Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-03 / 258. szám
NAGYKŐRÖSI eJILi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1979. NOVEMBER 3., SZOMBAT Segített az átszervezés Együtt dolgoznak szállítók és javítók Egy évvel ezelőtt még hiába kereste volna az érdeklődő a Nagykőrösi Konzervgyárban a szállítási és járműjavító főosztályt. Ez a szervezeti egység ugyanis az idén, az év elején született. Persze, nem a semmiből, hanem a szállítási osztályból, és a tmk-ból, vagyis a tervszerű megelőző karbantartást végzők csoportjából. Nem volt ellentét Manapság nem egyszerűen divat a korszerű munka- és üzemszervezésről beszélni. A változások szükségességét mindenki érzi. Mégis minden változást gyanakvás kísér. A legtöbben arra gondolnak, hogy valakik nem dolgoztak jól, s ezért kellett segítségül hívni a nehezen kifogásolható módszert, az átszervezést. Ma még szokatlannak tűnik az a gondolat, hogy valamely szervezet kinőtte önmagát, s ez már gátjává vált a jobb eredményeknek. Pedig ez a feltételezés éppen olyan jogos, mint az előző. Nos, a konzervgyárban a főosztály ' életre keltésénél I csaknem elegendőek voltak az i egyszerű elméleti megfontolá- ! sok. Ezek szerint alighanem képtelenség, hogy ugyanazt a targoncát más irányítás alá tartozók javítsák és használják. A követelmények növekedése az irányítók és a végrehajtók jó munkája ellenére kiélezte ezt a látszólag pusztán logikai ellentmondást. Hiszen ez a szervezeti megoldás amikor létrejött, még nagyon jó vol t... — Szerintem sem a rossz munka miatt, hanem a még- jobb érdekében határozta el a vállalat ezt a módosítást — mondja az új főosztály vezetője Marosfi György. — Semmiféle ellentét nem volt a szállítók és a javítók köáött. j Egyszerűen annyira egymásra 1 voltak utalva, hogy akár akar- j tűk, akár nem, fel kellett vetni ] az átszervezés gondolatát. így | történt aztán, hogy két, na- | gyón jó szervezeti egységből j ' egyetlen lett, azzal az igénynyel, hogy még jobb legyen. Gazdálkodni — S azzá vált? — Ezt majd a jövő dönti el, s főként nem én. Most még csak a feladatokról beszélhetünk. Ezeket viszont gondjaink állítják elénk. Például az, hogy mind több anyagot kell megmozgatni, ahogy növekszik a termelés. Közben évről évre átlagosan tíz százalékkal kevesebb szállítási dolgozónk van. A másik figyelemre méltó tény az, hogy az elmúlt három évben a külső segítséggel végrehajtott anyagmozgatási és rakott úsfejlesztési programjaink keretében felújítottuk targon- caparkunkat. — A targoncák a gyárkapun belüli szállítás legfontosabb eszközei. Nem számíthatunk arra, hogy hamarosan újabb beruházásra lesz módunk. Másszóval azzal kell okosan gazdálkodnunk, amink van. És ez nem kevés. Szállítóeszközeink értéke ebben a P.llanatban meghaladja a i.oszmillió forintot. Tudni kell ehhez, hogy a mezőgazdasági üzemek és a gyár között a szállítást a Volán Tröszt gépkocsijai végzik. Ezekkel nem mi gazdálkodunk. — Ebből pedig az következik, hogy a járműveket nemcsak irányítani, hanem óvni, karbantartani kell. — A rakodó és a szállító targoncák karbantartása or- izágos gond. Nekünk bolgár, NDK-beli, lengyel, cseh és francia járműveink vannak. Valójában nincs olyan szeréppúgy jutalmazza a teljesít- j mány növekedését, mint a járművek gondos kezelését. Most keresik a legcélravezetőbb módszereket. Vagonba járó targonca — Az idén is megtörtént, I hogy a termelő részlegek panaszkodtak a szállító eszközök hiányára ... — Műszaki hiba miatt egyetlen egyszer sem szenvedtek hátrányt a termelő üzemek. Az előfordult, hogy nem volt elegendő targoncavezetőnk. Átcsoportosítással többnyire ezen a gondon is segíteni tudtunk. Az utóbbi hónapokban már könnyebb volt a dolgunk. Megépült az új vasúti rakodó rámpa és hat va- gonbajáró targoncát is vettünk. A szállítás helyzete, vagyis a. vállalati vérkeringés tovább javult. F. I*. Várkonyi László szerelő egy BESTA típusú dízeltargonca hidraulikus rendszerét állítja be. Ifj. Fekete József felvételei ESHET A HO Felkészültek a tél fogadására Ekék a locsolókocsikon Mészáros Antal és Fajka István folyamatosan ellenőrzi a lakótelepi hőerőmű termálkonténereinek működését. A vaiosgazuarKouasi vaiia latnál arról érdeklődtünk Ka locsa László igazgatóhelyettestől, hogyan készülnek a télre. — Kertészetünk már egyenesen a tavaszra készül — mondta. — Azért, hogy a jövő tavaszon és nyáron minél szebbek legyenek a város parkjai és főbb utcái, még az ősz folyamán 200 fenyőfácskát és 600 rózsafookrot ültetünk el. Kertészetünk és virágboltunk a téli hidegben is vágott virágot és tavaszt hirdető dísznövényeket kínál a lakosságnak az ünnepekre, névnapokra, eljegyzésekre és lakodalmakra. — Folyamatban levő építkezéseinknél lehetővé kívánjuk tenni a mielőbbi befejezés érdekében a munkálatok téli folytatását. E célból télie- sítjük az OTP-székház Szabadság téri építkezését, valamint a 2 lakásos Dózsa György úti társasházat. Ez utóbbit hátráltatták a födémpanel beszerzésénél felmerült akadályok. — A téli hóeltakarításról is gondoskodtunk. Megállapodást kötöttünk az Arany János Termelőszövetkezettel a terek és az utak gépi hóeltakarítására. A nagy locsolóautóra hóekét szerelünk, és az utak leszórá- sára sóval kevert fűrészport szereztünk be. — Az őszön és a tél folyamán az elszáradt utcai fákat kiszedtük, elvégeztük a szokásos fanyeséseket, hogy a villanyvezetékeket ne zavarják. — Felkészültünk az általunk kezelt távfűtő berendezések téli üzemeltetésére. A Kossuth Lajos utcai lakótelepen már 120 lakást fűtünk. Az átadás előtt álló lakásokban is fenntartjuk a szükséges hőmérsék letet. K. L. Kitüntetett fiatalok Tegnap délután a Konzervgyár Ifjúsági Klubjában emlékeztek meg a város fiataljai a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról és a város felszabadulásának 35. évfordulójáról. A politikai vetélkedővel színesített ünnepségen Tóthné Bujdosó Ágnes, a KISZ városi bizottságának titkára, kitüntetéseket adott át az ifjúsági mozgalomban élenjáró fiataloknak. A KISZ KB Kiváló ifjúsági vezető érmét Gábor Kamillné, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója, a KISZ KB aranykoszorús KISZ-jelvényét pedig Marosfi Györgyné, a konzervgyár üzemmérnöke vette át. A KISZ KB dicsérő oklevelét kapta Nagy Mihály- né, az OTP helyi fiókjának ügyintézője, Csípő Ágota, a városi tanács vb igazgatási osztályának anyakönyvvezetője és Cseh László, a konzervgyár szakmunkása. Moziműsor Fel a fejjel. Színes magyar filmvígjáték. Előadás kezdeti: 4 óra. Gyilkosságok péntek este. Színes angol bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. Az ellenfél nem érkezeti meg A megyei kosárlabda-bajnokságban kettős mérkőzésre került sor a szomszéd városban,! Cegléden. Serdülő fiúk: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 68-66 (37-38, 57-57, 62-62). A kisméretű teremben a körösiek nem tudtak kibontakozni. Az izgalmas, végig fej fej melletti küzdelem csak kétszeri hosszabbítás után dőlt el. Kosárdobók: Bánhegyesi (16), Szeleczki J. (14), Kovács G. (14), Gál (8), Demcsik (8), Balogh (8). Serdülő leányok: Ceglédi Gimnázium—Nk. Gimnázium 49-38 (33-13). Az első félidőben a pályaválasztók, szünet után a most kialakuló körösi csapat volt az eredményesebb. Kosarak: Szabó E. (14), Farkas (lOf, Sós (8), Fischer (4), Dombi (4). A gimnázium labdajátékterembe kiírt Nk. Pedagógus— Ráckevei Tsz SK felnőtt férfi megyebajnoki mérkőzésre az ellenfél nem érkezett meg és így a 2 pont 2-0-lal a körösieket illeti. A Kecskemét városi utánpótlás kosárlabda-bajnokság rajtját egy héttel elhalasztották. A monori Kossuth isk.— Nk. Arany isk. 4-es megyei utánpótlás bajnoki mérkőzést más sportrendezvény miatt későbbre halasztották. Mai sportműsor Kosárlabda Százhalombatta: Dunai Kőolaj—Nk. Gimnázium, serdülő fiú megyei bajnoki mérkőzés. Kecskemét: a városi úttörő és mini bajnokság 3. fordulója. Sportlövészet Szolnok: a III. osztályú MHSZ Kupa 1. légfegyveres fordulója. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 11 óra: Nk. Kinizsi—Bp. Művész SK, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás Cegléd: keleti területi serdülő kötöttfogású egyéni bajnokság. Kézilabda Vác: NB-s férfi ifjúsági csapatok őszi megyei villámtornája. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékterem, 10 óra: Nk. Gimnázium —Váci VSE, serdülő leány megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi serdülők—Vecsési SE serdülők területi; 13.30: Nk. Kinizsi II—Üllői Tsz SK II összevont járási II. osztályú bajnoki mérkőzés. Káva: Gombai KSK—Nk. Kinizsi felnőtt és ifjúsági összevont járási I. osztályú bajnoki mérkőzés Sportlövészet Szolnok: a III. osztályú MHSZ Kupa 1. légfegyveres fordulója. Természetjárás Pilisnyereg: hagyományos November 7-emléktúra. Különös hobbi FejfakiáElítás a múzeumban „Fábó faragott bálvány ez itt! Kendőbe kötözött kép ez itt!” — mondja közeli rokonaink, a vogulok medveéneke. Az Arany János Múzeum előcsarnokában hiányzik a kendő a copíos kislányt formázó régi-régi faragott faoszlopról. Nem is igazi oszlop benyomását kelti. Lapos, széles, s nem is túlságosan magas. Fejfa a dunapataji temetőből. A maga nemében páratlan. Csak hobbi — Nézzük meg a többit is, invitál beljebb, a múzeum folyosójára dr. Novák László igazgató. Ez az ember alakú fejfa Tószegről való. Ez a díszesebb és ez a másik gombosabb is. Amott, azt a török minarethez hasonlót Vezs-eny- ből hoztuk. Ez a zárt szirmú, tulipánra emlékeztető fejfa foktői, ez a hasasabb, gyűrűs díszítésű pedig dunaszentbe- nedeki. Ezt a klasszicizáló vázát formázót pedig Solton faragták 1867-ben. Legrégibb darabunk. Nagyon szépek a dömsödi gombos fejfák. Mintha ölelő karok volnának, olyan a díszítése ennek a fonatos mintájú ordasi fejfának. Ez a kontyos női, ez a csillagos pedig férfisírt jelzett valamikor Alsón ámediben. Ugyanilyen jelrendszert használtak eleink Apónkén is. Aztán itt vannak a hartai, gyóni, irsai betelepült szlovákok, németek fej- fái. ök átvették a magyaroktól a fejfaállítás szokását, s még díszesebbeket faragtak. Különben ezek az irsai fejfá.k adták valamikor az öletet, hogy alaposabban is utána nézzek az egész fejfakérdés- nek. — Eléggé különös ötlet volt. Ha a népművészet tárgyi emlékeire gondolunk, köcsögök, faragott botok, hímzések, szőttesek jutnak az eszünkbe. A fejfák legfeljebb utoljára. — A néprajztudomány már régóta vizsgálja a fejfákat, mint népművészeti alkotásokat. Ennek ellenére kiállításokon ritkán találkozhatunk velük. Nem csodálkozom hát, hogy sokaknak feltűnt fejfa- gyűjtő szenvedélyem. Egyébként nem ezek vizsgálata a kutatási területem — nyugtat meg a múzeumigazgató. Ez csak a mit is mondjak, szóval a hobbim. Tőlünk kelőire — Vagyis csak úgy mellékesen született meg ez az országos jelentőségű gyűjtemény, s a több mint nyolcvan fejfát felsorakoztató kiállítás. — No, nem egészen mellékesen. Nagyon érdekes ága ez a népművészetnek, s még jó sok kutatónak kell dolgozni azon, hogy mindent megtudjunk a fejfákról. A vizsgálódónak a magyarok őstörténetéig érdemes visszamenni ezzel kapcsolatban. — Miért? Talán nem protestáns szokás, hogy a sírt fejfával jelölik meg? — Dehogynem. A fejfaállítás szokása a protestantizmus megjelentésével terjedt el. Tudjuk, hogy 1580 körül már fejfát használtak kereszt helyett. Nagykőrösön 1739-ből és 1771-ből vannak adataink a „fejéhez való fa”, a „főiül való fa” állításáról. Aztán II. József türelmi rendeletét követően már nagyon elterjedt ez a szokás. — Honnan vették a reformátusok, s később az evangélikusok az ötletet? Egyszerűen különbözni akartak a katolikusoktól? — Bizonyosan, de a fejfa mégsem lehetett új ötlet. Szerintem inkább valamiféle pogány halottkultusz emléke, amit aztán újra elővettek. Persze a gombosiak nagyon hasonlítanak a török sírjelekre is. És hát a reformáció idején sok törököt temettek magyar földbe. A reformátusok és a törökök temetői olykor közösek is voltak. Mindezek ellenére talán nem alaptalan, ha a fejfák történetét régebbi időkben is kutatjuk. * Lássuk csak a tényeket. Sehol Európában nem állítanak fejfát. Csak tőlünk keletre. Fejfákhoz hasonló, emberalakú bálványokat ismerünk az osztyá- koknál. Zászlós temetkezés — Eszerint nem véletlenül jutott eszembe a másik rokon nép, a vogulok medveéneke. — Valóban nem. Menjünk azonban még messzebbre. A Jenyiszej vidékén élő tungu- zok, szamojédok is emberalakot utánzó, fából készített sírjeleket használtak. A kalmükök, burjátok, szagájok zászlóval vagy papírdíszekkel ékesített póznát tűztek a sírokra A csuvasok a fej- és lábrészen egy-egy rudat. A volgai bolgárok s más nomád népek pedig lándzsát. A minket sar- coló törökök kopját. Viszont ezt nem engedték meg a magyaroknak. Vagyis a mi kopjafánknak nem sok köze van a kopjához. Meggyőződésem szerint már a honfoglaló magyarok ismerték a fából faragott fejfát. A fejfaállítás beletartozott halottikultuszukba. — A rokon népek megtartották a szokást, mi pedig felhagytunk vele, amikor felvettük a kereszténységet. Akkor már ugye keresztet kellett állítani. Ennek ellenére a pogány szokások emléke megmaradt. Ilyen például a zászlós temetkezés, melynek alkalmazásáról több adatunk is van. Lobogós lándzsát vittek a temetkezési menetben. Ez a zászlós temetkezés ma is fellelhető a katolikusoknál. Ügy látszik, a fejfáról sem feledkeztek meg eleink, s amikor a reformáció révén lehetőségük adódott rá, ismét alkalmazni kezdték. Stílusváltozás — Mi olvasható le, természetesen az elhunyt adatain kívül a feifákról? — Az archaikusak, vagyis a régebbi típusúak kifejezetten emberalakot utánoznak vagy úgynevezett gombosfák. Az új stílusúakat csillag, tulipán, virágtartó díszíti. Ezek a XVIII. száíad végétől voltak divatban. Nagyon díszesek. Ez volt a népművészet általános felvirágzásának korszaka. Vagyis stílusváltozást, készítési helyet, kort olvashatunk le a fejfákról. Éppúgy, mint bármilyen más népművészeti tárgyról. — Büszke a kiállításra? — Magától értetődik, hogy örülök neki. Kicsit talán büszke is vagyok. Azt hiszem, értékes látnivalóval, gyarapodott a város. Farkas Péter / viz, mely javításukkal foglal- kozna. Persze vállalkozó azért J akad, s élünk is a lehetőséggel. Mégis az a jobb megoldás, ha mi magunk javítunk. — Nos, az idén már feleannyi gépet küldtünk felújításra máshová, mint azelőtt. Elhatároztuk, hogy a gép állapotától függetlenül, bizonyos számú üzemóra után műhelybe visszük a targoncákat. A megelőző karbantartás olcsóbb a javításnál. Ügy szá- j mítjuk, hogy az idén líiár | egymillió forintnál kevesebbet költünk javításra a tervezett- nél. — Mennyire érdeke a főosztály dolgozóina.k, hogy okosabban gazdálkodjanak munkaeszközeikkel? — A szezonra való felkészülés hibátlan megoldásáért már az idén is célprémiumot I tűztünk ki. Ez jó volt, de olyan szabályozó rendszert szeretnénk kidolgozni, mely I
