Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-03 / 258. szám

NAGYKŐRÖSI eJILi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1979. NOVEMBER 3., SZOMBAT Segített az átszervezés Együtt dolgoznak szállítók és javítók Egy évvel ezelőtt még hiába kereste volna az érdeklődő a Nagykőrösi Konzervgyárban a szállítási és járműjavító fő­osztályt. Ez a szervezeti egység ugyanis az idén, az év elején született. Persze, nem a semmiből, hanem a szállítá­si osztályból, és a tmk-ból, vagyis a tervszerű megelőző karbantartást végzők cso­portjából. Nem volt ellentét Manapság nem egyszerűen divat a korszerű munka- és üzemszervezésről beszélni. A változások szükségességét mindenki érzi. Mégis minden változást gyanakvás kísér. A legtöbben arra gondolnak, hogy valakik nem dolgoztak jól, s ezért kellett segítségül hívni a nehezen kifogásolható módszert, az átszervezést. Ma még szokatlannak tűnik az a gondolat, hogy valamely szer­vezet kinőtte önmagát, s ez már gátjává vált a jobb ered­ményeknek. Pedig ez a felté­telezés éppen olyan jogos, mint az előző. Nos, a konzervgyárban a főosztály ' életre keltésénél I csaknem elegendőek voltak az i egyszerű elméleti megfontolá- ! sok. Ezek szerint alighanem képtelenség, hogy ugyanazt a targoncát más irányítás alá tartozók javítsák és használ­ják. A követelmények növeke­dése az irányítók és a végre­hajtók jó munkája ellenére ki­élezte ezt a látszólag pusztán logikai ellentmondást. Hiszen ez a szervezeti megoldás ami­kor létrejött, még nagyon jó vol t... — Szerintem sem a rossz munka miatt, hanem a még- jobb érdekében határozta el a vállalat ezt a módosítást — mondja az új főosztály veze­tője Marosfi György. — Sem­miféle ellentét nem volt a szállítók és a javítók köáött. j Egyszerűen annyira egymásra 1 voltak utalva, hogy akár akar- j tűk, akár nem, fel kellett vetni ] az átszervezés gondolatát. így | történt aztán, hogy két, na- | gyón jó szervezeti egységből j ' egyetlen lett, azzal az igény­nyel, hogy még jobb legyen. Gazdálkodni — S azzá vált? — Ezt majd a jövő dönti el, s főként nem én. Most még csak a feladatokról beszél­hetünk. Ezeket viszont gond­jaink állítják elénk. Például az, hogy mind több anyagot kell megmozgatni, ahogy nö­vekszik a termelés. Közben évről évre átlagosan tíz százalékkal kevesebb szállítá­si dolgozónk van. A másik figyelemre méltó tény az, hogy az elmúlt három évben a külső segítséggel végrehaj­tott anyagmozgatási és rako­tt úsfejlesztési programjaink keretében felújítottuk targon- caparkunkat. — A targoncák a gyárka­pun belüli szállítás legfonto­sabb eszközei. Nem számítha­tunk arra, hogy hamarosan újabb beruházásra lesz mó­dunk. Másszóval azzal kell okosan gazdálkodnunk, amink van. És ez nem kevés. Szál­lítóeszközeink értéke ebben a P.llanatban meghaladja a i.oszmillió forintot. Tudni kell ehhez, hogy a mezőgazdasági üzemek és a gyár között a szállítást a Volán Tröszt gép­kocsijai végzik. Ezekkel nem mi gazdálkodunk. — Ebből pedig az követke­zik, hogy a járműveket nem­csak irányítani, hanem óvni, karbantartani kell. — A rakodó és a szállító targoncák karbantartása or- izágos gond. Nekünk bolgár, NDK-beli, lengyel, cseh és francia járműveink vannak. Valójában nincs olyan szer­éppúgy jutalmazza a teljesít- j mány növekedését, mint a jár­művek gondos kezelését. Most keresik a legcélravezetőbb módszereket. Vagonba járó targonca — Az idén is megtörtént, I hogy a termelő részlegek pa­naszkodtak a szállító eszközök hiányára ... — Műszaki hiba miatt egyetlen egyszer sem szenved­tek hátrányt a termelő üze­mek. Az előfordult, hogy nem volt elegendő targoncaveze­tőnk. Átcsoportosítással több­nyire ezen a gondon is segíte­ni tudtunk. Az utóbbi hóna­pokban már könnyebb volt a dolgunk. Megépült az új vas­úti rakodó rámpa és hat va- gonbajáró targoncát is vet­tünk. A szállítás helyzete, vagyis a. vállalati vérkeringés tovább javult. F. I*. Várkonyi László szerelő egy BESTA típusú dízeltargonca hidraulikus rendszerét állítja be. Ifj. Fekete József felvételei ESHET A HO Felkészültek a tél fogadására Ekék a locsolókocsikon Mészáros Antal és Fajka István folyamatosan ellenőrzi a lakótelepi hőerőmű termálkonténereinek működését. A vaiosgazuarKouasi vaiia latnál arról érdeklődtünk Ka locsa László igazgatóhelyettes­től, hogyan készülnek a télre. — Kertészetünk már egye­nesen a tavaszra készül — mondta. — Azért, hogy a jövő tavaszon és nyáron minél szebbek legyenek a város park­jai és főbb utcái, még az ősz folyamán 200 fenyőfácskát és 600 rózsafookrot ültetünk el. Kertészetünk és virágboltunk a téli hidegben is vágott virá­got és tavaszt hirdető dísznö­vényeket kínál a lakosságnak az ünnepekre, névnapokra, el­jegyzésekre és lakodalmakra. — Folyamatban levő épít­kezéseinknél lehetővé kíván­juk tenni a mielőbbi befeje­zés érdekében a munkálatok téli folytatását. E célból télie- sítjük az OTP-székház Sza­badság téri építkezését, vala­mint a 2 lakásos Dózsa György úti társasházat. Ez utóbbit hát­ráltatták a födémpanel beszer­zésénél felmerült akadályok. — A téli hóeltakarításról is gondoskodtunk. Megállapodást kötöttünk az Arany János Ter­melőszövetkezettel a terek és az utak gépi hóeltakarítására. A nagy locsolóautóra hóekét szerelünk, és az utak leszórá- sára sóval kevert fűrészport szereztünk be. — Az őszön és a tél folya­mán az elszáradt utcai fákat kiszedtük, elvégeztük a szoká­sos fanyeséseket, hogy a vil­lanyvezetékeket ne zavarják. — Felkészültünk az általunk kezelt távfűtő berendezések téli üzemeltetésére. A Kossuth Lajos utcai lakótelepen már 120 lakást fűtünk. Az átadás előtt álló lakásokban is fenn­tartjuk a szükséges hőmérsék letet. K. L. Kitüntetett fiatalok Tegnap délután a Konzerv­gyár Ifjúsági Klubjában emlé­keztek meg a város fiataljai a Nagy Októberi Szocialista For­radalomról és a város felsza­badulásának 35. évfordulójá­ról. A politikai vetélkedővel színesített ünnepségen Tóthné Bujdosó Ágnes, a KISZ városi bizottságának titkára, kitünte­téseket adott át az ifjúsági mozgalomban élenjáró fiata­loknak. A KISZ KB Kiváló ifjúsági vezető érmét Gábor Kamillné, a Pest megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat dolgozója, a KISZ KB aranykoszorús KISZ-jelvényét pedig Marosfi Györgyné, a konzervgyár üzemmérnöke vette át. A KISZ KB dicsérő oklevelét kapta Nagy Mihály- né, az OTP helyi fiókjának ügyintézője, Csípő Ágota, a városi tanács vb igazgatási osztályának anyakönyvvezető­je és Cseh László, a konzerv­gyár szakmunkása. Moziműsor Fel a fejjel. Színes magyar filmvígjáték. Előadás kezdeti: 4 óra. Gyilkosságok péntek este. Színes angol bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. Az ellenfél nem érkezeti meg A megyei kosárlabda-baj­nokságban kettős mérkőzésre került sor a szomszéd város­ban,! Cegléden. Serdülő fiúk: Nk. Gimná­zium—Ceglédi Gimnázium 68-66 (37-38, 57-57, 62-62). A kisméretű teremben a körö­siek nem tudtak kibontakoz­ni. Az izgalmas, végig fej fej melletti küzdelem csak két­szeri hosszabbítás után dőlt el. Kosárdobók: Bánhegyesi (16), Szeleczki J. (14), Kovács G. (14), Gál (8), Demcsik (8), Balogh (8). Serdülő leányok: Ceglédi Gimnázium—Nk. Gimnázium 49-38 (33-13). Az első félidő­ben a pályaválasztók, szünet után a most kialakuló körösi csapat volt az eredménye­sebb. Kosarak: Szabó E. (14), Farkas (lOf, Sós (8), Fischer (4), Dombi (4). A gimnázium labdajáték­terembe kiírt Nk. Pedagógus— Ráckevei Tsz SK felnőtt férfi megyebajnoki mérkőzésre az ellenfél nem érkezett meg és így a 2 pont 2-0-lal a körösie­ket illeti. A Kecskemét városi után­pótlás kosárlabda-bajnokság rajtját egy héttel elhalasztot­ták. A monori Kossuth isk.— Nk. Arany isk. 4-es megyei utánpótlás bajnoki mérkőzést más sportrendezvény miatt későbbre halasztották. Mai sportműsor Kosárlabda Százhalombatta: Dunai Kő­olaj—Nk. Gimnázium, serdülő fiú megyei bajnoki mérkőzés. Kecskemét: a városi úttörő és mini bajnokság 3. fordulója. Sportlövészet Szolnok: a III. osztályú MHSZ Kupa 1. légfegyveres fordulója. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 11 óra: Nk. Ki­nizsi—Bp. Művész SK, NB III-as férfi csapatbajnoki mér­kőzés. Birkózás Cegléd: keleti területi ser­dülő kötöttfogású egyéni baj­nokság. Kézilabda Vác: NB-s férfi ifjúsági csa­patok őszi megyei villámtor­nája. Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték­terem, 10 óra: Nk. Gimnázium —Váci VSE, serdülő leány megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi serdülők—Vecsési SE serdülők területi; 13.30: Nk. Kinizsi II—Üllői Tsz SK II összevont járási II. osztályú bajnoki mérkőzés. Káva: Gombai KSK—Nk. Kinizsi fel­nőtt és ifjúsági összevont já­rási I. osztályú bajnoki mér­kőzés Sportlövészet Szolnok: a III. osztályú MHSZ Kupa 1. légfegyveres fordulója. Természetjárás Pilisnyereg: hagyományos November 7-emléktúra. Különös hobbi FejfakiáElítás a múzeumban „Fábó faragott bálvány ez itt! Kendőbe kötözött kép ez itt!” — mondja közeli roko­naink, a vogulok medveéneke. Az Arany János Múzeum elő­csarnokában hiányzik a kendő a copíos kislányt formázó ré­gi-régi faragott faoszlopról. Nem is igazi oszlop benyomá­sát kelti. Lapos, széles, s nem is túlságosan magas. Fejfa a dunapataji temetőből. A ma­ga nemében páratlan. Csak hobbi — Nézzük meg a többit is, invitál beljebb, a múzeum fo­lyosójára dr. Novák László igazgató. Ez az ember alakú fejfa Tószegről való. Ez a dí­szesebb és ez a másik gombo­sabb is. Amott, azt a török minarethez hasonlót Vezs-eny- ből hoztuk. Ez a zárt szirmú, tulipánra emlékeztető fejfa foktői, ez a hasasabb, gyűrűs díszítésű pedig dunaszentbe- nedeki. Ezt a klasszicizáló vá­zát formázót pedig Solton fa­ragták 1867-ben. Legrégibb darabunk. Nagyon szépek a dömsödi gombos fejfák. Mint­ha ölelő karok volnának, olyan a díszítése ennek a fonatos mintájú ordasi fejfának. Ez a kontyos női, ez a csillagos pe­dig férfisírt jelzett valamikor Alsón ámediben. Ugyanilyen jelrendszert használtak eleink Apónkén is. Aztán itt vannak a hartai, gyóni, irsai betele­pült szlovákok, németek fej- fái. ök átvették a magyarok­tól a fejfaállítás szokását, s még díszesebbeket faragtak. Különben ezek az irsai fejfá.k adták valamikor az öletet, hogy alaposabban is utána nézzek az egész fejfakérdés- nek. — Eléggé különös ötlet volt. Ha a népművészet tárgyi em­lékeire gondolunk, köcsögök, faragott botok, hímzések, szőt­tesek jutnak az eszünkbe. A fejfák legfeljebb utoljára. — A néprajztudomány már régóta vizsgálja a fejfákat, mint népművészeti alkotáso­kat. Ennek ellenére kiállítá­sokon ritkán találkozhatunk velük. Nem csodálkozom hát, hogy sokaknak feltűnt fejfa- gyűjtő szenvedélyem. Egyéb­ként nem ezek vizsgálata a kutatási területem — nyugtat meg a múzeumigazgató. Ez csak a mit is mondjak, szóval a hobbim. Tőlünk kelőire — Vagyis csak úgy melléke­sen született meg ez az orszá­gos jelentőségű gyűjtemény, s a több mint nyolcvan fejfát felsorakoztató kiállítás. — No, nem egészen mellé­kesen. Nagyon érdekes ága ez a népművészetnek, s még jó sok kutatónak kell dolgozni azon, hogy mindent megtud­junk a fejfákról. A vizsgáló­dónak a magyarok őstörténe­téig érdemes visszamenni ez­zel kapcsolatban. — Miért? Talán nem pro­testáns szokás, hogy a sírt fejfával jelölik meg? — Dehogynem. A fejfaállí­tás szokása a protestantizmus megjelentésével terjedt el. Tudjuk, hogy 1580 körül már fejfát használtak kereszt he­lyett. Nagykőrösön 1739-ből és 1771-ből vannak adataink a „fejéhez való fa”, a „főiül való fa” állításáról. Aztán II. Jó­zsef türelmi rendeletét köve­tően már nagyon elterjedt ez a szokás. — Honnan vették a refor­mátusok, s később az evan­gélikusok az ötletet? Egysze­rűen különbözni akartak a katolikusoktól? — Bizonyosan, de a fejfa mégsem lehetett új ötlet. Sze­rintem inkább valamiféle po­gány halottkultusz emléke, amit aztán újra elővettek. Persze a gombosiak nagyon hasonlítanak a török sírjelek­re is. És hát a reformáció ide­jén sok törököt temettek ma­gyar földbe. A reformátusok és a törökök temetői olykor közösek is voltak. Mindezek ellenére talán nem alaptalan, ha a fejfák történetét régebbi időkben is kutatjuk. * Lássuk csak a tényeket. Sehol Euró­pában nem állítanak fejfát. Csak tőlünk keletre. Fejfák­hoz hasonló, emberalakú bál­ványokat ismerünk az osztyá- koknál. Zászlós temetkezés — Eszerint nem véletlenül jutott eszembe a másik rokon nép, a vogulok medveéneke. — Valóban nem. Menjünk azonban még messzebbre. A Jenyiszej vidékén élő tungu- zok, szamojédok is emberala­kot utánzó, fából készített sír­jeleket használtak. A kalmü­kök, burjátok, szagájok zászló­val vagy papírdíszekkel éke­sített póznát tűztek a sírokra A csuvasok a fej- és lábrészen egy-egy rudat. A volgai bol­gárok s más nomád népek pedig lándzsát. A minket sar- coló törökök kopját. Viszont ezt nem engedték meg a ma­gyaroknak. Vagyis a mi kop­jafánknak nem sok köze van a kopjához. Meggyőződésem szerint már a honfoglaló ma­gyarok ismerték a fából fara­gott fejfát. A fejfaállítás bele­tartozott halottikultuszukba. — A rokon népek megtar­tották a szokást, mi pedig felhagytunk vele, amikor fel­vettük a kereszténységet. Ak­kor már ugye keresztet kel­lett állítani. Ennek ellenére a pogány szokások emléke meg­maradt. Ilyen például a zászlós temetkezés, melynek alkalmazásáról több adatunk is van. Lobogós lándzsát vit­tek a temetkezési menetben. Ez a zászlós temetkezés ma is fellelhető a katolikusoknál. Ügy látszik, a fejfáról sem feledkeztek meg eleink, s amikor a reformáció révén lehetőségük adódott rá, ismét alkalmazni kezdték. Stílusváltozás — Mi olvasható le, termé­szetesen az elhunyt adatain kívül a feifákról? — Az archaikusak, vagyis a régebbi típusúak kifejezetten emberalakot utánoznak vagy úgynevezett gombosfák. Az új stílusúakat csillag, tulipán, virágtartó díszíti. Ezek a XVIII. száíad végétől voltak divatban. Nagyon díszesek. Ez volt a népművészet általános felvirágzásának korszaka. Vagyis stílusváltozást, készíté­si helyet, kort olvashatunk le a fejfákról. Éppúgy, mint bár­milyen más népművészeti tárgyról. — Büszke a kiállításra? — Magától értetődik, hogy örülök neki. Kicsit talán büszke is vagyok. Azt hiszem, értékes látnivalóval, gyarapo­dott a város. Farkas Péter / viz, mely javításukkal foglal- kozna. Persze vállalkozó azért J akad, s élünk is a lehetőség­gel. Mégis az a jobb megoldás, ha mi magunk javítunk. — Nos, az idén már fele­annyi gépet küldtünk felújí­tásra máshová, mint azelőtt. Elhatároztuk, hogy a gép ál­lapotától függetlenül, bizo­nyos számú üzemóra után mű­helybe visszük a targoncákat. A megelőző karbantartás ol­csóbb a javításnál. Ügy szá- j mítjuk, hogy az idén líiár | egymillió forintnál kevesebbet költünk javításra a tervezett- nél. — Mennyire érdeke a fő­osztály dolgozóina.k, hogy oko­sabban gazdálkodjanak mun­kaeszközeikkel? — A szezonra való felké­szülés hibátlan megoldásáért már az idén is célprémiumot I tűztünk ki. Ez jó volt, de olyan szabályozó rendszert sze­retnénk kidolgozni, mely I

Next

/
Oldalképek
Tartalom