Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

im nw p,nwB8 n.; kkttd VCíltop Hózdi anyagból VetéseHenórzó Fényjelzéssel figyelmezteti a határban dolgozó traktorost az esetleges vetés hibára az a szel­lemes készülék, amelyet egy szövetkezeti, tag, Plesz János géplakatos szerkesztett és amelynek sorozatgyártását megkezdte az egyházaskozári Haladás Tsz. A mezőgazdasági üzemeknek mindmáig gondot okoz, hogy vetéskor a gép nem mindig adagolja egyenle­tesen a magot és a traktoros rendszerint későn veszi csak észre a dugulást, a szemek ki­maradását A következmény: kevesebb szem kerül a földbe, kisebb lesz. a tábla tőállomá­nya — csökken a termésho­zam. A vetésellenőrző készülék a MÉM műszaki intézetének vizsgálata szerint legalább hu­szonöt százalékkal növeli a termésbiztonságot Valameny- nyi alkatrésze hazai anyagból készült és javítása minden olyan gazdaságba^ megoldha­tó, amelynek műhelye van. Az Agrotröszt, szerződést kötött a készülékek sorozat- gyártására. Nagy kát cm készül Távvezetéktartó oszlopok A® i$én 16 millió forint értékben készítenek 20 és 35 ki- lowattos távvezetéktartó osz.lopokat, szerkezeteket a Pest me­gyei Villanyszerelő Vállalat nagykátai vasszerkezeti és szerelő­üzemében. A képen: Tóth Antal vasszerkezeti kötőelemeket készít a másoló félautomata berendezésen. Barcza Zsolt felvétele r ..í T~ Műemlékünk: Oregfalu Ocsán Kertes, kétbeltelkes település Ócsán és környékén az egy­kori lakóhelyekről és sírokból előkerült bronzkori és kelta leletek azt igazolják, -hogy ez a hely korábban is lakott le­hetett. A népvándorlás viharai után a magyarság telepszik itt meg, s a kereszténység elter­jedésével egy időben állandó lakóhelyet létesít magának. Ezt a helyet szemeli ki a franciaországi premontrei szerzetesrend is. Míg a bencé­sek hegyre építik templomai­kat, kolostoraikat, a premont­reiek a völgyekbe a mocsaras vidékekre települnek. A Du­na-menti lápos vidék egyik halmán létesült Öcsa is. Hazánkban egyedülálló Legnagyobb és legkifeje­zőbb történelmi emlék ez a román stílusban épült temp­lom. Közelről nézve szembe­tűnik erődítmény jellege. A vakolatlan, faragott kö­vekből épült háromhajós bazilika a román stílusból a gótikába való áthajlás leg­szebb képviselője. A két tor­nyot összekötő főhomlokzat sima, csupasz fal,'melyet csak két hatalmas támpillér bizto­sít. Az oldalhajókból a lőrés- ablakokon keresztül hatol be a fény. A templom történetére vo­natkozó kutatások eddig nem tisztázták eredetét. De az tény, hogy az ácsai templom oldalán több helyen található kőfaragójegyek pontosan meg­egyeznek a franciaországi Nor- mandiáhan található frank és későfrank korszakban épült templomok jegyeivel. Pierre 3ascar: Normandia című cönyvében a Lessay-ban talál­tató templomról ír. A leírás, ; az ábra az ócsai templom­nál való építészeti egyezést nutatja. Az eddig feltárt bi- xmyítékok alapján az első ■mlítés 1434-ből származik az icsai monostorról. Az északi és déli félköríves szlopbetétes kapuján kérész­ül juthatunk a templom bei- ejébe. A déli kapu párkány latt fekvő részének (frízé- ek) díszítései, a hurkolt sza- igfona'tok között különféle áltozatú rózsa alakú díszek •ozetták), a hazai műgyakor. it szinte legszebb példái a özépkorból. A kapu két ól­aiénak egymással ellenkező,1 letve egymásnak nem meg­ölelő díszítése szokatlan és ltűnő. A jobb oldal szabvá- yos virágbimbói között egye­li őrködik a sas (griff vagy Ián turul?). Ez a madár, ajdnemhogy pogány totem- lat, a keresztény templo- okon ugyancsak szokatlan. ;ak magyar kőfaragó készt t- ítte. A bazilikában a keresztha. ból nyíló hatalmas diadalív nyitja meg a késő román stí­lusban épült négyzetes elő- szentélyt. A bordás, boltíves főszentély ben a gótikus kolos­torboltozat ablakai alatti me­zőkben fedték fel lR02-ben a törökök által bemeszelt . XIII. századi falképekét, melyek a román kori freskóművészet legjelentősebb alkotásai. Érdekes építészeti sajátossá­ga, hogy a háromhajós ke­resztházas térkialakításhoz a szélső két mellékszentélv a mellékhajó tengelyétől eltol- tan nyílik a kereszthajóból. A főszentély 5, a mellékszenté. lyek 3 oldallal záródnak. Ma­gyarországon nincs még egy ilyen román stílusú alaprajz. Az itt élők hűségesen ra­gaszkodnak. egykori szálláste­rületükhöz. Bármilyen pusztí­tó is volt a háború, kegyetlen a támadó nép, az egyszer meg­hódított, megszállt terület az életben maradt utódokra szállt. Hozzájárult ehhez ki­sebb támadások esetén a vár­szerű templomot körülvevő kőfal, s nagyobb veszélyekéi, len, a régi, szabályozatlan ví­zi világ. Mohács után A mohácsi vész után a templomot a törökök mecset­ként használták: tornyából na­ponta ötször hangzott fel a müezzin imára szólító éneklő felhívása. Az 1560-as évektől a lakosság a reformáció hatá­sára a református hitre tér. 1626-ban már lelkészségről, iskoláról szólnak az írások. Az elpusztult helyekről sokan Ócsára költöznek. A Rákóczi-szabadságharc idején Öcsa a hadjáratok fel­vonulási területe, s ilyenfor­mán éveken keresztül a front­vonalba esett. Károlyi tábor, nők az elhagyott falvak között jelöli Öcsát. A lakosság most sem menekül messzire, az er­dőkbe, mocsarakba húzódik. Egyik menekülési területnek Besnyővára a neve. A háborús időszak után i nyugodtabb, lassú fejlődést í hozó évek következnek. A i háztartások száma fokozato­san nő. A XVIII. század ele- I jén már 'több birtokos között oszlik meg. Az itt élő zsellé­rek és jobbágyok között még nem mutatkozik éles különb­ség. Középkori szerkezet Ócsa-öregíalu egy 1753- ból származó térképén jól felismerhető a kertes, kétbel­telkes települési szerkezet, A forgalmi utak kereszteződé­sében az 1777-ben befejező­dött, református hívek által restaurált középkori templom köré szerveződött Öregfalut a szálláskertek gyűrűje veszi körül. Az 1873-ban végrehajtott úrbéri rendelkezés ellenére to­vábbra is megőrizte középkori szerkezetét. Területén még ma is állnak a középmagyar alföldi háztípusok: pitvar, konyha, szoba és kamra el­rendezésben épültek. Közöttük még ma is áll a XVIII. és XIX. században épült tágas és szabadkéményes ház. A falazat sár-, vagy más néven, rakott fal. Lábbal taposva, kapával vágva, némelykor lóval vágtatva gyúrják össze az agyagot a szalmával. Nagy hozzáértéssel, villával rakják az összekapaszkodott sarat, s fokozatosan felfelé haladva alakítják ki a falat. A meg­felelő vastagság és magasság elérése után, a megszikkadt falat ásóval függőlegesre nye­sik. Ez a munka népi mester­ség. még ma is több, e szak­mát értő ember él Ócsán. Védett terület Áz Országos Természetvédel­mi Hivatal elnökének 3/1975. OTvH számú határozata az Ócsai Tájvédelmi Körzet léte­sítését rendeli el. Védetté nyilvánítja az öreghegyi Pin­cesor, a Kopjafás Öregteme­tő, a nagyon jelentős termé­szeti értékek mellett az öreg­falu régi műemlék jellegű há­zait. Szép, szinte példanélkülien különleges, Öregfalunak neve­zett falurészünk a múlt meg­becsült emléke. Magyar Sándor Tűzgyújtás — engedéllyel Négyezerszer lobban a láng Megkapó a csőkígyók vará­zsa. Csak az idegen számára tűnik úgy, hogy kiismerhetet­len, kusza a vezetékek kaval- kádja. Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a gyár biztonságtechnikai cso­portja mindenkinél jobban is­mer minden kanyarulatot, ki- szögellést a hatalmas csőrend­szerben. Fokozott veszély A biztonságtechnikai osztály — amely tíz éve alakult — látja el a gyár védelmét. Ál­landó készenlétben élnek. Az osztály munkavédelmi, gázvé­delmi és elsősegélynyújtó cso­portokból áll. A munkavédel­mi tennivalók nem sokban kü­lönböznek más gyárakétól. A gázmentők viszont három mű­szakban dolgoznak. Munkájuk a vállalat speciális jellegéből adódik. Az ő hatáskörük az egyszeri tűzgyújtási engedé­lyek megadása. Évente közel négyezerszer lobban fel a láng a vállalat te­rületén. Leggyakrabban he­gesztéskor. Köztudott, hogy a kőolaj fokozottan tűz- és rob­banásveszélyes. Ezért minden egyes tűzgyújtás előtt a gáz- mentők alapos szemlét tarta­nak, s csak azután adják meg az engedélyt, amelyen mindig szerepel az engedélyező neve, s ha tűz keletkezik, ellenőriz­hető, ki tévedett. Nem tévedtek munkatársai, már két éve, mondja Pogány Gyula, az osztály vezetője. Két éve már, s ez közel nyolcezer tűzgyújtást jelent, nem kelet­kezett tűz az engedélyezett te­rületen és nem történt robba­nás. A csoport tagjai igen jó szakemberek valamennyien. Felvételüket szigorú orvosi és pszichológiai vizsgálat előzi meg. Csak az lehet az osztály dolgozója, aki minden követel­ménynek megfelel. Többségük szakmunkás, de jó néhányuk- nak szakközépiskolai és tech­nikumi végzettsége van. Min­denki rendelkezik jogosít­vánnyal is, hiszen a mentés­hez gépkocsi kell. Évente rendszeres képzésben részesül­nek. Munkájukat több mint hat­milliót érő berendezések, mű­szerek, URH-adóvevők segítik. Tőlük függ az is, hogy milyen gyorsan részesül elsősegélyben egy-egy balesetet szenvedett. Vagy az, hogy a fellobbanó tűz nyomán milyen gyorsan szűnik meg a veszély. Állandó készenlét A következő eset alig két hete történt. Az egyik szivaty- tyú éjjel két óra körül meg­hibásodott. A felmelegedett és felizzott szerkezettől meggyul­ladt a kifolyó oldóvezeték. Bár csak néhány négyzetméternyi területen keletkezett tűz, de átterjedt a szivattyú feletti épületre is, ahol több tonna fo­kozottan tűz- és robbanásve­szélyes oldószert tároltak. —■ Az üzemi személyzet az éjszakai órák ellenére éber volt — mondja az osztályveze­tő. — Rögtön értesítették a gázmentőket és a tűzoltókat. A helyszínre érkezett Fischer Sándor műszakvezető és Fó­nagy István gázmentő azonnal elvégezte a gázkoncentrációs méréseket, megállapították, hogy komoly veszély lehet, ha nem fékezik meg a tüzet. A szükséges eszközökkel és a mentőautóval a tűz közelébe álltak, hogy minden segítsé­get megadhassanak. Az elsősegélynyújtónak ezen az éjjelen nem akadt dolga. A történet végül szerencsésen fe­jeződött be, mert a gázmentők a tűzoltókkal együtt 20—30 perc alatt eloltották a tüzet, megszüntették a veszélyt. Tévedni nem lehet Keresztes József a gázmen­tők csoportvezető je. Szobájuk­ban nagybetűs tábla hirdeti, akárcsak a gyár egész terüle­tén. itt is tilos a dohányzás. A kis irodában az elsősegély- nyújtók és a gázmentesítők tartózkodnak. — Itt nyújtunk szükség ese­tén elsősegélyt is — magyaráz­za a csoportvezető. — Vala­mennyien három műszakba járnak; s itt különösen fontos, hogy mindenki kipihenten, jó­zanul lásson munkához. Ügye­lünk, vigyázunk egymásra, tudjuk, kinek milyen a hangu­lata és az idegállapota. Ha va­lakinek családi problémája van, inkább hazaküldjük, mert rossz bőrben nem tud nálunk helytállni. De az is megtör­tént már, hogy végleg el kel­lett küldeni azt, aki nem vet­te komolyan szabályainkat. A gázmentők közül két név­rokon tartózkodik a szobában: Tar Mihály és Tarr Mihály. Mosolyogva bizonygatják, hogy közöttük csak egy r betű a kü­lönbség, mert a munkájuk egyforma. Így azután mindegy, melyikük szólal meg. Tar Mihály 1975 óta gáz­mentő. Szereti munkáját. — Csak akkor veszélyes, ha tévedünk. Ügy kell tehát dol­goznunk, hogy ne tévedjünk. Valamennyien tudjuk, mit vál- laltunk. A tűzön is átjárnak A gázmentők valamennyien tűzoltókiképzésben is részesüli tek. Legfontosabb munkájuk mégis a biztonságos tűzgyúj­tás engedélyezése. Az üzem területén egy időbér) több mint egymillió tonna kőolaj- termék van. Nyolc óra alatt több mint száz hegesztőpisz­toly működik, mindez fokozott robbanásveszélyt jelent. Ezt a veszélyt hárítják el naponta, amikor felismerik a veszély- forrásokat, s folyamatosan el­lenőrzik a munkahelyeket, hogy megfelelő-e a tűzvéde­lem. ­Az osztályon többnyire fia­talok dolgoznak. Ha kell, spe­ciális azbesztruhájukkal még a tűzön is átkelnek, hogy meg­szüntessék az éghető anyag utánpótlását vagy elzárják a szivárgó vezetéket. Dolgoznak csendben, szinte észrevétlen, s az ő vállaikon nyugszik a vál­lalat valamennyi dolgozójának biztonsága. Szalai Mária Csökkentlátók segítése Rendszeres foglalkoztatás A tanácsok, a Magyar Vö­röskereszt, a társadalmi szer­vek s az úgynevezett célvál­lalatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy javult a gondos­kodás a látásfogyatékos em­berekről, akik közül mind többen találnak képességeik­nek, lehetőségeiknek megfele­lő foglalkozást — állapították meg a Vakok és Gyengénlá- tók Országos Szövetségének közgyűlésén. A tanácskozáson Bódi Ist­ván főtitkár beszámolója alap­ján értékelték a szövetség egy- esztendős tevékenységét, s meghatározták feladataikat. A szövetségnek jelenleg 19 537 tagja van, s közülük 3000-et foglalkoztatnak rendszeresen. A tagság mintegy 80 száza­léka az idősebb korosztály­hoz tartozik, ezéi*t megkülön­böztetett figyelemmel gondos­kodnak ellátásukról, életkörül­ményeik javításáról. A szövetség határozatában célul tűzte ki taglétszámának további gyarapítását — hiszen hivatalosan mintegy 30 ezer vakot tartanak nyilván —, foglalkoztatásuk növelését, azt, hogy a szükséges szakismere­tek megszerzésével még töb­ben állhassanak munkába a nekik megfelelő munkakörök­ben. Ezért is tartja fontos fel­adatának a szövetség a vakok segédeszköz-ellátásának — pontírógép, óra, magnetofon stb — javítását. A közgyűlésen programot fogadtak el 1981- re a fogyatékosok nemzetközi éve hazai rendezvénysorozatá­nak előkészítésére. A benzinkútnál tetlenkédésnek, de túl új ez a kocsi ahhoz, hogy ne az elő­írt szupert kapja. — Maga csak ne dőzsöljön az én zsebemre. Osztián György: — Ez a legrosszabb módja a takarékosságnak. Előbb-utóbb a kocsi elunja a nem megfe­lelő benzint. Nagyobb kára lesz, mint amit így megspó­rol. A Zsigulis valamit dörmög a kutasok zsebéről és a ben­zináremelésekről. ★ Márton Mátyás egy liter Multi-super olajat töltet be. Aztán gyorsan vesz még két palackot: — Hónapokig nem volt, csak háromliteres bödön. Utántöltésre meg a harmada is elég. Szent takarékosság: a maradékot vagy kiöntöttem, a kanna ugyanis nem zárható vissza, vagy nagyneheze« ke­restem egy partnert, akivel osztoztunk. Állítólag nem volt literes műanyag flakon. Jó, mi ? A csoportvezető hozzáteszi: ők mindig ajánlottak más, ke­verhető, literes olajat, Agi- pot, Shellt Igaz, ezek drá­gábbak. —. A budaörsi az ország egyik legnagyobb kútja. A A levegőt Horváth István pumpálja kompresszorral a kerekekbe. Nyugdíjas. — Nyáron egy műszakban, hat óra alatt ötven-halvam kocsit elintézek. Ez a mosta­ni forgalom... — legyint. Számolni kezdek. Én egy forintot szoktam adni kere­kenként. Egy kocsi — négy kerék. Egy műszak ötven ko­csi. Hajaj. A kijáratnál — hol van a nyár?! — csak egy árva stop­pos. Bárány i Géza Győrbe igyekezne, ott tanul a Távköz­lési Főiskolán, hazaugrott Pestre, beteglátogatóba. Kék URH-s kocsi gurul a kúthoz, Géza, arcára közömbösséget erőltetve visszasétál a presz- szóhoz. Hiába, a KRESZ és a sztrádastop kibékíthetetlen ellentétben vannak. A rendőrautó másban is né­mi lel'kiismeretfurdaiást éb­reszt. A régi Wartburg gaz­dája, Szlamkó Péterné besza­lad az autóboltba — mert­hogy az is van itt — egy iz­zókészletért, Az őrmester ta­pintatosan elfordul. TDégi emberek dolgoznak a kútnál, stabil a gárda. Köztük autószakértők. Jött nyáron egy Skoda, felforrt hűtővízzel, megbütykölték a termosztátját. A tulaj két hét múlva, nyaralásból hazatérve, benézett megköszönni. Andai György IV o, ez sem történt még ve- J ’ lem. Azonnal sorra kerülök, nincs várakozás. Ilyesmi itt, a budaörsi benzinkútnál, a sztráda mellett, ritkább, mint egy öttalálatos a lottón. — Tele kérem, normállal. — Szabad a tanksapkakul- csot, uram? — Igen, tessék, elfelejtettem kinyitni. — Nem tesz semmit, ezek­hez a rossz zárakhoz mi ta­lán jobban is értünk. Olajat parancsol? A szélvédőt meg­mosnám. ha megengedi. Kö­szönet uram, további jó utat. Nem, ilyet még nem éltem. Sajnos. ★ — Nézze, értsen meg. min­ket is — mondja Osztián György, a töltőállomás' cso­portvezetője. — Mikor nyáron a bejáratig két sorban állnak a kocsik, gőzölög az aszfalt, mindenki szenved a hőségtől, idegességtől — egyszerűen nincs időnk beszélgetni a kuncsafttal. Most még szak­tanácsokat is adhatunk. Valóban. A PU-s Zsiguli vadonatúj. Villog rajta a fá­radt téli nap. Normált tankol a tulaj, a kutas magyaráz: — Kérem, ne vegye okve­benzináremelések hatása egy kicsit itt is érezhető. Kevésbé esett vissza a forgalom, mint máshol, mert aki a Balatonra megy nyaralni, az nem spórol. Benzinnel sem. — A borravaló nem csök­kent? — A forgalommal arányos — így a diplomatikus válasz —, de sok függ például az időjárástól. Ömlik az eső, a vevő csak az ablakon nyújt­ja ki a kulcsot, a pénzt — jatt semmi. Süt a nap, derűs a lélek, több a pénz. Az Utasellátó presszója tömve. Ízléses berendezés, gyors kiszolgálás. A pult fö­lött tábla: Hideg melegételek. Így, egybeírva. Őszinteség? ★ Délelőttbe lordul a reggel, gyarapodnak a szomjas ko­csik. Az. UB 34—68-,as Lada vezetője szép komótosan ül a volánhoz, de kiszáll, leveszi kabátját, vissza, elhelyezi há­tul akkurátusán, lassan be­kapcsolja az övét, indítana, hoppá, a kulcs a kabátzsebben maradt, újra ki, kotorászás, csak nyugodtan, ugyebár, mö­götte őrjöng a sor, kit érde­kel, én is vártam eleget, még a kilométeróra állását is most írom fel, na és, kinek mi kö­ze hozzá. Hogy van ott elöl hely parkolni és ezt elintézni, egyáltalán a mások érdekében egy kicsit igyekezni — na szálljon le rólam, uram!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom