Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

Napirenden az ifjúsági mozgalom Szervezeti és gazdasági feladatok Az .MSZMP monori járási bizottságának székházában tartották a járás KlSZ-alap- szervezeti titkárainak össze­vont értekezletét.. A kibőví­tett tanácskozáson részt vett Gál György, az MSZMP mo­nori járási bizottságának gaz­daságpolitikai osztályvezetője és Szenyán Tibor, a Pest me­gyei KISZ-bizottság mező- gazdasági felelőse, a monori járás területi instruktora. Bevezetőjében Fodor Sán­dor, a járási KISZ-bizottság titkára köszöntötte a megje­lent ifjúkommunistákat és ismertette a nap programját. Az első napirendi pontban Gál. György vázolta a járás iparának és mezőgazdaságá­nak , elmúlt évi eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az ipari üzemek nagy gondot fordítottak tavaly az exportjuk növelésére, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, melynek nagymértékben kö­szönhető a tervek sikeres tel­jesítése és néhány üzemnél a túlteljesítése. A mezőgazdasági üzemágak termelésének fokozásával, má- sodvetésekkél és szerve­zett munkaerő-átcsoportosí­tással — szintén teljesítették tervüket, amely nem kis mér­tékben köszönhető az ifjú­kommunisták jó munkájának is. Az idei gazdasági felada­tok közül kiemelte a monori MEZŐGÉP Vállalat kulcs­szerepét a hernádi Március 15. Term-előSzövetkezet ba­romfifeldolgozójának géogyár- tásában, valamint a vecsési Ferihegy Mgtsz 300 millió fo­rintos zöldségfeldolgozó és hűtőtárolója építésének meg­gyorsítását. A járás mezőgaz­daságának feladatai közül pe­dig felhívta a figyelmet a Monori Állami Gazdaság 1 ezer 400 hektáros összefüggő szőlőterületének telepítésére, a juhászat és a szarvasmarha- tenyésztés fokozására. Az inf­rastrukturális fejlesztéseknél kérte a községi KlSZ-bizott- ságok ifjúkommunistáit, hogy társadalmi munkával segít­sék az óvodaéDÍtéseket. a mű­velődési és kereskedelmi be­ruházásokat. Ezután Fodor Sándor szólt a KISZ Központi Bizottságá­nak öt akcióprogramjáról, majd a járási mezőgazdasági, valamint lakóterületi akció­program-kiegészítésekről. Külön kiemelte a feladatok közül a gazdasági éoítőmun- kát, a KISZ IX. kongresszu­sának határozatából adódó járási feladatokat és az alan- szervezetek szervezettségének növelését. Fontos feladatként említette az úttörők mezőgaz- dasávi szakköreinek megszer­vezését és a káptalanfüredi ’írási úttörőtábor további fej­lesztését. Az év nvarára társadalmi {•sszafogéssal sor kerül az íjtfözőtábor s7«mnyvíz- hálóza‘énok felújítására, a raktárépületek' és a fahá­zak korszcrűsífí'ój-g. A íár-jsj titkár felkérte a megjelent KTSZ-vezetőket. hogy a márciusi kommunista műszakok bevéfe’ének e«v részáf fel a tábor további bővítésére és ú.jo.bb faházak beszerzésére, majd felhívta az ifjúkommunisták figyelmét a hulladékgyűjtés folytatására, hiszen az idei terv: 120 tonna fémhulladék és 30—30 tonna papír és tex­tília visszajuttatása a terme­lésbe. Az idén tovább folytatódik járásunkban a fiatal műsza­kiak és közgazdászok taná­csainak létrehozása, melynek keretében a vecsési VÍZGÉP- nél, a Ferroelektrika Szövet­kezetnél és a Monori Építők Szövetkezeténél alakulnak he­lyi csoportok. A járás ifjú­kommunistáinak fontos fel­adata az idén az ifjúsági par­lamentek lebonyolítása, és újabb Ifjú Gárda szakalegy­ségek alakítása a termelőszö­vetkezetekben, valamint a monori MEZŐGÉP Vállalat­nál. A tavaszi szervezeti ese­mények közül a KlSZ-szerve- zstek az értékelő és vezető­ségválasztó taggyűléseiket ja­nuár 20. és február 20. között tartják. Az újonnan választott KISZ-titkárok járási felkészí­tésére pedig február 13-án kerül sor Monoron. A nagy­községi KISZ-bizottságok az 1980—81. évi akcióprogram kiegészítésedet február 10-ig kell, hogy elkészítsék, amíg MONOB'Vmar A P E S T V E <?Y E I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1980. JANUÁR 18., PÉNTEK Parlagföldek - tartós használatra Tisztázták a tulajdonosi viszonyokat Szigorú, következetes munkát Csökkentsék ez adminisztratív létszámot A járás legjelentősebb gaz­dasági egységében, a hat gyár­egységet magába foglgló mo­nori MEZŐGÉP Vállalatnál is befejeződtek a pártcsoportér- tekezletek, amelyeken a dol­gozók kifejtették véleményü­ket, az MSZMP XII. kong­resszusának irányelveiről. arányban az elvégzett feladat nagyságával, társadalmi hasz­nával. Gazdasági feladatok — Akadtak-e a vállalati gazdálkodásra vonatkozó konkrét javaslatok? — kérdez­tük Sándorfi László igazgató­tól. — Az irányelvek szerint a jövőben is kiemelten kell fog­lalkozni a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek gyártá­sával. Ez a mi profilunkba vág, s a dolgozók azt szorgal­mazták, hogy a lehető legjob­ban készüljünk fel rá, hiszen nemcsak gazdasági, de politi­kai jelentősége is van. — A takarékossággal kap­csolatban javasolták, hogy a raktár már eleve darabolva adja ki az anyagot, ne ia mű­helyekben kelljen méretre szabni. így nem vész kárba, nem kerül a hulladékba az anyag, s jelentős megtakarí­tás érhető el. Felvetették a vállalaton be­lüli gyártásszervezés, szakoso­dás megoldását is. Ne több te­lepen egy műszakban, hanem egy telepen, több műszakban Arányos elosztást — Milyen témák foglalkoz­tatták leginkább a tagságot? — kérdeztük Juhász Ferenc­iül, a szervezet titkárától. — A pártcsoportértekezle- ten szinte valamennyi téma szóba került, a tagság egyet­ért a párt politikájával, támo­gatja az irányelvekben megfo­galmazott gondolatok megva­lósítását. Egyöntetű a véle­mény, hogy a végrehajtás fo­lyamán fokozott ellenőrzésre, és ha kell, szigorú felelősség- reVonásra van szükség. A tag­ság úgy ítéli meg, hogy a meglevő problémák nem mai keletűek, egy részük már a XI. kongresszus idején is je­lentkezett, s ezért a megoldást már nem lehet tovább halo­gatni. Igen élesen merült fel az adminisztratív létszám csök­kentésének gondolata. A tag­ság javasolta, hogy ne csak a vállalatoknál, hanem a mi­nisztériumoktól kezdve egé­szen a tanácsokig, az egész társadalombaji érvényesüljön ez a tendencia. Szó esett a vezetők erkölcsi és anyagi megbecsüléséről is. A felelős beosztásban dolgozó mérnök, tervező bére sokszor nincs Körültekintően — A munkaerő-gazdálkodás nálunk is a viták középpont­jában állt. Jelentős előrelépés, hogy az ötéves terv időszaká­ra rhbst először nem tervez- tünk létszámnövekedést. Fe­lülvizsgáljuk a belső összeté­telt, s a feladatoknak megfe­lelően gazdálkodunk a mun­kaerővel. Ezt nem egysíkúan, hanem rugalmasan képzeljük el. Ha például feladataink megoldásához több tervezőre lesz szükség, akkor nő az al­kalmazotti létszám, ha a szel­lemi kapacitás nincs kihasz­nálva, akkor1 viszont a fizikai létszám javára élünk a csök­kentés, átirányítás eszközével Ez természetesen nagv figyel­met, körültekintő tervezést igényel. K. L. Próbál az irodalmi színpad A nap kulturális programja Gyomron, 16 órától: ifjúsági klubfoglalkozás. 18-tól: kon­dicionáló torna. Makacs motorok Sárga angyal a hidegben Huzigálja, cibálgatja az út szélén a makacs Trabantot, a lelketlen jószág azonban nem mozdul. Mintha odafagyott volna Üllőn, az országút be­tonjához. A kocsi tulajdonosa fiatal lány, tanácstalanul ott topo­rog mellette, felnyitja a mo­torház tetejét, mozgatja, húzo­gatja a kusza vezetékhálóza­tot, emelgeti, veregeti a veze­tékvégek műanyag sapkáit, pi­páit. A motor azonban hajt­hatatlan, néma marad. Nincs aki segítsen, a négyesen ezen a hideg vasárnap délelőttön nagyon gyér a forgalom. Fázósan toporog, nyugtalan­kodik a kocsi mellett a fiatal lány, amikor odakanyarodik mellé a segélyszolgálat 141. számú „sárga angyala". Hajdú György készségesen segít, mű­szerek kerülnek elő a mozgé­kony kombiból, pár perc vizs­gálódás a motorházban, ■ né­hány határozott mozdulat az akkumulátornál, és máris üte­mesen zümmög a motor. Né­hány perces adminisztráció, az autóklub igazolványának fel­mutatása után máris lódul Cegléd felé a Trabant. A lány nagy boldogságában még in­teget is. A „sárga angyal’’ — Hajdú György — elmondja, hogy bu­dapesti lakos, és másodállás­ban dolgozik a segélyszolgá­latnál, a téli hónapokban csak vasárnaponként reggel 7-től este 19 óráig. Nyáron azonban már péntek déltől rendelke­zésre állnak a 4-es számú fő­útvonalon. A főállásban dolgo­zók azonban a hét minden napján néhányszor végigpász­tázzák a 4-es főutat, Monoron pedig megtalálhatók a Shell benzinkútnál. Apróbb alkatré­szek pótlása sem okoz gon­dot, a segélyszolgálat kocsijai fel vannak szerelve a legszük­ségesebb alkatrészekkel is. — Ebben a hideg időben az akkumulátorok okozzák a leg­több galibát, különösen a gya­korlatlan vezetőknél, akik egy-egy vasárnapon 6—7 eset­ben kérik segítségünket. Per­sze, mi nemcsak a kocsi javí­tásában nyújtunk segítséget a gyakorlatlan vezetőknek, hasz­nos tanácsokkal is ellátjuk őket, és felhívjuk a figyelmü­ket a jeges utakon az óvatos vezetésre is. Csapódik az ajtó, a kocsi si­etve indul, a tétlenkedő em­bert csípi, marja az idő. Per­sze, azt is, aki esetleg az út szélén a lerobbant autója mel­lett lesi, várja az országút jó­tékony sárga angyalát. K. S. Mendén, 15-től: a dolgozók iskolája. Monoron, 18-tól: szabás-var­rás tanfolyam (a Kossuth Tsz- ben), és az ' irodalmi színpad foglalkozású (.a gimnázium­ban). Tizenhét órától a ci­gányklub'összejövetele, a mű­velődési házban, valamint az asztali teniszklub edzése, a Munkásőr úti iskolában. A moziban, 16-tól: Koldus és királyfi, 18- és 20-tól: Al­legro Barbara. Pilisen, 18-tól: a'magnós és ifjúsági klub foglalkozása. Járművezetőknek , A helyes közlekedésről A Járási Közlekedésbizton­sági Tanács a téli hónapok­ban továbbképző jelleggel köz­lekedési témájú előadásokat tart a járás gazdasági egysé­geiben. A vecsési Ferihegy Tsz-ben és az OVEF monori telepén már megtartották a konzultá­cióval egybekötött előadást, az elkövetkező hetekben a többi, nagy gépjárműparkkal ren­delkező üzemben és szövetke­zetben is sor kerül a hasznos tapasztalatcserére. A földhivatal éves terv« szerint 390 hektár területre kellett 1979-ben az önkéntes földcserét végrehajtani. Ezek közül a Monori Állami Gaz­daság és a gombai Fáy And­rás Tsz közötti önkéntes föld­csere létrejött. Az elcserélt földterület nagyobb lett a tervezettnél, a csere 200 hek­tár helyett 320 hektárt érin­tett. A monori Kossuth Tsz ugyancsak a gombai közös gazdasággal egyezett meg 25 hektárnyi területcserére. Ter­ven felül — 100 hektár föl­det cserélt el — a Monori Ál­lami Gazdasági és NEFAG monori erdészeti üzeme. Ezenkívül kisebb nagyság- rendű földcserék megvalósí­tását is elősegítették a földhi­vatal szakemberei. Az egységes ingatlannyilván­tartás szerkesztésével kapcso­latos munkák során, a földhi­vatal dolgozói csaknem 9 ezer tulajdonossal beszélgettek el Menüén, Úriban és Vecsésen. A fontos politikai munkához megfelelő segítséget nyújtot­tak a községi tanácsok. Feladatuk volt az ismeretlen személyek tulajdonában' levő ingatlanok rendezése, a külön­böző községekből 22 telek ál­lami tulajdonba vételére ér­kezett javaslat, amelyet végre­hajtottak. Igen nagy forgalmat bonyo­lított Je a földhivatalhoz tar- ;-tozó telekkönyvi részleg is az elmúlt esztendőiben. Az oda érkezett beadványok intézésével párhuzamosan gondoskodtak a határozatok kiadásáról és kézbesítéséről egyaránt. A 30 napon ■ túli ügyeket is lezárták az év ve­géig. A földhivatalban huszonötén dolgoznak, egyik legfontosabb munkájuk az ügyfelek szóbeli tájékoztatása. A földnyilván­tartása csoportot általában ti- zenöten-húszan keresik fel egy-egy ügyfélfogadási napon. A telekkönyvi részleg még en­nél is „népszerűbb”, naponta 50 —60 ügyféllel foglalkoznak az előadók és ügyintézők. A te­lekkönyvi ügyfélforgalmat jól érzékelteti az, hogy 1979-ben S ezer 696 telekkönyvi szemle- másolatot adtak ki. Szerződések A tartós földhasználatok szorgalmazása érdekében a h a társ z an léken ellenőrizték a községekben a feladat végre­hajtását. Különösen jó ered­mények születtek Monoron, Gyomrán és Péteriben, gon­dot csuoán a gombai és kisebb mértékben a pilisi és bényei zártkertekben levő állami föl­dek hasznosítása jelent. ■ Az eddigi erőfeszítések nyo­mán 38 tartós földhasználaá szerződés jött létre. Húsz hek­tárnyi területre, ebből 7 hek­táron a péteri szőlőter­mesztési szakcsoport tevé­kenykedik. Különös figyelmet fordított a járási földhivatal a tanyás ingatlanok adás-vé­telére. Ebben az esetbe:/min­dig beszerezték a tsz-ek elő­vásárlási jogával összefüggő nyilatkozatot. Tavaly 362 me­zőgazdasági ingatlan adás­vétele történt a járás terüle­tén, ezek értéke meghaladta a hatmillió forintot. Sajnos, még mindig jelentős a községi tanácsok kezelésé­ben levő parlagon hagyott ál­lami földek mennyisége, eze­ket minél előbb a nagyüze­mek tulajdonába kellene adni. A földvédelmi feladatokat az 1961. évi VI. tv. írja elő. A járás mezőgazdasági üzemei 172 hektár területre kértek 'és kaptak termelésből való kivo­nási engedélyt. A művelési ág megváltozására ugyanakkor kisebb területen került sor a mezőgazdasági üzemekben. Tavaly 317 hektárral csökkent a szántóterület, a szőlőterület 181, a gyümölcsös 92, a lege­lő pedig 60 hektárral növeke­dett. Kétszáakilenc hektáron új erdőt telepített a NEFAG mo­nori erdészeti üzeme, illetve néhány közös gazdaság. A tavaszi határszemlék so­rán nagyüzemi parlagterüle.tet nem találtak a szakemberek, a tanácsok és az egyéniek hasz­nálatában levő parlagföldek nagysága viszont elég jelentős volt, elérte á 180 hektárt. En­nek egyötödét állami tulaj­donba vették. A műszaki csoport elsősor­ban a lakosságnak készít kü­lönböző térképeket, helyszíni rajzokat, a magánmegrendelé­sekből származó és egyéb be­vételük meghaladta a félmil­lió forintot. Átalakítás előtt Sikerrel dolgozott hát a já­rási földhivatal az elmúlt esz­tendőben. Ez annál is inkább dicséretes, mivel munkakörül­ményeik már évek óta válto­zatlanok. A zsúfolt elhelyezés nagyon megnehezíti a hivatali dolgozók mindennapi munká­ját. A járási székhelyen meg­vásárolták már a földhivatal részére a Homoki-Nagy féle ingatlant, de annak felújítása, átalakítása még mindig várat magára. Az épület állaga ‘ to­vább romlik, hozzá kellene már fogni az építési munká­latokhoz, hogy minél előbb méltóbb, emberibb körülmé­nyek közé .kerülhessen a já­rási földhivatal szorgalmas kollektívája. Gér József » Megváltozott körülmények Központi gépjavító üzem Szerelőcsarnok — társadalmi munkában Megváltozott körülmények között folyik a munka a mo­nori Kossuth Termelőszövetke­zet Gombai úti telepén. Ta­karékossági és munkaszerve­zési okok miatt a Péteri úti te­lepről átköltözött a traktor- és tehergépkocsi üzem. a szerviz, a központi anyagraktár A centralizáció révén szinte valamennyi javítás egyhely­ben elvégezhető. A központi szerelőcsarno­kot a dolgozók társadalmi munkában alaposan átala­kították, egyebek között új szerelőaknákat létesítet­tek. A műhelyekhez kapcsolódó szociális helyiségeket már az elmúlt év végén átadták. A szerelők már serényen dolgoznak a műhelyekben, ki­javítják, generálozzák a mun­kában megfáradt gépeket. A megfelelő alkatrészellátás ér­dekében — csakúgy, mint ta­valy — az idén is szerződést kötnek az AGROKER-rel. Hamarosan új gépek is ér­keznek, itt az ideje az elöre­gedő géppark korszerűsítésé­nek. Nyolc tehergépkocsi, MTZ 89-as és 82-es típusú trak­tor, pótkocsi beszerzését tervezik. Megrendelték már a hatsoros burgonyavetőgépet, az új rend- 1 szerű műtrágyaszóró gépeket, amelyek a szórás egyenletes­ségét jobban biztosítják. I» mmmmmm i — i m on Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett édes­anyánk. id. Szolnoki Jánosné te­metésén megjelentek és sírjára koszorút, vagy virágot helyeztek. A gyászoló család. A járási földhivatal eredmé­nyesen teljesítette múlt évi feladatait. Néhány éve az egységes ingatlannyilvántar­tások szerkesztése adja leg­fontosabb teendőiket. Ezt a munkát tavaly Mende, Űri, és Vecsés községekben fejezték be határidő előtt. Területcserék Ténylegesen Mendén- 1825 Úriban 1 ezer 534, Vecsésen pedig 8 ezer 97 földrészlet szerkesztésére került sor. Az eljárás során rendezték a tu­lajdoni viszonyokat, rögzítet­ték az adatváltozásokat, s el­készítették a lakó- és üdülő­telek-kimutatásokat. csaknem 9 ezer ingatlanra vonatkozóan. I az üzemi KISZ-szervezetek részére ez a határidő március 10. A második taggyűlések fel­adata az új KISZ-tagok fel­vétele, ami az idén különösen fontos, hiszen a cél a szervezett­ség további javításával a járásban 2 ezer 500 ifjú- kommunista szervezeti életbe való bevonása. A járási összevont titkári értekezlet napirendjén a to­vábbiakban aktuális felada­tokról esett szó, például a ta­vaszi forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényeinek meg­szervezéséről. Az értekezleten megjelent alapszervezeti titkárok sok hasznos és megvalósítható öt­lettel gazdagodva tértek ha­za. Valamennyien megismer­ték az elvégzésre váró gazda­sági feladataikat és a moz­galmi év zárásával kapcsola­tos teendőket. A célok és fel­adatok ismeretében most már minden alapszervezet és KISZ-fiatal megtervezheti ak­cióprogramját és megteheti egvéni feladatvállalását az 1980—81-es mozgalmi évre. Felszner János a KISZ Járási Bizof ságának politikai munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom