Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-24 / 301. szám
PEtT MEGYEI w!»l AP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI HWlG] BB M0H0R*7IráI'Híradó!íSI sfiPükSZZS A PEST megyei hírlap különkiadása H«SE£233£íéII2 A PFST WtGYEl HÍRLÁP KÜlŐNtflAPAá A. A VÁCI JADÄS IS VÁC VAROS HISZÉBi Újfajta szolgáltatás Csöpög a csap — jön a szerviz Mind több helyre hívják őket Csöpög a vízcsap, elromlik a zár, beázik a tető. Csak amikor bajban vagyunk, akkor látjuk, mennyi veszély leselkedik a legkorszerűbb lakások tulajdonosaira is. A szakemberhiány közismert, s ez csak növeli a kárvallottak kétségbeesését. Enyhítendő a gondokon, a ceglédi telefonkönyvben van egy szám, egy apró irodáé, az Árpád utcai szolgáltatóházban, ahol segítséget remélhet a rászoruló. Ott működik a Pest megyei Lakásszerviz Társulás felvevőhelye. Cegléden a Vasipari, Elektromos, Műszerész Szövetke- zet és a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet látja .el a lakosság körében a szükséges szolgáltatásokat. Motyovszky Mihály, a vasipari szövetkezet elnöke így nyilatkozott tevékenységükről. — Vállalunk kőműves, burkoló munkát, parkettázást, festést, tapétázást, villanyszerelést, központifűtés- és vízi/e- zetékszerelést, -javítást. Megjavítjuk az antennákat, vaskapukat, kerítéseket készítünk egyedi megrendelésre. Az új családi házaknál elvégezzük a kötelező érintésvédelmi vizsgálatot, mielőtt az áramszolgáltató vállalat beköti az épületbe a villanyt. — Többféle módszerrel próbáljuk teljesebbé tenni szolgáltatásainkat. Ha a kért munkára nincs szakemberünk, vagy éppen más elfoglaltsága van. a KIOS^-tól kérünk segítséget. Egyébként kisiparos- sokat is szívesen felveszünk, akik j.gebinben” tehetnek eleget az általunk felvett megrendeléseknek. Sok igény len-' ne lakóépületek tatarozására, ám az építőipari szövetkezetét ebben az évben annyi közületi munka terhelte, hogy csupán jövőre vállalhat jelentős mértékben lakásfelújítást. Működési engedélyünk szerint elsősorban a lakásokat kell kiszolgálnunk, továbbá az óvodákat, bölcsődéket, iskolákat, köz- művelődési intézményeket és a vállalatok szociális létesítményeit. A városbeli lakásszövetkezetekkel is hosszú távú együttműködés kiépítésére törekszünk. — Biztató távlat áll előttünk — folytatta a szövetkezet elnöke. — Felvevőirodánk végső helye a Károlyi lakótelepen építendő 2-es számú szolgáltatóházban lesz. Ott szeretnénk olyan bemutató- termet nyitni, amely helyet ad a lakásokhoz szükséges legkorszerűbb bojlereknek, csaptelepeknek, egyéb berendezési tárgyaknak, továbbá a megrendelni kívánt tapétát kiválaszthatja a lakástulajdonos és a felsorolt többi tárgyat is megveheti, felszereltetheti. — 1980-tól több építőipari jellegű megbízást vállalhatunk, erre lesz kapacitása a társszövetkezetnek. Az a szándékunk, hogy ezt a szolgáltatást kiterjesztjük Abonyra %is, ahol a lakosság ugyancsak igényli. Akkor Lakásszerviz feliratú gépkocsink, amelyet a legkorszerűbb kisgépekkel láttunk el, nagyobb körzetben kap feladatot. Szükség szerint az öttagú szerelőgárdát akár megduplázhatjuk, ha elegendő munkájuk lesz. Dr. Szabó Jánosné, a felvevőiroda vezetője a nyilvántartó füzetet lapozza. — Az utóbbi időben villanyszerelésre, aj tó javításra, automata mosógép beállítására, központi fűtés szerelésére, rolójavításra, ablaküvegezésre vettem fel megrendelést. Az a dolgom, hogy kapcsolatba lépjek az illetékes szakemberekkel, akik elvégzik a munkát. Egyelőre még szerény keretek között működünk, reméljük, jövőre még több megbízásnak eleget tehetünk, és kivívhatjuk a lakosság elismerését. Tamasi Tamás Versengő brigádok a DCM-ben Cement, agyag — terven felül A szocialista munkaverseny- mozgalomnak nagy hagyományai vannak a Cement- és Mészművek váci gyárában. A számvetések szerint az elmúlt öt esztendőben is jelentős gazdasági eredményeket értek el a szocialista brigádok, ám emellett gyarapodott a közösségek műveltsége is. Két felhívásra Az eltelt időszakban két fontos felhívás mozgatta meg a kollektívákat: a párt XI. kongresszusára és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára ’ meghirdetett munkaverseny. Mint Csányi Ferenc munka- verseny-felelőstől megtudtuk, Lakótelepet fűtő gázkazánok Gyors fejlődés A gazdagodó Erdőkertes a közösségek nem csak a termelésben, de a művelődésben és a társadalmi munkában is fontos szerepet vállaltak. Évek óta jó kapcsolatuk van a gyári közösségeknek a Petőfi Sándor Általános Iskolával is, s az Egy üzem — egy iskola mozgalom keretében, szocialista szerződés alapján jelentős segítséget nyújtanak egyebek között oktatási eszközök készítéséhez. A brigádmozgalom minőségi változását jelzi, hogy 1975-höz képest tizeneggyel csökkent a kollektívák száma. A rosszul tevékenykedő, nem életképes közösségek megszűntek, aktívabb tagjaik más brigádokban folytatják tevékenységüket. Az anyagi elismerés központi szabályozása többnyire kedvező hatással volt a mozgalomra. A DCM-ben például évente mintegy 130 ezer forintot osztanak szét a közösségek között. Az idén a gyár valamennyi brigádja csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez. Értékes felajánlások születtek. Hogy csak néhányat említsünk: az agyagbánya Sallai Imre közössége vállalta, hogy terven felül 15 ezer tonna agyagot az év végéig kitermel; a kőbányában, a motorszerelő műhelyben dolgozó Gábor Áron kollektíva felajánlotta, hogy az üzemanyagrendszer állandó karbantartásával csökkentik a gépek fogyasztását. Értékes vállalások S még folytathatnánk tovább a sort olyan vállalásokkal, mint az örlőüzemi brigádoké, amelyek például 10 ezer tonna cementet gyártanak terven felül, s 1 százalékkal csökkentik a fűtőolaj- és energiafelhasználást. Vagy például a trafóházi Bláthy Ottó közösségé, amely egy torma cement előállításán mintegy 1,5 kilowattóra energiát igyekszik megtakarítani. Tevékeny közösségek A DCM várhatóan túlteljesíti idei tervét, s jóval több cementet szállítanak ki a megrendelőkhöz, mint azt eredeti- , leg várták. Ezt nagyrészt a ' csomagolóüzemi, a vállalat kiváló brigádja címmel kétszer kitüntetett Kun Béla kollektíva áldozatos munkájának is köszönhetik, amely a szintén ott tevékenykedő Petőfi Sándor közösséggel együtt vállalta, hogy terven felül havonta 10 ezer tonna zsákos cementet, az éves terven felül pedig további 10 ezer tonpa ömlesztett cementet adnak át a vásárlóknak. A gyári brigádok azonban nem elégszenek meg felajánlásaik teljesítésével. Több példa mutatja, hogy vállalásaikat alaposan túl is teljesítik. Hadd említsük meg a kemenceüzemi közösséget — a Lőwy, a Kun Béla, a Sallai Imre kollektívákat — amelyek azt tervezték, hogy a XII. párt- kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára 5 kilokalóriával csökkentik kilogrammonként a, klinker- gyártás fajlagos energiafelhasználását. Ezt az elmúlt hónapokban kétszeresére teljesítették! Furucz Zoltán Tervek a jövő esztendőre Tevékenyen a városért A tanács és a népfront összefogása Ha így haladnak, ismét város lehet a községből — mondják a gödöllői járás egyik településén, amikor valamilyen új létesítményt, közintézményt, avatnak. A helységet egykor Erdővárosnak hívták, ma Erdőkertes, a járás egyik leggyorsabban fejlődő községe. — Jelenleg mintegy 3 ezer 600 ember él itt — tájékoztat Fuferenda Pál tanácselnök. — De tavasztól őszig kéisz=r-há- 1-omszor ennyien vagyunk, legalábbis a hétvégeken. Községünk egy része ugyanis üdülőövezet, jórészt a budapesti és a Pest környéki munkások pihen/ését, kikapcsolódását szolgálja. A falu munkaképes lakosságának nagy része eljáró, bár itt is vannak ipari üzemek. Részleget nyitott Erdőkertesen a Ganz Villamossági Művek gödöllői árammérőgyára, a budapesti Villamosgép- és Alkatrészgyártó Ipari Szövetkezet és mások. Az említettek olyan alkatrészeket, részegysegeket, illetve késztermékedet gyártanak, amelyek nagy hányada exportra kerül. Ma már ncgy-öl olyan munkahely un a Községben, ahol összesen hat- száznál több embert l og - lalkoztatnak, köztük a helybeli asszonyokat is, . akiket így megkíméllek a napi utazgatástól. De akar a bejárók, akar a helyben dolgozók érdekeit nézzük, ellátásukról lakóhelyükön kell gondoskodni: gyerekeik itt járnak óvodába, iskolába, s a napi bevásárlások helyszíne is elsősorban a község. Hogyan tartanak lépést • növekvő igényekkel? :— Évtizedekig feszítő gond volt a szűk iskola. — mondja a tanácselnök. — Tavaly azonban. új. tizennégy tantermes iskolát avattunk. Valamivel több mint 15 millió forintba került, s csak úgy győztük anyagiakkal, hogy a lakosság iá segített. Ilyen nagy társadalmi munkaakció még nem volt azelőtt a községben. Az iskolaépítésnél több mint 3 millió forint értékű -munkát végeztek az emberek. Az idén újabb létesítményekkel gazdagodtak az erdokertesiek: a gyerekek és a falu sportkedvelő fiataljai birtokukba vehették az új tornatermet, s az esti világítással is felszerelt kispályát. A Gödöllő és Vidéke Áfész élelmiszerüzletet nyitott. Szol- gáltalóházat is avattak, amelyben például a Veresegyházi Takarékszövetkezet • fiókja, zöldségbolt, és fodrászat kapott helyet. Nem gondtalanok persze az erdokertesiek sem. Mert ugyan nem kevés járdát, úttestet építettek és újítottak fel' a tanács költségén és társadalmi munkával, a község 70 kilométeres úthálózatából mégis csupán 3 kilométer a szilárd burkolatú. Van nagyobb gond is: az ivóviz. Az idén fúratott kútból. sajnos, nagyon kevés víz jönne a felszínre. Megoldást a veresegyháziakkal és a szadaiakkal közösen találnak: velük ösz- szefogva közös vízműrendszert építenek; S gyarapodásuk újabb bizonyítéka: már tető alá hozták az egészségháza ti amelyet várhatóan jövőre, június végén adnak át. Fehér István Ezernél több lakás fűtéséről és melegvíz-ellátásáról gondoskodik Cegléden a Károlyi Mihály lakótelep tömbfűtőmű- ve. A képen: a Radnóti szocialista brigád tagjai ellenőrzik a gázkazánok működését. Apáti-Tóth Sándor felvétele Mit lettek a nagykőrösiek 1979-ben városukért? Miként igyekeznek úgy befejezni az' ötödik ötéves tervet, hogy a következő tervidőszak megkezdése a lehetőségekhez képest gondtalan legyen? E kérdésekre látszólag könnyű váRitka teljesítmény Az ember és a gép erőpróbája Az ész és a technika segítségével Ritka hatalmas „ménes!' gazdája Klement Pál, a Mono« Állami Gazdaság felső- fankasdi üzemegységének mezőgazdasági gépszerelője. Persze nem lobogó sörényű pampákat terelget: — Épp a (napokban számoltam ki — mondja —, hogy összesen mintegy 2 ezer lóerőt képviselő gépek motorjaival foglalkozom. Folyamatosan figyelemmel kísérem az állapotukat, így a soron következő javítás előtt időben felkészülhetek az esetleges hibák elhárítására. Tudatos válogatás A Monori Állami Gazdaság csupán néhány esztendeje lett ' tagja az Iparszcrü Kukorica- termesztési Rendszernek. Folyamatosan javuló eredményeik egyik megalapozója a Gagarin kétszeres aranykoszorús szocialista brigád, amelynek Klement Pál is tarja. Az IKR-brigádba — ahogy a gazdaságban egymás közt nevezik őket — a brigádve- zető-mérnökön kívül 5 Kom- bájnos, 6 Rábás és 2 szerelő tartozik. Büszkeségük az a Rába—Steiger 245-ös, amely három esztendő alatt 6 ezer 800 üzemórát dolgozott főda- rabcsere nélkül. Traktorosai Kovács István és Morvái József, önálló szerelője pedig Klenlent Pál — Mi ion emögött a ritka teljesítmény mögött? — Az átlagosnál több' figyelem, gondos munka, jó szakképzettség. A mi IKR brigádunk tagjait tudatosan válogatták össze áz üzemegység vezetői a rendszerbe való belépéskor. Öt — huszonöt éves munkaviszonnyal és szakmai gyakorlattal rendelkezünk, s a traktorosok, kombájnosok úgy kezelik a gépeiket, mirw- ha a sajátjuk volna. — A nagyjavításokba is bevonják őket? — Ez természetes, hiszen ki ismerne náluk jobban a gé-. peiket? Akinek a Rábája bent van, az együtt dolgozik velünk a műhelyben, ez a számára is biztonsagot jelent. Hasznos újítások — Ezek a gépek akkor szolgálják meg igazán az áru.' kát, ha üzemelőik jól szervezik meg a kihasználásukat— A mi Rábáink 2 ezer — 2 ezer 300 üzemórát dolgoznak. egy évben, vagyis gyakorlatilag két hetet, maximum egy hónapot állnak aratás előtt, míg talajhoz nem jutnak, vagy ha a fagy leszorítja őket a földekről. A gazdaságban hetenként van kezil- letveaetői .szakmai értekedet, utána kapjuk meg a konkrét feladatokat, az ütemezésnek megfelelően. A fontossági sói - rend menet közben természetesen változhat, ilyenkor a rugalmasság is a nagy teljesítmény kihasználását segíti — bizonygatja a szerelő, ok’ munkatársaival együtt — jő néhány újítással is javította a Raba—Steiger tulajdonságait. Tavasztól télig A jó szakember folyton tanul, képzi magát. Klement Pál, aki állandó levelezője a Mezőgazdasági Technika című lapnak is. 1975-ben és 1R 76- ban elvégezte az IKR által Bábolnán szervezett erőgép-, ko mb á jns zere löi tan folyamot is. Háromszor kapott kiváló dolgozó kitüntetést. tavaly pedig a 25 éves törzsgárdatag- ságért járó jutalmat. A Monori Állami Gazdaság felsőfark asdi üzemegyjs égének IKR brigádja a rendelkezésükre álló gépekkel körülbelül 3 ezer hektár kukorica, 2 ezer hektár búza. ezer hektár repce művelését végzi el évente a talajeiőkészítéstől a betakarításig. A környező dim- bes-dombos táj nehéz kötött talaja mindennap nehéz feladatok elé állítja a gépet és az embert is. Mindketten állják a próbát: az ész és a technika segítségével. Vereszki János laszolni, ám a nagykőrösiek aligha elégednek meg ezekkel. A több mint hatszáz éves város lakói szeretnek a statisztikák adatairól többet tudni, mint amennyi a számokból kiolvasható. Nos, e kíváncsiság diktálhatta a tervezők mondatait, amikor a Hazafias Nép-« lront városi bizottságának elnöksége összeállította jövő évi munkatervét. Jó, hogy így történt, mert aligha lehet nemesebb feladat, mint e mindenkit cselekvésre szólító tömegmozgalom keretében nyíltan beszélni, vitatkozni, múltat mérlegre tenni, s terveket szőni, számba- véve a lehetőségeket, de mindig a város érdekében. Nos, á Hazafias Népfront városi bizottsága elnökségének a minap megtartott ülésén még a tervkészítést megelőzően e lehetőségekről s ezekről az érdekekről esett szó. Az történt ugyanis, hogy az év utolsó tanácskozásán Kocsis Jáiiosné, a városi tanács elnöke tájékoztatta a mozgalom irányítóit Nagykőrös gondjairól, eredményeiről és természetesen lehetőségeiről is. Egyebek közt arról, hogy a városi tanács testületének milyen lényegbevágó kérdésekről kell döntenie már 'ezekben a napokban, s arról is, hogy a népfrontaktivisták miként segíthetik okos szóval, helyesléssel vagv ellentmondással a város előbbrehaladását. A jó tanács termékeny talajra hpllott. A népfront mozgalom nagykőrösi irányítói elhatározták. hogy megkeresik a választ a bevezetőben említett kérdésekre, s ezeken kívül vitatkoznak a város egyéb gondjairól is. Egyebek között az állami gondozott gyermekek helyzetéről, a keríbarátmoz- galomról, az egészségügyi intézmények munkájáról, a pedagógusok, a munkahelyi nőbizottságok, a szolgáltatóüzemek s a tanyasiakat összefogó körzeti népfront bizottságok tevékenységéről. Farkas Péter 1
