Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-07 / 261. szám

A- r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGUEDi JÁPÁS ÉS CEGL^TvAros P RE XXIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1979. NOVEMBER 7., SZERDA A parfcsoporfok számvetése Teljesítették a megbízatásokat Albertirsa fejlesztésén munkálkodtak Albertirsa gazdasági egysé­geiben, intézményeiben és az egész településem megkezdőd­tek az előkészületeik az MSZMP XII. kongresszusára. A párttagság irányításával fellendült a versenymozgalom. A munkahelyi kollektívák szocialista, brigádok többlet- vállalásokat tettek a párt XII. kongresszusa tiszteletére. A pártalapszervezetekben a kongresszusi előkészületek je­lenlegi szakaszában a beszá­moló taggyűlésekre készülnek a párttagok, a pártvezetőségek és a pártcsoportok. A pártve- zetőségeknek úgy kell elkészí­teni beszámolójukat, hogy az tükrözze az elmúlt öt év munkáját és tartalmazza a párttagok véleményét E cél­kitűzések szellemében a kö­zelmúltban minden alapszer­vezethez tartozó pártcsoport politikai rendezvényeket tar­tott Ezeken a pártcsoport- üléseken szó volt a munkafe­gyelemről, a pártfegyelemről, a szocialista demokráciáról, a községben működő testületek és tömegszervezetek munká­járól. Részletesen foglalkoz­tak azzal is, hogy a kommu­nisták hogyan hajtották végre lártmegbízatásukat valamennyi rendezvény­re az őszinte, segítő szán­dékú kritikai légkör volt jellemző. További helytállásra buzdító javaslatok hangzottak el. Ért­hető módon a két termelőszö­vetkezet pártcsoportjaiban a legtöbb szó a gazdálkodásról, a termelésről esett. Kedvező­nek értékelték á tsZ-ek fejlő­dési ütemét. Ezt elsősorban annak tulajdonítják, hogy a pártalapszervezetek olyan gaz­daságpolitikai cselekvési prog­ramot dolgoztak ki, amelyben a helyi sajátosságokat fi­gyelembe véve — tükröződ­nek a népgazdaság igényei. A pártalapszervezetek nem tűz­tek a gazdaságvezetés elé megvalósíthatatlan célokat. Ezek a programok a jobb munkára ösztönöztek. Az elis­merő szavak mellett a bírálat lehetőségével is éltek. Megál­lapították, hogy a legtöbb ágazatban jobb munkaszerve­zéssel csökkenteni lehet a költségeket. Erre utal a Sza­badság Tsz pártcsoportjaiban kialakult vélemény, amely szerint az erő- és munkagé­pek ^ zervi zrendszerének ki­alakításával, a fáraditolaj ösz- szegyűjtésével és ismételt hasznosításával, az erőgépek üzemanyagadagiolóinak pontos beállításával pénzt lehet meg­takarítani. A Dimitrov Tsz-ben el­mondották, hogy tovább lehetne szigorítani az ab­raktakarékos takarmá­nyozást és a gyepterülete­ket még jobban haszno­síthatnák. Szinte valamennyi pártcso­portban kedvezően értékelték az alapszervezetek ötéves te­vékenységét. Elmondották, hogy betöltötték hivatásukat az élet minden területén. A XI. kongresszus óta eltelt idő­szakban a párttagság irányí­tásával nemcsak az üzemek, intézmények fejlődtek, válto­zott a község arculata is. Tár­sadalmi munkában járdák, óvodák épültek, szépültek a közterületek, a házak előtti járdaszakaszok. A település fejlődéséről kiritifcusan je­gyezték meg, hogy az előre­haladás lehetett volna erőtel­jesebb is. Egyöntetű véleményként fo­galmazták mag, hogy a párt- alapszervezetak belső élete egészséges, a pártegység szi­lárd. A pártvezetőságek jól szervezték, irányították a n árth atározatok végreh aj tását, érvényesült a kollektív veze­tés. az egyszemélyi felelősség elve. A vezetőség tagjai között egyenletesebben, oszlanak meg a gazdasági, politikai, társa­dalmi tennivalók. Nem minden pártcsoport volt elégedett a taggyűlése­ken tapasztalt aktivitással. Jóllehet, a testületi rendezvé­nyeken megjelenteknek több esetben 35—40 százaléka ki­fejtette véleményét egy-egy témával kapcsolatban. Meg­szívlelendő javaslat, hogy a beszámolók, előterjesztések nyelvezete egyszerűbb, köz­érthetőbb legyen. E téren a legnagyobb előrehaladást a pedagógusok és a Dimitrov Tsz pártalapszervezete érte el. Jónak ítélték a Szabadság Tsz és a területi alapszer­vezet pártcsoportvezetői az idős, beteg párttagok­kal való foglalkozást. A' pártmunka a jövőben is mindenkitől megköveteli, hogy a nagy mozgalmi tapasztalat­tal rendelkező idős párttagok ne szakadjanak el az alap- szervezettől, kapcsolatuk le­gyen rendszeres és élő. A legtöbb párttag pártmeg­bízatásának teljesítéséihez tu­dása, tehetsége legjavát adta. A fegyelmezés eszközét e té­ren alig kellett használni. Valamennyi pártcsoport ülé­séről feljegyzéseik készültek, amelyeket ezekben a napok­ban dolgoznak fel a pártve­zetőségek. Az elhangzottakat felhasználva készül el a be­számoló és az a határozati javaslat, amely a következő mozgalmi évre szól. A pártta­gok javaslatainak gyakorlati alkalmazásával tovább gazda­godnak Albertirsa gazdasági egységei, intézményei. N. G. Nyársapáti napok ' . v :. .. v.'. ................. Va lóra válnak céljaik Itta az esőt a nyársapáti határ homokja. Itta, elnehe­zült tőle, megült. Lombjukat hullatták, megcsupaszodtak a távoli tanyák körül a kis akácosok, s ettől mintha a tanyák egy lépéssel közelebb jöttek volna. Közelebb, a szé­pen kialakuló faluközponthoz. Nyársapát a ceglédi járás legifjabb, korunkban falu rangra emelkedett települése. 1954 őszén lett község. A ta­nácsháza épületének helyét is akkor jelölték ki. Mi tagadás, fura. kép vol’t: igazgatási köz­pont a szále-hóssza egy homo­kon. A legközelebbi házig is jócskán gyalogolni kellett. — Lesz az még akár mérta­ni középpont is — mondogat­ták. Kapósak a telkek — Huszonöt év még nem egy emberöltő, de máris van mit összeszámolni, mi minden vál­tozott — mondja a tanácsel­nök, Labancz Árpád. — Nem is olyan utópia, hogy ez a te­rület faluközpont lesz. Igaz, most még csak a központ széle, de kapósak a közeli, parcellázott területek. Kilenc éve itt, a belterületen százöt­ven személy élt. ma hétszáz. Talán nem is kell újabb hu­szonöt évet adni, hogy ezer A tudomány a termelésben Kisebb költség — nagyobb haszon Viztüggönnyel fűtött fóliasátor Napfényes időben, ha a vá­ros határához közeledik a né­gyes főúton a gépkocsi, ezüs­tös csillogáséi fóliasátrak kes­keny pántlikáját fedezi fel a távolban az utas. Arrébb szik­rázó üvegtáblák hívják fel magukra a figyelmet, hírül adva az ötvenezer négyzetmé­ter alapterületű holland üveg­ház létét; Ä Magyar—Szovjet Barátság Terrtíelőszövetkezet- nek ebben az évtizedben lett igazán főágazata a kertészke­dés. Előbb egy tízezer négy­zetméteres, termálvízzel fű­tött fóliatelepet építettek, s most — mint lapunkban már hírül adtuk — ugyanekkora méretű, újfajta fűéási eljárás­sal működő fóliaházakkal gyarapodott a sátortábor. A zúzmara is melegít A Kertészeti Egyetem kísér­leteinek hatévi tapasztalata után Cegléden próbálják ki üzemi méretben először dr. Somos András akadémikus ta­lálmányát, a vízfüggönyös fó­liaházat. A nagy ötletek rend­szerint az egyszerű jelenségek felismeréséből születnek. így volt ez ebben az esetben is. Amikor a kutató új megoldás kereséséhez látott, azt szabta feladatul maga elé, hogy a magas költséggel működő, rá­fizetéses üvegházi zöldség- termesztést olcsóbb eljárással váltsa fel. Olyan módozatot próbált k'fundálni, amely ol­csóvá teszi a beruházást és a fűtést egyaránt. Az előbbi cél­nak a fóliasátort találta a leg­alkalmasabbnak, fűtőanyag­ként pedig a drága olaj és gáz helyett a víz melegítő ener­giáját vette számításba. A köz­hiedelemtől eltérően ugyanis nemcsak a 30—10 Celsius-fo- kos termálvíz alkalmas a fű­tésre, hanem az alig tíz Cel- sius-fok feletti talajvíz is, amely ezen a vidékén nagy bőségben áll rendelkezésre. Miután ez a felismerés for­mát öltött, megkezdődhetett gyakorlati megvalósítása. Számításba vette a tudós a • Nap melegét, a kettős falú fó­liasátor műanyag rétegei közé finom porlasztással juttatott víz hőt leadó szerepét, a talaj úgynevezett „pincemeleg” hő- ' mérsékletét, a két fólia közöt- , ti hőszigetelő légréteget. S ha . megjön a zord idő, a zúzmara . és a jégréteg is nagyszerű hő- l tartó paplanul szolgál, védve , az alatta sarjadó zöld növé- ' nyékét. j : Olcsó helyett még olcsób­' bat! Ezt a jelszót tűzte maga elé az akadémikus, a-k-i sok lehetséges megoldás közül egy olyan típust alakított ki, amely a hazai körülmények között a legjobban alkalmaz­ható. További kísérletek A. különféle kertészeti kul­túrák hő- és fényigényét fi- gyél-embá vévé kell összeállí­tani a vízfüggönyös haj tatás programját. A' hideg téli idő­szakban elsősorban fejes salá­tát, retket, karalábét és ká­posztát érdemes előállítani. Az enyhébb őszi, tavaszi időszak­ban paradicsom, paprika és uborka kerülhet a sátor oltal­mazó melegébe. Miután a ha­zai kereslet számottevő a pri­mőrök iránt, és még további exporttehetőségeink is vannak, mindenképpen hasznos ezzel a nyereséges eljárással behatób­ban foglalkozni a jövőben. Somos akadémikus egy ceg­lédi szakmai tanácskozáson annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy nem ér­demes nagy költséggel, devi­zát igénybe vevő üvegházakat felállítani, amelyek fűtése te­temes összegbe kerül. Ehelyett nyereségesebben alkalmaz­hatják a vízfüggönyös fólia­sátrat, amelynek előnyét már gazdaságossági számítások­kal is igazolták. A kutató egyébként nem állt meg a fentiekben ismertetett meg­oldásnál, Soroksáron már a továbbfejlesztett változat mo­dellje készül, a vízfüggönyös fóliablokk, amely a sátornál nagyobb zárt rendszer, taka­rékosabb üzemű, jobb a hő- megtartása. Zöldség és virág A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz az új eljárás al­kalmazásával a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítésére vállalkozott. Olyan formában láttak hozzá az új létesítmény hasznosításához, hogy összekapcsolták a zöld­ség- és virághajtatást. Már most, a próbaüzem idején többféle növényt dédelgetnek a hatalmas hajókban. Fejese- í dik a saláta, bontja szirmait a j margaréta, a krizantémum, j amely az Erzsébetek és a Ka- 1 talinok kedvelt köszöntő vi- ! rága , lesz. Duzzadó bogyókat í nevel a paradicsom, szárba szökkent a szegfű. Tavasz ide- , jén majd sok-sok zöldségpa­lántát is nevelnek itt, ame­lyekből nemcsak a gazdaság kertészete részesül, hanem az 1 erre igényt tartó többi szövet­kezet és a háztáji is. A közös gazdaság, amely évente milliónyi szál szegfűt ad el, a többi között a moszk­vai, a leningrádi és a kijevi boltokba is jelentős mennyi­séget juttatva belőle, érdekelt a fokozott mennyiségű, jó mi­nőségű exportcikk minél di­csőbb előállításában. S mivel a város és a környék ellátá­sából is jelentős részt vállal, az már nekünk, fogyasztóknak sem közömbös, hogy a téli hónapokban könnyen jutha­tunk-e friss, sok vitamint kí­náló zöldségfélékhez. Tamasi Tamás lakosa legyen a falu központ­jának. Az az igazság, hogy nem most fedezzük fel a vidéket. A szántáskor megbolygatott föld néha régi korokról vall, és a határ nevét, mint tele­pülésnevet számos történeti okirat őrzi. A fiatal tanácsel­nök, bár nem a falu szülötte, órákat tudna beszélni múlt­ról és jelenről. Nemcsak .az embereket, hanem a helyet is meg akarta ismerni. Szavaiból kitűnik — s a falubeliek sza­vából úgyszintén —, hogy ez sikerült. — A változások hol kisebb, hol nagyobb lépésben követ­ték egymást. Tízéves az eme­letes, nyolc tantermes általá­nos iskolánk. A három kül­területi iskolának lassan már csak az emléke él. A mostani­ban vagy százötven gyerek tanul, hatvan százalékuk nap­közis. Azok közül, akik ta­valy fejezték be a nyolcadik osztályt, talán csak kettő nem tanul tovább. A többiek be­járnak Nagykőrösre, Ceglédre, ahol középiskolások, vagy szakmunkástanulók. Ha vé­geznek, hazatérnek. Megtele­pednek, maradnak. Villany, ivóvíz Mégis, mi at, ami ide köti az embert, erre a fiatal tele­pülésre? — A megvalósuló tervek sora, amely egyben bi­zalmat ad. A távoli tanyákon élők is azért jönnek közelebb. Telket vesznek, építkeznek. — Ügy terveztük, hogy eb­ben a tervidőszakban 1,2 kilo­méter hosszan villamosítunk. Ennek ötszöröse készült el s ebből több mint 4 kilométer a külterületek villanyhálózatára jut. A vizet tekintve is ked­vező a helyzetünk, mert nem kell túl mélyre ásni, hogy jó ivóvízre leljünk. Aki telket vesz, rendszerint azzal kezdi: lefurat és jön a víz. A köz­lekedésről elmondhatom, hogy panaszra emiatt sem lehet okunk. Van vasútállomásunk és rendszeresek, jók a buszjára­tok, amelyek a két szomszéd várossal, Nagykőrössel és. Cegléddel kötik össze Nyárs­apátot. A Volán 20. Válla­lat nagykőrösi szocialista bri­gádja minden külön szerződés nélkül, a barátság és az adott szó jogán segít a falubeli munkás kollektíváknak — so­rolja a tanácselnök. Szépmívű plakett Nyársapáton ezekben a na­pokban kicsit ünnepélyesebb s hangulat, mint más őszö.coii. Gyakoribb a vendég, a haza­térő rokon. Nemcsak a terí­tett asztal, a rokoni jó szó, hanem az egymást érő ese­mények sora is csalogató. Most rendezték meg első íz­ben a Nyársapáti napokat. A művelődési házban sokan megfordulnak és az épület­ben lévő könyvtárban is, ahol a Nyársapát múltja és jelene círrtű fotókiállítás látható. — Az eseményeket igyekez­tünk mindenki kedvére kivá­lasztani — említi Ramasz Gá- borné, a klubkönyvtár veze­tője. —r November 7-én es'tére, a bálra a budapesti Rockwell együttest várjuk, 8-án dél­után nyílik meg zenei könyv­tárunk. Jó kapcsolatban va­gyunk a hanglemezgyár Jósé Marti szocialista brigádjával. Jóvoltukból, segítségükkel alakult zenei könyvtárunk, se­regnyi hanglemezzel, magnó- kazettával. Lesz filmvetítés, zajlik majd a Jót, s jól kultu­rális mozgalom szocialista bri­gád vetélkedője. Eljön a Tolcsvay együttes, a budapes­ti Gyermekszínház. író—olva­só találkozóra várjuk Jani- kovszky Éva írónőt. A könyv­gyűjtőket pedig egész héten át tartó könyvvásár örvendezteti meg — ebben a nagykőrösi ÁFÉSZ-től kaptunk segítségei. Eszes Katalin Lakásunk Korszerű, szép otthonosan Érdekes előadás zajlott a műszaki könyvhónap kereti­ben Abonyban, a művelődési házban, Tömöry Tamás egye­temi tanár a szép otthonról, a korszerű — és a célnak meg­Kubába küldik a hőrfejiőt felelő — lakberendezésről tar­tott előadást, amelyet népes közönség hallgatott meg. Szólt azokról a berendezési tár­gyakról, kis ügyességgel saját­kezűig is elkészíthető beren­dezési darabokról, amelyek a család igényeinek megfelelő­vé, szinte újjá varázsolhatják az otthont. Az érdeklődő kér­désekre válaszolva elmondta, hogy a színek, képek, elemek kiválasztására, összhangjára is mennyire kell vigyázni. El­mondta, milyen építőanyag célszerű egy-egy építkezés­hez. I ltok védelmében Novemberben több olyan ceglédi munkahelyen, ahol fő­ként nők dolgoznak, a nők vé­delmében kerül sor egészség- ügyi ismeretterjesztő előadás­ra, amelyet szakorvosok tar­tanak. Az 1. Posta klubter­mében november 8-án nőgyó­gyászaton gyógyítható beteg­ségekről esik szó, és hasonló témakörrel foglalkozik a Kos­suth Tsz-ben november 14-én és a Volán 1/11. Vállalatnál 16-án sorra kerülő előadás. Kubai megrendelésre vágóhídi börfejtő berendezés Csőszül a Mezőgép ceglédi gyáregységében. Zágon Levente és Telek Ferenc — a képen — védőrácsot szerel fel. Apáti-Tóth Sándor felvétele Klubfoglalkozások Tánc, film, tanulás Mozgalmas már ismét az élet a ceglédi Kossuth Műve­lődési Központ helyiségeiben. A szakkörök, tanfolyamok, klubok sok rendszeres látoga­tót vonzanak. Hétfőn estén­ként a jazz-balett csoport gyakorol, ekkor tartja össze­jövetelét az amatőr filmklub is. Kedden a képzőművész szakkörösök, kézimunkázok, nyelvet tanulók, citerások, náptáncosok veszik birtokuk­ba a szobákat. Szerdán este a csillagászok találkoznak. Dél­előttönként tartja foglalkozá­sait a nyugdíjasok klubja. Vasárnap a bélyeg- és érem- gyűjtőknél, hetente kétszer, kedden és pénteken a Vitis al­koholmentes klubban zajlik az élet. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom