Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

HI w PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A_CEGLÉDt JÁPÁS ÉS CÉGŰ XXIII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM P VÁROS RÉSZÉRE 1979. OKTOBER 21., VASÄRNAP Forinfot hozó ötletek Kisebb költségek, nagyobb hozam Kongresszusi vállalások négy tsz-ben A város és a járás terme­lőszövetkezeteiben — a szo­cialista brigádok kezdeménye­zésére széles körű szocia­lista munkaverseny bontako­zik ki az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­ja tiszteletére. Egymás után születnek meg a munkahelyi kollektívák felajánlásai, válla­lásai, s már most, a mezőgaz­dasági munkák e fontos sza­kaszában fokozatosan megva­lósulnak az időszerű célkitű­zések. Néhány közös gazdaság vállalásait tekintjük át az alábbiakban. A jászkarajenői Árpád Tsz- ben fontosnak tartják a ter­melési költségek csökkentését és a termékek minőségének javítását. Az idei tervek tel­jesítése érdekében, az aszály­károk okozta veszteség ellen- súlyozásaként, , az állattenyésztés hoza­mait három százalékkal, a mellék- és kiegészítő üze­mek termelését tíz száza­lékkal növelik. 1980-ra megfogalmazott válla­lásaik keretében a növényter­mesztés magasabb hozamaira építenek. A búza az elmúlt négy év átlagában 35 má­zsás hektáronkénti termést ho­zott, jövőre 40 mázsás átlagra számítanak. A kukorica eddigi 53 mázsás átlagával szemben 60 mázsás termés betakarítá­sára tettek ígéretet. A tech­nológiai fegyelem szigorítás sának a ráfordítások csökken­tésének, a hozamok növelésé­nek egyaránt nagy szerep jut jövőre. Az állattenyésztés nagyobb gazdaságossága érdekében gondjuk van az olcsó fehérje- takarmány előállítására. A lu­cernaterületet 700-ról 900 hek­tárra bővítik, termésátlagát 63-ról 70 mázsára emelik. Ezer hektár legélőt felújíta­nak és hétszáz hektárt inten­zív művelésbe vesznek. A marhahizlalásban teljes mér­tékben áttérnek a tömegta- kármány etetésére. Egy kiló marhahús előállításához az eddigi 5,6 kiló abrak helyett 4,8 kilót használnak fel. A tejtermelésben is csökkentik az abrakmennyiséget, jobb mi­nőségű és olcsóbb tömegta­karmány etetésével. Az erőgépeknél szigorúbban ellenőrzik az üzemanyagfel­használást. A háztáji és kise­gítő gazdaságok termelését — hatékonyabb szervezőmunká­val — nyolc százalékkal növe­lik. Feladatunknak tekintik a községpolitikai célok támoga­tását, így a százszemélyes óvoda tervezésének, építésé­nek segítését. A dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz-ben az ágazatok ki­munkálták a költségmegtaka­rítás lehetőségeit és a szük­séges lépéseket. Ennek alap­ján a gyümölcstermesztésben — részben a terméskiesésből adódóan, részben az új módszerek bevezetéséből — a műtrágyázásnál 3,8 millió fo­rint megtakarítást érnek el. A szőlőmunkák jobb szer­vezésével és a betakarítá­si költség csökkentésével 250 ezer forint munkabér- megtakarítás várható. A szamócatermelésben taka­rékoskodnak a kötözőanyaggal, alaposan fertőtlenítik a ta­lajt, jól szervezik az ültetést, s mindebből várhatóan 467 ezer forint megtakarítás szár­mazik. A burgonyaválogató gépsor átalakítása révén nő az egy munkásra jutó telje­sítmény, ez által 70 ezer fo­rint munkabérrel kevesebbet fizetnek ki. Ezen a gépsoron egy másik műszaki megoldás további 310 ezer forint ár­bevételi többletet jelenthet. Az új telepítéseknél — na­gyobb figyelemmel — félmil­lió forint értékű műtrágyát tudnak megspórolni. A fais­kolában okszerű gépesítéssel münkabért takarítanak meg. A sertéstenyésztésben félmil­liós anyagköltség- és százezer forint munkabérmegtakarí­tást látnak megvalósíthatónak. A hűtőház befogadóképessé­gének jobb ^használása vé­gett tárolási szerződéseket kötnek, s ebből 700 ezer fo­rint árbevételi többletet köny­velhetnek el. Gépeik saját szükségletükön felüli kapaci­tását jobban hasznosítva 300 ezer forint költségmegtakarí­tást és 400 ezer forint árbe­vételi túlteljesítést tartanak kivihetőnek. A faüzem és a konzervüzem szintén átgon­dolt vállalással segít a szö­vetkezet pénzügyi mérlegén. Abonyban a Ságvári Tsz tíz szocialista brigádja tett vállalást. Lépéseket tesznek az energiatakarékosságra, fel­Mosf esedékes Rendszám a csekkszelvényen Tájékoztatás a gépjárműadóról A személygépkocsik és a 126 köbcentimétert elérő mo­torkerékpárok második félévi adójának befizetése július 1-től esedékes és bírságmentesen az év végéig lehet befizetni. A városi tanácsnál az adó­csoportnak sok a dolga. Ne­hezíti helyzetüket, hogy az adófizetők között többen nem ügyelnek a csekkek számaira. TJgy válik, teljesen mindegy, hogy melyik adót melyik csekklapon fizetik be. Ez le­het az oka, hogy például na­gyon sok olyan befizetés ér­kezik a pénzügyi osztály egyenesadó beszedési számlá­jára, amit az általános (köte­lező) adóként kellene befizet­ni. vagy casco biztosításként, vizsgadíjként. A legtöbb, hi­vatal által kiadott, egy célt szolgáló csekken szám jelöli, hogy annak mi a rendelteté­se. Az egyenesadó csekklap száma: , 761—90631—0032. Ha az adózó ügyfél időben eleget tesz kötelezettségének, akkor nem kelj különböző fel­hívásokkal, felszólításokkal, bírság kilátásba helyezésével, vagy bírságolással figyelmez­tetni kötelessége elmulasztá­sának pótlására. A gépjárműadót fizetők a csekkszámla középső szelvé­nyén fel kell hogy tüntessék járművük rendszámát. Meges­het, hogy valaki, bár az ösz- szeget befizette, mégis sürge­tő felszólítást kap. Ennek oka, hogy a pénzügyi osztályon határidőhöz kötött a munka és a befizetés megtörténtét nem tudták figyelemmel kí­sérni a félévi zárás befejezé­séig. A rendelkezések értel­mében a késlekedők és a fel­szólítást figyelembe nem ve­rők bírságot kötelesek fizet­ni, az adóhátralék összegének megfelelően. Ez helyettesíti az adópótlékot. Gépjármű adóval kapcsolatban felvilágosítást — ügyfélfogadási időben — a tanácsháza I. emeleti, 31. szá­mú szobájában adnak az ér­deklődőknek, a pénzügyi osz­tályon. újítják a még használható al­katrészeket. A melléktermékek haszno­sításával gyarapítják a si­lókészletet, legeltetéssel takarmányozásra fordítják a cukorrépafejet. Több mint félmillió forintra tettek szert azzal, hogy nem szántották ki a tervben sze­replő lucernát, s erről a te­rületről 80 vagon takarmányt nyernek. Az állattenyésztésben az abraknormák csökkentését szabták meg a ’tej és a hús előállításánál. Terven felül ötven bikát és nyolcvan hízót adnak át 540 ezer forint ér­tékben. A község fejlesztését is szem előtt tartva, a .tanács­csal kötött megállapodás ér­telmében, 430 ezer forintot utalnak át a település cél­jaira. Az abonyi Üj Világ Tsz- ben a zöldségtermesztés to­vábbi szakosítását tűzték cé­lul. A bérrendszer alapjának a teljesítmény utáni bérezést tekintik. Elsősorban a zöld­ségfélék területén erősítik a szerződéses fegyelmet, to­vább javítják a település zöldségellátását. Termelési ér­tékét jelentős mértékben emeli a szövetkezet. Az idei felhasználáshoz mérten 2 százalékos üzemanyag- és villamosenergia-megtakarítást ajánlottak fel. A jó termésért Búza, száraz földben Nehéz a talajmunka Több mint 1200 hektáron vetettek őszi búzát a jászka- rajenői határban. A talaj- munkákat nehezítette a csa- padéktalan száraz idő, szinte száraz földbe kerül a mag, nehezebben csírázik. Az Ár­pád Tsz mindent megtesz, hogy a jövő évre tervezett jó termés meglegyen. Gondozók és gondozottak Sok idős ember vár támogatást Magányosan a tanyavilágban Az 1975-ös népszámlálási adatok tanúsága szerint la­kóhelyünkön a nyugdíjas ko­rúak száma 8,5 ezér. Az idős emberek gondjaival való tö­rődés egyre jelentősebb szo­ciálpolitikai feladat. Különö­sen a magányosan, a családtól és a közösségi élettől szinte teljesen elzárt egyedülálló sze­mélyek és házaspárok szá­mára fontos — az anyagi ja­vak megteremtése mellett — a rendszeres emberi kapcsola­tok kialakítása. — Fokozott támogatásra szorul a többségében váro­sunk külterületén lakó száz koros ember — tájékoztat dr. Hollóst Ildikó járási-városi főorvos. — Ezek az utóktól, boltoktól, egészségügyi ellá­tástól távol eső tanyákon ' él­nek. s nem egy esetben nél­külözik a család, a barátok tá­mogatását. Többen nyugdíjjal sem rendelkeznek. Megnehe­zíti a velük való törődést a megszokott környezethez való ragaszkodás. Ez az oka, hogy sajnos több kísérlet kudarcot vallott, amikor a legrászorul- tabbakat szociális otthonba próbálta az egészségügyi osz­tály bejuttatni. A külterületek rászoruló la­kóinak helyzetén javít a ta­nács kezdeményezése, amely­hez — dicséretes módon —se­gítőkész partnerül ajánlkozott Cegléd több munkahelyié. A gazdasági egységek gépkocsi­jaival a szociális gondozók heti egy-két alkalommal sze­mélyesen fölkeresik a legrosz- szabb körülmények között élő­ket, élelmiszert, gyógyszert víve számukra. A legtöbb se­gítségre szoruló a tizenharma­dik és a tizennegyedik kerü­letben lakik. A társadalmi gondoskodás újabb formájaként kül- és bel­területen egyaránt szép szám­mal vannak, akik rész- vagy kiegészítő segélyt kapnak. Je­lenleg ké’tszázhetvenhárom személy részesül valamilyen anyagi támogatásban a tanács­tól. Az öregekkel való törő­dés nemrég bevezetett válto­zata a szociális étkeztetés és házi szociális gondozás, ame­lyet egyre több személy igé­nyel. Az emberi kapcsolatok elmélyítéséhez legcélraveze­tőbb e módszerek együttes al­kalmazása. A feladatokat több­ségében társadalmi aktíva­hálózat látja el.-Az önmaguk­ról gondoskodni nem tudó egyedül élők a szociális ott­honba kerülnek, ahol jelen­leg Cegléden, száztizenhat sze­mélyt ápolnak. Egyre kedveltebb s többek A siker titka, a jó minőség által keresett az öregek nap­közi otthona, ahol kedvezmé­nyes étkeztetésben, rendszeres orvosi ellátásban és változatos programokban van részük. Az egyedüllét, a társtalanság gondjain enyhít a Kossuth Művelődési Központ nyugdí­jas klubja. A volt munkahely, a társadalmi, gazdasági élet kérdéseibe való bekapcsolódás módjaként, több helyen klub­szerű keretek között foglalko­zik egykori munkatársaival Az idős emberekkel való tö­rődésiből tetemes részt vállal­nak magukra a tanács, Haza­fias Népfront és a Vöröske­reszt aktívái. Az egészségügyi osztály a jövőben még jobban számít a vállalatok közremű­ködésére saját dolgozóik gon­dozásában. A lakosságtól is nagyobb áldozatvállalást vár­nak a munkában megfáradt, koros, beteg, egyedülálló sze­mélyek támogatásában, em­beri kapcsolataik fenntartá­sában. K. D. Szállítmány az új raktárból Több mint hatvan település 650 üzletébe szállítanak árut a Vegyianyag Kereskedelmi Vállalat ceglédi telepéről. A ké­pen a 600 négyzetméteres, új festékáruraktárból indítanak egy szállítmányt. Apáíi-Tóih Sándor felvétele Legyen szebb a város képe Nem a büntetés a cél A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi, 1-es számú üzemében naponta több mint 30 mázsa kenyeret sütnek. A termék jó minőségét dicséri, hogy a sütöde mintaboltjába még Budapestről Is érkeznek vásárlók. Végh János a kisült ke­nyeret kiveszi a kemencéből. Ifj. Fekete József felvétele Ä szemetes utca látványa mindenkit bosszant. Fölhábo­rítja a parkrongálás a tele­pülést és a szépet szerető, a mások munkáját és a termé­szetet egyaránt tiszteletben tartó embert. Sajnos, mégis gyakran tapasztalni ilyet. A tett szabálysértésnek minősül, a felelősságrevonás mégis rit­ka. A rendelkezések betartása és betartatása az egész kö­zösség — adott esetben tehát egy település — érdekét szol­gálja. Lehet közadó is Az állampolgári fegyelmet javítani, városunkban is több tanácsi dolgozó kapott feljo­gosító igazolványt arra, hogy ha ilyen, cselekedetet lát, a tettest a helyszínen felelős­ségre vonhassa, bírságolhas­sa. Az igazolvánnyal együtt karszalag is jár. Az eljárás egyszerűsítését ez nem egy íz­ben jól szolgálja — gyorsítja, korszerűsíti, csökkentve a sza­bálysértések számát. Cegléden huszonhat, hely­színeléssel foglalkozó tanácsi alkalmazott kapott ilyen jo­got, igazolványt. Munkakörük­ből adódóan egyébként is gyakran járják a várost, sok­felé megfordulnak. Természe­tesen nem az a törekvésük, hogy büntessenek. Van, ami­kor szép szóval, van, amikor határidőt adva kérik fel az elkövetőt, hogy vessen véget helytelen magatartásának, tartsa tiszteletben a rendele­tét és a szabályt ne sértse. Azokat, akik a figyelmezte­tést, felhívást semmibe veszik, már büntetni lehet: 2 ezer fo­rintig terjedő bírsággal sújt­hatok. Az sem mentség, . ha az illető nem tud rögtön fi­zetni: átutalási csekket kap, s ha a büntetés összegét nem adja fel postán időben, akkor azt közadó formájában kell befizetnie. Aki vétkét nem ismeri el, vagy a csekk átvé­telét megtagadja, az ellen sza­bálysértési bejelentést tesznek. Az ellenőrzések főként a helyi tanácsrendeletek betar­tásának erősítését segítik. 'Így a többi közt vonatkoznak a házirendre, az élőállattartás­ra, a közterületek tisztántar­tására, a piac rendjére. Fele­lősségre vonják a parkrongá- lókat. Mint dr. Lakatos József, a városi tanács vb titkára elmondta, ezt igyekeznek megértetni az emberekkel, a város érdekében. Az igazga­tási osztály például a köztisz­tasági rendelet megsértői el­len számos eljárást folytatott. A jelentéseket legtöbbször az eltakarítatlan járdák, a hóel­takarítás elmaradása és a bol­tok környékén időnként ta­pasztalható szemét- és hulla­dékkupacok miatt tették. A legtöbb esetben volt ennek foganata, de előfordult, hogy a rendeletsértő cselekedet ész- * lelésétől a döntés meghozata­láig hosszabb idő telt eL Oly­kor szó szerint elolvadt, eltűnt a bizonyíték: a hó, a jég Üj módszerhez folyamodtak te­hát, ez elejét veszi a fölösle­ges aktaírogatásnak, az idé­zésnek, jegyzőkönyvezésnek, hiszen ily esetben a dolgok önmagukért beszélnek. Ha a hótól a járda szinte járhatat­lan, vagy ha valakinek enge­délye nincsen és mégis az út­testen, vagy az árakban tá­rolja a ház körül az építési anyagot, akkor azon nyomban felelősségre lehet vonni. , Kevesebb eljárás A nevelő szándékú, szükség szerint megfelelő szigorral ki­rótt, körültekintően alkalma­zott helyszíni bírságok ered-( menyeként valószínű, hogy* észrevehető lesz a változás' Cegléden, csökken a szabály­sértési eljárások, tárgyalások száma és az elkövetők is ke­vesebben lesznek. A legered­ményesebb a jövőre nézve természetesen az lenne, ha már a gyerekek nevelésének is része volna a város szere- tetére nevelés. Ha valaki sze­reti lakóhelyét, akkor annak mindenképpen nyoma van: megnyilvánul a viselkedésé­ben, példamutatásában, a kö­zért való cselekedeteiben. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindazoknak, akik drága Jó édesanyánk, Türei Sán- dorné szül. Fetykó Rozália teme­tésén 1979. október 4-én megje­lentek és részvétükkel fájdalmun­kat enyhítették. Gyászoló gyer­mekei. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há­lás szívvel köszönjük a rokonok­nak, munkatársaknak, barátok­nak és ismerősöknek, hogy sze­retett feleségem, édesanyám, BAKANYI GYULANÉ szül. Borsos Ida tanítónő temetésén részt vet­tek, mérhetetlen fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek.* A gyászoló család. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom