Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1979. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Üzemi demokrácia — nemcsak papíron Fontos a belső tájékoztatás Formák és fórumok A tanácskozás szünetében asztalszomszédommal beszél­gettem. Arról érdeklődtem, hogy . vajon náluk a gyárban hogy érvényesül az üzemi de­mokrácia? Mennyi a formális elem, s vajon a formát sike- rül-e mindig tartalommal megtölteni ? Beszélgetőpartnerem, aki egy háromszoros aranykoszo­rús szocialista brigád vezető­je, meg sem várta, amíg be­fejezem mondandómat, inge­rülten közbevágott: — Ugyan! Üzemi demokrá­cia! Ez inkább még csak apa­píron létezik. Nem azt mon­dom én, vannak fórumok, ahol az ember elmondhatja vélemé­nyét, de ki figyel oda? A dön­tés nem a mi kezünkben van, akkor meg minek jártassam a számat. Különben is, a főnö­kök azt mondják: ez csak egy munkás, amit mond, csak egy munkás szava. Hát ennyit ér az egész __ S l emondóan legyintett. Hát tényleg: mennyit ér a munkás szava? Mekkora sú­lya van, ha valaki felszólal az üzemi demokrácia bármely fó­rumán? A vezetők ügyelnek-e, figyelnek-e mások, a munká­sok véleményére? A kérdések válaszra vár­nak. Vállalati fórumok Kopál Gyula, a Híradástech­nikai Anyagok Gyárának szak- szervezeti bizottsági titkára a Minisztertanács és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának közös rendeletét lapozgatja. — Két esztendővel ezelőtt jelent meg ez a rendelet, amely az üzemi demokrácia egyes kérdéseivel foglalkozik — mondja. — Éz az alapja a gyári munkánknak. Ehhez kapcsolódik szervesen a ná­lunk nem sokkal később ki­adott igazgatói utasítás, amely gyakorlatilag az üzemi de­mokrácia vállalati fórumainak szervezeti és működési sza­bályzata. Gyárunkban a bri­gádértekezlet a legalacso­nyabb, a munkásgyűlés a leg­magasabb szintű fórum. A jo­gok is természetesen változ­nak. A munkásgyűlésnek pél­dául joga van a vállalat előtt álló gazdasági feladatokkal kapcsolatban javaslatokat, ész­revételeket tenni, s a tervek megvalósítását a gazdasági ve­zetőktől számonkérni. Az üzemi demokrácia fej­lesztésével kapcsolatban már a párt XI. kongresszusa is nagy jelentőségű határozato­kat hozott 1975-ben. Egyebek között megállapították, hogy az üzemi demokrácia haté­konysága nem felel meg a kö­vetelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszerei­ben tovább kell fejleszteni. A kongresszus a legfontosabb teendőnek a már meglevő fó­rumok tartalmasabbá tételét jelölte meg, s felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a kollektí­vák elé mind több érdemi ügyet kell megvitatásra terjeszteni. A határozat tartalmazza azt is, hogy az üzemi demokrácia ér­vényesüléséhez olyan belső irányítási, elszámolási és in­formációs rendszert kell a vál­lalatoknál kialakítani, amely a dolgozók számára pontosabb és érthetőbb áttekintést nyújt a termeles egészéről és részle­gről, s világossá teszi a tel- '^sítménvek szerinti részese­dés mértékét. Ezt követően jelent meg a rár említett 1018-as MT— -ZOT közös rendelet. De va­lón mi változott azóta? — Az eredmények nem lát- ’ánvosak — mondja Kőnél "tyula. — T,egfontosahb cé- unknak azt tartottuk, hogy valamennyi fórum jól elkülö­nülő jogokkal rendelkezzen, s az emberek éljenek is ezekkel. Így aztán egy-egy megbeszélé­sen ezeknek megfelelő mély­ségben tárgyalunk meg kü­lönböző témákat. Mert például egy üzemrész rekonstrukció­járól nem dönthetünk az ott dolgozók előzetes meghallgatá­sa nélkül, de ugyanezt nem fontos más üzemekben, mond­juk a termelési tanácskozáson megvitatni. Gyökeresen megváltozott A HAGY-ban a gazdasági vezetés által összeállított éves tervezet a pártbizottság, majd a vállalati szakszervezeti bi­zottság is véleményezi, s mindkét testület nyilvánosság­ra hozza a tervjavaslattal kapcsolatos állásfoglalását. Ezeket a bizalmiakon keresz­tül juttatják el a dolgozókhoz, akik kisebb-nagyobb csopor­tokban szintén megvitatják, s észrevételeikkel együtt vissza­küldik a szakszervezeti bi­zottsághoz. A végleges döntést a vállalati szakszervezeti ta­nács és a bizalmi küldöttek közös tanácskozáson mondják ki. Az 1018-as rendelet egyik új vonása, hogy több joggal ru­házza fel a szakszervezeti bi- zalmikat. Régebben gyakori panasz volt, hogy a szakszer­vezeti bizalmi csak asszisztál a gazdasági vezetés döntéseihez, s ennek elsősorban a műhe­lyekben, üzemekben voltak következményei. Napjainkra a helyzet a legtöbb helyen gyö­keresen megváltozott: ma már a bizalmiak és a gazdasági ve­zetők kapcsolatára sokkal in­kább a partneri viszony a jel­lemző. Ám a bizalmik most sincsenek könnyű helyzetben. — Ügy érzem, megtanultunk jogainkkal élni — mondja Po- tondi Béláné, a szerszámüzem bizalmija. — Ezzel nincs is gond. Csakhogy az élet napja­inkra meglehetősen felgyor­sult. Egy bizalminak ahhoz, hogy minden esetben megfe­lelően foglalhasson állást, in­formációkra, méghozzá renge­teg információra van szüksé­ge. Ezért nagyon fontos a bel­ső tájékoztatás megszervezése. Hevesi István, a ferritüzem bizalmija is egyetért. — Alkalmanként az szb ösz- szehívja a bizalmikat és ilyen­kor részletes tájékoztatást ka­punk egy-egy témáról. A dolog neheze azonban csak ezután jön: ki kell állnunk az embe­rek elé. Hogy gyakran milyen nehéz ez, hadd említsek egy eléggé közeli példát. Az ár­emelések bejelentésekor mi is összehívtuk a csoportokat, ott mondtuk meg az embereknek a hírt, s meg is indokoltuk. Természetesen nem Örült sen­ki, sőt hallatszottak egyet nem értő hangok is, talán egy-két bizalminak szintén más volt a magánvéleménye, a közösség előtt azonban nekünk'* az ál­lam érdekeit kell képvisel­nünk, s csak aztán a rsoport- és egyéni érdekeket. A fele­lősség óriási! r írásban válaszol Valóban! S hogy a bizalmiak még jobban felkészülhessenek funkciójuk betöltésére, a HAGY-ban rövidesen külön tanfolyamot szerveznek ré­szükre. Megismerkedhetnek a népgazdaság előtt álló felada­tokkal, s az előadóktól konk­rét válaszokat kaphatnak tár­sadalmunk időszerű kérdései­re. A HAGY-ban — s nemcsak ott — bevált szokás, hogy a különböző fórumokon elhang­zott észrevételekre, javasla­tokra a gazdasági vezetés azonnal, vagy tizenöt napon belül írásban válaszol. A fó­rumok azonban csak — for­mák! S a tartalom nem csu­pán a jogokkal való élés lehe­tősége, hanem éppen maga a cselekvés: megalapozott véle­ménynyilvánítás. A szónak csak így lehet sú­lya! Furucz Zoltán Szolgáltató Sződligeten Lakosságtól és közelietektől is OlajkályhátóI a lakáskarbantartásig Valamivel több, mint három éve, 1973 júliusában alakult meg a Pest megyei Fémipari Vállalat -4-es. számú szolgál­tató gyáregységének sződlige- ti olajkályhajavító részlege, A vállalat célja elsősorban az volt, hogy a Váci járásban és Vácott a közületek és a la­kosság számára megfelelő szolgáltatásokat hozzanak lét­re. Ehhez persze bővíteni kellett a szolgáltatások jelle­gét is az évek során, hiszen az olajkályhák javítása első- , sorban szeptembertől márciu­sig jelent állandó munkát a javítórészleg dolgozóinak. Felvevőirodák — Megalakulásunk óta* fo­lyamatosan bővítettük a közü­leti és a lakosságszolgáltatá­sainkat. Az olajkályha javí­tása, karbantartása mellett ma már villanyszereléssel, víz­vezeték- és központi fűtés szerelésével, különféle lakatos­Letkés Kommunista műszak Ribizlit telepítettek Kommunista műszakot tar­tottak a letkési Ipolyvölgye Termelőszövetkezetben. Az önkéntesek mintegy 10 hek­tár ribizlit telepítettek, s a málnásban összesen 6 hektá­ron állították be a támberen- dezés oszlopait. Ez az eredmény azért is örvendetes, mert a gazdaság középtávú tervében mintegy 80 hektár bogyós gyümölcs telepítése szerepel, s az idei telepítésekkel a tsz teljesíti tervét. Októberben azonban a rendkívüli szárazság, novem­berben pedig a szűnni nem akaró esőzés akadályozta a munkát. Ezért volt nagy je­lentőségű, hogy a szövetkezet szakszervezeti bizottsága és a KISZ-bizottság kommunista műszakra mozgósította a tag­ságot. Az értékelésből aztán kiderült, hogy az önkéntesek —mintegy százötvenen — 13 ezer 500 forint értékű mun­kát végeztek. Ezt a nemzet­közi gyermekév tiszteletére az óvodák játékvásárlására és az úttörőcsapat nyári táborozásá­nak támogatására fordítják. Koczó József párttitkár Anonymus és Madách Váci szerzők tanulmányai Mindössze 24 levél, 48 ol­dal terjedelmű az a perga­menre írott kódex, amelyről több ezer oldalnyi tudomá­nyos tanulmányt írtak 230 év alatt. Szöveghibák bizonyítják, hogy nem a szerző saját kezű. autográf írása. Így tehát a szép, egyenletes kézirat nem dönti el a mű keletkezésének idejét; azt a műből magából kellene megállapítani. Ki a szerző és mikor élt, s ezek­nek alapján mennyit ér a. szöveg forrásértéke, hitelessé­ge: ezek az Anonymus-kér- dés kulcspontjai. Csapodi Csaba: Az Anony- mus-kérdés története című könyve végén tíz oldalon ke­resztül sorolja fel a forrás- kiadványokat, a magyar nyel­vű fordításokat és a szakiro­dalmat. Itt találjuk Sólyom Károly nyugdíjas váci gim­náziumi tanár nevét, megem­lítve, hogy Űj szempontok az Anonymus-probléma megol­dásához címmel tanulmánya jelent meg az Irodalomtörté­neti Közlemények egyik 1968- as számában. Ugyanennek a lapnak — a Magyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtudományi Inté­zete folyóiratának — most megjelent száma közli Sólyom Károly kutatásainak újabb eredményét Megjegyzések Györffy György két Anony­mus-tanulmányához címmel. Sólyom korábbi tanulmá­nya az 1937-ben megrekedt sorozatot mozdította ki a stagnálásból s Györffy vég­zett tüzetesebb elemzést az írás kapcsán. A most megje­lent vitacikk mellékleteként táblázatot közöl az Irodalom­történeti Közlemények, amely­ben az eddigi kutatások öt személyt jelölnek meg Ano- nymusként és Sólyom Károly ifjú Horváth Jánossal egyet­értésben bizonyítékok sorát említi Péter győri püspök mellett. Az izgalmas vita tovább folyik történészek, irodalom- történészek és nyelvészek kö­zött — s a Vác nevét is em­lítő tanulmány jól segíti e törekvések sikerét. ★ Szinte a fenti művel egy időben jelent meg az Iroda­lomtörténet új számában Dr. Rusvay Tibor Madách Hírle­lője című filológiai tanulmá­nya. A Hirlelö című Madách-le­vél eredetije a váci Vak Bottyán Múzeum tulajdoná­ban volt, s onnan a második világháború alatt eltűnt. Má­solatban megtalálható a Váci Múzeumegyesület 1911-es Év­könyvében. Az eredeti levél és a nyomtatott másolat ösz- szehasonlító vizsgálata bizo­nyítja, hogy az átíró nem a hiteles Madách-levelet adta közre, hanem annak átjavított, helyesírásban „modern” válto­zatát. Rusvay a Schubert Tódor­tól kapott eredeti levél birto­kában mintegy 60 részt ha­sonlít össze a másolattal és megkapóan mutatja be a hi­teles, nagy indulatokat sejte­tő levél keletkezésének törté­netét. Nem a magányos lélek vergődéséről tanúskodik — a tettre kész honfi szólal meg benne. P. R. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Vác, Lenin út 58): december 6-tól 9-ig délután 4 órakor az Ulzana című színes, szinkro­nizált NDK kalandfilmet játssza. Este 6 és 8 órakor A burzsoázia diszkrét bája című francia filmet mutatják be (rendezte: Luis Bunuel), II-es helyáron, csak 16 éven fe­lülieknek. Madách Filmszínház (Vác, Lenin út 63.): december 7-én előzetes filmbemutatóként ve­títik a Kérdés című színes francia filmet Henri Alleg azonos című könyve alapján, főszereplője Jaques Denis. Csak 16 éven felülieknek! — December 8-án, a filmbarátok köre tagjainak bemutatják A lovakat lelövik, ugye? című amerikai filmdrámát. — Va­sárnapi mesematiné: Aladdin és a csodalámpa című színes, szinkronizált francia film. Muszka Gábor az olajkályha adagolóját szereli Barcza Zsolt felvétele munkák elvégzésével is fog­lalkozunk — mondotta Fischer Istvánná, a szolgáltató részleg vezetője. Ilyenkor persze elsősorban az olajkályhák javítása, kar­bantartása jelenti a nagyobb munkát. Átlagosan napi 10— 15 hibabejelentés érkezik. Mi­vel a váci járás kiterjedése igen nagy, a sződligetiek fel­vevőirodákat hoztak létre Göd-felsőn és Verőcemaroson, hogy ezzel is megkönnyítsék a lakosság számára a hibák be­jelentését. — Általában el szoktuk mondani ott, ahol a javításo­kat végezzük, hogy évente egy alkalommal érdemes szakem­berrel ellenőriztetni a kályhá­kat. Ezt a legtöbb helyen be is tartják. Gyakorlati tapasz­talatunk, hogy ott fordulnak elő problémák, ahol a kar­bantartásról nyár végén, ősz­szel megfeledkeznek az em­berek. Ettől már csak az rosszabb, hogy előfordul az is, hogy illetéktelenek próbál­ják megjavítani a kályhákat. Tervek Bár a szolgáltatórészlegben dolgozók létszáma nem túl magas, mindössze 11-en van­nak, már a megalakulás évé­ben létrejött a jelenleg nyolc tagot számláló Zalka Máté szocialista brigád, amely ed­dig évente az ezüstkoszorús szintet érte el. A jövőben sze­retnének ebben is továbblép­ni. A ibrigádtagok egyébként nemcsak a Munkád mellé add a neved mozgalomban vesznek részt, s a követelményeknek megfelelően dolgoznak, de patronálják a sződligeti és a fóti óvodákat. A gyermekin­tézményekben egyébként éven­te társadalmi munkában végzik el az olajkályhák kar­bantartását, javítását. — Az eddigi gyakorlat sze­rint elsősorban Vác és Göd az a két település, ahol a la­kosság a legtöbb szolgáltatást igényli tőlük. A jövőben sze­retnénk a jelenleginél is job­ban kiterjeszteni a szolgálta­tásainkat a járás északi terü­leteire is. Ugyanakkor tervez­zük azt is, hogy folyamatosan tovább bővítjük szolgáltatá­sainkat a lakáskarbantartás terén. Minőség Persze a sokféle szolgálta­tást, akár a közületek vagy a lakosság számára csak ak­kor lehet igazából eredménye­sen kiterjeszteni még nagyob-b területre, ha az elvégzett munka minősége is kifogásta­lan. Bizonyára ezzel Sződlige­ten is tisztában vannak. Hi­szen az elmúlt három évben mindössze két alkalommal for­dult elő reklamáció az általuk elvégzett munka után. Cs. J. Nemzetközi Iskola Kupa Közlekedésből vizsgáztak Kellemes időjárás fogadta a hét végén Vácott, a városi-já­rási Közlekedésbiztonsági Ta­nács által szervezett Nemzet­közi Iskola Kupa döntőin részt vevő fiatalokat. A város általános és közép­iskoláiból, valamint a járás is­koláiból érkezett mintegy 120 fiatalt a Petőfi Általános Is­kolában Tari Kálmán, a váro­si tanács elnökhelyettese kö­szöntötte, majd megnyitotta a közlekedésbiztonsági versenyt. A résztvevő diákok a terü­leti elődöntőkön elért eredmé­nyeik alapján jutottak el a döntőbe, ahol a verseny há­rom részből állt. Elsőként KRESZ-kérdéseket tartalmazó tesztlapot kellett kitölteniük a tanulóknak, majd a deákvári KRESZ-parkban kerékpáros ügyességi és kerékpáros forga­lomismereti versenyen vettek részt Az idősebbek ezenkívül segédmotoros terep-ügyességi versenyen is bizonyíthattak. A Nemzetközi Iskola Kupa Városi-járási döntőjén részt vevő fiatalok közül általános és középiskolás kategóriában, az első három helyezett to­vábbjutott a megyei verseny­re. Eredmények. Kerékpáros leány: 1. Mittli Andrea (Duna­keszi), 2. Szobonya Katalin (Verőcemaros), 3. Kökény Má­ria (Fót, Gyermekváros). Fiúk: Jánossy Zsolt (Vác), 2. Müller János (Fót), 3. Krebsz István (Zebegény). A 14—16 év kö­zöttiek segédmotoros terep­ügyességi versenyében: 1. Ma­darak István, 2. Fodor László, 3. Dénes István (valamennyien váciak). A 16—18 év közöttiek versenyében: 1. Gombás Jenő (Vác). 2. Tóth János (Szob), 3. Pál József (Vác). A leányok versenyében: 1. Nábelek Pi­roska. 2. Hidas Erika, 3. Szabó Piroska (valamennyien váci­ak). A versenyen helyezést elért fiata'ok értékes tárgyjutalom­ban is részesültek. Cs. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom