Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
’^Mütrn 1979. OKTÓBER 28., VASÁRNAP 3 Marxista-leninista káderpolitika — kádermunka Ma: dr. Araié András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára A fejlett szocialista társadalom építésének idején a marxista vezetők pártmun kajában a káderpolitika, a káidermunka kiemelkedő jelentőségű. Az MSZMP története, harca bizonyítja, hogy a káderpolitika kialakítása, következetes megvalósítása fontos helyet foglal el egész tevékenységében. A párt az ellenforradalom szétzúzásakor kétfrontos harcban alakította ki a marxista—leninista politikai vonalat. Ennek a helyes irányvonalnak megfelelően dolgozta kd — az élet által azóta is igazolt káderpolitikáját. A párt káderpolitikáját és kádermunkáját úgy kell tekinteni, mint a szocialista társadalom építése sikerének, a párt vezető szerepe biztosításának egyik fontos eszközét. Csak úgy tudjuk megvalósítani a szocialista társadalom felépítését, ha olyan vezetők állnak a posztokon, akik sikeresen képesek megoldani a jelenlegi átmeneti időszak nagy politikai, ideológiai és gazdasági feladatait. Az élet tanított meg bennünket arra, hogy a helyes politika kialakítása, majd annak sikeres megvalósítása is a kádereken múlik. Ezért bír napjainkban is a párt XII. kongresszusára való készülődés időszakában különös jelentőséggel a párt káderpolitikája. jMit is értünk ezen? Azoknak az alapelveknek az összességét, amelyek meghatározók a vezetők kiválasztásában, nevelésében, amelyek megjelölik a vezető posztokon dolgozókkal való foglalkozást. Természetesen a káderpolitika nem elkülönült része a párt munkájának, ellenkezőleg, szervesen függ a párt politikai irányvonalától. Az 1957-től folytatott helyes' reálpólitika teremtette meg a napjainkban is érvényesülő jó káderpolitika alapját. Természetesen a kialakult káderhelyzet, a káderállomány biztosítja .a párt. politikája megvalósításának személyi feltételeit. Mindezeket szem előtt tartva, fogalmazta meg az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. május 9-i határozatában káderpolitikai alapelveit, melyeket a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozata alapjaiban megerősített. Az MSZMP XII. kongresszusára készülve mindenekelőtt a pártszarvek és alapszervezetek számvetése során, külön vizsgálják a káderpolitikai elvek gyakorlati végrehajtását. Részletesen áttekintik, értékelik a kádermunka eredményeit és még fellelhető gyengeségeit. _ AvPest megyei pártbizottság irányító, ellen-.- őrző munkája során mindémkor vlegkülönböz-“ tetett figyelmet fordít a párt káderpolitikai elveinek, érvényesülésére, egységes értelmezésére. A Központi Bizottság 1973. november 28-i határozatát feldolgozva, annak alapján állapította meg a testület a megyei feladatokat. Ennek nyomán tervszerűbbé és céltudatosabbá vált a káderpolitika, és gyakorlatban való érvényesülésének, végrehajtásának folyamatos ellenőrzése. A választott testületekben megértették, hogy a kádermunka nélkülözhetetlen eszköz a párt vezető szerepének biztosításában. Világos, hogy a politika, a gazdaság és az ideológia területén feladatainkat megoldani csak politikailag felkészült, eszmeileg szilárd, a bonyolult helyzetekben eligazodni tudó, demokratikus vezetői erényekkel rendelkező káderekkel lehet. A párttestületek minden szinten hármas követelmény alapján ellenőrzik, mérlegelik, minősítik az érintett vezető kollektíva munkáját. Éberen ügyelnek arra, hogy a megyében fontos állami, gazdasági, társadalmi vetzető posztokra — testületi döntés vagy véleményezés alapján — olyan vezetők kerüljenek, akik elvi szilárdságuk, gazdag vezetői tanasztala- tuk alánján helyileg képesek a munkásosztály hatalmának erősítésére. fez nem jelenti a"-t, ho“v arra alkalmas pártonkívüliek ne tölthetnének be — párttisztség kivételével — bármilyen vezető posztot. A pártszervek bizalmat tanúsítanak a szocializmust igenlő pártonkívüli vezetőkkel szemben is. Jelenleg a gazdasági, az állam- igazgatási, a kulturális, az oktatási, az egészségügyi. a párt- és töm«gszervezeti vezetőknek mintegy 68 százaléka tagja csak a tártnak. A vezetők jelentős része tehát párton- kívüli. A Pest megyei párt-végrelhajtóbizottság megközelítőleg öt év alatt 19 alkalommal foglalkozott a káderpolitikái határozat 'végrehajtásának egy-egy részterületével. A többi között például a tanácsi ipar káderhelyzete; a budai járási pártbizottság jelentése az 1973 novemberi határozat végrehaitásának helyzetéről a hatáskörrel rendelkező pártbizottságok területén; a vagykátai és ceglédi járási párt- bizottságok jelentése a hatáskörbe tartozó káderek képzéséről, továbbképzéséről. A Vác városi, illetve a monori járási, párt-véqrehaj- tóbizottságolc jelentése a batáiroizaít végrehajtásáról az állami ipari, valamint a mezőgazdasági üzemekben. A napirendek megválasztásának e módja alkalmat adott a megyei párttestületnek arra, hogy sokoldalúan ellenőrizze a végrehajtásért felelős alsóbb pártszervek munkáját, konkrét és differenciált segítséget adjon — egy-égy területen — a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztéséhez. A pártszervek káder- h atáskön rendje, az alap'izervezetek véleményezési joga kialakult a megyében. Az eltelt évek során a megyei pártbizottság az alsóbb szintű pártszervek hatásköri listáját töhh esetben módosította, illetve egyes hatáskörök leadásával növelte az alsóbb szintű pártszervek, pártvezetőségek és alapszervezetek szerepét és felelősségét a kádenmunkáibain. A döntési jogkörrel rendelkező pártszervek hatásköri listáin 1974-ben 6500 vezető beosztású dolgozó szerepelt, jelenleg ez 6200 beosztásra csökkent 1974-ben mintegy 7000 beosztás volt az alapszervezetek véleményezési listáin, jelenleg 15 520 beosztás szerepel. Ez a tendencia megfelel a követelményeknek. A vezetők nagy többsége társadalmi rendszerünk szilárd híve, meggyőződéssel végzi munkáját, hajtja végre a párt politikáját. A párt-, az' állami, a gazdasági vezetők többsége jelentős közéleti, társadalmi tevékenységet folytat. Közülük többen országos és megyei választott szervek tagjai. A határozat megjelenése óta fejlődött a megyében függetlenített pártmunkások politikai felkészültsége. Míg 1973-ban az összes politikai apparátus 19,6 százaléka rendelkezett' felsőfokú és 45 százaléka középfokú politikai végzettséggel, addig 1979-ben 32 százalékuk felsőfokú és 51 százalékuk középfokú politikai végzettséggel rendelkezik és az apparátusok dolgozóinak hat százaléka jelenleg is tanul. A határozat végrehajtásával összhangban a Pest megyei pártbizottság arra törekedett, hogy a pártapparátus mind több tagja legyen elméletileg, politikailag magasfokúan felkészült. 1973-tól máig az SZKP és az MSZMP Politikai Főiskolán hetvenen tanultak a megyéből. Ebből 34-en a pártapparátus tagjai. Jelenleg félszázan tanulnak, közülük harmincán függetlenített pártmunkások. S érdemes megfigyelni a következő számokat is: a marxista—leninista esti egyetemen 32, a szakosított tanfolyamon 52 tanuló tanul. A megyei pártbizottság a politikai felkészültség növelésével egy időben gondot fordít az állami és szakképzésre is. Ennek köszönhetően javult 1973-hoz viszonyítva az állami iskolai végzettség. Míg 1973-ban a megyében függetlenített pártmunkások 41,3 százaléka végzett felsőfokú állami iskolát, addig 1979-re ez az arány 52,4 százalékra emelkedett. A politikai és szakmai műveltség gyarapítása feltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy az apparátus munkamódszere, munkastílusa jobban megfelelő a választott pártszervek által támasztott követelményeknek. A magasabban képzett káderek színvonalasabban tudják segíteni a párthatározatok végrehajtását és az ellenőrzés is hatékonyabb. Javult az alapszer- ■ : vezeti munka színvonali Nőtt az apparátus tekintélye, ezáltal szorosabbá vált munkakapcsolata az állami, a gazdasági, a társadalmi szervek vezetőivel. Fejlődött az apparátus vezetői készsége, felelősségvállalása, kezdeményezése, közelebb tudnak kerülni az emberekhez. Jelenleg a megyében a függetlenített pártmunkásoknak csaknem ötven százaléka ki- lenc-tíz éve került az apparátusba, és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a fiatalabbak felkészítésére, a bevált módszerek átadására, az új káderek segítésére. Ahol szükség volt arra, a kádercserék jelentős részét politikai főiskolát végzett pártmunkásokkal oldották meg. Ennek során választották meg a városokban, a járásokban első titkárnak vagy titkárnak tizenkét főt, tíz hasonlóan képzett káder lett a megyei pántapparátus tagja és tizenkét dolgozót választottak nagyközségi, illetve üzemi pártbizottsági titkárnak. A megyében dolgozó 42 városi-járási első titkár, illetve titkár közül harmincötén rendelkezőnek felsőfokú politikai végzettséggel, közülük 22-en az SZKP vagy az MSZMP politikai főiskoláján tanultak. Jelenleg öten hallgatók az MSZMP politikai főiskoláján. A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság különösen figyelemmel kíséri az ipar területén dolgozó gazdasági vezetők tevékenységét. Így például reflektorfényben élnek Vác város, Százhalombatta, a budai járás és a Csepel Autógyár tisztségviselői. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az iparban dolgozó vezetők felkészültsége mind politikai, mind szakmai vonatkozásban tovább javult. A megyei hatáskörbe tartozó tíz legnagyobb üzem gazdasági vezetői felsőfokú politikai és szakmai végzettséggel rendelkeznek. A váci iparban dolgozó 468 hatás- és véleményezési körbe tartozó gazdasági vezető 42 százalékának alsó-, 23,6 százalékának közép- és 3,1 százalékának felsőszintű politikai végzettsége van. Ugyanitt több mint kilencven százalékuk végezte el a közép- és felsőfokú állami iskolát. Csupán az alsószintű vezetőknek kis hányada rekedt meg az általános iskolánál vagy elégedett meg a szakmunkásképesítéssel. Példa a többi között a Mechanikai Művek vezető gárdája, közülük hét százaléknak felsőfokú, 34,3 százaléknak középfokú, 45,4 százaléknak alsófokú politikai végzettsége van. Ugyanitt a vezetők 38 százaléka felsőfokú, 54 százaléka középfokú, 8 százaléka alsófokú szakmai iskolát végzett. Számottevően nőtt a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a vezetők politikai műveltsége. Ezt bizonyítja, hogy csaknem valamennyien tanultak a politikai iskolák valamelyikén. Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy a vezetők 64 százaléka mérnök vagy más felsőfokú iskolát végzett ember. A technikusok aránya 23,3 százalék. Ez a magas fokú képzettség megfelel a korszerű vállalat diktálta követelményeknek. Megemlíthető a Csepel Autógyár tizenegy gazdasági vezető posztját betöltő dolgozó is, akik közül négyen felsőfokú és heten középfokú politikai iskolát végeztek. Ugyanakkor kilencen felsőfoKú, ketten középfokú szakmai bizonyítványt szereztek. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat mintegy kétszáz kádere közül hetvenen tanultak különböző fokú politikai iskolán. A VCZetŐk tudását, rátermettségét bizonyítja az is, hogy az irányításban dominálnak a de-mokratikus vezetés elemei, támaszkodnak a pártszervekxe, pártszervezetekre, a szak- szervezeti és KISZ-bizottságokra. Csupán néhány helyen hiányzik a közös vállalati szemlélet, s még van, ahol a szűk ágazati érdekeket helyezik előtérbe, nem tájékoztatják a munkához szükséges tudnivalókról a beosztottakat, esetenként megpróbálják megnyirbálni a társadalmi szervek jogait, ezzel nehezítve a vállalat helyzetét, s magatartásukkal időnként feszültségeket okoznak. A káder- és személyzeti munkában a hármas követelmény érvényesítése alapvetően hozzájárult a vezetők stabilitásához. Ennek ellenére néhány területen szükség volt a vezetés megújítására, új káderek beállítására. A szükséges kádermozgatást alapvetően a határozat szellemében hajtották végre az illetékes párt- és gazdasági szervek. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál például három főosztályvezetői, a vállalati főkönyvelői és a kutatóállomás vezetői posztja cserélt gazdát. De személyi változás történt mind az öt gyáruk vezetője személyében. Ki nyugdíjba vonult, ki kérte felmentését, és csupán egy vezetőt váltottak le felső kezdeményezésre. Két igazgatói posztra nő került, de nő lett a vállalat főkönyvelője és a kutatóállomás vezetője. _ A Csepel Autógyárban a közelmúltban bíztak meg négy új gyáregységigazgatót. Ugyanitt felmérték, hogy a vállalat első negyven vetető beosztású dolgozója közül kilenc rövid távon, tizennégy közép távon, tizenhét hosszú távon alkalmas funkciója ellátására. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár magasabb szintű munkáját biztosítja majd, hogy félszáz vezetőit és középvezetőt cserélnek ki. Pontosabban harmincöt poszton már megtörtént a minőségi váltás, többnyire belső előrelép tetésből. A megye mezőgazdaságában működő pártszervek minden szintjén 1974-ben felülvizsgálták, módosították a hatáskörig véíemén. nyezési jogkörökét,' elősegítették a káderekkel való eredményesebb foglalkozást, a káderpolitikái elvek végrehajtását. A káderek értik, magukévá teszik és következetesen végrehajtják a párt politikáját, érvényesül a párt vezető szerepe. A gazdasági vezetők a rájuk bízott területnek politikai vezetői is, felelősséget éreznek az irányításuk alá tartozó dolgozók neveléséért, a személyzeti munka irányításáért. Ezt bizonyítja a gazdaságok dinamikus fejlődése. Az üzemi vezetők többsége az elmúlt években sikeresen teljesítette a rábízott feladatokat. A mezőgazdaság területén végbement koncentrációs folyamat egyértelműen kedvező, a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelő eredményekét Hozott. A gazdaságok megerősödtek, fejlődésük üteme gyors és sikerül megteremteni a népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni érdekek összhangját. A termelőszövetkezetek egyesülése előtt a vezetők egy része a megfelelő politikai, szakmai végzettség hiánya miatt csak rutinból irányított. * Az egyesülések e tekintetben is kedvező változást jelentettek. A vezetők többsége nagy szakmai gyakorlattal és tapasztalat, tál rendelkezik. Többen igyekeznek bővíteni politikai ismereteiket. Jelenleg a mezőgazdasági szövetkezetek elnökei 84 százalékának van közép-, illetve felsőfokú politikai végzettsége. Az utóbbi évek fejlődése azonban nem takarhatja el a jelentkező gondokat. A szövetkezeti elnökök egy része idegenkedik a tanulástól. Változatlanul él egyesekben az a szemlélet, amely szerint elég a szakmai tudás, és elbízzák magukat a gazdasági eredmények láttán. Helyenként a pártszervek, pártszervezetek sem állnak feladatuk magaslatán, nem lépnek fel következetesen a magasabb politikai műveltség megszerzése érdekében. A káderpolitikai határozat végrehajtásának folyamatában a megyei, pártbizottság nagy gondot fordít a káderutánpótlásra is. Ezért szervezte meg a tehetséges, a vezetői munkára alkalmas személyek kiválasztását, képzését, felkészítését a vezető funkciók betöltésére mindenekelőtt a munkások, a nők és a fiatalok köréből. Alapvető feladatának tartja a pártbizottság, hogy a megye termelő üzemeiben és intézményeiben a káderek belső tartalékokból kerüljenek ki. A hagyományosan sok nőt foglalkoztató iparágakban (könnyűipar, konzervipar) a vezető káderállományban aránytalanul kevés a női vezetők száma, ezért feladat ennek javítása. Megállapítható, hogy a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények gondoskodnak az utánpótlás politikai és szakmai képzéséről. A politikai felkészítés megyei bázisa elsősorban az Oktatási Igazgatóság, ahol egyre növekvő számban képezik a választott párttestületek tagjait, a kádertartalékokat. A határozat megjelenése óta csaknem háromezren végezték el a Marxista—Leninista Esti Egyetemet, és 461 fő a szakosított tagozatot, 1352 fő pedig speciális továbbképző tanfolyamokon tanult. Az egyéves pártiskolát 268-an, az 5 hónapos pártiskolát 452-en fejezték be. Az öthónapos pártiskolán kevés kivétellel, az egyéves pártiskolán 50 százalékban fizikai munkáskádereket képeznek. A kádertartalékok politikai képzését jól szolgálják a járások, a városok és az üzemek területére kihelyezett marxista—leninista középiskolák, egyetemek és speciális tanfolyamok. A most következő pártvezetőségek és pártbizottságok újjáválasztásakor minden bizonnyal közülük is többet jelölnek a választott testületekbe. A megye üzemei sok eredményről számolhatnak be. így például a Du- namenti Hőerőmű Vállalatnál 1973-tól folyamatosan a beruházás teljes befejeződéséig kilenc, korábban fizikai munkást állítottak főművezetői, üzemmérnöki, osztályvezetői posztokra. A teljes üzemellátáskor újabb húsz művezetőt neveztek ki, olyanokat, akiket saját dolgozóik közül neveltek vezetővé. Az ik- ladi Ipari Műszergyárban a káderfejlesztési tervben rögzített feladatok megvalósítása nyomán a munkások aránya 38-röl 42 százalékra, a nők aránya 23-ról 26 százalékra emelkedett. A Dunakeszi Konzervgyárban 1974 óta 28 fizikai dolgozó került vezetői munkakörbe. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban e munka eredményeként 12-ről 21-re emelkedett a fiatal vezetők száma. A Csepel Autógyárban öt év alatt 23 — korábban fizikai dolgozó — került vezető beosztásba. Ugyanitt a női vezetők száma 19-re emelkedett: egy igazgató, egy főkönyvelő, 12 osztály- vezető és egy főművezető. Vácott az állami iparban a női vezetők száma 1973 óta megkétszereződött. A jelenlegi káderállomány negyede nő. Hasonló az alsó- és középszinten a fiatal káderek aránya. Az elért eredmények mellett a káderutánpótlási tervek gyorsabb megvalósítását még ma is több tényező akadályozza. Helyenként a pártszervek, pártszervezetek nem elég következetesen állnak ki saját kádertartalékaik funkcióba állítása mellett, így előfordul, hogy a kívülről hozott káderek beállítása akadályozza a helyi tartalékok élőbbre lépését. Előfordul, hogy vezetők szakmai féltésből nem támogatják megfelelően a tehetséges utódokat, tapasztalataikat féltékenyen őrzik, vezetői magatartásuk kifogásolható. Tapasztalható, főleg' ipari üzemekben, .hogy a „vezetői. munkával járó nagypbb fele-: lősség, esetenként az alacsonyabb fizetés, a továbbképzéstől való idegenkedés miatt az alsóbb szintű vezetői posztokra is, így művezetőnek is nehezen lehet beállítani alkalmas dolgozókat. Az ismert gondok — a család, a gyermeknevelés, a gyes, iskoláztatási nehézségek — miatt változatlanul él bizonyos előítélet a nők vezető posztra állításánál. Ugyanakkor más esetben tapasztalható, hogy egyes pályák elnőiesednek. Az ismert pedagógiai pályán kívül ilyen tapasztalatok vannak az ügyészi és a bírói munka területén is. A megyében dolgozó ügyészeknek 35 százaléka, » bíráknak fele nő. A megyei pártbizottság jelentőségének megfelelően segíti a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak káderpolitikai munkáját. A vezetők politikai és szakmai felkészültsége minőségileg magasabb szintű, mint a korábbi években volt. A megyében dolgozó vezetők összességében megfelelnek a megnövekedett követelményeknek, érvényesülnek a párt káderpolitikai alapelvei. A párt- és állami szervek, valamint a gazdálkodó egységek munkájában javult és mind tervszerűbbé válik a káderutánpótlás. Erősödnek a káder- és személyzeti munkában a demokratikus és centrális elemek. Amennyiben olykor előfordul, hogy néhány vezető nem tudja feladatát ellátni, nem felel meg a növekvő követelményeknek, akkor képességeinek megfelelő más munkakört keresnek számára, vagy munkássága értékelése mellett, kora alapján — vele egyetértésben — nyugállományba küldik. Ezt a kényszerű lépést is minden esetben körültekintően, minden körülményt mérlegelve, a humanizmus elveinek megfelelően tették meg az illetékes megyei szervek. A megyei pártszervek irányításával a városi és a járási pártbizottságok is mind hatékonyabban szereznek érvényt a káderpolitikai alapelveknek: a vezetőket munkájuk és magatartásuk, tényleges tevékenységük alapján ítélik meg. Ezt bizonyítja az a számtalan elismerés is, amelyet Pest megye ipari, mező- gazdasági üzemeinek vezetői az elmúlt években kaptak. Az irányító pártszerveknek és az alapszervezetek vezetőségeinek is az emberek iránti bizalom, az őszinteség, a nyíltság jellemzi munkájukat. A párt egész elvi és gyakorlati politikáját a tömegek iránti kölcsönös bizalom jellemzi, s ez kell, hogy meghatározza az egész kádermunkát is. Az MSZMP XII. kongresszusára készülve valamennyi pártszerv hivatásszerűen áttekinti a kádermunka eddigi tapasztalatait, s megfogalmazza a további tennivalókat. A beszámoló taggyűlések megközelítőleg ötéves munkát összegeznek. Az értékelésekben helyet kap a párt káderpolitikái elveinek helyi érvényesülése. Igényesen és következetesen kell meghatározni a jövő tennivalóit is a pártszerveknél a kádermunka területén. További igényességre, következetességre és határozottságra van szükség a párt káderpolitikai elveinek gyakorlati megvalósításában.
