Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
1980. JANUAR 26., SZOMBAT Végső búcsú Hidas Antaltól Családtagjai, egykori pályatársai, elvtársai, á magyar politikai, kulturális élet képviselői kísérték utolsó útjára pénteken Hidas Antalt, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom régi harcosát, Kossuth-díjas költőt. A Mező Imre úti temető diszravatalozó jábain vörös drapériával bevont, koszorúkkal övezett ravatalánál a párt- és az állami élet jeles képviselői, a magyar irodalom kiválóságai álltak díszőrséget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Kulturális Minisztérium nevében Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője vett búcsút az elhunyttól. — Alig múlt néhány hete, hogy 80. születésnapján köszöntöttük, akkor bíztunk abban: felgyógyul betegségéből, nem apad, még el lírája, most pedig ravatalánál rójuk le tiszteletünket. Hidas Antal haláláig megőrzött fiatalságának igazi tartalma forradalmi elkötelezettségében rejlik. A forradalom, a szocializmus ügye, az érte való küzdelem töltette be egész életét és munkásságát. Anraaik a magyar kommunista írónemzedéknek volt a tagja, amely a legtöbbet látott e századból, de a legtöbb áldozatot is hozta népünkért, a szocializmus I nemzetközi diadaláért — moo- I dotta. — Pártunk legidősebb nemzedékének tapasztalatával, hi- I tével írói tehetségének, alkotókedvének klbontakozta- ] tásával gazdagította népünket, I szólt mindannyiunlkihoz. Sok- 1 ! húrú lírája, emlékezetes önéletrajzi trilógiája, irodalom- szervező tevékenysége a szocializmus és a művészet egymásra találását, kölcsönös erősítését mintaszerűen példázza. Minden művével a jövőt követelte, a jussáért küzdő új világot teremtő emberről énekelt. Hidas Antal magyar költő volt a Szovjetunióban is, és internacionalista itthon is. Ezért természetes, hogy a magyar és a szovjet nép barátságát, kultúrájuk kölcsönös megismerését és gazdagítását szolgálta kiterjedt szervező, szerkesztő és műfordítói munkásságával ; mindenekelőtt azzal, hogy a magyar irodalom klasszikusait eljuttatta a szovjet olvasókhoz. Illyés Gyula a beszédet követően megemlékezett Hidas Antalnak a Szovjetunióban eltöltött éveiről is. Hangsúlyozta: ahogj*1 ifjúkora a pesti Jázmin utcában maradt, úgy maradt férfikora abban a moszkvai utcácskáiban, ahol feleségével, Kun Ágnessel együtt a magyar irodalom egyik legeredményesebb külföldi képviseletét vezette, mindig érdektelenül, sőt érdeke ellenére, rengeteget feláldozva saját írói terveiből is. A barátok, a családtagok képviseletében Tölgyesi Lászióné, a győri Kun Béla Általános Iskola igazgatója idézte Hidas Antal emberi kiválóságát. Hidas Antalt a temető művés zpar cellája ban helyezték örök nyugalomra. A temetés az Intemacioinálé hangjaival ért véget. Országos kisiparos aktíva Cselekvő támogatás A Kisiparosok Országos Szervezete tegnap aktívaértekezletet tartott. A tanácskozáson megvitatták az MSZMP KB kongresszusi irányelveit, valamint a kisiparra vonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtását. Molnár József, a KIOSZ elnöke tájékoztatást adott a kisiparosokat érintő kérdésekről, az eredményekről és a feladatokról. Az aktívaórte- kezlet résztvevői egyetértésüket fejezték ki a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott célokkal; a kisiparosság cselekvő támogatásáról biztosították a párt Központi Bizottságát. A KIOSZ budapesti és megyei szervezetei társadalmi vezetőinek részvételével megtartott tanácskozáson megjelent és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. lek között élesebben látszanak gazdasági munkánk hiányosságai, a helyes gazdaságpolitikai célok gyakorlati megvalósításában tapasztalható következetlenségek káros hatásai. Németh elvtárs a továbbiakban hangsúlyozza, hogy gazdaságpolitikai irányításunkat és gyakorlatunkat hozzá kell igazítani a megváltozott körülményekhez, erősíteni kell a termelési és gazdálkodási fegyelmet, törekedni kell a munkaerő ésszerű félhasználására, mégpedig úgy, hogy ai egyes dolgozót ne érje sérelem, de azt sem szabad megengedni, hogy a közösség érdeke szenvedjen csorbát. Azt hiszem, hogy ezzel mindany- nyiunk véleményét fejezte ki. Beszédeiben, ■ írásaiban nagy teret foglal el a társadalommal, az emberrel, nemzeti érdekeinkkel való foglalkozás. Mindezt legátfogóbban a Tapasztalatok a szocializmus politikai rendszeréről című előadásában fogalmazta meg, amely a testvérpártok KB-tit- kárainak budapesti tanácskozásán hangzott el. Beszédében kifejtette véleményét a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a szocialista 'demokráciáról. amely alapvető tényezője a szocializmus építésének. A szocialista demokrácia a szocializmus lényegéből ered. átfogja társadalmi életünk egészét. Mindehhez hozzátéve, hogy felfogásunk és tapasztalataink szerint a demokrácia kitér ebélyesedése a politikai rendszer minden elemét érinti: erősödik a párt irányító, ellenőrző tevékenysége, a pártdemokrácia: hatékonyabbá válik az állami szervek munkájának társadalmi ellenőrzése, növekszik a tömegszervezetek, -mozgalmak szerepe. Ezután az üzemi demokrácia fórumairól, a szakszervezet megnövekedett szerepéről fejti ki véleményét, hangoztatva, hogy nálunk a dolgozóknak lehetőségük van véleményük kifejtésére, részt vehetnek a sorsukat. életkörülményeiket meghatározó döntések előkészítésében. Nem hiányzik műveiből a szocialista nemzeti egység problematikája sem. Ez leginkább a Hazafias Népfront munkájában, tevékenységében feleződik ki, hiszen, mint írja, nálunk az egész társadalom magáénak tekinti a fejlett szocializmus építésének programját. A KIÖZ országos értekezletén 1979 májusában elmondott beszéde — azon túl, hogy értékeli az ifjúság helyzetét hazánkban, és az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtását —, számos olyan problémát is érint, amely különösen élénken foglalkoztatja a fiatal nemzedéket. Sok esetben a jogos igények . kielégítésére is várni kell. de azért is dolgozunk, hangsúlyozta, hogy szocialista céljainknak megfelelően előre haladjunk például a tanulási, pályaválasztási esélyek közelítésében, a lakáshoz jutás egyenlőtlenségeinek megszüntetésében, a hátrányos helyzetű fiatalokról való gondoskodásban. A kötet induló írása a KGST-ről, Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatairól szól, a befejező írás pedig a szovjet párt- és kormány- küldöttség magyarországi látogatása előtt íródott, és a, magyar—szovjet barátsággal foglalkozik. A kettő között öt esztendő telt el. A közben született írások is tükrözik, hogy o Magyar Szocialista Munkáspárt egyben internaKengressEusféB kongresszusig (5.) Ne csak tudják, hanem értsék! Gödöllőn: Tudományos napok A tudományos kutatómunka eredményeinek elterjesztésében, mielőbbi gyakorlati megvalósításában nagy jelentőségű, hogy az idén már negyedik alkalommal rendezik meg a gödöllői Agrártudományi Egyetemen azt a tudományos ülésszakot, amelynek fő témája a mezőgazdaság gépesítése. A Mezőgazdasági Műszaki Kutatások Tanácsának felkérésére, a gödöllői egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kara, a MÉM Műszaki Intézete, a Mezőgépfejlesztő Intézet és az Erdészeti Tudományos Intézet szervezésében kerül sor a tanácskozásra, amelyen az említett- intézetek kutatóin kívül szovjet, csehszlovák, lengyel, román és NDK-beli mezőgazdasági szakemberek is részt vesznek, A MÉM Műszaki Kutatások Tanácsa által irányított öt fő témában 95 előadás hangzik el és 85 konzultációs téma ismertetésére kerül sor, amelyből hetet a külföldi vendégek tartanak. A gyakorlat számára máris hasznosítható kutatási eredményeket nyolc szekcióban ismerhetik meg részletesen az érdeklődő szakemberek. Ezek az előadások gyakorlatilag a hazai traktor és mezőgépgyártás, gépüzemeltetés, a mezőgazdasági energia- gazdálkodás teljes területét át-, fogják. Új tantárgy \ Mezőgazdaság a külkereskedelemben A szakemberképzésnek együtt kell haladnia a mező- gazdasági termelés megnövekedett követelményeivel — — hangoztatták a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karának tanszékvezetői értekezletén, amelyet a Szilvásváráéi Állami Gazdaságban tartottak. Mivel a mezőgazdasági termelésnek döntő szerepe van az ország külkereskedelmében, az oktató munkát ebben az irányban is tovább kell fejleszteni. Ezzel összefüggésben bejelentették, hogy a következő tanévtől a gödöllői egyetemen bevezetik a mezőgazdaság a külkereskedelemben című témakör oktatását — egyelőre fakultatív alapon. cionalista, szolidáris a világ munkásosztályával, küzd a haladásért és ápolja a magyar —szovjet barátságot. Németh Károly az internacionalizmus eszméjétől áthatva fejti ki gondolatait a nemzetközi kapcsolatokról, Október eszméinek történelemformáló szerepéről. Azt vallja hogy csak az lehet jó hazafi, aki egyben internacionalista is, mert nemzeti érdekeink, a magyar nép felemelkedése, jövője elválaszthatatlan a népek szabadságáért folyó küzdelem sikerétől. Világosan fogalmazza meg, hogy tiz és fél milliós népünk önmagában nem meghatározó tényező a nemzetközi folyamatokban. Ha ma hazánk mégis ott van a világ sorsát formáló erők között, súlya és tekintélye van, akkor ez abból fakad — írja —, hogy társadalmi rendszerét tekintve a haladás élvonalába tartozik, és olyan barátot tudhat az oldalán, mint a hatalmas Szovjetunió, amely sikeresen munkálkodik - a fejlett szocialista társadalom felépítésén, a kommunizmus megvalósításán. Mélyen emberi a könyv minden írása, áthatja a humanizmus, az tűniik ki belőlük, hogy társadalmunkban lényegében minden az emberért történik. Időszerűsége, illetve konkrét eseményekhez kötöttsége mellett ez ad írásainak hitelt, ez teszi maradandóvá. A társadalmi méretekben való gondolkodás csak növeli az olvasók érdeklődését Németh Károly műve iránt. Most, a XII. pártkongresszusra való készülődés során pedig erőt meríthetünk belőle feladataink megoldásához, további munkánkhoz. Gall Sándor A címben álló kifejezések közötti különbséget aligha szükséges magyarázni, hiszen az egyik valaminek a passzív tudomásulvétele, a másik az ismeret aktív befogadása. Ráadásul az egyszerűbb ismeretek tudása sem könnyű napjainkban — mert annyi minden és annyi oldalról zúdul reánk —, nemhogy a bonyolult ismeretek, információk közötti eligazodás, az értő föl* dolgozás és elemzés. Részben, tehát természetes igény — a megnövekedett információ- mennyiség keltette szükséglet — a társadalmi érdeklődés, a közéleti aktivitás fokozódása, részben természetes reagálás — a megnövekedett tudásanyag indikálta riadalom — a visszahúzódás, a csak a közvetlen környezet dolgaival történő törődés, legtöbbször ez utóbbi is érdek — érdekeltségi — alapon. Politikai érettség Elvontnak tűnhető gondolatmenetünk a gyakorlatban ott kap igazolást, hogy a két kongresszus közötti időszakban jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés a politikai oktatás iránt — amibe a pártokta* tást, a tömegszervezetek hasonló formában szervezett képzési lehetőségeit egyaránt beleértve, a hallgatóság létszámának több mint ötvenszázalékos emelkedéséről beszélhetünk —, s eszmecserére módot nyújtó olyan fórumok váltak tömegessé a megyében, mint például a politikai vitakörök. Hozzájárult a politikai érdeklődés sok ágra bomló kérdéseinek megválaszolásához, hogy i a korábbiakhoz képest erőteljesen fejlődött a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront propagandatevékenysége a megyén belül, s az szintén, hogy a képzésben a párttagság mutatott példát, hiszen a kommunistáknak több mint a négyötöde részese szervezett — párt- vagy tömegszervezeti — oktatási formáknak. Mint sok másban, itt sem maradt papíron az MSZMP XI. kongresszusának határozata, amely kimondta: „Az agitációs és propagandamunkának feladata, hogy továbbra is meggyőzően hirdesse forradalmi elméletünk alapvető elveit, céljait, pártunk politikáját, s mozgósítson az országos és a helyi feladatok megoldására. Az eseményeket sokoldalúan, összetettségükben magyarázza és arra törekedjék, hogy a jelenkor folyamatait, összefüggéseiket minél szélesebb körben megértsék." Azaz: ne csak tudják, hanem — megértsék! S ezen vart a hangsúly, hiszen mint bevezetőnkben jeleztük, a passzív befogadás és az aktív — azonosulást föltételező — megértés között lényeges a távolság. Utalhatunk itt arra, hogy a társadalom politikai érettségét — annak ellenébe, hogy voltak viták, s tapsolni senki sem tapsolt, némely árucikk iránt igencsak megugrott a kereslet — beszédesen bizonyította az 1979. júliusi fogyasztói áremelés ügye. Ezt az intézkedéssorozatot nemcsak tudomásul vette a társadalom, hanem megértette szükségességét, s úgy kívánta ellensúlyozni, hogy — termelőhelyek sokaságát — a jobb, a hatásosabb, a több eredményt hozó munka lehetőségeit, feltételeit kereste. Erre alapozva állapíthatta meg a budapesti pártaktíván — 1979. szeptember 25-én, a Csepeli Sportcsarnokban — elmondott beszédében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára: „A kibontakozás útját megjelöltük, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a fogyasztást akarjuk csökkenteni, vagy hogy az ország gazdasági egyensúlyát áremeléssel akarnánk biztosítani. Az áremelés azért volt elkerülhetetlen lépés, mert reális árakkal kell dolgozni. Nem azt akarjuk, hogy most böjt következzék, hanem azt, hogy legyen tényleges termelés, s olyan vásárlóerő, amelyhez meg tudjuk teremteni a megfelelő árualapot.” Természetes: ahhoz, hogy a társadalom legszéleseob koréi hajlandók és képesek legyenek a tudástól az értésig folytonosan eljutni — mert ennek soha sincs befejezett múlt ideje, hiszen rendszeresen újratermelődik jelene —, objektív feltételei is vannak. S ezek legfőbbje: az a nyílt, minden kérdésről őszintén szóló politika, amely a pártot, a központi állami irányító szerveket jellemezte és jellemzi. A XI. kongresszus után még inkább megerősödött az a folyamat, amely nem ismeri a kényesnek vélt kérdéseket — hivatkozhatunk itt a Központi Bizottság üléseiről kiadott közleményekre, az országgyűlés tanácskozásainak rádió- és televízióközvetítéseire, sajtótudósításaira, vagy éppen arra, ahogyan lapunk rendszeresen és bő terjedelemben beszámol a megyei pártbizottság, a megyei tanács üléseiről —, amely eredményeket és nehézségeket nem sorol önkényesen, hanem objektív súlyuknak megfelelően tárja azokat a legszélesebb közvélemény elé. S ez akkor is igaz, ha — s erre ■ vannak figyelmeztető tapasztalatok a megyében —, olykor helyben, egy-egy munkahelyen, településen szűk kör ügyének tekintik a teendők, a gondok megtárgyalását, a holnapi lépések kialakítását. Változatlanul alapvető Ezzel már eljutottunk a tudni és érteni kettősének — legfőbb kapcsának — kezdőpontjához, a szocialista demokráciához. Az MSZMP Központi Bizottsága irányelvei a XII. kongresszusra így fogalmazzák meg a teendőket: „A párt változatlanul alapvető feladatának tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a tömegeknek a közügyekbe való bevonását. A demokratikus fórumoknak fontos szerepük van a társadalomban meglevő különböző érdekek feltárásában, egyeztetésében, az egész társadalom alapvető érdekeiek érvényesítésében. A szocialista demokrácia fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az állam- polgári fegyelem erősítése, a jogok és kötelességek együttes érvényesítése." Visszautalva az előbbi idézet kezdősorához: változatlanul alapvető feladatának tekinti ... olvashatjuk, s ezt aligha lehet kellőképpen hangsúlyozni. Ismeretes gazdasági gondjaink ugyanis némely helyen — nemcsak ipari üzemekben, hanem szövetkezetekben is — azzal jártak, hogy akadtak, akik most nincs idő a demokráciára fölkiáltással szerettek volna a parancsolgatáshoz, az utasítgatás- hoz, mint egyedül üdvözítő eszközhöz nyúlni! Pont a fordítottja az igaz. Éppen most kell, hogy legyen idő az alkotó gondolatok igénylésére, a közös bölcsesség szülte megoldások kimunkálására, az érdek egyeztetésére, a demokratikus fórumokon is. Sok minden történt annak érdekében a két kongresszus közötti években, hogy erősödjék a szocialista demokrácia. Beérve a jelzésekkel: a megye valamennyi jelentősebb üzemében létrehozták a szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak testületéit, egyértelművé tették jogkörüket, a fizikai dolgozók képviselői a korábbinál jóval nagyobb számban kerültek be a különböző testületekbe, a pártbizottságoktól a tanácsokon át egészen az igazgató tanácsokig. Jelentős fejlődésen ment át a szövetkezeti demokratizmus kerete, formáinak összessége, ahogy ebben az időszakban váltak rendszeressé — és ma már el- maradhatatlanná — a települések legfőbb demokratikus fórumai, a falugyűlések. Hatásos kezdeményezések bizonyították — a szakszervezetekben éppúgy, mint a népfrontmozgalomban — a meglevő \ formák életképességét, azt, hogy ahol baj van — s azért: van, ahol még baj van a szocialista demokráciával, s annak részével az üzemi, a munkahelyi demokráciáyal —, ott nem a formákban kell az okot keresni, 'hanem a tartalomban, egyáltalán: az igényben a demokratizmus iránt. A különféle demokratikus fórumoknak — s most ebbe kivételesen értsünk bele mindent, a párttaggyűlésektől a tanácstagi beszámolókig — megítélésünk szerint jelentős szerepe volt és van abban, hogy a társadalom különböző osztályai, rétegei ebben az időszakban jobban megismerhették egymást, többet tudhattak meg egymás életkörülményeiről, szemléletéről, életmódjáról. Ami nem mellékes tényező, hiszen a megyében — egyrészt a migrációnak, azaz a nagymértékű bevándorlásnak, másrészt a foglalkozási szerkezet átalakulásának a hatására — tovább folytatódott ebben a fél évtizedben a lakosság átrétegeződése; a korábbiakhoz képest például megnőtt a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak aránya az anyagi ágak összes foglalkoztatottján belül. A megye fizikai foglalkozású lakosai körében tovább emelkedett a szakképzettek aránya — a férfiaknál azonban sokkal gyorsabban, mint a nőknél —, növekedett a szellemi munkát ellátók részesedése az összes aktív keresőből. Nélkülözhetetlen erő Utalásnyi fényeink is talán érzékeltetik: a szövetségi politika semmit sem veszített eddigi fontosságából, politikai értékéből, s mert ennek megvannak az objektív tényezői, arra is ügyelni kell, hogy az objektív folyamatokat minden társadalmi osztály és réteg alaposan megismerhesse, így alkotva tiszta képet arról, amit nemzeti egységnek nevezünk. Erről oz MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a XII. kongresszusra így szólnak: „Társadalmi fejlődésünknek, távlati céljaink elérésének' nélkülözhetetlen erőforrása a széles körű szocialista nemzeti egység. Szövetségi politikánk megfelelően érvényesül. Közös szocialista céljaink a dolgozó osztályoknak és rétegeknek, a párttagoknak és pártonkívülieknek, a marxistáknak és más világ- nézetüeknek,' az ateistáknak és vallásos embereknek az ösz- szefogásával valósulnak meg.” Mészáros Ottó Következik: EREDMÉNYES VEZETŐ SZEREP Külföldön is megkedvelték A Nagykőrösi Konzervgyár 2. számú telepén az idén mintegy 500 vagon különböző zöldségkonzervet gyártanak, melyet szovjet exportra szállítanak. Felvételünkön a megtöltött .üvegeket zárják le. ifj. Fekete József felvétel«
