Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

1979. OKTÓBER 24., SZERDA A múltból szólnak Az Alcadémia Kiadó jelen­tette meg Adamik Tamás ta­nulmányát Martialisról, a klasszikus epigrammaíróról. Adamik Tamás számos forrás­munkát átkutatva Martialis dicsőítő és szatirikus írásait elemzi, vizsgálja. Alapos, nagyszerű alkotás. Pálmai Kálmán rendezte sajtó alá Kerecsényi Dezső válogatott írásait, amelyeket szintén az Akadémia Kiadó adott közre. Kerecsényi Dezső a régi magyar irodalmat ku­tatta, de szigorú kritikusa volt saját korának is. Kerecsényi Dezső 1898—1945-ig élt. Mun­kássága méltán érdemelte meg művei kiadását. „... Megélek én puliszkán és tejen, éccaka magamra vonom a csergét, s ha az álom el is kerüli a szemem pilláját, leg­alább nem arra gondolok, hogy szegény cselédeim velem együtt reszketnek a Hargita hidegétől...” Idősebb Szüle István írta alá a levelet, ame­lyet Erdélyben, a pestisjár­vány idején vetett papírra. Szemlér Ferenc A mirigy esz­tendeje című könyvében (Magvető Kiadó) idősebb Szü­le Istvánnak, egyházi szónok­nak szónoklatait gyűjtötte ösz- sze. A könyv mégsem doku­mentumkötet — sőt, az író meg is jegyzi, ha feltámadna idősebb Szüle István, tán til­takozna is a könyv ellen. De az író a korabeli történeti for­rások, irodalom, orvosi mun­kák nyomán írta regényét, amelyben emléket állít az 1756-ban Brassót is végig­pusztító pestis idején ember­ként helytálló magyar értel­miségi embernek. Társtalanul hiába keresi bárki a jobb életet. Egyedül, összefogás nélkül senkinek nem sikerülhet. Csirke Má­tyás, a marangói ütközet­ből megszökött katona is hiába vágyik a jobb élet után. Rá kellett ébrednie, hogy re­ményei, vágyai soha nem tel­jesülhetnek be. Szép, izgalmas olvasmány Csirke Mátyás sor­sa. Jiri Sotola Nyársra húzva című regénye, melyet az Európa Kiadó vett gondozás­ba, elgondolkodtatja olvasóját, s méltán szerez kellemes órá­kat fieki. A. N. Ragyiscsevet Nagy Katalin cámő Lipcsébe küld­te tanulni az egyetemre, ti­zenegy másik társával együtt. Ragyiscsev ott ismerkedhetett meg a francia felvilágosodás nagy gondolkodóival. 1790-ben adta ki Utazás Pétervárról Moszkvába című könyvét, amelyet most az Európa Könyvkiadó nyújtott át olva­sóinak, Ragyiscsev az orosz életet, az orosz valóságot írta meg, s ezért keservesen bűn­hődnie kellett. Nemcsak köny­vét kobozták el, őt magát Szi­bériába száműzték. Az író ott sem pihent, számos könyvet írt. Rehabilitálása után állást vállalt, de helyét nem találta meg, s így Ragyiscsev önma­ga vetett véget életének. És nem tudunk feledni | Lapoz- | gató = X 'iMimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiHiiimiiiiniiiiitiii.' Hét elbeszélést talál az ol­vasó Nyikolaj Leszkov A le­pecsételt angyal című köteté­ben. A kiváló orosz író szé­pen, emberien írja le kora Oroszországa népének job­bágysorsát, az arisztokraták kegyetlenségét, könnyelmű életét. Szépen ír a szerelem­ről, mindarról, ami emberi. A könyvet az Európa Könyv­kiadó adta ki, a Világirodalom Remekei sorozatban. „Eljutni... a mélység-mélyéig" . En láttalak és irigyel­telek: / vonult előtted a nyár, mint a tankhadosztály, / Vá­szon lcatonazubbonyödban / a szabadság verítékezett / s a jö­vő izzadság-szaga csapott / orromba akkor, / erősebb volt, mint a narancskerteké. / Ha­vanna boldog volt, mert ismert téged, / Havanna boldog volt, mert el tudtad hagyni öt is...” Csoóri Sándor Che Guevara búcsúztatója szép emléket ál­lít a nagy forradalmárnak. Csoóri Sándor ebben a költe­ményében, csakúgy, mint a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában meg­jelenít Jóslás a te idődről című, nemrégen megjelent köteté­nek szinte vaőamennyi Versé­ben hitet tesz elkötelezettségé­ről. A költő érzékenyen rea­gál a világ dolgaira. Indíttatá­sa: paraszti származása, a há­ború borzalmainak átélése, fu­tása a dogmatizmus elől, az elszemélytelenedés elleni har­ca — magyarázzák hitvallá­sát. Csoóri Sándor tehetségét nem kell hosszabban méltat­ni, eddig tizenhárom könyve jelent meg, s bizonyították te­hetségét. A Magvető és a Szép­irodalmi Kiadó szép kötettel ajándékozta meg a versked­velőiket. Keresztury Dezső Válogatott versek című kötetét is a Mag­vető és a Szépirodalmi Kiadó rendezte nyomda alá. A köl­tőtől már megszokhatta kö­zönsége, hogy őszintén szól élete örömeiről, bajairól. Iz­gatják az emberiség sorskér- •iései. Sorait —. csakúgy, mint jddig — áthatják az egyete­mes kultúra jegyei. Keresz­tury Dezső humanista költő, lírája egyszerű, nemes. Négy- szemközt, Erőltetett menet, Sírvers, Az utánunk jövők­nek ... s többi megrázó erejű költeménye mélyen olvasója emlékezetébe vésd a sorokat. Nem könnyű olvasmány e verseskötet, de akik szeretik a történelmet, akik szeretik a kendőzetlen, őszinte sorokat — hálásak lesznek a kiadónak a kötet megjelentetéséért. Borisz Paszternák verseit, amelyet az Európa Kiadó adott ki, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Fodor András, Kerék Imre, Lator László és más hi­vatott költők, fordítók rendez­ték sajtó alá. A Hársfasor, a Csönd, a Reggeli fagyok, az Éjszakai szél, a Páratlan szép napok — mind, mind Paszter­nák szép líráját tolmácsolják. „Eljutni mindig mindenütt / a mélységes-mélyig, / ha munka hív, ha eszme űz, / ha szívem szédít...” — fogalmaz­za meg a költő, s akikhez kö­zel áll a halk iára — élvezet­tel olvashatják aa élet mély­ségeit oly jól ismerő költő val­lomásait. Szép, nagyon egyéni lírai verseskötetet adott ki az Eu­rópa Könyvkiadó, amikor a lengyel költőnő: Ewa Lipska szomorúságát közikinccsé te­szi. Ewa Lipska hosszú éve­kig feküdt súlyos betegen. Ez idő alatt sok, betegség által halálraítélt sorsát kísérhette végig. Költeményeit hindi, orosz, német, angol, olasz, francia, cseh nyelvre fordítot­ták már le. A magyar vers- kedvelők egyvégtébe olvassák majd el e ritka tehetségről árulkodó könyvecskét. A'ikói- tőnő olyan dolgokat is ki­mond, amely gondolatokat csak versben közölhet az em­ber. A kötetet Kerényi Grácia rendezte kötetbe: 5 válogatta, fordította a költeményeket, s utószavában is ő ajánlja az olvasónak. A huszonhét műnek minden bizonyára nem mindegyikét, de közülük sokat hallhattak a rádióhallgatók. Azokat a kül­földi hangjátékokat válogatták össze a kötetben, amelyek el­hangzottak a Magyar Rádió­ban. Sokféle formájú, változa­tos témájú hangjátékok ezek. Lesz, akinek Eduard König Ember, becsvágy nélkül, s lesz, akinek Alekszandr Misa- rin Egyetlen boldog, békés nap, vagy Ingmar Bergman A város, netán Dieter Kühn Csa­taszimfóniája, Momo Kapor A lemezlovasa tetszik. Az olva­só örömét lelheti a válogatás­ban, a hangjátékok közül a legjobbakat válogatta ki az Európa Könyvkiadó. Hollós Adrienne fordította Pierre Gamarra francia író Rosalie Brousse című regé­nyét, amelyet az Európa Könyvkiadó adott ki. A XIX. század derekától a második világháború kitöréséig kalau­zolja olvasóit a regényíró. Egy család szomorú sorsán át mu­tatja be a kis ember küzdését — éljen az falun vagy város­ban. A könyv végén hőseinek unokája találja még a kiveze­tő utat: nem a földet, nem a gyárat kell gyűlölni, hanem azokat, akik kizsákmányolják a dolgozókat — s az unoka el­jut az ellenállókig, akik az újért tudnak harcolni. Gera György 1922-ben szü­leiéit Nagyváradon. Kolozs­várott végeizte az egyetemet, majd Párizsban élt. 1948 óta Budapest volt az otthona. Volt — Gera György nemré­gen hagyta itt olvasóit.' A Magvető Könyvkiadó Megtor­lás című, most kiadott köteté­ben az elhunyt író novelláiból állított Ö3sze gyűjteményt. A novellák felelevenítik a hábo­rús emlékeket, a személyi kultusz éveit. Érdekes, izgal­mas olvasmány. Berey Géza Hitler Allee című könyvében található egy szétnyitható térkép: a hers- bruoki koncentrációs láger tér­képe: ott volt. az Appelplatz, ott á f jékktífúszthloMc,’ amott a hullákamra... Auschwitz­ban másképp helyezték el a blokkokat, másképp kellett appelhoz állni... Harmincöt éve vége. Elmúlt. Harmincöt éve felszabadultunk. És nem tudunk feledni. Sokan megír­ták már a fasizmus szörnyű­A művészek üzenete A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata most három kis kötettel kedveskedett: Fábián László Fajó Jánosával, Tando- ri Dezső Baranyai Andrásával és Hajdú István Csiky Tibor című kötetével. Fábián László a festögene- ráció Ismert alakját mutatja be az olvasóknak, hiszen, Fajó János a hatvanas években tűnt fel. A konstruktív festé­szet követője. A kötet repro­dukciói nyomon kísérik a mű­vész pályájának fontos állo­másait. Tandori Dezső Baranyai András alapanyagával, fény­képeivel ismerteti meg áz ér­deklődőket. Képeit színes ce­ruzával, 1 tussal alakítgatja. Így válik Baranyai András al­kotása félig valósághű, félig költött emberek képeivé. Tan­dori Dezsőé szép prózai mun­ka. Hajdú István, azzal a Csiky Tiborral ismerteti meg az ol­vasókat, aki az Üj hullámmal tűnt fel a hatvanas évek kö­zepén. Csiky Tibor dombor­mű vei, kisebb szobrai mellett fényképei is helyet kapnak a kötetben. Afki eljutott már Nümberg- be, nem mulasztotta el felke­resni a Díirer-házat. A látoga­tók sorban állnak, hogy per­cekre elidőzhessenek az 1471- bem Nümbergben született festőóriás képei előtt. Tiszte­lettel adóznak a néhai szülő­ház bútordarabjai, emlékei előtt. A német művész az egész világnak alkotott, a leg­nagyobbak közé tartozik. A Corvina Kiadó a részletes kor­leírás és képmagyarázat mel­lett 17 színes és 58 fekete- fehér képpel állít emléket Albrecht Dürernek. Nagyon szép munka. Tótodéban, az El Greco ház­ban lenyűgözve áll a művé­szetszerető közönség. 01 Greco festményeit a madridi Pradó- ban áhítattal' keresik feí a látogatók. Athénben a Benati- gyűjitemény között két Greco- képben, gyönyörködhet a tu­rista. El Greco képeit, ha egy­szer látta az ember, nem fe­lejti el. A Corvina Kiadó 21 színes és 25 fekete-fehér kép­pel örvendeztette meg a mű- vészetrajongóka't. El Greco Kréta-szigetén látta meg a napvilágot 154-1-ben. Élt Olaszországban, de festészete Spanyolországban teljesedett ki. 1614-ben Tótodéban esett ki kezéből az ecset Vallási tárgyú képei csakúgy, mint portréi, fogva tartják a nézőt. Orgaz gróf temetése. Krisztus az Olajfák hegyén, Laokoonja, Mária mennyegzöje — egy-egy remeke a festőművészetnek. Repin, Muszorgszkij halála előtt két héttel festette meg a nagy zeneszerző portréját, amely most Zsoldos Péter Portré négy ütésben című könyvének címlapját díszíti. Az író a XIX. század nagy festőművészének életét min­tázza meg, olvasmányosan, azok számára is érdekfeszítő­en, akik egyébként nem ked­velik az életrajzi regényeket. A dokumentumokra épített re­gény sűrítve-tömörítve bepil­lantást enged a kor nagy mű­vészeinek életébe. 1381. már­cius 2-án, 3-án, 4-én és 5-én ült portrét Repin előtt a ze­neszerző. Az ötödik ülésre nem került sor... A könyvet a Zeneműkiadó jelentette meg.-------------------------------­----­Ug yancsak a Zeneműkiadó gondozásában adták ki Ca- relli Gábor Utam a Metropoli­tambe című életrajzi kötetét. „Ennek a könyvnek a megírá­sára az utolsó lökést a követ­kező kis epizód adta meg. Bu­dapesten voltam, a Zeneaka­démiám mesterkurzust tarta­ni, amikor egy nagyon meleg júliusi délben elmentem egy esemegeüzletbe kiflit, zsemlét venni. Az elárusítónő nem né­zett rám, mert éppen egy cso­magot készített, lehajtott fej­jel, Amikor a csomagolás a vége felé járt, megszólaltam: — Kaphatnék két kiflit és egy zsemlét? Az elárusítónő fel­emelte a fejét és megkérdez­te: — Carelli művész úr?" — írja a világhírű tenorista elő­szavában. A képekkel, doku­mentumokkal illusztrált, iz­galmasan szerkesztett kötet, méltán kelti majd fel olvasói figyelmét. ségeit. Akik átéltük a borzal­makat, újra felidézzük. Akiket hiába vártunk vissza — újra elsiratjuk. Ha csak ennyit mondana Berey Géza könyve, talán nem lenne érdemes ismét felidézni a poklok poklát. De ez a könyv figyelmeztet is: a világ felett nem múlt el a fa­sizmus veszélye. S a fasizmus — ha nem harcolunk — újra születhet. A Gondolat Kiadó ezért tette jól, hogy kiadta Berey Géza írását. Hétköznapi emberek sorsát formálja meg a híres finn író: Pentti Haanpää a Kilenc férfi csizmája című regényében. A háború tönkreteszi az emberi­séget, a háború mindent tönk­retesz, ami emberi. Az író 1945-ban írta meg a háború szörnyűségeit, de szavai ma is aktuálisak. Aki jóra, szépre törekszik az életben, annak harcolnia kell a békéért. A könyv hitelesen ábrázolja hő­sei sorsát, s ezért kerülnek oly közel az olvasóhoz. France Bevk szlovén próza­írónak eddig csak elbeszélé­seit ismerhette a magyar kö­zöség. Az első világháború idején háborúellenes elbeszé­léseivel tűnt fel. A föld sója című regényét, amelyet az Európa Könyvkiadó jelente­tett meg, szintén a háborúel­lenesség hatja át. A fasiszta Olaszországban az 1930-as évek elején a határ mentén élő szlovéneknek még a saját anyanyelvűk használatát i3 megtiltották a templomokban. Ez csak betetőzése volt a ko­rábbi tilalomnak: az iskolák­ban, a sajtóban már évtizedek óta nem élhettek nyelvükkel. A tilalom után egy vidéki káptalan harcolni kezdett szlovén népéért. Ennek a káptalannak emberségét, igaz harcát követi nyomon, a re­gény. Vigh Károly a hatvanas évek eleje óta kutatja mar­xista elkötelezettséggel Baj­csy-Zsilinszky életét. A 60-as évek elején a Pest megyei Hírlapban is gyakran . publi-' káli kutatásaiból.*?. Tanulmá­nyai, kötetei segítenek megis­merni, megértetni a magyar ellenállás nagy alakjának éle­tét, politikai útját. Az Akadé­mia Kiadó a Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre külpolitikai nézetei­nek alakulását adta ki. A kö­tetben mindén olvasó számára érdekfeszítően szerepel a tör­ténelem nagyjának koncep­ciója, s az, ahogyan szava ha­zánk határain túl is messze hangzott. A Magvető Kiadó gondozá­sában három kötet jelent meg. Jávor Ottó Emma nagysád, énekeljen címmel. Húsz na­gyon szép, nagyon míves, mély mondanivalóid írásban tesz hitvallást a szerzó az élet sze- retetéről, a helytállásról, a mindennapokon való elkötele­zettségről, legyen az'válságos időszak, vagy viszonylag bé­kés kor. Élvezetes stílusú, iz­galmas kötet Jávor Ottó műve. Charles L. Mungoshi Ahol az eső későn érkezik című re­génye Imre Katalin fordításá­ban kerül az olvasó elé. A re­gényírónak ez harmadik kö­tete. Ez a könyv Rhodesia le- igázott népeiről szól. Arról, hogyan élteit a gyarmatosítás és az új'gyarmatosítás alatt, s mit kínál számukra a ma. A fekete földrész lakóinak szo­morú élete. felkelti az olvasó együttérzését és csodálatot éb­reszt a rhodesiai író tehetsége iránt. Bárczy János Vádindítvány című kötetében a háború ke­gyetlenségeit, embertelensé­geit idézi fel. Bár az író fi­gyelmeztet: az írás első betű­jétől az utolsóig a fantázia szüleménye, az olvasó jól tud­ja, amiről a „dokumentumok” szólnak, minden megtörtént, sem,mit ki nem talált. Legfel­jebb a nevek, a pontos dátu­mok, az egy-es szituációk nem azonosak. Az írás igaz. Három kisregényt tartalmaz Viktor Lihonoszov Tiszta sze­mek című kötete, amelyet az Európa Könyvkiadó jelentetett meg. Szabó Mária és Galvács Adél fordításában ' nagyg^erp fiatotokkal találkozhat az olva­só. Olyanokkal, akik tele re­ménnyel, világmegváltási szán­dékkal indulnak először az egyetemre, majd az iskolaévek után a munkáséletbe. Viharos, nehéz az útjuk. Viktor Liho­noszov saját életét, saját ta­pasztalatait foglalta kötetbe. Az író Szibériából indult és a legnagyobb szibériai írók kö­zött emlegetik méltán a nevét. Lehet, hogy sokan előbb látták a színdarabot, Darvas Iván egyszemélyes darabját, Gogol Az őrült naplóját, mint ahogy elolvasták volna Gogol művét. Bizonyára, akik Dar­vas Iván által szerették meg az elbeszélést, most megvásá­rolják az Európa Könyvkiadó által kiadott kötetet. Az őrült naplója mellett A Nyevszkij Proszpektet is tartalmazza a könyv. Verdi négy operája „Most harcra fel, J Ma győz­ni kell, / Dúlt lelkem új nap­ra ébred / Tűzláng hevíti tes­temet, / Trónomra visszatérek! / A kardomtól az árulók — / Akár a sáskák, a földre hull­nak, / Megmentem drága lá­nyomat. / És új dicsőség szép napja vár!” Nabucco, Babilónia királya énekli bariton hangján,' Verdi operájában — és felel rá a harcosak kara: „Jer hát! Jer hát! / Ma újra győzelem / Fé­nye ragyog ránk!” Verdi operája minden évad­ban felcseng az Operaházban. A nagy zeneköltő Verdi fülbe­mászó dallamait munka köz­ben is éneklik-fütyülik a ze­nerajongók. Az elnyomás, a zsarnokság elleni lázadás hang­jai csendülnek fel. A Zenemű­kiadó Vállalat most a népsze­rű opera librettóját jelentette meg. A kötetben A lombar- dok az első kereszteshadjárat­ban, az Ernani és a Macbeth librettója is megtalálható. Az operák legszebb dallamainak kottáit is tartalmazza a könyv. Ugyancsak a Zeneműkiadó- Vállalat gondozásában jelent meg Szigeti Kilián Pécs című munkája, amely „A régi ma­gyar orgonák” sorozat egyik része. Eddig már megjelent a Kőszeg, a Győr, a Szombat­hely című könyv. A kötet Pécs orgonáiról és orgon aépítőiről szól és tükrözi hazánk orgona­építésének egész történetét. S. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom