt a vérfürdőnek. HU Salva­dorban azóta pattanásig fe­szült a helyzet, s a demokrá­cia hívei az utcákon bariká­dokat állítanak fel, s új ösz- srecsanásokra készülnek a jobboldallal. Árkus István Közlemény a sz külügyminiszteri tárgyalásról iszlám- konferencia Szombaton délelőtt Islama- badban, a pakisztáni parla­ment székházában megkez­dődtek az iszlám konferencia előzetes tanácskozásai. A meg­nyitóülésre vasárnap kerül sor. Akkor ülnek össze a har­minc országból érkezett kül­döttségek vezetői és Habib Satti, a szervezet főtitkára, hogy meghatározzák a tanács­kozás napirendjét, amelyen mindeddig csak az afganisztá­ni események szerepeltek. Islamabadból érkezett jelen­tések szerint több küldöttség javasolja, hogy vitassák meg a palesztin hép problémáit. Jeruzsálem kérdését és az egyiptomi—izraeli „kibékülés” Az Egyesült Államok külpo­litikájáról, Carter elnök kong­resszusi üzenetéről, az úgyne­vezett Carter-doktrínáról be­szélt a moszkvai televízió kül­politikai adásában, a 9-es stú­dió műsorában Leonyid Zam- jatyin, az SZKP KB nemzet­közi tájékoztatási osztályának vezetője és Jevgenyij Prima­kov akadémikus, az akadémia keleti kérdésekkel foglalkozó intézetének vezetője. „Carter külpolitikai doktrí­náját az a meggyőződés hatja át, hogy az Egyesült Államok­nak vezető szerepet kell betöl­tenie a világban” — állapítot­ták meg a beszélgetés résztve­vői. Ez korántsem váratlan for­dulat az Egyesült Államok külpolitikájában, amit állító­lag az afganisztáni események váltottak volna ki — ahogy ezt Washingtonban próbáljak bizonygatni. Carter kormány­zata már régóta ezen az úton jár, és már nemegyszer pró­bálkozott azzal, hogy meg­sértse az egyensúly és a pari­tás elvét, hoiott csupán ennek az elvnek alapján vált lehetsé­gessé az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti szerző­dések, köztük a katonai kér­désekre vonatkozó szerződések megkötése — hangoztatta Zamjatyin, majd rámutatott, hogy a közelgő elnökválasztá­sok miatt Carter célja, hogy az amerikaiak figyelmét a nemzetközi kérdésekre terelje, feszültséget teremtve a világ egyes körzeteiben, s ezzel el­terelje a figyelmet a belpoli­tikai kérdésekről. Jevgenyij Primakov akadé­mikus részletesen szólt az adásban az Egyesült Államok közel- és közép-keleti politi­kájáról. Mint megállapította, Washington tudatosan élezte ki a feszültséget ebben a tér­ségben. Az enyhülés távlatairól szól­va Leonyid Zamj atyán aláhúz­ta, hogy ebben a folyamatban számos ország érdekéit. Euró­Afganisztán forradalmi kor­mányzata tiszteletben tartja az ország vallási hagyománya­it, k kisebbségek jogait és visszavárja mindazokat, akik a december 27-í fordulatot megelőző időszak törvényte­len üldöztetései elől külföldre menekültek — jelentette ki Babrak Karmai, a párt és a kormány vezetője. Karmai leszögezte, hogy Af­ganisztánban törvényt hoznak a teljes vallásszabadság biz­tosítására, a vallás hívei el­len fellépők megbüntetésére. A mohamedán vallás elvá­laszthatatlan Afganisztán tör­ténelmi és kulturális hagyo­mányaitól, az ország ősi örök­sége ez, s ellene senkinek sincs joga fellépni. Hangoz­tatta. hogy Afganisztánban ez­után nem lesz helye a vallá­si és etnikai kisebbségek el­leni megkülönböztetéseknek, és hogy az ország hívőinek kisebbségét kitevő síita fele­kezet is élvezni fogja az őt Moszkvában közleményt ad­tak ki Andrej Gromiko szov­jet és Petr Mladenov bolgár külügyminiszter e héten, meg­tartott tárgyalásairól. Mint a közlemény leszöge­zi: a teljes nézetazonosság és a kölcsönös megértés légkö­rében megtartott tárgyaláso­kon megállapították, hogy a szovjet—bolgár együttműkö­dés gyümölcsözően fejlődik. Megerősítették a két ország törekvését, hogy elősegítik a szocialista közösség megszilár­dulását A Írét miniszter rámutatott, hogy az imperialista erők, el­sősorban az amerikai impe­rializmus hibájából a világ­pa országainak többsége, ame­lyek megismerték a háború borzalmait ma állást foglal az ellen, hogy az Egyesült Ál­lamok, pillanatnyi érzelmek­től vagy átgondolatlan dönté­sektől vezettetve rájuk kény­szerítse a konfrontáció vona­lát. Meggyőződésünk, hogy az Egyesült Államokban is van­nak olyan józan hangok, józan elmék, amelyek nem engedik át magukat a soviniszta má­mornak. Az Egyesült Álla­moknak végül is mindenkép­pen a békés egymás mellett élés elveire alapozva kell ki­építenie kapcsolatait a Szov­jetunióval, hiszen ennek nincs alternatívája. A népek nem engedik meg másfajta irány­vonal felülkerekedtél, mert az enyhülés, amely véget ve­tett a világban hosszú éveken át fennálló ördögi körnek, a háború körének, túlságosain is kedves nekik. A szovjet ál­lam következetes erőfeszítései tették lehetővé, hogy megaka­dályozzák ennek az ördögi körnek az érvényesülését. A Szovjetunió továbbra is min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy ne engedje meg a nuk­leáris háború kirobbanását — hangoztatta a szovjet televí­zió 9-es stúdió című adásában Leonyid Zamjatyin. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja felhívással fordult az amerikai dolgozók­hoz közelgő elnökválasztások­kal kapcsolatban. Az ameri­kaiak milliói elvesztették bi­zalmukat a vezető burzsoá megillető jogokat, beleértve azt az állami anyagi támo­gatást is, amelyre a kor­mányzatnak jelenleg ereje van. AZ ENSZ afrikai csoportjá­nak nevében Malawi pénteken hivatalosan kérte a Biztonsá­gi Tanács sürgős összehívását, mert Anglia „súlyosan és nagymértékben megsérti a Londonban kötött rhodesiai egyezményt”. A testület soros elnöke, Jacgues Leprette fran­cia ENSZ-nagykövet közölte, hogy a BT tagjai kedden nem­hivatalos konzultációkat foly­tatnak majd, s valószínűleg szerdán tartják meg az ülést. A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKAT tömörítő, úgynevezett „77-ek csoportja” tíz évre szóló és az ban bonyolultabb lett a hely« zet. Ezek a körök a fegyver­kezési hajsza fokozására, a nemzetköizi szerződések és egyezmények durva megsérté­sére, a más országok bel- ügyeibe való beavatkozásra, az enyhülés aláaknázására és a feszültség fokozására töre­kednek. A felek, megerősítették 4 Szovjetuniónak és Bulgáriád, nak azt a szándékát, hogy más országokkal együttesein küzdenek az enyhülésnek az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mánya szellemében történő megvalósításáért. A Szovjetunió és Bulgária a fiatal, felszabadult államok biztonsága elleni nyílt kihí­vásnak minősíti az Egyesült Államoknak azt a szándékát, hogy újabb nagy erőket hoz­nak létre az Ázsiában, vala­mint a világ más térségeiben történő katonai beavatkozás céljára. A miniszterek elítél­ték az Iránnal kapcsolatos amerikai fenyegetést és zsa­rolást. A miniszterek országaik ne­vében szolidaritásukról biz­tosították az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságot, Iran Lezajlott az elnökválasztás Szinte teljesen bizonyos, hogy Abol Hasszán Bani- szaár elsöprő győzelmet ara­tott az Iránban pénteken tar­tott elnökválasztáson. A te- heráni belügyminisztérium szombati közleménye szerint Baniszadr az ország csak­nem valamennyi tartományá­ban megszerezte a szavaza­tok hatvan-nyolcvan százalé­kát. J eienitősebb összetűzésről nem érkezett hír: a választó­polgárok — Khomeini felhí­vásának eleget téve — nyu­godtan és felgyemezetten vet­tek részt az ország történeté­ben első ízben megrendezett elnökválasztáson. Kurdisz- tánban viszont, — bár inci­densek itt sem történtek — a kurd vezetők bojkottíelhívásá' ra a lakosság figyelmen kívül hagyta a szavazást. A tarto­mány központjában, Szanan- dadzsban például alig néhány százan helyezték el voksai- kat. pártok politikai személyisé­gei iránt — állapítja meg i felhívás. Pártállásától függe: lenül egyetlen elnök sem tét. komoly lépéseket az áremelke dések és az infláció megállítá­sára, a munkanélküliSL csökkentésére. Ehelyett mi. liárdo'kat költenek az amúg is felduzzasztott katonai kőit ségvetés további növelésért miközben egyre kevesebb ju. lakásépítésre, oktatási, egész­ségügyi és más szociális cé­lokra. Ezért az amerikai kom­munisták saját jelölteket állí­tanak az elnöki és alelnöki posztokra, Gus Hallt, a párt főtitkárát, illetve Angela Da- vist, a központi bizottság tag­ját. egész világra kiterjedő fej­lesztési tervet fogadott el és terjesztett a tanácskozás elé az ENSZ iparfejlesztési szerveze­tének Űj-Delhiben folyó har­madik általános konferenciá­ján. A fejlődő országok gazda­sági elmaradottságuk csök­kentésére ebben összesen 600 milliárd dollárnyi segélyt igé­nyelnek a fejlett országoktól. KREISKY osztrák szövetségi kancellár, aki csütörtökön ér­kezett Szingapúrba, pénteken megbeszélést folytatott Li Kuan Ju miniszterelnökkel és más szingapúri vezetőkkel. következmenyeit. A népek nem követik az USA átgondolatlan döntéseit Beszélgetés o szovjet tévében a Carter-doktrínáról Törvény Afganisztánban A kisebbségi jogok védelmére Gus Hall és Angela Davis Az Amerikai KP jelöltjei A párt választási felhívása a dolgozókhoz CSAK RÖVIDEN...

Next

/
Oldalképek
Tartalom