Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

XXIXX. ÉVFOLYAM, 283. SZÄM 1979. DECEMBER 4., KEDD Bogyós gyümölcsök termesztése — rendszerben Kísérletek az ültetvényeken Néhány nappal ezelőtt a nézsai Május 1. Termelőszö­vetkezet szakemberei felkeres­ték a bemeeebaráti gazdaság vezetőit, s bejelentették belé­pési szándékukat a berne- ceiek által vezetett bogyós- gyümöles-termelési rendszer­be. — Ma már csak a jó adott­ságú téeszek boldogulnak egye­dül is, ám mi nem ebbe a ka­tegóriába tartozunk — mondta Nádas Tibor, a nézsai szövet­kezet növényvédő agronómu- sa. — Kedvezőtlen a talaj minősége, ezért a bogyós gyü­mölcsök közül nálunk csak a málna terem elfogadhatóan. Jelenleg több mint ötven hek­tárnyi földünk van ezzel a gyümölccsel beültetve, s' az idei termés mintegy 25 vagon volt. Mindenképpen szeret­nénk a termelési rendszerhez csatlakozni, mert ennek szá­munkra sok előnye van. Szerződések Ezekben a hetekben valósá­gos „csúcsforgalom” van Ma­yer Antalnak, a bernecei téesz elnökének dolgozószobájában. A vendégek között gyakran fordulnak meg Nógrád me­gyei szövetkezetek vezetői és szakemberei is, akik a rend­szer működéséről érdeklődnek, £ többnyire nem is távoznak üres kézzel: a legtöbben már magukkal viszik a csatlakozá­si szerződést is. — Az elmúlt napokban négy gazdaság kérte felvéte­lét a rendszerbe — mondja Mayer Antal. — Ezzel tizen­két tagra növekedett a kö­zösséget vállaló téeszek szá­ma. Nemcsak Pest és Nógrád megyében vannak taggazoasá- gaink, hanem Szabolcs-Szat- már és Győr-Sopron megyé­ben is. A termelési rendszer, amely gyakorlatilag 1977 óta műkö­dik, az utóbbi időben sokat fejlődött. Sikerült kialakítani egy jól képzett szakember- gárdát: napjainkban már hat mezőgazdasági mérnök dolgo­zik az apparátusban, de emel­lett alkalmanként igénybe ve­szik a Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Kutatóintézet, valamint a Kertészeti Egyetem segítségét ,is. — A váci járásban hagyo­mányai vannak a bogyós gyü­mölcsök termesztésének — folytatja az elnök. — Ami­kor megalakítottuk a rend­szert, legfontosabb célként a már meglévő ültetvények ter­melésének korszerűsítését, a termésátlagok növelését, haté­kony technológia alkalmazá­sát jelöltük meg. Bár az in­dulás óta csupán kát év telt él, .máris gazdag tapasztala­tokkal rendelkezünk. Á rendszer szakemberei — együttműködve a bernecei téesz szakembereivel — pél­dául megterveztek és megépí­tettek egy oszlopállító gépet, amely nehéz fizikai munkától mentesíti a dolgozókat, s ame­lyet már gyártanak is. Ezen­kívül kifejlesztettek egy vegy- szerező berendezést, régebben ugyanis sok gondot okozott, hogy a keskeny sortávolságok miatt géppel nem lehetett be­férni a málnásba. Szintén hosszas kísérletezés után ta­láltak végre egy alkalmas traktort, amely megkönnyíti a málna művelésiét. Most foly­nak e gyümölcs gépi betaka­rításának kísérletei is. Közös érdekeltség Mayer Antal azonban nem elégedett. — Úgy látjuk, hogy a je­lenlegi társulási forma már nem szolgálja kellően az előbbrelépést, ezért javasolni fogjuk az igazgató tanácsnak: lépjünk magasabb osztályba és alakítsunk úgynevezett gazda­sági társaságot. Erre azért is lenne nagy szükség, mert most még a rendszer — igaz, csak kismértékben, de — veszteséges. A közös anyagi érdekeltség megteremtésével, valamint a kapcsolatok erősí­tésével eredményeink sokkal jobbak lennének és a rend­szer vonzóbb lenne a ma még nem társult, bogyós gyü­mölcsöket termesztő téeszek számára. Egyre inkább sürgető fel­adattá válik a megtermelt gyümölcs rendszeren belüli fel­dolgozásának megoldása is. A szobi gyümölcsfeldolgozó kö­zös vállalat alapítása óta, a drégelypalánki, szörpjeiről hí­res SzorAi Termelőszövetkezet pedig néhány hete teljes jogú Van-e elegendő taxi ? Bírálat és dicséret nyomában Árpád utcai olvasónk arról panaszkodott, hogy a váci ta­xiállomáson nem fogadták el előrendelését. Szinte egy idő­ben. egy Budapestről érkezett technikus dicsérte a váci taxi­sok udvariasságát, gyorsasá­gát. Vajon kinek van igaza? Ezt próbáltuk meg felderíteni. •k A MÁV-állomás város fe­lőli kijárata szomszédságában van a taxiállomás. Hívható a 11—222-es telefonszámon, vagy helyszíni megbízás alapján vehetők igénybe a járművek. Három taxisofőr látja el jelenleg az alkalmi személy- fuvarozás feladatát: Buchwald Imre, Bánkuti Zoltán és Nagy Péter. Nagy Sándor nyugdí­jas, a váci taxisok doyenje — néha még ő is kisegít egy-egy forgalmasabb napon —, arra is emlékszik, hogy régen tíz taxis volt a városban, egymás elől vették el a megrendelé­seket. Igaz, hogy akkoriban magánkocsi alig volt Vácott. Csak 1951-ben sikerült rendet teremteni ezen a területen is. Azóta itt van a taxiállomás, közel a vasúthoz, buszhoz. Reggeltől estig adnak szolgá­latot, gyakran cseng a telefon. Egyelőre nem tudnak elő­jegyzést elfogadni alkalmi, helyi személyfuvarozásra. Ugyanis részben kötelezettsé­geik vannak, például a FŐSZÉRT, a malom, a társa­dalmi szervek gyakran rendel­nek tárajáratokat. Másrészt munkájukat befolyásolja az, aránylag magas, személyen­kénti havi 16 ezer forintos norma. Ezt csak úgy tudják elérni, ha távolsági utakat vállalnak. Nagyobb útra in­dulnak akár reggel öt órakor is, ha a megrendelő úgy kí­vánja. Régen valóságos márka­bemutató volt a taxiállomás. Ma mindhárom taxis Zsiguli­val jár. Érdekük, hogy vigyáz­zanak a járművekre, mert a javítás gondja, költsége is az övék. Lehet, hogy néha vár­ni kell. amíg befut egy-egy kocsi az állomásra, de a több hónapos felmérés azt mutatja, hogy a váci igényeket jelenleg kielégíti ez a hármas kocsi- nark. Az 1. számú Volán Vál­lalat ugyanezt a tájékoztatást, adta a Vác városi tanácsnak, amikor kérte, hogy még két kocsival emeljék meg az ál­lományt. P. R. tag, elsősorban tehát rájuk számítanak. Újabb telepítések A jövő elképzelései lassan körvonalazódnak, s egyre ha­tározottabb kontúrokkal raj­zolódik ki a fejlődés útja. A szakemberek asztalán már ott vannak az idei eredmények is, amelyek ugyan nem kiemsl- kedőek, de biztos alapot je­lentenek a továbblépéshez. Málnából és fekete ribiszkéből közel hasonló termésátlagot takarítottak be, mint tavaly, piros, ribiszkéből viszont az 1978-as 45 mázsával szemben az idén mintegy1 70 mázsányit szedtek le hektáronként. To­vább folytatódnak a telepíté­sek is, a bernecei téeszben például a napokban ültetik el a piros ribiszke vesszőit 20, a fekete ribiszke vesszőit pedig 30 hektáron. Furucz Zoltán Az eszperantóról — magyarul Egw kísérlet tapasztalatai A munkások nyelve volt Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos alkotta meg csak­nem száz esztendővel ezelőtt az eszperantó nyelvet, amely azóta meghódította a világot. Hogy hányán is beszélnek eszperantóul ma földünkön, ezt nehéz megbecsülni: egyes számítások szerint mintegy kétmillióan, más vélemények szerint azonban harmincmil- lióan. Az eszperantó népszerűsé­gét jól jelzi néhány adat. Máig több mint 40 ezer kötet könyv íródott ezen a nyelven, s ki­lencven országban jelennek meg eszperantó nyelvű újsá­gok. Húsz ország huszonöt rá­dióállomása ad rendszeresen eszperantó nyelvű műsorokat. S még sorolhatnánk to­vább ... Üres sorok előtt Az eszperantó nyelvnek Vá­cott is hagyományai vannak. A művelődési központban he­fente találkoznak a nyelv ba­rátai, ismerői, s különböző programokat szerveznek. Leg­utóbb néhány nappal ezelőtt egy fórumra hívták meg a vá­ros pedagógusait és fiataljait. Ám a hatalmas teremben üre­sek maradtak a széksorok.. A rendezőkön kívül senki sem tartotta érdemesnek, hogy meghallgasson néhány érde­kes előadást. Vajon miért? A fórum vendégei között volt Vaskó Tibor is, a Magyar A harmincötödik Felszabadulási ünnepség fáséit Az MSZMP Vác városi Bi­zottsága és Vác város Taná­csa december hetedikén, pén­teken 14 órakor a Váci városi Zeneiskolában ünnepi ülésen emlékezik meg a város fel- szabadulásának 35. évforduló­járól. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Nagy Attila, a Thália Szín­ház művésze mond , verselj majd Weisz György tanács­elnök üdvözli a megjelente­ket. Ünnepi beszédet mond Pálmai László, az MSZMP Vác városi Bizottság titká­ra, fnajd a városi tanács, el­nöke kitüntetéseket ad át. Szünet után a városi KÍSZ- kórus énekel, Bogányi Tibor vezetésével, közreműködik Zászkaliczky Tamás orgona­művész. Növekvő tejhozam örvendetesen megnőtt a já­rás termelőszövetkezeteiben a tejtermelés. Az egy-egy tehén­re eső évi tejmennyiség — já­rási átlagban — mintegy 3300 liter lesz ebben az esztendő­ben, tíz százalékkal több a ta­valyinál, és kedvezőbb az erre az évre eredetileg tervezett mennyiségnél. Különösen jó eredménynek mondható ez a járási gazdaságokban, azért is, mert ugyanakkor csökkenteni tudták az 1 liter tej előállítá­sához szükséges abrak meny- nyiségét, mindenekelőtt a kos- di Lenin Mgtsz-ben, ahol 1 liter tejhez csak 32 deka ab­rakot használnak íel. A iárási átlag is alatta marad a lite­renkénti 40 dekának. Évzáró ülés Az WH hírei Haladó módszerek A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) Vác városi szervezete decem­ber ötödikén délután 2 óra­kor a Madách Imre Művelő­dési Központban — a szerve­zők klubja gondozásában — évzáró klubfoglalkozást tart. A filmek témái: a szervezés, a vezetés gyakorlati, haladó módszereinek ismertetése. — Az SZVT helyi szervezete pén­teken, december hetedikén a váci Bélésszövőgyárban tart­ja évzáró vezetőségi ülését. Eszperantó Szövetség titká­ra. Megragadtuk az alkalmat, és megKérdeztük: miről be­szélt volna, ha eljönnek a meghívottak? — Elsősorban az eszperantó nyelv személyiségformáló sze­repéről, valamint az oktatása során szerzett tapasztalatok­ról. Mert azok, akik valami­lyen formában foglalkoznak az eszperantó tanulásával, előbb-utóbb eljutnak oda, hogy megismerjék más népek kul­túráját, és megtanulják be­csülni életüket. Gondolkodá­suk nemzetközivé válik. Emel­lett az eszperantó segít ráta­lálni saját értékeinkre is. Hiszen ha egy külföldivel be­szélgetünk, általában népünk értékeiről szólunk a legbüsz­kébben. Megemlítettem volna a nyelv tanítása során szer­zett bőséges tapasztalatokat is. Néhány évvel ezelőtt pél­dául egy nemzetközi kísérlet zajlott, amelyben Ausztria, Olaszország, Jugoszlávia, Bul­gária és Magvarország tíz-tíz általános iskolás osztálva vett részt. Három esztendőn ke­resztül oktatták számukra Zamenhof nyelvét. Az ered­mények azt bizonyították, hogv az eszoerantó eevebek között segíti az anvanyelv és más idegen nyelvek elsajá­títását! 100 ezer kötet Megtudtuk azt is Vaskó Ti­bortól, hogy a Magyar Esz­perantó Szövetségnek mint­egy ötezer nyilvántartott tag­ja van, bár ennél jóval töb­ben ismérik és használják ezt a nyelvet. Hogy mennyien, erre nehéz válaszolni, de ta­lán jól jelzi egy adat az esz­perantó hazai népszerűségét: az elmúlt húsz évben több mint 100 ezer kötetnyi nyelv­könyvet adtak el! A szövetség keretében mint­egy 150 csoport tevékenyke­dik, ezek egyike a váci, amely­nek alapító tagja Bénik Gyula iS, aki arról beszélt volna a meghívottaknak, hogy ... — ... hogy annak idején a váci Pestvidéki Nyomdában dolgoztam, de az 1933-as gaz­dasági váiság idejen alaposan megcsappant munkánk. Ezért aztán a nyomda tulajdonosa eszperantó nyelvű könyvek készítését is elvállalta. Igen ám, csakhogy nagyon nehéz volt úgy szedni a szöveget, hogy nem értjük. Ezért elha­tároztuk, hogy tanfolyam ke­retében megtanuljuk az esz­perantót. Segítséget és tanárt a munkáseszperantista szö­vetségtől kaptunk. Akkor még nem gondoltam, hogy nem sokkal később bűnnek számít e nyelv ismerete! Mivel a rendőrség tudta, hogy az esz- perantisták nemzetközi kap­csolatokat . tartanak fenn, gyakran zaklattak minket, több nyelvbarátot internáló táborokba hurcoltak. A há­ború előtti évek egyik ki­emelkedő eseményének szá­mított, amikor 1936-ban vá­rosunkban az akkori nigériai király unokája, Kola Ajaji tartott előadást, mintegy két­száz főnyi hallgatóság előtt az egyik vendéglőben. Az igazi változást a felszabadulás je­lentette: azóta egyré gyara­podik csoportunk, szélesed­nek nemzetközi kapcsolata­ink ... Az eszperantó nyelv hódítá­sa azonban városunkban az utóbbi időben egy kissé meg­torpant. Pedig — mint Bénik Gyula elmondta — néhány év­tizeddel ezelőtt még sok ba­rátja, ismerője volt a munká­sok között, ám ma már in­kább az értelmiséniek tanul­ják meg ezt a nyelvet. Nagy erő Az eszperantó hatalmas erő. Erre több száz példát lehet­ne felsorolni, de most csak egyet említünk: amikof Ang­liában rendezték az Eszpe­rantó Világszövetség kong­resszusát, egy tizenegy éves kislány úgy utazott a sziget­országba, hogy előzetesen le­vélben értesítette a minden országban megtalálható esz­perantó delegátusokat. Segít­ségükkel egyedül tette meg a sok száz kilométeres utat. F. Z. Kitüntetés Negyedszázad a gyárban A Galgavölgye Termelőszövetkezet csővári lakatosüzemében az év végéig még csaknem 109 hegesztőtranszformátor-vázszerkc- zetet gyártanak a Villamos- és Kisgépellátó Szövetkezet meg­rendelésére. A hegesztőtranszformátorok belga exportra ké­szülnek. A képen: Kocsis Károly hegeszt! a vázszerkezetet. Barcza Zsolt felvétele Napjainkban sok sző esik újságban, rádióban azokról, akik szinte hónapról hónapra változtatják munkahelyüket, munkakönyvük megtelt a be- és kilépésekkel, vállalatok so­rának a bélyegzőivel. Ugyanakkor mindenhol ta­lálkozunk a törzsgárda meg­becsült tagjaival. Szívesen be­szélnek róluk, kölcsönös a megbecsülés a munkaadó és a munkavállaló között. Ilyen asszony a Váci Kötöttárugyár­ban Oroszi Károlyné varrónő, aki 1955-ben lépett be először a Sallai Imre utcai üzem ka­puján, és jövőre már negyed- százados jubileumot ünnepel­het a város legnagyobb és legrégibb textilgyárában. A munkás hétköznapok so­rát megbontotta egy pirosbe­tűs esemény: az Országházba szóló meghívás. Meglepetés volt, s ezért kétszeres öröm, amikor szólították a nevét és Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára átnyújtotta neki a ma­gas szintű elismerést: a Mun­ka Érdemrend bronz fokoza­tát. Otthon a család izgatottan várta; a férj, a két fiú. s el­sőként ők gratuláltak. De jól esett a dísztávirat, melynek a feladója Papp József volt, a városi pártbizottság első tit­kára és osztozott az örömben a kisebb család; a varrodai Dobó Katica szocialista bri­gád. Sok évi közös munka, fára­dozás kovácsolta eavbe ezt a lelkes kis csapatot, amelynek Oroszi Károlyné a vezetője. Helytállás a gépeknél, a lel­kes társadalmi munkavállalá­sok, a tanulás, a szórakozás közös öröme — így jutottak el a vállalat kiváló brigádja címhez. A vállalat, az erköl­csi és anyagi megbecsülésen túl, korszerűbb műhellyel, modernebb munkagépekkel segítette tevékenységüket. Az utolsó negyedszázad a dina­mikus fejlődés, a sorozatos korszerűsítés időszaka volt a közel egy évszázados üzem­ben. A kitüntetés nemcsak a példamutató üzemi munka el­ismerése. Orosziné a család gondja mellett mindig részt vállalt a pártmunkából, a társadalmi elfoglaltságból is. Évekig műhelybizottsági tit­kár volt, s ma a vállalati pártbizottság s a párt-végre­hajtóbizottság tagja. Két mű­szakban dolgozik, de időt sza­kít . a tanulásra is’ — a Ru- haipiari Szakközépiskola ne­gyedik osztályát végzi. A korábbi elismerések után — többször lett Kiváló dolgo­zó, kétszer kapta meg a Könnyűipar kiváló dolgozója címet, s a huszadik munka­évben a jubileumi aranygyű­rűt — most újabb, őszinte örömet hozott ez ,a kitüntetés. Papp Rezső T rarcszformátorok Belgiumba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom