Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
1979. DECEMBER 11., KEDD Az emberi jogok napjót ünnepelve Az ENSZ közgyűlése ,31 esztendővel ezelőtt fogadta el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát; hétfőn, az emberi jogok napján a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség együttes megemlékezést tartott Budapesten a Jogászházban. Dr. Haraszti György, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára nyitotta meg az ünnepi ülést, amelyen ott voltak állami, politikái, társadalmi, kulturális és jogi életünk képviselői. Dr. Prandler Árpád, a Külügyminisztérium főosztályvezetője ünnepi beszédében kiemelte: Az emberi jogok katalógusának fejlődéséhez jelentős mértékben járulnak hozzá a szocialista országok — köztük hazánk is — a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok tényleges biztosításával. A továbbiakban a szocialista demokrácia és az emberi jogok összefüggéseiről szólva rámutatott, hogy a szocialista társadalom fölényét e téren is bizonyíthatjuk, mint mondotta, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelvei is leszögezik, hogy a párt változatlanul alapvető feladatnak tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a tömegeknek a közügyekbe való bevonását Prandler Árpád szólt arról is, hogy a Magyar Népköztársaság valamennyi fontosabb, az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi egyezménynek aláírói közé tartozik. Hazánknak, az emberi jogok megvalósításában elért eredményei és törekvései szerves részét alkotják a szocialista közösség áll-—'ai e téren kialakított közös _ jlitikájának. Az emberi jogok érvényesítésével összefüggésben is támogatjuk a Varsói Szerződés külügyminisztereinek állás- foglalását amelyben azt a meggyőződésüket hangsúlyozták. hogy az erőegyensúlyt az európai földrészen nem a fegyverkezési hajsza fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a katonai szembenálr- íás csökkentésével. Eszperantistók emlékiinnepsége Ünnepségen emlékeztek meg hétfőn a Magyar Eszperantó Szövetség tagjai az Eszperantó Világszövetség napjáról és e nyelv alapítója, Ludwig Lazar Zamenhof születésének 120. születésnapjáról Budapesten a Ganz-MÁVAG kulturális központjában. Barna Zoltán, a budapesti eszperantó bizottság elnöke beszédében elmondta, hogy hazánkban mintegy húszezer eszperantista beszéli a mesterséges nyelvet, s annak mintegy hetven országban több mint ötvenmillió művelője van. A Pest megyei képviselőcsoport ülése A jövő évi költségvetés tervezetét vitatta meg két országgyűlési bizottság Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács székházában ülést tartott az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja, Kovács Antalnénak, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága titkárának elnökletével. Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője számolt be a képviselőknek az idei költségvetési gazdálkodás alakulásáról s a jövő évi tervek előkészítéséről. A képviselők számos kérdést tettek föl, különös tekintettel a január elsején életbe lépő gazdasági szabályozókra, több javaslattal éltek a tervkészítéssel kapcsolatosan. Ezután S. Hegedűs László, a megyei képviselőcsoport elnöke, a Hazafias Népfront Országos , Tanácsának titkára adott tájékoztatót az ország- gyűlés téli ülésszakának várható napirendjéről. Előtérben a szerződéses fegyelem Az élelmiszerekből szinte minden igényt ki tud elégíteni a belkereskedelem, a ruházati cikkek kínálata is gazdagabb — egy-két hiánycikket kivéve, mint például az irhabunda, gyermekkabát, gyeimek tréningruha — mint a tavalyi volt. A kereskedelem megfelelően felkészült a hideg napokra is — mondotta dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter az országgyűlés kereskedelmi bizottságának hétfői ülésén. A jövő évi költségvetési tervhez fűzött szóbeli kiegészítésében egyebek között hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem a jövőben, még nagyobb figyelmet fordít a szerződéses fegyelem betartására, s arra, hogy a megrendelt áruk időben, megfelelő ütemben kerüljenek az üzletekbe. Nem megengedhető a jövőben — mondotta —, hogy a megtermelt árut a felvásárlók ne vegyék át, ugyanakkor az is igaz, hogy a mezőgazdaságnak a kereskedelem igényeinek megfelelő minőségű árut kell kínálnia. A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetését értékelve a képviselők a kereskedelmi szakágazat eredményeit és főbb tennivalóit összegezték. A kereskedelem már megkezdte a felkészülést a következő esztendőre. A forgalomba kerülő áruk mintegy 80—83 százaléka a hazai termelésből kerül majd az üzletekbe. Bér az ipar több árucikk gyártásában még elmarad az igényektől, a kereskedelmi szakemberek úgy vélik, hogy további tárgyalások eredményeként jövőre az ideihez hasonló színvonalú áruellátást tudnak biztosítani. A tanácskozás Palkó Sándornak, az országgyűlés kereskedelmi bizottsága elnökének zárszavával ért véget. A gabonatermelés növelése a cél A mezőgazdasági termelés jövő évre tervezett 5—5,5 százalékos növekedése reális, költségvetési előirányzata teljesíthető — állapította meg hétfői ülésén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A Parlamentben megtartott ülésen a képviselők az 1980. évi népgazdasági terv és a költségvetési törvénytervezet tükrében vizsgálták meg a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és vízgazdálkodás jövő évi teendőit. Az idei eredményeket Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes összegezte. A jövő évre — az 1979-es hozamokat is figyelembe véve — a gabonatermelés növelése az egyik legfontosabb cél — mondotta. — Az állami gazdaságoknak, szövetkezeteknek, a háztáji és kisegítő gazdaságoknak olyképpen kell tervezniük, gazdálkodniuk, hogy növényekből, állati termékekből, zöldségből és gyümölcsből a lakosság kielégítő ellátási színvonala mellett az ország exportját is jelentősen növelhessék. A mezőgazdasági termékeket az élelmiszeripar jövő évi erőteljes termelésnövelésével kívánják feldolgozni. Nagyobb előrelépéssel mindenekelőtt a konzerv-, a hűtő- és a növényolajiparban kell számolni. Az ülés Cselőtei Lászlónak (Pest. megye, 2. aszódi vk.), a bizottság elnökének zárszavával ért véget. Csőóriás a Duna mélyére — A Vízügyi Építő Vállalat vecsési gépjavító üzemében vizes gázvezetékeket készítenek, jelenleg, elsősorban a Hídépítő Vállalat részére. A képen: festéshez készítik elő a Hídépítő Vállalat részére ezt az 1340 centiméter átmérőjű, hidegen szigetelt viz- vezetékcsövet, melyet a Dunába eresztenek majd. Ebből jelenleg 400 folyómétert rendeltek. As anyag ne vesszen el... (6.) Divat és pazarlás Szinte egyik évről a másikra növekedett meg híveinek addig nem túl népes tábora; divat lett a villamos fűtés, sokféle formában. Ahhoz, hogy valaki új, egykilowattos fogyasztású készüléket kapcsolhasson a hálózatra, első lépésként húszezer forint kell. Bányászati — bányanyitási — beruházásra, mert csak így kerülhet majd fűtőanyag a készüléket működtető villamos erőmű kazánjaiba. Végül is — nem szerencsésen fogalmazott, jelenleg sok vitára okot adó rendeletnek kellett gátat állítania az elektromos fűtés terjedésének útjába. Említhetünk hivatalos mezben megjelenő divatot: napjainkban a lakásállománynak már a tíz százaléka tartozik a távfűtéssel ellátottak közé, az ilyen otthonok száma 1970 és 1978 között megháromszorozódott. Ez nem baj, az viszont sokkal inkább, hogy a szóban forgó lakások többségében nem szabályozható a fűtési hőmérséklet; kitalálták tervezők, beruházók, kivitelezők azt az új módit, ami biztos forrása a pazarlásnak. Magánzseb, közös pénz Tavaly az ország minden egyes lakosára 86 liter sör jutott, aminek ára — átlagot számolva — 900 forint. Annyi, amennyit zöldségre, zöldségkészítményekre ugyanabban az esztendőben kifizettünk! S ez bizony már kérdőjel az ital divatja mellett, bár rámondhatjuk: a magánzseb állja, s kinek-kinek joga eldönteni, mire adja ki jövedelmét. Vannak azonban költségesebb divatok is — szerény jövedelmű család fogyasztási kiadásait eltorzító gépkocsi- tartás például. Gyakran sáfárkodunk rosz- szul javainkkal, forrásainkkal, s ez sajnálatosan egyaránt igaz az egyéni és a közös föl- használásban, fogyasztásban. Népi ellenőrök vizsgálata tárta fel: ugyanazon közigazgatási egységen belül hasonló rendeltetésű gyermekintézmények egy-egy négyzetméterének költsége között — az úgynevezett bekerülési összeg alapján — másfélszeres, háromszoros különbségek találhatók. Az egyik helyen úgy gondolkodtak: legyen az új intézmény a büszkeségünk. A másikon: minél több gyermek juthasson a falakon belülre. Aligha kétséges, hogy a társadalom számára melyik a vonzóbb gondolkodásmód. Képmagnó, öntödével Műszaki bizományi üzletek szinte futószalagon adják ki a közületi blokkokat, s rajtuk leggyakrabban az áll: kép- és hangrögzítő berendezés. Egyszerűbben: képmagnetofon. Valamire való sportköröknek éppúgy dukál ez manapság, mint a két főből álló szervezőcsoportnak, akik látták másutt a kívánatos eszközt, s bebizonyították: számukra is nélkülözhetetlen. Majd rögzítik rajta — a későbbi alapos elemzés érdekében —, miként emeli a hat kilogrammos darabokat három percenként le és fel a sajtológépről a kezelő... Lenne sokkal egyszerűbb szervezni, fölmérni, elemezni való? Bizonyára. Most azonban képmagnó a divat; ez a korszerű ...! A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején sorozatban szerveztek — bár: nem teljesen indokolatlanul, hanem az ellátás visszatérő zavarai miatt — különböző termelőüzemek öntödéket. Ma az országban ennek a divatnak az eredményeként 220 öntöde működik, ám a termelés kétharmadát az üzemek tíz százaléka állítja elő! S szinte már természetes ezek után, hogy a nemzetközi átlagtól — az átlagtól és nem az élmezőnytől! — egyharmadá- val, felével elmarad az ilyen hazai gazdasági egységek termelékenysége. Sajnos, általában jellemző egyéni és közös gazdálkodásunkra, hogy nem érzékeljük megfelelően a megváltozott világot, a különféle javak átértékelődését, a takarékosság — aminek csupán legkezdetlegesebb foka a pazarlás fölszámolása — fő jellemzővé válását. Hiszen rendelettel kellett korlátozni nem régen a luxus jellegű irodabútorok vásárlását, ahogy intézkedések serege kísérli meg rászorítani a fölhasználókat a számítógépek megfelelő kamatoztatására. Tavaly 588 ilyen berendezés működött az országban, 1970-ben még csupán 120 volt. A gyarapodás örvendetes lenne, ha mindenütt megteremtenék az ésszerű alkalmazás föltételeit, ám tavaly például termelésirányításra az összes gépóráknak 8,3 százalékát vették igénybe. Az értéket érezve Sok jó dolgot hozhatnánk divatba, a többször felhasználható göngyölegektől, a több célra alkalmas közösségi intézmények — azaz: átalakítható belső terű építmények — kedveltté tételén át egészen a hibátlan' minőségű árukig. Az ilyesfajta divatnak azonban eddig nem adott megfelelő ösztönzést sem gondolkodásmódunk, sem a köz- gazdasági környezet; a meny- nyiségek varázsa tartott fogvan bennünket. Nehéz szabadulni tőle! S azért, mert hosz- szú időn át elszoktunk attól, hogy mindent a valós értékén érezzünk, értékeljünk; vásároljunk meg, használjunk fel. Cikksorozatunk viszonylagos terjedelmessége sem adott többre módot, mint arra: hogy ennek a tételnek: az anyag nem vész el, csak átalakul, sokféle értelmét, gyakorlati ellentmondásosságát érzékeltessük. Mert valóban nem vész el az anyag, az eszköz, mindaz, aminek értéke van, ám gyakran úgy alakul át, hogy haszna semmi; pazarló- dik, mert selejtté, hulladékká válik. Most tartunk ott, hogy a környezet — a tőlünk független világgazdasági, s a tőlünk függő belsői helyi környezet — mindezt éreztetni kezdi velünk. E kihívás, ha tetszik, ha nem, választ kíván. Mészáros Ottó — Vége — 3416 kilométer ág vízvezeték Megoldás: a területi vízmű Néhol nifrátos, gázos, szennyezett A víz — életelemünk. Pest megyében korántsem mentes a gondoktól az ivóvíz ügye. Szinte hetente olvashatnak a lapunkban búvárkodók egy- egy cikket, panaszos levelet, amely vízproblémákról szól. Mik ma a legfőbb vízgondok, s merre indul a fejlődés — erről kérdeztük dr. Károly Erzsébetet, a Pest megyéi JÍÖJÁL településegészségügyi felügyelőjét. A folyó két partján — Nézzük elsősorban a vízbázisokat. A Duna parti szűrésű kútjai adják a megye teljes vízfogyasztásának 57 százalékát, s a déli részeken — a monori, nagykátai, da hasi járásokban — további 40 százalékot-a mélyebben fekvő rétegvizek. A többit a dunántúli területek karsztvizei, s az andezit kőzetrepedéseiben tárolt víz szolgáltatja. — Ha ezek minőségét vizsgáljuk, bizony nem kapunk teljesen derűs képet. A Du- na-víz . magasabb vízálláskor jobb minőségű, a szennyeződés aránya ilyenkor csökken. A folyó partján két nagy regionális vízműrendszerben mintegy száz parti szűrésű kút nyeri az ivóvizet, ezek a kavicsterasz szűrőképességét hasznosítják. Ez a. szűrő ugyan rendkívül jó, de meg így is megtörténik néha, hogy bakteriális vagy szerves szennyeződés jut a kútba. Ezért állandóan figyelemmel kísérik e kutakat, vizük minőségét s folyamatos a fertőtlenítésük. Például az idei év újdonsága a Dunamenti Regionális Vízműnél felavatott bakteriológiai laboratórium. A legutóbbi súlyosabb — has- menéses tünetekkel járó szennyeződés 1978-ban történt: tisztítatlan Duna-víz került a hálózatba. — A mélyfúrású kutak többnyire sajnos kishozamúak, nem egy közülük kiapad. Az Alföldön megesik, hogy gázos — metántartalmú — a víz, ezért szereltek fel gáztalanító készüléket például Abonyban és Tápiógyörgyén. Ásványvíz a kicsiknek — Rétegvizek a felszínközeli kutak vizei is. Ezeknél a gond rendszerint a magas nitráttartalom, emiatt csecsemőknek nem adható a vizük. Pest megyében ma még tizennégy azoknak a településeknek a. száma, ahol csak nitrátos vizű kutak találhatók, nincs mélyfúrású kút vagy egészséges vizet adó vezeték. Az imént említett 14 községben ez év nyara óta megváltozott az élet. A kisgyermekes édesanyáknak távolabbi kutakról kellett vizet hozniuk. Most több mint másfélezer csecsemő részére palackozott ásványvizet adunk — ezt még fel kell forralni! —, amelyért nem kell más falvakba járni. A távlati megoldás természetesen nem ez, hanem a megfelelő vízforrás feltárása. Az 1985-ig tartó program erre készült, s ma már folynak az első munkálatok: Letkésen csaknem kész a forrásvízre telepített köz- kifolyós vízrendszer, Csőváron elkészült a kút, Versegen most végzik a próbafúrásokat, keresik a jó vizet adó réteget. Pilisszántón is épül a vízvezeték. — Sok még napjainkban az olyan település, ahol nincs közüzemi vízmű, itt a lakosság az ivóvizet javarészt ásott, kisebbrészt fúrt kutakból nyeri, s ezek a vizek gyakorta kifogásolhatók. A fejlődés — minden gond ellenére —■ nagy, mert ahogy a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán megtudtuk; 1976-tól napjainkig a megyében 846 kilométernyi vízhálózat épült, s ma Pest megye lakóinak csaknem kétharmada vezetéken kapja a vizet. — Hogyan tovább? A vízellátás jobbátételét szolgáló területi vízműrendszerek közül eddig öt épült Pest megyében, ezek mindegyike több községnek ad vizet. Ilyen például a Fótot. Mogyoródot és Csömört ellátó vízmű. Sajnos ezek kútjai között is akad nitrátos, de a víz minősége javítható a különböző kutak vizének keverésével. A távlati megoldás is a hasonlóak építése. Hogy tisztább legyen — E napokban már kész néhány kút a Monort, Gombát, és Bényét ellátó, valamint a kemence—berneceba- ráti—tása—perőcsényi területi vízműből. Az Üllő és Gyöm- rö vízgondját enyhítő rendszerben most épül a gyömrői vízvezeték. Bár ma még terv, de nem túl távoli: Pátyot és Biatorbágyot, valamint Gyált, Ocsát, Alsónémedit, Bugyit és Felsöpakonyt is hasonlóan kívánják jobb vízzel kínálni. — Végezetül: a KÖJÁL- nak, s a vízellátásról gondoskodó vállalatoknak a vízvédelemmel kapcsolatban akad még néhány lényeges feladata. Ilyen az úgynevezett háttérszennyeződések figyelemmel kísérése, az egyedi szeny- ny#fcőforrások felderítése és megszüntetése, s például a sok embernek vizet adó kutak védelme. Ugyanis a belső és külső védőterülettel rendszerint nincs gond. de a vizet adó rétegbe a kúttól távolabb is kerülhet szennyeződés. Az úgynevezett hidrogeológiai védőterületek ügye a mai napig is megoldatlan. Vasvári G. Pál
