Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-LA-CEGLÉDI jápás ÉS XXIII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1979. DECEMBER 28., PÉNTEK Disznóior — futószalagon A belföldi igényekhez igazodnak Negyven féle húskészítmény Ottjártamkor éppen szalon- nás-bőrös sertéshúst készítet­tek a PENOMAH ceglédi üze­mében — belföldi fogyasztás­ra. A vállalat Ifa-termoszko- csijával szállítja a friss húst a Pest megyei hentesüzletek­be. Ám addig, amíg a házi­asszonyok bevásárlószatyrába kerülhet a csülöknek vagy a kocsonyának való, meglehető­sen hosszú az út. A sertések­nek legalábbis. A vágóvonalon Ä disznókat először is Ze- fürösztik, két okból: hogy megtisztítsák az állatokat, s hogy testük könnyebben ve­zethesse az elektromos ára­mot. A hajtó egyenként engedi be a jószágokat a vaskorlá­tokból képezett zsákutcába. Itt Oláh Tibor az, aki meg­könnyíti a pocák halálát: a kábítófogóval, 110 Voltos fe­szültségű és 0,2 Amper erős­ségű áramot bocsát beléjük. Ekkor enyhén sokkos állapot­ba került a sertés, s oldalt, a csapóajtón kihemperedik egy vastálcára. Oláh János, a bilincselő, hosszú láncot fűz a jobb hát­só lábra, aztán működésbe lép a magaspálya, s a sertés fejjel lefelé lógva elindul. El, a négyszer kétméteres, rácsos fedelű vasbeton téglány, a sertés utolsó állomása felé. Ezen a napon Varga László a szúró. Egyetlen bökés a nyaki ütőérbe. — A vért felfogjuk a rács alatti tartályban — mondja Varga László. — Az álla ti fe­hérjei eldolgozó-üzembe szál­lítják, ahol aztán vérlisztet, kiváló takarmányt készítenek belőle. A kábítástól a vágóhelyág nem több az út harminc má­sodpercnél. A munka bonyo­lultabb része azonban csak ezután következik. A magas­pályáról leemelik, majd alá­merítik a hatalmas, 100—110 kilós testeket a forrázó me­dencébe. Egyszerre öt-hat ál­latot fogad be a hatvannégy "okos vízzel teli, hatalmas be­tonteknő. A sertés szőrzete itt, ezen az állomáson marad, ? amit netán magával vinne, ízt a kolompolók hivatottak eltávolítani a bőrről, egy kúp alakú, éles szélű szerszámmal. — Ami még ezután is rajta marad, az erősebb szálú szőrt, a borotválók szedik le róla — mondja Zelei Béla, miközben ebesen húzza-tolja a kolom- aot az egyre tisztuló bőrfelü­leten. Feszített tempó A borotválókat nem is za­varom. hiszen feszített a tem­pó, s jól oda kell figyelniük, ha nem akarnak hibázni. Az újból felfüggesztett állatok, amint a borotválók útjukra engedik hatalmas lendületet kapnak, s a bontóhoz kerül­nek. Innen már két,- illetve három részben utaznak to­vább: külön futószalagon a belsőségek és a magaspályán az immáron hosszában ketté­vágott sertések, azaz a félser­tések. — Hetvenöt kilő, ha nem több ez a fűrész — mondja egy szusszanásnyi szünetben Újvári Balázs hasító. — Igaz, ellensúlyozva van, de akkor is ... Oldalirányban is elég mozgatni. Üjvári Balázs nanonta 450 —480 sertést szel ketté a bo­hémét motoros fűrésszel. Ha exportra termel, ugyanennyit — de kézibárddal. így kíván­ják a megrendelők. Tény, hogy lábkapcsolóval működ­tethető, ügyes kis lift, a hasí­tóállvány segíti a munkáját, no de naponta ötszázszor fel­le liftezni? Fűrésszel vagy bárddal a kézben nem gye­rekjáték. Három szigorú állatorvos ellenőrzi az üzemben a sertés­hús minőségét, a húsvizsgálók által vett minták nyomán. Ök nem a vállalalt emberei: a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium húsipari ellenőrző szolgálatának az al­kalmazottjai. Egyikük, Várkonyi Lajosnc, az állatok rekeszizmából csip­pent ki egy-egy darabkát. Pontosabban: naponta ötszáz fémtálcára rakja, s az állat húsmintát vesz, beszámozott füleire is ráírja, tintaceruzá­val ugyanazokat az azonosítá­si számokat. — Krichminella-mmt&t ve­szek — mondja Várkonyiná. — Ha netán fertőzásgyanús sertést találnánk, akkor ala­pos vizsgálatnak vetnék alá az összes többit, s a beteg egye- deket kiemelnék. De ilyen eset még nem volt. Bár prémium járna azért — tizephéf év alatt egyetlenegy, emberre ve­szélyes parazitát sem találtam a disznókon. Ezután sem igen lelhetek, hiszen ez a fertőzés inkább a hegyvidéki sertések­re jellemző. Sokféle termék Mennyi idő telhetett el a kábítástól a mintavételig? Legfeljebb öt perc. „Valami­vel” kevesebb idő alatt ala­kul itt át a disznó — minta házi ölésnél. S itt nem egy, hanem percenként egy sertést vágnak, és dolgoznak fel — naponta kétszer nyolc órában. Harmincegyen tevékenyked­nek egy-egy műszakban a vá­góvonal mellett. Nagy részük Varga Lászlóhoz és Újvári Ba­lázshoz hasonlóan — vizsgá­zott húsipari szalcmunlcás. Nem jönnek zavarba, ha akár naponta más-más mun­kafázishoz irányítják őket. S akkor sem, ha netán szarvas- marha, vagy ló került a vá­góvonalra. A Hungarocamion hatal­mas hűtőkocsijai másnapon­ként, harmadnaponként ka­nyarodnak ki az üzem kapu­ján — előhűtött, illetve fa­gyasztott tőkehússal teli. A Közel-Kelet, Olaszország és Görögország felé veszik út­jukat. Egy kis anatómia A ceglédiek nemcsak tőke­húst állítanak elő, hanem na­ponta mintegy 180—220 má­zsa húskészítményt is gyárta­nak. Mégpedig 35—40 félét, szigorú receptúrák szerint, s mindig a belföldi igényekhez igazodva. A hazai fogyasztók azonban, főként akik velőre vagy máj­ra fenik a fogukat, nem min­dig értik meg, hogy a ter­mékek mennyiségi arányát eleve meghatározza az állat anatómiái felépítése. Vagyis addig, amíg a tudományos ku­tatók meg nem oldják a kér­dést — minden marad a régi­ben. Azaz: a sertésnek to­vábbra is csak egy mája, négy csülke, egy feje — és két füle lesz. Ami — ha a szilveszteri ko­csonyára gondolunk — elég baj nekünk. Vörös István Vendégségben Törteién Jegyzettel, tollal, kérdéssel Megismertek egy községet A törteli Déryné Művelődé­si Házba látogattak a TIT Jó­zsef Attila Szabadegyetem diáksajtó kollégiumának hall­gatói. — Mi adta az ötletet, hogy a csoport Törteire utaz­zon? — A kérdésre Udvari Gá­bor újságíró, a tanfolyam ve­zetője válaszolt — Ezt a kollégiumot orszá­gos szinten szerveztük, de az utazás nehézségei miatt főként fővárosiak jelentkeztek. A 199 felvételiző közül 60-an irat­kozhattak be a kurzusra. Szá­mukra élmény a vidéki uta­zás, főleg ha sok-sok informá­ciószerzésre nyílik lehetőség. E területi, gyakorlati foglalkozás megszervezéséhez a művelődé­si otthon igazgatójától és a tanfolyam egyik törteli részt­vevőjétől kértünk és kaptunk segítséget. Tanya és emelet A színházteremben félszáz érdeklődő fiatal jegyzetfüzeté­ben telnek a sorok. Diákok, ta­nárok, fotóriporterek, az MTI és a rádió munkatársai, diák­lapok leendő szerkesztői jegy­zetelnek. Törtei életéről Fodor Imre CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladók 2—5 hl boros- hordók príma állapot­ban, kádak, prés. da­ráló, mérleg, nagy- nlzsa. Érdeklődni -hét: Cegléd I. kér. Aroád utca 14 a. ______ Kü lön bejáratú búto­rozott szoba, konyha használattal kiadó. Cegléd, Besnyő utca 11. sz. 3 éves kisfiú mellé gondozónőt keresek éjjelre és nappalra Is. Cím: Cegléd XI. kér. Ugyer, Örkényi út 81)1. szám. IX. dűlő, _______ Sü rgősen vennék kis családi házat a város belterületén 120 000 Ft készpénzig. Cím: Eo- dóczki János. Törtei, Besnyő dűlő 40. szám. Eladó Közép úton 600 négyszögöl telek és egy Audló rádió­magnó. Érdeklődni lehet: Cegléd, Budai út 7. szám. Fa- és műanyag re­dőny készítését, 1avl- tását vállalom. Sík Viktor. Cegléd. Túzok köz 11/a. szám. A ceglédi általános iskolák úttörőcsapatai textilgyűjtő ak­ciót hirdettek meg egymás között. A felhívásnak a pajtások jő része eleget tett, így több mázsa hulladéktextilt szállíthattak a város MÉH-telépére. Felvételünk a 4. számú általános is­kolában készült. Ifj. Fekete József felvételei Elsején elmarad Vásárnaptár A városi tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztálya ér­tesíti az érdekelteket, hogy a január elsejei országos állat­vásár elmarad. Cegléden ja­nuár 13-án lesz országos ál­lat- és kirakodóvásár. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, hétfőn és kedden, dél­után: A dunai hajós (magyar film). Este: Az első kísértés (spanyol film). Hétfőn dél­előtt: Hahó, öcsi! (magyar film). A kamaramoziban: Fe­kete Péter (csehszlovák film­szatíra). A mesemoziban: A szállást kérő róka (mesesoro­zat). Abony, hétfőn és kedden: Gyilkos a tetőn (svéd bűn­ügyi film). A művészmoziban: Az éjszaka (olasz film). A me­semoziban: Terülj, terülj asz­talkám (magyar játékfilm). Albertirsa, hétfőn: A vágy ti­tokzatos tárgya (francia film). Kedden: A veréb ts madár (magyar film). Ceglédbercel, hétfőn és kedden: Félénk va­gyok, de hódítani akarok! (francia filmvígjáték). Törtei, hétfőn és kedden: Az utolsó valeer (amariikiai ülni). Vendégváró hangversenyek Tél végén, tavasz elején még három előadása lesz annak az abonyi hangversenysorozat­nak, amelyet — bérleti elő­adásként — az Országos Fil­harmónia és a Dél-Pest me­gyei Áfész közös rendezésé­ben a nagyközségi zeneiskola hangversenytermében tarta­nak. Februárban Varsányi László zongoraestje követke­zik, márciusban Gyarmati Ve­ra hegedű-, Fábián Márta cimbalom- és Sztankovics Bé' la gitárművészt várják, ápri­lisban a Takács vonósnégyes lép pódiumra, amelynek tag­jai Takács Gábor, Schranz Károly, Ormai Gábor, Fejér András. Zongorán Némethy Attila működik közre. Mókák, népszokások Óévbúcsúztató A szilveszteri játékokról, szokásokról esik szó az al- bertirsai gyermekkönyvtár klubfoglalkozásán, december 29-én, szombaton. A szünidő- ző gyerekek számára kellemes és hasznos elfoglaltság lesz. A könyvtárosok könyvek, képek segítségével teszik színessé az eseményt. tanácselnök tájékoztatta a hall­gatókat. A település gazdasá­gi. társadalmi fejlődését ösz- szehasonlításokkal érzékeltet­te. Elmondta: tíz évvel ez­előtt 2, most 48, emeletes há­zat tartanak nyilván. Az öt­ezer lakosú községhez 389 ta­nyai épület tartozik, öt év­vel ezelőtt 470 család lakott még külterületen. A szöcske példája A falu egészségügyi ellátott­sága igen jó. Évek óta gond vi­szont, hogy — különösen nyá­ron — nincs elegendő ivóvi­zük a községbelieknek. A ter­vekről szólva a tanácselnök említette, hogy tavasszal 50 személyes óvoda építését kez­dik meg. Befejezésre vár az ABC bevásárlóközpont építése, a VI. ötéves tervben talán fut­ja tornateremre is. Ez utóbbi érdekében „Egy napot a köz­ségért!’’ jelszóval társadalmi munkaakciót szerveztek. A Dózsa Tsz eredményeiről Fazelcas Sándortól, a közös gazdaság elnökétől kaptak ér­dekes ismertetőt a fiatalok. Megtudhatták, hogy 500 ló, húsz szarvasmarha volt a tsz állatállománya a tagosításkor. Az akkori félmilliós közös va­gyon hatszázszorosára növe­kedett. Nem véletlenül lett kiváló a tsz. Tehenészetük 4300 liter tejet ad tehenenként, 6 és- fél kiló gyapjút juhonként a juhászat — ez majdnem kétszerese az országos átlag­nak. A búza 51, a kukorica 64 mázsát adott hektáronként. Egyedülálló vállalkozásuk a nyugatnémet SÁR VAN A cég­gel és a BIOGAL Gyógyszer- gyárral kötött szerződés. Esze­rint évente 4500 tonna speciá­lis sertéstápot állítanak elő. A sikerek titkát kutatva feltétle­nül említeni kell a talcarékos- ságot és az ésszerű kihaszná­lást. Az elnök szavaival: azok­ról a területekről sem szabad megfeledkezniük, ahol úgy­mond, a szöcskék is koldusnak érzik magukat. Tízszer is kiváló Baranyai János, a művelődé­si ház fiatalokat meghazud- tolóan aktív, hetvenéves igaz­gatója a kulturális életről szólt. A művelődési ház ma már nemcsak különféle TIT, ŐRI és színházi előadásoknak, szakköröknek ad otthont, ha­nem egyre több sportrendez­vény színhelye. 1979-ben 17 féle kiscsoportos foglalkozást szerveztek. 300 állandó részt­vevővel. Áz általános iskolá­val jó az együttműködés. Ezt példázza, hogy a szakköri munkába egyre több gyereket tudnak bevonni. A könyvtárral, mely 16 ezer kötetes és 1200 olvasója van, szintén jó a kapcsolat. Ked­veltek a közös szervezésű író—olvasó találkozók, politi­kai fórumok. A cigányklub egyre inkább betölti hivatását, az ifjúsági klub eddig tíz al­kalommal nyerte el a kiváló címet, háromszor az aranyko­szorús jelvényt is. A közel­jövő feladata lesz, hogy meg­szervezzék a nyugdíjasok klub­ját. örvendetes, hogy a nemré­giben megszűnt két tanyai is­kola továbbra is a közműve­lődést szolgálja: a hidasiban tanyai klub működik, a bes- nyőiben honismereti gyűjte­ményt helyeznek el. A sajtótájékoztató további részében a fiatalok kérdeztek, majd a helybeli diszkósok szó­rakoztatták a vendégeket, akik nem titkolták, érdemes volt ellátogatniuk Törteire. Amit hallottak, megjegyeztek, az majd írásaikban kamatozik. Gy. M. Téli napforduló Fagyöngy, termőág, fenyő Brunswick Teréz javasolta A város különböző pontjain bőséges volt a készlet fenyő­ből, ki-ki ízlése és zsebe sze­rint választhatott. A fák ára 24—40 forintba került az idén méterenként. Kisebb mennyi­ségben gyökeres csemetéket is árulnak. Téli napforduló. Az ünnep neve és tartalma sokat vál­tozott ezredévnyi idő alatt. A karácsonyi fenyőfaállítás a tudásfának a szimbóluma, ere­detileg életfa volt Elzászban. Csak a XV—XVI. században kezdenek fenyőt, főleg jege­nyefenyőt díszíteni a stras- bourgiak, mégpedig almával, dióval, gömbökkel, szerpen­tinekkel, a tudásfa gyümöl­csét és a kígyót jelképezve. Az 1810-es években már min­den német városban ismer­ték. Az angolok fagyöngy­csokrát, a spanyolok magyal­fáját, a magyarok Katalin- ágát és Borbála-csokrát, to­vábbá a délszláv tuskóégetést a fenyőfaállítás jórészt feled­tette. Hazánk egyes tájain ter­mőágat helyeztek az ablak­ba karácsony táján, arnejy dí­szes mogyoróág, szilvagally, cseresznyecsokor, bojtorján- kóró vagy hársvessző volt. • Hogy a fenyőfadíszítés mi­lyen rövid múltra tekint visz­sza, jelzi például az is, hogy az 1848-as szabadságharc ide­jén még csak a régi Sopron vármegyében, egyes vasi fal­vakban ismerték a karácsony­fát. Legelőbb Brunswick Te­réz javasolta a fenyő állítását és díszítését 1824-ben. Gyorsan elterjedt a fenyőfa- állítás szokása hazánkban, a szomszédos népek is hamar megkedvelték, csak a medi­terrán emberek idegenkednek tőle. Görögországban a környe­zetvédők akadályozzák meg a fenyőfairtást: Homérosz föld­je megmaradt a régebbi, ter- mőágas díszítés mellett... Ilyenkor sok ezer fácskát, lucot, jegenyefenyőt, erdei és feketefenyőt, esetleg borókát vágnak ki az erdészetekben. A sűrűn telepített fiatal fák ritkítása elősegíti a megmara­dó egyedek gyorsabb fejlődé­sét. Ügy tetszik, végleg eltűnt a magyar nép hitvilágából a termőágállítás, s helyét a fe­nyőfa foglalta el. Ajándékot raktak a termőág alá Is: a kincs szavunk eredetileg ter- möágat jelentett. Mint e sza­vunk eredeti jelentése, úgy tűnt el a termőág is, örökre magába zárva titkát. Surányi Dezső Szombat délután Asztalitenisz WK mérkőzés A VVK III. fordulójában a mérkőzéseket december 19-én kellett lejátszani. A ceglédiek ellenfelük, a nyugat-berlini Hertha BSC kérésére hozzá­járultak, hogy a legjobb nyolc közé jutásért sorra kerülő ösz- szecsapást december 29-én játsszák le. A sportszerűség ezt diktálta, pedig a felkészü­lést némileg megnehezítette a későbbi játék: az ez évi ver­senyidény december 16-án be­fejeződött, ennek ellenére já­tékban kellett maradni, mi több, lehetőleg csúcsformát elérni. Emellett a pihenésre jutó idő is jelentősen lerövi­dült. Valószínűleg a Bánlaki, Né­meth, Péter hármas lép asz­talhoz. s reméljük, játékukkal az utóbbi évek jelentős ceg­lédi csapatsikerét érik el: bejutnak a legjobb nyolc co- zé. Színvonalas mérkőzésre van kilátás, biztosíték erre a Hertha BSC játékereje, s legjobbjuk, a már NSZK-vá- logatottat Is megjárt Janes jelenléte is. . Az összecsapás a Vasutas Teleki utcai kultúrházában, ma, szombaton délután öt órakor kezdődik. V Felhívásra, textilgyűjtés

Next

/
Oldalképek
Tartalom