Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

Műanyag madáretető A kemény hideg időben a faágra függesztett, egyszerű étolajos műanyag flakonból készült madáretetőnél sok ci­nege fordul meg. Dénes János felvétele Nem csökkent az import Vác tíz legnagyobb vállalata ebben az évben mintegy 2,7 milliárd forint értékű alap­anyagot használ fel a termelés során, összesen 8,2 százalékkal többet, mint tavaly. Az érték- növekedés egyrészt az alap­anyagok árának emelkedésé­ből, másrészt a termelés bővü­léséből ered. Figyelemre mél­tó, hogy a könnyűipari üze­mekben az alapanyag-felhasz­nálás csökkent. Az összes értéken belül az importált alapanyagok aránya nem változott, annak ellenére, hogy a legtöbb vállalat nagy­arányú behozatalcsökkentést határozott el. Az eddigi ada­tok alapján megállapítható, hogy a tőkés piacokról szárma­zó alapanyagok mennyisége 7,3 százalékkal nőtt, a szocia­lista importból vásárolt alap­anyagoké viszont 25,8 száza­lékkal csökkent. Különösen je­lentősen romlott a helyzet az Egyesült Izzó váci gyárá7 ban és a Magyar Hajó- és Da­rugyár váci' gyárában, vala­mint a termelési profil válto­zása miatt a TAURUS Gumi­ipari Vállalat váci gyárában. Javulás egyedül csak a Pamto- fonóipari Vállalat váci gyárá­ban tapasztalható, ahol a nyu­gatnémet alapanyag helyett az idén lengyel műszál feldolgo­zását kezdték meg. Vác a hazai lapokban A Köznevelés Nyitás Vácott címmel háromnegyed oldalas cikkben ismertette a Nevel­jünk együtt! és az Iskolás lesz a gyermekem című, Vácott Vác városért Puskás Tivadar nyomdokain... A Marx téri főposta udvara az üszaa-Pest megyei Táv­közlési Üzem dolgozóinak a népszerű találkozóhelye. Hideg téli időoen, tikkasztó kániku­lában, reggel hét óra tájban benépesedne a főoejárat mö­götti udvarrész. Itt gyülekez­nek a dolgozók, a brigádveze­tők. Megoeszélik az esemé­nyeket, értékelik a világ dol­gát, s amikor mindenki meg­kapta a napi beosztását, innen indulnak munkába. A Puskás Tivadar távközlé­si szocialista brigád is a táv­közlési üzem nagy családjához tartozik, jelenleg 15 tagja van. A XII. kongresszus tiszteleté­re és felszabadulásunk 35. év­fordulójára kezdeményezett munkaverseny során azt vállalták, hogy bizto­sítják a hírközlés zavar* tál a ns ágát a hozzájuk tar­tozó területen, Vácott és a környező községekben. Vállalásuk arról is tanús­kodik, hogy mint eddig is, most is fő feladatuknak tekin­tik a postai távbeszélő- és táv­írószolgáltatás folyamatossá­gán túl a meghibásodott táv­beszélővonalak, -berendezések és -készülékek hibaidejének állandó csökkentését. Munká­jukról nem tudunk, csak akkor, ha zavar van. Ha hív­ják őket, jönnek, gyorsan és pontosan, másfél évtizedes összehaneoltsággal végzik munkájukat. A Puskás Tivadar brigád arról is híres, hogv rmndig élenjár társadalmi munkában, patronálásban. 1977-ben a dolgozók általános iskolájának megtervezték és felszerelték a feleletvisszacsatoló berende­zést. A munkában a brigád va­lamennyi tagja részt vett, s 850 társadalmi munka­óra került a brigádnaplóba. Az iskola igazgatójának elis­merő véleménye szerint ön­ként vállalt tevékenységükkel könnyítették a pedagógusok munkáját, s lehetővé tették az oktatás korszerűsítését. A Tra- gor Ignác utcai óvodában is gyakori vendégek; javítják az óvoda technikai játékait és elvégzik ugyanitt a kisebb villanyszerelési munkákat is. Kommunista műszak kere­tében kivették részüket a MÁV sportpálya felújításá­ban; tavaly a Géza király téri szakközépiskola és a Hámán Kató általános iskola részére összesen hét távbeszélő-készü­léket szereltek fel, 200 társa­dalmi munkaórában. Lelkes munkájuk, szocia­lista együvétaríozásuk el­ismeréseként 1974-ben el­nyerték a szocialista bri­gád címet. A következő években bronz-, ezüst- és aranykoszorús kitün­tetést kaptak. Ehhez párosult legutóbb Vác város Tanácsá­nak elismerése: hosszú időn át kifejtett társadalmi és köz­életi tevékenységükért elnyer­ték a Vác városért közösségi kitüntetés II. fokozatát. Papp Rezső megjelent tájékoztató füzete­ket. Az Esti Hírlap megemléke­zett arról, hogy Vácott, a vá­ros felszabadulásának 35. év­fordulóján rendezett díszün­nepségen átadták dr. Dercsényi Dezsőnek a díszpolgári iratot. A Könyvtáros legújabb szá­ma bemutatta Weisz Gábort, a Váci Városi-Járási Könyvtár igazgatóját, akinek hathatós iránymutató munkája nagyban segítette az intézmény fejlő­dését. A Dunántúli Napló (Pécs) j beszámolt arról, hogy idén Kocsis Iván váci fotóművész kapta a Gerendás-vándordí­ját, a diaporáma fejlesztése és népszerűsítése érdekében kifejtett munkásságáért. Az Építőelem hírül adta, hogy a váci Betonelemgyár a kongresszusi munkaverseny tiszteletére 100 ezer darab födémbéléstest gyártására tett ígéretet s vállalását teljesítette. Az Ország-Világ kétoldalas, színes fényképekkel illusztrált» riportban bemutatta a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyár­egysége legrégebbi törzsgárda- tagjait. P. R. Iglói Sarolta az MISE elnökségében Szombaton és vasárnap tar­totta alakuló ülését a Magyar Népművelők Egyesülete. Vác- ról Venesz Ernő, a városi ta­nács művelődésügyi osztály vezetője, Székelyhídi Ferenc, a PETÉV közművelődési bi­zottságának a titkára, Végh Károly, a művelődési központ igazgatója, Iglói Sarolta, a művelődési központ előadója, a járásból Péter Pál, a Váci Járási Hivatal népművelési felügyelője és Varga Zoltán, a nagymarosi művelődési köz­pont igazgatója vett részt a kétnapos tanácskozáson. Iglói Saroltát beválasztották az MNE 35 tagú elnökségébe. XXIII. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM 1979. DECEMBER 19., SZERDA Munkásművelődés a HAGY-ban Tartalmas irodalmi rendezvények Napjainkban a tömegkom­munikációs eszközök egész hada áll a művelődés szolgá­latában. A társadalom egyes tagjait csaknem 24 órán, ke­resztül árasztják el az infor­mációk, sokszor már a kelle­ténél több is. Művelődésünk lehetősége tehát adott. De va­jon hogyan élünk vele? —j Erre a kérdésre kerestük a választ a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, ahol Kár­mán Istvánnal, a gyár köz- művelődési előadójával be­szélgettünk. — 1977-től dolgozom ebben a beosztásomban a HAGY- ban, így az előző időszakról csak közvetett ismereteim vannak — mondja. — A köz- művelődési munkát a válla­lat szakszervezeti bizottsága mellett működő kultúrbizott- ság fogta össze. Nagyon sokat tett és sok embert vonzott a gyári könyvtár is, amely a kölcsönzésen kívül különböző rendezvényeket is szervezett. Ugyanakkor még számos tár­sadalmi szervezet kapcsolódott be alkalmanként a művelő­désbe. Sok program volt, de a rendezők egymással csak ritkán hangolták össze tevé­kenységüket. Így megtörtént, egy-egy témáról több szó esett a kelleténél, másokról meg indokolatlanul kevesebb. Kármán István két eszten­dővel ezelőtt munkáját azzal kezdte, hogy írásos felmérést készítettek a gyárban dolgo­zók igényeiről, érdeklődési köréről. Több mint 450 kérdő­ívet adtak ki a szocialista bri­gádoknak, ezekből mintegy 350 érkezett vissza. ■ Kérdések — válaszok — A kérdésekre adott vála­szokból az emberek életmód­jára is következtethettünk — folytatja a közművelődési előadó. — Az értékelés után kialakult kép igen vegyes volt. Kiderült például, hogy a bejárók közül csak kevesen veszik igénybe a lakóhelyi művelődési lehetőségeket, így világossá vált, hogy itt a gyárban fokozottabban kell Az öt karika jegyében Készülnek a kajakosok, kenusok A XXII. nyári olimpiára készülő magyar kajak-kenu válogatott keret jelenleg Mát­raházán edz. A több mint fél­száz sportoló között két váci fiú is van: Kosztyán József és Konecsni Péter. Az év elején rajtuk kívül kerettag volt még Völgyi Pé­ter és Meggyes László is. Arról, hogy most miért csak ketten maradtak s még sok egyébről beszélgettünk a fennállása óta kiemelkedő eredményeket produkáló Váci Hajó SE kaják-kenu szak­osztály mesteredzőjével — Babella Lászlóval. Más edzővel — Az időrendet betartva kezdjük az év elejével — in­dította az összefoglalót a mesteredző. — Nem sok ked­vező jel mutatott az év elején arra, hogy a naptári év végén mégsem leszünk elégedetle­nek. A korcsoportváltás elke­rülhetetlen nehézségeit végül jobban átvészeltük, mint re­méltük. Ugyanis, amikor vala­ki kinövi csoportját és feljebb kerül rutinosabb, jobb ver­senyzők közé — nem tud mindjárt eredményt produ­kálni. Legalábbis általában nem. Kivételek azonban itt is akadnak, s örömünkre, Ko­necsni személyében váci spor­toló is. Ez a fiú elsőéves fel­nőttként beverekedte magát a válogatottba, s kijutott az idei világbajnokságra. S ha már ott volt, gondolta, nem jön haza üres kézzel. A magyar csapat legfiatalabbjaként bronzérmet szerzett 10 ezer méteren. Közvetlenül a VB után Ka­nadában nemzetközi verse­nyen szerepelt — kiválóan. Hogy ott lesz-e Moszkvában? — lehet, de ha mégsem — el­keseredésre nincs ok. A kö­vetkező évek világversenyei­nek főszereplője lehet. Ko­necsni érdemeit csak növeli az a tény, hogy a váci élme­nők társasága nélkül nőtte ki magát. Ugyanis a két ismert válogatott, Völgyi és Kosz­tyán, bár a Váci Hajó SE tag­jai, de új edzővel dolgoznak immár két éve. A szakosz­tályvezetés nem tudta elérni, hogy a váciak együtt edzze- nek, pedig úgy érzem, ez va­lamennyiük hasznára vált volna. Két bajnokság Kosztyánt az egész magyar kajaksport kimagasló tehet­ségű versenyzőjének tartom. Az idén betegeskedett, ennek ellenére a VB-n olimpiai tá­von — 1000 méteren1 — a K 4-es • tagjaként negyedik lett.. Felmerült a Kosztyán—Ko­necsni kettős párosban való indulása. Ez ugyan nem egye­zik a szövetségi kapitány el­képzelésével, de jövőre lehet, hogy egy-két versenyre össze­ülnek. Völgyi Péter régóta húzódó betegsége pontot tett versenyzői pályafutására. Meggyes nem találta meg a megfelelő párt, ő ezért nem kerettag. Hadd szóljak még a kenus Kalecz Sándorról, aki nagyon kemény munkával még beválthatja a hozzáfűzött reményeket. Az élvonalról ennyit — mondotta a mester, majd az utánpótlásról, a szakosztályi munka feltételeiről szólt. — A szakosztályban az ed­zéseket hárman látjuk el. A legfiatalabbak edzését a több­szörös VB-érmes Völgyi ve­zeti, aki egyben Kosztyán fel­készülését is segíti. A nagyob- bakkal Csereklye József fog­lalkozik, s hogy nem is akár­hogyan, azt bizonyítja egy út­törő-olimpiai és két magyar bajnokság mellett számos ér­tékes helyezés. A felnőtt és ifi versenyzőket * én edzem. Ifjúsági válogatottba helyet követelt magának Kovács OtJ tó és Makrai Csaba, míg a ju­nioroknál Balogh R. János. Utánpótlásunk tehát már hírt adott magáról. Belőlük, s a még ismeretlenekből lehetnek a jövő bajnokai. Mindannyian ismerjük a ré­gi mondást: Az olimpián nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. Ma már azonban óhatatlanul az eredmények is számítanak. S bár reflektor- fényben mindig a versenyző van, de mindenki tudja, szük­ség van azok munkájára is, akik csak a felkészüléshez megfelelő feltételeket biztosít­ják. Szakosztályunk ügyes-ba­jos gondjait a Csányi Zoltán, Kettler Sándor, Kiss László, Makrai Gyula és Konecsni Károly ötös fogat intézi. Fanatikus hit Lelkesedésüknek és a spor­tért érzett felelősségérzetük­nek is köszönhető, hogy kor­szerű tanmedencéjével új. modern öltözővel és fürdővel bővült csónakházunk. , A segítség megannyi jelét érezzük Cserkaszki Antal fő­mérnök, az egyesület elnöke és a Hajógyár dolgozói részé­ről. Jó egy évtizeddel ezelőtt a körülmények korántsem voltak ilyen kedvezőek, még­is a mexikói olimpiát köve­tően bajnokot ünnepelhetett városunk e sportágban. Igaz, Hesz Mihály csak egy van, de eredményei serkenthetik az utódbkat, akiknek győzelmeit megismerheti a világ. A téli alapozó edzésen Ba­bella László — ki ma is ak­tív résztvevője az edzéseknek — megsérült. Egy kerékpár- túrán elesett s jobb vállízüle- te kificamodott. Egy hét kényszerpihenő után újra ta­nítványai között van, hogy tö­retlen lelkesedéssel, fanati­kus hittel nevelje sportolóvá és emberré a holnap győzőit. Simák Attila velük törődni. A helyzetet bo­nyolította az is, hogy bejá­róink többsége nő, s rájuk a ház körül jóval több munka hárul, mint a férfiakra, tehát szabad idejük is kevesebb. Az adatok értékeléséből — megle­petésünkre — arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy a fizikai dolgozók igénye a kul­túra értékei iránt sokszor na­gyobb, mint az alkalmazotta­ké. Ez a gyakorlatban is bebi­zonyosodott azóta ... Megálla­pítottuk továbbá, hogy régeb­ben túlsúlyban voltak a szó­rakoztató rendezvények. Elha­tároztuk, hogy változtatunk ezen. Igényesebben A felmérés eredményeit más csatornákon beszerzett információkkal kiegészítették. Átnézték például a szocialis­ta brigádok vállalásait, s fi­gyelembe vették a közműve­lődési bizottság tagjainak ta­pasztalatait is. A további teendőkről a bizottság egysé­ges álláspontot alakított ki. Legfontosabb célként a válla­lat dolgozóinak igényeire épülő, igényesebb szórakozta­tást jelölték meg, de gondol­tak a hagyományos irodalmi rendezvények tartalmasabbá tételére is. Számba vették és elkülönítették a gyári közmű­velődés, valamint a városi intézmények feladatait, lehe­tőségeit. A művelődési köz­pont gyakorlatilag kulturális nagyüzem, amellyel egy vál­lalat nem versenyezhet. Ezért egy-egy városi rendezvényre a HAGY-ban is szerveznek közönséget. Ám, sajnos, ré­gebben gyakran előfordult, hogy a nézőket szinte erő­szakkal vitték el az előadá­sokra, mintha az emberek lennének a művelődési köz­pontért s nem fordítva! Az is megtörtént, hogy az üzemi népművelés feladatait felesle­gesen átvállalta a művelődési központ. Napjainkra azonban letisztultak a határvonalak, s e városi intézmény egyre több módszertani segítséget nyújt a gyári kulturális mun­kához. — Érdemes néhány szót szólni az elmúlt két esztendő tapasztalatairól — mondja Kármán István. — Amikor a minisztérium intézkedett a gyári művelődési bizottságok létrehozásáról, a végrehajtás során több kérdésben nem voltl egységes az álláspont. Egyebek között számunkra nagy gondot jelentett, hogy a KGM vállalatként tőlünk is ugyanazt — elsősorban az elemzőmunkát — várták el, mint mondjuk a több ezer embert foglalkoztató Csepel Művektől. Szerencsére most már helyükre kerültek a dol­gok. A közművelődési bizott- j ságok jól együttműködnek a vállalatok párt-, tömegszerve- I zeti és gazdasági vezetésével, i de például nálunk esetenként gondok vannak a középveze­tők hozzáállásával. Velük kap­csolataink nem mindig zavara talanok. Szerintem jó lenne részletesen megfogalmazni, hogy melyek a középvezetők közművelődési feladatai, s ezek teljesítését rendszeresen számon kellene kérni. Kihasználatlan lehetőségek j van ak a vállalatok közötti I együttműködésben is. Igaz, akadtak már próbálkozások — nem is minden siker nél­kül —, de ezek csupán alkal­mi kapcsolatok. Példaként említhetnénk az 1977-ben négy váci gyár által szervezett va­sascentenáriumot ... Nagy rendezvényeket — Véleményem szerint szükség lenne több nagyszabá­sú városi rendezvényre, amelyre valamennyi váci gazdasági egység és intézmény egyesítené erőforrásait. Lát­hattuk, milyen nagy sikere volt a humorfesztiválnak. Miért ne szervezhetnénk ha­sonlót, de eísősorban a mun­kásművelődést szolgálva? Er­re jó lehetőséget kínál a ha­gyományos majális, vagy eset­leg a Váci ősz rendezvényso­rozata — mondta befejezésül Kármán István A HAGY-ban évek óta je­lentős eredményeit tudják fel­mutatni a kulturális életnek. De nem elégednek meg a már meglevő eredményekkel. Ter­vezik például, hogy egy ki­csit az igények előtt járva, elsősorban kisebb csoportok érdeklődését kielégítő progra­mokat szerveznek. A gyáriak szerint nem az a fontos, hogy egy előadásnak például hány hallgatója van, hanem, hogy milyen hatást értek el vele. Szeretnének egyre több se­gítséget nyújtani a brigádok­nak:, hogy kulturális vállalá­saik konkrétabbak legyenek. A jövőben kiemelt helyet akarnak biztosítani — egye­bek között — a vizuális kul­túra fejlesztésének is. Mun­kájukhoz — mint Kármán István elmondta — eddig is sok segítséget kaptak a párt- szervezettől, és a gazdasági vezetéstől, ám ezután még in­kább igénylik támogatásukat. Furucz Zoltán t KBT Közlekedésbiztonsági vetélkedő A hét végén rendezik meg Vácott, a városi-járási közle­kedésbiztonsági tanács szerve­zésében a Mezőgazdasági Szak­középiskolában, a szocialista brigádok városi-járási vetélke­dőjét. A versenyen részt vevő 24 csapatnak' KRESZ-, egészség­ügyi és munkavédelmi kérdé­sekre kellett választ adniuk. A vetélkedő érdekessége, hogy a tesztlapok kitöltése után a verseny átalakult közlekedés- biztonsági fórummá, s a ver­senyzők időszerű közlekedés- biztonsági kérdésekre kaptak választ az elnökség tagjaitól. A vetélkedőt a Városi Ta­nács Kommunális és Költség- vetési Üzemének, csapata nyer­te meg. Második a városi-já­rási MHSZ, harmadik az Ala- gi Állami Tangazdaság alagi kerülete lett Negyedik helyen a Forte, ötödik helyen a püs­pökhatvani termelőszövetke­zet csapata végzett. A helye­zettek értékes tárgyjutalom­ban részesültek, amelyet Dut- ka Antal, a Pest megyei KBT titkára adott át a verseny­zőknek. Ezen kívül az első há­rom helyezett csapat 1980-ban részt vehet a KBT megyei vetélkedőjén is. Cs. J. Rendkívüli szemétszállítások A váci Kommunális és Költ­ségvetési Üzem közli, hogy az 51. és az 52. munkahéten is úgy irányítják a háziszemét­szállítást, hogy legalább egy­szer eljussanak minden kör­zetbe. Eszerint 22-én (szomba­ton) és 29-én (szombaton; vé­gigjárják a kedden esedékes körzeteket, s január másodi- kán, szerdán ugyancsak elvi­szik a szemetet a kedden ese­dékes útvonalakról is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom