Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
"xMüap 1979. DECEMBER 2., VASÄRNAP KGST-értekezlet A közlekedés biztonságáért A KGST-országok második közlekedésbiztonsági értekezlete pénteken végétért a csehszlovákiai Karlovy Varyban. Négynapos értekezleten több mint négyszáz szakember vett részt, közöttük Magyarország küldöttsége is. Az értekezlet elhatározta, hogy ajánlásokat tesz a KGST illetékes közlekedési szekciója közlekedésbiztonsági munka- csoportjának közös intézkedések, jogszabályok és közlekedési előírások kidolgozására. A tanácskozás idején Karlovy Varyban megtartották a közlekedésbiztonsági filmek első nemzetközi verseny-szemléjét is, az egyik kategóriában az első helyezést a ..láthatóság •— biztonság” című magyar szakfilm nyerte. A közel-keleti kérdés az ENSZ-közgyűIés előtt Az ENSZ-közgyűlés megkezdte a vitát a közel-keleti helyzetről. A vita alapjául Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának jelentése szolgál. A vitában felszólaló Séd it Kilbi, az Arab Liga főtitkára, felszólította azokat az államokat, amelyek eddig még nem ismerték el a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, hogy mielőbb tegyék meg ezt a fontos politikai lépést. Követelte az Egyesült Államoktól, hogy gondolja át ezzel kapcsolatos álláspontját. Nem elég csak egyes vonatkozásait bírálni az izraeli politikának, hanem fel kell ismerni, hogy az a népek érdekeit veszélyezteti — mondotta. t Szenegál küldötte a vitában | rámutatott, hogy a térségben csak akkor képzelhető el igazságos rendezés, ha Izrael kivonul az 1967-ben megszállt összes területről, és ha tiszteletben tartják a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen jogait. A nyugati államok csak saját uralmuk fenntartásának biztosítására törekszenek a térségben — hangsúlyozta a szenegáli küldött. Európai katolikus békelórum Felhívás a NATQ-hoz, a leszerelési tárgyalásokról A Biztonsági Tanács napirendjén Az amerikai—káni Az ENSZ Biztonsági Tanácsát — közép-európai idő szerint— vasárnap hajnalra hívták össze New Yorkban, hogy megvitassa a bukott sah amerikai tartózkodása és a tehe- ráni amerikai követség megszállása miatt mindinkább elfajuló amerikai—iráni viszonyt és ennek esetleges nemzetközi következményeit. Mint ismeretes, Irán szerdán kinevezett új külügyminisztere, Szadegh Ghotbzadeh közölte: Irán nem tartja illetékesnek a világszervezetet arra, hogy az amerikai—iráni viszonyt megvitassa, és ezért Teherán nem küldi el képviselőjét a szombati BT-tanácsko- zásra. Hírügynökségi jelentések szerint a BT-ülésen az amerikai küldöttséget Donald McHenry amerikai állandó ENSZ-nagykövet vezeti. Iránban egyébként vasárnap népszavazás kezdődik az Iszlám Köztársaság új alkotmányáról. A kétnapos referendumon szavazásra jogosult valamennyi 16. életévét betöltött állampolgár. Khomeini ajatollah a szavazáson való részvételre szólította fel a lakosságot, s figyelmeztetett, hogy az urnáktól való távol- maradás ellenforradalmi cselekménynek számít. Az európai katolikusok berlini békekonferenciájának elnöksége felhívással fordult a NATO e hónapban összeülő tanácsüléséhez, s felszólította: haladéktalanul fejezze ki készségét a leszerelést szolgáló tárgyalásokra. Az állásfoglalást magyar részről dr. Várkonyi Imre prépost, az Actio Catholica elnöke írta alá. Az európai katolikusok bá- kefóruma hétvégi ülésén megemlékezett a szervezet fennállásának 15. évfordulójáról. Az állandó bizottság — amelynek ülésén 25 országból vettek részt egyházi személyiségek, tisztségviselők, teológusok és közéleti személyek — kidolgozta a békekonferencia 1980. évi akcióprogramját. Ennek Ma választ Portugália Vasárnap reggel megnyílnak a szavazóhelyiségek Portugáliában és az ország 6 millió 775 ezer szavazópolgára megválasztja a köztársasági gyűlés, a portugál parlament 250 képviselőjét. Az új parlament mandátumaiért a jobboldal, Demokratikus Szövetség néven koalícióba tömörülve, egységes listákkal áll a választók elé. A Portugál Kommunista Párt, az APU (Egyesült Nép) választási szövetségben a Portugál Demokratikus Mozgalminál (MDP) együtt indul a választásokon és—az időközi részleges választások eredményei alapján — biztosra veszi, hogy növelni fogja szavazatainak és mandátumainak a számát. A kommunisták bíznak abban — ez jutott kifejezésre Alvaro Cunhal csütörtöki sajtóértekezletén elhangzottakban —, hogy sikerül meghiúsítani a jobboldal győzelmét és a szocialisták várható visszaesése ellenére is megmarad a baloldali többség az új parlamentben. középpontjában az európai biztonság megszilárdítása a béke erősítése, az enyhülés, a leszerelés és a társadalmi egyenlőség szolgálata, mindenekelőtt pedig a további atomfegyverkezéssel szembeni konkrét és következetes fellépés áll. CSAK RÖVIDEN. VIETNAMI—MONGOL kormányfői tárgyalások kezdődtek Hanoiban. A tárgyalások utón aláírják a két ország új barátsági és együttműködési szerződését. A mongol küldöttség ellátogat Kambodzsába és Daoszba is. NICARAGUABAN megkezdik munkájukat azok a különbíróságok, amelyek megvizsgálják a somozisba Nemzeti Gárda jelenleg fogságban levő katonáinak és tisztjeinek, valamint azoknak- a személyeknek az ügyét, akiket valamilyen módon felelősség terhel a megdöntött rezsim népellenes bűneiért. PARTKONGRESSZUST tart a nyugatnémet Szociáldemokrata Pánt december 3. és 7. között. Az első napon Willy Brandt, Egon Bahr és Herbert Wehn er terjeszt elő beszámolókat. MEGSZŰNIK Vietnam és Kambodzsa között a vízum- kényszer. Erről írtak alá megállapodást Hanoiban. A laoszi nép ünnepén Magyar vezetők távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, valamint Apró Antal, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából, az alábbi szövegű táviratot küldte Kaysone Phomvihane elvtársnak, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének és Szvfanuvong elvtársnak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökének, a Legfelsőbb Népi Tanács elnökének. Kedves Elvtársak! A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltása negyedik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács és az országgyűlés, valamint a dolgozó magyar nép nevében testvéri üdvözletünket küldj ük Önöknek, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormányának, a Legfelsőbb Népi Tanácsnak és a laoszi népnek. Nagy megelégedéssel látjuk, hogy az országaink és népe-; ink együttműködése tovább erősödött. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság erőfeszítéseit, amelyeket az indokínai térség békéjének, az ott élő népek imperialistaellenes összefogásának, szoros együttműködésének elmélyítése érdekében kifejt Meggyőződésünk, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alakján, a béke és a biztonság megszilárdítását, a szocialista országok egységét szolgálja mind az indokínai térségben, mind az egész világon. A magyar kommunisták és az egész magyar dolgozó nép változatlan szolidaritásáról biztosítja a laoszi népet abban a harcban, amelyet országa függetlensége, területi integritása és szuverenitása, belső vívmányai megőrzése érdekében folytat. Nemzeti ünnepük alkalmából ismételten forró üdvözletünket tolmácsoljuk Önöknek és a testvéri laoszi rénnek, újabb kiemelkedő sikereket kívánunk hazájuk békéjéért és biztonságáért, a társadalom szocialista átalakításáért folytatott küzdelmükben. A laoszi forradalmi erők ** vezető ereje, a Népi Forradalmi Párt hosszú évek harcaira tekinthet vissza. Szövetségben a vietnami és kambodzsai kommunistákkal, a laoszi nép legjobb fiai küzdöttek a francia és japán hódítók, az amerikaiak hazai kiszolgálói ellen. Az elmúlt négy év kemény munkával, harccal telt el, de még nem hozúmt^ me^. mindazt az eredményt; amire a laosziak méltán számítottak. Elsősorban az okoz ma is gondot, hogy Kína hegemonista politikát folytat Indokínában. Korábban a Pol Pot.féle kambodzsai rezsimet használta fel céljaira. Ma már közvetlenül is fenyegeti a testvéri szövetségre lépett három testvérországot: Vietnamot, Laoszt és a népi Kambodzsát. A maoisták kínai zsoldba állították a hegyilakók bandáit, s a Thai földön élő reakciós elemekből is csapatokat szerveznek a laoszi népi hatalom ellen. Ebben a nehéz és bonyo- Juli helyzetben . a vientianei népi kormány fokozott mértékben törekszik . az egység megerősítésére, a szocialista országokkal való internacionalista viszony fejlesztésére. Ä Síét kérdései Feszültség az Arab-öbölben Washington katonai tervei — hz ENSZ és a palesztinok A héten ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A legfelsőbb szovjet államhatalmi szerv két háza egyhangúlag jóváhagyta az 1980. évi népgazdasági terv és költség- vetés tervezetét. A törvényerőre emelt terv egyebek között a nemzeti jövedelem 4 százalékos, az ipari termelés 4.5 százalékos, az állami beruházások 2,7 százalékos növelését, továbbá a reáljövedelmek 2,9 százalékos emelését irányozza elő. A héten újabb forduló fejeződött be a KGST és a Közös Piac több esztendő óta zajló tárgyalásaiban. A Moszkvában megtartott megbeszéléseken sikerült bizonyos közeledést elérni az álláspontokban, s elhatározták, hogy legkésőbb jövő év áprilisában újra találkoznak, és egy szakértői szerkesztő bizottság még korábban ülést tart a megállapodás szövegének előkészítésére. Folytatódott a héten a szocialista közösség és az egész haladó világ hadjárata, hogy elérje a NATO újabb fegyverkezési terveinek megváltoztatását. Miután az Északatlanti Szerződés Szervezetének legtöbb kormánya a nyílt színen elutasította azt a dán és holland kormányfelhívást, hogy a katonai szervezet először tárgyaljon a Varsói Szerződés országaival, s csak ezek meghiúsulása esetén telepítsen új, modern középhatósugarú atomtöltetekkel ellátott rakétákat Nyugat-Európa területére, a szocialista közösség országai újra figyelmeztettek: milyen veszélyes következményekkel járna Európa békéjére és biztonságára a katonai egyensúlyt felborító ilyen nyugati döntés. MILYEN TAKTIKÁT FOLYTAT WASHINGTON AZ AMERIKAI—IRANI VÄLSAG ÜGYÉBEN?__________________ Az Egyesült Államok kormánya mind ez ideig nem merte még átlépni azt a küszöböt, amely a békés tiltakozást elválasztja a nyílt katonai akcióktól. A Kitty Hawk repülőgép-anyahajó ugyan megérkezett már az Arab-öböl közvetlen közelébe, s miután csatlakozott ott a Widway egységeihez, az Egyesült Államoknak már 13 hadihajója tartózkodik az iráni partok közelében. S mint bejelentették, újabb egységeket irányítanak ebbe az övezetbe. Washington ezzel az „idegháborúval” kétségtelenül nyomást akar gyakorolni az iráni vezetésre, hogy meghátrálásra kényszerítse, amely a jelen esetben elsősorban azt jelenti, hogy rábírja a teheráni amerikai nagykövetségen egy hónap óta fogva tartott, 49 amerikai diplomata szabadon bocsátására. Carter elnök eddig időnyerő akciókhoz folyamodott. A héten beleegyezett abba, hogy a Biztonsági Tanács összeüljön az iráni—amerikai viszály megvitatására. De, amikor Irán azóta leváltott külügyminisztere jelezte, hogy a hét vége előtt „a mohamedán vallási ünnepek” miatt nem lesz módja arra, hogy New Yorkba utazzon, Washington készséggel beleegyezett a formális ülés elnapolásába. S amikor pedig a Biztonsági Tanács vitájában való részvételre hajlandóságot mutatott külügyminisztert újjal váltották fel Teheránban, s ő kijelentette: nem utazik el New Yorkba, sőt merevebb álláspontot hangoztatott a vitában, mint elődje, Washington a jelek szerint ezt is tudomásul vette. Sőt alig reagált Khomeininek arra a kijelentésére, hogy a Biztonsági Tanácsban hozott bármiféle határozat Teheránt hidegen hagyja, egyszerűen semmisnek tekinti azt. Sőt Carter abban a biztos tudatban terjesztette az Egyesült Államok panaszát a teheráni túszszedésről a nemzetközi bíróság elé, hogy tudta: 1. ez a szerv tíz napnál előbb nem kezdi meg az ügy tanulmányozását, 2. s hogy a bíróság bárminemű döntését a teheráni kormányzat nem veszi figyelembe. A bejelentés arról a hét második felében, hogy a sah New York-i gyógykezelése befejeződött és „szállítható állapotba” került, némiképpen magyarázatot adott a „washingtoni hivatalos kivárásra.’’ Amerikai kormányzati körökben nyilvánvalóan arra számítottak, hogy miután a megbukott sah elhagyja az Egyesült Államok területét, a teheráni illetékesek enyhítik szigorukat a túszok ügyében, s megindulhatnak majd azok a tárgyalások, amelyek az amerikai diplomaták szabadon bocsátásához vezethetnek. Az események azonban váratlan fordulatot vettek. Egyrészt Mexikó és Bermuda nem volt hajlandó visszafogadni a volt iráni exuralkodót, másrészt az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét megszállva tartó fegyveres iszlám diákok kijelentették, hogy ha a sahhal a repülőgép nem Iránba, hanem bármilyen más országba érkezik, megkezdik a pert az amerikai túszok ellen, kémkedés vádjával. Így Szadat elnök ajánlatának, hogy hajlandó menedéket nyújtani a volt iráni uralkodónak, nem sok értéke van Washington szempontjából. Marad tehát a katonai fenyegetéssel való nyomás. Az amerikai sajtóban az elmúlt napokban egész sor olyan közlemény jelent meg, amelynek forrása állítólag az Eg; 3- sült Államok hadügyminisztériuma. Eszerint amerikai katonai körökben azt fontolgatják, hogy a „békés megoldások kutatásának” kudarca után, milyen erőszakos akcióhoz folyamodjanak Irán ellen. A kiindulópont minden esetben a „bosszú”, ami szerintük azért volna jogos, mert az amerikai diplomatákat a teheráni hatóságok egyetértésével túszul fogva tartották a nemzetközi jog előírásaival ellentétben. Egyes sajtóhangok szerint e katonai akciónak még akkor is be kellene következnie, ha az amerikai diplomatákat szabadon bocsátanák, hiszen „nem lehet tűrni — mint e kardcsörtető kommentárok nemegyszer hisztérikussá váló írásai hangoztatják —, hogy „a tőkés világ első számú hatalmával, amelynek akkora rakéta-nukleáris arzenálja van, hogy képes a világ többszörös elpusztítására is, így bánjon egy ázsiai ország, amely még csak a nagyhatalmak sorába sem tartozik.” Eszerint Iránra azért kell majd előbb-utóbb minél pusz- títóbb katonai csapást mérni, hogy ily módon „elriasszanak másokat attól, hogy packázzanak az Egyesült Államokkal”, s hogy „helyreállítsák Washington megtépázott katonai tekintélyét,” A Pentagonban a hírmagyarázók szerint több „megoldást” fontolgatnak erre. Egyrészt szerepel a tervek között az iráni olajvidékek bombázása, másrészt pusztán az olajkikötő elleni pusztító légitámadás, vagy Qumnak, Khomeini székvárosának megsemmisítése. „Minimális tervként” azoknak a modern F—14-es vadászgépeknek amerikai bombázás által, a repülőtereken való megsemmisítése szerepel, amelyeket még a sah rendelt az iráni légierőnek, de amelyek tartalékalkatrészek híján —, amelyek szállítását Washington leállította az iráni—amerikai válság kibontakozásakor — amúgy is felszállásra képtelenek. Ugyané kommentátorok megírják, hogy Washington a nemzetközi elszigetelődéstől való félelmében ez ideig visz- szariadt az agresszív cselekményektől. Túl mindezen, megírják, az iráni olajmezők elleni hadműveletekkel az Egyesült Államok NATO-szö- vetségeseit megfosztanák az iráni olajszállítmányoktól. S kérdéses az is, hogy ilyen cselekményekre válaszul az arab világ többi olajexportáló állama nem vetné-e be Nyugat ellen az olajfegyvert? Vagyis az Egyesült Államok kormányzata pillanatnyilag inkább csak fenyegetőzik a katonai rendszabályokkal, semmint alkalmazná azokat a nagy kockázatok miatt. Mindenesetre e nagy kard- csörtetés és az iráni válság- hangulat alkalmat adott arra az amerikai hidegháborús köröknek, hogy egyelőre elodázhassák a SALT—II. szerződés szenátusi ratifikációs vitáját. Így nem várható, hogy a júniusban Brezsnyev és Carter által aláírt hadászati támadófegyverkorlátozó egyezmény december vége előtt vagy jövő év eleje előtt jóváhagyásra szavazásra kerül az amerikai törvényhozás felsőházában. MI A JELENTŐSÉGE ANNAK, HOGY AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE ELÍTÉLTE A CAMP DAVID-I MEGÁLLAPODÁST? ___________________ Te kintve, hogy a világszervezet határozatai csupán ajánlások és nincs kötelező erejük a kormányok politikájának megváltoztatására, ennek a döntésnek is inkább csupán erkölcsi jelentősége van. Az a tény viszont, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 75 szavazattal, 33 ellenszavazattal és 37 tartózkodással megbélyegezte ezt a Washington bábáskodása mellett Egyiptom és Izrael közötti különalkut, jól mutatja, hogy a világ nemzeteinek többsége kormány- szinten, egyetért abban, hogy ez a kiilönmegíllapodás nem szolgálja az átfogó és tényleges békés rendezést a Közel- Keleten. Még nagyobb jelentőségű ennél a határozatnál — túl azon, hogy megmutatja az Egyesült Államok, Izrael és Egyiptom politikájának' nemzetközi elszigetelődését — hogy a palesztin nép jogainak szempontjából született ez a döntés. Azért is ítélték el a Camp David-i különbékét, mert az semmibe veszi a palesztin nép jogait. Még nagyobb jelentősége van talán a közel-keleti tartós béke szempontjából annak a határozatnak, amelyet 117 ENSZ-tag- állam hagyott jóvá, s amely kimondja, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek egyenrangú félként kell részt vennie minden olyan kezdeményezésben és akcióban, amelynek célja a béke megteremtése a világ e rendkívül neuralgikus részében. Ez a határozat is beleilleszkedik abba a folyamatba, amely az utóbbi időben kibontakozott a nemzetközi porondon, s amely megmutatta a PFSZ tekintélyének hallatlan megnövekedését. Arkus István
