Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-03 / 258. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1979. NOVEMBER 3., SZOMBAT ORWO—Foríe Nemzetközi munkaversenyben Filmes brigád a kiszerelőhői Az utóbbi években mi magyarok egyre inkább vetélkedő nemzetté alakultunk. Nemcsak a kulturális élet területén, de a munkapad mellett is egyre inkább megsokasodak azok a rendezvények, amelyeken egy- egy csapat összemérheti ügyességét és szakmai ismereteit a másikkal. A két gyár között Vácott, a Forte-gyáriak már nem is elégedtek meg azzal, hogy az ország határain belül keressenek méltó ellenfeleket, A szocialista brigádok páros versenyét az NDK-beli gyárral közösen rendezik még évről-évre. — Az ORWO-gyárral az évek során igen jó kapcsolatokat alakítottunk ki, gazdasági, szakmai vonatkozásban — mondotta Bermann Zénó, a Forte munkaverseny titkára. — Évente együttműködési szerződést köt a két gyár, amely alapján figyelemmel kísérjük a másik gyár azonos munkaterületén dolgozó szocialista brigádjainak tevékenységét, s ez alapján értékeljük őket. Ugyanakkor tíz dolgozó érkezik minden esztendőben a német gyárból hozzánk, illetve ugyanannyi utazik tőlünk az ORWO-gyár- ba. öt évvel ezelőtt jött létre ez a közös munkaverseny, amely értékeléséhez két évvel ezelőtt kupát is alapítottunk. 1977-ben mi, 1978-ban pedig az ORWO nye-íte el. Reméljük, hogy az idei munkánk . alapján sikerült ismét nekünk megszerezni ezt a díjat. Begyakorolt mozdulatok Hogy erre milyen esélyei vannak a gyár szocialista brigádjainak, ahhoz a 61-ből az egyiket, a filmkiszerelő részleg Petőfi Sándor szocialista brigádját kerestük fel. Országra Ferenc, szakszervezeti bizottsági titkár véleménye I szerint a Petőfi brigád, amelv kizárólag nőkből áll, az egyik legnehezebb, s ugyanakkor az egyik legfontosabb munkafolyamatot végzi a filmgyártásban. — A filmkiszerelő—n dolgozó brigádtagok általában olvan munkafolyamatot V'Snez/oek, am elvnek begyakorlá'á- hoz hosszabb időre van sz",v- sé®. Legkevesebb három. hónán az az időszak, am'kor ez «bbnrj a részl0Zb-ao dolgozók ^öbóletaseo fUcni^tít'iéV a munknfobroroatokat — mondja az szb-titkár. Azonos létszám Hogv velőiében mi is az itt dolgozók feladata, azt KetPer László üzemvezető magyarázza el. — A filmkiszerelőben dolgozók végzik a fotófilmek perI tiszteletére ezt a tervet 100 ' ezer négyzetméterrel szeretnék túlteljesíteni. A tőkés exporttermelés az idei évben 9 millió dollár értékű, amit 500 ezer dollárral akarnak túllépni. Ezen belül, a Petőfi brigád pótvállalásában az szerepel, hogy november 30-ig teljesítik a tőkés exportra készülő Leica-film elkészítésének rájuk eső feladatait, a december 10-ig a szocialista exportfeladatokat is. Csitári János forálását, máretrevágását és tekercselését. S ami megnehezíti számukra ezt a munkafolyamatot, az elsősorban az, hogy ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez a helyiségben „tökéletes” sötétségnek kell lennie. A szokatlan munkakörülmények ellenére ebben az üzemrészben mégsem változik a létszám. A legtöbben hosz- szú évek óta dolgoznak a kiszerelőben. Sőt, hárman több mint 25 éve vannak itt, s a legkésőbb belépett dolgozó is immár öt éve végzi ezt a munkafolyamatot. Az összeszokottság persze az eredmények alapján is lemérhető. 1968-ban munkabrigád- kánt alakultak meg. A fokozatosságot betartva 1971—72-ben ezüstkoszorús, 1973—74-ben aranykoszorús szintet, 1975-től pedig minden évben a vállalat kiváló brigádja címet érték el. Összeszokott közösség Megtért Béláné, brigádvezető 1951 óta dolgozik á Forte-gyárban. 1968-ban, amikor 24 taggal megalakult a Petőfi brigád, a többiek őt választották meg vezetőjükké, s azóta sem vonták meg tőle a bizalmat. — Jelenleg 18-an tagjai a brigádunknak. Ennek a csökkenésnek az az oka, hogy né- hányan gyesen vannak — kezdi a beszélgetést a brigádvezető. — Az évek során valóban jó társasággá vált a brigádunk. így aztán idén augusztusban, amikor mi is megtettük vállalásainkat a kongresszusi munkaversenyben, nem okozott szinte semmiféle problémát az, hogy a többiekkel is megértessük ennek fontosságát. Nálunk egy-egv plusz munka elvégzése soráh nem azt kérdezik az asszonyok, hogy miért kell ezt vagy azt csinálni, hanem hogy mennyit és hogyan csinálják. Ez a brigádmunka mellett a társadalmi munkára is érvényes. Hosz- szú ideje patronálunk például idős embereket. Kapcsolatban vagyunk a város l-es számú szociális otthonának lakóival is. A brigádtagok közül többen is rendelkeznek génko- csival, így kirándulásokat is szervezhetünk. A brigád tagjai közül egyébként hárman tagjai a pártnak, s valamennyien szakszervezeti tagok. Az átlagéletkor 35 év körül van. s így a fiatalabbak közül hárman továbbtanulnak. A brigád a nanokban készítette el a kongresszusi munkaverseny pótvállalásait. Az eredeti, amely a filmkisze- rel'ő üzem valamennyi dolgozójára vonatkozik. 1 mi'lió 66 ezer négyzetméter film készítése volt. A kongresszus Játszótér a fenyvesben A napokban elkészült Göd- fe'.sőn a társadalmi összefogással épített új gyermekjátszótér. Mint Molnár Jenő, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára elmondta, a községi tanács és a KISZ-bizottság még az év elején elhatározta, hogy a gyermekév tiszteletére építenek egy játszóteret, amelyhez a tanács biztosította a megfelelő területet. A szervező munka során a KlSZ-fiatalok- hoz a helyi üzemek — az OVIT, a Ramona és a gödi Dunaimenti Termelőszövetkezet — izocialista brgiádjai is csatlakoztak. A brigádtagok társadalmi munkában készítették el a hintákat, a mászókákat és korlátokat. A KISZ-essk elsősorban a kispályás labdarúgó- pálya építéséből és a betonozásból vették ki a részüket. Mivel a községben a játszóteret ideális környezetben, _ a fenyvesben alakították ki, így a további bővítés lehetőségei is adottak. Az építők eddig több mint 400 társadalmi munkaórát fordítottak a játszótér kialakítására. Cs. J. Meghalt Molnár Rozs 1979. október 22-én autóbaleset érte a gödi József Attila Művelődési Ház előtt, amit igazgatott, nagyon közel azokhoz, akikhez tartozott, akik a művelődési házban várták. Huszonhét éves volt. Idén szerzett népművelés-könyvtár szakon diplomát. Két éve új közművelődési módszereket kezdett 'kikísérletezni kollégáival, s közben két fiát nevelte. Ki tudja, talán mindezek miatt nem halt bele azonnal súlyos sérülésiéibe. Egy hétig meg élt. Dolga lett volna ... Gyógynövényeink Szerdán nyílik meg a Madách Imre Művelődési Központban a Természettudományi Múzeum vándorkiállítása, melyen ezúttal hazai gyógynö- ványeinkksl ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tárlat naponta reggel 8-tól este 8-ig látogatható. Másodszor is nyugdíjba ment Harm munkás éak utón Ritka eseményre került sor szerdán délután a DCM igazgatói tanácstermében: ünnepélyesen búcsúztatták az immár véglegesen nyugdíjba vonuló Tömeg Istvánt, aki nemrég töltötte be hetvenki- lencedik évét. Az idős ember életútjáról Fordán Tibor, a DCM párt- bizottságának titkára emlékezett meg, de köszöntötte a nyugdíjba vonulót Ipolyi Gyula, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főelőadója, dr. Rab József, a Cement- és Mészművek vezérigazgatóhelyettese, Hidegh Ferenc, a gyár főenergetikusa és Vértesi János, a városi pártbizottság képviselője. Munkatársai, valamint a szolgáltató üzem Széchenyi szocialista brigádja nevében Baranyi Ferenc brigádvezető búcsúzott Tömeg Istvántól, aki legutoljára nyolcórás műszakban, fűtőként dolgozott a DCM- ben. Koltai Imre, a gyár igazgatója a nevezetes esemény alkalmából kiváló dolgozó kitüntetést nyújtott át az ünne- peltnek, valamint átadta az 50 éves jubileumi díszoklevelet is. A gyár ajándékaként egy, a DCM címerével ellátott hollóházi vázát vehetett át Tömeg István.-k Tömeg István 1900. június 17-én született a Nógrád megyei Szécsénke községben. Apja cselédember volt, így a család is gyakran vándorolt. A fiatalember különböző helyeken végezte iskoláit, inaséveit Szirákon töltötte. A kovácsszakma kitanulása után a hatvani cukorgyárba ment dolgozni, ahol is kapcsolatba került a szakszervezeti mozgalommal. 1918-ban besorozták katonának, de már akkor érezhető volt a forradalom előszele, így Tömeg 1st. ván megtagadta a bevonulást. Egy Hatvan környéki tanyán bujkált és dolgozott, aztán, amikor a csendőrök a nyomára akadtak, tovább kellett állnia. Sokáig egy német származású gépész bújtatta... Amikor már nehéz volt a rejtőzködés, Vácra jött, s a Hirmann szerszámgyárban jelentkezett munkára, ám amikor megtudták, hogy katonaszökevény, elbocsájtották. Ismét Hatvanba utazott, s a vasúti fűtőházban megkereste régi ismerősét, aki segítséget nyújtott neki: elintézték, hogy , — * Fordán Tibor köszönti az ünnepeltet. Színes tévét is javításiak bevonultassák, de szinte még aznap le is szereltették. 1918 októberének végéig dolgozott a fűtőházban Tömeg István, mivel közel laktak a vasúthoz, a fiatalember sétái során egyre gyakrabban talált a sínek mellett eldobott fegyvereket. 1919-ben önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, a Vácon alakult 4-es számú alföldi huszárbrigádba sorozták be. Még abban az esztendőben Abony közelében fogságba esett, ahonnan októberben szabadult. Ütja ismét Vácra vezetett, de mint volt vöröskatona, nem talált állást. Kényszerűségből a Naszályban szedett fa értékesítéséből élt. A fe- hértsrror alátt is kapcsolata volt a munkásmozgalommal, 1929-től a szociáldemokrata párt városi elnöke volt. A második világháború ismét a fronton találta Tömeg Istvánt. Szinte állandók voltak a kisebb-nagyobb büntetések, mert nem volt hajlandó fegyvert fogni. 1945. április 9- én Bécsújhely közelében fogságba esett, de július közepén már ismét itthon volt. Aktívan bekapcsolódott a szociáldemokrata párt munkájába, s a két párt egyesülése után is tovább tevékenykedett a Magyar Dolgozók Pártjában. Ekkor már a Híradástechnikai Anyagok Gyárának elődjében, a horganyhengerműben dolgozott, ahonnan 1960. július 1- én ment nyugdíjba. A tétlenséget azonban nem sokáig bírta: előbb a Zrínyi utcai bölcsőde fűtője lett, majd a váci kórházban volt liftes. 1974-ben. ment a DCM-be'dolgozni. Tömeg István élete során számos kitüntetésben részesült. Megkapta egyebek között a Tanácsköztársaságért Emlékérmet, a Szocialista Hazáért Érdemérmet, a Felszabadulási Emlékérmet és a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. F. Z. dr Az MSZMP kisváci területi pártalapszervezete pénteken ünnepi taggyűlésen emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójáról. Nyerges Lajos titkár méltatta a nagy történelmi esemény jelentőségét, majd köszöntő szavak kíséretében ajándékot nyújtott át Tömeg Istvánnak, aki hat évtizeddel ezelőtt lett a párt tagja. Könyvjutalmat kaptak a bizalmiak és a párt- és társadalmi munkában élen járók. Piaci jelentés Szabolcsi alntavásár Vácott Vácon, az 1305-ös számú Gelka-szcrvizben ez év januárjában kezdték meg a színes televíziókészülékek javítását. Szilva János műszerész a Color Star típusú készülék színkiválasztó egységét javítja. Ifj. Fekete József felvétele Pénteken a váci piacon a burgonyát 4—4,40-ért árulták. Harminchat forintot kértek a tarkababért, a fehérért 20— 25-ot. A kelkáposztát 7, a fejesét 5, a pirosat 6 forintra mondták: A savanyított káposztáért 16—18 forintot kértek. A karfiolt 6,50-ért, a karalábét 4—5 forintért kínálták. A zöldséget 8—10, a sárgarépát 4,40—8 forintért mérték. A zellergyökeret 9,60-ért adták. A paprika 15—30, a paradicsom 16—3‘3 forint között változott. Harminc forintért zöldborsót árultak a gödi tsz- nél. 3,50-et kértek a hónapos retekért, 2—6 forintot a fejes salátáért. A sütőtök kilója nyersen 5 forint volt. Sampinyongombát 60 forintért árultak a ZÖLDÉRT-nél. A szabolcsialma-vásár még tart: 4,60-at kérnek a jonatánért, 5 forintot a starkingért. A termelőszövetkezeteknél 6— 7,80, a kiskereskedőnél 10 forintért lehetett almát venni. Akadt naspolya, 22 forintot kértek kilójáért. Szőlőt 25 forintért láttunk. Körtét 15—20 forintért kínáltak. A csipkelekvár literjét 25 forintra mondták. A halászoknál 16 forintért adták az apró halat, 24—35-ért a nagyokat fajtától függően. Túrót, tejfelt 35 forintos áron kínáltak. Vágott baromfit keveset hoztak: 250—280 forintot kértek a kacsákért. Harmincöt forintért élő csirkét mértek. Tojást a szövetkezeti és a ZÖL- DÉRT-boltok 1,60-ért, a magáneladók 2,20-árt adtak. Versenyek hét sportágban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója 'tiszteletére, az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom keretein belül rendezi meg a váci, a dunakeszi, valamint a váci járási KISZ-bizottság, a Vác városi és járási MHSZ és a városi-járási sportfel- ügyelőság a November 7. Kupa sportversenyeket. A résztvevő csapatok sakk, asztali- tenisz, . kispályás labdarúgás, tollaslabda, kézilabda, lövészet és röplabda sportágakban mérhetik össze ügyességüket. A versenyekre úttörő, ifjúsági és felnőtt kategóriában, november 4-én, vasárnap, több helyszínen kerül sor az alábbiak szerint. Sakk: délelőtt 9-kor, a váci Madách Imre Művelődési Központban. Tollaslabda: délután 2-kor a Mezőgazda- sági Szakközépiskolában. Lövészet: kispuska lövészet a váci pincelőtéren, légpuska lövészet a Forte-gyár lőterén délelőtt 9-kor. Röplabda: a Dunakeszi 4-es számú általános iskolában, délelőtt 9-kor. Kézilabda: a férfi felnőtt csapatok a hosdi úti stadionban, a női felnőtt együttesek Forte-pályán szerepelnek, délelőtt 9-kor. Kispályás labdarágás: az üzemek és intézmények csapatai délelőtt 9-kor a kosdi úti stadionban, a középiskolás tanintézetek együttesei november 5-én ‘és 6-án. az ifjúsági stadionban délután 3-kor lépnek pályára. Asztalitenisz: november 7- én, délelőtt 10-kor, a váci Mezőgazdasági Szakközépiskolában. A sportversenyek első helyezett résztvevői ajándékot és oklevelet, míg a második, harmadik helyezettek okleveleket kapnak.
