Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-26 / 251. szám

Á r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^ A CEGLÉDI J APÁS ÉS CESl XXIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1979. OKTOBER 26., PÉNTEK A vidék igénye szerint Új arcot ölt egy régi iskola Lépést tart a változó követelményekkel „Nem az iskolának, az élet­nek tanulunk” — hiídati egy latin közmondás, amelynek időszerűsége az évszázadok múltával sem avult el. Oly annyira nem, hogy maga az iskola is a változó élethez alkalmazkodik. Jól példázza ezt egy alig negyedszázados múltra visszatekintő oktatási intézmény, amely hűen mu­tatja, miként próbálja a szak­emberképzés nyomon követni a helybeli igények módosulá­sát. Cegléden a Török János nevét viselő szakközépiskola eddigi huszonöt éve alatt sok­féle célt szolgált. Ahhoz, hogy legalább vázlatosan felidéz­hessük múltját és jelenét, Ja­kab Lajos igazgatótól kér­tünk segítséget. Állategészségőrök A termelőszövetkezeti moz­galom kialakulásával és az állami gazdaságok létrejötté­vel egy időben megfogalma­zódott az igény: középfokú képzettségű szakemberekre van szükség, akik a termelés közvetlen irányítóiként meg­felelő felkészültséggel bírnak. Így alakult meg 1954 őszén városunkban a mezőgazdasá­gi technikum. 1969-ben nö­vénytermesztő és állatte­nyésztő szakközépiskola beso­rolást kapott, miután a me­zőgazdaság ezen fő ágazatai­ban volt szükség leginkább a szakmai utánpótlásra. Tavaly ismét módosították az iskola profilját: újabban állategész­ségügyi szakra iskolázzák be az ország számos megyéjéből a fiatalokat, akiket állat- egészségőrökké képeznek ki. E mesterség művelőire szük­sége van a mezőgazdasági nagyüzemeknek, hiszen ha­talmas szakosított telepek lé­tesültek az utóbbi években, amelyeken az állatorvos irá­nyításával számos önálló fel­adatkört betölthetnek, köz­reműködésükkel javulhat az állategészségügy helyzete, amelynek hatalmas jelentősé­ge van tartás, tenyésztés, ha­zai és külföldi áruértékesítés szempontjából egyaránt. Az 1 —2. évfolyamra már .ezek a növendékek járnak, s két év múlva befejezik a növény- termesztő- és állattenyésztő képzést. Ápolónők lesznek Időközben — az 1975—76-os tanévtől — közös igazgatás­ban létrehozták az egészség- ügyi szakiskolát az épület fa­lai között. Ezt az ezer ágyas ceglédi kórház és az akkor még épülő kistarcsai megyei kórház szakképzett ápolónők­kel való ellátása indokolta. Évfolyamonként három-há­rom osztályt működtetnek, és már két éve bizonyítvány birtokában ölthettek fehér kö­penyt a tőlük kikerülő lá­nyok. Az egészségügyi munka melletti képzés Pest megyé­ben ennek az iskolának a fennhatósága alatt folyik 1975 óta. Azok közül, akik napi munkahelyi teendőik mellett vállalták a tanulást, 358-an nyertek képesítést. Az iskolában egyébként 1960 óta folyik a levelező ok­tatás. E tanulási forma kere­tében a technikumban és a szakközépiskolában összesen 443-an tettek érettségit. A nappali tagozaton 892-en vé­geztek növénytermesztőként és állattenyésztőként. Az egészségügyi szakiskola eddig 109 személynek adott bizo­nyítványt. A szervezett iskolai oktatás keretein kívül 1972 óta a középszintű termelőszövetke­zeti vezetők, a gazdaságokban működő bizottságok elnökei­nek, brigád vezetőknek, szám­viteli, munkaügyi szakembe­reknek tartanak évről évre 2 —6 hetes továbbképzést. Ezeknek ezerkétszáz hallgató­juk volt. Kollégium Kőrösön Az egészségügyi szakiskola közös igazgatóság alá tartozó kollégiuma 86 vidéki diák­nak ad helyet. A mezőgaz­dasági szakközépiskola nö­vendékei a Dózsa György kö­CEGLEDI APROHIRDETESEK Cegléd, Újváros szél 27. szám alatt bútoro­zott szoba, konyha kiadó, gyermektelen házaspárnak vagy ma- gányos nő részére. Cegied belterületen hobbitelket 200 - négy­szögöl nagyságban el­adnék vagy elcserél­nék Abonyból Ceg­lédre költözöttel, aki­nek Abonyb^n ha­sonló cseretelke len­ne. Érdeklődni lehet: Farkas János tanár­nál, Abony, Székely Bertalan út 9. _______ El őnevelt csirke kap­ható. Ara 16 Ft. Ceg- léd. Lúd utca 3. Lakus kiadó bútoroz­va is. Cegléd, Virág utca 37. szám,________ Az öregszőlőben 115 négyszögöl építési te­lek és ugyanitt 1400 négyszögöl puszta föld, kertészkedésre alkal­mas eladó vagy ki­adó. Érdeklődni lehet: Cegléd, Széchenyi út 41. szám, II. emelet 38. S7.______________ Bo ntasooi faanyag es tégla eladó. Érdek­lődni lehet: Cegléd, Molnár utca 17/a. szám__________________ Ki adó bútorozott szo­ba egy személynek vagy gyermektelen házasnirnak. Cegléd, Vasvári utca 18. szám. Eladó 3 darab ká­posztáshordó. Cegléd, Sugár utca 53. szám. Beköltözhető ház el­adó. Cegléd, Üj utca 16 szám. A Déi-Pest megyei ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET építési­technikusi munkakör betöltésére. Feltétel: építésztechnikusi* oklevél. Pályázatokat benyújtani lehet: személyesen vagy írásban Cegléd, Alkotmány utca 9. Munkaügyi osztály. Eladó ház 250 négy­szögöl portával. Ér­deklődni Cegléd II kerület Külső Kátai út 6 szám___________ Ce gléd II. kerület Vi­lág utca 17. számú ház beköltözhetően eladó. Eladó jó állapotban levő könyvszek­rény, szobatükör és egy darab olajfest­mény. Cegléd, Tavasz utca 6. szám. Sürgősen eladó náz, 224 négyszögöl telek­kel, Pesti úthoz közel, Téglagyár dűlő 77. szám. Érdeklődni egész nap: Ságiéknál. Háromszobás örökla­kás OTP-átvállalással eladó. Megkeresést „Tavaszi költözés 109 937” jeligére kér­jük a Hírlapkiadó Váll. kirendeltségére Ceg­léd, Postafiók 29. Fiatal házaspár 1 gyermekkel eltartási szerződést kötne laká­sért. Választ kérjük: „November 109 906” jeligére a Hírlapkiadó Váll. kirendeltségére, Postafiók 29. (Cegléd). Magányos özvegyasz- szony üres szoba, konyhás, fáskamrás lakást keres. Cím: Cegléd, Déli út 94. szám. Tomekné. Eladó a Pesti úton a benzinkúttal szemben (Göbölyös Mátyás mellett) 424 négyszög­öl telek. Érdeklődni lehet: Imrik György­nél, Cegléd XII. kér. Örkényi út 488. szám. zépiskolai kollégiumban lak­nak. Tizenhat lánynak csak a nagykőrösi Toldi kollégium­ban jutott hely, ők nap mint nap onnan járnak iskolába. Átmenetileg tanteremszűké­ben vannak, mivel az átépí­tés alatt levő gimnáziumot is befogadták. Tornaterem kel­lene, mert jelenleg a Vigadót használják. Harminchét főhi­vatású pedagógus és szakok­tató foglalkozik a diákokkal, a levelező oktatásban és a munka melletti ápolónőkép­zésben száz külső előadót foglalkoztatnak. A szemléltetőeszközöket fo­lyamatosan beszerzik. A gya­korlati oktatás színterei az egészségügyi létesítmények, illetve a mezőgazdasági nagy­üzemek, amelyekkel megfele­lő együttműködést alakítottak ki az évek során. A távlati tervekben az iskolaépület bő­vítése, felszereléseinek kiegé­szítése szerepel, hogy a kor színvonalán tudja felkészíte­ni diákjait jövendő szakmá­juk gyakorlására. Kiválók köszöntése A napokban az iskolában megemlékezést tartottak az intézmény huszonöt éves fennállása alkalmából. Dr. Novák István, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője méltatta az iskola múltját, ismertette jelenét és távlatait. Borsos Ferenc, a Ceglédi Állami Tangazdaság igazgatója zászlóval ajándé­kozta meg az intézményt, amelyre a helybeli és a kör­nyékbeli iskolák képviselői kötöttek szalagokat. Pásztor István, az MSZMP nagykőrö­si bizottságának első titkára a volt növendékek nevében kö­szöntötte a tanári kart, és a jelenlegi diákokat. Halasi Márton, a városi KISZ-bizottság titkára a KISZ KB dicsérő oklevelét adta át Nagy Irén KISZ-ta- nácsadó tanárnak és Bartucz Piroska harmadéves tanuló­nak. Lengyel János, a MEDOSZ Pest megyei bizott­ságának politikai munkatár­sa Rupp Andornak, az isko­lai szakszervezeti titkárnak Kiváló szakszervezeti mun­káért kitüntetést nyújtott át. A tangazdaság kiváló dolgo­zója lett Kardos Ferenc, az iskola gyakorlati oktatásának vezetője. Neki Borsos Ferenc gratulált. A zeneiskola ifjúsági fúvós­zenekara és hangszeres szó­listái sikerrel szerepeltek az ünnepségen. T. T. Vásárok Október 30-án, kedden or­szágos állatvásár, november 11-én, vasárnap országos ál­lat- és kirakodó vásár lesz Cegléden. T ápiószelén Érdekes kiállítás Szombaton, október 27-én délután három órakor a tá- piószelei Blaskovich Múzeum­ban megnyílik Láng-Miticzky Katalin textiltervező és Nagy Zsolt belsőépítész kiállítása, amelyet a közönség a hétfői, múzeumi szünnapok kivételé­vel december 9-ig kereshet fel, délelőtt 9 és délután 17 óra között. A tápiószelei kiállítást Sán­dor György humoralista nyitja meg. Nagykőrösön Fejfák a múzeumban Nagykőrösön az Arany Já­nos Múzeumban oiktóber 27- én, szombaton délután négy árakor Fejfák a Duna—Tisza közén címmel állandó kiállí­tás nyílik. Dr. Bálint Sándor népraj zkutató, ny ugalm ázott egyetemi tanár tart megnyi­tót. A kiállítást dr. Novák László néprajzkutató, a mú­zeum igazgatója mutatja be az érdekl ődő'kneík. Hűt és tárol Cegléden a Zöldért Válla­lat Pesti úti telepének por­táján elkészült egy 10 vagon áru befogadására képes hű­tőtároló. Régi gondon enyhít, ugyanis működtetésével a be­érkező gyümölcs- és zöldség­félét huzamosabb ideig fris­sen tudják tartani, nem ve­szít osztályba sorolásából, ér­tékéből a kiszállításig. Lakosságnak, közületnek A ceglédi Vas­ipari, Elektromos és Műszerész Szö­vetkezetben ha­vonta kétszáz kü­lönböző háztartási gépet javítanak. Áz elektromos gépek javítása mellett, főként kö­zületi megrende­lőknek, villany­motorokat újrate­kercselnek. Felső felvételünkön Papp Csaba mun­ka közben. éSk A szövetkezet­ben rádiókat, tv- ket és lemezját­szókat is javíta­nak. Alsó képün­kön Csinege László műszerről állítja be a készü­léket. Szórakozva művelődtek A művészetekkel ismerkedtek Egy táborvezefő tapasztalatai „Voltam már sok táborban, és eddig a legnagyszerűbb ez a közművelődési tábor volt’’ — írtaik és mondták a gyerekek a tíz nap elteltével Salgóbá- nyán a nyáron. Az élmények alapján azt mondhatjuk, a kísérlet sike­rült. Voltaképpen ennél töb­bet nem várhatunk, nem is kaphatunk. A salgóbányai köz­művelődési tábor mégis jóval több volt ennél. Több. mart a haigyomány őstől teljesen el­térő tervekkel, viszont kevés táborozási tapasztalattal ér­keztünk a helyszínre. Eredeti célunk mindössze annyi volt, hogy — élve a lehetőséggel — egy újfajta nyári tábort csi­náljunk. Ehhez újszerű tevé­kenységi forma kellett, me­lyet a munkában jelöltünk meg. Persze ez távolról sem ilyen egyszerű, hiszen nem állt szándékunkban folytatni az iskolai tanévet, sokkal in­kább kiegészíteni, helyen­ként részben pótolni akartuk azt. Arról a kérdésről nem is beszélve, hogy vajon miféle munkával próbálkozzunk, hi­szen tevékenységünknek ér­dekesnek, szórakoztatónak alkotó jellegűnek kell lennie olyannak, hogy a gyerekek egyetlen mozzanatot se érez­zenek felesleges erőfeszítés­nek. Végül a tábori tevékeny­ség fő vonulata az egyénileg és közösségben is végezhető művészeti munka volt. A leg­jobb módszernek a szórakozva művelődés elve kínálkozott. Munka — művelődés — szó­rakozás gyakorlati kapcsolatá­ról a gyerekeknek alig volt fo­galmuk. Nem véletlen, hogy az első pillanatokban legtöbb­jük feszélyezve érezte magát vagy éppen idegenkedve szem­lélte az ismeretlen táborfaj- tát. Az előbbiek miatt mond­tunk le arról, hogy elképzelé­seinket az egész tábor előtt részletezzük, hiszen nyilván­való volt, hogy elsősorban a gyerekek személyes bizalmát kell megnyernünk, az alapelv pedig csakis az elkövetkező napok gyakorlata által válhat érthetővé és hitelessé. A ka­vargó, vegyes érzések gyorsan letisztultak. A csoportok munkatervei megfelelőnek bizonyultak. Igaz, túltervezés, rossz időjá­rás, anyag és helyiség hiánya miatt csak a leírtak három­negyed részét tudtuk megva­lósítani. A legkritikusabb helyzetből a fazekas csoport rajtolt. Egy olyan szakma egy­szerűbb fogásait, eszközeit igyekeztünk megszerettetni a gyerekekkel, amelynek eddig pusztán jobb-rosszabb vég­termékeit láthatták otthon vagy az üzletekben. Bár egyet­len pillanatig sem kételked­tünk az alkotó munka sikeré­ben, mégis a legféltőbb gond­dal ennek a közösségnek a te­vékenységét figyeltük. Az eredményről szólva érdemes megemlíteni, hogy Jászkaraje- nőn ez év novemberében ki,s- pl as'ztika-keráimia szakkör indul a salgóbányai fazekas csoport tagjainak részvételé­vel. Valamennyi csoport három módszertani lehetőség valóra váltásával kísérletezett. Ezek egyike volt az elméleti és gyakorlati tevékenység helyes arányának kialakítása. A na­gyobb súlyt természetesen a gyakorlati oldalra kellett he­lyezni. Emellett a grafikusok, népművészek, fazekasok mű­vészettörténettel. a néptánco- sok tánctörténettel és drama­turgiával, a citerások zene- és hanaszertörténebtel, a fotósok esztétikával, az irodalmárok irodalomtörténettel foglalkoz­tak. A programok rugalmas ala­kítását. kezelését ugyancsak szem előtt tartottuk. A gyere­kek pillanatnyi igényétől füg­gően a szakjellegű foglalkozás MOZIMŰSOR Cegléd, Szabadság Film­színház, szombaton és vasár­nap: Családi összeesküvés (amerikai bűnügyi film). Va­sárnap délelőtt: Kísértet Lublón (magyar film). A ka­maramoziban: New York ár­nyai (amerikai film). A mese­moziban : Vadvízország (ma­gyar természetfilm). Abony, szombaton és vasár­nap: Csúfak és gonoszak (olasz film). A művészmozi­ban: Maréknyi szerelem (svéd film). A mesemoziban: Csoda­bogyó (mesesorozat). Albert- irsa, vasárnap délután: Vak­merőség (szovjet film). Este: Az erőd (magyar kalandfilm). Ceglédbercel, vasárnap: Kasz­kadőrök (amerikai kaland­film). Törtei, szombaton és va­sárnap: Huszadik század I—II. (olasz film). Vasárnap, dél­után: Küldetés Bahcsiszerájba ísznviet filml. 1 átcsaphatott kirándulásba, já­tékba, pihenésbe, sportolásba, esetleg másfajta munkába. A fazekasok például korongozás helyett az egyéni formázást választották, a csoporttagok egyöntetű véleménye alapján. A fotósok egyik része a labo­ratóriumban dolgozott, másik része pedig a faluban sétált, előzetesen megjelölt témáikat fényképezve. A csoportok közötti kapcso­lat. megteremtésére is gondol­tunk, A kis kollektívák rend­szeresen látogatták egymás programjait, közös kirándulá­sokon, beszélgetésekéin, játé­kokon, vetítéseken, vetélkedő­kön találkoztak. A fotósok kö­vették és megörökítették a tá­bori közösségek életét. A sző­kébb és tágabb körben való együttműködés így egészsége­sen alakult, a csoportok és a tábor kapcsolata megfelelően alakult. ^ Sokféle program közül vá­laszthattak a gyerekek. Láto­gatást tettek a Salgótarjáni Öblösüveggyárban, a kohásza­ti üzemekben, a Nógrád me­gyei Könyvtárban, a megyei művelődési központban, a Nógrád szerkesztőségében, a bányamúzeumban, a szabad­téri szoborkiállításon, egy sal­gótarjáni fotókiállításon. Részt vettek Csaba Péter pol-beat estjén, poszter-mozaik játék­kal próbálkoztak, találkoztak Besze Imre költővel, grafikai bemutatót tartott Miklosovits László. Orosz: István és Somos­kői Ödön. Meghallgatták a Kaláris együttes műsorát. A néptáncosok Salgótarjánban léptek fel, a csoportok közös bemutatkozására Salgóbányán az augusztus 20-án rendezett ünnepély adott alkalmat. A kísérlet sikerült, s ez új tervekre, a folytatásra ösztö­nöz. Munkatársaimat. István Máriát. M. Orbán Editet, Fo­dor Petemét, Sefcsik Józse­fet, Miklosovits Lászlót, Ko­vács Viktort, Molnár Tibort, Girnssi Jánost, Rizner Józsefet külön dicséret nem illeti, hi­szen kiérdemelték és megkap­ták a gyerekek szeretetét, ra­gaszkodását, barátságát. Varga Sándor járási közművelődési felügyelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom