Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

Téléio a mezőgazdaságban kzárszámadásra készHlii®k Befejezés előtt a mélyszántás, megkezdődött a gépjavítás •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A TANÁCS LAPJA xxm. Évfolyam, 282. szám Ára 1,60 forint ww. december 2., vasArnap Eszközök S ík vita volt azon, va­jon a vállalati maga­tartást az állóeszkö­zök fejlesztésében, illetve a munkavállalók körének bő­vítésében, mennyiben be­folyásolta a szabályozó rendszer, egészen pontosan a szabályozóknak azon ele­mei, amelyek a termelő­hely számára az állóeszkö­zök korszerűsítését, bővítő jellegű fejlesztését drágá­vá, az egyre több munka­erő fölvételét pedig olcsóvá tették. A vita végére alig­ha kerül pont bármikor a jövőben, hiszen a gazdál­kodás különböző elemeinek egymáshoz való viszonya mindig relatív, s ezzel két­ségek hordozója, illetve megteremtője. Az azonban bizonyos, hogy a januártól érvényes szabályozók eny­hítenek az ellentmondáso­kon, a vitatott részleteken, egyebek között az eszközle­kötési járulék eltörlésével, illetve — s eZ ugyan lát­szólag fordítva hat — a bérjárulék csökkentésével. Annak ellenére, hogy még mindig viszonylag drága marad az eszközök gyara­pítása, az arány a koráb­biakhoz képest módosul; olcsóbb lesz. mint volt, a technikai fejlesztés, vala­mivel drágább — kevésbé kifizetődő — a létszám- gyarapítás. Saját források, illetve hi­tel segítségével — ez utób­bit pályázat útján szerez­ték meg, tehát eleve szigo­rú feltételeknek kellett megfelelniük — lényeges korszerűsítéshez kezdett a Nagykőrösi Konzervgyár a csomagolás, a belső anyag- mozgatás és raktározás, va­lamint a készáru-kiszállítás területein. A gyár létszáma évek óta folyamatosan csökken, termelése viszont — értékben elsősorban, de menyiségben is — növek­szik. Az értékesebb termé­kek arányának emelkedése — így például a konyha­kész áruké, a készételeké — sok más mellett azzal is jár a termelés folyamatá­ban, hogy többször szük­séges a nyersanyagokat, a gyártási lánc félig feldol­gozott anyagait mozgatni, továbbítani, illetve, hogy ezeknek a cikkeknek a szállítása — még előbb: raktározása — kényesebb, nagyobb gondosságot kí­ván, mint a hagyományos tömegáruké. K ettős irányú mozgás­nak lehetünk tehát szemtanúi, a létszám apadásának, s a termelés eszközigényessége növeke­désének, illetve a maga­sabb technikai szint kiala­kítása szükségességének. A kettős irányú mozgás kö­zött csak akkor teremthető egyensúly, ha a gyár töb­bet áldoz fejlesztésre; így került sor az első lépések­re a már említett területe­ken, s ezeket újabbaknak kell követniük majd. Majd: ha lesz megfelelő anyagi fedezet hozzá. Szerényen fogó ceruzával készített számítások is azt mutatták tudhiillik, hogy egy-egy embernek a helyettesítése a termelésben legkevesebb kétszázezer forintot köve­tel, de vannak olyan géoi munkahelyek, az alaptevé­kenységben és a kiegészítő területeken egyaránt, ahol ez az összeg 400—500 ezer forintot tesz ki. Ami hatal­mas cmms — tíz ember helyettesítése ötmillió fo­rint —. még ha van is ennyi pénz a bugyelláris­ban, akkor sem bizonyos, tudnak vásárolni érte. a gépgyártás kínálata megle­hetősen távol áll a szükség­letektől, a tényleges igé­nyektől, s ezért egy sor berendezést maga a kon­zervgyár készít... Példánk egy helyről szól, ugyan, de tuKre az általá­nos helyzetnek, jellemzők­nek. A megye iparában egy-egy, úgynevezett — szakszerűen — munkaerőt megtakarító gépi beruházás összege nem kezdődik tíz­millió forint alatt, s ha át­lagot számítunk, akkor egy jó helyettesítése géppel, berendezéssel, hasonló esz­közzel, 300 ezer forintot követel. Előbbiek ismereté­ben már érthető, miért jellemezte a technikai fej­lesztést hosszú időn át a munkahelybővító jelleg, azaz az új gép mellé új ember is szükségeltetett, S mivel ez utóbbi egyre ne­hezebben került elő — a pályát most kezdők sorá­ból vagy éppen egy másik gyárból —, gyakori eset: a friss fejlesztés nem kama­tozik megfelelően, mert a géphez, más eszközökhöz, ha van, akkor is csupán egy műszakra akad kezelő. Amit erőteljes figyelmezte­tésként tudat évek óta az egységnyi állóeszköz-érték­re vetített nyereség össze­gének mérséklődése a me­gye iparában, azon belül olyan területekéi is, ahol lényeges beruházásokat valósítottak meg. 0 ** ssztársadalmi érdekék képviseletében kíván tehát mozgósítani a hosszabb ideje mozdulat­lan helyzeten az új szabá­lyozás, s nemcsak azzal, hogy — viszonylagosan — a termelőhely szemszögé­ből drágítja a fnunkaerőt, s olcsóbbá teszi az eszközö­ket, hanem azzal is, hogy seregnyi intézkedéssel a már meglevő eszközök je­lenleginél jobb kamatoz­tatására ösztönöz. Amire' eddig ugyan voltak törek­vések — egyebek között említhetjük az ikladi Ipari Műszergyárat, a Kelet-ma- gyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatot, az Ipari Szerelvény- és Gép­gyárat —, de ezek a törek­vések egyrészt egyediek, szétszórtak voltak, más­részt pedig ahol következe­tesen jártak el, ott sem na­gyon látták hasznát pénz­ben, mert így hatott az adózási, elvonási rendszer. Túlzás lenne az remélni, ezen a részterületen egy csapásra rendet, világossá­got teremt a szabályozás. Az átrendeződéshez, a vi­szonyok, arányok átalaku­lásához idő kell, s ez az idő nem hónapokkal mér­hető. Az azonban bizonyos, hogy_ az eszközök milyen­sége, kihasználása, költsé­gük és megtérülésük egy­mással összevetett mérlege — gazdaságossága — az eddigieknél nagyobb sze­rephez jut a vállalatok össztevékenységében. Ma­gyarán : az eredményesség szemszögéből eddig hu­szadrangúnak tartott té­nyező eiőbbre rukkol. Nem lesz első vagy második, de ott lesz a fő meahatározó elemek között, folyamato­san arra figvelmeztetve: az eszközök állományának növekedése nem választha­tó el a bővítés hozta — sokféle, de elsőként pénz­beli — nyereségtől. Mészáros Ottó Msaj 3. oldal Három mérnök, bárom életút (Valkó Béla) i. oldal A majdnem semmi Tahitiit falun (Kriszt György) 6. oldal Szabadúszó, rokkantnyagdjas? (Szalai Mária) 8. oldal Egy gazdag életmű a tárlókban (Losonci Miklós) A naptár decembert mu­tat, az időjárástól azonban akár márciust is regisztrál­hatna a kalendárium. Ta- vasziasan langyos a levegő, s a beázott földek szinte vi­zet árasztanak, majd’ úgy, mint kikeletkor. A kérdés, amit három gazdaság veze­tőjének tettünk fel, akad-e még tennivaló a határban, s ha igen, jól halad-e a késő­re maradt munka, ezárt -seim éreztük illetlennek. Számítva arra, hogy helyen­ként nyugovóra tértek a nyári, őszi betakarításban elfáradt kombájnok, netán az óriás traktorok is sorba álltak a jávítóműhelyek előtt, arról is tájékozód­tunk, mi foglalja le telelőn I a szakvezetőket. Ráckeve, Aranykalász Tsz, Szomor József clnökhelyeítes: — Néhány száz hektárnyi az a terület, amit nem járt még meg az eke vasa, de az al- matelepitéshez hasonlóan, rö­videsen végzünk e fontos ta­lajmunkával is. Gazdaságunk átgondolt telepítési program­jának részeként az idén 50 hektáron ültettünk almát: té­lit és nyárit egyaránt. Ezzel az új gyümölcsös 100 hektá­rosra növekszik. Megkezdtük egy 600 vagonos, 265 millió forintba kerülő hűtőház épí­tését, amiben az áru felét mi­relit zöldség és gyümölcs te­szi majd ki. Termékeink nagy részét exportálni akarjuk. Az ilíladi G:'.lc;v-par fi Tsz-ben is fölszántják az utolsó hektárokat a hónap első hetében. Képünkön: a szovjet MTZ-trakiorok a kisebb területű táblákon forgatják meg a talajt. Barcza Zsolt felvétele A műszaki gárda e napok- | ban adaptálja az új szabá­lyozókban foglaltakat, egy csoport pedig a számítógépes adatfeldolgozás bevezetésén dolgozik. A cél az, hogy a 4 ezer dolgozó fizetése a jövő­ben még teljesebb összhang­ban legyen a produktummal. Mttgy&r márkák expm*fr& Szállítások Dof-Amerikába Is Helyzetkép ez Foríébói, esz SME-háS és sa fösnur ÁM&Y-béB Bár a naptár szerint még egy hónap hátravan az évből, néhány megyei nagyüzemben már csak napokban mérik az 1979-es esztendőt. Az idő ilye­tén felgyorsulásának oka: ah­hoz, hogy az erre, az 1979-re lekötött exportáruk az előírt határidőn belül rendeltetési helyükre érjenek, minél előbb útnak kell indítani azokat. A Forte Fotokémiai Ipar tőkés exportja előreláthatólag eléri a 9.2 millió dollárt, s a szállítmányok legké­sőbb december 10-ig el­hagyják a váci üzem te­rületét. Most is — csakúgy, mint a korábbi években — szinte a szélrózsa minden irányába vi­szik majd a vagonok, hajók, kamionok a magyar gyárt­mányú fotópapírt és filmet. Dél-Amerikától Afrikáig, a Közép-Kelettől a Távol-Kele­tig a világ minden táján to­vábbra is ott találhatjuk a fotóüzletek polcain a Forte márkajelet viselő terméke­ket. A Ganz Műszer Művek gö­döllői Árammérőgyárában is december 10-én indítják útjá­ra az utolsó tőkés exportté­telt. Idén 7 millió 250 ezer dollár értékű fogyasztásmérőt szállítanak külföldre. A vállalat belföldi kötele­zettségeinek teljesítésére sincs azonban már egy hónapnyi idő. Karácsony és újév között leltároznak, ezeket a napokat márciusban, szeptemberben és októberben előre ledolgoz­ták. Az utolsó munkanap en­nek megfelelően december 23 lesz az Árammérőgyárban. Az ikladi Ipari Műszergyár Ákkmlátorok sorozatba! tőkés exportra szánt termé­kei nem tesznek meg akkpra utat, mint a Forte árui vagy a szintén Dél-Amerikába, Af­rikába és más távoli tájakra utazó árammérők. Az ikladi speciális motorok legnagyobb vevői Nyugat-Európában ta­lálhatók. Nyugatnémet, an­gol, holland, belga, olasz és osztrák cégek szerepelnek a vásárlók listáján. Az év elején a Kohó- és Gépipari Minisztérium csök­kentette az IMI tőkésexport- tervét. Így amellett, hogy a felszabadult kapacitást eddig tőkés importból be­szerzett motorok gyártá­sára tudták fordítani, lehetőség nyílt a megmaradt export gazdaságosságának fo­kozására is. Ennek megfelelően, a mint­egy 4.7 millió dollárnyi vár­ható kiszállításuk már gazda­ságos. kifizetődő gyártmá­nyokból tevődik össze. VV. B. Ceglédi Lenin Tsz, Szabó Ferenc elnök: — Jól halad a barack és alma metszése, 30 asszony és férfi dolgozik ez idő tájt a gyü­mölcsösben. A nagyobb hoza­mok érdekében műtrágyázzuk legelőinket, a tápanyag-visz- szapótlás tavaly a kétszeresé­re növelte a hozamokat. Meg­kezdődött szövetkezetünkben a tervszerű téli gépjavítás is, és mint mindenütt a megyé­ben, javában készülünk a zár­számadásra. Mivel a pénz­ügyi tervek csak ezután lát­nak napvilágot, a jövő esz­tendőről még nincsenek vég­leges elképzeléseink. A ver­senyképesség érdekében min­denesetre további belső tar­talékokat kívánunk föltárni. Az idén az olajárak emelke­dése ellenére — csupán a technológia fegyelmezettebb megtartása révén — 450 ezer forintot takarítottunk meg a terményszárítóban. Érd, Bentavölgye Tsz, Dé­káni/ István elnök: _— Ma estére, egyetlen hek­tár föld sem lesz szántatlan a közös gazdaságban. A jö­vő héten ezért a kisebb tel­jesítményű traktorok a ház­táji gazdaságokban dolgoznak majd, s kereken 60 hektár területen forgatják meg a talajt. Gyorsított tempóra váltott az építőrészleg: két hét múl­va átadjuk rendeltetésének a felújított szarvasmarhatele­pet. A korszerű, halszálkás fejőházat már kipróbáltuk. Az évet egyébként eredményesen zárjuk: sikerült pótolni a nyári terméskiesést, árbevéte­lünk a terv szerint alakul. v. a Mér az ünnepekre készül a PENOMAH I@lb oksó, íiiitss iásáru Ezekben a napokban teljes kapacitással dolgoznak a Pest- Nógrád megyei Állatíorgalmi és Húsipari Vállalat gyárai­ban. Amint Szűcs Ervin, a kereskedelmi és piackutatási főosztály vezetője tájékozta­tott, megkezdték a felkészü­lést az év végi ünnepekre. Javában készítik a hagyomá-. nyos karácsonyi és szilveszte­ri ételekhez szükséges nyers­anyagokat: a virslit, a debre­cenit és a különféle fülstöit húsárukat. A PENOMAH idén, január­tól szeptember végéig össze­sen 9080 tonna tőkehús, illet­ve hentesáru értékesítését ter­vezte. Az áruforgalom ada­tai szerint — a júliusi árvál­tozás hatásaként — némiképp visszaesett a kereslet. A ke­vesebb tőkehús ellensúlyozá­sára az olcsó, ízletes készít­mények arányát' növelték, s többet szállítanak az üzletek­be szalonnából, hurkaiéi ákoől, disznósajtból, levescsontból. Próbálkoznak változatos fű­szerezéssel, különleges ízanya­gokkal, küllemre is tetszetős, gusztusos, beltartalmi értékek­ben is gazdag, jó minőségű húsáruk előállításával. Ennek Az cv végéig hatezer, 129 é3 180 amperórás akkumulá­tort gyártanak az Uniteclinikai Ipari Szövetkezet sülysápi részlegében. Barcza Zsolt felvétele jogosságát igazolja: a váci gyárban készülő disznósajt, a balassagyarmati üzemegység­ből származó hurka rendkí­vül népszerű, keresett a fo­gyasztók körében. A felmérések szerint körze­tükben idén zökkenőmentes, egyenletes volt az ellátás, he­tente 7300 sertést és 750 szarvasmarhát vágtak le, il­letve dolgoztak fel. Ebben nagy szerepe volt a háztáji kocaakciónak és a nagyüzemi állattartó telepekkel kötött szerződéseknek. K. M. KÖZÉLET Gyene3 András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására november 28—30. között látogatást tett Rómá­ban. Simon Pál nehézipari mi­niszter szombaton Lengyelor­szágba utazott, ahol két part­nerével, a vegyipari és a bá­nyászati miniszterrel tárgya­lásokat folytat a távlati együttműködésről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom