Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

6 SS» i4£)jr Tf Ksimm* 1979. DECEMBER 9., VASÁRNAP Segélyhely a benzinkútnál Vöröskeresztes tervek, eredmények A Magyar Vöröskereszt az elfogadott program szerint sok újszerű munkaformát honosít meg és a jól bevált régeb­bieket is tovább fejleszti. Az utóbbiak közé tartozik pél­dául az önkéntes véradás szervezése, illetőleg — a fo­kozódó áldozatkészségből er­re joggal lehet számítani! — a térítés nélküli véradás arányának növelése. Érzékletes adat, hogy egyedül Budapesten a korszerű gyó­gyítás manapság évi mintegy 60 000 liter vért igényel. Eb­ből, a Vöröskereszt szervezé­sében csaknem 100 000 önkén­tes 43 500 liter vért ad a fő­városi klinikák, kórházak be­tegeinek. A szocialista huma­nizmus szép megnyilvánulása az is, hogy a Vöröskereszt se­gélyszámlájára az utóbbi két évben — a mozgalom legutób­bi, V. kongresszusa óta — 2440 munkahelyi és egyéb kollek­tíva hatmilliónál több, 671 ál­lampolgár pedig egyénileg összesen egymillió forintot fi­zetett be. Ebben az esztendő­ben eddig 17 országba jutta­tott el a Magyar Vöröskereszt — rászorulóknak, természeti csapások sújtotta embereknek — segélyküldemányeket. A kereső szolgálatnak több mint 250 hozzátartozó hollétét, il­letőleg eltűnt sorsát sikerült felderítenie. Jövőre a Vöröskereszt egye­bek között kezdeményezi a benzinkutak kezelőinek első­segélynyújtó kiképzését, hogy •— a balesetekre gondolva — az üzemanyagtöltő állo­mások egyben közúti se­gélyhelyként is szolgál­hassanak. Továbbra is fontos feladat — hangsúlyozták többen is az ülésen — a tisztasági mozga­lom lakóterületi szervezése- serkentése. Hasonlóképpen: az önkéntes áoo'-ónők képzése. Előtérbe állítják a keringési rendszer betegségeinek meg­előzését szolgáló felvilágosító­nevelő tevékenységek A sok is kevés? A szaloncukrok vegykonyhájában Budapesten és Pest megyé­ben betértem néhány boltba, mintha szaloncukrot akarnék venni. A Corvinban kétféle volt, az édességboltban egy. A közértben a legolcsóbb, 38 fo­rintosról azt mondták: kiment a divatból. Nem keresik a ve­vők, de nem is kaptak. Ebből a fajtából egyedül a solymári élelmiszerüzletben és Szent­endrén találtam néhány do­bozzal. Az eladók szerint a kutyának sem kell. a 81 forin­tost hiányolják a vásárlók. Zselés vagy mártott Felhívom a Fűszert és a Cse­mege Vállalat illetékeseit, s azt válaszolják: piackutatóik szerint már tavaly előtt elto­lódtak az igények a drágább, illetve a zselés szaloncukrok felé. Hogyan is alakultak hát a vásárlói szokások? — erről be­szélgetünk Borszéki Rozáliá­val, a Magyar Édesipari Válla­lat marketingosztályának ve­zetőjével és Fehér János ter­melési osztályvezetővel. A vál­lalat 1963-ban alakult több gyár összevonása revén. Ak­kor 3547 tonna szaloncukrot gyártottak; az idén pedig 4500 tonnát. (S a jelek szerint talán ez sem lesz elegendő.) A leg­olcsóbb, úgynevezett konzum szaloncukorból 1983-ban 2500 tonnát, 1973-ban 1200, ebben az évben 600 tonnát készítet­tek. Mondják, a folyamatos csökkentésre valóban a keres­let hiánya kényszerítette a vállalatot. Ugyanakkor évről évre nö­velniük kellett a mártott — csokoládé bevonatú — szalon­cukrok termelését. Ezekből 1963-ban csupán 604 tonna ké­szült, 1973-ban már 7130 ton­na, az idén pedig 3900 tonna. ír Iz és víz Milyenek, ezek a cukóíkákT Vagy: mi a különbség közöt­tük? A hagyományos, kanöí- rozott szaloncukor előállítása a legbonyolultabb — éppen a kanaírozás miatt. Hogy a cu­kor teste ne száradjon ki, a felületére vékony, összefüggő cukoroldatot keil felvinni és rászárítani. Elég egy hajszál­nyi rés, s a cukortestből elpá­rolog a víz, mire levesszük a karácsonyfáról, kőkemény lesz. A legolcsóbb, 38 forintos — ta­valy 22 forintos —, kandírozó eljárással készült konzum sza­loncukor tehát sok munkát és gondot is jelent. Viszonylag egyszerűbb a cukortestet csokoládéba már­tani, és ez a bevonat ízlete- sebb. A cukorkák összetétele is különböző. Az olcsóbb, .kon­zum szalon 93 százaléka cukor, 10 százaléka víz. Ennél jóval összetettebb a zselés anyaga. Ebben csupán 47,7 százalék a cukor s 13 százalék a víz. Ke­ményítő szóróból 13.5 száza­léknyi van benne. A többi? ízesítő, festék és egyéb ada­lék. Egy-egy cukorkában 10— 12-féle anyag található a bor­kősavtól az aknavetőig. Hány van a dobozban? További kérdés: ha már kész a cukorka, mibe csomagolják? Időnként nehéz beszerezni a hozzávalót. Önköltségi áron számítva, a csomagolás a ter­mák 14—23 százalékát jelenti. Eddig csak egykilós és hatvan- dekás dobozokban hozták for­galomba a szaloncukrot. Az idén először félkilós dobozok is kerültek az üzletekbe. Ki hinné, szabvány van arra is, hány szem cukorkának kell lennie a csomagban. Az egy­kilósban konzumbó! például 35-nek, mártott konzumból 75- nek, zselésből 80-nak, desszert­ből pedig 90 szemnek. Igaz. a szabvány piusz-míoiusz tíz da­rab eltérést engedélyez. S vajon fel lehet-e nyitni a dobozokat? Elég kevés helyen árusítanak ugyanis ömlesztve, dekára. Noha előfordul, hogy 'egy szerény nyugdíjas csak húsz dekát akar venni. Hal­lom. az üzleteknek jogukban áll így' árusítani, de ez több- letmunkával jár. Jöhetne a marcipános A fogyasztói szokások való­ban változtak az elmúlt évti­zedben — de: vajon hogyan alakulnak ezután? A marke­tingosztály vezetője szerint nehéz megítélni. Kíváncsian várják, milyen tapasztalatokat hoz az idei év vége. Minden­esetre a korábbi prognózisokat felül kell vizsgálniuk, s átérté­kelni. Ebben közrejátszik az is. hogy január elsején változ­nak a termelői árak, s ennek hatása alól a magyar édesipar sem vonhatja ki magát. Akár jövőre is gyárthatnának gril­lás vagy marcipános testű sza­loncukrot, ám azok kátszer- háromszor annyiba kerülné­nek, mint a most kaphatók. Kaphatók? Igen, állítják az édesipariak. Elegendőt gyár­tottak, pontosan felmérték a piaci igényeket. A bökkenő legfeljebb ott lehet, hegy né­hány üzletben visszatartják a szaloncukrot, vagy a szállítás akadozik, ők már márciusban megkezdték a termelést, te’e vannak a raktárak, kell, hogy legyen bőven. Én elhiszem, meggyőztek. Hiszen 4500 tonna — 450 va­gon, 9—10 szerelvény — sza­loncukor utazik most a bol­tokba s onnan a lakásokba. Ez is kevés lenne? Hiszen csak tíz és fél mil­lióan vagyunk. Paládi József Decemher dossziéjából A lak jegyében December, az év utolsó és egyben a tél első hónapja, 31 napot számlál. Az Állatöv egyik csillagképéről a Bak ha­vának is nevezik. December elsejétől számít­ják a meteorológiai tál bekö­szöntőt, a csillagászati tél pe­dig — a téli napforduló idő­pontjának megfelelően — az idén 22-én 12 óra 10.1 perckor kezdődik. A nappalok hossza a nap­forduló időpontjáig — ámeíy egyben az év legrövidebb nap­pala _ fokozatosan csökken, ma jd ettől kezdve növekedni kezd. A nap 22-én 7 óra 29 perckor kel és 15 óra 56 perc­kor nyugszik. A nappal tehát nem egészen nyolc és fél órán át tart, a hónap végéig mind­össze három percet nyer az éjszakával szemben. A hónap ötven évre számí­tott középhőmársáklete Buda­pesten 1,9, Kecskeméten 1.3. Magyaróvárott 1,5, Szegeden 1,3 C fok volt. Előfordultak azon­ban rendkívüli hőmérsékletek is: 1974-ben Budapesten egy ízben 16,5 fokot mértek, Kecs­keméten 1976-ban pedig —19,1 fokot is mutatott a hőmérő. Negyven év mérései alap­ján a főváros volt a legcsapadéko­sabb, átlag 54 milliméter hó vagy eső esett, Kecskemet és Magyaróvár átlaga 46—46 mil­liméter, Szegedé 44. Budapes­ten decemberben átlag 42 órán át sütött a nap, Kecskeméten. Szegeden 50—50 volt a nap­sütéses órák száma, Magyar­óvárott 45 óra. Egy népi regula a hónap időjárásával kapcsolatban: Midőn karácsony hava zöld, Húsvét napján havas a föld. Karácsony éjszakáján, ha esik földre hó, Ez reménységet ad, hogy lészen minden jó. A rigmus első két sorát úgy is szokták fogalmazni, hogy fekete karácsony = fehér hús­vét. A másik kát sor nyírván arra utal, hogyha hótakaró védi a, vetést a kifagyástól, akkor jó lesz a termés^ Jeles nap — a kicsinyek szempontjából — decem­ber 6., Mikulás napja. A gyerekek Mi,’dós-napi meg- örvendeztetéset a esetiektől es az osztrákoktól vettük át, de gyökerei a középkorba nyúl­nak. Városon, falun egyaránt hódolnak a kis cipőkbe, csiz- mácskákba rejtett csokoládé­figurák, szaloncukorral édesí­tett virgácsok szokásának. Hajdanán 13-án, Luca nap­ján kezdték eszkábálni Luca szákét, mégpedig minden ré­szét másfajta fából és úgy, hogy karácsony éjszakájára ké­szüljön el. (Ügy készül, mint a Luca széke — mondják ma is, ha valamin nagyon sokáig piszmognak.) A babonás hiede­lem szerint, aki karácsony éj­jel a misén ráült a Luca szé­kére, megláthatta a falu bo­szorkányait. Maga a Luca név a téli nap­fordulón újjáéledő nap fényé­re (latinul Hix) utal. December 25. és 26. ben­sőséges családi ünnep. Karácsonyhoz kapcsolódik két, ma is élő népszokás: a betlehe- meass és a regölés. Ez utóbbi az egyik legősibb magyar szo­kás. A regölés a középkorban főúri mulatság volt, amelye­ken regösök adtak elő éneke­ket, mókákat uraik szórakoz­tatására. A szó maga összefügg a sámán révülését jelentő ki­fejezéssel, így feltehetően, leg­alábbis részben a honfoglalás előtti időkig követhető — írja a Balassa—Ortutay-íé\e Ma­gyar néprajz. Karácsony más­napján köszöntik az Istváno­kat és a Jánosokat. Az év utolsó napja a szil­veszter, amelynek estéjén, éj­szakáján elbúcsúztatjuk az óévet s köszöntjük az újat. Csorna Béla Műtét a mikroszkóp alatt A mikroszkópos műtéti technika világviszonylatban né­hány éves múltra tekinthet vissza. A U érsebészetben, a sze­mészetben és az idegsebészetben alkalmazzák, egymillimé- tcrnél kisebb erek, idegrostok egyeztetésére. Az Országos Traumatológiai Intézetben fiatal orvosokból alakítottak egy mlkrosobészeti munkacsoportot. Feladatuk, hogy kísérleti állatokon mikroszkóppal gyakorolják a rendkívül finom mű- tóti technikát, amelyet részben már alkalmaznak emberen is. Az IJ39-es akta Mit csinált éjféltől ötig? Egy joghallgató azt tanácsol­ta, ne írjak cikket az 1139-es aktából. Ez a nem túl vaskos dosszié egy erőszak iratait tar­talmazza, de a jurátusnak nan kellett tartania, hogy az eset netán sokkolná az olvasókat. A történet ugyanis e bűntettek publikált típusaihoz képest tapintatos és szelíd. Mégis — mondta a joghall­gató — ez az ügy kusza, senki sincs úgy istenigazából a he­lyén. A tettesnek mentségei vannak, az áldozatnak hibái... Az emberek viszont megszok­ták, hogy az erőszakos közö­sülés a legsúlyosabb bűneik egyike, nem véletlenül járhat 8, sőt minősített esetben 10 évi fegyház is érte. Szatír és diáklány, galeri és magányos asszony, ezek a lapokba való figurák, nem pedig ez az el­a főnővér őket a betegek és a látogatók előtt durvult rend- reutasitotta — hangzik az íté­let. Viszont elismerték, amikor ez történt, hibát követtek el. Főnökük szakmai munkájáról valamennyien elismerően nyi­latkoztak, kivételezéssel nem vádolták, sőt, hangsúlyozták, hogy egyéni kérelmeiket is fi­gyelembe vette. Az osztályve­zető főorvos — utasítás elle­nére — azokat, akik rossz­hiszeműen cs alaptalanul haj­szát indítottak, nem vonta fe­lelősségre. Ha azonban eljárt volna ellenük, elejét lehetett volna venni a munkahelyi lég­kör további romlásának. Ezzel szemben a főorvos, eléggé el nem ítélhető eszközzel kényszerítette a főnővért az osztályról való távozás­ra, A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság kimondta: nem felmondási ok, hogy a beosz­tottak fölöttesükkel nem tud­nak együtt dolgozni. Az alsó­fokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a KNEB az osz­tályvezető főorvost elmarasz­talta. A' munkaügyi bíróság ítélete tehát törvénysértő. Ezen túlmenően elítélendő és bizo­nyos körülmények fennforgá­sa esetén fegyelmi vétség is, ha a dolgozók egy csoportja munkatársuk eltávolítása ér­dekében aláírásokat gyűjt. Még súlyosabban kell elbírál­ni, amikor a beosztottak a lel­kiismeretes munkát megköve­telő felettesük ellen írnak el­távolítását követelő nyilatko­zatot. Az egyik vidéki kórházi osztályon dolgozó Harminchá­rom ápolónő közül tizenöten közös beadványban kérték az igazgató-főorvost, hogy a fő- novert helyezzék cl, mert fe­szült légkört teremtett. A meg­indult vizsgálat eredménye­ként az igazgató-főorvos az aláírókat elmarasztalta, egy­ben utasította az osztályvezető főorvost, hogy járjon el elle­niek, a főnővér pedig figyel­meztetést kapott: változtasson magatartásán. Ezekután a fő­nővér kérte: helyezzék át má­sik osztályra, ami meg is tör­tént. Egyidejűleg a KNEB-hez és a szakszervezethez fordult, amelyek vizsgálata eredmé­nyeképp áthelyezési kérelmét visszavonta és eredeti munka­körébe kívánt visszakerülni. Másnap hat ápolónő — azzal az indokolással, hogy a főnő­vérrel, magatartása miatt nem tudnak együtt dolgozni — írásban fölmondott. Távozásuk megakadályozására újabb vizsgálat indult, ami azzal végződött, hogy a főnővérnek fölmondták, mert a hat ápoló­nő távozása az osztály gyógyító mun­káját veszélyeztette volna. A felmondás hatályon kívül helyezéséért az illető a kórház ellen pert indított. A munka­ügyi bíróság a keresetet el­utasította. Törvéhyességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet megváltoztatta, ki­mondta, hogy a felmondás jog­sértő volt, ezért hatályon kí­vül helyezte. A beadványt aláíró nővé­reknek az volt a kifogása, hogy mosódó vétkességű dunavar- sányi eset. A joghallgatónak azonban talán még sincs igaza, hiszen a tárgyalótermekben nem is oly ritkán újra és újra feltűn­nek hajdan bizonytalan ellen­állású, ám időközben erényes­sé vált hölgyek... Hajnali tettenérés A dunavársányf eset azzal kezdődött, hogy egy áprilisi este kerékpárjára szállt Sze­gj Sándor papírgyári gépmun­kás. A 31 éves, rendőri fel­ügyelet a.att álló férfi csak anyjának árulta el, hogy nó- höz megy, s mivel 200 forintot zsebre tett, a mamának a ta­lálkozó természete felől nem­igen maradt kétsége. A bör­tönből egy hónapja szabadult férfi hamarosan M. Flávia (a név nem valódi!) házához ér­kezett, akiről hallott már nem egy ilyen késői látogatásra is fé.jogccító történetet. A ma­gányos fiatal nő kapuja, előtt azonban kocsi állt, M. Fláviá- nak vendége volt, ezárt Szabó csak két óra múlva, éjfél kö­rül tért vissza. Az au ló közben eltűnt, a ka­pu nyitva volt. de a kopogásra megjelenő asszony nem örüli a késői látogatónak. Szabó Sándor csak némi taszigálás után jutott túl az ajtón, s mert még a konyhában sem volt hajlandó a nő elfogadni ajánlatát, haját húzva vitte be a szobába. A továbbiakban nem kívánunk egy díványtör- tánetben elmerülni, ám a tisz­tánlátáshoz annyit még tudni érdemes, hogy M. Flávia ez­után már nem tiltakozott. Sza­bó hajnalig maradt, közben sö­röztek, beszélgettek — bár er­re később a nő nem emléke­zett. M. Flávia memóriája azon­ban — mint ez még látható lesz — kissé egyoldalúnak mondható, öt óra körül az asszony kiment körülnézni az udvarra, nehogy bárki is meg­lássa, hogy egy sötét bőrű férfi aludt nála. Ezután kikísérte vendégét a kapuig ám ott vá­ratlan és kínos dolog történt. A ház előtt elhajtott M. Flá- vla igen közeli barátjának, munkatársa, ráadásul oda is intett a könnyen öltözött lány­nak. A hajnali in flagranti után M. Flávia reggel azzal fogadta közeli barátját, hogy az éjszaka megerőszakolták... Nem kiáltott A büntetőeljárás gépezete meg aznap délelőtt elindult. Szabót letartóztatták, s az ügyészség hamarosan vádat emelt a férfi ellen. Később a vádlott bűnösségét a bíróság is bizonyítottnak találta, hi­szen egy magányos nő ajtajá­nak belökáse és hajának rán- cigálása ellentétes a büntető­kódexszel, de a büntetőtanács­ban időközben kétségek éb­redtek a nő magatartását .il­letően is. Ügy tűnt, M. Flávia gyanúsan viselkedett. Nemcsak a közös iszogatást felejtette el, hanem arra sem adott választ, vajon miért nem kórt segítsé­gét, -r^-míkpr éjjel kiment — ,a: húsz méterre lakó siórhsaéd családtól. Tovább rontotta a sértett szavahihetőségét, hogy vallomása szerint aznap a vád. lotton kívül senkivel sem volt kapcsolata, de a helyszínen járt szerológus szakértő ennek ellenkezőjéről szolgált bizonyí­tékkal. Végül az erőszak való­színűségét csökkentette az is, hogy egyetlen tárgyi bizonyí­ték vagy sérülés nem volt, amely egyértelműen az erő­szakot jelezte volna. Így a bíróságban végül az a meggyőződés aiakuli ki, hogy M. rlávia döntően azért tett feljelentést, nehogy szájára ve­gye Szabó Sánaorral a falu. A renoméját egy-egy ilyen kü­lönös éjszaka után akár bűn- perben is visszaszerezni akaró nő egyébként nem példa nél­küli a törvényházi gyakorlat- oan. Akadnak, akik a nem kí­vánatossá vált kapcsolattól nemegyszer úgy próbáinak szabadulni, hogy átszínc%ik a valóságot, s tehetetlen áidozat- nak tüntetik fel önmagukat. Erre tett kísérletet M. Flávia is, de a bíróság végül a nemi zsarolás enyhébb változatát, a kényszerítés bűntettét állapí­totta meg, és egyévi börtönre ítélte Szabót. Börtön után A dunavarsányi eset akarva- akaratlanui felhívja a figye.- met egy másfajta jelenségre is: a börtönből szabadult fór­nak szexuális problémáira, falán emlékeznek még néhá­nyon tavaiyról a dunanaraszti s zafírként emlegetett Kese gúnynevű Tógyer Vilmosra. A 25 éves férfi kát héttel szaba­dulása után kezdte e! bűncse­lekménysorozatát, s Dunaha- rasztin három nőt erőszakolt meg, köztük egy 15 éves diák­lányt. A másik példa a monori Radies Sándor, ő három hó­nappal büntetése kitöltése után kínzott fél éjszakán át az ut­cán egy fiatal nőt. A börtönből nemrég szaba­dult embereknek egy része a szabadságvesztés alatt bárdi­jai, ismerősei többségét elvesz­ti, s mikor kijön, nem tud egy­hamar új kapcsolatot teremte­ni. Ez vezet olykor az újabb, minden korábbinál súlyosabb bűncselekményhez, az erő­szakhoz. Babus Endre Munkaügyi viták ffafsia a főnök ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom