Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-18 / 14. szám
A PEST MEGYE. HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1980. JANUÁR 18., PÉNTEK Nép fronf-méríeg Elen a társadalmi smsnkám Január a számvetések ideje: mindenütt mérleget készítenek, számba veszik, mit tettek tavaly, s azt is, mi a teendő az új esztendőben. A Hazafias Népfront városi bizottságának irodájába is ezért kopogtattunk be, hogy megkérdezzük Vilmos Györgytől, a bizottság titkárától, hogy értékeli a tavalyi munkát? — A legfontosabb feladatunk az volt, hqgy a magunk sajátos eszközeivel hozzájáruljunk a gazdasági feladatok megoldásához. A népfront terepe a társadalmi munka, ezzel segítjük a városfejlesztést. Ismeretes, hogy 1976-tól három éven keresztül Gödöllő nyerte meg a városok között a Pest megyei településfejlesztési versenyt, a társadalmi munkában élen jártunk. Köztisztaság — Arról, hogy tavalyi teljesítményünket hogyan értékelik, még korai lenne nyilatkozni, de az bizonyos, hogy hagyományainkhoz hűek maradtunk, a társadalmi munka értéke 20 millió forint körül van. Elkészült több kilométernyi járda, út. A szülői munkaközösségek, a vállalatok szocialista brigádjai sokat segítettek az iskoláknak, a legjobb példa erre a Karikás Frigyes általános iskola társadalmi összefogással épülő tornaterme. — Voít-e valamilyen látványos akció? — Különösebb látványosságok nélkül dolgoztunk, nagyon sok volt az aprómunka. De éppen ebben rejlik mozgalmunk ereje, hogy így is mozgósítani tudjuk az embereket. Hagyomány például, hogy évente kétszer megszervezzük a környezetvédelmi, köztisztasági napokat. Tavásszal és ősszel a kertvárosi részek lakói, az általános és a középiskolások vettek részt Gödöllő nagytakarításában. — A népfront a közművelődés feladataiból is vállal magára. Mi történt tavaly? — Fontos feladatunk volt a szülői munkaközösségek irányítása, patronálása. Elsősorban arra törekedtünk, hogy megkönnyítsük az iskolákban az új tantervek bevezetését. Az olvasó népért mozgalomban különösen jól sikerült az úttörő olvasótábor megszervezése, tavaly ének-zenei jellegű táborozás folyt. Emellett sikerült elérni azt is, hogy az aszódi honismereti táborba az egész megyéből érkeztek középiskolás diákok. Jubileumi kiállítás — Milyen a kapcsolat a népfront és a tanács között? — Erről tanúskodjanak a tények: a tavaszi tanácstagi beszámolók iránt jóval nagyobb volt az érdeklődés, mint a korábbi években. A beszámolókkal egy időben választották újjá a lakóbizottságokat is; sok új aktíva, tettrekész ember kérült be a testületekbe. — Egyéb események? , — A májusi béke- és barátsághónapban felhasználtuk a fórumokat, felemeltük szavunkat a vietnamiakat ért kínai agresszióval szemben. A Gödöllőn megrendezett megyei szolidaritási nagygyűlést kiállítással színesítettük. Mi is bekapcsolódtunk a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségekbe, helytörténeti aktíváink értékes adalékokkal egészítették ki a város munkásmozgalmának dokumentumgyűjteményét; hozzájárultunk a jubileumi kiállítás sikeréhez is. De ezzel még nem merítettük ki valamennyi tevékenységünket, hiszen jóformán minden városi rendezvényen ott .voltak a népfrontosok. hogy csak egyet említsek külön:- a gyermekév eseményeiből is kivettük a részünket Pezsgőbb, hatásosabb — Melyek az új esztendő legfontosabb feladatai? — Folytatjuk a műnkét, ami tavaly feladat volt, az idén is az. De lesz jó néhány kiemelt programunk. Szeretnénk elérni, hogy a városfejlesztési társadalmi munkában legalább olyan lelkesen ■ dolgozzunk, mint a vállalatok, szövetkezetek brigádjai a XII. pártkongresszus és hazánk •felszabadulásának 35. évfordulójára meghirdetett munkaversenyben. Az árammérőgyáriak kezdeményezése, a 100 személyes óvoda felépítése bizonyíthatja, hogy sikerül-e ez a tervünk. Az előzetes felajánlások alapján bizakodhatunk. Ugyancsak a legfontosabb teendők sorába tartozik, hogy megismerjük, s mozgalmunk , résztvevőivel megismertessük a XII. párt- kongresszus határozatait. Idén: választás — 19S0 választási év, hogyan készülnék erre? — Már tavaly év végén megkezdtük a munkát, az országgyűlési képviselők és a ta- nácsíagök megválasztása az idén a népfrontmozgalom kiemelkedő feladata. Ezt az alkalmat szeretnénk felhasználni arra is, hogy a város lakosságát a korábbiaknál is jobban bevonjuk Gödöllő közéletébe, s hogy pezsgőbbé, hatásosabbá tegyük a szocialista lakóközösségi mozgalmat. ____________ G. Z. — Űj veíőgép. A gödöllői tangazdaság nagy területen termel paradicsomot, a legkorszerűbb technológiával. Az idén távaszna egy új, NIBEX- típusú, nagy teljesítményű, s jó minőségű munkát végző ap- rómagvető gépet vásárolnak. Az úttörők kívánságára Zeneiskolai kezdeményezés Barta Katalin fiatal zongorista szólóestjét hallgattuk a gödöllői zeneiskola hangversenytermében, a városi művelődési házzal közös szervezésben. Az esemény nem rendkívüli a város zenei életében, hiszen a zeneiskola hatéves fennállása a^att megszokhatta a zenét szerető — sajnos, ma még nem túl nagyszámú — közönség, hogy effajta rendezvények hónapról hónapra sorra kerülnek. Bizonyára nem is a zene szerete- téyel kapcsolatban vannak hiányosságok a város lakóiban, hanem a tájékoztatás nem megfelelő hatékonysága és a zeneiskola viszonylag rövid fennállásának következménye, hogy ezek a koncertek ma még inkább a zeneiskolai növendékek szüleinek, illetve a növendékeknek szólnak. Örvendezve látjuk azonban, hogy az utóbbi időben egyre többen jelennek meg azok közül, akik nem tartoznak a fenti körbe. A mai világban egyre többen döbbennek rá arra, hogy a még oly kiváló előadó által megszólaltatott és nagyszerű eszíközziSl közvetített gépzene helyett, érdemes élő muzsikát hallgatni, vállalni a készülődéssel, elmenetellel járó kényelmetlenségeket, mert az oíyan különleges élményt ad, amit semmi sem pótolható A zeneiskola és ezen belül Barta Katalin zenetanár kezdeményezése tehát úttörő a maga nemében, mert azt sugallja mindenkiinak, hogy itt van a forrás, amelynek vizéből bárki meríthet, itt van a sziget, amelyen pihenést és örömet talál az élet tempójától megfáradt, feszültségeitől szabadulni vágyó, modern ember. A zeneiskola hangversenyterme nagyszerű környezetet biztosít az ilyen kamarajellegű koncerteknek és a parik, azon a részen töretlen szépsége. fenyőfáival és a közelben csobogó patakjával, igazán vonzó az életet élni szerető, a szépségre éhes közönségnek. Barta Katalin hangversenyén Bach: B dur Parti táj a, Beethoven: op. 10. D dur Szonátája, Liszt: Manók tánca című és Bartók: Hat tánc bolgár ritmusban című sorozata hangzott el. A' szólóest értékét növeli, hogy a zongorista a mindennapi pedagógiai munkája mellett tudott felkészülni a nem mindennapi feladatra. A műsor felépítését kiválónak éreztük, a megvalósítást — természetszerűen — kevésbé kiegyensúlyozottnak. Igazán szép perceket a Beetho- ven-mű első tételének feldolgozási része és lassú tétele, valamint a Bartók-sorozat utolsó három tánca adott a hallgatóságnak. akik melegen köszönték meg a koncertet az előadónak. A Liszt-mű igen komoly próbát jelent minden pianista számára, hiszen előadásának olyan hagyományai vannak, amelyeknek mindenképpen meg kell felelnie annak, aki vállalkozik az előadására. Barta Katalin nagyon rátermett és magabiztos zongorista és — bár színskálája ma még nem olyan széles — feladatait fiatalos lendülettel, bájjal oldja meg. Ez a lendület, kitartás a biztosítéka további fejlődésének. A zeneszámok előtt és közben Kiss György verseket adott elő. Nagy örömmel várjuk a január 23-án sorra kerülő következő hangversenyt, amelyen kamaraműveket lesz módunk hallani, ismét a zeneiskola tanárai előadásában és a művelődési házzal közös szervezésben. Pálfalví Ferenc Imre utcai iskola Honismereti szakkör Honismereti szakkör működik szeptember óta az Imre utcai általános iskolában. A hatodikosokból verbuválódott, lelkes, 21 tagú kis társaság — melynek vezetője Ternyik László — rendszeresen ellátogat a helytörténeti gyűjteménybe. Az ősszel Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője háromszor tartott előadást az iskolában a város, a járás emlékeiről, a gyűjtőmunka műhelytitkairól. Legutóbb Solti Alpár tanár vezetésével a helytörténeti gyűjteményt takarították a szakköri tagok, hogy a belső tatarozás után ne legyen akadálya a legközelebbi kiállítás megnyitásának. G algahévíz Szülők vállalása Villany, kerítés Háromszázhetvenezer forintot költöttek az elmúlt években Galgahévízen az iskolára, ebből futotta a belső festésekre, a szennyvízcsatorna felújítására. Űj padokat, székeket vásároltak, s korszerűsítették a villanyvilágítás egy részét is. Az épület külső ta-. tarozása az idén esedékes, elkészült viszont az iskola új kerítése, amihez csak az anyagokat kellett a tanácsnak adnia, a munkát a szülők vállalták társadalmi munkában. Kézilabd a-teremb ajnokság Bekapcsolódtak a nők is Folytatódott a hatvani kézilabda terembajnokság. A küzdelmekbe bekapcsolódott a GSC női csapata is. A mérkőzések krónikája éjé kívánkozik, hogy a gödöllői lányok eddigi edzője, Gömöri Gusztáv megvált a csapattól. Utóda egy fiatalasszony, Kovács Ferencné, aki nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel készíti fel a női gárdát a bajnoki mérkőzésekre. Mocsolya, guzsaly, motolla A hajdani asszonyok téli pihenője Egyre több helyen hallhat - juik, hogy új hobbi van születőben. Űzői előkeresik a régi f alusi szövőszéket, amelyet felállítanak a lakás egyik szobájában. mert mind többen vallják: igazi, szép szőttesek csak kéziszövőszéken készíthetők. Eljutott-e ez a foglalatosság a Galga mentére, szőnek-e az itteni asszonyok? Bagón Palya Teréz szánté az •egész palócság motívumkincsét beleszövi a vászonba. Hévíz- gy örkön Gombos Mihályné végszám szövi a háziszőttes pokrócokat. De a két név után elakadok. — Nem nagyon állítják ma már fel a szövőszéket az újonnan épített házakban — mondja Tóth Erzsébet. — Meg mit is szőnének — kérdezi csodálkozva. — Ki visel ma pen- delyt. vászongatyát, ki flök kell a vászontörülköző, lepedő vagy a szakajtóruha? Sok munkát kívánt a szövés. — Mondja el, mi minden történt a mag elvetésétől a kész szőttesig — kérem Tóth Erzsébetet. Kenderből torony? ■— Megpróbálkozhatunk vele, bár én is 1970-ben szőttem utoljára. — Van Hévízgyörkön egy dűlő. amelynek Kenderföldek a neve. Itt termett ez a növény. Sokat jártunk a magasra nőtt kender közé, kiabál-* tunk egymásnak: Láttál-e már kenderből tornyot? Azt mondták, aki a kérdésre igennel felel. az már nagylánynak számít. mert annak már megtermett a stafirungja. A kékvirágú kenderből készülitek a vékonyabb. az elvirágzás utáni kenderből a vastagabb anyagot kívánó szőttesük. — Hogy is voiltt a munka Lauste? Az érett kendert kikor a kendeír teljesen kiszáradt, következett a tilolás .A ti- loló a kenderkászí’tés nélkülözhetetlen eszköze. Fahamus lúgozás — Az ebből a szerszámból kikerült kender — folytatja a műveletek ismertetését Tóth Erzsébet —, olyan volt, akár a lányok fején a hajrekocs, amikor még hosszú hajat viseltek. Ezt a rekocsot a lábunkkal jól megtapostuk. Ebben részt szedtük, kévékbe kötöztük, utána mccsolyáztuk. Ez, azt jelenítette, hogy a réten lévő mo- csolyákba beraktuk a kévéket, nyomatúkkal láttuk el. hogy elmerüljön a vízben. Itt ázott húsz-huszonegy napig. Innen tiszta vízbe vittük, átmostuk, de még mindig kévében volt. A nedves kévéket szétteregettük, száradni hagytuk a júniusi napon. — Szárítás után a tőrébe tettük, s ennek a szerszámnak a segítségével a pozdorjd levált róla, • csak a kenderszál maradt a munkát végző kezében. Az így nyert kenderszálat össze csőm óztuk, a csomókat a kenyérsütés után — ekkor még majdnem minden portához kemence is tartozott —, beraktuk a meleg kemencébe, ezzel siettetve a teljes száradást. Amivettek a gyerekek és a család legöregebb tagjai is. Utolsó műveletként héhöztünk. A hé- hő szögei között maradt kender volt a kóc. Ezt kapták a kislányok, hogy megtanulják a fonást. Az igazi, értékes anyag az asszonyok és nagylányok guzsalyára, rokkájára került, hogy végtelenül hosszú szálat fonjunk a kenderből. — A megfőni anyagot motollára húztuk. Harminc szál volt egy ige. Húsz-huszonöt igét összekötöztünk. így vettük le a motolláról. Ezt kellett egy éjszakán át fahamuval lúgoz- ni. Reggel, a csikorgós hidegben. mert erre a munkára már télen került sor, felpakoltunk a szánkóra, s Indult az asszonyok csapata a Sósmalom-árok vízéhez, kimosni, áztatni a kendert. A folyó vize a kútvíznél melegebb volt Az asz- szonyok köténye csonttá fagyott. Pirosra duzzadt a kezük, s bizony jólesett a cukros, paprikás meleg bor. A kimosott anyagot a kemencék padkáján, a falba rakott masinák mellett száríthattuk, aztán felgombolyítottuk. — A gombolyított anyagot felvetettük. A körben forgó vető felállításához legjobb volt a mestergerendás szoba. Mikor a kender ennyi műveleten átment, ekkor húztuk a szátvá- ra. Ehhez három asszony kellett. Egy fogta, egy hajtogatta, egy meg a hengeren, igazgatta a szálakat. De még mindig nem volt vége! A felhúzott anyagot nyistbe\ szedték, onnan a bordába, a bordóból összekötötték a kezdővel, s indulhatott a szövés. Minták, motívumok Űjabb kérdésem van: — A minták? A motívumok? — H betűs, K beitűs, muskátlicserepes, halszálkás, mo- nogramos. Sokfélét csináltunk. Ennek tudománya volt. A tiló- nyelv segítségével húztuk be a piros, kék Csíkokat. Arra gondolok, miközben a vég vásznak szárításával kapcsolatos információkat hallgatom. mennyi mindent kellett tudnia az egykori egyszerű pa- rasztasszonynak. pedig az önellátó gazdálkodásnak csak egy kis részét tette ki a vászon készítése. Ám az asszonyok szerint nem volt ez más. csak afféle téli pihentetés. F. M. Hatvan—GSC 17-7. GSC: Bukovics — Hrágyel, Kovács, Szlifkáné, Kelemen, Antal. Csere: Harangozó, Forgács. (A tornán mérkőzésenként a férfiaknál is csak öt mezőnyjátékos szerepelt.) A megyei bajnokságban szereplő ellenfél ellen megil- letődötten kezdtek a gödöllőiek, s az ellenfél túlzott tisztelete az eredményben is tükröződik. A mérkőzés szomorú eseménye volt, hogy a GSC egyik legjobbja, Hrágyel Éta, súlyos sérülést szenvedett. GSC—Siroki Vasas 29-9. A sikertelen rajt után magára talált a női gárda, s kulcsjátékosa nélkül is köny- nyedán győzött. GSC—Gyöngyösi Főiskola 30-23. GSC: Balogh —' Koza, Horváth, Bede, Szlifka, Sasvári. Csere; Tóth, Cserven, Kecskés, Krieger. A sokáig nyílt mérkőzésen a ‘támadások rossz befejezése miatt csak a második játékrész utolsó harmadában került fölénybe a férficsapat. A győzelem kivívásában nagv szerep jutott az újoncoknak, akik tavaly még az ifjúsági csapatban szerepeltek. M. M. Sakk és asztalitenisz Asztalitenisz-bajnokságot szervez Galgamácsán a helyi sportegyesület tö megs por (bizottsága. A verseny január 20- án, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik az általános iskola tornatermében. Ezúttal már ötödik alkalommal vetélkedhetnek a kaucsuklabda szerelmesei az egyéni bajnoki címekért, akárcsak a sakkban. A kockás tábla mellé ülhet bárki a község lakói közül, a sakkszakosztály tagjainak pedig kötelező a részvétel. A sakkozóik bajnoki, fordulóit hétfőnként rendezik, esténként 6 órától, ugyancsak az általános iskolában. Ágynemű-garnitúrák, lepedők párnahuzatok nagy választékával várja kedves vásárlóit A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ASZÓDI BOLTJA • Kossuth Lajos a. 83. és GÖDÖLLŐI BOLTJA: Szabadság tér 7^ NÉHÁNY CIKK AZ ARUVAl \SZTÉKBÖL: Gyermeklepedő, 140x100 cm-es Ágynemű-garnitúra, 3 1/2 szeles dunyfiahuzattal Ágynemű-garnitúra, tűkröspaplanhuzattal Színes pamut dúnyhahuzat, 3 1/2 szeles Színes nagypárnahuzat Színes kispárnahuzat 81,— Ft 321,— Ft 410,— Ft 229,— Ft 66,— Ft 27,10 Ft
