Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
rcsr MEGYEI Vnifi PROlHÁJUAi, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XXIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 1., SZOMBAT K 5nnyebben elhrsszük a legendát, mint a valóságot, jobban odafigyelünk a találgatásra, mint az állításra. A tollforgató gyakran tapasztalja ezt, most legutóbb a Forte Fotokémiai Ipar egyik ifjúsági brigádjának tagjai emlékeztettek rá, amikor mellemnek szögezték a kérdést: igaz-e, hogy az új szabályozók — ahogy ők egyszerűen nevezték: az új rendeletek —, amelyek januártól érvényesek, eltörlik a nyereségrészesedést? Honnét vették ezt? A gyárban hallották? Talán, de esetleg másutt, nem tudják, honnét eredt a hír, tény, hogy beszélnek róla egymás között, nem értik, magyarázatát kutatják, s ezért tudakolták tőlem, én mit tudok. Azt, amit valóban kimondanak a rendelkezések. Hiszen elképzelhető-e — kérdeztem vissza —, hogy amikor széles e hazának minden zuga hangos az érdekeltség növelésének fontosságától, akkor a szabályozás valamelyik eleme éppen a fordítottját akarja, szolgálja annak, amit az össztársadalmi érdekek kívánnak?! Hihető-e — s példájuk igazolja: hihetőnek vélhető —, hogy éppen az érdekeltségnél, az ösztönzésnél óhajtana takarékoskodni a gazdaságpolitika ‘ eszköze, a szabályozás ? Miből táplálkozott a hiedelem? Az erre vonatkozó rendelkezésnek abból a szakaszából — ami már kiforgatva, eredeti közegéből kiszakítva jutott el valami módon a brigád tagjaihoz, s föltételezhető, nemcsak hozzájuk —, ami kimondja: megszűnik a hatnapi bérnek megfelelő, ún. garantált részesedési alap képzésének a lehetősége. Ami ugye egészen más, mint a nyereségrészesedés eltörlése?! Aj említett és megszűnő lehetőség valójában egyik — ugyan nem döntő, de a foglalkoztatottak oldaláról talán legjobban érzékelt — eleme volt a vállalatok közötti különbségek eltüntetésének, annak az egyenlősítésnek, aminek jelszava így hangzott: inkább kockázat nélkül hat nap, mint kockázattal húsz. S mert ezt a hatnapi részesedést akkor is kifizették, amikor erre nem teremtette meg a tényleges forrásokat a vállalati gazdálkodás, joggal meggyökerezett a nézet: ez mindenképpen jár. H elyismeretem hozzásegít, hogy különösebb töprengés nélkül megértsem a Forte említett fiataljainak aggodalmát, hiszen a gyárban — az adott kereteken belül — erőteljesen törekedtek eddig is a differenciálásra, az ösztönzés sokféle formájának alkalmazására, a minőségi prémiumos órabértől a mozgóbéren át a különbségeket kifejező nyereségrészesedésig. Illően jutalmazták mindig a munkaverseny legjobbjait — aminek pénzügyi forrása szintén a részesedési alap —, tehát a fiatalok nem okvetlen csak a pénzüket féltették, bár bizonyára elsősorban azt. hanem egy olyan gyakorlatot, amit igazságosnak, helyesnek, kedvükre valónak tartottak. Mert ha nincs részesedés, akkor nincs munkaverseny-jutalom, többféle prémium, egészen odáig, hogy a lakásépítési támogatások és kölcsönök lehetősége — ami őket végképp nagyon érdekli, érinti — szintén elillan. Velük sikerült rövid idő alatt tisztázni a félreértést, eloszlatni az aggodalmakat, ám bennem megmaradt a kétség, vajon hozzájuk hasonlóan, mennyien lehetnek azok, akik hírmorzsákra hagyatkozva, félremagyarázva, valójában kiforgatva „tudnak” ezt meg amazt, föl sem téve a logikus kérdést: miért lenne hasznos az, amiről a hírmorzsa el- hullajtói beszélnek? Miért lenne hasznos az, ha a vállalatok kollektíváinak érdekeltsége csökkenne, bizonyos területen — a részesedési alapnál — megszűnne? S a logikus kérdés megfogalmaztatásának igénye azért indokolt, mert hiszen a szabályozás egésze, minden részlete éppen a fordított irányban kíván hatni; az érdekeltséget növelve, a hatékonyság kamataiból többet nyújtva az előállítóknak. Azaz: nem .megszűnik, hanem növekszik a részesedési alap szerepe, mégpedig teljesítménykövetelményekhez kötve. T avaly a megye ipar- vállalatainak nyeresége — a megyei székhelyű cégek csoportjánál — megközelítette az ötmilliárd forintot. Az ebből képezhető érdekeltségi alapok — mert ne feledjük: nemcsak a részesedési alap fejez ki érdekeltséget, hanem a tartalék- és a fejlesztési alap is — jól szolgálták a gazdálkodást, a termelés korszerűsítését s a munkavállalók ösztönzését, de: ezek az érdekeltségi alapok nem fejezték ki megfelelően a vállalatok közötti hatékonysági különbségeket. A jól gazdálkodó, gazdaságosan exportáló vállalatok érdekeltségi alapjait a megérdemeltnél kisebbre faragta a progresszív adózás; amit ilyen módon elvettek tőlük, azt megkapták a közepesek, a gyengék, nem tudva, vagy nem véve tudomást arról, hogy amit járandóságnak tartanak, azt valójában mások keresték meg. Ezt a helyzetét valóban megszünteti az új szabályozás, s amikor ezt teszi, akkor az össztársadalmi érdekeltséget érvényesíti, nevezetesen: valami csak akkor jár, ha mögötte a társadalmi tiszta jövedelmet növelő teljesítmény áll. Bizonyos, hogy 1981-ben — mert hiszen a januártól érvényes szabályozás a jövő esztendei munka eredményességét mérlegelted majd 1981 első hónapjaiban — kevésbé tömör lesz a vállalatok mezqr.ye, mint volt eddig. Szembetűnőbb lesz az élboly s a sereghajtók csoportja, hogy a középmezőny is megnyúlik, érzékélhetőbbé téve, kik azok, akik már majdnem az élboly tagjai, s kiket fenyeget a sereghajtók közé csúszás veszélye. A mindig egy kicsivel többet stílusú araszplgatás hosszan tartó ideje véget érni látszik; az a fontos, az dönt majd, mi lép a helyébe. Erről a miről, sokkal inkább, mint eddig, maguk a vállalati kollektívák döntenek; terveikkel, cselekedeteikkel. » Mészáros Ottó Lázár György a XVIII. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken a főváros XVIII. kerületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Borzsó László, a budapesti pártbizottság titkára. A vendégeket a kerületi pártbizottság székházában Pe- ják Emil első titkár és Tancsik Rudolf tanácselnök fogadták, s tájékoztatták a 90 ezer lakosú városrész gazdasági, politikai életéről. A kormány elríöke a tájékoztató után kötetlen eszmecserét folytatott a lőrinci gyárak, vállalatok vezetőivel, majd a vendéglátók társaságában ellátogatott a nemrég átadott Tátrafüred téri bölcsődébe. Délután a Budapesti Kőolajipari Gépgyár kultúrtermében szocialista brigádvezetőkkel és szakszervezeti aktivistákkal találkozott. AramfásffemS tuB&idonságok Szélcsatornában a gép A Budapesti Műszaki Egyetem áramlástani tanszékének szélcsatornájában vizsgálják a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Repülő Műszaki Intézetében vitorlázó- repülőgépekhez kifejlesztett és a MÉM Repülőgépes Szolgálat által kivitelezendő új kormányszerkezet áramlástani tulajdonságait. áf számymenetbe épített magassági kormány, az ismert megoldásokkal szemben kedvezőbb és biztonságosabb vezetési feltételeket biztosít, és alkalmazásának különösen a mezőgazdasági repülő szolgálatban (földközeli repülésnél) van jelentősége. k&ngressxus tSssfetiefére Ifjúsági brigádok versenye Pest megye ifjúkommunistái, az ipari és mezőgazdasági v— ------------1 üzemek fiatalja i is kiveszik részüket a kongresszusi munkaversenyből. Amint azt Maczító József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára érdeklődésünkre elmondta: értékes vállalások jelentőségét tükrözi az is, hogy az ipari és mező- gazdasági üzemek KISZ-fia- taljai az esetek döntő többségében mozgósították a feladatok teljesítése érdekében azokat a dolgozókat is, akik egyébként nem tag* jai az ifjúsági szervezetnek. íme néhány példa: Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat ÁV—III. desztillációs üzemének Barátság—II. ifjúsági brigádja például az idei esztendő második félévében jelentős mennyiségű vízgőz- és villamosenergia-meg- takarítást vállalt. Ugyancsak az olajvárosból származik az a hír is, miszerint a DKV harmadik ütemének kivitelezésén dolgozó Országos Szakipari Vállalat Barátság I., és II. szocialista brigádjai például azt szeretnék elérni, hogy 1850 munkanappal előbb adják át a megépítendő létesítményeket. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában a vállalások két fontos teendő köré csoportosulnak: a minőség javítására és a termelékenység növelésére. A ferritüzem munkatechnológiáját igyekeznek úgy megszervezni, hogy a jövőben jelentős mértékben csökkenjen a selejt. A Forte az alapanyagok nagy részét külföldről — többek között tőkés országokból — vásárolja. Az import csökkentését munkaszervezéssel, új technológiák kidolgozásával szeretnék elérni. A budai járásban az MGM diósdi gyárában, az ifjúsági brigádok az energiatakarékosság jegyében továbbra is gyűjtik a fáradtolajat. Az elA kaktusztól a traktorig Be vésárlóközpont-svatás Budák a!ászon A kiskertek tulajdonosaira, a háztájiban dolgozókra gondolt a Hermes Afész igazgatósága, amikor felépítette mintegy 20 millió forintos költséggel a tegnap átadott új mezőgazdasági, kertészeti bevásárlóközpontját. Az új áruházban mintegy ötezer árucikkből választhatnak majd a vásárlók. A 11-es főút és a Lupaszigeti út kereszteződésében, a megyénk területén levő bevásárlóközpontot Csehik Jó- zsefné, a fővárosi tanács elnökhelyettes adta át. A megnyitón jelen volt dr. Szlame- niczky István, a SZÖVOSZ elnöke, dr. Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes és Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke. A budakalászi bevásárlóközpontban kapható kerti gép, szerszám, vetőmag, műtrágya, barkácsfelszerelés, a kertépítéshez és kertápoláshoz szükséges eszközök. Tavasztól az áruház szolgáltatása mezőgazdasági kisgépek kölcsönzésével is bővül. Az áruház legkülönlegesebb árucikke a kaktusz, amelyből több mint 400 félét vásárolhatnak a gyűjtők és termesztők. múlt időszakban 3600 litert adtak át hasznosításra. Jelentős vállalásokat tettek a mezőgazdasági nagyüzemek fiataljai is. A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben bővítik a szakosított nyúltelepet, s nem kevesebb, mint 50 ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel a szociális létesítmények tető alá hozására. A Duna Tsz-ben pedig virág- hagyma-tároló építéséből veszik ki részüket a fiatalok. Ülést tartott . az Elnöki Tanács Módosították a Munka Törvénykönyvét A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a Munka Törvénykönyvét. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munka- ‘erő-gazdálkodást, ' valamint továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a nemzetközi munkaügyi szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek a munkajogi szabályainkban való érvényesülését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rand-e- 1 etekét. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőrnagy- gyá és dr. Csii6a István rendőr ezredest rendőr vezérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltre a katonai bíróságok által jogerősen kiszabott halálbüntétést, kegyelemből, életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta. A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kinevezte a budapesti rendőr-főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. Elutazott az osztrák parlamenti küldöttség Pénteken elutazott Budapestről az osztrák parlament küldöttsége, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meghívására november 26. és 30. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Rudolf Thalhammer, .az Osztrák Nemzeti Tanács, harmadik elnöke és a delegáció búcsúztatására a Keleti Pályaudvaron megjelent az országgyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. lért fiódíté bogyósok GyUmaßtsesfelépítés Pesf megyében Pest megyében az1 idén mintegy ezer hektáron telepítenek gyümölcsöst. Ha az időjárás engedi, s erős fagy nem szól hirtelen közbe, november végéig a feladatoknak csaknem 90 százalékát teljesítik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a megye gazdaságai végeznek az V. ötéves tervben előirányzott telepítés arányos részével, a jövő év végéig mintegy 3600—4000 hektáron alakul ki új, nagyüzemi termesztéstechnológiák meghonosítására alkalmas gyümölcsös. A telepítési koncepciók szerint a hidegre érzékeny fajtákat a kevésbé' fagyveszélyes területekre telepítik. Ebben példamutató a dánszentmiklósi Micsurin Tsz gesztorságával létrehozott gazdasági társulás tevékenysége. Több termelőszövetkezet közös beruházásban több éves program során 800 hektáron, telepít új ültetvényt, túlnyomórészt csonthéjasokat: őszibarackot, cseresznyét és meggyet — gondosan kiválasztott fajtákból, ilyen az összetétele a megyei telepítéseknek is. Az idei ezer hektárnak csaknem 7Ö százalékán a csonthéjasok csemetéit, 8—10 százalékán a bogyós gyümölcsök oltványait helyezik a jól előkészített földbe. Ez utóbbiak a hagyományos termőterületek — a Bör- zöny vidéke és a szentendrei járás — után újabb térségekben hódítanak. A málna és a ribizli kezd meghonosodni a ráckevei járásban és a dán- szentmiklósi körzetben is. Nemcsak a közös gazdaságokban, hanem a háztájiban is népszerű az évről évre jobban fizető bogyós gyümölcs termelése,- ezért a telepítésre szívesen áldoznak munkát, anyagiakat egyaránt. KÖZÉLET Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára tegnap fo- gacV.a a Spanyol Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségének küldöttségét, amely Serafin Aliagának a szervezet országos titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese fogadta Abu Bakr Alj El-Serif líbiai gazdasági minisztert, aki a magyar—líbiai gazdasági együttműködési vegyesbizottság ülésszakán tartózkodik hazánkban. Hugo del Rio Guerra ezredes, a Kubai Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a kubai fegyveres erők napja alkalmából koktélt adott a nagykövetségen. Megjelent Oláh István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. vezérkari főnök, továbbá a néphadsereg és a társ fegyveres testületek számos vezetője, valamint a diplomáciai képviseletek több vezetője. Érdekeltség
