Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

Százhúsz kilogramm hús a nylonzsákban Számonkérés és ellenőrzés A társadalmi tulajdon védelme a húsiparnál A kapunál a portás szúrós szemekkel mér végig. — Hová-hová? — Az igazgatóhoz. — Honnan keresi? Megmondom, ám ezzel az _ Jenőrzésnek nincs vége. A ->rtás — kötelességét teljesíti — tovább kérdez: — Várják magát? — Igen. — No, akkor egy kis türel­met kérek. Azonnal megbeszé­lő. a titkársággal — mondja, becsukja a fülke vastag ./egablakát. így nem hallom, -üt mond a telefonba, de né- .any másodpere után megka­pom az engedélyt: mehetek. Szigorú rendszer Amíg az udvaron baktatok, .-g'y régebbi emlékem jut az izembe. Ugyanitt történt ta- .an egy évvel ezelőtt. A portán /arakoztam akkor is bebocsá- ásra, de nem egyedül: egy Jősebb nő toporgott mellettem Jegesen. Aztán gondolt egyet, ./edugta a fejét a portásfülke ablakán, s valamit suttogva nondott. Nem hallottam, mit, .e ami ezután történt, nem .agy kétséget a beszélgetés ártalmát illetőleg. Az idős >ortás ugyanis meglehetősen rangosán válaszolt: — Mit gondol maga?! A ’.yár a Csáki szalmája? Csak ágy el lehet lopni, ami a vál- alaté? S pontosan maga, aki ívek óta itt dolgozik nálunk? Maga akar lopni?... Hantos Lajos, a Pest—Nóg- ~ád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat váci gyárá­nak igazgatója, amikor el­mondom a történetet, helyes- .ően bólint: — Rendészetek nagyon szi­gorúak. Erélyes fellépésük sok ’-etben eleve visszatartó erő. Kyárunkban négyszázan dol­goznak, s évente mintegy 200 égyelmi vizsgálatot folyta­tunk le, többnyire a társadal­mi tulajdon megkárosítása, munkahelyi italozás, valamint ittasan való munkára jelent­kezés miatt. Általában a fele- ’ősségre vontak fele lép ki, önként, vagy elküldjük. Elképedésemet látva az igazgató gyorsan hozzáteszi: — No, azért nem olyan rossz a helyzet. A legtöbb baj ta­pasztalataink szerint a jövő- menő emberekkel van. Sok se- 'ítséget kapunk viszont törzs- árdatagjainktól és a párt- •zervezet tagjaitól, akik példa­mutatásukkal, aktív közremű- ödésükkel támogatják erőfe- Títéseinket. A tagkönyvcsere 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 óta például egyetlen párttag ellen sem kellett gazdasági fegyelmit kezdeményezni... Ami a kocsiban marad Hantos Lajos elmondta azt is, hogy a szállítói és a kocsi­kísérői munkakör betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szüksé­ges. Ennek ellenére többen kaptak közülük fegyelmit. Mert a szigorú ellenőrzés el­lenére is megesik, hogy a több mázsás szállítmány esetleg öt kilóval több a kelleténél, s ezt a mérlegelés nem mutatja ki. j Meg aztán hivatalosan léte­zik egy úgynevezett szétméré- si káló, ami a teljes súly 0,5 százalékát jelenti. Számoljunk csak! Száz kilogramm húsnál ez fél kiló, de harminc mázsá­nál már tizenöt kiló! S nem is kell a szállítóknak nagyon ügyeskedniük, hogy a fuvar végeztével ez a mennyiség a kocsiban maradjon. Mert a boltvezetők egy része — a jobb . áruellátás reményében — szemethuny néhány deka­gramm hiánya felett. Az igazgató példákat említ. Most zajlik egy bírósági tár­gyalás, amelynek két vádlottja a gyár csontozó műhelyében dolgozott. Már régen figyelték őket, mert többször gyanúsan viselkedtek, s amikor az egyik este egy nylonzsákban 120 ki­logramm húst loptak át a ke­rítésen, a rendőrség már várta őket. Az ítélet: hat hónap bör­tön, próbaidőre felfüggeszt­ve. * A két fiatalembert fegyel­mivel azonnal elbocsátották, de felelősségre vonják az el­lenőrzést elmulasztó gazdasá­gi vezetőt is. Felelősségrevonás — Az a baj, még mindig előfordul: inkább elfordítják a fejüket a munkások, ha a má­sik éppen egy darab húst ka- nyarít le — mondja az igaz­gató. — Bár egyre erősödik az emberekben a közösségi érzés, a társadalmi tulajdon védel­mének igénye, néhányan pasz- szív magatartásukkal segítik a tolvajokat. Becsléseink szerint évente mintegy 60—70 ezer forint értékű áru eltulajdoní­tását akadályozzuk meg, ám ennél jóval többet visznek ki tudtunk nélkül. Nagy változá­sokat remélünk az új eszten­dőben: eddig ugyanis a fe­gyelmivel elbocsátott dolgozó új munkahelyén majdhogy­nem tiszta lappal indult, ám január 1-től mindenki viszi magával viselt dolgait. Üj munkahelyén ugyanúgy érvé­nyes a mi büntetésünk, mint­ha ott szabták volna ki. Korunk műveltségének alapjai Az V. forduló megfejtése 1. Közvetlen fórumai: ter­melési tanácskozás, párt- és zakszervezeti értekezlet. — közvetett fórumai: — képvi- eleti alapon — küldötteken, zakszervezeti bizalmikon l:e- .észtül. 2. 1957. Róma. Tagállamok: Franciaország, NSZK, Olasz- >rszág és Benelux államok Hollandia, Belgium, Luxem­burg). 3. Abigél, Püspöki palota. Konstantin tér. 4. Barabás Miklós és Lotz Károly festőművészek; Bara- )ás Bittó Istvánná (portré). _iOtz: Fürdő után című képe. 5. Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya. 6. 1895. Tragor Ignác. 7. Nagymaros, 1982—85 Nagymaros—gabcsikovói víz­lépcső. 8. Megoldás: z = 5; y =3; x = 2; 5—3 = 2; 2+5 = 3+3+1; 2+3 = 5+5—5. 9. Wm = 2250 mkp. 10. Fotoszintézis. A növés nyék zöld színtestecskéi (üzemegységei a klorofil mo­lekulák — ma már mestersé­gesen is felépítik), melyek gyűrűs átmérője másfél r.iil- limikron. Színszűrő hatásúak, és az úgynevezett fotonok hozzák gerjesztett állapotba. Terméke a foszforglicerinsav. szénhidrát, cukor és kemé­nyítő. 11. Lokátorelv: a keresősu­gár kibocsátása és visszatéré­se között eltelt időből a meg­célzott tárgy távolsága kiszá­mítható. A denevérek mérik így a távolságot. Hallótávol­ságuk fajtáik szerint 2—7 m. így élnek ködben a fecskék és az énekes madarak is, vala­mint a fogascetek, játékos és palackorrú delfinek is. 12. Hajós Alfréd, úszás, 100- as és 1200 m-es hosszon nyert olimpiai bajnokságot. ■A­Az utolsó forduló megfejté­sének közlésével lezárult a Korunk műveltségének alap­jai vetélkedő első fordulója. Tizenöt szocialista brigád és egy egyéni vetélkedő Boross Zsigmond küldte el rendsze­resen megfejtéseit, oldotta meg kisebb-nagyobb zökke­nőkkel az öt forduló felada­tait. A legkitartóbbak a DCM, a Forte és az MHD brigád­jai voltak, közülük kerülnek ki a döntő résztvevői is. A kiírásnak megfelelően a közepesnél jobb eredményt elért brigádok kerülhetnek a második fordulóba, így a Forte Clara Zetkin és Mo­dul, a DCM Jószerencsét, Ha­tékonyság, Lővcy Sándor, Ki­lián György és Kun Béla, va­lamint a Hajógyár Pattantyús A. Géza nevet viselő szocia­lista brigádja. Boross Zsig­mond könyvjutalomban része­sül. A döntőt januárban tartják, melynek pontos idejéről levél­ben értesítik a résztvevő bri­gádokat. A helyzet további javításá­ra nagy erőfeszítéseket tesz­nek a gyárban. Tervezik pél­dául, hogy a differenciáit bé­rezés alkalmazásával meg­szüntetik a munkaerő-vándor­lást. Emellett szigorúan szá­mon kérik a jövőben a közép­vezetőktől beosztottaik csele­kedeteit is. Szeretnék elérni, hogy a gazdasági fegyelmit a szocialista brigádokban közös­ségi felelősségrevonás is kö­vesse ! A húsiparnál a statisztika szerint évről évre csökken a társadalmi tulajdon megkáro­sítóinak száma, de az ellopott áru értéke változatlan. Furucz Zoltán Az autóklub hírei A Magyar Autóklub váci szervezete a jövőben minden második pénteken hírekben számol be több mint kétezer tagjának a szervezet életéről lapunk hasábjain. Január 7-én a vezetőség tart ülést, melyen megvitatják, hogy milyen új szolgáltatásokat nyújtanak tag­jaiknak a jövőben. 8-án este 6 órakor a Madách Imre Mű­velődési Központban taggyű­lésen ismertetik az 1980-ra szóló munkatervet és beszá­molnak az országos küldött- gyűlés eseményeiről. £ A PEST MEGYE bH ÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VAROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1979. DECEMBER 28., PÉNTEK Siketek Tanintézete Befejeződött a külső tatarozás Áprilisban kezdődik a rekonstrukció Vác főterén található a Si­kere Tanintézete, a város egyik legrégebbi és legérdeke­sebb épülettömbje. Eredetileg két kis középkori épületből állt, amelyben a törökök ki­űzése után a püspöki lakást helyezték el. 1731-ben tűzvész pusztította, újjáépítették. 1741- ben kialakul az U-alakú dí­szes épületcsoport, amely ké­sőbb a Nemes Ifjak Kollégiu­ma lesz. 1777-ben az angol kisasszonyok kapják meg, 1783-tól katonai célokat szol­gál, 1 /96-ban pedig az udva­ri részét lakóházakká alakít­ják át. Az épület történetében 1802­Gyöngyös után Vácott Népművészeti kiállítás nyílt Néhány hónappal ezelőtt a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa, a Kulturális Minisztérium és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség pályázatot írt ki a szövet­kezeti dolgozók számára. Hím­zésekkel, szőttesekkel, fafara­gásokkal és népi gyermekjáté­kokkal lehetett nevezni, hogy azután a legjobb alkotásokat bemutassák Gyöngyösön, a II. országos szövetkezeti nép- művészeti kiállítás keretében. A Vác és Vidéke ÁFÉSZ is támogatta a felhívást. A te­rületéhez tartozó 10 községből és városból összesen 56 kézi­munkát és 30 fafaragást gyűj­töttek össze. Ebből — a váci Vak Bottyán Múzeum igazga­tójának javaslatára — körül­belül 60 százalékot elvittek Gyöngyösre. 35 darab ott ma­radt, három pedig kiállításra került. Idős Ferenci Ferenc rádi fafaragó két munkája. (A falu kovácsa és Az utolsó rend című szobra) oklevelet is kapott s bemutatták Major János püspökhatvani fafaragó munkáját, a kenderfeldolgo­záshoz szükséges eszközök ki­csinyített mását. E hét derekán a Vác és Vi­déke ÁFÉSZ Erzsébet utcai székházának kultúrtermében Furák János elnökigazgató nyitotta meg a váci és kör­nyékbeli népművészek alkotá­sait bemutató kiállítást. Ez a tárlat is meggyőzte az érdek­lődőket, hogy az ÁFÉSZ-ek népművészeti szakköreiben eredményes munka folyik. Fontos szerepet vállalnak a népi kultúra hagyományainak megőrzésében, ápolásában és közkinccsé tételében. Bemutatták Dinka Jánosné .sződi asszony helyi népvise­letbe öltöztetett babáját, amely szintén eljutott a gyön­gyösi kiállításra. Galgagyörk, Ácsa, Püspökhatvan, Csővár, Rád, Kösd, Szód, Sződliget, Felsőgöd, Alsógöd, Vácrátót és Vác népművészetet szerető dolgozóinak munkái is ott so­rakoztak a teremben. Furák János elmondta, hogy Vácott is működik egy kézi­munkaszakkör a művelő­dési központban, soraikban ÁFÉSZ-tagok is vannak, s ők már szakember vezetésével dolgoznak. Már kezdik elis­merni a sződi motívumokat, a sződi hímzést, de a színes Galga menti munkák (Csővár, Ácsa, Püspökhatvan, Galga­györk) tudományos feldolgo­zása még várat magára. A megnyitón jutalmat nyúj­tottak át Tóth Györgynének, a kézimunkaszakkör lelkes ve­zetőjének és két népművész ok evelet kapott. Itt említjük meg, hogy a Vác és Vidéke ÁFÉSZ jól si­került nyugdíjastalálkozót rendezett a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, ahol 128 régi nyugdíjast és tíz idén nyugdíjba vonult dolgozót kö­szöntöttek, s megajándékoz­tak vásárlási utalvánnyal. Helitz József, a betontelep dolgozója 25 éves jubileumi jutalmat kapott. Furák János adott tájékoz­tatást az ÁFÉSZ munkájá­ról, eredményeiről, terveiről, majd fővárosi vendégművé­szek műsorának tapsoltak a résztvevők. Papp Rezső ben új korszak kezdődik; itt helyezik el az első magyar Siketnéma Intézetet. Pár év múlva megépül a mai utcai bejárat és a kapualj. Külön­leges lépc3Őháza, dongabolto- zatú helyiségei vonzzák a mű­emlékek kedvelőit. Növelik a létesítmény értékét az 1951— 52-ben feltárt középkori ré­szek is. A könyörtelen idő azonban nyomokat hagyott az öreg épületen. A statisztikai vizs­gálatok és egyéb felmérések arra figyelmeztettek: szükség van a teljes rekonstrukcióra, mert csak így élhetnek, ta­nulhatnak biztonságosan a» siket gyermekek a helyiségek­ben, és csak a minden rész­letre kiterjedő felújítás ment­heti meg a város egyik legré­gebbi házát a következő évti­zedek számára. A megyei és a városi ta­nács jelentős anyagi támoga­tásával kerülhet sor a közel 30 millió forintos munkára. Gere Géza igazgató tájékozta­tása szerint — a korszerűsítés fontos lépéseként — vezeté­kes gázt kapott az intézet, központi fűtés melegíti a ter­meket, biztosítja a tisztálko­dáshoz, a mosoda működésé­hez szükséges állandó meleg­vizet. Jelenleg 247-en élnek és ta­nulnak az intézetben, amely­nek külső tatarozása a közel­múltban elkészült. Így a fő­téri homlokzati rész összhang­ban vaun a többi, műemlék­épülettel. Egyidejűleg tetsze tős külsőt kapott az Eötvo. utcára néző épület is. A rekonstrukció tervei ké­szen vannak. Az építőkké, összhangban az első ütem munkálatait 1980 áprilisában kezdik. Az intézeti épület északi szárnyán dolgoznak s ennek az ütemnek a befeje­zését 1981 augusztusára terve­zik. Utána folytatják tovább a munkát, a többi épületrész teljes korszerűsítéséig. Nemcsak az épület korsze­rűsödik, a tanítás is az új is­kolai reform alapján kezdő­dött szeptemberben. Megfele­lő helyiséget, felszerelést biz­tosítottak hozzá. Ugyanakkor az egyéni foglalkozások heti óraszámát négyről 15-re nö­velték, ami nagyban elősegí­ti a beszédkészség fejleszté­sét. Papp Rezső Kiemelkedő termés Alagon A közös gazdaságokban el­készítették az első számvetése­ket a hamarosan véget érő gaz­dasági évről. A váci járásban jó volt a kukoricatermés, lé­nyegesen több termett, mint tavaly, hektáronkénti 49,2 má­zsás átlagtermést takarítottak be a szövetkezetek. Kiemelke­dik az Alagi Állami Gazdaság, ahol 61 mázsát törtek le hek­táronként a kukoricatáblákról. Vigyázat, majomkenyériák! Amatőrök váci vendégszereplése Amatőrök, vagy dilettán­sok? Kérdéses hogyan reagál­nak egy .ilyen kérdés halla­tán azok, akiket közelebbről érint a dolog. A tapasztalat arra enged következtetni, hogy a jobbik esetben a megkérJe- zettek egyértelműen kijelen­tik: egyik titulust sem vállal­juk. Baj lehet-e ebből? Baj­ról korai volna beszélni, ha­csak az nem számít annak, amikor egy közösség, legyen tánccsoport, énekkar vagy színjátszó csoport, hosszabb együttlét, közös munka után is azon morfondírozik: rájuk nézve melyik igaz? ★ geszélgetésünk kezdetén er­ről folyt a vita a MOM Sza- kas'.ts Árpád Művelődési Köz­pont és a Budapesti Tanító­képző Főiskola PANOPTI­KUM nevű csoportjának szín­játszóival, akik tavaly, 1978- ban mutatkoztak be először Vácott. Ezt követte sikeres szereplésük az idei vácrátóti humorfesztiválon, ahol egy XVIII. századbeli iskoladrá­mát mutattak be. Legújabb ötleteik, elképze­léseik megvalósítására vállal­kozva a nyáron Zebegényben kis színjátszótábort szervez­tek, s most az ott megtanult, azóta alaposan kimunkált színpadi játékok bemutatásá­ra készülve, a budapesti pre­mier után újra Vác város vendégei lesznek, januárban. Tallózva az eddig játszott, s a közeljövőben előadásra szánt színdarabjaik címei kö­zött sok mindenről tudomást szerezhet az érdeklődő. Egye­bek között arról, hogy a mű­faj úgymond divatos, újra fel­fedezett és felkapott darabjai alkotják a repertoárt. Ez per­sze, nem minősítés, hiszen mi­kor ne lett volna népszerű a diákteátrum, va.gy a népi színjátszás. Márpedig ez a munkásfiatalokból és diákok­ból álló társulat elsősorban ennek a két múltbeli hagya­téknak megőrzésére és felele­venítésére törekszik. ★ A társulat művészeti veze­tője, Hont Iván főiskolai ta­nársegéd, akitől megtudtuk, hogy koncepciójuk két irá­nyú: kísérletező, s ezzel együtt politikus és aktivizáló is. Az előadásra kiszemelt da­raboknál fontos szempont a szatirikus, illetve humoros hangvétel. Ezt példázza a nemrég bemutatott kora kö­zépkori francia bohózat, a „Pathelin Péter prókátor” és Örkény egyperces novelláiból a „Haláltánc négy tételben” cím­mel összeállított kísérleti já­ték is. Az iskola pedig azt kéri: olyan darabokat válasz- szanak, melyek filozófiai, ese­tenként logika vagy más órá­kon is bemutathatók. Így ke­rülhetett sor Robert Escarpit Nyílt levél Istenhez című mű­vének előadására, amely a fi­lozófia órák vitatémája lett. Hasonló szempontok szerint esett a választás Robert Sceckley Keserves egyenletek című fantasztikus novellájá­nak feldolgozására, melynek már címe is elárulja milyen órák kedvenc témája lehetett. ★ A kiválasztásnak imént em­lített módja, nem csak azért előnyös, mert a színjátszók többsége kezdő, hanem, mer ezek a művek önmagukban is hálásak. És merthogy „siker-, élmény nélkül nincs színját­szás” vallja a művészeti ve­zető, ezért kell mindig képes­ségeikhez és lehetőságekhe- márt műsorsorozatot összeál­lítani. S ez valóban nem egy­szerű dolog, főként egy ama­tőr társulat számára. Kíváncsian várjuk, hogy si­kerül az elképzeléseket meg­valósítani a „Kis herceg” dra- matizációjával, melyet a kö­zeljövőben Vigyázat majom- kenyérfák! címmel mutatnak be városunkban is. Németh Péter Marasztaló december Madarak a tundravidékröt Hazánkban ritkán megjele­nő madarak tartózkodnak a Csongrád megyei vadvizeken. A Fehér-tói természetvédelmi területen a magas észak la­kói, a tundravidéken fészkelő kis bukók vendégeskednek. Hazájukat a vizek befagyá­sakor hagyják el és keresik fel a jégmentes tavakat. Az apró halakkal, rovarokkal és növényekkel is táplálkozó ma­darak jól érzik magukat a dél­alföldi vadvizeken a decem­beri enyheségben. Ugyancsak ritkaságszámba megy a varjú nagyságú batla a Fehérrtón. Ezek a hajlott csőrű gázlómadarak csak a nyári időszakban szoktak né­ha megjelenni a Dél-Alföldön. s ilyenkor már rendszerint Afrika trópusi tájain vagy déli részein telelnek. Minden bizonnyal az év­szakhoz képest meleg, szint: tavaszias időjárás marasztalj' őket mindaddig, amíg a leha­lászott tavak bőséges élelme kínálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom