Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-03 / 258. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1979. NOVEMBER 3., SZOMBAT ORWO—Foríe Nemzetközi munkaversenyben Filmes brigád a kiszerelőhői Az utóbbi években mi ma­gyarok egyre inkább vetélkedő nemzetté alakultunk. Nemcsak a kulturális élet területén, de a munkapad mellett is egyre inkább megsokasodak azok a rendezvények, amelyeken egy- egy csapat összemérheti ügyes­ségét és szakmai ismereteit a másikkal. A két gyár között Vácott, a Forte-gyáriak már nem is elégedtek meg azzal, hogy az ország határain be­lül keressenek méltó ellenfe­leket, A szocialista brigádok páros versenyét az NDK-beli gyárral közösen rendezik még évről-évre. — Az ORWO-gyárral az évek során igen jó kapcsolato­kat alakítottunk ki, gazdasá­gi, szakmai vonatkozásban — mondotta Bermann Zénó, a Forte munkaverseny titkára. — Évente együttműködési szerződést köt a két gyár, amely alapján figyelemmel kí­sérjük a másik gyár azonos munkaterületén dolgozó szo­cialista brigádjainak tevé­kenységét, s ez alapján érté­keljük őket. Ugyanakkor tíz dolgozó érkezik minden esz­tendőben a német gyárból hozzánk, illetve ugyanannyi utazik tőlünk az ORWO-gyár- ba. öt évvel ezelőtt jött létre ez a közös munkaverseny, amely értékeléséhez két évvel ezelőtt kupát is alapítottunk. 1977-ben mi, 1978-ban pedig az ORWO nye-íte el. Remél­jük, hogy az idei munkánk . alapján sikerült ismét nekünk megszerezni ezt a díjat. Begyakorolt mozdulatok Hogy erre milyen esélyei vannak a gyár szocialista bri­gádjainak, ahhoz a 61-ből az egyiket, a filmkiszerelő rész­leg Petőfi Sándor szocialista brigádját kerestük fel. Or­szágra Ferenc, szakszervezeti bizottsági titkár véleménye I szerint a Petőfi brigád, amelv kizárólag nőkből áll, az egyik legnehezebb, s ugyanakkor az egyik legfontosabb munkafo­lyamatot végzi a filmgyártás­ban. — A filmkiszerelő—n dol­gozó brigádtagok általában olvan munkafolyamatot V'Snez­/oek, am elvnek begyakorlá'á- hoz hosszabb időre van sz",v- sé®. Legkevesebb három. hó­nán az az időszak, am'kor ez «bbnrj a részl0Zb-ao dolgozók ^öbóletaseo fUcni^tít'iéV a mun­knfobroroatokat — mondja az szb-titkár. Azonos létszám Hogv velőiében mi is az itt dolgozók feladata, azt KetPer László üzemvezető magyaráz­za el. — A filmkiszerelőben dolgo­zók végzik a fotófilmek per­I tiszteletére ezt a tervet 100 ' ezer négyzetméterrel szeret­nék túlteljesíteni. A tőkés ex­porttermelés az idei évben 9 millió dollár értékű, amit 500 ezer dollárral akarnak túllép­ni. Ezen belül, a Petőfi bri­gád pótvállalásában az szere­pel, hogy november 30-ig tel­jesítik a tőkés exportra ké­szülő Leica-film elkészítésé­nek rájuk eső feladatait, a december 10-ig a szocialista exportfeladatokat is. Csitári János forálását, máretrevágását és tekercselését. S ami megnehe­zíti számukra ezt a munkafo­lyamatot, az elsősorban az, hogy ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez a helyiségben „tökéletes” sötétségnek kell lennie. A szokatlan munkakörül­mények ellenére ebben az üzemrészben mégsem változik a létszám. A legtöbben hosz- szú évek óta dolgoznak a kiszerelőben. Sőt, hárman több mint 25 éve vannak itt, s a legkésőbb belépett dolgozó is immár öt éve végzi ezt a munkafolyamatot. Az összeszokottság persze az eredmények alapján is lemér­hető. 1968-ban munkabrigád- kánt alakultak meg. A fokoza­tosságot betartva 1971—72-ben ezüstkoszorús, 1973—74-ben aranykoszorús szintet, 1975-től pedig minden évben a vállalat kiváló brigádja címet érték el. Összeszokott közösség Megtért Béláné, brigádve­zető 1951 óta dolgozik á For­te-gyárban. 1968-ban, amikor 24 taggal megalakult a Petőfi brigád, a többiek őt választot­ták meg vezetőjükké, s azóta sem vonták meg tőle a bizal­mat. — Jelenleg 18-an tagjai a brigádunknak. Ennek a csök­kenésnek az az oka, hogy né- hányan gyesen vannak — kezdi a beszélgetést a bri­gádvezető. — Az évek során valóban jó társasággá vált a brigádunk. így aztán idén au­gusztusban, amikor mi is meg­tettük vállalásainkat a kong­resszusi munkaversenyben, nem okozott szinte semmiféle problémát az, hogy a többiek­kel is megértessük ennek fon­tosságát. Nálunk egy-egv plusz mun­ka elvégzése soráh nem azt kérdezik az asszonyok, hogy miért kell ezt vagy azt csinál­ni, hanem hogy mennyit és ho­gyan csinálják. Ez a brigád­munka mellett a társadalmi munkára is érvényes. Hosz- szú ideje patronálunk például idős embereket. Kapcsolatban vagyunk a város l-es számú szociális otthonának lakóival is. A brigádtagok közül töb­ben is rendelkeznek génko- csival, így kirándulásokat is szervezhetünk. A brigád tagjai közül egyéb­ként hárman tagjai a párt­nak, s valamennyien szakszer­vezeti tagok. Az átlagéletkor 35 év körül van. s így a fia­talabbak közül hárman to­vábbtanulnak. A brigád a nanokban ké­szítette el a kongresszusi munkaverseny pótvállalásait. Az eredeti, amely a filmkisze- rel'ő üzem valamennyi dolgo­zójára vonatkozik. 1 mi'lió 66 ezer négyzetméter film készítése volt. A kongresszus Játszótér a fenyvesben A napokban elkészült Göd- fe'.sőn a társadalmi összefo­gással épített új gyermekját­szótér. Mint Molnár Jenő, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára elmondta, a községi ta­nács és a KISZ-bizottság még az év elején elhatározta, hogy a gyermekév tiszteletére építe­nek egy játszóteret, amelyhez a tanács biztosította a megfe­lelő területet. A szervező munka során a KlSZ-fiatalok- hoz a helyi üzemek — az OVIT, a Ramona és a gödi Du­naimenti Termelőszövetkezet — izocialista brgiádjai is csatla­koztak. A brigádtagok társa­dalmi munkában készítették el a hintákat, a mászókákat és korlátokat. A KISZ-essk első­sorban a kispályás labdarúgó- pálya építéséből és a betono­zásból vették ki a részüket. Mivel a községben a játszóte­ret ideális környezetben, _ a fenyvesben alakították ki, így a további bővítés lehetőségei is adottak. Az építők eddig több mint 400 társadalmi munkaórát for­dítottak a játszótér kialakítá­sára. Cs. J. Meghalt Molnár Rozs 1979. október 22-én autóbal­eset érte a gödi József Attila Művelődési Ház előtt, amit igazgatott, nagyon közel azok­hoz, akikhez tartozott, akik a művelődési házban várták. Huszonhét éves volt. Idén szerzett népművelés-könyvtár szakon diplomát. Két éve új közművelődési módszereket kezdett 'kikísérletezni kollé­gáival, s közben két fiát ne­velte. Ki tudja, talán mindezek miatt nem halt bele azonnal súlyos sérülésiéibe. Egy hétig meg élt. Dolga lett volna ... Gyógynövényeink Szerdán nyílik meg a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban a Természettudomá­nyi Múzeum vándorkiállítása, melyen ezúttal hazai gyógynö- ványeinkksl ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tárlat naponta reggel 8-tól este 8-ig látogatható. Másodszor is nyugdíjba ment Harm munkás éak utón Ritka eseményre került sor szerdán délután a DCM igaz­gatói tanácstermében: ün­nepélyesen búcsúztatták az immár véglegesen nyugdíjba vonuló Tömeg Istvánt, aki nemrég töltötte be hetvenki- lencedik évét. Az idős ember életútjáról Fordán Tibor, a DCM párt- bizottságának titkára emlé­kezett meg, de köszöntötte a nyugdíjba vonulót Ipolyi Gyula, az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium főelőadó­ja, dr. Rab József, a Cement- és Mészművek vezérigazgató­helyettese, Hidegh Ferenc, a gyár főenergetikusa és Vér­tesi János, a városi pártbi­zottság képviselője. Munkatár­sai, valamint a szolgáltató üzem Széchenyi szocialista brigádja nevében Baranyi Fe­renc brigádvezető búcsúzott Tömeg Istvántól, aki legutol­jára nyolcórás műszakban, fűtőként dolgozott a DCM- ben. Koltai Imre, a gyár igaz­gatója a nevezetes esemény al­kalmából kiváló dolgozó ki­tüntetést nyújtott át az ünne- peltnek, valamint átadta az 50 éves jubileumi díszokleve­let is. A gyár ajándéka­ként egy, a DCM címerével ellátott hollóházi vázát vehe­tett át Tömeg István.-k Tömeg István 1900. június 17-én született a Nógrád me­gyei Szécsénke községben. Ap­ja cselédember volt, így a család is gyakran vándorolt. A fiatalember különböző helye­ken végezte iskoláit, inas­éveit Szirákon töltötte. A kovácsszakma kitanu­lása után a hatvani cukorgyár­ba ment dolgozni, ahol is kap­csolatba került a szakszerve­zeti mozgalommal. 1918-ban besorozták katonának, de már akkor érezhető volt a forra­dalom előszele, így Tömeg 1st. ván megtagadta a bevonulást. Egy Hatvan környéki tanyán bujkált és dolgozott, aztán, amikor a csendőrök a nyomára akadtak, tovább kellett áll­nia. Sokáig egy német szár­mazású gépész bújtatta... Amikor már nehéz volt a rejtőzködés, Vácra jött, s a Hirmann szerszámgyárban je­lentkezett munkára, ám ami­kor megtudták, hogy katona­szökevény, elbocsájtották. Is­mét Hatvanba utazott, s a vasúti fűtőházban megkereste régi ismerősét, aki segítséget nyújtott neki: elintézték, hogy , — * Fordán Tibor köszönti az ünnepeltet. Színes tévét is javításiak bevonultassák, de szinte még aznap le is szereltették. 1918 októberének végéig dol­gozott a fűtőházban Tömeg István, mivel közel laktak a vasúthoz, a fiatalember sé­tái során egyre gyakrabban talált a sínek mellett eldobott fegyvereket. 1919-ben önként jelentkezett a Vörös Hadsereg­be, a Vácon alakult 4-es szá­mú alföldi huszárbrigádba so­rozták be. Még abban az esz­tendőben Abony közelében fogságba esett, ahonnan októ­berben szabadult. Ütja ismét Vácra vezetett, de mint volt vöröskatona, nem talált állást. Kényszerű­ségből a Naszályban szedett fa értékesítéséből élt. A fe- hértsrror alátt is kapcsolata volt a munkásmozgalommal, 1929-től a szociáldemokrata párt városi elnöke volt. A második világháború is­mét a fronton találta Tömeg Istvánt. Szinte állandók vol­tak a kisebb-nagyobb bünte­tések, mert nem volt hajlandó fegyvert fogni. 1945. április 9- én Bécsújhely közelében fog­ságba esett, de július közepén már ismét itthon volt. Aktí­van bekapcsolódott a szociál­demokrata párt munkájába, s a két párt egyesülése után is tovább tevékenykedett a Ma­gyar Dolgozók Pártjában. Ek­kor már a Híradástechnikai Anyagok Gyárának elődjében, a horganyhengerműben dol­gozott, ahonnan 1960. július 1- én ment nyugdíjba. A tétlen­séget azonban nem sokáig bír­ta: előbb a Zrínyi utcai böl­csőde fűtője lett, majd a váci kórházban volt liftes. 1974-ben. ment a DCM-be'dol­gozni. Tömeg István élete során számos kitüntetésben része­sült. Megkapta egyebek kö­zött a Tanácsköztársaságért Emlékérmet, a Szocialista Ha­záért Érdemérmet, a Felsza­badulási Emlékérmet és a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. F. Z. dr Az MSZMP kisváci területi pártalapszervezete pénteken ünnepi taggyűlésen emlékezett meg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 62. évfor­dulójáról. Nyerges Lajos tit­kár méltatta a nagy történel­mi esemény jelentőségét, majd köszöntő szavak kíséretében ajándékot nyújtott át Tömeg Istvánnak, aki hat évtizeddel ezelőtt lett a párt tagja. Könyvjutalmat kaptak a bi­zalmiak és a párt- és társa­dalmi munkában élen járók. Piaci jelentés Szabolcsi alntavásár Vácott Vácon, az 1305-ös számú Gelka-szcrvizben ez év januárjában kezdték meg a színes televíziókészülékek javítását. Szilva János műszerész a Color Star típusú készülék színkiválasztó egységét javítja. Ifj. Fekete József felvétele Pénteken a váci piacon a burgonyát 4—4,40-ért árulták. Harminchat forintot kértek a tarkababért, a fehérért 20— 25-ot. A kelkáposztát 7, a feje­sét 5, a pirosat 6 forintra mondták: A savanyított ká­posztáért 16—18 forintot kér­tek. A karfiolt 6,50-ért, a ka­ralábét 4—5 forintért kínálták. A zöldséget 8—10, a sárgaré­pát 4,40—8 forintért mérték. A zellergyökeret 9,60-ért ad­ták. A paprika 15—30, a para­dicsom 16—3‘3 forint között változott. Harminc forintért zöldborsót árultak a gödi tsz- nél. 3,50-et kértek a hónapos retekért, 2—6 forintot a fejes salátáért. A sütőtök kilója nyersen 5 forint volt. Sampi­nyongombát 60 forintért árul­tak a ZÖLDÉRT-nél. A szabolcsialma-vásár még tart: 4,60-at kérnek a jonatá­nért, 5 forintot a starkingért. A termelőszövetkezeteknél 6— 7,80, a kiskereskedőnél 10 fo­rintért lehetett almát venni. Akadt naspolya, 22 forintot kértek kilójáért. Szőlőt 25 fo­rintért láttunk. Körtét 15—20 forintért kínáltak. A csipke­lekvár literjét 25 forintra mondták. A halászoknál 16 forintért adták az apró halat, 24—35-ért a nagyokat fajtától függően. Túrót, tejfelt 35 forintos áron kínáltak. Vágott baromfit keveset hoztak: 250—280 forintot kér­tek a kacsákért. Harmincöt fo­rintért élő csirkét mértek. To­jást a szövetkezeti és a ZÖL- DÉRT-boltok 1,60-ért, a ma­gáneladók 2,20-árt adtak. Versenyek hét sportágban A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 62. évforduló­ja 'tiszteletére, az Edzett if­júságért tömegsportmozgalom keretein belül rendezi meg a váci, a dunakeszi, valamint a váci járási KISZ-bizottság, a Vác városi és járási MHSZ és a városi-járási sportfel- ügyelőság a November 7. Ku­pa sportversenyeket. A részt­vevő csapatok sakk, asztali- tenisz, . kispályás labdarúgás, tollaslabda, kézilabda, lövé­szet és röplabda sportágak­ban mérhetik össze ügyességü­ket. A versenyekre úttörő, if­júsági és felnőtt kategóriában, november 4-én, vasárnap, több helyszínen kerül sor az alábbiak szerint. Sakk: délelőtt 9-kor, a váci Madách Imre Művelő­dési Központban. Tollaslabda: délután 2-kor a Mezőgazda- sági Szakközépiskolában. Lö­vészet: kispuska lövészet a váci pincelőtéren, légpuska lö­vészet a Forte-gyár lőterén délelőtt 9-kor. Röplabda: a Dunakeszi 4-es számú általá­nos iskolában, délelőtt 9-kor. Kézilabda: a férfi felnőtt csa­patok a hosdi úti stadionban, a női felnőtt együttesek Forte-pályán szerepelnek, dél­előtt 9-kor. Kispályás labda­rágás: az üzemek és intézmé­nyek csapatai délelőtt 9-kor a kosdi úti stadionban, a kö­zépiskolás tanintézetek együt­tesei november 5-én ‘és 6-án. az ifjúsági stadionban dél­után 3-kor lépnek pályára. Asztalitenisz: november 7- én, délelőtt 10-kor, a váci Mezőgazdasági Szakközépis­kolában. A sportversenyek első he­lyezett résztvevői ajándékot és oklevelet, míg a második, har­madik helyezettek okleveleket kapnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom