Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

Nevelési lehetőségek Bejáró középiskolai diákok l Nem mindig válnak be a demográfiai előrejelzésekből levont következtetések. A ta­nyákról és az apró falvakból a városokba vagy a nagyobb lélekszámú községekbe irá­nyuló modern népvándorlás például ritkán vezet a régi település teljes elnéptelene­déséhez; csökkentheti, de nem szünteti meg az ott ma­radók urbanizációs igényeit. Vagy itt van a bejáró közép­iskolai tanulók esete: A hat­vanas évek elején, amikorra befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a fa­lusi népesség nagymérvű el­költözéséből, valamint a kol­légiumok ez idő tájt kibonta­kozó fejlesztéséből egyebek közt arra következtettünk, hogy öt-tíz év múlva negye- dére-ötödére csökken a falu­ról városi iskolába járó kö­zépiskolások száma. Minden negyedik S mit mutatnak az adatok? Azt, hogy 1960 táján volt ugyan némi visszaesés, de nagyon gyorsan, az első né­pességmozgási hullám elülte után megállt a létszámválto­zást jelző mutató. Az 1968-as minisztériumi statisztika 49 ezer bejáró gimnáziumi és szakközépiskolai tanulót tar­tott nyilván, és tíz év múlva is még mindig 48 ezer a szá­muk. Az is figyelemreméltó, hogy a demográfiai hullám­zás s ennek következtében a középiskolás diákság számá­nak némi megfogyatkozása miatt arányuk 21 százalékról 24-re emelkedett. Igen nagy szám ez, éppen ezért a bejá­rók sorsának, életének alaku­lására az egész társadalomnak is oda kell figyelnie, nemcsak az iskolák nevelőinek. Kikből verbuválódik a be­járó tanulók népes tábora? Leginkább a falvakban élő kétkezi dolgozók, munkásokéi parasztok gyerekeiből. Számos iskolában a bejáróknak 85— 90 százaléka tartozik az F-es kategóriába. Ezek a fiatalok a bejárás miatt kétszeresen is hát­rányos helyzetűek. Gondoljuk csak el: az iskola székhelyén lakó diákok reg­gel még alszanak, amikor a bejárók már vonaton vagy autóbuszon ülnek, s délután még várja őket a visszauta­zás. Ily módon kevesebb ide­jük marad a tanulásra, a szó­rakozásra, az iskolai közössé­gi életre, mint a helybeliek­nek vagy a kollégistáknak. Átlagosan 10—30 kilométerre laknak az iskolától, de csak­nem 10 százalékuk — mint­egy ötezer gyerek! — 30 ki­lométernél messzebbről. in­dul naponta az iskola székhe­lyére. Elveszett idő Naponta átlagosan két óra hasznos idejük vész kárba ezeknek a diákoknak a hosz- szú utazás miatt, arról nem is szólva, hogy közülük so­kan nem tudják hasznosan eltölteni az időt a tanítás és a délutáni iskolai foglalkozás között, sőt újabb időveszteség éri őket, ha a délutáni el­foglaltság után még várniuk kell a hazaszállító járműre. Ilyenkor már fáradtak és éhe­sek, ezért úgy vélekednek, nincs értelme elnyűtten hoz­záfogni a tanuláshoz. Majd otthon. Egyébként nemcsak a nagy „időfelhasználás” okozza hát­rányos helyzetüket: a gyere­kek egy részénél a kétlaki életmódot élő család, a maga viszonylag ingerszegény kör­nyezetével, élén az ingázó apával, aki a gyerek számá­ra is természetesnek, sőt könnyűnek tekinti a bejá­rást. Sok ingázó felnőtt saját példája alapján úgy vé­li, hogy a vonaton, haza­felé döcögve ki lehet pi­henni a munkahelyi, az iskolai fáradalmakat. Nem veszi figyelembe, hogy más a testi, más a szellemi fáradtság. Csoda-e, „ ha ezek- után a bejáró tanulók egy részének még a háztáji mun­kából is ki kell vennie a ré­szét, és csak este ülhet le a könyvei mellé, ha még van erre testi-lelki ereje. *r Pedagógusok mondják, hogy a bejárók állandó idegfe­szültségben élnek az időhöz kötöttség miatt. Rendszertele­nül étkeznek, emiatt életrit­musuk megbomlik. Mind­emellett mégiscsak pedagó­giai szempontból vannak leginkább hátrányban: egy­részt a tanulásra fordítható idő rövidsége miatt, másrészt azért, mert kevés szál fűzi őket az iskolához, gyakran elesnek a tanórán kívüli ne­velés lehetőségeitől Jobb a kollégiumban Látva-ihallva ezeket a gon­dokat, önkéntelenül felötlik a kérdés: Miért nem mennek kollégiumba a bejárók? Nincs tán hely számukra? Hely még akadna, ha nem is ezer­szám, de általában nem ve­szik igénybe. Az Oktatási Minisztérium tavaly több, mint száz középfokú oktatá­si intézményben vizsgálta meg a bejáró növendékek helyzetét; a felmérésneik arra a kérdésére, hogy „Ha kap­nál kollégiumi elhelyezést, ignybe vennéd-e?”, a meg­kérdezetteknek 95 százaléka tagadóan válaszolt. Az eluta­sítás mögött nem is annyira a kollégiumi élétrendtől való idegenkedés áll, hanem első­sorban az otthon megtartó ereje. Ezek a gyerekek nagyon ragaszkodnak családjukhoz, miként a család sem en­gedi — több ok miatt —, hogy kiszakadjanak a von­zásából. Jobban oda kell figyelniök a bejáró tanulókra az iskolák­nak is, bár e téren ők tesz­nek legtöbbet, hiszen foglal­koznak az útiköltségtérítéssel, biztosítják a menzát, a tanuló­szobát, gyakran a korrepetá­lást is; külön termet, várako­zó helyet adnak; az utazási nehézségek miatt körültekin­tően szervezik meg a kirán­dulásokat, a tanórán kívüli programokat. Az iskolák fel­adatai között a mostaninál hatékonyabb pedagógiai gon­dozás áll az első helyen. A társadalomban, a bejárók családjában pedig mindenek­előtt szemléletváltozásra van szükség, hogy mind kevesebb fiatal legyen hátrányos hely­zetben. P. K. I. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1979. OKTÓBER 7., VASÄRNAP Javaslat és ellenőrzés A társadalmi vezetőség ülése Kérik az üzemek, intézmények sejitését Az Arany János Művelődési Központ társadalmi vezetősége éppen egy esztendeje tartotta első megbeszélését. Azóta a társadalmi vezetőség több al­kalommal tanácskozott arról, hogy miként segítheti a mű­velődési központ tevékenysé­gét. Az új közművelődési év­ad kezdetén, a napokban is­mét megbeszélésre gyűltek össze a társadalmi vezetőség, régi és az idén felkért új tag­jai. Ezen az ülésen Bodrogi Istvánná a művelődési központ munkatársa ismertette a leg­újabb jogszabályok alapján a testület feladatait. Eszerint a társadalmi vezetőség dolga, hogy segítse a művelődési köz­pont éves terveinek meg­valósítását, a művelődési közösségek tevékenységét, a programok szervezését és az eredményes közművelődési te­vékenység végzéséhez szüksé­ges kapcsolatok kiépítését. A társadalmi vezetőség e felada­tok megoldása során javaslat- tevő, véleményező, egyetérté­si, ellenőrzési joggal rendelke­zik. A társadalmi vezetőség­nek külön csoportjai foglal­koznak a színházi előadások, szakkörök és öntevékeny mű­vészeti csoportok és klubokéi, lenőrzésével és támogatásával. A tájékoztatót követő vitá­ban Kis' István, a művelődési központ igazgatója, a testület titkára elmondotta, ■ hogy a társadalmi vezetőségnek részt kell majd vennie a művelő­dési központ következő évi terveinek összeállításában. Másik feladata, hogy segítse az üzemi szervezőket, sőt szük­ség esetén, a testület tagjai is vegyék ki részüket a szerve­zésből. Kovács Ambrus hozzászólá­sában a rendezvények idő­pontjának összehangolásával kapcsolatos problémákról tá­jékoztatta az ülés résztvevőit. Elismeréssel szólt a művelő­dési központ munkájáról, s kérte, hogy a társadalmi ve­zetőségnek rendezzenek műve­lődéspolitikai előadásokat. Ezek bővítenék a társadal­mi vezetőség tagjainak is­mereteit, s hatékonyabbá válhatna tevékenységük. Kecskeméti István, az Ifjúsági klubház vezetője elmondotta, hogy a klubházban népitánc- csoport, irodalmi színpad kezdte meg foglalkozásait. Ám kevés a jelentkező ezekbe a csoportokba. Kérte, hogy a társadalmi vezetőség e lét­számgondok megoldásában le­gyen a segítségére. Tóth Imre, a társadalmi ve. zetőség elnöke elmondotta, hogy nem okozott gondot a kü­lönböző rendezvények időpont­jának egybeesése sem, hiszen a közönség csak örül annak ha válogathat a programok között. Szűcs János, a városi tanács művelődésügyi osztályá­nak közművelődési előadója azt kérte, hogy a társadalmi vezetőség minél előbb állítsa össze munkatervét, vizsgálja meg, hogy mely üzemekből és intézményekből nincsenek még tagjai, s kérte, hogy a társa­dalmi vezetőség tevékenyen vegyen részt a jövő évi mun­katervek összeállításában. Társulás hegyen, völgyön A szövetkezeti erdőgazdálkodás útja Termelőszövetkezeteink a kö­vetkező években folytatják a mezőgazdasági művelésre al­kalmatlan területek fásítását, s további erőfeszítéseket tesznek azért, hogy javítsák erdőgazdálkodá­suk színvonalát. Az ország 1,6 millió hektár erdejéből 428 ezer hektár van a termelőszövetkezetek kezelé­sében. A szövetkezeti erdők­ben azonban kedvezőtlen a fa­fajok összetétele, az állami er­dőkhöz képest alacsony a hek­táronkénti fahozam, s. több he­lyen elmaradás mutatkozik a kitermelt erdők felújításában is. Hiba, hogy a szövetkezetek kezelésében lévő erdők nagyon elaprózottak: jelenleg mind­össze 68 közös gazdaságnak van ezer hektárt meghaladó erdő­területe. Az elaprózottságból, illetve abból, hogy az elapró­zott területen a korszerű gé­peket nem lehet gazdaságo­san kihasználni, az a következ­tetés vonható le, hogy a szö­vetkezeti erdőgazdálkodás fejlesztésének útja a bi­zalmon és a kölcsönös elő­nyökön alapuló társulás. A mezőgazdasági üzemek er­Olvasónk írja Nyári kirándulás az NDK-ban Baráti kapcsolat az FDJ-szervezettel Dávid Attila olvasónk, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola 3. b. osztályos tanulója érdékes levelet kül­dött a napokban szerkesztősé­günkbe. A levélhez mellékelte Már a szellőzőt szerelik Jó! halad a klubmozi építése Mint már beszámoltunk róla, jól halad a nehézsé­gek ellenére is a városi stúdiómozi építése. Képün­kön Paoséri Mátyás és Fa­zekas István az Építőipa­ri Szövetkezet bádogos műhelyében a stúdiómozi szellőzőberendezését ké­szítik. A városi filmszín­házban, az új részleg át­adása után, mely bizony már hosszabb ideje várat magára, népszerű filmtör­téneti sorozatokat, művész­filmeket láthat m^jd a kö­zönség. Varga Irén felvétele a Leipziger Volkszeitung egyik számát, melyben a Tol­di iskola diákjainak NDK- beli kirándulásáról találtunk tudósítást. Az említett lap a következőket írja: „A tauchai Favorit gyár fiataljai magyar barátokat láttak vendégül. A gyár FDJ szervezete már ré­gen törekedett arra, hogy szo­cialista országokbeli fiatalok­kal kapcsolatokat építsen ki. A lipcsei ifjúsági vezetőknek most végre sikerült egy talál­kozást megszervezni, s ennek kapcsán 32 nagykőrösi fiatalt láttak vendégül." Dávid Attila olvasónk leve­lében leírja ennek a nyári kirándulásnak történetét. Jár­tak Lipcsében,' Halléban, Drezdában, Bad-Schandauban. Megismerkedtek e városok történelmi nevezetességeivel, látták a Népek csatája emlék­művet, a drezdai Zwingert, a Handel-házat, a moritztourgi képtárat és az Albertinumot. Voltak állatkertben, gyógy­fürdőben, s kirándultak a vá­rosok környékére is. Termé­szetesen szoros barátságot kö­töttek a vendéglátó FDJ szer­vezet fiataljaival, s ezt a kap­csolatot a továbbiakban is igyekeznek fenntartani. deinek ilyen módon megoldha­tó koncentrálása — a korszerű gépek alkalmazása mellett — annak is megteremti a lehető­ségét, hogy magasan képzett szakembereket foglalkoztassa­nak. Országos felhívásra Városszépítő mozgatom A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége a na­pokban csatlakozott a HNF Országos Tanácsa felhívásá­hoz, mely az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulása 35. é’-dordulóia tiszteletére a települések fej­lesztését, szépítését szolgáló t; rsadadmi munkamozgalomra szólítja fel a lakosságot és a népfrontaktivistákat Új sertésmenü Jelentős import fehérje­megtakarítást tesz lehetővé, javítja a sertéstenyésztés gaz­daságosságát, csökkenti a ta­karmányozás költségeit az az újfajta takarmányozási mód­szer, amelyet a kocák és a malacok táp­lálásánál vezetnek be október elejétől az Agrokomp. lex rendszerű sertéstelepeken. Az új menüt az állatok aminó. sav-szükségletének figyelem- bevételével állították össze oly módon, hogy az importból beszerezhető drága szója egy részét szemes takarmánnyal helyettesítették. Az újfajta re- ceptúrákat harmincezer koca és ötszáznegyvenezer malac etetésénél alkalmazzák majd. s az előzetes becslések szerint felhasználásukkal 2900 tonna — 725 ezer dollár értékű — szója importját teszik fe­leslegessé. A kocák és a malacok új módon történő takarmányozása egyébként már befejező fá­zisa annak a munkának, ame­lyet az agárdi Agrokomplex folytat a sertések fehérjeta­karékos takarmányozásának kidolgozásában, elterjesztésé­ben. KPVDSZ—MÉSZÖV megyei sportnap Vetélkedők, sok résztvevővel Első lett a helyi áfész Ünnepélyes. ..... „felvonulással vette kezdetét városunkban, a Kinizsi-sporttelepen sorra ke­rült KPVDSZ—MÉSZÖV me­gyei sportnapja. Halasi János, a Nk. és Vidéke ÁFÉSZ igaz­gatója köszöntötte a megje­lent mintegy 500 dolgozót. Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV megyei elnöke megnyitójá­ban a mozgás fontosságáról beszélt. Tizennyolc üzem dolgozói vetélkedtek három sportágban. Atlétikában a tá­volugrásra és a kislabdado- básra, valamint a női kézi­labda-találkozóra az Ifjúsági-, a többi vetélkedésre a Kini­zsi-sporttelepen került sor. Az atlétikai számokban re­mekül szerepeltek a Nk. és vidéke ÁFÉSZ képviselői. Fér­fiak, 200 méteres síkfutásban (4 induló): 3. Molnár Attila 25,2 másodperc; 400 m (5): 1. Molnár 59.9 mp; súly (12): 1. Szűcs Ambrus 12,75, 3. Dányi István 11,98 méter; távol ugrás (9): 1. Kenyeres Ambrus 588. 4. Molnár 510, 5. Bule Jenő 508, 6. Lázár Albert 470 cm; magasugrás (9): 3. Juhász Béla 160 cm; kislabdahajítás (19): 1. Palotai János 84,60; 2. Palotai László 77,20; 3. Rét­sági Oszkár 75.60; 5. Répás József 71,90 m. Nők, 100 m (16): 1. Horváth Erika 14,1; 4. Sebestyén Erika 15,8 mp; 200 m (4): 1. Padányi Emese 30 mp; 400 m (3): 1. Vágó Éva 72; 2. Vilcsák Márta 74,6 mp; távol (14): 1. Horváth 420; 2. Sz. Szabó Ferencné 390; 5. Boza Mariann 365 cm; magas (9): 1. Sebestyén 130 cm; kis- labda (29): 2. Kovács László- né 43,67; 5. Vágó 40,40 m. Labdarúgásban 4 kispályát alakítottak ki a füves játékté­ren, de a döntőkre a bajno­ki program miatt a kézilabda- pályákon került sor. A fér­fiaknál 12 csapat 3 csoportban vívott selejtezőt. A Nk. és Vidéke ÁFÉSZ (Zatykó — Tóth 1., Kecskés I., Hatvani, Kecskés L., Todola, Aranyos, Kisprumik, Orbán, Máté, Ju­hász B., Tornyi) eleinte na­gyon ötletesen, temperamen­tumosán és gólratörően játsz­va 5-2 után a harmadik he­lyen végzett, jó mezőnyben. Kézilabdában a férfiaknál 4 csapat körmérkőzést ví­vott. A körösiek jó összeál­lításban (Bekő — Tót József, Zubány, Juhász Cy., Juhász B., Zsikla, Danes, Fekete, Ré­pás) mindhárom találkozóju­kat biztosam megnyerve el­sők lettek. A nőknél 7 üzem dolgozói versengtek. A körösi ÁFÉSZ-esek (Drabant — Be­ne, Kovácsné, Apró M., Iva- nlcs E., Vilcsák K., Tolnai, Abonyiné) 9 és 1 gólos győ­zelem után 2 góllal vesztet­tek a 23-0-ás gólkülönbséggel első helyezett csapattal szem­ben és a második helyen vé­geztek. A jó szervezésű viadalt nagy fölénnyel, 148 pontos összteljesítménnyel a Nk. és Vidéke ÁFÉSZ nyerte, a 2. helyezett 70 pontot ért el. Tornásztoborzó A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportkörének torna szakosztálya felvételt hirdet 6—10 éves fiúk részére. Az érdeklődők a Petőfi-iskola tornatermében jelentkezhet­nek hétfőn és pénteken 17— 19 óráig az o'tt lévő edzőknél. S. Z. Hétfői sportműsor Kézilabda Cegléd: a körzeti úttörő- bajnokság őszi 1. fordulója. Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 14 órát Nk. 224-es Szakmunkásképző —Halásztelki Szakmunkás- képző; Cegléd: C. Szakmun­kásképző—Nk. Toldi DSK, megyei diák bajnoki mérkő­zés. Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Tormás—Konzervgyári Jármű.' 17: Városi Tanács—Városgaz­dálkodás, kispályás TRAKIS Kupa rriérkőzés. Moziműsor Kínai negyed. Színes ame­rikai film. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadás kezdeter 4, 6 és 8 óra. Matiné A repülőszázad. Az éneklő repülők. Szovjet film. Elő" adás kezdete: 10 óra. Hétfői műsor Sztrogoff Mihály. Színes, szinkronizált bolgár—olasz— francia—NSZK kalandfilm. Előadás kezdete: 4 óra. Mese habbal. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom