Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-05 / 284. szám
Külügyminiszteri tanácskozás Kedden Berlinbe érkeztek a Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei, akik részt vesznek a Varsói Szerződés szervezete külügyminiszteri bizottságának szerdán kezdődő ülésén. Az ülésen a Bolgár Népköz- társaságot Petr Mladenov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot Bohuslav Chnoupek, a Lengyel Népköztágsaságoi Emil Wojtaszek, a Magyar Népköztársaságot Púja Frigyes, 1 Német Demokratikus Köztársaságot Oskar Fischer, a Hamán Szocialista Köztársaságot Stefan Andrei, a Szovjet- jniót pedig Andrej Gromiko külügyminiszter képviseli. Kádár János fogadta Luis Corvalánt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, pártjuk tevékenységéről, véleményt cseréltek a két testvérpárt kapcsolatainak további erősítéséről. Áttekintették a nemzetközi élet, a nemzetf Szervezet O szesen ötvenhat rendelet, határozat és rendelkezés ' alkotja ázt a jogi, gazdálkodási rendszert, amelyet közna- pian szabályozóknak nevezünk, s amelyek január elsejétől a vállalatok működésének, tevékenységének alapkövét s keretét adják. Az elmúlt hetekben, lapunknak ezen a helyén megkíséreltük áttekinteni — a legfőbb elemekre szorítkozva — az új szabályozás szabta követelményeket, s bár ismételten hangsúlyozzuk, a legfőbb elemekre szorítkoztunk, mégis tizenegy írást publikáltunk. Maga a szám ebben az esetben jelzőműszer; lényeges változtatásokról van szó a gazdálkodás részterepein, s az összegeződő — majdani — hatások eredményeként a gazdálkodás egészében. Az új jogi keretek sok részletét a vállalatoknál már egy ideje ismerték, elemezték, ám magát o rendszert, amelyet az említett ötvenhat előírás alkot, valójában csak akkor vehették szemügyre, amikor a Minisztertanács ülését követően a hivatalos lap testes száma odakerült az íróasztalokra. Egy valami az első, föjületes átla- pozásra is szembetűnt a közlöny oldalainak forgatásakor. Ez pedig az, hogy a hagyományos felállású, szokványosán dolgozó vállalati szervezettel egész egyszerűen képtelenség az új követelményeknek megfelelni. Látszatra rögtön cáfolva az előbbieket: nincs olyan vállalati szervezet, amely ugyanolyan formában és utakon működne, mint hat vagy nyolc esztendeje. A gazdálkodás feltételeinek változása — mert hiszen ezek folyamatosan módosultak a hetvenes években — kikövetelte a szervezet átalakítását is. Nem az a gond tehát, hogy semmi sem történt, sokkal inkább fejtörést okoz- az, hogy ami történt, az kevés, nem elegendő a saját érdekünkből s a világgazdasági környezet ránk kényszerített hatásaiból következő változtatásokhoz, változásokhoz. A részben módosított vállalati szervezet megkísérelte végrehajtani a teljesen átalakult feladatokat; nem ment, mert nem mehetett. P éldával élve: a megye jelentős iparvállalatainak többségénél a legutóbbi két-három esztendőben átszervezték az értékesítési tevékenységet, azaz az ún. kereskedelmi vonalat. Az átszervezés egyenlő volt a megerősítéssel, a megerősítés viszont a létszám gyarapításával. Ami nem okvetlen baj. A gond ott van, hogy ezek a kéreskedelmi — vagy értékesítési — osztályok, főosztályok a hagyományos módszereket folytatták, nem tört utat magának a prognosztizálás, akár a fejlesztés irányaira, akár az árszínvonal alakulására, s ezért gyakoriak voltak a meglepetések — a meglepetésként ható, de korántsem váratlan események —, a piaci kudarcok, az árveszteségek. Ami sok más mellett azért sem mellékes, mert a megye állami iparán belül például a köny- nyűipar a teljes termelés egynegyedét, az élelmiszeripar pedig több mint az egynegyedét közvetlenül kivitelre szállítja, azaz a teljes export ennél nagyobb arányú, mert hozzá számíthatjuk a közvetetten lebonyolódó külföldi értékesítést is. Egyetlen tényre utalva: vizsgálatok bizonyították, hogy a vállalati szervezetek rugalmasságának — ún. szállítási készségének — javításával, a termelői és a külkereskedelmi cégek kapcsolatának erősítésével — ami megint erős függvénye a szervezetnek — a könnyűipar több területén, így a textilruházati iparban, nyolc-tíz százalékos exportár-növekedést lehetett volna elérni a legutóbbi években! A zavarokat az okozta, hogy bár a vállalati szervezet némely eleme tökéletesedett, maga az egész keveset fejlődött. Amit az értékesítés kért, sürgetett, azt a termelés nem volt képes végrehajtani vagy fordítva, a gyártmányfejlesztés friss eredményeit nem kamatoztatták az értékesítésben tevékenykedők, mert hiányzott a kellő informáltságuk arról, mit érvényesíthetnek az árakban, mit nem, mit fogad el a vevő, mi az, amit elutasít. M ég egy adalék annak érzékeltetésére, milyen szerepet játszik — játszhat — a vállalati szervezet. A megyében több mint hétszázharminc ipartelep található, ám a teljes termelési érték felét mindössze tíz — igaz, a legnagyobb — vállalat állítja elő .. ! Fogalmazhatunk úgy is, hogy döntő a jelentősége annak, miként igazodik az új követelményekhez ennek a tíz nagynak a szervezete, ami persze nem egyenlő a további munkahelyek ilyesfajta teendőinek lebecsülésével. Szó sincs v arról, hogy most a vállalati szervezet formai elemeit kell nagyító alá helyezni, ez lenne a legfontosabb. A formai át- alakítgatásokkal, átszervez- getésekkel — tények bizonyítják — nem sokra jutottak a termelőhelyek. Ennek ellenére igaz, hogy a vállalati szervezetnek döntő a szerepe, a hatása az új szabályozók alkotta gazdasági könyezétben, de éppen azért, mert a szervezet hatékonysága — működési, döntési gyorsasága, elemzőkészsége, az érdekeltségi viszonyok egyeztetése stb. — kerül előtérbe. S ennek napirendre tűzését szinte szokatlan, meghökkentően hangzó feladatként kell megfogalmaznunk, annyira nincs példa, gyakorlat rá, annyira kevés figyelem jutott erre. Az elavult, lassú, soklépcsős vállalati szervezet egy-egy munkahelyen az új szabályozók teremtette követelményekhez képtelen hozzáigazítani a termelést, az értékesítést, a fejlesztést, azaz: a korszerűtlen vállalati szervezet, az alacsony hatékonysággal dolgozó szervezetrészek magát a holnapot, a cég létezését teszik kérdésessé. A szervezet jelentőségét nem a feladatok adják, hanem az eredmények, ám ahhoz, hogy legyenek eredmények, képesnek kell lenni a feladatok végrehajtására. Természetesen: az új feladatokéra. M. O. közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseit, különös tekintettel a latin-amerikai haladó mozgalmak helyzetére. Megerősítették szolidaritásukat a Karib-térség és Latin-Ameri- ka népeinek, ‘ kormányainak, haladó, hazafias erőinek a katonai fasiszta diktatúrák és támogatóik ellen, az imperialista függőség felszámolásáért, a demokratikus átalakulásért, a társadalmi felemelkedésért folytatott harcával. Kádár János az MSZMP, a magyar nép támogatásáról biztosította a chilei kommunistákat, demokratákat, minden hazafit a fasiszta junta megdöntéséért folytatott áldozatos harcukban. Luis Corvalán köszönetét fejezte ki az MSZMP-nek, a magyar népnek azért a szolidaritásért, támogatásért, amelyet a diktatúra megdöntéséért harcoló chilei népnek nyújt. A találkozón jelen volt Gladys Marin, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizoít- ságának tagja és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /W 1 XXIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 5., SZERDA M k&nptesssus 2is&te§eié&e • e Ősiként vállalt károm műszak SfepseeipSsem ess Olimpia hngást Cipősarok- hegyek mindenfelé. Lapos, vastag, magas, vékony — különböző színben, elképzelhetetlen mennyiségben. Az Olimpia brigád tevékenységének mindennapos háttere ez a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat solymári cipőalkatrészgyárában. Juhász Ne ártsanak önmaguknak Hosszú távú környezetvédslmi terv készül A fóti környezetvédelmi őrség jelentésében azt közli, hogy a legutóbbi túrán különösebb szennyeződést nem észleltek. A fóti napok nyomai azonban meglátszanak a Fáy présház és a Somlyó hegy környékén, ahol sok az eldobált hulladék, szemét. Az emberek maguknak ártanak a gondatlanságukkal, mégsem vigyáznak a környezet tisztaságára. A Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottságának irányításával minden jelentős településen megalakultak az iskolai úttörő őrsök és a felnőttek őrségei. Tagjai diákok, vadászok, vadőrök, erdészek, horgászok, nyugdíjasok, különböző foglalkozású és korú emberek, mintegy 3—4 ezren. Érden épp a múlt hónapban alakult meg tíz ilyen úttörő csoport, s ezek természet- és környezetvédelmi térképeket készítenek a szennyezett gócokról. A társadalmi segítségre nagy szükség van, hiszen a technikai fejlődés még megoldatlan feladatok elé állítják a köz- igazgatás és az egészségügy szakembereit. Köztudott, hogy Csömör és Mogyoród környékén milyen gyakran gomolyog a gyógyszergyártás melléktermékeinek égetésekor felszálló mérges füst. A szabadban való égetés megszüntetését itt is éppúgy megígérték a gyógyszeripar vezetői, mint Vác térségében. A népfront megyei és helyi vezetői reménykednek, hogy minél előbb tesznek is már. Mint azt Fogd Mihálytól, a megyei népfrontbizottság munkatársától megtudtuk: a társadalmi aktívahálózat észrevételeit összegyűjtve és rendszerezve folyamatosan eljuttatják az illetékesekhez. A víz- és levegő- szennyezés mellett sok helyen megoldatlan a szemét elszállítása, a műanyag hulladék megsemmisítése. A népfront javasolta, hogy ahol kevés a pénz, több község fogjon ösz- sze. A falvakban egyébként őszi tisztasági versenyeket is rendeztek, s a bizottság, amelynek 32 tagja van, már a tavaszi környezetvédelmi vetélkedőket készíti elő. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága mellett a közelmúltban környezet- és természetvédelmi bizottság alakult A bizottság elnöke Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, titkára Rózsahegyiné Csapó Olga, a tanács környezetvédelmi titkára. A szakkérdésekkel két albizottság, a környezetvédelmi és a természetvédelmi szakemberek csoportja foglalkozik. Az új testület a jövő év január 21-ig készíti el az éves munkatsrvét, s 1981-ig a megye hosszú távú Környezetvédelmi tervét. A hatodik ötéves terv megyei programjában is lesz majd környezetvédelmi fejezet, amelyet szintén a testület tagjai vitatnak meg. Joguk és feladatuk, hogy a munkatervben beszámoltassák az -ipari szennyezést okozó üzemek vezetőit és az intézkedések megtételére határidőt szabjanak ki. K. T. I. E razmuszné, miközben végigvezet birodalmukon, röviden bemutatja a brigádot: — Tizenkét éve, 1967-ben alakultunk. Betanított munkásként kezdtük valaimeny- nyien, fizikai dolgozóként. Ma már a brigád fele anyagkiadóként, csoportvezetőként tevékenykedik. A gazdasági és a társadalmi munkában szerzett elismerésekeket szerényen elhallgatja, de a brigádnapló ezúttal beszédes: a Szakma Kiváló Brigádja címmel is rendelkeznek, közösen és egyénileg kapott kitüntetéseiknek se szeri, se száma. — Nem a kitüntetésért dolgozunk, bár az elismerés jól esik — kommentálja a napló bejegyzéseit a brigádvezető. — Az a lényeg, hogy a termelés jobban menjen, jó minőségű munkát adjunk tovább a megrendelőknek feldolgozásra. Ez pedig nyolc órán át tartó komoly figyelmet, s nem kis szakmai hozzáértést követel az öli múlásoktól. A festőben — az egyik legegészságtelenebb munkahely a gyárban — a gépek jobb kihasználása érdekében önként vállalták a három műszakot. A nagyteljesítményű automata csak a reggeli idején pihen. Műszakonként mintegy ötezer cipősarkat fest meg a kellő színre. S hogy ördöngös gyorsaságú munkáját hibátlanul is végezze, abban már a mellette álló asszonyoknak is szerepe van. Hatékony termelés, minőségi munka és takarékosság. Ez utóbbi is meghatározó szerepet játszott, amikor a brigád a kongresszusi munkaversenyben vállalását megtette. — A fröccsöntőből átkerülő sarkakon voltak felesleges műanyag szélek. Árra gondoltunk — magyarázza a brigádvezető és Szabó Jánosné csoportvezető is megerősíti szavait —, összegyűjtjük az egyébként hulladékba dobásra ítélt műanyagot, mégoedig fajtánként külön-külön. Zsákokba rakjuk, s így lehetséges újbóli feldolgozása. Eddig 167 ezer forintot takarítottunk meg ily módon a gyárnak. G. M. Sikeres évzárás eSöfff Síosáon Olcsóbb fej és marhahús Az év végi számvetés ideje, ha lassan is, de közeledik mind az ipari, mind a mező- gazdasági üzemekben. Kcsdon, a Lenin Termelőszövetkezetben például máris látják, sikerrel zárhatják az idei esztendőt. A szövetkezet vezetése alapvető feladatául már az öt évre szóló terveknél is a termelés fő irányának a meghatározását, a termelésszerkezet egyszerűsítését határozta meg. Mivel nem túl nagy szántóterülettel rendelkeznek, olyan ágazatok fejlesztését kellett szorgalmazniuk, ahol az egységnyi területen magas termelési érték állítható elő. Melyek ezek? Az állattenyésztés — ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztés —, valamint a gyümölcstermesztés megújítása, felfrissítése. Szívós munkával, folyamatosan sikerült az előrelépés. Az 1977-ig stagnáló tejtermelés már tavaly is 700 literrel M &yerm@kk®ssywfeéí Könyvtárat avattak nagykörösön Gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt okuk volt az ünneplésre tegnap délután Nagykőrösön. Ekkor tartották ugyanis a 11. Országos Gyermekkönyvhét Pest megyei megnyitóját, a nemzetközi gyermekév megyei záró rendezvényét. Méltó módon ünnepelték a helybeliek: felavatták a város új gyermekkönyvtárát, amely ezután nem a felnőttek bibliotékájának részeként működik. Az ünnepségen megjelent Tóthné Fiel Mariann, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Rozganyi Ernőné dr., a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója, ott voltak a helyi párt- és tanácsi szervek, társadalmi szervezetek vezetői, képviselői. Avató beszédet dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese mondott. (Az ünnepségről szóló részletes tudósításunk a 4. oldalon). nőtt tehenenként, idén pedig további 500 literrel nőtt a tejhozam. így, elérik a tehenen- kénti 3500 literes évi tejmeny- nyiséget, amennyit 1980-ra irányoztak el. Nemcsak a tejtermelés, a vágómarha-értékesítés is a számítottnak megfelelően alakult. A tavalyinál kétszer több állatot adtak el, a jövőre tervezettnél is 22 százalékkal többet. És, hogy sikerült-e megfelelően csökkenteniük a ráfordítási költségeket? Igen, a válasz a kérdésre. Tavaly ugyanis egy liter tej előállításához mintegy fél kilogramm, és egy kilogramm hús előállításához hat és fél kilogramm abrakot használtak fel, az idén pedig már csak 35 dekagramm, illetve öt kiló 30 dekagramm abrak kellett. A beruházásokat is ütemesen valósították meg, sőt terven felül korszerűsítették rádi tehenészeti telepüket. Már a jövő év tennivalói is körvonalazódtak: a marhahizlaló telep 400 férőhelyes bővítését tervezik, valamint egy új, 1000 férőhelyes juhhodály építését. És még egy előzetes az 1980-as elképzelésekből: ezer1 hízómarhát és 16 200 hektoliter tejet szeretnének értékesíteni. D. Gy. KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Thaiföld nemzeti ünnepe alkalmából Bhumibol Aduljadedzs királynak. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. aki részt vett a düsselc\>rfi magyar gazdasági és kulturális napok rendezvénysorozatán, tegnap hazaérkezett az NSZK- ból. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pest megye ors.zággyűlési képviselője, kedden délután előadást tartott Prágában, a Magyar Kulturális Központ székházában a népfront politikái és társadalmi tevékenységéről i Dr. Csicsay Iván avatóbeszédét mondja. Mellette (balról): Káló József, a városi pártbizottság titkára, Eozgonyi Ernőné dr.. Makai Katalin. Halmágyi Péter felvétele
