Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

AB0NY1 KRÓNIKA Megtartott forintok Kevesebb áram, fűtőanyag * Bevált takarékossági intézkedések A központi intézkedések és felhívások nyomán széles kö­rű takarékossági mozgalom bontakozott ki Abonyban is. A tanácshoz az üzemektől és intézményektől tájékoztató je­lentések érkeznek, számot ad­va arról, hogy hol, milyen lé­péseket tesznek? Abonyban figyelemre méltó módon foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A vil-lamosenergia- takarékosság minden üzem és intézmény alapvető feladata. Mindenütt csökkentik a vilá­gítótestek számát, és ahol le­hetséges, az izzókat kisebb teljesítményűre pserélik. Sok helyen megszüntették a vil­lanymelegítők használatát. A Nagykőrösi Konzervgyár tele­pén lemondtak a villamos fű­tőtestek használatáról. Ezzel és más megszorítá­sokkal már 100 ezer forint körüli villanyszámla-meg­takarítást ért el. Az Egyesült Ruházati Szö­vetkezet intézkedési terve elemző módon összesíti azo­kat a tennivalókat, melyekkel energiamegtakarítást lehet el­érni. Céljuk, hogy az energia­felhasználás arányban álljon a termékelőállítással és annak értékével. Szeptembertől fi­gyelemmel kísérik a villamos- energia-fogyasztást, és ezentúl minden évben felülvizsgálják az elektromos berendezéseket és azok működését. Mérséklik a reklámot szol­gáló villamosberendezések üzemeltetését. A Dél-Pest me­gyei Áfész üzleteinek kirakat- világítását zárórakor, de leg­később este nyolc órától felé­re csökkentik, tíz órakor minden reklámvilágítást ki­kapcsolnak. Hasonló intézke­dést vezetett be á mozi is. A Gyulai Gaál Miklós álta­lános iskolában csak az igaz­gató engedélyével működtet­hető a házi sportpálya vilá­gítóberendezése. Több ezer forint értékű áramot spórol­nak meg a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet abóííyi kirendeltségénél. A gépek ha­tékonyabb kihasználására tö­rekednek. Az építkezéseket csak annyira világítják meg, amennyit a vagyonbiztonság megkíván. Felülvizsgálják te­lephelyük külső — és a mű­helyek belső világítását és — lehetőség szerint — csökkentik a lámpák számát. A gyermekintézmények ki­vételével fűtési idényben a helyiségek középhőmérsékle­tét általában 18—20 Celsius fokban állapították meg. Mindenütt megszüntetlek a felesleges fűtőberendezé­sek használatát, gondol­nak a tüzelőanyagnormák betartására. A központi fűtésű műhelyek­ben és irodákban a melegí­tőtesteket, radiátorokat besza­bályozzák. A hóveszteség csök­kentése érdekében a rosszul záró ajtókat, ablakokat kijaví­tották, kicserélték, a réseket tömítették. A konzervtelepen — a takarékossági intézkedé­sek .következtében — 200 má­zsával kevesebb fűtőolajat használnak fel, mint tavaly. Az áfész egyes egységeinél, ahol erre mód volt, visszatér­tek a széntüzelésű kátyhák használatára. A Somogyi Im­re általános iskolában a köz­ponti fűtőberendezéshez tarto­zó kazánt kisebb tüzelőfelhasz- nálással is a célnak megfele­lő hatékonysággal működte­tik. A Budapesti Kötőipari Szö­vetkezet üzemében takaréko­sabban bánnak az alapanya­gokkal. A gépeket jobban ki­használják, csökkentik a se- lejtet. A Nagykőrösi Konzerv­gyár telepén a diesel emelő­villás targonca műszaki álla­potát folyamatosan ellenőrzik, hogy minél több hajtó- éshicfr- raulikaolajat takarítsanak meg. A tehergépkocsikat oda- vissza megrakva közleked­tetik, a várakozási és ra­kodási időt minimálisra csökkentik. 1 Az egységrakományok rögzí­tésére eddig acélpántot hasz­náltak, ezt most a jóval ol­csóbb műanyagpánttal he­lyettesítik. Négyszázezer fo­rinttal csökkentik a nyers­anyagtisztítással járó vesztesé­get. A Ceglédi Járási Építő­ipari Szövetkezet kirendeltsé­ge elsősorban hazai terméke­ket használ fel. Jelentékeny összeget spórolnak meg a Méohanilíai Művek gyáregysé­génél. Megoldották a vákuum- szivattyúit és' kompresszorok hűtésére használt víz zárt- rendszerű újrahűtiését ezzel az eddigi 3000 köbméter ipari víz helyett csak 500 köbmétert használnak fel. A szerszámgé­pek, szivattyúk üzemeltetésé­hez, kenéséhez használt szennyezett olajat összegyűj­tik. megtisztítják, majd újra felhasználják. Gy, F, Meggyógyul a Zetor-mofor Még be sem köszöntött a tél, ám az abonyi József Attila Tsz gépműhelyeiben már a tavaszra készülnek: megkezdték a gépek karbantartását és felújítását. Felvételünkön: Király Gyula és Sági Mihály egy Zetor motorját újítja fel. Gyuráki Ferenc felvétele Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. Tizedannyi helyen elfér Hasznosuljon minden földterület Készülő jászkarajenői tulajdonlapok A Ceglédi Járási Földhivatal nagykőrösi kirendeltségén je­lenlegi munkájuk és további feladataik felől érdeklődtünk Petrovics János kirendeltség- vezetőtől. Adatok — mikrofilmen — A kirendeltségen hányán dolgoznak? Győzik-e a mun­kát? — Feladatunk az ingatlan­nyilvántartás, a földhasználat ellenőrzése és bizonyos műsza­ki tevékenység is. Sok hát a dolgunk. Ide tartozik Nagykő­rös és Kőcser, s most kaptunk megbízást a ceglédi földhiva­taltól, a jászkarajenőiek tu- 1 ajdonlapjainak elkészítésére. Ezzel kapcsolatban térképet is készítünk. Az ingatlannal ren­delkezők négyzetméterenként 10 fillér térképkészítési költ­séghozzájárulást fizetnek. — Milyen nagyobb munkát végeztek az- elmúlt években? — Három évvel ezelőtt fog­tunk hozzá, hogy száz évre visszamenőleg minősítsük a meglevő iratokat. Azokat per­sze, amelyekre később szük­ség lehet. Ilyenek a régi 'tér­képek, az 1945-ös földosztás iratai, a mezőgazdaság 1959— 60-as szocialista átszervezésé­vel kapcsolatos iratok. A do­kumentumokat 1977-tel bezá­rólag, mikrofilmes adatfeldol­gozásra is előkészítettük. A földhivatali feldolgozásra al­kalmatlan iratokat, a levél­tárnak' küldjük el. Ott gondos­kodnak megőrzésükről. A mik­rofilmes adatfeldolgozással egyébként tizedére csökkent, az A kilencvenéves Benedek Péter életútját és munkássá­gát vázolja lel a Pest megyei Múzeumi Füzetek most meg­jelent 11. száma. A városunk­ban élő idős parasztfestő mo­nográfiáját dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei múzeumok igazgatója szerkesztette, össze­állítója Gergelyne Baktai Júlia művészettörténész. Az ötezer példányban ki­adott könyvecske — címlap­ján a festő fiatalkori önarcké­pével — a győri Széchenyi Nyomdában készült. .Előszavát Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész írta, Benedek Pé­ter kortársa, munkáinak isme­rője és tisztelője. A négy ele- mis parasztfestő jelentőségét ezekkel a szavakkal méltatja: „Kevesen tudják, hogy éppen Benedek Péter festészetével indult el annak idején Ma­gyarországon az a festői fo­lyamat, amely később Közép- Európában is termékeny ta­lajra talált.” A kötetben helyet kapott az idés mester visszaemlékezése, amelyet húsz esztendeje jegy­zett fel Nagy Dezső muzeoló­gus. Életútját színesen, az igazsághoz még az apró moz­zanatoknál is szigorúan ra­gaszkodva tárta fel. Fiatalon szárnyra kapta a hírnév, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy megszabaduljon a min­dennapi kenyér megszerzésé­hez szükséges paraszti munká­tól. A háború alatti és utáni években elfelejtették, nehéz körülmények között élt, majd felkarolta az állam gondosko­dása, mint jelzik kitüntetései, jobbra fordult életkörülmé­nyei. Összegyűjtött munkáiból tavaly megnyílt m Benedek anyagok tárolásához szükséges hely, s ez nagy előny. — A hivatali órák idején egymásnak adják a kilincset az ügyfelek. — Valóban. Legtöbben in­gatlanvásárlási ügyben keres­nek meg bennünket. Elsősor­ban a zártkertek cserélnek gazdát. Az idén több mint ket­tőszázat adtak el. Hagyatéki ügyekben is sokan kérik ta­nácsunkat- Közben sok mun­kát adott az őszi határszemle is. Nagyikőrös és Kocsér hatá­réiban kerestük a parlagterü­leteket és számba vettük a nagyüzemi termelést gátló té­nyezőket T érképmásolátok Nyilvántartásba vettük a megszűnt dűlőutakat, árkokat, romos tanyákat, művelés alá nem vont tanyahelyeket, ösvé­nyeket, bozótokat, facsoporto­kat. A szemle befejezése után felszólítottuk a nagyüzemeket és a magánszemélyeket, hogy a parlagterületeket műveljék meg. Abban az esetben, ha felszólításunknak nem tesznek eleget, a hivatalos szerveknél bírságot, magánszemélyeknél a föld állami tulajdonba vételét rendeljük el. — Teljesítették-e a térítés- köteles munkáklcai kapcsola­tos tervüket? — A térítésköteles munkák idei előirányzott összege 120 ezer forint volt. Ezt már tel­jesítettük'. Ilyen térítésköteles munka például a tulajdóni- 1 ap-másol a'tok, térképmásol a- tok, megosztási és házfeltünte­P.éter-szoba a ceglédi Kossuth Múzeumoan. A füzet a Benedek Péterről szóló korabeli írásokból közöl válogatást. Helyet kapott ben­ne Szabó Lőrincnek az Estben megjelent cikke 1923-as első kiállításáról. Móricz Zsigmond a festő nála tett látogatását örökítette meg a Magyarország hasábjain. Lyka Károly az Új Időkben méltatta tehetségét. Tersánszky Józsi Jenő elra­gadtatással írt róla a Nyugat­ban. Valamennyi méltatója egyet­értett abban, hogy valami kü­lönös, erős ösztönnel ellenállt minden • idegen hatásnak, mert tudta, hogy csak így őrizheti meg és bontakoztat­hatja ki igazán saját egyénisé­gét. Munkái nem hasonlítha­tók senki máséhoz. Tudatosan a maga útját járta. Nem ta­nulhatott és nem vett át sem­mit soha senkitől. Éietábrázo- lása ebből a magabiztos, tiszta látásmódból meríti hitelét, te­tézve a művész egyéniségéből fakadó lírai bájjal, szelíd de­rűvel, amelyhez gyakran fi­nom önirónia csalatkozik. A múzeumi kiadvány negy­vennél több fekete-fehér és színes reprodukciót közöl ak- varelljeiről, pasztelljeiről és ola j képeiről, amelyek részben a Magyar Nemzeti Galéria, részben a ceglédi Kossuth Mú­zeum birtokában vannak. Az adattár felsorolja a Cegléden őrzött műveket, a múzeumban található dokumentumanyagot és a Benedek Péterről szóló irodalomjegyzéket. Négy nyel­vű, rövid tartalmi kivonat se­gít eligazodni a Benedek Pé­ter állandó kiállítását felke­reső külföldi látogatóknak. Xamasi Tamás tési vázrajzok készítése ma­gánszemélyeknek és közületik­nek. Hatósági teendők — Milyen hatósági felada­taik aäödbak? — A nagyüzemek földhasz­nálatával, az állami földek kezelésével, hasznosításával, a magánszemélyek földtulajdo­nával kapcsolatos tulajdonjogi változások vezetése, nyilván­tartása. Az OTP által megkö­tött kölcsönszerződésekkel kap­csolatban a terhek bejegyzése, nyilvántartása. A mezőgazda- sági termelésből történő terü­letkivonások . engedélyezése. Például gyümölcstároló építé­se esetében hektáronként a 100 ezer forintot is elérheti a térítés összege. A térítés díja attól függ, hogy hány arany­koronás a föld. Célunk az, hogy a nagyüzemek olyan he­lyen építkezzenek, ahol a föl­dek minősége a termeléshez nem megfelelő. Ez nagyon fon­tos népgazdasági érdek. K. K. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának ceglédi kör­zeti könyvtára nyolc év alatt 27-ről 43-ra emelte letéti könyvtárainak számát Dél- Pest megyében. E pillanatban összesen 35 ezer kötet könyv és huszonötféle folyóirat vár­ja a 3292 beiratkozott olvasót Cegléden és a körzet üzemei­ben. Kiemelkedő eredménye­ket könyvelhet el a PENO- MAH kiskönyvtára (és könyv­tárosa) : 1569, évente többször cserélt kötetet és 158 olvasót. Itt is, akár a többi üzem­ben, vállalkozó szellemű dol­gozók látják el a könyvtárosi teendőket, társadalmi munká­ban vagy csekély tiszteletdí­jért. A letéti könyvtárak ke­zelőinek kétévenként lehetővé teszik az alapfokú szakmai tanfolyam elvégzését. A hall­gatók között mindenféle fog­lalkozású megtalálható, az ad­minisztrátortól a villanymoz- dony-vezetőig. Figyelemreméltó a vasúton utazó fiatalok klubja, a VÜK tevékenysége. A ceglédi állo­más kultúrvárótermében a vo­natra váró diákok és munká­sok kézikönyveket, szótárakat, lexikonokat forgathatnak, s a szellemi torna, a sakk kellé­keit is megtalálhatják. Országos gond, s ez az SZMT könyvtáraiban sincs másként, kevés a könyvtári Igen télies már a ceglédi piac képe. Mutatóba érkezik csak paraj, sóska, saláta, időnként piros retket is látni, de most a tárolható burgonyának, fejes­és kelkáposztának, téli almák­nak van keletje. Az árusok céklát, sütőtököt is kínálnak. Kelendő a savanyított káposz­ta, főkéc.t a hétvégi piacon fogy több belőle — szeretik ezen a vidéken a töltött ká­posztát. A gyakorta piacra já­rók tudják: zöldségből, gyü­mölcsből van választék, és az árak hasonlóak, mint a kör­nyező települések piaci árai. A vevők a tojást, tejterméket ke­Könyvbemutató Gyökerek Rendezte: a brigád Kiállítást rendezett a ceg- lédberceli községi könyvár anyagából a helybeli Egyetér­tés Termelőszövetkezet ifjúsá­gi szocialista brigádja. A kiál­lítás a Gyökerek címet kapta. A x-endezésről Nagy Imréné brigádvezető adott tájékozta­tást. — A Jót s jól mozgalom ke­retében jutott ránk a szép fel­adat. A témakör anyagát mi választottuk meg. A brigád, s velük együt én is rendszeres könyvtárlátogatók vagyunk, így támadt áz ötlet. Azt sze­retnénk a könyvek segítségé­vel bemutatni, honnan indult, s hová érkezett népünk. Itt, Ceglédbercelen, ahol több nemzetiség él együtt, különö­sen érdekes ez a kérdés, hi­szen a különböző múltú, gyö- kérű nemzetiségek ma egy cé­lért munkálkodnak. Nyúlja­nak bár azok a bizonyos gyö­kerek német, magyar vagy szláv múltba. Itt élünk, ezt a történelmet valljuk magunké­nak és közös a jövőnk. Szép, értelmes munka, jó ötlet ez a kiállítás. A mozga­lom hasznos voltát igazolja. Bizonyára a változatos felada­tok sora az ifjúsági brigád tagjaiban — és másokéban is — kedvet ébresztett az ilyen és ehhez hasonló művelődésre. S h- nem is mindig együtt, de egyenként folytatják a búvár­kodást. S. E. Táncdalok, melódiák A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ emeleti termé­ben Koós János táncdalénekes lép fel csütörtökön,, december 6-án. Két előadást tart, az egyik délután 18 órakor, a másik este fél 9 órakor kez­dődik. alapterület, s az eszközellá­tottság — például a polcok — fogyatékosságai miatt is szív­ják a fogukat a szakemberek és az olvasók. "Bár a körülmények előrelát­hatóan sem a közeli, sem a távolabbi jövőben nem javul­nak, a letéti könyvtárak keze­lői mindent megtesznek azért, hogy beásábítsák a polcok kö­zé a dolgozókat. Minden év­ben, s minden évfordulóhoz kapcsolódóan — a mozgalmi, a társadalmi és a gazdasági szervekkel együttműködve — vetélkedőket szerveznek. A cél az olvasás megszerettetése, s az eszköztárból nem hiány­zik az író—olvasó találkozók és az irodalmi délutánok szer­vezése sem. Legjobban tavaly közelítet­ték meg az említett célt: a körzeti könyvtár második lett az Olvasó munkásért elneve­zésű országos pályázaton. Czinege Jánosné, az, SZMT ceglédi körzeti könyvtárának vezetője elmondotta, hogy a fejlesztésre fordítható évi százezer forintot központjuk ez évben 80 ezerrel megtol­dotta. Ezért az összegért fő­ként különböző alap- és kö­zépfokú szakkönyveket, kézi­könyveket vásárolnak majd — természetesen a szépirodalmi kötetek mellett. (vörös) veslik, s baromfiból, halból is több elkelne. A piac egyik zugában már felállították a fenyöárusító jel­legzetes, drótrácsos kuckóját. Hamarosan az első karácsony­fa-szállítmány is megérkezik. Ezt az országosan megállapí­tott méretrendszer és áralakí­tás szerint hozzák forgalomba. A téli ünnepekre mákkal, dió- béllel úgy látszik, jól. ellátták most a ceglédi piacot. Az ál­lami boltegységekben kapható a. citrom, megjelent a déli- gyümölcs-szállítmányok elő­hírnökeként a banán, és ha­marosan lesz narancs is. Válogatás a korabeli cikkekből Magabiztos, tiszta látás Múzeumi füzet Benedek Péterről Második lett a könyvtár legszerettetik az olvasást Szűkös körülmények — kiváló eredmények Kelendő és elegendő áru A piac is a télre készült fel Várják a fenyőt, a déligyümölcsöt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom