Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
t PEST MEGYEI VUÁ6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 12., SZERDA Fedezet F élreérthetetlen a feladat megfogalmazása az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben, a nemzeti jövedelemnek a hatodik ötéves tervidőszakban várható —_ az eddiginél lassabban végbemenő — növekedéséről szólva. A dokumentumban ugyanis az all, hogy a nemzeti jövedelem növekedése „teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből szármáz- zék.” Ez a rövid mondatrész valójában egy korszakot zár le a magyar gazdaságfejlesztésben, azt a szakaszt, amikor a termelékenység emelkedése és a foglalkoztatottság bővítése együttesen gyarapította minden kiadásunk egyetlen lehetséges forrását, a nemzeti jövedelmet. Annak fölismerése és gyakorlatbani alkalmazása .ez, hogy nincsenek további eddig igénybe nem vett munkaerő-források, az újonnan munkába állók ténylegesen még azokat sem pótolják, akik különböző, de természetes okok miatt — így például nyugdíjazás, elhalálozás — abbahagyják foglalkozásukat. A munkaidőalap szűkül, ennek következtében, s ha haladni akarunk — márpedig ez minden célunk eléréséhez elengedhetetlen —, akkor nincs más lehetőség, mint a termelékenység folyamatos javítása, eddiginél gyorsabb mértékű növelése. A lehetőség egyben szükségszerűség, hiányzik a másféle út, s ez akkor is igaz, ha nehezen vesszük tudomásul — s főként: nehezen veszik tudomásul a termelőágazatokban — az így teremtődött kényszerhelyzetet. Csupán utalásként erre a nem akarom tudni magatartásra: idén a megyében az iparvállalatok és a mezőgazdasági üzemek háromszor annyi szakmunkásra — most végzettekre — jelentették be igényüket a tanácsoknál, mint amennyien befejezték tanulmányaikat, s a megyében kívántak munkát vállalni. Volt olyan szakma, ahol az igény — ha ezeket az óhajokat, sóhajokat igénynek nevezhetjük — nyolcvanhárom fő létt volna, s ténylegesen akadt kát szem gyerek... Ami nemcsak az üzemi gondolkodásmódra vetít fényt, hanem föltétele zhe- tően a képzés és a szükséglet összhangjának hiányára is figyelmeztet. B erendezkedni arra, hogy nincs újabb munkaerő? Igen, a termelőágazatokban, azok többségében — mert van a megyében kivétel, s ez bármennyire is meglepően hangzik, a mezőgazdaság, ahol néhány területen enyhén emelkedik a foglalkoztatottak száma — erre kell berendezkedni, mégpedig hosszú távon. Ami másfél évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlenül hangzott volna az most valóságként néz reánk. Ráadásul némelyek úgy tesznek, azaz nem készülhettek fel rá, holott például Cegléden már 1975-ben, a XI. kongresszus előkészítő szakaszában, a városi pártértekezleten elhangzott: a városban és környékén már nincsenek jelentősebb munkaerő-tartalékok, azaz erre alapozni nem lehet. Mégis, elsősorban a könnyűipari üzemeknél, munkahelybővítő jellegű fejlesztések valósultak meg. s amit más természetű iparoknál, szolgáltatásoknál léptek — elég itt utalni a gépkocsi-karbantartó állomás krónikus létszámgondjaira —, az sem vette eléggé figyelembe az előre jelzett folyamatot. Most a kongresszusi irányelvek sehol sem hagynak kétséget; a „teljes egészében” fogalmazással egy országosan igaz helyzetet jelöltek meg célként. Elérhető célként. S ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Hatalmasak ugyanis a termelékenységi tartalékok, a termelőágazatokban éppúgy, mint az igazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban. Igen, az utóbb említett területeken is, ahol — ne hallgassunk róla — ma a nagyobb termelékenység, azaz 'teljesítmény említése vihart kavar, tiltakozást kelt, magyarázkodások lavináját indítja el. M árpedig ehhez a tartalékhoz is hozzá kell nyúlnunk, mert az természetes folyamat — világjelenség —, hogy növekszik, fokozatosan bővül a háttérágaza- tokban foglalkoztatottak aránya, ám az természetellenes, elfogadhatatlan, hogy ez a gyarapodás a valóságos társadalmi szükségleteknél gyorsabb, s az egyes szakterületek közötti aránytalanságok kiegyenlítődés helyett erősödnek. Elengedhetetlen megtanulni a termelékenység új értelmezését, fogalmának korszerű tartalmát, azt, hogy a termelékenység nem szűkíthető le az egy foglalkoztatottra jutó termelési értékre, nem köthető pórázra, hogy csakis a termelőhelyek kerítésén belül maradjon. Az élet valamennyi részterületére ki kell terjeszteni, a termelékenységi, teljesítménybeli követelményeket — amire egyébként adminisztratív megszorítások is serkentenek —, mert az szinte a biztos kudarc ígérete, hogy a társadalmi tevékenyég egyik darabján szigorúbbá válik a mérce, a másikon változatlan marad vagy éppen alacsonyabbra kerül. A kongresszusi irányelvekben megfogalmazott, témánkba, vágó útmutatás tehát nem kizárólag a termelőágazatoknak címzett feladat. Elsősorban ott kell a tartalékokat hasznosítani, ahol azok a leginkább parlagon hevernek, azaz az alkalmazotti, a kisegítő létszám foglalkoztatásánál, a fölös tevékenységek kirostálásánál, a párhuzamosan végzett feladatok megszüntetésénél. A termelékenység nem a fizikai foglalkozásúakhoz köthető jellemző, mérce mutató. Minden munkának van termelékenysége azaz hatásfoka, teljesítményszintje. Erről eddig — néhány bátortalan kísérlettől, például államigazgatási szervezési intézkedésektől eltekintve — alig vettünk tudomást. Most a valóság adja tudtunkra. A kongresszusi irányelvek idézett része csak kimondja az objektív környezetből kiszűrt és megkerülhetetlen feladatot. / 1 Mészáros Ottó Ma: Ajándék falinaptár MINDEN LAPSZÁMHOZ MELLÉKELJÜK, KEKJE AZ ÚJSÁGÁRUSOKTÓL ÉS A POSTAI KÉZBESÍTŐKTŐL! Energiagazdálkodás Egymi§!iá?dos megtakarítás Mind a kohászatban, mind a gépiparban rendszeressé vált az energiafelhasználás tervezése, ellenőrzése. A Kohó- és Gépipari Minisztériumban kedden tartott miniszteri értekezleten arról is beszámoltak, hogy ezentúl nemcsak a közvetlen megtakarításokat kísérik figyelemmel, hanem a közvetett takarékosságot is. A tárca vezetői általában kedvezőnek értékelték a vállalati takarékossági programok megvalósulását. 1976 óta a KGM-vállalatok körülbelül 1,2 milliárd forint értékű energiát takarítottak meg, ami az energiaköltségek 2 százalékát teszi ki. Nemzetközi tanácskozás Tihanyban Megnyitót mondott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Kedden nemzetközi tanácskozás kezdődött Tihanyban Ausztria Kommunista Pártja, a Belga Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Dán Kommunista Párt, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Holland Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártja, a Német Kommunista Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Norvég Kommunista Párt, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a San-Marinoi Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt, a Svéd Baloldali Párt-Kommunisták, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Kommunista Párt képviselőinek részvételével. A háromnapos találkozón véleménycserére kerül sor a kommunisták és a szociáldemokraták viszonyának, lehetséges nemzetközi együttműködésének időszerű kérdéseiről. A tanácskozást Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. (Beszédét a 2. oldalon ismertetjük.) Gabcsikovó-Nagymaros A vízlépcső formálja a természetet Kedvezően befolyásolja a Duna Pest megyei szakaszát A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közös beruházása a Gabcsikovó—Nagymaros vízlépcsőrendszer. A vállalkozás célja a Duna Pozsony— Budapest közötti, több mint kétszáz kilométeres szakaszának komplex hasznosítása. Az államközi szerződés pontosan rögzítette a beruházás megvalósulásának pontos menetrendjét. A gab- csikovói vízerőmű első turbináját lgßS^ban, a nagymarosi első turbinát 1989-ben helyezik üzembe, míg a teljes építkezés 1991-ben fejeződik be. Ä vízlépcsőrendszer azonban nemcsak villamos energiát termel majd, hanem kedvezően befolyásolja a tengerjáró hajók áthaladását e szakaszon. S mindezzel együtt jelentős mértékben átalakítja Győr- Sopron, Idomárom és Pest megye Duna-szakaszának környezetét is. Ez utóbbi, kétségkívül fontos, témáról tárgyaltak a HaKönyvesház Pilisen Kizlesönzés és árusítás e&y helyen Már nem fértek be az ajtón azok, akik néhány perces késéssel érkeztek a pilisi könyvesház avatására — ez minden szónál jobban jelezte, hogy az új létesítmény átadása közüggyé vált a nagyközségben. Kevés lenne persze, ha csak az ünnepség vonzotta volna az embereket. Az egymillió forintos költséggel felépült és berendezett új gyermek- és felnőttkönyvtárban, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjában azonban benne fekszik a lakosság negyedmillió forintos társadalmi munlcája, a helyi üzemek, a megyei tanács és a megyei könyvtár segítsége is. A tegnap délelőtt rendezett avatóünnepségen korszerű létesítménnyel ismerkedhettek a helyiek és a vendégek — közöttük Cselényi Dezső, a mo- nori járási pártbizottság első titkára, Novak István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Kozák Sán- dorné, a monori járási hivatal elnöke —, hiszen a tizenötezer kötetes könyvtár alapterülete megkétszereződött, 120 négyzetméter lett, s a könyvesbolt mintegy hétszázmyolcvanezer forint értékű könyvvel és hanglemezzel várja a vásárlókat. — „Üllő után Pilisen is új intézménytípus született a monori járásban” — a többi között ezt hangsúlyozta avató beszédében dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes. — A létesítmény szervesen illeszkedik művelődés- politikai céljainkhoz: egyszerre fejleszteni az intézményhálózatot, s a lakosság széles rétegeinek művelődését elősegítő formákat, módszereket teremteni. Pilisen a könyvterjesztés és kölcsönzés együttműködése lehetővé teszi a gazdaságos, ésszerű munkát, az olvasóknak pedig szélesebb választékot, gazdagabb lehetőségeket kínál — fejezte be avatóbeszédét dr. Marczali László. A társadalmi munkában különösen kitűnt vállalatoknak — a PENOMAH pilisi hizlaldájának. -az Aranykalász Tsz vezetőségének, illetve Várnai Zseni szocialista brigádjának, a PIRUSZ Ruházati Szövetkezetnek, a kéményseprő vállalat pilisi Április 4. szocialista brigádjának, a Monor és Vidéke ÁFÉSZ-nek, a magyar néphadsereg egyik járásbeli alakulatának, a KISZ helyi bizottságának, a KIOSZ pilisi csoportjának, a helyi munkás- őrszakasznak — Benedikty Sándor, a nagyközségi közös tanács elnöke emléklapot adott át. Ugyancsak emléklapot kapott Czopkó Sándor kisiparos, Kottász Árpádné könyvtárvezető, Varga János, a HNF helyi szervezetének aktivistája, Danczák Géza, a helyi tanács műszaki főelőadója és Pri- belszki Sándor kőműves. Avatóünnepség után — amelynek záróaktusaként Roz- gonyi Ernöné dr., a megyei művelődési központ és könyvtár igazgatója egy tűzzománcot ajándékozott a pilisi könyvtár díszítésére — a könyvesboltban Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő, a község szülötte dedikálta műveit. Találkozhattak az érdeklődők Zorán Sztevanovittyal, délután az ifjúsági házban pedig a Bartók Gyermekszínpad műsorát hallgathatták meg a gyerekek. P. Sz. E. zafias Népfront Országos Környezetvédelmi Bizottsága tudományos és oktatási albizottságának tegnapi ülésén, ahol Markó László, a létesítményt majdan üzemeltető Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke ismertette a vízlépcsőrendszer környezetátalakító szerepét. A szakember hangsúlyozta: a tározók menti töltésrendszer megerősítésével, illetve kiépítésével biztonságosabb lesz e vidék árvízvédelme. A térség új védelmi létesítményei lehetővé teszik majd a védett területek talajvízszintjének állandó szabályozhatóságát. Bizonyított tény az is, hogy a vízlépcsőrendszer sem az építés, sem az üzemeltetés során felszíni vagy felszín alatti vizekben szennyezést nem okoz. S mipdezen túlmenően megközelítően kétezer hektárra becsülhető az a mezőgazdasági terület, amelyen a talajvízszint szabályozásával a jelenleginél kedvezőbb helyzet alakul ki a termelés biztonságát illetően. A duzzasztás révén pedig további területek öntözésére nyílik lehetőség. A Dunakanyar közkedvelt üdülőterület: érthetően nagy figyelmet keltett a szakembernek az a kijelentése, amely szerint a vízlépcsőrendszer berendezései nem okoznak levegőszennyeződést, sőt az éghajlati viszonyokat — különös tekintettel a Dunakilitinél és Nagymarosnál kialakuló nagy vízfelületekre — kedvezően befolyásolja. S milyen változásokat idéz elő a vízlépcsőrendszer a növény- és állatvilág életében? Markó László elmondta egyebek között, hogy a dunakiliti hullámtér elöntése következtében megszűnő életfeltételek — elsősorban a növény- és madárvilág szempontjából — a Szigetköz más részén alakulnak ki. A Nagymaros—Pilismarót térségében az állandó szintű vízfelület kedvezőbb lehetőséget nyújt új növény- és állatvilág kialakulására. A Duna halállományának élet- körülményei a Nagymaros feletti szakaszon javulnak, a szigetközi szakaszon pedig az állomány fajtaösszetétel szempontjából változik. A hullámtérben a majdan elöntésre kerülő erdők vadállománya az árvizektől, jeges ártól mentes, védettebb területekre települhet át. A szakember azonban hangsúlyozta: az építés ideje alatt mindenképpen olyan zavaró tényezőkkel kell számolni, amelyek a vadgazdálkodásra hátrányosak. Ami pedig a térség ivóvízellátását illeti, az igazgató- helyettes főmérnök elmondta: a talajvízszintváltozás negatív hatása kizárólag tizenkét szigetközi — tehát Győr-Sopron megyei — községet érint, ahol ásott kutak biztosítják a lakosság ivóvizét. A megoldás: olyan vízművek kialakítása, amelyek később egy térségi regionális rendszerre kapcsolhatók. F. G, Negyvenöt nap Rekordidő alatt A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat szocialista brigádjai n kongresszusi munkaversenyben egyebek között azt vállalták, hogy növelik a minden piacon jól értékesíthető benzol termelését. E felajánlás, a dolgozók tevékeny közreműködése, valamint a Tiszai Vegyi Kombináttal kialakított együttműködés eredményeként már meg is valósult. E kooperáció keretében a TVK új üzemet szerelt fel, a DKV pedig bővítette és korszerűsítette a régit. A TVK az etiléngyártás során keletkező benAz első látogatók a könyvesházban. Halmágyi Péter felvétele zolban dús pirobenzint készíti elő további feldolgozásra, ezt az alapanyagot szain.ják Százhalombattára, ahol kivonjáK belőle a benzolt. A Dunai Kőolajipari Vállalat a korszerűsítéshez licences használt fel, s benzoltermelése a korábbinak négyszeresére növekedett. A hazai mérnökök módosították a technológián, s ezáltal az energiafelhasználást 30 százalékkal sikerült csökkenteni. A fejlesztést a DKV saját részlege valósította meg. mindössze 45 nap alatt, a’ tervezett határidőre és az előirányzott költséggel. A termelés bővítéséhez a munkaerő növelésére nincs szükség, sőt a folyamat egyszerűsítése következtében a dolgozók terhelése is csökkent. baráti eszmecsere Pjotr Gyemicsev, a Szovjetunió kulturális minisztere, aki a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési tárgyalásokra érkezett hazánkba, kedden a Fészekklubban találkozott a magyar kulturális és művészeti élet képviselőivel. A szívélyes hangú eszmecserén megvitatták a szocialista művészet, tudomány fejlesztésének, gazdagításának időszerű kérdéseit. A baráti légkörű találkozón részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pozsgay Imre kulturális miniszter, és Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke.
