Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

knűégmó múzeum Tárt kapuval fogadja a vendégeket a ceglédi Kossuth Múzeum, naponta délelőtt 9— 17 óráig. A közönség az eme­leti termekben a Ceglédi év­századok című állandó, város­történeti kiállítást láthatja, a földszinti termekben pedig Benedek Péter parasztfestő képeiben gyönyörködhetnek. A téli szünidő napjaiban bizo­nyára a diákok is felkeresik a múzeumot. Év végi orvosi ügyelet A ceglédi körzeti orvosi rendelőkben szombaton, de­cember 23-én teljes munka­rend lesz, működik a szak- rendelés is. December 30-án, 31-én és január 1-én a köz­ponti ügyelet teljesít csak ■.zolgálatot, nappal és éjsza­ra. Az ügyeletét a 12—200-as .elefonszámon lehet felhívni. Ki nyer ma? A ceglédi Kossuth éttereim­ből január 4-én, pénteken relyszínd közvetítést ad a Kossuth Rádió, a Ki nyer ma? című, tízperces játék és muzsika műsorban, amely a déli hírek után hangzik' el. A, jelentkezőket délre várják. Á * r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS ES CÉG XXIII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1979. DECEMBER 29., SZOMBAT Megduplázott forintok Utcát, járdát, átereszt építettek Tevékeny tanácstagi csoportok A városi tanács 1979 elején költségvetéséből 900 ezer fo­rintot a tanácstagi csoportok rendelkezésére bocsátott. A pénz felhasználásakor az volt a kikötés, hogy az egyes kör­zetek a részükre juttatott ösz- szegből vásárolt építőanyagok értékét megsokszorozzák a la­kosság társadalmi munkájával. November végéig a rendel­kezésre álló forintok többsé­gét felhasználták. Ha valame­ÜüBiepronió garázdák Krimibe illő a kép. Az ál­dozat tehetetlenül áll közé­pen, motorosak ra.jcsúroznak körülötte, megfélemlítő, fe­nyegető zajjal, azután ledön­ti!^ megtiporják, elinalnak. Tévedés ne essék, nem a te­levízióban látott Piedone, a zsaru című film egyik epizód­ját idézem, hanem azt a hírt próbálom szemléletessé tenni, amelyet karácsony után Al- bertirsáról kaptunk. Az óriás, az áldozat ez esetben nem «mbar, hanem az a tíz méter magas fenyő, amely a nagy­község ezernél több kisiskolá­sának közös, szabadtári fenyő­ünnepén díszlett. Felállítását, Helyszínre szállítását lázas ké­szülődés és sok társadalmi munka előzte meg. A gyer­mekév bensőséges záróesemé­nye volt Albert'.rsán az idei fenyőünnep. Népes néző- és segítő közönsége volt a fenyő lel állításának, rögzítésének. Az ünnep emlékezetesen szép volt. Sokan szerették' volna, ha napokon át ott díszük a pompás fenyő, de másnap es­tére kelve garázda fickók át­vágták a rögzítő drótokat, le­döntöttek a fát, színes lámpái, díszei az enyészeté lettek. Albertirsán az áruház előtt új karácsonyfát állítottak fel. Szépsége nem vetekszik a másikéval, igaz.. De a szerete­ted a megbecsülést, az örömöt hirdeti. Lehet, hogy a körü­lötte sétálgatok közt ott van­nak azok is, akik a másikat lerombolták. Sunyin lesik az emberek, a gyerekek arcát és önmagukkal roppant elégedet­tek: „ez jó hecc, jó buli volt”. Erőfitogtafó garázdák. Arc­talanok, névtelenek. Emberte­lenek. Tettükre senki nem mondja, hogy „szép volt, fiúk”. A szolnoki rádió műsora ® December 31-től január 6-ig Hétfő, 17.00: összeszedtük magunkat. Rendhagyó króm­ra. 17.30: Szilveszteri vidám­ságok. ’18.30: Műsorzárás. Kedd, 9.00: Üjévi köszöntő. 9.10: Strauss-polikák. 9.15: Éb­resztő. Délelőtti magazin. 10.00: Hópelyhek. Zenei összeállítás. 10.30: Műsorzárás. Szerda, 7.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazinműsor. 18.00: Alföldi krónika. A tegnap slágereiből énekel Paul Anna. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes; Csütörtök, 17.C0: Hírek. 17.05: Hétikö'zben. 18.00: Alföldé kró­nika. Beaéparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Titmusrodeó. 18.00: Alföldi rcmika. A nóta- és népdal- ‘ ed velőknek Máiké Jolán és leményi Sándor énekel. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 9.00: Hétvégi ka­leidoszkóp. (A tartalomból: Hírek. Ma, tegnap, holnap. Lapszemle. Közveíítőlkocsink jelentkezik. Ellenpólus. Prog­ramajánlat a hét végére. Jö­vő heti műsorainkból.) 9.30: Két dal — egy előadó. Az Eruption együttes énekel. 9.35: Sport. 9.45: Opsrettalbum. i 10.00: A rajztábla mellett. • 10.15: Ritmikus percek. 10.26— i 10.30: Hírösszefoglaló, iap- és j műsorelőzetes. ] Vasárnap, 9.00: Lapszemle. • 9.05: Nyugdíjasak magaz.n,a. j (A tartalomból: Régi mester- I ságek. Egy veterán portréja. I Korhoz illő öltözetek. A | nagypapa és az unoka.) 10.00: I Műsorzárás. I Az adások mindennap a 222 j méteres középhullámon hang­zanak el. Januárié! bírni! az adásidő Az új év első naojáin — az eddig, szokásos 17 óra helyett — már reggel 9-kor felhangzik a szolnoki rádió szignálja. Et­től kezdve mindem szombaton, vasárnap és munkaszüneti na­pon 9 órakor kezdődik az adás a 222 méteres középhullámon, mely a hét utolsó naoján más­fél órás, vasárnap és ünnep­napokon pedig egyórás lesz. A labdarúgó bajnoksági idényben — csak úgy, mini1 eddig — a sportkedvelők igényének ele­get téve, este hat órától (a nyár derekán fél héttől) harminc- perces sportinformációs mű­sorral bővül az adás. Hétfőtől péntekig a kezdési és befeje­zési idő vá'tozatlan lesz 1933- ban is. Tehált 17.00—13 30-’g hallható a 222 méteres közép- h-ii’iiv'.a sugárzott műsor. A műsorrend megváltozását legfőképpen az indokolja, hogy a szolnoki rádiósak is igye­keznek a megváltozott hallga­tói szokásokhoz, a hallgatók szabad szombati, vasárnapi „ráérő” idejéhez igazodni. Ugyancsak emellett szól az a körülmény is, hogy vasárnap — s ezen belül is délelőtt— a vételi viszonyok jobbak a ko­ra estinél; az Alföld jelentős részén zavarmentesen fogható a szolnoki adó „kisujjnyira” a Petőfi skála jelzése mellett. S mindehhez még annyit, hogy a reggeli „ébresztő” mű­sorok igyekeznek majd megte­remteni a munkaszüneti dél­előtt ök kellemes alaphanguia- tát; bővan szolgálnak hírekkel, információkkal, helyszíni köz­vetítésekkel, hét végi program- cián latte1 és természetesen sok jó zenével. lyifc körzetben az előirányzott munka elmaradt, átcsoportosí­tották a pénzt. Minden elismerést megérde­melnek az 1-es számú tanács­tagi csoportbeliek, a társadal­mi és tömegszervezeti vezetők, aktívák, a lakosság. A rendel­kezésükre álló százezer forin­tot a Csolnak utca kiépítésére ajánlották fel. Az ott élők jelentős társadalmi mun­kával és számottevő anya­giakkal járultak hozzá az ötszáz méter hosszú, négy méter széles makadámút elkészítéséhez. A munka értéke nyolcszázezer forint. Jó volna, ha példájuk nyomán más tanácstagi cso­portok is kedvet kapnának az útépítés ilyen módszeréhez, ezzel is gyorsítva a város út­hálózatának rendbehozását. A második tanácstagi, csoport a rendelkezésükre álló járda­lapokból és kockakövekből át­járót készített a Szőlő és a Magyar utca kereszteződésé­ben. A Sövény utca és Széche­nyi út sarkánál az élelmiszer- bolt előtt térburkolat könnyíti a közlekedést, társadalmi ösz- szeíogással. Az anyagot már a helyszínre szállították. A Me­ző utca lakói leraktak kétszáz­ötven darab betonátereszt. A hármas tanácstagi csoportnál járdát építettek a Kossuth Fe­renc utca 40. számú háztömb körül, _ ^ parkírozót alakítottak ki, és fűmaggal vetettek be egy jókora területet. A 4-es tanácstagi csoport a Molnár közben, a Sáfrány ut­cába, a Zsák és Csengeri utcá­ba összesen 4500 járdalapot kapott. A Géza, Fegyver, Thö­köly, Fátyol és Sajtó utcában — a jobb vízelvezetést segíten­dő — ötvenegy dudát helyez­tek el az árkokban a lakosok. A műszaki osztály gondosko­dott a Kinizsi utca legyalulta- tásáról. Az 5-ös tanácstagi cso­port területén öt utcában hét­ezer járdalapot helyeztek el. Hetvenkét betoncsövet kapott a Kossuth Lajos, Nádor utca és az pjvárosszél. Elkészült a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán a vízelvezető árok két­száz méter hosszúságban, az, Üjvárosszél egyik oldalán százméteres szakaszon rendez­ték a vízelvezetést. A 6-os csoportban járdalap­hoz jutott a Bajcsy-Zsilinszky út. a Bajza utca, továbbá a Déli és Mizsei út találkozásá­nál az iskola előtti térség. A Fecske utca'lakói betoncsöve­ket fektettek. A Csokonai utcába kiszál­lították a sárrázó építésé- , hez szükséges köveket. A Bczerédi és Zrínyi utcában legyalulták a földutak Az eddig elért eredmények városszerte biztatóak, dicsérve a szervező, összefogó készséget és az önzetlen társadalmi munkát. Ezen felbuzdulva, re­mélhetőleg jövőre, a tanácsta­gi beszámolókon hozzászólók mind többen úgy kérnek majd kisebb-nagyobb fejlesztési pénzösszeget, hogy társadalmi munkát is felajánlanak mellé. K. D. Megalakult a nyugdíjasok klubja Akik üres- vagy szabad óráikat kellemesen, hasznosan szeretnék eltölteni Cegléd- bercelen, azoknak a művelő­dési ház klubjai, szakkörei, művészeti csoportjai kínálnak erre lehetőséget. Több évtize­des múlttal dicsekedhet az énekkar, a hagyományőrző táncegyüttes. Náluk fiatalabb, de szintén igen tevékeny a kismama klub, az ifjúsági klub és a fotóklub is. össze­tartanak a kertbarátok, a nap­közisek. A napokban tartotta alakuló ülését a nyugdíjasok klubja. Épp időszerű volt ez, hiszen a község lakóinak egyötöde nyugdíjas. Munkában elfáradt, de még ma is tevékeny em­berekről van szó. Törődtek egymással, segítették egymást az egy községben élők. Közös volt a munka, és együtt szó­rakoztak a ritka ünnepeken. Amíg dolgozni Pestre jártak, majd itthon is elvégezték a ház körüli munkát, nem volt idejük az idő, az évek múlá­sát gondolkodni. A nyugdíja­zás könnyebbséget és egyben űrt hozott az életükbe. Ezt szeretné tartalommal megtöl­teni a művelődési ház. Ter­vekkel, ötletekkel felszerelve nyitotta meg az alakuló ülést Gimesi János igazgató. A szervezők között meg kell említeni kát igen lelkes nyugdíjast: Tábori Antalt, a szakmaközi szervezet elnökét és Treillnger Jánost, a Vas­utas Nyugdíjas Szakszervezet kéoviselőjét. Az alakuló ülés 70 résztvevője lelke­sen, örömmel fogadta a terveket és elkéozeléseket. Sok hasznos kérdés és javaslat hangzott el máris. Ami biztos: rendszeres orvosi és jogi tanácsot adnak a klub tagjainak. „Hová fordul­jak?" címszó alatt a jogi se­gélyt kiterjesztik az eg.ész fa­lura. A nyugdíjasokkal meg­ismertetik a többi klub és csoport tevékenységét, a köz­ségi könyvtárat is meglátogat­ják. Állandóan rendelkezésük­re áll egy rexasztal, színes tv, rádió, magnetofon, lemezjájt- szó, sakkfelszerelés. A tervek szerint hetente egyszer tartar nak foglalkozást. S. E. Kalács, ostya, tortalap Teljesítették pótvállalásaikat Fehér, félbarna és krump­liskenyérből, rozslángosból és rozscipóból évente 145 ezer mázsát, péksüteményből 45 millió darabot készít és szál­lít — közvetlenül az élelmi­szerüzletekbe —, a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat ti­zenöt termelőegysége. Az üze­mek ellátási területe a ceglé­di és a nagykátal járás, Ceg­léd és Nagykőrös városa. A hagyományos pékárukon kívül a vállalat profiljába tartozik még az évi 1600 má­zsa ostyalap, a 4000 darab tortakarika és a 14 ezer da­rab képviselőfánk nagyüzemi gyártása éppúgy, mint a 140 vagon zsemle- és kenyérmor­zsa csomagolása — a hagyo­mányos cukrászig ári termékek •és finompékáruk mellett. Az ünnepekre diós-mákos beigliből 45, finomfonottka- lácsból 38, kelt, töltött kalács­ból 6 mázsát készítettek. Sze­zonális — és keresett — ter­mék a szilveszteri félkilós zsemlevekni: ebből az átlagos napi szükséglet ötszörösét, 24 ezer darabot sütöttek óávbú- csúztatóra. (A szilveszteri máj szolás közben ugyan ki gondolna a sütőipar dolgozói­ra? Pedig a szendvicsnekva- ló a Dél-Pest megyei — 'és természetesen a ceglédi — pé­kek, szállítók, s az ünnepek előestéjén, illetve karácsony másnapján is dolgozó szak­munkások jóvoltából kerülhe­tett csak az asztalunkra.) A vállalat egyébként 1979- es termelésiérták-tervét vár­hatóan túlteljesíti: a kenyér­termelés (ás -fogyasztás) emelkedése révén. Egészében véve százhúszmillió forintra számítanak. Mindezt 525 teljes munka­idős dolgozóval érte el a vál­lalat. Mint Andó Antal igaz­gató elmondotta, a szakma­szerető nyugdíjasok munka- vállalása némileg enyhíti a létszámgondokat, de azért még legalább 50 dolgozót tudnának foglalkoztatni — az eddiginél is zökkenőmentesebb termelés •érdekében. Nagy gondot fordított a vállalat ■ arra is, hogy az új gazdasági szabályozók és ter­mészetesen a fogyasztói igé­nyek messzemenő figyelembe vételével kidolgozzák az 1980- as tervjavaslatokat. A cél az elkövetkezendők­ben elsősorban a minőség fo­kozása — az eddig Ä jól be­vált termékeiknél. A tervek megvalósításában főként a törzsgárdatagokra és az össz- dolgozó létszám 67 százalékát kitevő szocialista brigádokra számítanak. Biztató jel, s egyben ígéret is a jövőre nézve: december első felére a brigádok már nemcsak- saját, rendes évi, hanem a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának közelgő évfordulója tiszteleté­re tett pótvállalásaikat is tel­jesítették. V. I. Ezerszínű Magyarország Jól ismerik a szülőföldet Vetélkedő a könyvtárban A legutóbbi tanácsülés egyik beszámolója — mint arról már hírt adtunk — a város közművelődési helyze­tével foglalkozva, elismeréssel szólt a városi gyermekkönyv­tár sokszínű ismeretterjesztő összejöveteleiről, a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló ér­dekes programjairól. A közelmúltban a ceglédi Várkonyi István általános is­kola úttörői versengtek a könyvtárban az Ezerszínű Ma­gyarország címmel hirdetett vetélkedőn. A sokféle ismeret megszerzésére alkalmat adó játékot Erős Hajnallca könyv­táros vezette. A gyerekek szá­mot adtak földrajzi, termé­szettudományi és gazdasági is­mereteikről, volt alkalmuk bi­zonyítani: eligazodnak a ha­zánkat ábrázoló térképen. Ki­derült, hogy városainkról is sokat tudnak, s ezekhez jeles irodalmi műveket, neves mű­emlékeket kapcsolnak. Az élővilág, a növényzet és az állatok ismeretének épp úgy szerepe volt az érdekesen összeállított vetélkedő téma­köreiben, mint a néprajznak, a mesehallgatásnak, a diave­títésnek, egy képzeletbeli fő­városi kirándulás mozzanatai­nak. A jól felkészült gyerekek csapatai közül az iskola V. a osztályának Olimpia őrse lett az első. Jutalmuk négynapos túra a Bükkben. Gyorsítja a hivatali munkát Készülnek az adóbevallások A ceglédi városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályán, az adóügyi csoport szekrényeiben rengeteg hiva­tali akta — adóív — sorako­zik. A lakosság szereti, ha a hivatali ügy gyorsan intéző­dik. Mint az osztályon el­Saválló permetezőruhák Kilenc és fél ezer kétrészes saválló védőruha és több mint négyezer parmetező-overall készült a negyedik negyedévben a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet ceglédi részle­gében. A képen: csomagolják és minőségét ellenőrzik a kész ruháknak. Apáti-Tóth Sándor felvétele mondták, ez csak akkor sike­rülhet, ha az érdekeltek meg­értik és teljesítik kötelezett­ségüket. Az 1980-ra megálla- pítandót házadókkal most fog­lalkoznak. Jelezték: az infor­mációs irodában beszerezhető nyomtatványon bevallást kell tenni azokról a lakásokról, üdülő és más célra használt épületekről (raktárról, garázs­ról, üzlet-, illetve műhelyhe­lyiségről), amelyeket részben vagy egészben év közben vet­tek használatba. Jelezni kell azt is a nyomtatványon, hogy történt-e változás a tulajdo­nos, a haszonélvező, vagy a bérlő személyében az év fo­lyamán, változott-e a bárjöve­delem, a házadót illetően több, vagy kevesebb lett-e az adókötelés helyiségek száma, a központi vízhálózatból be- köttettsk-e vízvezetéket a ház udvarára, vagy magába az épületbe? Azokat a változá­sokat is jelezni kell, amelyek az előző években bekövetkez­tek ugyan, de az adóíven mr nincsen nyomuk. A késedel­met legkésőbb 1980. január 15-ig pótolni kell. A házadóval kapcsolatos be­vallásokat a tanácsháza eme­leti, 31. számú szobájában kell mielőbb leadni és felvi­lágosítást is ott kannak az ér­deklődők. A bevallás mellé e' kell vinni az 1979-e- adóívef valamint a szükséges, egyéb okmányokat, az adásvételi szerződést, ajándékozási szer­ződést, vagy hagyatéki vé? zást. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom