Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

Műszaki Intézet Állandó muszerkiáSlifás A MÉM Műszaki Intézet­ben számos olyan műszert fejlesztettek ki az elmúlt •években, amelyek közül több, a gyakorlat próbáit is kiáll­ta, s ma máir fontos tartozé­ka egy-egy nagy értékű gép­nek. Ilyen például a vetőgé­pek munkáját ellenőrző mo­nitor, a kombájn szemveszte- ségjelzője, a traktarkerekek csúszását jelző műszer, s a termény nedvességét ellenőrző berendezésük. Ezekből, s tu­catnyi új műszerből állandó kiállítást rendezett be az in­tézet méréstechnikai főosztá­lya, amely bejelentkezés alaoján az érdeklődő szak­emberekkel megismerteti eze­ket az eszközöket. Elégtelen munkavédelem A kisiparosok döntő többsé­ge igen fontos tevékenységet folytat, ném mindegy azon­ban, milyen körülmények kö­zött dolgoznak Betartják-e például a munka- és tűzvé­delmi előírásokat. Mint erről a KIOSZ gödöllői csoportjá­nak legutóbbi taggyűlésén is szó esett, viszonylag sok há­zilag barkácsolt gépet használ­na^ amelyeknek, akárcsak -a tűzoltókészülékeknek az idő­szakos vizsgálata nem törté­nik meg.-------x-------­Jó l működik a sertéste­nyésztők klubja Veresegyhá­zon. A háztáji gazdaságokban átlagosan 3—5 anyakocát tar­tanak. Az idén eddig ezerki- lencszáz hízót adtak át az Ál­latforgalmi Vállalatnak. — Az én színházam című mű­sorával Bárdy György Szerepel a Pódium sorozat 2. előadá­sán, december 4-én, kedden es­te hét órakor, az agrártudo­mányi egyetem színháztermé­ben. — Mintegy 800 ezer forin­tot fizettek .be októberben a túrái takarékszövetkezet ikla- cií kirendeltségén a takarékos- sági akcióban. Sokan helyez­tek el legalább 5 ezer fo­rintot, s így részt vehettek a takarékossági világnapon tar­tott jutalomsorsoláson. Az ik- Jadiak közül huszonkilencen vehettek át kisebb-nagyobb ajándéktárgyat. A főnyere­mény is Ikladra került, egy karcagi fekete falitál. — Űjakkal gyarapodott az ükladi Galga-partd Termelőszö­vetkezet zöldborsó termesztő gépparkja. A négy honsócsép­lőhöz két nagy áteresztő ké­pességű etetőt vásároltak, amelyeket jövőre állíthatnak munkába. Az új etetőgépek tucatnyi embert kímélnek meg •a nehéz fizikai munkától. VI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1979. DECEMBER 2., VASÁRNAP Számvetés előtt 1 tudatformálás megbízható tükre Egy-egy közösség közérze­tét, hangulatát, gondolkodás- módját, állásfoglalásait szám­talan tényező befolyásolja. A sokakat érintő döntések meg­ítélésében az iskolázottságnak, tájékozottságnak, politikai képzettségnek döntő szerepe van. Ebből kiindulva tartja tevékenysége jelentős terüle­tének a párt az oktatást, az agitációt, a propagandát. Évről évre sok ezren vesz­nek részt párttagok és pár- tonkívüliiek járásunkban és a városban különböző szintű tanfolyamokon, szemináriumo­kon. Milyen eredményeket ér­tünk el ezen a területen, mik a jellemző vonások, erről be­szélgettünk Dicső Eleonórával, a járási és Herczeg Sándorral, a városi pártbizottság pro­paganda- és művelődési osz­tályának Vezetőjével. Kísérletiből általános Dicső Eleonóra mindenek­előtt hangsúlyozta, a XI. kongresszus szellemében árra törekedtek, hogy ne divatos dolgokról 'beszéljenek a tö- megpoUtikai tanfolyamokon, hanem a politikai szükséglet­nek megfelelő, a gazdasági, társadalmi életben soron le­vő legfontosabb kérdésekről tárgyaljanak, a fontos jelensé- ge&Ä,J,tudatpsiJsak. A' lassan vegéhez közeledő ötéves sza­kaszban gazdasági kérdések álltak az érdeklődés közép­pontjában, s a velük szorosan összefüggő mindennapos gya­korlat Valamelyest csökkent járá­sunkban a marxista—leninista egyetemre járók száma, de örvendetesen javult a fizikai dolgozók aránya, megközelítik a létszám hetven százalékát. A ciklus elején kísérleti jelleg­gel kezdték el a kétéves marxista középiskolát, amely azóta általános gyakorlattá vált. Ezekben az osztályok­ban még nagyobb a kétkeziek aránya, meghaladja a nyolc­van százalékot. Kutatások — közösen Kölcsönös előnyökért Az állami gazdaságok egy része ma már jelentős felada­tokat vállal az egész mező- gazdaságot érintő nagyobb kutatási programok megvaló­sításában. Százhuszonnégy ál­lami gazdaság és mezőgazda- sági kombinát közül száz fog­lalkozik' különböző színvona­lon kutatással, üzemi kísérlet­tel vagy vizsgálattal. A gazdaságok és a kutató intézmények közötti együtt­működés leggyakoribb formá­ja a rövid, illetve hosszú távú szerződéses viszony, amely rögzíti a megbízó és megbí­zott • jogait, kötelezettségeit, valamint az anyagi elszámolás módját. Mindinkább a kölcsö­nös anyagi érdekeltség vezérli az elméleti kutatók és a gyakorlati gazdák közös mun­káját. Az Állattenyésztési Ku­tató Intézet hét állami gazda­sággal működik együtt, pon­tosan meghatározták, hogy melyik gazdaság milyen rész­letkérdésekkel foglalkozik, megállapodtak abban is, hogy milyen módszerekkel értéke­lik a teljesítményeket. Ily módon a kapott eredményt széles körűen felhasználhatják, a tudományos munkának ugyanis közös vezetője van, ami a széles körű gyakorlati adaptálást teszi lehetővé. Több növénytermesztési ku­tatóintézet is kialakított közös anyagi érdekeltséggel jól mű­ködő, nagy hasznot hozó kö­zös tevékenységet állami gaz­daságokkal. leszt'ik tudásukat, hogy a mindennapok gyakorlatában felmerülő kérdésekre" választ adjanak. De ez még nem min­den. A párt politikájának képviselőiként egy-egy hatá­rozat mellett érvelniük is kell, a közösségi feladatokra moz­gósítani. Nos, az elméleti tu­dás, párosulva sok-sok tapasz­talattal, amelyeket részben az információkból merítenek, ki­tűnő érvanyagként szolgál. Hol a többi? A hatást, eredményességet Herczeg Sándor egy másik ol­dalról világította meg. A párt- és tömegpolitikai okta­tásban részt vevők az utóbbi esztendőkben szemmel lát­hatóan aktívabbakká váltak. Nem csupán a foglalkozáso­kon, hanem a munkahelyeken, üzemi fórumokon is. Föl­tehetően szerepe van ebben annak is, hogy a tanfolyamo­kon, szemináriumokon egyre szélesebb körű tájékoztatást kapnak a hallgatók, egyebek között időszerű városi, me­gyei kérdésekről, feladatokról is. A város üzemeiből, intéz­ményeiből a dolgozók körül­belül ötven százaléka jár tö­megpolitikai oktatásra. A baj az, hogy évről évre csaknem ugyanazok. Kérdés, vajon a többiek miért nem, s meg in­kább, hogyan lehetne őket is bevonni. Ez már lényegében az új ötéves periódus felada­ta lesz, ami csupán egy a sok közül, hiszen az oktatás­ban, továbbképzésben sincs megállás. Napról napra ve­lődnek fel új kérdések, fej­lődik az elmélet is, a tanulás sem érhet véget soha. K. P. | Különösen szép eredménye- * két értek el a pártoktatásban és a tömegpoldtikai oktatás­ban az ikladd Ipari Műszer­gyárban. Az üzemben a kö­zépszintű gazdasági irányítók és a pártvezetőséigi tagok ki­lencven százaléka rendelkezik a kívánt politikai végzettség­gel. Összhang és egység Felkészültebbek a propa­gandisták. Képzettségük gya­rapodásával együtt jár tekin­télyük növekedése. Az alap- szervezetek jelentős részében meghívják őket a vezetőségi ülésekre, ahol első kézből tá­jékozódhatnak a helyi idősze­rű feladatokról. Információi­kat jól hasznosítják a tanfo­lyamokon, szemináriumokon. De az alapszervezetek vezetői is kamatoztatják azokat a tapasztalatokat, amelyeket a propagandistáktól szereznek. Mérni nehéz a párt- és tö- megpoliti'kai oktatás, az agi­táció, propaganda tényleges hatását. A munkához való viszony, a közéleti fórumo­kon, valamint a tanfolyamo­kon kifejtett vélemény azon­ban megbízható tükör. Álljon itt egy egyszerű, de csattanós példa. Az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezetben a tag­gyűlésen ígyn fogalmaztak: a legjobb takarékosság 'a min­dennapi jó minőségű munka, ilyet kell végezpi állandóan. A városi pártszervezetek a három részterület, az agitáció, az információ és a pártokta­tás összhangját és egységét tartották a legfontosabbnak ezekben az években. Ha még nem is mindenütt és min­denki, de a túlnyomó többség nemcsak hangoztatja, hogy nem szabad egy-egy területet reszortfeladatnak tartani, ha­nem ennek szellemében is dolgozik. Sematikusan egy három­szöggel ábrázolta az összefüg­géseket és kölcsönhatásokat Herczeg Sándor. A három csúcs egy-egy részterület he­lye. Kezdjük az információ­val. A munka- vagy lakó­helyről beérkező értesülések jól felhasználhatók a tanfo­lyamokon, szemináriumokon. Akár egyszeri példaként, akár az elmélet gyakorlati ta­nulságainak levonására. A másik csúcs az agitáció. A pártoktatásban (harmadik csúcs) részt vevők azért fej­Novemberben teljesítették November végére teljesítették idei éves tervüket a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet konfekcióüzemének dolgozói. Az év végéig még mintegy hatszáz gyermekfelöltőt, 250 férfi télika- báitot és 150 begombolható bélést varrnak. A kép előterében; Zsigri Mária Textima gyorsvarrógépen férfi télikabátot készít. Barcza Zsolt felvétele Petőfi szakközépiskola Üzemi körülmények között Nem újdonság, az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában évek óta szerves része a gya­korlati oktatásnak a bérmun­ka. A jól felszerelt műhelyek­ben a szakoktatók irányításá­val a diákok idejük egy ré­szében igazi munkadarabokat gyártanak. Dolgoztak már az aszódi Ferromechanikai Szö­vetkezetnek, a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalatnak, s legtöbbet az ikladi Ipari Mű­szergyárnak. Eddig jobbára egyszerűbb, nagyobb szériájú alkatrészeket készítettek, bár akadt köztük kombinált műszerészsatu is, s most azt tervezik, hogy inkább kisebb sorozatban, de nagyobb szaktudást igénylő szerszá­mokat gyártanak majd. Cser László, az. iskola igaz­gatója elmondta, hogy a ter­mékekért kapott pénz 30 szá­zalékát központi alapba kell befizetniük, húsz százalékát a tanulók, tízet pedig az okta­tók és a személyzet tisztelet- díjára fordíthatnak. A mara­dék negyven százalék az is­kola fejlesztési alapját gazda­gítja, s ez nem csekélység. Legutóbb például az ebből eredő 40 ezer forintból ren­dezték be a mechanikai mű­szerészműhelyt. De ez csak az ■egyik haszon: — Az oktatás, a nevelés is sokat nyer — értékeli a fi­gyelemre méltó rendszert Cser László —, hiszen tanulóink üzemszerű körülmények kö­zött’4 ismerkednek meg a szakmai fogásokkal, egyben látják munkájuk eredményét is. Az aszódi szakközépiskola híre a megye határain túlra is eljutott már. Legutóbb a gépészeti típusú szakközépis­kolák szakoktatói látogattak négy megyéből ide, hogy meg­ismerkedjenek az intézmény munkájával. Hogy érdemes volt eljönniük, s volt ' mit megismerniük, azt bizonyítja az is, hogy azóta a hasonló is­kolákból csoportok érkeznek szakmai látogatásra. Az is az elismerés része, hogy a tavasszal Ászodon ren­dezik majd a híradástechnikai szakközépiskolák szakmai-ta­nulmányi versenyének orszá-. gos vetélkedőjét. Ezen persze a helybeliek nem indulnak, hiszen a versenykiírás értel­mében. semleges helyszínen mérik össze tudásukat a csapatok. Nemrégen a folyosókon ed­dig kihasználatlan faliszekré­nyeket újították fel, a diákok és a tanárok társadalmi mun­kában fémkereteket készítet­tek, világítást szereltek az új­jávarázsolt . kiállítóvitrinekbe, mert az lett belőlük; itt mu­tatják be a három oktatott szakma, a mechanikai műsze­rész, a géplakatos és az esz­tergályos mesterség kisebb szerszámait. S helyet kapnak a tárlókban természetesen a diákok munkái is. G. Z. SPORT - SPOILT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Kézilabda Mixerkocsivaí hozzák a betont TA Ellentmondásos szereplés végén Több játékos távozik Stetter betonszivattyúval készítik a Szabadság téri lakó­telepen épülő 44 lakásos lakóépület fogadószintjét a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A képen: a mixer­szállító járművekkel menet közben kevert betont öntik a be- tonszivattyúba. Barcza Zsolt felvétele Sok éves gyakorlat, hogy a bajnokság, illetve egy-egy sze­zon végén értékelő értekezlet­re ülnek össze Gödöllőn az SC kézilabdázói. Az eredmény nam mindig pozitív és nem mindig hangzanak el dicsérő szavak a szakosztályról. Ezzel most is így voltak, amikor Markó Gábor szakosztályve­zető, edző foglalta össze az esztendő eseményeit és érté­kelte a sportág munkáját. Bőven akadt nehézség az idén is. A felnőttek csapata eléggé, megtépázott, hiszen voltak sérültek, betegek, ka­tonai szolgálatra bevonultak. A fegyelem sem volt teljes, többen megfeledkeztek önma­gukról és vétettek a sporter­kölcs ellen. A szakosztály 30 tagot számlál, öt játékos a szezonzáróra bejelentette távo­zását. Elmegy az együttestől Szabó Miklós, a csapat ez évi gól­királya, Tóth Gábor, Kontra György, Székely Lajos és Bar­na István. A felnőtt csapat tavasszal tudta tartani a ki­tűzött célt, de őszre a 3—6. hely helyett a 8-on végeztek. Ebben sok tényező játszott közre. Például voltak, akik el­maradtak nemcsak az edzé­sekről, de a mérkőzésekről is megf eledkeztek ... Baj volt a hozzáállással, i volt, aki munkahelyi elfog­laltság, másokat családi okok akadályoztak. A problémák erőnléti nehézségeket is ma­gukkal hoztak. Ennek ellené­re a csapat a kapott 609 gól­ra 587-tel válaszolt. Dicsére­tet érdemelnek á kapusok: Balogh László, Tóth Lajos és Kolessza Antal, ök védtek minden védhetőt. A fiatalok lelkesen, sport­szerűen helytálltak, a szakosz­tályvezetés a jövőben is szá­mít rájuk. Bizonyos, hogy tavasszal Cserven József, Kecskés István, Krieger Ró­bert és Pintér Tamás a fel­nőtt csapatba kerül. A jövő évi tervek és célok között szerepel, hogy a csapat 7—9. hely egyikén .végezzen. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy 1980-ban igen erős mezőnyben kell küzdeni. A csoportban szerepel majd a Váci Fonó és a Nagykőrösi Kinizsi, a Budakalász. A csapat edzője továbbra Is Szabó István, a népszerű Patyi. A 30 tagú keret lehe­tőséget ad arra, hogy megfe­lelő csapatokat állítsanak ösz- sze. Az elmúlt bajnoki sze­zonban a felnőtteknél Szabó Miklós és Sasvári László 24—24 alkalommal, Szlifka Pál, Bede Tibor 22—22 alka­lommal játszott. Kiemelkedő játékáért di­cséretet érdemelt Szabó Mik­lós, Bede Tibor, Sasvári László, Kolesza Antal, Hor­váth László, Székely Lajos, Balogh László és Szlifka Pál. Az ifjúságiak közül is többen rászolgáltak a dicséretre, hi­szen Balogh Tamás és Ter- jánszki János 24—24, Kecskés István 23, Krieger Róbert 22, Fibecz József, Gál László, Pintér Tamás 21—21, Cserven József 19, Hegyi József 18 al­kalommal lépett pályára és küzdött becsülettel az egyesü­let színeiben. Ha a teljesít­ményeket nézzük, akkor Szatmári Attila, Baloglh Ta­más, Cserven József, Krieger Róbert, Gál László, Kecskés István, Fibecz József, Ter- jánszki János és Hegyi József követik egymást A nehézségek dacára so­kakban él a vágy az eredmé­nyesebb szereplésre A meg­maradók igen komolyan ve­szik az edzéseket, és a mér­kőzéseken is megállják helyü­ket. Ami -a szakosztály működé­séhez szükséges, edző, felsze­relés, utaztatás- és egyéb fel­tételek, azt a sportkör, biz­tosítja. Sajnos a létesítmé­nyekben évek óta nem jut­nak előbbre, a legfontosabb, a pályavilágítás, a mai napig nem megoldott, amire min­den évben ígéretet kapnak.de egyéb nem történik. A korai sötétedés miatt ősztől kezdve lehetetlen a szabadban tör­ténő felkészülés. A szakosztály most is hű maradt önmagához, a dicsé­ret mellett a búcsúzó gólki­rályt tárgyjutalomban ré. szesítette, ajándékkal kedves­kedett neki. Csiba József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom