Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

december 20-án és 21-én A KORISFA ESZPRESSZÓBAN A TORMÁSI BISZTRÓBAN, A KÖZPONTI ÉTTEREMBEN, A KŐRISFA ESZPRESSZÓBAN A KIOSZ FALATOZÓBAN Különleges ételek. Tánczene, népzene, Asztalfoglalás az üzletvezetőnél Minden kedves vendégét Szeretettel várja a NAGYKŐRÖS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ Finom falatok ünnepekre Ma: Nők akadémiája A nők akadémiája előadás, sorozatában ma, december lö-én 18 órakor az Arany Já­nos Művelődési Központban „Radnóti Miklós emlékezete” címmel előadást tart Tóth Ti­bor, az Arany János Gimná­zium igazgatóhelyettese. Az előadás előtt, 17 órakor, kézi­munka szakköri összejövetelen vehetnek részt a látogatók. XXIII. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM 1979. DECEMBER 19., SZERDA Jól felkészültek Nagykőrösön, az A fősz élelmiszerboltjaiban az ünnepek előtti forgalomra. Felvételünk a Kecskeméti úti élel­miszerüzletben készült, ahol egyebek között gazdag húsáru­választék várta a verőket Ifj. Felsete József fel.vétéle Törvényességi vizsgálat Parlagföldek a határban Százkét földhivatalnál, több mint ötezer hatósági ügyben hozott határozat végrehajtá­sának tevékenységét elemez­te az ügyészi szervezet — a Legfőbb Ügyészség irányítá­sával. „Menet közben” ta­pasztalatokat gyűjtöttek arról is, hogyan művelik, becsülik földjüket az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek, a gazdálkodó állampolgárok. Az országos vizsgálat mag­állapításairól dr. Bartus Imre, a Legfőbb Ügyészség osztály- vezető ügyésze tájékoztatta az MTI munkatáirsát. — Figyelmet érdemlő, és csak részben jogi kérdés: húsz ügyészség közül 11 arról szá­molt be, hogy a megyéjük­ben voltak olyan nagyüze­mek, amelyek indokolatlanul parlagon hagytak kezelésük­ben levő termőföldeket. Az adatok tanúsága szerint a meg nem művelt földterület több ezer hektárra tehető, pa­ciig törvényeink szerint emi­att térítést kötelesek fizetni. Ilyen esetben a területek akár más nagyüzem kezelésébe vagy használatába is adhatók. — Ugyanakkor 2320 hek­tárnyi mezőgazdasági földin­gatlant vettek állami tulaj­donba azért, mert az állam­polgárok földjüket felszólítás ellenére sem művelték meg. — Bár az ügyészi vizsgá­laton túlmutató tapasztalat, mégis magemlítem, hogy az állami tulajdonba vett ingat­lanok további sorsa sem megnyugtató. Űj tulajdonosa­ik, a nagyüzemi gazdaságok neifi tartják kifizetődőnek új növényi kultúrák meghonosí­tását rajtuk. Az állampolgá­rok viszont, akiknek gazdasá­gos lehetne ezeknek az 1500 négyzetméternyi területeknek az ápolása, egyre kevésbé ér­deklődnek a földek iránt. Moziműsor Gázolás, Magyar film. Elő­adás kezdete: 4 óra. A jó, a rossz és a csúf I—II. Színes, olasz westem- film. Csak 16 éven felüliek­nek! Előadás kezdete: 6 óra. Felkészülten az első osztályba Megkönnyítik az átmenetet A páratlan osztályok mindig nehezebbek Iskolaérettség, beiskolázás, bukásmentes iskola. Három fo­galom, mind a hármat a nagykőrösi Arany János álta­lános iskolában jegyeztem fel: Papp Lászlóné, alsótagozatos tanító, a városi szakmai mun­kaközösség vezetője szavai nyomán. Megfigyelés — A beiskolázással kezde­ném. — mondja Papp László­né. r— Az óvónők, -védőnők, a szülői és nevelői ■ munkakö­zösség alapos „felderítő” te­vékenysége nyomán elértük, hogy iskolánkban már évek óta százszázalékosan betart­juk és betartatjuk a tanköte­lezettségi törvényt. — Az első osztályos tanulók iskolaérettségi vizsgálata már az óvodákban kezdődik. Jó a kapcsolatunk a városbeli óvo­dákkal. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy minden évben iskol alátoga tás okát szerve­zünk a nagycsoportosoknak, így a gyerekek megismerhetik azt a környezetet, amelybe ké­sőbb kerülnek, leendő tanító- nénijükkel is beszélhetnek. Az iskola nevelőközössége az óvó­nőkkel szakmai konzultáció­kon készíti elő, hogy a nagy- csoportosok később megfele­lően, felkészülten kerülhesse­nek az első osztályba. — Az óvónők véleményt is adnak a gyermekekről; észre­vételeiket aztán bejegyezzük a diákok személyiságráj zaba. Ez a dokumentum elsőtől nyolca­dikig rögzíti, végigikíséri a testi és szellemi fejlődésüket. — Az alapos szűrők — pszichológiai és orvosi vizsgá­latok kirostálják a még nem iskolaérett gyermekeket. Ha azonban véletlenül valamelyik, szerényebb képességű gyer­mek mégsem akadna fenn ezeken a szűrőkön, azt a gya­korlott pedagógus már köny- nyűszerrel észleli. Az ilyen gyermekeket alaposan meg­figyeljük, lehetőséget adunk nekik, hogy felzárkózzanak társaikhoz. Csak a legesleg­végső esetben küldjük a ki­segítő iskolákba. Osztályozás — Az év első tanítási nap­ján szülői értekezletet tar­tunk. Megbeszéljük az apu­kákkal, hogyan segítsék gyer­mekük beilleszkedését az új környezetbe. Évente három­négy alkalommal az értekezle­teik keretében rövid, tízper­ces előadásokat tartunk a gyermeknevelésről. — Mivel az első és máso­dik osztály egy szakasz és csak a második osztály végén van értékelés, osztályozás, , a kisdiákoknak és a szülőknek nem kell rettegniük a szekun- dákitól. Egyébként iskolánk — évek óta bukásmentes. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lennének ,',problé­más” gyerekeink. Ezért aztán az első osztályban cikluson­ként hat, a másodikban négy kötelező korrepetálást tartunk a tanulóknak, de ezenkívül is, évi L0—15—20 alkalommal foglalkozunk egy-egy gyen­gébb csoporttal, hogy köny- nyebb legyen a kisdiákoknak az átmenet a harmadik osz­tályba. Papp Lászlóné szavai meg­győzően szóltak arról, hogy a városban, de legalábbis az Arany iskolában — nincs baj az elsőosztályosok iskolaérett­ségével. ★ A második, harmadik és negyedik osztályokkal sincsen sok probléma, bár a tárgykör egyre bővül és harmadikban a megszokott tanító néni helyett sok esetben új áll a katedrá­ra. Az igazi problémák azon­ban csak ötödikben kezdőd­nek, hiszen úgy tartja a fáma: a páratlan osztályok mindig nehezebbek. Dajka Ambrusnak, a Rákó­czi általános iskola igazgató­jának azonban más a vélemé­nye erről: — Régebben is inkább a negyedik osztály volt a szű­rő: azokat a tanúlókat, akik nem tudtak megbirkózni az alsó tagozat támasztotta köve­telményekkel — ismétlésre „ítélték” a legtöbb helyen. Most, mivel ötödikben fél­évkor nincs osztályozás — legfeljebb a tanároknak nehe­zebb a páratlan osztály. Ugyan­is így sokkal oldottabbá vá­lik a tanítási órák légköre — a tanulók szemszögéből néz­ve. Más oldalról vizsgálva a kérdést: épp az osztályzás el­törlése és az emelkedettebb hangulat miatt — kézlégyin- téssel intézik el a tanulást a nebulók. Információ — Az ellenőrző könyvecs­kébe tehát nem kerülnek fél­évi jegyek. Helyette úgyneve­zett értékelő lapokat kül­dünk a szülőknek, s 'így tá­jékoztatjuk őket gyermekük jó vagy kevésbé jó magatartá­sáról, s a tantárgyakban v(-- ló előmeneteléről. Az értéke­lő lapok bevezetését megértet­ték és jónak találták a szü­lők. mi több, igénylik is a tájékoztatást gyermekük is­kolai életéről. i — Továbbfejlesztettük a jól bevált módszert, háromne­gyedévkor is küldünk hason­ló, de rövidebb információt a szülői házba. Ismertetjük, hogy a tanulónak mely tár­gyakból kell feltétlenül javí­tania az év végéig. Talán en­nek is köszönhető, hogy a ^8/79-es tanévben. 64 közül mindössze két tanuló bukott meg az ötödik osztály végén. T ovábbkepzés — Szeretném megemlíteni még, hogy nevelőközösségünk sokat tesz az új tanterv mé­lyebb megismeréséért. Peda­gógusaink többször is részt vettek a Pest megyei tovább­képző kabinet által szervezett oktatásban, s ezenkívül a szünetekben, illetve szünna­pokon is tartottak gyakorlato­kat, foglalkozásokat, itt, az is­kolában. — Mindezt azért, hogy a tanulóknak minél könnyebb legyen az átmenet az alsó ta­gozatból az ötödik osztályba, illetve, hogy mind a nyolc osztályt eredményesen elvé­gezhessék a diákjaink —mon­dotta végezetül Dajka Ambrus, a Rákóczi Ferenc általános is­kola igazgatója. V. I. Varrni tanultak az asszonyok Az Arany János Művelődé­si Központ mint minden esz­tendőben, az idén is meghir­dette szabás-varrás tanfolya­mát. A napokban befejező­dött tanfolyamon negyvenen ismerkedtek a ruhák kiszabá­sának és megvarrásának for­télyaival. Nemcsak nagykőrösiek, ha­nem kocsériak, sőt messzebb vidékre való lányok és asz- szonyok tanulták meg a mes­terséget Kiss Dezsőnétől, aki már 18 esztendeje vezeti eze­ket a foglalkozásokat. Több­ségük azért tanult, hogy az otthon adódó varmivalót ne kelljen más kezére bízni. Né­hány asszony viszont arra szá­mít, hogy szaktudása révén bedolgozó munkát is vállal­hat majd. A tanfolyam végeztével, kis házi ünnepség keretében vették át a volt hallgatók ok­leveleiket Kis Istvántól, a művelődési központ igazgató­jától. .Mint megtudtuk, januárban ismét szervez a művelődési központ kezdő és haladó sza­bás-varrás tanfolyamokat, me­lyekre már most jelentkez­hetnek az érdeklődők. Versenysport az iskolában A városi tanács művelődési bizottsága mellett működő sportalbizottság a tanácsházán ülést tartott. Tóht Tibor, a sportalbizott­ság vezetője üdvözölte a meg­jelent tagokat, valamint a he­lyi általános iskolák egy-egy meghívott testnevelőjét. E tan­évtől az úttörő-olimpia' verse­nyeit az Oktatásügyi Miniszté­rium hirdeti meg a Magyar Űttörők Szövetsége inkább a tömegsportot támogatja. A módosított úttörő-olim­pia korszcrúsítct verseny- rendszere most, a nemzet­közi gyermekévben indult meg. Deák György városi általá­nos tanulmányi felügyelő az általános iskolai versenysport állami irányításba vételének tapasztalataitól tartott beszá­molót. Több szerv közös meg­egyezésével a gyermekek tö­meg- és versenysportjának központi irányítását az 1979/ 80-as tanévtől az OM hatás­körébe, állami irányítás alá .helyezték. Ez évtől a művelődésügyi szakigazgatási szervek gon­doskodnak a sportprogramok szervezéséről és koordinálják az együttműködő szervek munkáját. A sport-szakigazga­tási szervek és sportkörök biz­tosítják a különböző szintű versenyek szakmai és lebonyo-r lítási feltételeit. AZ úttörő-“ szervek továbbra is gondos­kodnak az úttörő és kisdobos sporthagyományok ápolásáról és tömegsportjátékokat szer­veznek. Az edzettebb, egészségesebb, harmonikusan fejlett szemé­lyiség kialakítása és a rend­szeresen sportoló fiatalok szá­mának növelése igen fontos. Az utóbbi öt évben tett erő­feszítések, nagy, jelentőségű párt- és állami határozatok mutatják, hogy az ifjúság ed­zettségének fokozása társada­lompolitikai ügy is. A korszerűsített verseny- rendszer célja, hogy a tanév teljes időszakában a fiatalok mind szélesebb rétegét vonja be a rendszeres és szervezett testnevelésbe, versenyeztetés­be. Az ősz folyamán három városi úttöröversenyt szer­veztek, a művelődésügyi osztály segítségével. Cegléd és Nagykőrös alkot egy körzetet az úttörősportban, a ceglédi AlSB városunkkal is többet foglalkozhatna. A te­hetséges gyermekek sport­egyesületekbe való áramlása nem indult be úgy, mint ahogy azt a felettes szervek várták, de a sportkörök is ke­veset közeledtek az iskolák­hoz. A városi úttörőelnökség is szeretne helyi úttörő spprt- életvezetőt. (Ezt a jelenlegi rendelkezések nem engedik.) Tavasszal Nagykőrösön köz­ponti sportrendezvényt tervez­nek, / gyermekek és szülők részvételével. Szeretnék, ha a sportkörök egyes szakosztályai jobban patronálnák a helyi úttörőversenyeket. Jó lenne, ha a város testnevelői együtt dolgoznának és védnökséget vállalnának a helyi, kötelező jellegű úttörő sportvetélkedők felett. A gimnázium testneve­lés FAKT-osai közmegelége­désre segítettek az őszi sport­megmozdulásokon. A hozzászólásokban Réthy József, az MHSZ városi titká­ra a honvédelmi jellegű ver­senyek módosításáról szólt. Az úttörő-olimpián a kör­repülő modellezés kap na­gyobb hangsúlyt. Dr. Kovács Gábor, a Pedagó­gus SE elnöke elmondta, hogy a testnevelő tanárok a több­oldalú képzéssel kell hogy Yog- lalkozzanak. Sportolási igény van, de a hely- és felszerelés- hiány gátló tényezők. Rétsági Oszkár szavai többek vélemé­nyét tükrözték: a törzsanyag mellett az iskolákban olyan sportágat választanak a test­nevelő tanárok a kiegészítő részben, amelyhez jobban húz a szívük. Végül határozati javaslatok születtek. Az általános iskolai sportmunka összehangolására, versenyrendszerének szervezé­sére a városi tanács V. B. mű- velpdésügyi osztálya alakítsa meg a testnevelők munkakö­zösségét. Az úttörő-olimpia városi versenyeinek szervezé­sére a művelődésügyi osztály kérje fel a soortegyssületek egyes szakosztályait. összefoglalva: a testnevelők a város sportéletében iobban részt vehetnének, de a 1 port­köröknek is jobban kell építe­ni az ő munkájukra Ügy. hogy minél előbb be kell von­ni őket1 az egyesületi .sportve­zetésbe és az utánpótlás-neve­lésbe. Sulyok Zoltán ír NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I

Next

/
Oldalképek
Tartalom