Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
A kongressxgis lissielefére Több zöldség és tojás a fővárosnak Budapest közelsége miatt sajátos funkciója van a jyáli Szabadság Termel őszövet- kezetnek: alapvető feladata a főváros zöldságellátása. Feladatul kapták azt is, hogy az egyenletes, zökkenőmentes szállítás,'s. keresletnek megjelelő mennyiség mellett jó minőségre és bőséges kínálatra törekedjenek, s elsősorban friss zöldségféléket küldjenek piacra. Miképpen dr. Máriássi Miklós, a szövetkezet közgazda- sági osztályának vezetője tájékoztat, a kongresszusi munkaversenyben a zöldségtermelés. növelését és az ellátás javítását helyezték előtérbe. Már tavaly december 28-án elkészítették a hosszabb távra szóló gazdaságpolitikai cselekvési programot, amelyet a novemberi brigádgyűléseken, termelési tanácskozásokon különféle plusz vállalásokkal, az aktuális tennivalókhoz kapcsolódó felajánlásokkal egészítettek ki. Többek között vállalták, Igény B atályát veszi egy rendelet január elsején — élt tizenkét évig —, s új lép a helyébe. Az 53/1967. (XII. 13.) számú kormányrendelet a vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásártól és elszámolásáról szólt, ahogyan ezt teszi a friss jogszabály is, a 38/1979. (XI. 1.) számú. A rövidesen érvénybe lépő előírásoknak ez a része — ahogy a rendelkezések egésze — a hatásosabb, célratörőbb munkát kívánja segíteni, egyrészt a műszaki fejlesztés költségeinek eddigieknél rugalmasabb elszámolási módjával, másrészt magának a műszaki fejlesztésnek, mint fogalomnak, tevékenységnek az ésszerűbb meghatározásával. Az már most bizonyos, hogy a jobb hatékonysági mutatókat elérő vállalatok a korábbiaknál könyebben — kisebb adóterhekkel, vagy adóterhek nélkül — teremthetik meg a fejlesztés pénzügyi forrásait, s kétségtelen az is, hogy a gyenge hatékonyságú cégeknél mérséklődnek az ilyesfajta lehetőségek, azaz alaposan meg kell rostálni a szárnyaló — de gyakran: a realitásokat nélkülöző — fejlesztési terveket Magyarán: a termelésnek ezen a rendkívül fontos terepén is mód nyílik a vállalatok közötti differenciálás erősítésére, annak kifejezésére, honnét mennyit tesznek hozzá a társadalmi tiszta jövedelemhez. Ami elvi lehetőségként tiszta, egyértelmű, csakhogy a mindennapi gyakorlat ku- száltabb, sokféle árnyalattal, színnel kevert; az eligazodás nem könnyű. Elegendő csupán utalni arra, jól dolgozó, hatékonyságukat folyamatosan növelő vállalatok — részben: éppen az eddigi szabályozás következtében — adósodtak el fejlesztéseik okán, s ezeknek a hiteleknek a kamata, illetve magának a tőkének a törlesztése a fejlesztési lehetőségeknek a javát leköti, gyakran a nyolcvanas évek közepéig. S ezért újabb terhek vállalására aligha gondolhatnak, még akkor sem, ha a fejlesztések jövedelmezősége nyilvánvaló, a hitel egyszerre szolgálná a népgazdasági és a vállalati érdekeket. S okféle terhet cipelt — s részben visel ma is — a Csepel Autógyár olyan műszaki fejlesztési lépések következményeként, amiket szinte ködbe vesző távolságban, egy, másfél évtizede határoztak el az akkor érvényes előírásoknak megfelelően az irányító szervek, s ezeknek a lépéseknek egy része — enyhén szólva — nem minősíthető sikeresnek. Lassan ugyan eltűnik ez a teher, de tanulságai — s persze: nemcsak az autógyárban — megmaradnak. Nevezetesen: a műszaki fejlesztés olyan folyamat, ahol az elhatározások következményei évek elteltével válnak mérhetővé, esetleg teljesen megváltozott gazdasági környezetben. A másik: a tévesnek bizonyult célok korrekciója — ilyen eset az autógyárban az eredetileg más feladatokra szánt szürkevasöntöde hasznosítása — jelentős újabb kiadásokat követel, olyan többletet, amellyel nem számolt semmiféle terv, amelyet éppen ezért más feladatoktól vorf- nak el. Mindennek terhét viselni kell, ám eddig korántsem volt bizonyos, ott és azok viselik a súlyt, ahol és akik döntöttek, rendelkeztek, akik azt mondták: erre menjen a menet. Éppen ezért annak örvendeni kell, hogy az új rendelkezés a műszaki fejlesztés átfogó kereteit rugalmasabbá teszi, növeli a vállalatok felelősségét, de: hasznát, lehetőségét is. Konyhanyelvre lefordítva: kudarc és siker a döntés egy pontjához kötődjék, ne sikkadjon el a felelősség, de a hasznot se fölözze le úgy az állam, hogy kétségessé váljon a fejlesztés érdemessége, az újabb fejlesztések követelte többlet- munka kamata. Ennek megfelelően bízhatunk az ún. központi fejlesztési alapok célszerűbb felhasználásában, a tárcák kezelte pénz koncentráltabb — s ezért: gazdaságosabb — forgatásában, hiszen ezek a forintok gyakran a gyorssegély szerepét töltötték be, nagyon lazán kötődve eredményes fejlesztési tevékenységhez. Ö rvendetesen népes a megyében azoknak a vállalatoknak a csoportja, amelyek jelentős műszaki fejlesztési feladatokkal birkóznak, hivatkozhatunk itt a Dunai Kőolajipari Vállalatra — ahol új technológiákat éppúgy felölel ez a kör, mint új termékeket —, a Forte Fotokémiai Iparra, a Pest megyei Műanyagipari Vállalatra, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárra. Tény, hogy ezeknek a cégeknek — s a hozzájuk hasonlóaknak — folyamatosan nagyobb igénye teremtődött a műszaki fejlesztés anyagi alapjaira, mint amit ténylegesen kielégíthettek, ami az elmaradó, későbbre halasztódó fejlesztések elveszett kamatai — társadalmi bevételei — szemszögéből egyre nyugtalanítóbb helyzetet teremtett. Ugyanakkor a cégek egy másik csoportja — nem kis csoportja — zavartalanul fejleszthetett, volt pénze, igaz, az így kifizetett forintoknak hiába kutattuk a hasznát, eredményét... Az ő igényeik ugyanolyan formában jelentek meg, ugyanolyan elbírálást kaptak, mint azoké a termelőhelyeké, amelyekről szóltunk, amelyek tényekkel igazolták: a fejlesztési forintokat fialtatni kell. Nem kétséges tehát: az új rendelkezés igazságosabbá teszi a műszaki fejlesztési alap képzésének, felhasználásának és elszámolásának gyakorlatát, ám hiba lenne arra gondolni, mint erős szél a ködöt, úgy tünteti el a fölhalmozódott feszültségeket. Ehhez esztendők kellenek, mert a vállalatok jelentős része olyan mértékben adósodott el. Az is bizonyos, hogy egy-két éven belül az ilyen célokra fordítható pénz összege nagymértékben n.em növekszik, ám elosztásának más módja lehetővé teszi, hogy a társadalmi érdekeltséggel egyező fejlesztési igények kielégítése folyamatosabb, ésszerűbb, s ami a legfontosabb: kifizetődőbb legyen. M. O. hogy kora tavasztól őszig naponta 20—22 féle, fólia alatt, illetve szabadföldön termesztett zöldárut szállítanak a főváros ellátására. Kézimun- igényes, frissen szedett, gondosan csomagolt zöldségfélékről van szó. Éppen ezért szezon idején a kertészetbe irányítják a másutt nélkülözhető dolgozókat. Komoly hasznot hozó vállalás volt az is, hogy az épülő tojótelepen határidő előtt átadnak és üzembe helyeznek két épületet. Az összesen 6 egységből álló létesítmény átadását a jövő év júliusára tervezték, ám a beruházási ütem gyorsításával, a hatékonyság fokozásával sikerült elérni, hogy két egységet már idén ' október elején betelepítsenek tojópárokkal. Mindez 7 millió darabbal több tojást jelent a közös gazdaságnak. Az energiatakarékosságra is gondoltak: vállalták, hogy éves szinten 150 ezer kilowattal kevesebb villanyáramot használnak fel. Az erőgépek, szállítójárművek, különböző talajművelő eszközök üzemanyag-fogyasztását egy százalékkal csökkentik. Ezzel 2 millió forinttal több — ösz- szesen 105 millió forint — tiszta nyereséget érnek el. Kivették részüket a másodvetésekből is: kora ősszel a tervezett 82 hektár helyett 130 hektáron került földbe takarmánynövény magja. K. M. 35 éve alakult meg A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Harmincöt évvel ezelőtt — 1944. december 3-án a felszabadult Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Erre a jelentős történelmi eseményre emlékeztek tegnap a szegedi tanácsháza dísztermében tartott ünnepségen. Ott volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Perjési László, a Csongrád megyei Tanács elnöke, Csongrád megye és Szeged város párt-, állami, társadalmi és közéletének több más vézetője. Ünnepi beszédet Szentistvá- nyi Gyuláné. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 4„ KEDD A gyomráé, a veeséss ss&wefkepeiekből Felsőruházati cikkek exportra Gapdasá&os, kereseti termékek Pest megye két jelentősebb ruházati szövetkezete, a vecsé- si és a gyömrői Hélios az idén főként exportra dolgozott. A kezük alól kikerülő női kosztümök, kabátok, lánykaruhák — tehát az úgynevezett felsőruházati cikkek — keresettek az osztrák, s a nyugatnémet . boltokban. Exportjuk gazdaságos, s a szállítási határidőket az év I—III. negyedében maradéktalanul tartani tudták. Pedig a létszám nem hogy növekedett volna az említett két ruházati szövetkezetben, hanem — hasonlóan az 1978- as évhez — válozatlan, illetve csökkenő. Ha nem is számottevő ez a csökkenés, azért feladataik valóra váltása során ezzel is szembe kellett nézniük. A produktum — ahogy a Ruházati Szövetkezetek Budapesti Szövetségének adatai jelzik — korántsem lebecsülendő. Hiszen a vecsésiek lánykaruhából 1 millió 246' ezer forint értékben 19 ezer 704 darabot varrtak. Női blúzokból, szoknyákból újabb 30 ezer 585 darabot csomagoltak be, illetve továbbítottak exportra. Lényegében a kezük alól kikerülő, ötvenezernél több termék hárommillió forintnál nagyobb értéket képvisel. A felsőruházati termékcsoportban piacuk van — a dollár elszámolású országokban — a kötött női blúzoknak, szoknyáknak is. A budapesti RUSZöy — melyhez tartoznak — felmérése, piackutatása szerint még több termékre, nagyobb mennyiségre is találnának vevőt, biztos elhelyezési lehetőséget. A gyömrői Hélios Ruhaipari Szövetkezettől női kosztümök, kabátok — s lehetne a felsorolást tovább is folytatni — ugyancsak tekintélyes menynyisé.gben indultak külföldre az I—III. negyedévben. így például 14 millió 781 ezer forintot hozott a szövetkezetnek a női felsőruházati termékek gyártása. Természetesen az év hátralevő időszakában sem kisebbek a feladataik. Hiszen amit negyedévenkénti bontásban jelentett a kötelezettség, az lényegében megmaradt. Női kosztümből a Hélios például az idén összesen majd tízezer darabot gyárt, s a vecsésiek is tovább növelik az export értékét. A mérleg azonban máris azt mutatja, hogy munkájuk gazdaságos, kifizetődő, s a határidők tartásával, az adott jó minőséggel, 1980-ban tovább növelhetik a dollár elszámolású export mennyiségét és értékét. V. E. Magasabbra a mércét! Saját erőforrásból javítani a minőséget Megfelelő a kínálat Jó hozamú facsemetefajták A mostani, kissé hűvös-borongás időjárás kedvez a facsemeték telepítésének, a szakemberek megítélése szerint ideális időszak arra, hogy a kiskertekben, a háztáji gyümölcsösökben és a hétvégi telkeken a fagy beálltáig kiültessék a majdan termőre forduló növendékfákat. Hogyan készültek fel a telepítési szezonra a szaporítóanyag ellátásért felelős termelőüzemek és kereskedelmi vállalatok? — kérdeztük a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségén Gulyás Lászlótól, a felvásárlási osztály vezetőjétől. — Az ellátás kielégítő! A fogyasztási szövetkezetek megyei facsemete-larakataiban, Budakeszin, Gödöllőn, Taksonyban és Monoron, valamint a Hermes és a Kertforg , nagykereskedelmi vállalat kijelölt elárusítóhelyein a kereslethez igazodó mennyiségben és minőségben tudnak kínálni különféle gyümölcsfafajtákat, szőlőoltványokat és díszcserjéket. örvendetes, hogy a facsemete-ellátás igazodik a követelményekhez: törpe növésű, könnyen kezelhető gyümölcsfákról van szó, s olyan fajtákról, amelyek jó hozamot adnak. Akik az áfészek lerakataiban mégsem találnak igényüknek megfelelő facsemetéket, a nagyüzemi gyümölcsösökben — az Óbuda, a Saßad, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz faiskoláiban — juthatnak hozzá a kívánt fajtákhoz. A jövőben elsősorban a már meglevő kapacitások alaposabb kihasználására és a minőségi munkára kell törekedni a szolgáltató iparban. A negyedik és az ötödik ötéves tervben 15 milliárd forintot költöttek a szolgáltatások fejlesztésére: 1700 új üzemet adtak át rendeltetésének -a tíz év alatt, s jelenleg több mint 100 000 szolgáltató egység áll a lakosság rendelkezésére. Az extenzív fejlődés szakasza lezárult a szolgáltatásfejlesztésben, s a következő években főleg a rendelkezésre álló eszközökkel kell javítani az ellátás színvonalát. A lakosság joggal kifogásolja az egyes szolgáltató ágazatok minőségi munkáját, Több felmérés igazolja, hogy a szolgáltató ipar jelentős részében nem használják ki megfelelően az állóeszközöket. A szolgáltatások színvonala alapvetően függ a megfelelő érdekeltségi rendszer alkalmazásától is. A jövő évben bevezetésre kerülő új gazdasági szabályozók a szolgáltató iparban is lehetővé teszik, hogy a közvetlen termelésben, a munkahelyen dolgozókat érdekeltté tegyék a minőség javításában. A jövő évtől magasabb mércét állítanak a szolgáltató ipar elé is. Továbbra is számíthatnak a központi szolgáltatásfejlesztési alap segítségére, de csak abban az esetben, ha kötelezik magukat, hogy saját erőforrásból is javítják a lakosság ellátását. Előnyben részesülnek' a központi anyagi támogatás elosztásakor azok a szövetkezetek, amelyek jogi társulást alakítanak a rendelkezésre álló szellemi és anyagi töke koncentrált felhasználására. A Varsói Szerződés miniszteri bizottságának illésére Czinege Lajos Varsóba utazott Czinege Lajos hadseregtá- bornok, honvédelmi miniszter hétfőn reggel Varsóba utazott, ahol részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülé- . sén. Búcsúztatásánál jelen volt j Jurij Naumenko vezérezredes, ! a Varsói Szerződés egyesített j fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Utolsó forduló a ciroktáblán Az ócsai Vörös Október Tsz utolsó 27 hektáros ciroktábláján is befejeződtek az őszi mélyszántási munkálatok. Halmágyi Péter felvétele A tanácskozásra hétfőn Moszkvából elutazott Dmit- rij XJsztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is. KÖZELET Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével tegnap küldöttség utazott Moszkvába, a KGST tervezési, együttműködési bizottság 21. ülésére. ■ Nagy Sándor, a Magyar Kommunista Ifjúsági 4Szövet- ség Központi Bizottsága titkárának vezetésével ifjúsági delegáció utazott hétfőn a Német Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség Berlinben rész) vesz a testvéri országok ifjúsági szövetségeinek soron következő — harmadik — ideológiai titkári tanácskozásán. Lehoczki Mihály főtitkár- helyettes vezetésével hétfőn Ulánbátorba utazott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa küldöttsége, a Mongol Mezőgazdasági Egyesülések Szövetségének legfelsőbb tanácsa meghívására. Maria Assuncao Vahekeny do Rosaria, az Angolai Népi Köztársaság szociálisügyi államtitkára, aki Trethon Ferenc munkaügyi miniszter meghívására hivatalos, látogatást tett Magyarországon, vasárnap elutazott hazánkból. Az angolai államtitkárt látogatása során fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese.
