Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

VI. ÉVFOLAM, 288. SZÄM 1979. DECEMBER 9., VASÄRNAP Ráday Pál Gimnázium Vonzó a laboratóriumi képzés Nem díszes műemlék épület, nem ütközik akaratlanul is az ember szemébe, talán ezért foglalkoztunk vele kevesebbet, mint gödöllői és aszódi testvé­reivel. Hasonlót mondhatunk hagyományairól is, nincs nagy múltja, 1962-ben alakult, s 1966 óta működik önállóan. A péceli Ráday Pál Gimnázium­ról van szó, ahol Khon Gábor igazgató tájékoztatott a fiatal iskola eredményeiről, gondjai­ról. Kény szer megöl dós — Régi, elhanyagolt épület­ben kezaódótt itt u tanítás, s elmondhatjuk, hogy iskolánk története az építkezések, bőví­tések története. Hét éve 2 mil­lió forintos munkával alakult ki az épületek mai 'képe, ekkor lett tíz tanterem, s áttérhet­tünk a kabinet rendszerű ok­tatásra. Sajnos tornatermünk még nincs, építettünk viszont egy sportpályát 11 ezer óra társadalmi munkával, aminek fő szervezője iskolánk egykori igazgatója, Cser László volt. De azért tornateremnek is hagytunk helyet, s elkészültek már a tervek is. Ha a VI. öt­éves tervben lesz rá pénz, azonnal kezdhetjük az újabb építkezést. Addig is télen az aulában tornáznak a péceli gimnazis­ták, s bár ez kényszermegol­dás, több mint a semmi. Ha végigjárjuk a földszintes épü­letet, kellemesen csalódunk: van itt biológiai, kémiai szak- tanterem drága felszereléssel, könyvtár, amiben főként szak- irodalmat, kötelező olvasmá­nyokat tartanak, de nem hi­ányzik a szépirodalom sem. A feltételek tehát összességében nem rosszak, mindenütt, tisz­taság, rend honol. Lehet ta­nítani és tanulni is. | tettek. A nyolc diák közül ha­tan oklevelükkel helyezked­tek el, laboráns! állásokban. A környéken sok helyen szívesen látják őket, például a Kőbá­nyai Gyógyszergyárban, de Gödöllőn is mind több a lehe­tőség. Azt is megtudtuk, hogy nem olcsó mulatság a laboratórium, az elmúlt években rendre 50— 60 ezer forintot fektettek új eszközökbe, berendezésekbe, s csak a vegyi anyagok évente 30 ezer forintba kerülnek. Nem véletlen tehát, hogy az idén bevezetett új tanrendben előírt fakultatív gyakorlati tantárgy egyike lesz a kémia. A másik a fényképészeti is­meretek, amihez már koráb­ban tapasztalatokat szereztek a szakkörökben. Az érdeklő­déshez igazodva német nyel­vet is oktatnak,- emelt óra­számban. Felkészülten S ha már szóba kerültek a fővárosi és a járásbeli gim­náziumok is, érdemes megtu­dakolni, a pécelinek mekkora a vonzáskörzete? — Elsősorban természetesen péceli diákokat várunk, a je- leiüggj első évfolyam tanulói- naít"kétha»rnáda már helybeli, illetve isaszegí. De jönnek a járás többi részéből, a Galga menti községekből, Dányból s Gödöllőről is. A legújabb elképzelések szerint Kerepes- tárcsának is körzeti iskolája leszünk, s már megtartottuk az első megbeszéléseket. Fon­tos teendő a buszközlekedés javítása. A péceli gimnázium való­ban fiatal intézmény, s nem­csak az említett dátumok miatt. A tantestület átlagélet- kora 35 év. Ebből és a mére­tekből is egyenesen követke­zik, hogy bensőséges, jó a vi­szony a tanárok és a diákok között. Itt mindenki minden­kit ismer, a tanulók egyéni problémáikkal is bátran for­dulhatnak a pedagógusokhoz. S bár az utóbbi időben Péce- len is érzik a tanárok az or­szágos gondot: a tizenévesek nehezebben nyílnak meg, be­feléfordulnak; keresik a mód­ját, hogyan lehet közösen munkálkodni azért, hogy jól felkészült, érettségizett fiatal­embereket bocsásson útjára a középiskola. Gáti Zoltán — Újjáválasztották a Ma­gyar Autóklub gödöllői cso­portjának tisztségviselőit. A helyi csoport elnöke Bucher- n-a Nándor, az Agrártudomá­nyi Egyetem nyomdájának ve­zetője, titkára Virágh Béla, a MÉM Műszaki Intézel; főmun­katársa lett. A vezetőség tágja még dr. Barabás Andor, az ügyvédi munkaközösség veze­tője, Fülöp Béla őrnagy, a HTÜ munkatársa és Nagypál Benedek, az Állami Biztosító gödöllői fiókjának főelőadója. Elfekvő készlet nincs A kis szövetkezet előnyei Kis szövetkezet. Az idegen bebarangolhatja a fél közsé­get, mire rátalál a Kölcsey ut­cában a péceli Vas- és Szere­lőipari Szövetkezet központjá­ra, de még akkor is kétszer el­olvassa a táblát, hiszen lát­szatra semmiben sem külön­bözik egy nagyobb lakóház­tól. Belépve mindjárt más a kép: a folyosóra, ahol szállí­tásra váró termékeket tárol­nak, írógépkopogás, hivatali beszélgetés szűrődik ki. De azért senki se higgye, hogy nagy bürokratikus szervezetről van szó: a kis szövetkezetek egyik nagy előnye éppen az, hogy kevesebb adminisztrátort és több termelőt foglalkoztat­nak. De folytathatjuk az elő­nyök fölsorolását: Részleg Galgahévízen — Csak megrendelésre dol­gozunk, elfekvő készleteink jóformán nincsenek, raktárra nem termelünk, mondja Ju­hász György, a szövetkezet el­nöke. — S ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy rugal­mas a munkaszervezetünk, gyorsan át tudunk állni, al­kalmazkodni a piaci kereslet­hez. Ezt tanúsítja a szövetkezet termékszerkezete is. Elsősor­ban bérmunkát vállalnak, megrendelőik közé tartozik az Egyesült Izzó, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet, a Vegy­ipari Gépgyár, a Gödöllői Gép­gyár. Gazdag szövetkezeti koo­perációs tevékenységük is. Csak néhány példa. A ceglédi Vasipari Szövet­kezet egy Űj-Zélandon épülő téglagyáron dolgozik. A péce- liek ehhez készítenek, ajtót, ablakot. A RÁVISZ a moszk­vai olimpia szállítója, az ered­ményjelző táblák nyomtatott áramköri és betűmező egysé­gét a péceli szövetkezet gal- gahévizi részlegében szerelik, ahol nők dolgoznak, betanított munkásként. A péceli Vegyes­ipari Szövetkezettel együtt a Trakisznak autóakkumulátor­töltőt készítenek. . A példákból is .világos: sok- kis dologgal foglalkoznak, de nekik ez éri meg. Két saját termékük is ilyen: — Az idén 200 ezerért, jö­vőre pedig előreláthatóan 3 millió forintért szállítunk alu­mínium kőműves vízmértéket Más népektől is Helységnévvé vált személynevek az NSZK-ba. A festőhenger tartályának gyártását a Fővá­rosi Kézműipari Vállalattól vettük át, s egy saját újítá­sunk eredményeképpen a Pest megyei Műanyagipari Vállalat­tal közösen gyártjuk a jövő­ben, gazdaságosan. Jövőre üzemház Eddig az előnyökről szól­tunk, de egyoldalú képet fes­tenénk a szövetkezetről, ha nem említenénk meg a prob­lémákat. Az elnök megmutat­ta a lakatos- és forgácsoló­részleget. A látvány nem túl csábító: — Régi, fejlesztésre alkal­matlan épületekben dolgozunk, de reméljük, már nem sokáig. Most még a sok kicsi, korsze­rűtlen műhely nehezíti az anyagmozgatást, növeli a költ­ségeket, de már megvásárol­tunk a község ipartelepítésre kijelölt részén egy telket, ame­lyen jövőre saját erőből és hi­telből új, komplett üzemhá­zat, később pedig irodát épí­tünk. A munkakörülményeken a lehetőségekhez képest eddig is igyekeztek javítani, s hogy többé-kevésbé sikerrel, azt mutatja az is, hogy nincsenek munkaerőgondjaik. S itt meg kell állnunk egy pillanatra. A közelmúltban megjelent la­punkban egy cikk, amelyben elmarasztaltuk a szövetkeze­tét: mostohák a tisztálkodási lehetőségek. Az elnök két öl­tözőt és mosdót mutatott, s meggyőződhettünk arról, hogy hideg-meleg vizes zuhany áll a ' dolgozók rendelkezésére. S • akárcsak Pécelen, Galgahéví- '• zen is villanybojler ad vizet a fürdéshez. A szövetkezetben két mű­szakban dolgoznak, s a bére­zésre nincs különösebb pa­nasz. Persze nem volt ez min­dig így. Az 1970-ben megala­kult szövetkezet az első évet 1 millió forintnyi alaphiánnyal zárta. Ekkor lett elnök Juhász György, és vezetésével két év alatt sikerült pótolni a lema­radást. Pénzbeli segítséget senkitől sem kaptak, viszont annál több pénzt raktak ré- . szesedésd helyett a fejlesztési alapba. Ezért vállalkozhatnak arra, hogy jövőre építkezze­nek. Minőségjavítás A megváltozott gazdasági helyzettől sem félnek, úgy, tartják: van jövője a szövet-*, kezelnek. S hogy valóban le-, gyep, arról ki-ki a maga poszt- ' ján igyekszik tenni. Sokan ta-. nulnak, politikailag és szak-', mailag is képzik magukat. AI négy szocialista brigád terme-, lési vállalásai között az első; helyen szerepel a minőség ja-j vitása, a selejtcsökkentés, a, határidők pontos betartása, a-' takarékosság. G. Z. Hagyományteremtő öregek Mai és tegnapi András-napok Emlékszem még a régi András-napokra, amikor apró gyerekembert apám kézen fo­gott és sorra beköszöntünk a rokonságban élő Andrások­hoz. Ez a nap valóságos ünne­pe volt a falunak, hiszen alig akadt ház, ahol ne lett volna e névnek viselője. A kora esti órákban a falu két végén és a közepén is fel-felhangzott a nóta. A hangulatot fokozta, hogy erre az időre már meg­volt az új bor első fejtése is. Mára csendesebbek lettek az András-napok. A falu lakói közül a munkabírók Hévíz- györkön is hajnalban kelnek, hogy a reggel hatkor kezdődő műszakra beérjenek Budaoest- re. Gödöllőre, Ikladra. Más a helyzet a nyugdíjasok klubjá­ban. Ott ragaszkodnak a ha­gyományokhoz. A korai söté­tedés nem csalogatja ágvba pz időseket, az ő szemüknek már a kevés pihenő is sok. Minek korán lefeküdni, mondják, amikor éjféltől hajnalig úgyis csak forgolódnak. Megragadnak minden alkal­mat, hogy együtt legyenek, a lassan vánszorgó órák unalmát vidám beszélgetéssel üssék agyon. Ilyen meggondolásból rendezték meg az idén az Andrások napját is. A régiek közül még sokan hallgatnak erre a névre: Bobál András, Török András, Csorna András, Bányánszki András vendégel- , te meg klubtársait, ki-ki sa­ját termésű borával köszönve meg a jókívánságokat. Lehet, hogy ezzel új hagyo­mány született Hévízgyörkön, a nyugdíjasklubban, ami ismét azokat igazolja, akik hiszik, hogy az emberek igénylik a közösséget, kívánják az együtt töltött órák baráti hangula­tát. f. ai. — A községi, főváros mel­letti gimnáziumoknak nehe­zebb jó hírnevet "szerezni. Pe­dig elmondhatom, hogy tan­testületünk bárhol megállná a helyét. Jól kénzett, szakmáju­kat szerető pedagógusok. Hoz­záértésüket a többi között a felviteli eredményeink is iga­zolják. Tavai v negweneay prettsévi7Ő közül húszán je­lentkeztek fő*''mi ára. egye­temre, tizenkettőt fő’vetlek, de tavalyelőtt még jobb volt az arány. Oklevéllel Nincs tehát miért panasz­kodni a diákoknak: aki tanul­ni akar, jó helyre kopogtat !de. De vajon akarnak-e tanul­ni és kopogtatnak-e? Ezekre a kérdésekre nem egyszerű a felelet. Amint az igszsató el­mondta, az utóbbi időben ke­vesebben jelentkeztek az isko­lába, s ennek egyik oka a de­mográfiai hullámvölgy volt. Ezt mutatja az is, hogy a mos­tani harmadikosoknál csak egy osztály van, a többi év­folyamon párhuzamosan két- két csoport tanul. A pedagó­gusok a válogatás lehetőségét hiányolják: ha többen jelent­keznének, már a kezdet kez­detén magasabbra lehetne emelni a mércét. Lassú javulás így is tapasz­talható, hiszen nem utolsósor­ban a biológiai és a laboráns- képzés mind többeket vonz: — A kémiai anyagvizsgálat tantárgyat a harmadik osz­tályban 7, a negyedikben 9 órában oktatjuk, s az idén végzett az első évfolyam, akik érettségi előtt külön vizsgát A korai magyar középkor­ban gyakori volt a puszta személynév helynévvé fejlődé­se. Ez az ősi helynévadási mód még a nomád időkből maradt fenn, amikor nem a szüntelenül változó hely, ha­nem a személy volt a fontos. Miután a szállások helye ál­landósult, a nemzetség fejé­ről nevezték el. Ebbe a cso­portba ezernél több helység­nevünk tartozik. Sas, kánya A honfoglaló magyarok kö­zött szép számmal akadtak török népelemek is, és a ma­gyarul beszélő törzsek előke­lőségeinek, vezetőinek jelen­tős része törökös műveltsé­gű volt, így érthető, hogy a személynévből alakult telepü­lésneveink között viszonylag sok a török eredetű. Vidékün­kön Ákosmonostora, Ákosnyi- re, Kartal, Tas és Turul so­rolható e csoportba. Az utób­bi földrajzi fekvését, illetően az eddig napvilágot látott tör­téneti munkák álláspontja el­térő:’ az egyik csoport sze­rint Pécs közelében volt, a másik szerint Mácsa környé­kén. Az Ákos — Ak-kus — fe­hér sólymot, Kartal sast, ká­nyát, Tas követ, a Turul pe­dig ölyvet, sólymot jelent. Érdekes, hogy a Kartal nem­zetség honfoglaláskori őse, Kurszán szintén török ere­detű nevet viselt, mely kese­lyűt jelentett, Kurszán apja Levédi viszont finnugort. Ákosmonostora az alapító nemzetség nevét kapta, Ákos- nyire, esetében pedig a nyír­fa, nyírfás köznévből szár­mazó helynévhez kapcsolták hozzá a birtoklásra utaló nemzetségnevet. A magyarok és a szlávok összeolvadása már a X. szá­zadban megkezdődött. Az együttélésnek és az összeol­vadási folyamatnak többek között olyan hatása is volt, hogy számos magyar személy vett fel szláv nevet, és ter­mészetesen a szlávok is magyar vagy törökös nevet. Környé­künk szláv helynevei közül összesen három nem magyar névadású: Túra., melynek tö­vében az őstulok jelentés lap­pang, valamint a farkas je­lentésű Valkó, illetve a köz- névi eredetű Isaszeg. Dán — Dány? Ennek alapján tételezte fel Makkal László tudománytör­ténész, megyénk történetírója, hogy Isaszeg és Túra neve je­lezte az Északi-Középhegység védelmében élő szlávok ter­jeszkedésének déli határát. A többi szláv eredetű helynév magyar névadású. Mácsa a bolgár Mácso személy- és a cseh Mácse családnévvel vet­hető össze, Oroszló — Hévíz közelében — a Zarislav sze­mélynévből fejlődött hely­névvé, míg Verseg a Vrcsek személynévvel rokonítható. Lehetséges, hogy Dány ne­ve is szláv jövevény, s ak­kor a bolgár és a cseh Dán személynévvel rokonítható. Ha magyar eredetű, az isteni bí­ró jelentésű Dániél rövidí­tett, becézett alakja. Puszta személynévből ke­letkezett magyar névadással Domony és Zsámbok neve is. Domonynak a Daniján, Dem- jén volt az alapja, azoknak pedig a latin Damianus. Zsám­bok valószínűleg az ugyancsak latin sambucus, a2az bodza | növénynévvel tartozik ösz- I sze. Györk neve a György I rövidített, egyben képzővel ellátott származéka, amit szin­tén a latinból vettünk át, oda pedig a görögből került. Jelentése földműves, gazdál­kodó. Iklad az Icol személynév d képzős származéka. E sze­mélynév a jelenleg egyetlen adatból ismert ikol, iklik, azaz hőköl ige családjába tartoz­hat. Ismert még ebből az ige­családból az iklat is, mely hajt, kerget, űz, zaklat jelen­tésű tájszó. Eddig tisztázat­lan Bag nevének etimológiá­ja, de annyi bizonyos, hogy magyar névadású. A XII. század utolsó har­madában, de főként a XIII— XIV. században jött divatba nyugati/ hatásra hazánkban a falvakat templomuk védő- szentjéről elnevezni. A szent neve általában önmagában szolgált településnévül, de olykor utótaggal toldották meg. Vidékünkön szép szám­mal keletkeztek ilyen helyne­vek: Szentegyed, Szentgyörgy, Szentkereszt, Szentkirály, Szentlászló, Szentpálárnyéka, Szentpáltelke, Szentpálülése. Szinte bizonyosra vehetjük, hogy az utóbbi kettő ugyanazt a helyet jelölte. Pajzshordozó, Egyed Végeredményben a védő­szentről elnevezett helységne­vek is személynevekből ke­letkeztek. Egyed pajzshordo­zót, László hatalmat, dicsősé­get, Pál kis termetű férfit jelent. Míg a Lászlót a szlá- voktól vettük át, a másik két személynév a görög nyelvből származik latin közvetítéssel. Bene Mihály Domony és Iklad között kicserélik a megrongálódott régi villanyoszlopokat az ÉM ASZ hatvani kirendeltségének dolgozói. A tervek szerint a munkával még az év vége előtt végeznek. (Barcza Zsolt felvétele) Kicserélik az oszlopokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom