Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
3cm V Krtmav 1980. JANUÄR 26.. SZOMBAT Weiner Leó- emlékverseny Negyedik alkalommal rendezik meg a Weiner Leó-em- lékversenyt. A július második felében sorra kerülő zenei versenyre vonósnégyesek, illetve vonóstriók nevezhetnek. A 95 éve született, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző előtt tisztelgő emlékversenyre 18-tól 32 éves korig nevezhetnek a jelentkezők. A győzteseket két kategóriában díjazza a főiskola tanáraiból álló zsűri. A vonósnégyeseknél az első díj 40 ezer, a második díj 28 ezer forint. A vonóstrióknál az első díj 30 ezer, a második díj 21 ezer forint. A verseny győztesei a díjkiosztással egybekötött hangversenyen mutatkozhatnak be a közönségnek. A IV. Weiner Leó-emlék_ versenyre április 30-ig fogadják el a jelentkezést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanulmányi osztályán, ahol részletes tájékoztatót és jelentkezési űrlapot lehet igényelni. Cím: Budapest VI. kerület, Liszt Ferenc tér 8. Postacím: 1391, Budapest, Postafiók 206. Ikrek a zongoránál A Szobi Körzeti Állami Zeneiskola nagymarosi kihelyezett tagozatán általában kilencven-száz gyermeket tanítanak a zene alapjaira. A szobi iskolának Verőcétől Kemencéig minden községben van kihelyezett tagozata. A nagymarosi iskolában zongora, hegedű, fafúvós és cselló oktatás folyik. A képen: Kiss Judit zongorázásra tanítja Varga Jutka és Varga Kati I. osztályos ikreket. A TETTEK BESZELNEK Úttörőtörténet és -história KAPOCS A TEGNAP S A HOLNAP KÖZÖTT Kedves Csapatvezető elvtársi Ügy tervezzük, hogy 1981-et az úttörőszövetség fennállásának 35. évét a megyei úttörő- történet összegyűjtésével, s kiállítással köszöntjük. Pest megye úttörőmozgalmának történetét a helyi csapatok, a rajok, őrsök, KISZ-tagok, patronálok munkája alakította ... 1979. december 7-én megalakult a megyei történeti bizottság ... s most segítséget kérünk minden csapatvezetőtől, vezetőségi tagtól, régi és mai úttörővezetőtől, az úttörők segítőitől, barátaitól: állítsanak össze csapattörténeti krónikát... Hagyományok A tettek beszélnek. Ez volt a Tanácsköztársaság úttörőinek köszöntése, s ez a most kezdődő úttörőakció jelszava is. Pályázatot hirdettek Pest megyében. Az imént idézett levélhez hasonló hívja gyűjtőmunkára, a dokumentomok, fényképek, visszaemlékezések rendezésére a megye 100 ezer úttörőjét, kisdobosát, s a mozgalom 8 ezer vezetőjét. Nem ok nélkül. Több mint három évtized az úttörőéletben már históriának számít. Őszül a felszabadulás utáni első úttörők halántéka... Miről is van szó? — ezt kérdeztük Nemoda István Pest megyei úttörőelnöktől. Kettői jubileum a jövő évi: nemcsak a mozgalom lesz 35 esztendős, hanem ekkor kö- szöntjük a 25 éves megyei úttörőtábort is, Zamárdi nevének említése sok pajtás számára ezt jelenti. A megye úttörőmozgalma kezdettől a gyermekkel foglalkozó nevelőhatásók egyik koordinálója, sajátos eszközeivel részese is. A hagyományok szerepe óriási: mozgalmi romantikát. személi/es példát, érzelmi kötődést adnak, s ami nem lényegtelen: egyediséget a pajtások közösségeinek. Mert csak néhány országos akció és általános követelmény szab közös tennivalót a csapatoknak. egyébként nagy a szabadságuk. kiváltképp a módszerek megválasztásában. Sok szép "ttörőhagyománv alakult ki Pest megyében Gondoljunk csak a váci. döm- södi, kiskunlacházi víziúttörőkre. a túrái csapat fotósfilmes, s a galgavölgyiek nép- művészeti tradícióira. Az országos kék túra mozgalom a ráckevei járásból Indult útjára. A lényeg, hogy ezek a hagyományok te: 'k folytonossá az úttörőéletet. Rakó József, az Őrsvezető című lap főszerkesztője, a Pest megyei úttörőtörténeti szakbizottság vezetője mondja: Valóban történelmi múltról van szó. A Tanácsköztársaság első, társadalmi munkát végző úttörőcsapata a kartali volt, zöldséget szedtek, s raktak vagonokba, hogy az éhező főváros gondjain enyhítsenek az akkori gyerekek. 1946-ban .Gombán volt az országos úttörővezetőképzési központ. 1955-ben, a felszabadulás 10. évfordulóján Pest megyéből indult útjára az Igazság könyve — mozgalom: a pajtások a felszabadulás és az illegalitás emlékeit kutatták fel. Rendkívül gazdag a megye úttörőtörténete. Köszönhető ez a társadalomnak, a szülőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek, úttörővezetőknek, segítőknek. Az lenne jó, ha a több mint három évtized alatt összegyűlt tapasztalatokat nem veszítenénk el, hogy azok holnap is gazdagítsák az ezerszínű úttörőéletet, az ötletek kincses- házát. Az a célunk, hogy megkeressük a maradandót, a követendőt. Feladatok Mik tehát az úttörőtörténeti bizottság és a Tettek beszélnek pályázat céljai? A feladatok az úttörőmozgalom fontosabb területeihez kapcsolódnak. A közösségi nevelés, a szocialista gyermekközösségek kialakítása kezdettől az úttörőmozgalom egyik legfontosabb teendője. A módszereket gyűjtjük elsősorban, s nem annyira a tárgyi vagy írott emlékeket. Ez ügyben nagy segítséget várunk a múlt úttörővezetőitől. Szeretnénk csokorba fogni a nevezetes úttörő- és kisdobos- i tetteket, a közös megmozdulások. a társadalmi munkák leírását, azokét, amelyek hasznát az ország látta, hála a pajtások önzetlenségének. Ebben legtöbbet a csapattörténeti krónikák mondhatnak, s a dokumentumok. Kívánatos lenne, hogy csapathagyomány- nyá váljanak a régi sikerek. Az elmúlt 35 év alatt a társadalom minden rétegéből segítették az úttörőmozgalmat. Sok barátja volt. s van a gyerekeknek. Az együttműködés legjobb — történeti — munkaformáit is gyűjtjük. Akárcsak a vezetőképzés, a versenyek. a táborok, a próbarendszer, a hadijátékok, a kirándulások legjobb módszereit, hogy közkinccsé tehessük. Tervek Tervünk, hogy létrehozzuk a megyei úttörőadattárat, amelyben dokumentumokat, fényképeket, visszaemlékezéseket gyűjtünk össze. Ugyancsak tervezzük az úttörőtörténeti bibliográfia összeállítását, azaz rendszerezzük a megjelent cikkeket, kiadványokát. Szeretnénk kiadni a megye 35 éves úttörőtörténetének krónikáját, s átfogó kiállítást rendezni az összegyűlt anyagból. Végül az évfordulók esztendejében három mozgalomtörténeti emlékülést is tervezünk: Gombán a vezetőképzés hagyományairól, módszereiről. Zamárdin a táborok históriájáról. Kartalon pedig az 1919-es és 46-os úttörőé mlékekrőL V. G. P. Az anyanyelvi művelődés BESZÉLGETÉS A NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRÜGYRŐL kosság, de nincs letéti állomány. Van rá igény — Ilyenkor mondják azt, hogy nincs rá igény.., — Ez csak a kibúvó keresése. Az átlagolvasónak addig nincs is különösebb igénye, amíg fal nem fedezi a könyvtárban az anyanyelvén írott könyvet, újságot. Vagy vegyük például a Budapesti Fúvósötös Gruss aus Dunaharaszti című lemezét — igen nagy volt iránta az érdeklődés. Ott, ahol az óvodában, iskolában anyanyelvi oktatás folyik, a pedagógusok nagyon szívesen igénybe veszik az anyagot, s ha a könyvtáros törődik az üggyel, a szülők is. A könyvtáros személyisége nagyon fontos. Nem mellékes a nyelvtudása sem. — A kiállítás elsősorban a választék bővítésében segíthet? — Természetesen, hiszen bemutatja mindazokat a műveket, amelyeket 1976 óta a Tankönyvkiadó nemzetiségi nyelven megjelentetett, sőt, olyanokat is láthatunk itt, aipalyeket korábban, az egyes nemzetiségi szövetségek adtak ki. Utóbbiak közül, a kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően, már korábban is hozzájutottunk jó néhányhoz, most pedig összevetettük a kínálatot, s a mi állományún- Icai, A kívánalmak szerint — Milyen feladatok várnak a következő időszakban a bá- ziskönyvtárra? — A Hazafias Népfront megyei bizottságával, a párt- és a tanácsi szervekkel egyetértésben elsősorban a fehér foltok felszámolására törekszünk/ Egy felmérés segítségével pontos képet szeretnénk kapni arról, hogy összesen menynyi és milyen összetételű a megyében a nemzetiségi könyvállomány. Végül néhány nagyobb, függetlenített vezetővel rendelkező könyvtárnál lehetővé kívánjuk tenni az önálló könyvbeszerzést, amely a helyi igények folyamatos figyelembevételén alapulhat. P. Sz. E. NEMZETKÖZI PRESZTÍZS - HAZAI BUKÁS Valóban rosszak? Néhány nap óta a szentendrei Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár klubjában üveges tárlókkal, s bennük ízlésesen elrendezett könyvekkel találkozhat a látogató. A kiállítás a Tan- könyvkiadó nemzetiségi főosztályának tevékenységét reprezentálja: a hazai nemzetiségi oktatást szolgáló tankönyveket, valamint felnőtteknek szóló munkákat láthatunk. A Magyarországon alkotó délszláv, német, román, szlovák írók, költők műveit, a nemzetiségek életét, néprajzát. népzenéjét bemutató kiadványokat. — Miért éppen Szentendrén rendezte> meg azt a kiállítást a Tankönyvkiadó? — enre a kérdésre válaszol először Gaschler 'Rezső, a megyei könyvtár referense, — Köztudott, hogy Pest megyében igen sok nemzetiségi lakos él — válaszolja —, sőt. az is előfordul, hogy egy-egy községben, mint Bu- dakalaszon, Pomázon, Csobán- kán németek s szerbek is találhatók. Az anyanyelv, a szokások, a hagyományok, a művészeti csoportok munkája, a falumúzeumok szerint vizsgálódva — mintegy hetven településen találjuk meg legalább a nyomait valamely nemzetiségnek. Fehér foltok • — A megyei könyvtárnak tehát mint bázisintézménynek hetven községbe kell eljuttatnia a nemzetiségi könyveket? — Igen, ennyi településre gondolunk, bár még nincs ennyi helyet letétünk. Jelenleg hét délszlávok, huszonegy németek és huszonegy szlovákok lakta településen van számottevő letéti állomány. Tizenhatezer nemzetiségi nyelvű könyvünk egy részét itt, Szentendrén helyeztük el törzsállományként de az olvasók könyvtárközi kölcsönzéssel ezekhez a művekhez is hozzájuthatnak. Vannak a megyében olyan könyvtárak is, mint a pilisvörösvári, pilis- szentkereszti, budakeszi, amelyek saját állománnyal rendelkeznek. Vannak viszont még fehér foltok is: például Biatorbágyon, Zsámbékon, Nagykovácsiban, Perbálon, Verőcemaroson, Nagymaroson él ugyan nemzetiségi laA magyar filmművészet az utoobi evekben mind jelentő, sebb részt vállal abban, hogy szocialista társadalmunk, valóságát megismertesse a világgal. A magyar filmalkotásoknak minid gyakrabban odaítélt nemzetközi dijak és az elismerés más formái eredményekről tanúskodnak. Még. is, nem egyszer ugyanezek az alkotások a széles hazai közönség körében merőben más fogadtatásban részesülnek. Mindenekelőtt azt kell tisztázni: milyenek a magyar filmek? Kétségtelen, hogy nem kevés közöttük a jó, a köz- életileg elkötelezett, magas színvonalú alkotás, mint ahogy ezt Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes is megállapította. Ennek egyik, talán a legfontosabb oka abban rejlik, hogy a mai magyar film a maga értékes közéleti mondanivalóját nem képes eléggé hatásosan megfogalmazni, valóban filmszerűen ábrázolni. Ugyanakkor társadalmunk fejlődésével, az életmód megváltozásával együtt módosultak a közönség kulturális szó. kásái. A kapcsolat lazulásában annak is szerepe van, hogy a mozihálúzat nem fejlődött a kívánatos mértékben. A tiv- ben nőtt" ugyan a bemutatott magyar filmek száma, de a filmek műsorba illesztése nem volt minidig megfelelően, átgondolt. A másik oldalon viszont a közönség sem idealizálható. A közönségnek igaza van, ha a magyar filmművészet említett fogyatékosságait bírálóan szóvá teszi. De a magyar film közhangulatszerű, esetenként általánosító elmarasztalása már annak is betudható, hogy még széles rétegekben van közéleti érdekteienseg, illetve olyan beállítottság, amely a filmtől kizárólag látványos szórakozást vár. A megoldás? Tóth Dezső véleménye szerint többek közt a befogadói filmkultúra fejlesztésével — s mindenekelőtt érdekesebb, filmszerűbb magyar filmekkel — csökken, tani lehet — és kell is — a magyar film és a széles közönség között meglevő feszültséget. Könyvkiadóink törekvése: hazai és külhoni, klasszikus és kortárs alkotás egyaránt polcainkra kerüljön, hogy minél többet forgatva lapjaikat, gazdagodjon irodalmi műveltségünk. Bizonyára nem csupán jártasságról, mi több: gerjedelmeket, vérmérséletet kifejező igényességről van szó, amikor megjegyezzük: most a Petőfi összes hiányzik vagy esetleg Szophoklész drámáit kéressük feleslegesen. De lehetünk így József Attila verseivel, Goethével, Arannyal, Tolsztojjal és Radnótival is. Érdekes: hiányérzetünk a zenében eleddig sohasem volt ennyire fémjelzett. Ennek az ellenkezője is éppen most tűnik fel, amikor a Hungaroton a művek olyan széles skáláját teríti elibéhk lemezein, hogy szinte beleborzongunk a válogatás lehetőségeibe. Bach orgonaművei és szvitjei, Beethoven szimfóniái és szonátái, Haydn vonósnégyesei, Mozart versenyművei mind-mind elérhető közelségbe kerültek. Bármikor feltehetők a lemezjátszók korongjaira, nemkülönben bárki kipróbálhatja maszek hang- versenyrendezői gyakorlatát. Túlságosan komolyra sikeredne ez a magunk kedvére összeállított koncertsorozat, ha csak a hazai elektronikus szerzőkre, a képzőművészként is jeles Nicolas Schöfferre vagy Kadosa Pál szerzeményeire és előadóművészetére szorítkoznánk. Nézőpontunk, ítélőképességünk sekélyesedne el egy-egy népszerűbb -zenemű meghallgatása nélkül. Hiszen Sibelius Kardiája, Respighi Róma kútjai című szimfonikus költeménye, Dukas-tól A bűvészinas, Liszt magyar rapszódiái éppúgy hozzátartoznak körképünkhöz — ha úgy tetszik: elmaradhatatlan darabjai a repertoároknak —, mint Mozart szimfóniái, a Don Giovanni avagy Boccherini Menüettje a Liszt Ferenc Kamarazenekar Ráadások című gyűjteményéből. S hogy milyen széles a kínálat, azt jelzi az előadók változatossága: Sibelius és Grieg LEMEZTEKA Népszerű müvek darabjainál a Szabó László vezényelte Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, Bizet opusainál a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar — élén Petró Jánossal, az operai közjátékoknál a Herbert von Karajan dirigálta Berlini Filharmonikusok (átvétel a Poiydor cégtől), Liszit rapszódiái a Szegedi Szimfonikus Zenekarral és Pál Tamással. De folytathatjuk a budapesti dalszínház zenekarával és Sándor Jánossal, akik népszerű operabaletteket szólaltatnak meg, míg a rádió ének- és zenekára Breitner Tamás dirigálásával Verdi operakórusaiból tart bemutatót kedvünkre. És még nincs vége, mert felsorakoznak az Alekszandrov és az Oszipov együttes lémezei is, valamint a Moszkvai Nagy Színház hegedűsei, hogy a Katinkától Albeniz Cordobájáig szórakoztassanak bennünket. Teljessé tenni a repertoárt: ez az, amit egy hanglemezcég kiadványaival a gyűjtőknél elérhet. Kényére-kedvére mindenki azt választhasson, amit szíve, gondolkodása, érdeklődése megkíván és pénztárcája megenged. Zenekultúra így is gyarapodhat: hangversenytermi előadásokkal, a rádió és a televízió adásaival együtt, közösen. Jó, hogy olvasmányaink mellé — mindennapos lehetőségként — a muzsika hordozóiként a hanglemezek is felsorakoznak. Hogy általuk gyarapodjunk, ismerkedjünk, művelődjünk. Szemezgetés az előbbi felsorolás? Borogyin Polovec táncok-ja, Debussytöl Az egy faun délutánja, az Aida Győzelmi kórusa? Aligha! Csupán figyelembe vesszük és megfelelően értékeljük a Beethoven-szimfóniáknál könnyebben emészthető zenéket. Megtanuljuk becsülni más országok nemzeti kultúráját, ahogy mi is szeretve tiszteljük Erkel Ferenc művészetét. De tudomásul vesszük azt is, hogy érzelmeinket, kívánságainkat nem lehe. mindig Brahmsszal megnyugtatni és kielégíteni. Alkalmasint szükségünk van egy de Falla kompozícióra, egy Giordani Intermezzóra a Fedora máso^ dik felvonásából. És Ponchielli Giocon- dájából Az órák tánca éppoly kedve; lehet a számunkra, mint Csajkovszkij Anyeginjéből a Polonéz. Aligha csak a műfajok parádéjáról, a különböző ízek gyűjteményéről van most szó. Ezek a művek a legnagyobbak tartópillérei: rapszódiát és balett- zenét, operakórust és közjátékot meghallgatva és megbecsülve jutunk el a Máté passióig, Bartók Divertimentó- jáig, Mozart Rekviemjéig. S legvégül ne féljük bevallani, hogy néha szórakozni is szeretünk. A népszerűség nem értékcsökkentést jelez, éppenséggel a fordítottját is jelentheti: a klasszikusok társaságában a kortársak, a szimfonikus szerzők mellett az operakomponisták, de a bámulatos könnyedségű ráadásdarabok írói is a tömegkultúra részeseivé válnak. Nem kell tehát lebe- csüni, azaz gátat szabni a muzsikával újonnan ismerkedők igyekezetének. Ennél sokkalta többre, egyre nagyobb támogatásra van szükség ahhoz, hogy a különböző nézetek és kultúrák találkozása mindig ízlésfejlesztő és gyarapító legyen. Olyan, ahol a lépcsőfokok egymást feltételezik, s a különféle igények, valamint a kínálat nem párhuzamosként futnak egymás mellett. Irodalmi példánál maradva: egyaránt megtalálható Arany-kötet és Du- mas-regény, Burns-vers és kortárs novella. A zenében, illetve a hanglemezeknél ma az irodalmi kínálatnál is teljesebb a lista. Az egyetértés nemcsak az eladott felvételek példányszámában, hanem a minőségben és a repertoár gazdagodásában is egyaránt megmutatkozik. Molnár Zsolt
