Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-19 / 296. szám
ü MM .üt iL:. V>&' '*.*$»*' *''J&2»;: | A PEST VI. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM •adása 1979. DECEMBER 19., SZERDA A MÉM Műszaki Intézet ben vizsjálták Módszer a minisig megőrzésére Az iparban évtizedekkel ezelőtt vált ismertté egy fogalom: a tmk, a tervszerű megelőző karbantartás. Ez pontosan meghatározza, hogyan, s mit kell tdnni a gépek és berendezésék állagmegóvása és a váratlan hibák megelőzése, elodázása érdekében. Igen, elodázására is. hiszen a cél éppen az, hogy a munkára fogott gép egyáltalán ne romoljon el, vagy hibája ritkán, s minél később jelentkezzék. Mert amíg jól működik, az ember irányításával termel. Az állattenyésztésben Pontosan ez a tennivaló a mezőgazdaságban is, ahol ma csaknem százmilliárd forint az üzemeltetett gépek értéke, így hát ebben áz ágazatban sem mindegy,- hogyan alakul az eszköz kihasználtsága. A hangsúly itt is a tervszerű megelőző tevékenységen van, s egyre fokozottabb mértékben, hiszen ha a manapság használatos nagy teljesítményű gép esik ki a munkából, s emiatt nem le- ' hét alkalmas időben szántani vetni, aratni, nem mindig akad alkalom a pótlásra, és nagy lehet a veszteség. Ami a traktorok, kombájnok és más gépek karbantartásának helyzetét illeti, ha nem is a kellő mértékben, de kialakult állagmegőrzésük bizonyos rendje. A tervszerűségen, a rendszerességen azonban van javítanivaló. Akad azután a mezőgazdaságban a gépeknek. berendezéseknek olyan csoportja, amely csak az elmúlt években terjedt el. de karbantartásuk még az előzőeknél is rosszabbul szervezett. A korszerű állattenyésztő telepek gépeiről, eszközeiről van szó. S gondoljunk csak a szellőző- vagy fűtőberendezésekre, esetleg a feiőkászülé- kekre; ha elromlanák, súlyos károk keletkezhetnek. T ervszerűen E példákon kívül még tucatjával sorolhatnánk a hibákat, amelyek kisebb zavarokat okozhatnak, ha a karbantartást elhanyagolják. Ez esetek vizsgálatával tudományos alapossággal foglalkoztak a kutatók. — A MÉM három évvel ezelőtt bízta meg intézetünket, hogy dolgozzuk ki a szarvas- marha- és a sertéstartó telepek gépeinek, illetve az épületgépészeti, berendezéseknek a karbantartási rendszerét — mondja dr. Mélykúti Csaba, a MÉM Műszaki Intézet osztály- vezetője. — A témával való foglalkozást mi sem indokolja jobban, mint hogy csupán a szakosított tehenészeti telepek száma meghaladja a négyszázat, a korszerű sertéstelepeké pedig mintegy háromszáz. A telepeken a legegyszerűbb gépektől a bonyolultakig minden fajtát használnak, igen eltérő az automatizáltság foka. — Hozzá kell tenni: vannak olyan gazdaságok, amelyek példamutatóan szervezik az állattartó telepek • gépeinek karbantartását, de sokhelyütt alkalomszerű ez a munka, va"v inkább már csak az előállott hiba kijavítására szorítkoznak. — Munkájuk irányítása nem mindenütt kielégítő. A vizsgálatokban arról is pontosabb képet kaptunk, hogy sokszor hiányzik a javításokhoz szükséges alkatrész. De nincs elegendő ellenőrző műszer sent, amivel a hjbák felderítése idejében megtörténhetne. A karbantartóknak pedig éppen az lepne a feladatuk, hogy a rendszeres ellenérzéssel a hibát még felléote előtt megakadályozzák. Tapasztaltuk azt is. hogy sok gazdaság nehéz helyzetben van, amikor külső szolgáltatókra bízza a munkákat. de ezek esetenként drár gán vagv éppen megbízhatatlanul dolgoznak. Bevált módszer A karbantartási rendszer kidolgozása tehát már igen időszerű volt, méghozzá olyan szisztéma szerint, amely elsősorban a gazdaságok feladatait jelöli ki. A MÉM Műszaki Intézettel a helyzet felmérésében együttműködött a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri Gépészeti Főiskolai Kara. s több olyan üzemet is partnerül választottak, ahol a módszert alkalmuk volt kipróbálni. — Mindenekelőtt megemlí- . tem a dunavarsányi Petőfi Sándor Ferenc Barcza Zsolt felvételé Termelőszövetkezetet, amelynek 1200-as tehenészeti és 8500-as sertéstelepén; az Alagj Állami Gazdaságot, amelynek 412-es létszámú tehenészeti telepén; a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátot, amelynek 1200 helyes tehenészeti telepén és az agárdi Agrokomp- lext, amelynek 40 ezer kocás sertéstelepén alkalmazták a kidolgozott karbantartási rendszereket — mondja Sándor Ferenc, az intézet gépész- mérnöke. A MÉM Műszaki Intézet kutatóinak arra volt lehetőségük, hogy a gyakorlati, üzemi próba alapján módszert adjanak a nagy értékű gépek állagának jobb megőrzésére, de más módon is segítséget nyújt az intézet. A traktorok karbantartásához hasonlóan, erről is hamarosan szakmai közleményt juttatnak el az érdekelt szakemberekhez. Fehér István Diákoknak szünidőben Erdőkertesen részben már gondoskodtak a gyerekek szünidei elfoglaltságáról. Az Ady Endre művelődési ház egyebek között négy soron kívüli filmvetítést, zenés kis- színházi előadást és a művelődési ház szakköreiben foglalkoztatott gyereknek az Ipar- művészeti Múzeum meglátogatását tervezi. Gyakorlat fiataloknak A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki kara ötödéves nappali hallgatóinak, akik néhány hónap múlva már az üzemekbe kerülnek, ezen a héten tartják az egyik leghasznosabb gyakorlati foglalkozást. Az üzemszervezői,, üzemvezetői gyakorlatokon már hagyomány, hogy a vezetés, a tervkészítés, a gazdasági szabályozók, a gépesítési munkák nyilvántartása, az álló- és forgóeszközök bizonylati rendszere, valamint a munkavédelem témakörének ismertetését azokra bízták, akik éveket töltöttek el ezek gyakorlati alkalmazásában. A gépészmérnöki kar mező- gazdasági tanszéke most az egyetem tangazdaságának vezetőit kérte fel az egyhetes gyakorlat előadásainak megtartására, amelyeken mintegy százhatvan ötödéves hallgató vesz részt, illetve vizsgázik a tanultakból. Felújított sertéstelep A réginél olcsóbb megoldások A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában nagyszabású, a mostani tervidőszak legjelentősebb beruházása folyik. Tart a gazdaság fenyőharaszti kerületében levő sertéstelepének rekonstrukciója és bővítése. A létesítmény kivitelezésének gyorsítását, pontosabban azt, hogy a munkálatokat a jövő év végéig be kell fejezni, az MSZMP Pest megyei Bizottságának gazdaságpolitikai cselekvési programja is tartalmazza. Mikor is kezdődött az építkezés, s hogyan haladtak napjainkig? — erről kértünk rövid tájékoztatást a tangazdaságban. — A négyszáznyolcvan anyakosás, évi kilencezer hízót kibocsátó, Agrokomplex-rendszerű sertéstelepet még 1972- ben létesítetté gazdaságunk — mondja dr. Puskás Attila, a tangazdaság igazgatója. — Újjáépítését, illetve bővítését az idei év második felében kezdtük meg. A terveket ezúttal is az Agrober, a Mezőgazdasági Beruházó Vállalat készítette, s ugyancsak ők szolgáltatják az épül'etek szerkezeteit. ' — Újszerű, a réginél olcsóbb építészeti megoldást alkalmazunk. A kocaszállás és a véghizlalda könnyűszerkezetes elemekből, nyitott oldalfalakkal készül, szükség szerint Graboplan ponyvákkal zárható. Azért választottuk az újszerű megoldást, hogy a minimálisra csökkenthessük az energiafelhasználást. Fűtő- és steellőztetőeszközöket nem építünk be, s csak a legszükségesebb gépeket alkalmazzuk a tartástechnológiában. A munkálatokra 62 millió forintot irányoztak elő. A kivitelezők a tangazdaság építői, éz idén 28 millió forintot költöttek a beruházásra, egyes részlegeket üzembe helyeztek, tehát részben már a hasznosítás is megkezdődött. A sertéstelep jövő évi átadása után 1100 anyakocát helyezhetnek el, az éves hízókibocsátás pedig a jelenleginek a duplájára, 17—lg ezerre növekszik. A bővítéssel egy időben új szociális létesítmények építésére kerül sor: korszerű öltöző, konyha és ebédlő lesz a fenyőharaszti kerületben. F. I. Nődolgozók Jobb fizetés A péceli Vegyesipari Szövetkezet legutóbbi közgyűlésén, arról adhattak számot, hogy a szövetkezetben az elmúlt négy év alatt negyvennégy százalékkal emelkedett a női dolgozók bére. A lányok és az asszonyok a politikai továbbképzésből is kiveszik részüket. Részvételük aránya a politikai oktatásban 65 -70 százalékos volt. Megyei tekebajnokok A KIÉ* V tv. < :J ' miß w é / A tekézak megyei bajnokságát az idén az aszódi Spartacus csapata nyerte. A csapat tagjai: álló sor (balról jobbra): Ondrik II. Pál szakosztályvezető, Gyebnár Zoltán, Gyebnár Sándor, Búzás László, Harajka Pál, Dancsó Mihály, a Spartacus SE titkára. Guggolnak: Kiss László, Agócs István, és Molnár János játékos-edző. A jövőre NB ITI-ban játszó csapat tagja még Oláh Károly és Bábosik Dezső. Technikai vezetőjük: Gyebnár László. Seregély Károly felvétele Termékeny leieken Aligha van nagyszerűbb dolog annál, ha valahol a haszontalannak látszó földet sikerül termékennyé tenni.. Az Ajkán is bizonyriotfak Néphagyomány és közművelődés Dr. Mélykúti Csaba kiég zöld volt a határ és kellemes a séta a falu estikeillatú főutcáján, amikor a TOT és a SZÖVOSZ felhívását megkapták a bagi és hévízgyöpki asszonykórus tagjai. A felhívásban ez állt: a szövetkezeti énekkarok területi döntőjét decemberben Ajkán rendezik meg, s erre mindkét népdalkor tagjait szeretettel hívják a rendező szervek. Idegen tájakon A szereplés napjáig még néhány hónap hátra volt, ám a meghívás elfogadása célt és feladatot adott a kórusoknak az őszi felkészülés idejére. A heti próbákon egyre több szó esett Ajkáról, s aztán elérkezett a nap, amikor reggel 6 órakor a hévízgyörki művelődési ház elől elindult a panorámás autóbusz, amely megállt Bagón is, hogy együtt utazzanak a kát község dalosai a távoli városba. A Galgavidéki Áfész által bérelt autóbusz szinte nyelte a kilométereket, s az asszonyok nem győztek érdeklődni: Merre járunk? S ez miről nevezetes? Székesfehérvár. Veszprém, s a többi település, de különösen a falvak nagyon is- mer'snek tűntek, hiszen erre a vidékre is az jellemző, mint- a Galga mentére: épülő, szépülő, középületek, jó módról, gazdag-ágról, kényelemről valló lakóházak és lakótelepek. A várossá alakulásának huszadik évfordulóját üniteplő Ajka szeretettel fogadta az érkezőket. Szervezettség, gondoskodás, figyelmesség és barátság, ezek azok a fogalmak, amelyek leginkább kifejezik mindazt, amiben a vendégeknek része volt. Az ünnepi napra tizenkét csoport érkezett a városba. Dég, Jenő, Kimle, Lébénymiklós, Bo- gyoszló, Kömve, Hanta, Né- zsa, Páty, Szülök után következtek a hévízgyörkiek, aztán a bagiak. A Galga mellől érkezettek nespesak a dalaikkal, de népviseletükkel is sikert arattak. A műsor befejezése után ösz- szeült a zsűri, amelynek elnöke Olsvai Imre, az MTA Népzenekutató csoportjának munkatársa volt. Mellette foglalt helyet a zsűri másik kát tagja, Alföldi Borús István, a' Magyar Rádió népzenei osztálya, és Karsai Zsig- mond, a Népművelési Intézet munkatársa. Ami dicsérendő Az ajkai művelődési központ tanácstermében szinte kézzel lehetett tapintani az izgatott várakozás csendjét. Egymás után hangzottak el a vélemények a szereplő csoportokról, s végül Hévízgyörk került sorra. Olsvai Imre kezdte: — Örülök, hogy itt találkozhattam a hévízgyörki asz- szonyokkal. Gazdag hagyományanyaggal bíró vidékről érkeztek, s arról, amit bemutattak, csak felsőfokon lehet beszélni. Dicséretes tiszta szövegmondásuk, ízes, palóc szövegejtésük, csengő kristályhangjuk. Amíg úgy és azit teszik, amit jelenleg és az elmúlt évtizedben tettek, addig ez a kórus mindig a legjobbak között lesz. Munkájuk értékét növeli az a tudatosság, ahogyan a néphagyományokat bekapcsolják a közművelődés egészébe. Karsai Zsigmond folytatta: — Népviseletüket méltósággal, eleganciával viselik, és tudatossággal, ami azt bizonyítja, hogy az ünnepi ruha mindennapjaik tartozéka. Alföldi Borús István kiegészítette a hallottakat: — Ismerem dalanyagukat, elhallgatnám a csoportot reggeltől estig, és biztosan nem unnám meg. Dr. Balázs Józsefné, a népdalkor vezetőjel az örömtől-e vagy az izgalomtól, de másodpercenként hol elsápadt, bel belepirult a hallottakba. De Keppler Annamária, a bagiak vezetője is remegő kézzel jegyezte az elhangzottakat, amit róluk mondtak. Itt is Olsvai Imre kezdte. — Amikor azt hittük, hogy a hévízgyörki asszonyok a legtöbbet nyújtják, megjelentek a bagiak. Rájuk is vonatkozik mindaz, amit a hévíz- györkiekről elmondtunk, csak ők még rátettek egy lapáttal. Citera és készítője A 76 éves Máté lstvánné szólóéneke és tánca igazi meglepetésként hatott, s ez a meglepetés hozta a bagiak többletét. Aztán Máténé szólója után megszólaltak a ci- terások! Kezelőik teljesítményéről Alföldi Borús István szólt:. — A citera napjaink divatos hangszere, ám éppen azért, mert divat, a citerás ritkán éri el a művészi játék színvonalát. És most itt voltak a bagi gyerekek! Citeráik ' fel- hangolása, játékuk tisztasága, üdesége, dallamossága ritkán hallott játékot és ritka élményt hozott. Karsai Zsigmond csak társulni tudott kollégáihoz, s megkérdezte: Ugyan, hol lehetne megismerkedni ezeknek a lófejes citeráknak a készítőjével? Nagy volt a meglepetés, amikor Svela Pál bemutatkozott. A gálaműsoron aztán a bagi asszonykórus átvette a rendező szervek, a hévízgvör- ki asszonykórus pedig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának a m'vódíját. A gálaműsort a hévízgyörkiek után a tagiak műsora zárta. Percekig zúgott a taos. amikor slingelt kendőjüket ‘lobogtatva levonultak a színpadról. Jól képviselték a néo- dalkörök tagjai Pest megyét, s jól a gödöllői járást. Fercsik Mihály évekkel korábban gazzal, bozóttal benőtt földen egy részét ma már vucendteikenre sza0- tán, s ott nemcsak pihenni tud a gazda, műveit is a sokáig hasznaveheteűénül fekvő parlagot: fát, virágot, zöldséget ültet vagy vet bete. Hasznosítja. Láttám még gyermekkoromban olyan savanyú, sárga fu- tóhomokot, amire csak legyintettek, mert nemhogy a ouza, a lucerna, de még az igénytelenebb rozs is csak lézengett benne egy-egy aszályos nyáron. Azután ennek a hasznosítási módját is megtalálták. Vagy húsz évvel ezelőtt erdőt telepítettek ra, hova, mit lehetett: fenyvest, tölgyest, nyárfást nevel azóta az a táj. Ilyenkor, a decemberi . deres, fagyos napokon magam is elültettem néhány sor csöppnyi, arasznyi fenyőfacsemetét,> s gondoztam, kapáltam a tölgyest nyáron, tikkasztó melegben. A fák azóta — régen láttam őket — talán már, derék- vastagságúak. A csenevészebb- jét törpévé nyomták a nagyobbak, a szebbek, az erősebbek. Sőt már hasznot is hoztak azóta ezek az erdők, hiszen a ritkító vágásra réges-régen megértek. A fenyőfélék persze lassabban növekszenek, de nemsokára azokát is megcsapolják: gyantát-nyernek belőlük. Aztán a fűrészes emberek, gépek zajától lesznek ismét hangosabbak az erdei ösvények. A víkendházak környékére tavasszal, az erdőkbe most költözik az élet a járásban is. F. I. — Megkezdődött a gépek téli javítása járásunk mező- gazdasági nagyüzemeiben. A szövetkezetekben ehhez a jelentős munkához elegendő a szakember, csaknem ötszázan dolgoznak a gépműhelyekben, akiknek kilencvenkét százaléka szakember.
