Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

I mrcm W ___ xM map 1979. DECEMBER 12., SZERDA Nemzetközi tanácskozás Tihanyban Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának megnyitója Mint az első oldalon hírül adjuk, tegnap nemzetközi ta­nácskozás kezdődött Tihany­ban, Gyenes András, az -MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára megnyitója beve­zetőjében rámutatott arra, hogy 1976 nyarán Berlinben az európai kommunista és munkáspártok behatóan ele­mezték a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit és kö­zös dokumentumban rögzítet­ték a kommunista mozgalom tennivalóinak fő irányait. Az azóta elmúlt több mint há­rom esztendő eseményei iga­zolták a berlini dokumentum megállapításainak és útmuta­tásainak helyességét. Az eny­hülést fenyegető veszélyek fel­erősödése, a nemzetközi bur­zsoázia szélsőséges köreinek fokozódó aktivitása ma még- inkább arra kell késztessen bennünket, hogy ne eléged­jünk meg az eddigi eredmé­nyekkel, hanem újabb erőfe­szítéseket tegyünk az emberi­ség békés jövőjének biztosí­tásában érdekelt különböző politikai és társadalmi erők közös fellépésének előmozdí­tására. Ügy gondoljuk1- — húzta alá —, hogy különösen fontos kérdés a kommunisták és a szociáldemokraták kö­zötti együttműködés lehetősé­geinek feltárása, mivel a két mozgalom viszonya nagy ha­tást gyakorol a nemzetközi helyzetre és a nemzetközi ke­retek között folytatott osz­tályharc feltételedre. Pártun­kat ezek a megfontolások ve­zették, amikor kezdeményezte e tanácskozás megtartását. Két tendencia Gyenes András hangsúlyoz­ta, nogy a nemzetközi életben egyidejűleg érvényesül két ellentétes tendencia. A fő jel­lemző az, hogy folytatódik a szocializmus, a társadalmi ha­ladás, a nemzeti függetlenség erőinek gyarapodása. A ha­ladó, békeszerető erők együt­tes fellépésének eredménye­ként a nemzetközi életben to­vábbra is érvényesül a bé­kés. egymás mellett élés po­litikája, s ennek nyomán az enyhülési folyamat. Az el­múlt években ugyanakkor fo­kozódott a haladó erek tér­hódításával szemben fellépő imperialista körök agresszivi­tása. Legfőbb törekvésük, hág» a maguk javára változtassak meg a nemzetközi erőviszo­nyokat, visszaszerezzék el­vesztett pozícióikat a világ különböző térségeiben. Az imperialista törekvések nehe­zítik az enyhülés eredményei­nek megszilárdítását, s a bé­két, a biztonságot fenyegető feszültségeket idéznek elő a világban. Pártunk úgy ítéli még, hogy az emberiség számára ma a legsúlyosabb gondot és a leg­nagyobb veszélyt a tömegpusz. tító eszközök gyorsuló üte­mű mennyiségi növekedése és minőségi fejlődése jelenti. Különösen komoly veszély fe­nyegeti napjainkban Európa népeinek békéjét, biztonságát. Az úgynevezett eurostratégiai rakéták gyártására és telepí­tésére vonatkozó NATO-ter- vek megvalósítása felboríthat­ja a kialakult európai, és ezen keresztül a globális stratégiai egyensúlyt, azzal a következménnyel járhat, hogy tovább bővül a nukleáris fegyverkezésben részes álla­mok köre, s világméretekben növekszik a katonai feszültség A némzetközi burzsoázia kommunistaellenes hadjára­ta ma egyidejűleg két irány­ban folyik. Hevesen támadja a létező szocializmust; a nem­zetközi közvéleményben bi­zalmatlanságot igyekszik kel­teni a Szovjetunió, a szocialis­ta közösség béketörekváseinek őszintesége iránt. Felnagyítja és a rendszer lényegéből adó­dó, megoldhatatlan ellent­mondásnak tünteti fel a szo­cialista építésnek jórészt a fejlődéssel együttjáró átmene­ti nehézségeit. A szocialista országok elleni propaganda- kampányt ugyanakkor össze­kapcsolják a tőkésvilág kom­munista pártjaival, vala­mennyi forradalmi erővel szembeni fellépéssel. A poli­tikai nyomás, a gazdasági zsa­rolás, sőt a burkolt katonai fenyegetés eszközeivel igye­keznek visszaszorítani a kom­munisták társadalmi befolyá­sát, megakadályozni közéleti pozícióik további erősödését Meghatározó szerep Meggyőződésünk, hogy meg- jannoM a lehetőségein^ és ai eronn az imperializmus szán­dékainak meghiúsítására, a viiág békéjének megőrzésére, biztonságának megsziiárd.tá- sára, a szocializmus továobi térhódításának előmozdítására. Az emberiség békés, szabad fejlődésének biztosításában kü­lönleges felelőssége, meghatá­rozó szerepe van a nemzetkö­zi' kommunista mozgalomnak. Fellépésünk hatékonyságának az az alapvető követelménye, hogy a különböző feltételek között tevékenykedő kommu­nista pártok valamennyien eredményesen oldják meg fel­adataikat, folyamatosan növel­jék töm egoeioiyásuka t, erő­sítsék a 'társadalom életében betöltött szerepüket. Pártjaink között lehetnek — és vannak is — nézetkülönbségele, ezek­kel összefüggésben gyakran élénk ideológiai-politikai vitá­kat is folytatunk. Álláspon­tunk szerint az elvtársi mó­don, alkotó szellemben, egy­más álláspontját tiszteletben tartva és annak megértésére törekedve folytatott vita jól szolgálja a marxizmus-leniniz- mus tudományos elméletének fejlődését, az új kérdések megválaszolását. Nemzetközi harcunk sikeré­hez elengedhetetlen, hogy pártjaink időről időre együttesen elemezzék a hely­zetet, és ennek megfelelően vegyék számba a legfontosabb és legaktuálisabb közös ten­nivalókat. Pártunk ezért tu­lajdonít kiemelkedő fontossá­got a kommunisták nemzet­közi politikai és ideológiai ta­nácskozásainak, a rendszeres, alkotó véleménycserének. Az elmúlt több mint három esztendő tapasztalatai megerő­sítették az európai kommu­nista és munkáspártok berlini értekezletén kialakított közös állásfoglalások helyességét. A földrész kommunista pártjai­nak kapcsolatai a berlini do­kumentumban megfogalmazott elvek szellemében fejlődtek. Számottevő lépéseket ’tettünk az együttesen elhatározott ak­cióprogram megvalósításáért, ígv pártjaink határozott .közös fellépése is hozzájárult a neutronbomba nyugat-európai elhelyezését célzó veszélyes törekvések visszaszorításához. Ügy ítéljük meg azonban, hogy még sokat kell tennünk a Berlinben elfogadott elvek érvényesítése, az ott kitűzött célok elérése érdekében. A politika realitásai Az MSZMP Központi Bi­zottságának- titkára aláhúzta, hogy a kommunista pártok számára mindig alapvető fon­tosságú kérdés viszonyuk meg­határozása más politikai-tár­sadalmi erőkhöz, a helyes szö­vetségi politika kialakítása és érvényesítése. A kommunisták a munkás- mozgalom kettészakadása óta nagy figyelmet fordítanak a szociáldemokráciára, a kom­munista és a szociáldemokra­ta pártok viszonyára. Az el­múlt mintegy hét évtized so­rán bőségesen szereztünk ked­vező és kedvezőtlen tapaszta­latokat. Voltak időszakok, amikor a kommunista és a szociáldemokrata pártok egy­mást tekintették fő politikai ellenségnek, s a kölcsönös elő­ítéletek még a közelmúltban is nehezítették bármiféle együttműködésüket. A munkásmozgalom forra­dalmi és reformista irányza­tának ideológiai szembenállá­sa természetszerű, ebben nincs és nem is lehet változás. Nyil­vánvaló ugyanakkor az is, hogy a kibékíthetetlen ideoló­giai ellentét nem hiúsíthatja meg a kommunisták és a szo­ciáldemokraták közös fellépé­sét bizonyos objektíve egybe­eső politikai érdekeik érvé­nyesítéséért. Az együttműkö­dés kölcsönösen fontos, annak megakadályozása csak a bur­zsoáziának kedvez. Európa, s a világ jelene és jövője szempontjából rendkí­vül lényeges kérdés: hogyan viszonyul a szociáldemokrácia a békés egymás mellett élés, az enyhülés, a leszerelés kérdé­seihez. Megítélésünk szerint az európai biztonság megszi­lárdításában, a földrész poli­tikai realitásainak nemzetközi elismertetésében, a kelet— nyugati kapcsolatok norma­lizálásában, a szocialista és a tőkés országok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztésében elismerésre mél­tó szerepet töltöttek be a nyugat-európai szociáldemok­rácia reálpolitikusai. Konst­ruktív magatartásuk és hozzá­járulásuk most is elengedhe­tetlen ahhoz, hogy elejét ve- hessük a fegyverkezési ver­seny újabb veszélyes forduló­jának, s biztosítsuk a békés egymás mellett élés, az eny­hülés további kibontakozá­sát. Ezért jelentősnek értékel­jük a Szocialista Internacio- nálé leszerelési munkacsoport­jának létrehozását és eddigi tevékenységét, valamint az egyes szocialista, szociálde­mokrata pártoknak a leszere­lés előmozdítására tett erőfe­szítéseit. Ügy gondoljuk, hogy az európai kommunista és mun­káspártok 1976-os berlini érte­kezletének dokumentuma jó alapot ad a kommunisták és szociáldemokraták közös ér­dekeinek meghatározásához, a konkrét együttes cselekvés formáinak kialakításához. En­nek megvalósítására már tör­téntek bizonyos lépések. Közös érdekek A Magyar Szocialista Mun­káspárt többször kifejezésre juttatta, hogy a béke, a biz­tonság és a társadalmi hala­dás ügyének előmozdítása ér­dekében jóviszonyra, konst­ruktív kapcsolatokra törekszik valamennyi szocialista, szo­ciáldemokrata párttal. A szo­ciáldemokrata pártokkal foly­tatott rendszeres érintkezés tapasztalatai megerősítenek bennünket abban, hogy több nagy fontosságú nemzetközi kérdésről érdemben szót tu­dunk váltani, szükséges a kapcsolatok építése. Meggyő­ződésünk, hogy a szociálde­mokrata mozgalom is alapve­tően érdekelt a militarizmus és a fasizmus veszélyének el­hárításában, valamint a bé­kés, stabil nemzetközi viszo­nyok megszilárdításában. Ez alapot ad arra, hogy kommu­nisták és szociáldemokraták részvételével a jövőben haté­konyabb fellépésre is sor ke­rüljön a munkásosztály, vég­ső soron az egész emberiség javára. Az Elírsz elítéli a faji politikát Az ENSZ-közgyűlés plená­ris ülésének résztvevői élesen elítélték a fajüldöző rendsze­reknek a szomszédos, fiatal afrikai államok elleni fegyve­res támadásait és teljes tá­mogatásukról biztosították a namíbiai nép felszabadító har­cát. Az ENSZ nem tűrhet el egy olyan világot, amelyben az apartheid hivatalos állami politika — hangsúlyozta Sa­lim Ahmed Salim, az ENSZ 34. közgyűlésének elnöke az emberi jogok napja alkalmá­ból adott nyilatkozatában. Mauritánia hétfőn porosz- szál fordult a Biztonsági Ta­nácshoz a marokkói csapatok mauritárnái jelenléte miatt. A marokkói—mauritániai szer­ződés alapján, amelyben Mau­ritánia lemondott a Nyugat- Szahara neki jutott részéről, a marokkóiaknak már ki kel­lett volna üríteniök Bír Mog- rein mauritániai helységet. Várhatóan ma döntenek a NATO rakélcprogramjárói Hadügyminisztert ülések A NATO-hadügyminiszterek kedden megkezdték a tárgya­lásokat a belga fővárosban. A fő téma az úgynevezett nuk­leáris modernizálási javaslat. Döntésre várhatóan csak szer­dára kerül sor, a külügy- és hadügyminiszterek együttes ülésén, de megfigyelők csak­nem bizonyosra veszik, hogy az amerikai nukleáris fegy­verek gyártását a NATO el fogja határozni. Még mindig nem tudni azonban, hogyan fog dönteni a holland és a belga kormány az új rakéták országuk terüle­tén való elhelyezésének enge­délyezéséről. A dán kormány kedden ismételten állást fog­lalt amellett, hogy a NATO miniszteri tanácsa hat hónap­pal halassza el a döntést. Az olasz képviselőház után hét­fő este a szenátus is jóváhagy­ta a NATO-tervet, amelynek értelmében Olaszország terüle­tére is telepítenének új típusú amerikai atomrakétákat. Az iráni külügyminiszter felhívása Titkos amerikai tervek Ghotbzadeh iráni külügymi­niszter keddi sajtóértekezletén felszólította a fejlett tőkés or­szágokat: ne hagyják magukat bevonni az Irán elleni gazda­sági bojkottra irányuló ameri­kai tervekbe. A külügyminisz­ter megismételte, hogy „nem­zetközi megfigyelők számára már a közeli napokban lehe­tővé teszik a teheráni amerikai nagykövetségen levő túszok meglátogatását”. Az amerikai kormány szóvi­vője hétfőn kijelentette: Wa­shington nem hajlandó vitába bocsátkozni az Egyesült Álla­mok és Irán viszonyáról addig, amíg amerikai állampolgá­rokat túszként tartanak fogva Teheránban. A nyilatkozat vá­lasznak tekinthető Ghotbzadeh iráni külügyminiszter korábbi követelésére, mely szerint nemzetközi testületnek kellene kivizsgálni a sah idején Irán ellen elkövetett amerikai bű­nöket. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter — London és Párizs után — kedden Pertini olasz államfővel és Cossiga mi­niszterelnökkel tárgyalt Rómá­ban az iráni fejleményekről és a közel-keleti helyzet ala­kulásáról. Washington arra próbálja rábírni szövetsége­seit, hogy fokozott gazdasági és politikai nyomással élezzék ki Irán belső ellentéteit és azoknak a kezére játsszanak, akik Iránban Nyugat-barát po­litikára hajlanak. CSAK RÖVIDEN... A KREMLBEN kedden megkezdődött az OSZSZ3ZK Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. A Szovjetunió legna­gyobb köztársaságának küldöt­tei megvitatják az OSZSZSZK 1980-as tervének és költségve­tésének tervezetét. Az ülés­szakon részt vesz Leonyid Brezsnyev, valamint más szov­jet vezetők. A KÍNAI kormányküldött­ség, amely részt vett a szovjet —kínai tárgyalásokon, kedden Moszkvából hazaérkezett Pe- kingbe. A következő tárgyalá­si fordulót, amelynek időpont­ját még nem tűzték ki, Pe- kingben tartják meg. KATOWICÉBEN megtartot­ták a vajdasági kongresszusi küldöttségválasztó párttaggyű­lést, amelyen beszédet mon­dott Edward Gierek is. Ezzel befejező szakaszához érkezett a LEMP VIII. kongresszusá­nak előkészítése. NICARAGUABAN egy név­telen sírban húsz ember holt­testét tárták fel, valamennyi­ket Somoza diktátor testőrei gyilkolták meg. A KAMBODZSAI külügy­minisztérium nyilatkozatban utasította vissza Carter ame­rikai elnöknek a nemzetközi segéllyel kapcsolatos vádjait, s hangoztatta, hogy „az Egye­sült Államok ellenzi Kam­bodzsa függetlenségét”. OLASZORSZÁGBAN ked­den egyetlen újság sem jelent meg a nyomdászok általános sztrájkja miatt. Hétfőn a hír- ügynökségek dolgozói szüne­teltették a munkát, mert a kormány nem tesz eleget a szakszervezetekkel szembeni konzultációs kötelezettségének. A KANADAI HATÓSÁGOK megtagadták a vízumot a szovjet bákebizottság képvise­lőitől, akik a kanadai béke­szervezetek meghívására tet­tek volna látogatást az ország­ban. BUKARESTBEN Gere Mi­hály, az RKP KB PVB pót­tagja, a Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsának elnöke hétfőn megbeszélést folytatott a Kínai Népi Politikai Ta­nácskozó Testület Romániá­ban tartózkodó küldöttségével. AZ EGYIPTOMI KOR­MÁNYFŐ ellen korrupciós vád ügyében hétfőn összeült a parlament főbizottsága. Khalil miniszterelnök kérte, hogy bi­zottságot állítsanak fel az el­lenzék részéről őt ért vádak kivizsgálására. Vance kedden este Bonnba érkezett, hogy az iráni—ame­rikai válságról és a NATO fegyverkezési terveiről tár­gyaljon Helmut Schmidt kan­cellárral. — Az amerikai kormány már november közepén úgy döntött, hogy Khomeini eltá­volítása amerikai „nemzeti ér­dek”, s azóta készítik elő a titkos terveket az iráni rend­szer megdöntésére — írta Ted Szüle, a nemzetközi hírű pub­licista a New York című fo­lyóirat legújabb számában. Arról a washingtoni elgondo­lásról számolt be, hogy ha le­het „mérsékeltebb” iráni veze­tést segítsenek hatalomra. En­nek tagjai közé tartozhatna Bazargan volt miniszterelnök és több olyan vezető katona, akik nem kompromittálódtak a sah rendszerében. Jóllehet az amerikai kor­mány — a túszok érdekében — nem hajlandó nyilvánosan beszélni e tervekről, azok elő­készítésén javában dolgoznak a nemzetbiztonsági tanácsban, a CIA-nál, a Pentagonban és másutt — állapította meg Ted Szüle cikkében. — Nincs ellentét köztem és Khomeini ajatollah között, csupán egyes dolgokban eltér a véleményünk — mondotta Sariat-Madari főpap,' a síita hierarchia második embere, cáfolva azokat a híreket, ame­lyek szerint hatalmi harc kez­dődött közte és Irán vezetője között Tabrizban — ahol a két ve­zető iráni ajatollah emberei közti ellentét a hét végén ki­robbant — keddre normali­zálódott a helyzet. A Baniszadr gazdasági és pénzügyminiszter vezette kormányküldöttség folytatta tárgyalásait a helyi hatóságok vezetőivel a rende­zés feltételeiről. Üjabb fegyverkezési prog­ram elfogadásával fejeződött be hétfőn Brüsszelben a 11 N ATO-tagállam hadügymi­nisztereiből álló „eurocsoport” ülése. Az „eurocsoporthoz” tartozó országok hadseregei­ben 1980-ban a legkorszerűbb haditechnikai eszközöket fog­ják rendszeresíteni: Tornado típusú harci gépet, F—16 tí­pusú vadászgépet és Leopard —2 harckocsikat. A szovjet sajtót élénken foglalkoztatja a NATO brüsz- szeli tanácskozássorozata. A keddi lapokban számos cikk, jelentés foglalkozik a napiren­den levő legfontosabb témá­val, az úgynevezett eurostra- tégiai íakéták kérdésével. A cikkek általában azt húzzák alá, hogy Európa közvélemé­nyének mind jelentősebb kö­rei foglalnak állást az új, kö­zepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták európai te­lepítésével szemben, követe­lik, hogy a Szovjetunió a szocialista országok javaslatai alapján haladéktalanul kezd­jenek tárgyalásokat a rakéták számának csökkentéséről, a katonai enyhülés más kérdé­seiről. Georges Marchais, az FKP főtitkára levelet intézett Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnökhöz. A levél­ben felszólítja a francia kor­mányt, hogy tegyen lépéseket egy francia—szovjet kölcsönös biztonsági szerződés megköté­sére. — Az Egyesült Államok és az NSZK katonai körei ha­mis adatokkal félrevezetik sa­ját szövetségeseiket, hogy iga­zolják és „elkerülhetetlennek" állítsák be a NATO fegyver­kezési terveit — jelentette ki hétfőin este az NDK televízió­jában Erhard Müller, a nyu­gatnémet Bundeswehr egykori tengerász századosa. A volt NATO-tiszt — aki több mint 20 éves Bundes- wehr-szolgálat után 1979 ja­nuárjában fontos dokumentu­mokkal érkezett az NDK-ba, s ott menedékjogot kért — 1974-ben került a többi NATO-partner előtt is titok­ban tartott amerikai—NSZK csoporthoz, amelynek felada­tát többek között katonai ada­tok tendenciózus beállításá­ban határozták meg. Közel-Kelet íimwitz ingázik Sol Linowitz, az amerikai elnök közel-keleti megbízottja hétfőn tárgyalt Begin izraeli miniszterelnökkel és Burg belügyminiszterrel. LinowiU közölte, hogy szerdán Burg belügyminiszterrel együtt uta­zik vissza Kairóba, ahol a pa­lesztinoknak nyújtandó „auto­nómiáról” Khalil egyiptomi miniszterelnökkel tárgyalnak majd. Izraeli források szerin'. Burg az amerikaiak által is tá­mogatott önkormányzati ja­vaslatokat viszi magáva Egyiptomba. A magyar-szoléi kormányközi bizottság ülésszaka Mzegyüttműködés kérdései Moszkvában kedden meg­nyílt a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki—tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXIV. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az együttműködési bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke, a szovjet küldöttséget Konsztantyin Katusev, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet ta­gozat elnöke vezeti. Az ülés­szak napirendjén a két ország együttműködésének időszerű kérdései, hosszú távú gazdasá­gi és műszaki—tudományos együttműködés, a szakosítás, a kooperáció témái állnak. Marjai József az ülésen alá­húzta: Magyarország gazdasá­gi életének nincs olyan terüle­te, ahol ne érvényesülnének naponta a magyar—szovjet gazdasági együttműködés eredményei. Ez az együttmű ködés alapozza meg távlat terveinket is. Rhodesia-konferenria Erit javaslat Lord Carrington brit kül­ügyminiszter kedden a londo­ni Rhodesia-értekezleten mó­dosított tűzszüneti javaslatot terjesztett elő. Ez a Zimbab­we Hazafias Frontnak az elő­ző tűzszüneti tervvel szemben táplált bizalmatlanságát hiva­tott eloszlatni. A módosított javaslat tartalma egyelőre nem ismeretes. Kedden Lusakába érkezett a Biztonsági Tanács küldött­sége, hogy felmérje azokat £ károkat, amelyeket a rhode- siai légitámadások okoztak Zambiának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom