Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

ü MM .üt iL:. V>&' '*.*$»*' *''J&2»;: | A PEST VI. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM •adása 1979. DECEMBER 19., SZERDA A MÉM Műszaki Intézet ben vizsjálták Módszer a minisig megőrzésére Az iparban évtizedekkel ez­előtt vált ismertté egy fogalom: a tmk, a tervszerű megelőző karbantartás. Ez pontosan meghatározza, hogyan, s mit kell tdnni a gépek és beren­dezésék állagmegóvása és a váratlan hibák megelőzése, el­odázása érdekében. Igen, el­odázására is. hiszen a cél ép­pen az, hogy a munkára fo­gott gép egyáltalán ne romol­jon el, vagy hibája ritkán, s minél később jelentkezzék. Mert amíg jól működik, az ember irányításával termel. Az állattenyésztésben Pontosan ez a tennivaló a mezőgazdaságban is, ahol ma csaknem százmilliárd forint az üzemeltetett gépek értéke, így hát ebben áz ágazatban sem mindegy,- hogyan alakul az eszköz kihasználtsága. A hang­súly itt is a tervszerű megelő­ző tevékenységen van, s egyre fokozottabb mértékben, hiszen ha a manapság használatos nagy teljesítményű gép esik ki a munkából, s emiatt nem le- ' hét alkalmas időben szántani vetni, aratni, nem mindig akad alkalom a pótlásra, és nagy le­het a veszteség. Ami a traktorok, kombáj­nok és más gépek karbantar­tásának helyzetét illeti, ha nem is a kellő mértékben, de kialakult állagmegőrzésük bi­zonyos rendje. A tervszerűsé­gen, a rendszerességen azon­ban van javítanivaló. Akad azután a mezőgazdaságban a gépeknek. berendezéseknek olyan csoportja, amely csak az elmúlt években terjedt el. de karbantartásuk még az elő­zőeknél is rosszabbul szerve­zett. A korszerű állattenyész­tő telepek gépeiről, eszközei­ről van szó. S gondoljunk csak a szellőző- vagy fűtőberende­zésekre, esetleg a feiőkászülé- kekre; ha elromlanák, súlyos károk keletkezhetnek. T ervszerűen E példákon kívül még tucat­jával sorolhatnánk a hibákat, amelyek kisebb zavarokat okozhatnak, ha a karbantar­tást elhanyagolják. Ez esetek vizsgálatával tudományos ala­possággal foglalkoztak a kuta­tók. — A MÉM három évvel ez­előtt bízta meg intézetünket, hogy dolgozzuk ki a szarvas- marha- és a sertéstartó tele­pek gépeinek, illetve az épü­letgépészeti, berendezéseknek a karbantartási rendszerét — mondja dr. Mélykúti Csaba, a MÉM Műszaki Intézet osztály- vezetője. — A témával való foglalkozást mi sem indokolja jobban, mint hogy csupán a szakosított tehenészeti telepek száma meghaladja a négyszá­zat, a korszerű sertéstelepeké pedig mintegy háromszáz. A telepeken a legegyszerűbb gé­pektől a bonyolultakig minden fajtát használnak, igen eltérő az automatizáltság foka. — Hozzá kell tenni: vannak olyan gazdaságok, amelyek példamutatóan szervezik az állattartó telepek • gépeinek karbantartását, de sokhelyütt alkalomszerű ez a munka, va"v inkább már csak az előállott hiba kijavítására szorítkoz­nak. — Munkájuk irányítása nem mindenütt kielégítő. A vizsgá­latokban arról is pontosabb képet kaptunk, hogy sokszor hiányzik a javításokhoz szük­séges alkatrész. De nincs ele­gendő ellenőrző műszer sent, amivel a hjbák felderítése ide­jében megtörténhetne. A kar­bantartóknak pedig éppen az lepne a feladatuk, hogy a rendszeres ellenérzéssel a hi­bát még felléote előtt megaka­dályozzák. Tapasztaltuk azt is. hogy sok gazdaság nehéz hely­zetben van, amikor külső szolgáltatókra bízza a munká­kat. de ezek esetenként drár gán vagv éppen megbízhatat­lanul dolgoznak. Bevált módszer A karbantartási rendszer kidolgozása tehát már igen időszerű volt, méghozzá olyan szisztéma szerint, amely első­sorban a gazdaságok feladatait jelöli ki. A MÉM Műszaki Inté­zettel a helyzet felmérésében együttműködött a Debreceni Agrártudományi Egyetem me­zőtúri Gépészeti Főiskolai Ka­ra. s több olyan üzemet is partnerül választottak, ahol a módszert alkalmuk volt kipró­bálni. — Mindenekelőtt megemlí- . tem a dunavarsányi Petőfi Sándor Ferenc Barcza Zsolt felvételé Termelőszövetkezetet, amely­nek 1200-as tehenészeti és 8500-as sertéstelepén; az Alagj Állami Gazdaságot, amelynek 412-es létszámú tehenészeti te­lepén; a Mezőfalvi Mezőgaz­dasági Kombinátot, amelynek 1200 helyes tehenészeti tele­pén és az agárdi Agrokomp- lext, amelynek 40 ezer kocás sertéstelepén alkalmazták a kidolgozott karbantartási rendszereket — mondja Sán­dor Ferenc, az intézet gépész- mérnöke. A MÉM Műszaki Intézet ku­tatóinak arra volt lehetősé­gük, hogy a gyakorlati, üzemi próba alapján módszert adja­nak a nagy értékű gépek álla­gának jobb megőrzésére, de más módon is segítséget nyújt az intézet. A traktorok kar­bantartásához hasonlóan, erről is hamarosan szakmai közle­ményt juttatnak el az érdekelt szakemberekhez. Fehér István Diákoknak szünidőben Erdőkertesen részben már gondoskodtak a gyerekek szünidei elfoglaltságáról. Az Ady Endre művelődési ház egyebek között négy soron kí­vüli filmvetítést, zenés kis- színházi előadást és a művelő­dési ház szakköreiben foglal­koztatott gyereknek az Ipar- művészeti Múzeum megláto­gatását tervezi. Gyakorlat fiataloknak A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki kara ötödéves nappali hallgatóinak, akik néhány hónap múlva már az üzemekbe kerülnek, ezen a héten tartják az egyik leghasznosabb gyakorlati fog­lalkozást. Az üzemszervezői,, üzemvezetői gyakorlatokon már hagyomány, hogy a veze­tés, a tervkészítés, a gazdasá­gi szabályozók, a gépesítési munkák nyilvántartása, az álló- és forgóeszközök bizony­lati rendszere, valamint a munkavédelem témakörének ismertetését azokra bízták, akik éveket töltöttek el ezek gyakorlati alkalmazásában. A gépészmérnöki kar mező- gazdasági tanszéke most az egyetem tangazdaságának ve­zetőit kérte fel az egyhetes gyakorlat előadásainak meg­tartására, amelyeken mintegy százhatvan ötödéves hallgató vesz részt, illetve vizsgázik a tanultakból. Felújított sertéstelep A réginél olcsóbb megoldások A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdaságában nagyszabású, a mostani terv­időszak legjelentősebb beruhá­zása folyik. Tart a gazdaság fenyőharaszti kerületében levő sertéstelepének rekonstrukció­ja és bővítése. A létesítmény kivitelezésének gyorsítását, pontosabban azt, hogy a mun­kálatokat a jövő év végéig be kell fejezni, az MSZMP Pest megyei Bizottságának gazda­ságpolitikai cselekvési prog­ramja is tartalmazza. Mikor is kezdődött az épít­kezés, s hogyan haladtak nap­jainkig? — erről kértünk rö­vid tájékoztatást a tangazda­ságban. — A négyszáznyolcvan anyakosás, évi kilencezer hízót kibocsátó, Agrokomplex-rend­szerű sertéstelepet még 1972- ben létesítetté gazdaságunk — mondja dr. Puskás Attila, a tangazdaság igazgatója. — Új­jáépítését, illetve bővítését az idei év második felében kezd­tük meg. A terveket ezúttal is az Agrober, a Mezőgazdasági Beruházó Vállalat készítette, s ugyancsak ők szolgáltatják az épül'etek szerkezeteit. ' — Újszerű, a réginél ol­csóbb építészeti megoldást alkalmazunk. A kocaszállás és a véghizlalda könnyűszerkeze­tes elemekből, nyitott oldalfa­lakkal készül, szükség szerint Graboplan ponyvákkal zárha­tó. Azért választottuk az új­szerű megoldást, hogy a mi­nimálisra csökkenthessük az energiafelhasználást. Fűtő- és steellőztetőeszközöket nem épí­tünk be, s csak a legszüksége­sebb gépeket alkalmazzuk a tartástechnológiában. A munkálatokra 62 millió forintot irányoztak elő. A ki­vitelezők a tangazdaság építői, éz idén 28 millió forintot köl­töttek a beruházásra, egyes részlegeket üzembe helyeztek, tehát részben már a hasznosí­tás is megkezdődött. A sertés­telep jövő évi átadása után 1100 anyakocát helyezhetnek el, az éves hízókibocsátás pe­dig a jelenleginek a duplájá­ra, 17—lg ezerre növekszik. A bővítéssel egy időben új szociális létesítmények építé­sére kerül sor: korszerű öltö­ző, konyha és ebédlő lesz a fenyőharaszti kerületben. F. I. Nődolgozók Jobb fizetés A péceli Vegyesipari Szö­vetkezet legutóbbi közgyű­lésén, arról adhattak számot, hogy a szövetkezetben az el­múlt négy év alatt negyven­négy százalékkal emelkedett a női dolgozók bére. A lányok és az asszonyok a politikai továbbképzésből is kiveszik részüket. Részvételük aránya a politikai oktatásban 65 -70 százalékos volt. Megyei tekebajnokok A KIÉ* V tv. < :J ' miß w é / A tekézak megyei bajnokságát az idén az aszódi Spar­tacus csapata nyerte. A csapat tagjai: álló sor (balról jobbra): Ondrik II. Pál szakosztályvezető, Gyebnár Zoltán, Gyebnár Sándor, Búzás László, Harajka Pál, Dancsó Mihály, a Spar­tacus SE titkára. Guggolnak: Kiss László, Agócs István, és Molnár János játékos-edző. A jövőre NB ITI-ban játszó csapat tagja még Oláh Károly és Bábosik Dezső. Technikai vezető­jük: Gyebnár László. Seregély Károly felvétele Termékeny leieken Aligha van nagyszerűbb do­log annál, ha valahol a ha­szontalannak látszó földet si­kerül termékennyé tenni.. Az Ajkán is bizonyriotfak Néphagyomány és közművelődés Dr. Mélykúti Csaba kiég zöld volt a határ és kellemes a séta a falu estike­illatú főutcáján, amikor a TOT és a SZÖVOSZ felhí­vását megkapták a bagi és hévízgyöpki asszonykórus tag­jai. A felhívásban ez állt: a szövetkezeti énekkarok terü­leti döntőjét decemberben Aj­kán rendezik meg, s erre mindkét népdalkor tagjait szeretettel hívják a rendező szervek. Idegen tájakon A szereplés napjáig még néhány hónap hátra volt, ám a meghívás elfogadása célt és feladatot adott a kórusoknak az őszi felkészülés idejére. A heti próbákon egyre több szó esett Ajkáról, s aztán elérke­zett a nap, amikor reggel 6 órakor a hévízgyörki művelő­dési ház elől elindult a pano­rámás autóbusz, amely meg­állt Bagón is, hogy együtt utazzanak a kát község dalo­sai a távoli városba. A Galgavidéki Áfész által bé­relt autóbusz szinte nyelte a kilométereket, s az asszonyok nem győztek érdeklődni: Mer­re járunk? S ez miről neve­zetes? Székesfehérvár. Veszp­rém, s a többi település, de különösen a falvak nagyon is- mer'snek tűntek, hiszen erre a vidékre is az jellemző, mint- a Galga mentére: épülő, szé­pülő, középületek, jó módról, gazdag-ágról, kényelemről val­ló lakóházak és lakótelepek. A várossá alakulásának hu­szadik évfordulóját üniteplő Ajka szeretettel fogadta az érkezőket. Szervezettség, gon­doskodás, figyelmesség és ba­rátság, ezek azok a fogalmak, amelyek leginkább kifejezik mindazt, amiben a vendégek­nek része volt. Az ünnepi napra tizenkét csoport érke­zett a városba. Dég, Jenő, Kimle, Lébénymiklós, Bo- gyoszló, Kömve, Hanta, Né- zsa, Páty, Szülök után követ­keztek a hévízgyörkiek, aztán a bagiak. A Galga mellől érkezettek nespesak a dalaikkal, de nép­viseletükkel is sikert arattak. A műsor befejezése után ösz- szeült a zsűri, amelynek elnö­ke Olsvai Imre, az MTA Népzenekutató csoportjának munkatársa volt. Mellette foglalt helyet a zsűri másik kát tagja, Alföldi Borús Ist­ván, a' Magyar Rádió népze­nei osztálya, és Karsai Zsig- mond, a Népművelési Intézet munkatársa. Ami dicsérendő Az ajkai művelődési köz­pont tanácstermében szinte kézzel lehetett tapintani az izgatott várakozás csendjét. Egymás után hangzottak el a vélemények a szereplő cso­portokról, s végül Hévízgyörk került sorra. Olsvai Imre kezdte: — Örülök, hogy itt talál­kozhattam a hévízgyörki asz- szonyokkal. Gazdag hagyo­mányanyaggal bíró vidékről érkeztek, s arról, amit bemu­tattak, csak felsőfokon lehet beszélni. Dicséretes tiszta szö­vegmondásuk, ízes, palóc szö­vegejtésük, csengő kristály­hangjuk. Amíg úgy és azit te­szik, amit jelenleg és az el­múlt évtizedben tettek, addig ez a kórus mindig a legjob­bak között lesz. Munkájuk ér­tékét növeli az a tudatosság, ahogyan a néphagyományokat bekapcsolják a közművelődés egészébe. Karsai Zsigmond folytatta: — Népviseletüket méltó­sággal, eleganciával viselik, és tudatossággal, ami azt bizo­nyítja, hogy az ünnepi ruha mindennapjaik tartozéka. Alföldi Borús István kiegé­szítette a hallottakat: — Ismerem dalanyagukat, elhallgatnám a csoportot reg­geltől estig, és biztosan nem unnám meg. Dr. Balázs Józsefné, a nép­dalkor vezetőjel az örömtől-e vagy az izgalomtól, de másod­percenként hol elsápadt, bel belepirult a hallottakba. De Keppler Annamária, a bagiak vezetője is remegő kézzel je­gyezte az elhangzottakat, amit róluk mondtak. Itt is Olsvai Imre kezdte. — Amikor azt hittük, hogy a hévízgyörki asszonyok a legtöbbet nyújtják, megjelen­tek a bagiak. Rájuk is vonat­kozik mindaz, amit a hévíz- györkiekről elmondtunk, csak ők még rátettek egy lapáttal. Citera és készítője A 76 éves Máté lstvánné szólóéneke és tánca igazi meg­lepetésként hatott, s ez a meglepetés hozta a bagiak többletét. Aztán Máténé szó­lója után megszólaltak a ci- terások! Kezelőik teljesítmé­nyéről Alföldi Borús István szólt:. — A citera napjaink divatos hangszere, ám éppen azért, mert divat, a citerás ritkán éri el a művészi játék színvo­nalát. És most itt voltak a bagi gyerekek! Citeráik ' fel- hangolása, játékuk tisztasága, üdesége, dallamossága ritkán hallott játékot és ritka él­ményt hozott. Karsai Zsigmond csak tár­sulni tudott kollégáihoz, s megkérdezte: Ugyan, hol le­hetne megismerkedni ezeknek a lófejes citeráknak a készí­tőjével? Nagy volt a megle­petés, amikor Svela Pál be­mutatkozott. A gálaműsoron aztán a ba­gi asszonykórus átvette a rendező szervek, a hévízgvör- ki asszonykórus pedig a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának a m'vódíját. A gálaműsort a hévízgyörkiek után a tagiak műsora zárta. Percekig zúgott a taos. ami­kor slingelt kendőjüket ‘lo­bogtatva levonultak a szín­padról. Jól képviselték a néo- dalkörök tagjai Pest megyét, s jól a gödöllői járást. Fercsik Mihály évekkel korábban gazzal, bo­zóttal benőtt földen egy részét ma már vucendteikenre sza0- tán, s ott nemcsak pihenni tud a gazda, műveit is a sokáig hasznaveheteűénül fekvő par­lagot: fát, virágot, zöldséget ültet vagy vet bete. Haszno­sítja. Láttám még gyermekkorom­ban olyan savanyú, sárga fu- tóhomokot, amire csak legyin­tettek, mert nemhogy a ouza, a lucerna, de még az igényte­lenebb rozs is csak lézengett benne egy-egy aszályos nyá­ron. Azután ennek a hasznosí­tási módját is megtalálták. Vagy húsz évvel ezelőtt erdőt telepítettek ra, hova, mit le­hetett: fenyvest, tölgyest, nyárfást nevel azóta az a táj. Ilyenkor, a decemberi . deres, fagyos napokon magam is el­ültettem néhány sor csöppnyi, arasznyi fenyőfacsemetét,> s gondoztam, kapáltam a töl­gyest nyáron, tikkasztó meleg­ben. A fák azóta — régen lát­tam őket — talán már, derék- vastagságúak. A csenevészebb- jét törpévé nyomták a nagyob­bak, a szebbek, az erősebbek. Sőt már hasznot is hoztak azóta ezek az erdők, hiszen a ritkító vágásra réges-régen megértek. A fenyőfélék persze lassabban növekszenek, de nemsokára azokát is megcsa­polják: gyantát-nyernek belő­lük. Aztán a fűrészes emberek, gépek zajától lesznek ismét hangosabbak az erdei ösvé­nyek. A víkendházak környékére tavasszal, az erdőkbe most költözik az élet a járásban is. F. I. — Megkezdődött a gépek téli javítása járásunk mező- gazdasági nagyüzemeiben. A szövetkezetekben ehhez a je­lentős munkához elegendő a szakember, csaknem ötszázan dolgoznak a gépműhelyekben, akiknek kilencvenkét százalé­ka szakember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom