Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

1979. OKTÓBER 24., SZERDA ar> Kongresszusra készülve Szilárd fegyelem, helytállás Beszélgetés a gödöllői pártbizottság első titkárával Rövidesen megkezdődnek alapiszervezeteinkben a beszá­moló taggyűlések. A jövő év elején tartják meg Gödöllő kommunistáinak értekezletét, amelyen számba veszik az el­múlt öt esztendő eredményeit, s meghatározzák a legfonto­sabb helyi feladatokat. A párttagság előtt eseménydús és fontos időszak áll. A felké­szülésről _ beszélgettünk Plut­zer Miklóssal, a városi pártbi­zottság első titkárával. — Mindenekelőtt szeret­nénk áttekintést kapni váro­sunk utóbbi öt esztendejéről. — Az 1975 februárjában megtartott városi pártértekez­leten meghatároztuk legfőbb céljainkat, amelyeket a XI. kongresszus útmutatása és szelleme szerint igyekeztünk elérni. Ezekben a hetekben, összegezzük eredményeinket," mérlegre tesszük munkánkat, amit majd a városi pártérte-, kéziét minősít _ — Ismeretes, ebben, a terv- ciklusban a pártmunka ki­emelt része volt a gazdaságpo­litikai tevékenység. Fáradozá­saink középpontjában üzeme­ink, szövetkezeteink termelő­munkájának politikai eszkö­zökkel való segítése állt. Mi sem természetesebb, mint hogy először gazdasági ered­ményekről szóljunk. Pártszer­vezeteink cselekvési program­jai a legfontosabb feladatokra Irányították. az üzemek dol­gozóinak figyelmét: az export növelésére, a takarékos anyag­éi energiagazdálkodásra, a nagy teljesítményű gépek és a műszakok jobb kihasználásá­ra, a munkafegyelem javításá­ra. — összességében sikeresen oldottuk meg feladatainkat. Üzemeink ebben az esztendő­ben meghaladják a két és fél milliárd forintos termelési ér­téket. Az országos átlagnál nagyobb mértékben nőtt a? export. Országos agrárcentrum — Nem szabad azonban el­feledkezni a hiányosságokról sem. Még mindig kísért a régi rossz szellem, ipari üzemeink termelése ütem télén. Még nem száműzték a hó végi, év végi hajrákat, túlóráznak, a gazda­sági évet nem megfelelően készítik elő. A rendszeres nor- mafcarbantartás sem minden­napi gyakorlat még. A kiúttal kapcsolatban egyetlen dologra szeretnék rámutatni: a közép­szintű vezetés javítására. — Nem voltak kisebbek fel­adataink a városfejlesztésben sem. örvendetesnek tartom, hogy egyre inkább tért hódít a várost élő organizmusnak tekintő szemlélet, amely vá­rosnak _ része minden üzem, intézmény, következéskéopen felelősek is fejlődéséért. Gaz­dasági egységeink kollektívái és vezetői ma már nem tart­ják éles határnak kerítésü­ket, amelyen kívül nincs dol­guk. Sok példát mondhatnék erre, említsük csak a legszeb­beket. Az iskolák és a gyer­mekintézmények patronálását, a társadalmi munkát. A leg­utóbbi három esztendőben mindig húszmillió forint kö­rül volt a városért végzett önzetlen munka értéke, há­romszor lettünk elsők a me­gye városai közötti versengés­ben. — Hogy mennyire szerves egység a város, azt egy másik oldalról is megvilágíthatjuk. Közvéleményünk előtt isme­retes, hogy Gödöllő hivatalo­san is agrárcentrummá nyil­vánított település. Nem ok nélkül született ez a döntés, hiszen itt találhatjuk az or­szág legnagyobb agráregyete­mét, számos mezőgazdasági jellegű kutatóintézettel együtt. A centrum alapját tehát ez je­lenti. Ám a továbbfejlődés a város hathatós közreműködé­se nélkül lehetetlen. Területet kell biztosítanunk újabb in­tézményeknek, a meglevők gyarapításához, s nem utolsó­sorban a fiatal kutatóiknak, tudósoknak, oktatóiknak la­kást, hogy ne csalk itt dolgoz­zanak, hanem itt is éljenek. A hiányosságok — Lakásról szólváp. el­mondhatom, asz ötödik' ötéves terv időszakában 800 állami célcsoportos otthon készül el, az áremelkedések miatt száz­zal kevesebb a tervezettnél. Ma már a járókelők is egyre többet látnak a jövőre át­adandó művelődési házból, amellyel a gödöllőiek évtize­des vágya valósul meg. Saj­nos, az 1979-re tervezett 12 tantermes iskola 1980-ra ké­szül el. Az viszont annál ör- véndetésebb, hogy elsősorban a Gödöllői Építőipari Szövet­kezet kollektívájának jóvoltá­ból, 14 új tantermet adhat­tunk át rövid idő alatt. — Ahogyan az előbb az üzemek mimikájáról szólva, a városfejlesztést taglalva sem hallgathatjuk el a gondokat. A másutt is ismeretes bajokba ütközünk Gödöllőn is. A Sza­badság téren dolgozó vállala­tok a KKMV javaslatára szo­cialista szerződést kötöttek, havonta koordinációs értekez­letet tartunk az építőkkel, en­nek ellenére is csúsznak a ha­táridők, s a munka minősége sem mindig kifogástalan. — Ezek után, ha röviden is, összegezzük a pártszerveze­tek fejlődését, munkáját. — Először is: pártszerveze­teink ezekben a hetekben is, amikor beszámoló és vezető­ségválasztó taggyűlésekre ké­szülnek, amikor mérlegre te­szik ötéves munkájukat, nem befelé fordulók, napjainkban is mindenre érzékenyen rea­gálnak, ami munkahelyükkel, városukkal kapcsolatos. Vál­tozatlanul a gazdasági munka ál,l az első helyen tevékenysé­gükben, hiszen a negyedik ne­gyedévben vagyunk, amikor sokasodnak a tennivalók, selő kell készíteni a jövő eszten­dőt, ami szintén kiemelkedő­en fontos, az ötödik ötéves terv befejező éve. Pártéletünk minden tekin­tetben fejlődött. Szilárdabb a fegyelem, javult az agitációs és propagandamunka terv- szerűsége, az ifjúsági szerve­zet irányítása. Pártszerveink és a titkárok kapcsolata jé a gazdasági vezetőkkel és a tár­sadalmi szervezetekkel. Ter­mészetesen akad javítanivaló is. Nem állíthatjuk, hogy pártszervezeteink életében túlteng az értekezletesdi, de néha a kelleténél több van belőlük. Aimi lényegesebb, sok határozat születik, s ezeket nem mindig kísérik figyelem­mel, nem ellenőrzik megvaló­sításukat. Fiatalok a pártban — Izmosodott a demokra­tizmus is. Ma már nem fordul elő, hogy a titkár egyszemély- ben dönt, minden cselekede­te a tagság véleményét tükrö­zi. Ez annál is inkább fontos, hiszen a párt nemcsak mint szervezet áll a figyelem kö- ráppontjában. Ugyanilyen ér­deklődés kíséri az egyes párt­tagok tevékenységét, maga­tartását, minden megnyilvá­nulását. Párttagjaink döntő többsége állja ezt a figyelmet példamutatók, minden terüle­ten húzóerőt jelentenek. — Amiről külön szeretnék szólni, az a pártépítés, a tag­nevelés. Fontosságát túlérté­kelni aligha lehet. Alapszerve­zeteink tisztában vannak ez­zel'. Példának az agráregyete­met és az Árammérőgyárat hozom fel. Az egyetemen évente huszonöt, harminc fia­talt vesznek fel a párt sorai­ba, olyanokat, akik mind a politikai munkában, mind a tanulásba,!! kitűnően, helytáll­nak. Az Aráirrimérőgyárbah el­sősorban a munkások közül igyekeznek erősíteni a párt sorait, gondos előkészítő mun­kával. De említhetnék máso­kat is. — Párttagságunk összessé­gében megfelelt a követelmé­nyeknek, teljesítette a XI. kongresszus határozataiból reá háruló feladatokat. Ebben a tudatban készülhetünk a párt- értekezletre és a kongresszus­ra. Kör Pál Csuhé A pátyi Zsám- béki medence Mgtsz-ben a ku­korica betakarítá­sa után a szá­rat legeltetik a szarvasmarhák­kal, juhokkal. Az állatok még bősé­ges takarmányt találnak a kuko­ricaszár között. Különösen jó ét­vággyal fogyaszt­ják az apró leve­leket és a kuko­ricacsöveket borí­tó ún. csuhét. Alkalmazott lélektan a DKV-ban Egy 1971-ben megrendezett nemzetközi alkalmazott pszi­chológiai kongresszuson, E. Thorsrud így kezdte beszédét: „Tanácsosnak látszik előrebo- csátanunk, hogy az alkalma­zott pszichológia ma még ko­rántsem gyakorol jelentős mértékben és közvetlenül be­folyást az ipari viszonyokra." De vajon mj a helyzet ma, milyen mértékben sikerült vagy nem sikerült a pszicho­lógiai tevékenységet beépíte­ni a vállalatok, üzemek napi gyakorlatába? Érre a kérdés­re dr. Ried Józseftől, a száz­halombattai Dunai Kőolajipa­ri Vállalat munkalélektani és munkaegészségügyi osztály ve­zetőjétől kaptam meg a vá­laszt Semmiből indultak — Mindenképpen ellent kell mondanom Thorsrudnak, job­ban mondva az eltelt nyolc év olyan minőségi változásokat hozott, melyek, miatt ez a ki­jelentés érvényét vesztette. A vegyiparban legalább tíz, a KGM-nél és KPM-nél jóval több pszichológiai laborató­rium működik. Igaz, tevékeny­ségünkről a laikus köztudat­ban. egyáltalán, nincs reális kép, a felsőoktatási intézmé­nyek pedig nem is tájékoztat­ják hallgatóikat működésünk­ről. Nem egy esetben előfor­dul, hogy a friss diplomás, be­lépve új munkahelyére, azt sem tudja, hogy létezünk-e, és tulajdonképpen miért va­gyunk. A Dunai Kőolajipari Vál­lalat pszichológiai laboratóriu­ma 1970-ben kezdte meg tevé­kenységét és mint dr. Ried Józseftől hallottuk, a semmi­ből indúltak el. Első lépésként >4z 'Álész körzeti ügyintézőségén Döntés önálló felelősséggel Engedély vagy előzetes be­jelentés nélkül három mázsa lucernaliszttel megtetézte ra­kományát a teherautó sofőr­je. Persze, ahogy módja nyílt rá, jelentette Gábris Elemér­nek, a Ráckeve és Vidéke Áfész szigetszentmártoni kör­zeti ügyintézőjének. A gépkocsivezető korábban a legjobb esetben is feddés­ben részesült volna. (Ha egyáltalán eszébe is jut, hogy önszorgalomból, jószándéktól vezetve ilyet csináljon.) Most azonban ezért a helyes önte­vékenységéért a körzeti ügyin­téző megdicsérte. (A téesznek, ahol ugyanis rakodtak, éppen ekkor volt eladó lucemaliszt- je, s ugyanakkor a takar­mányboltban pedig hiányzott, fgy aztán lett a boltban is.) De ehhez is — a többletrako­mány helyes va(gy helytelen voltának elbírálásához — ön­állóság és döntési jog kell. Nos, a szigetszentmártoni körzeti ügyintézőség dol­gozói rendelkeznek ezzel. A szigetszentmártoni áfész tavaly januárban egyesült a kiskunlacházival. Azóta há­rom községet — Szigetszent- mártont, Szigetújfalut és Szi- geícsépet — körzeti' ügyinté­zőség fog össze. A községek­ben választott intéző bizottsá­gok is tevékenykednek, az áfész tagságának képviseletét látják el. Az ügyintézőségén mindösz- sze hárman dolgoznak. Fel­adatuk a körzet áruellátásá­nak szervezése, biztosítása. Huszonöt kiskereskedelmi bolt, tizennyolc vendéglő, há­rom felvásárló telep, három szikvíz- és egy jégüzem, tmk­részleg, valamint két teher­autó tartozik hozzájuk. A fenti adatokat Gábris Elemér ismertette. — Mit tart a legnehezebb­nek munkájukban? — Minden évben a felké­szülést az Idegenforgalomra, s a vendéglátás feltételeinek folyamatos biztosítását. Egyre többen jönnek hozzánk, de előre sosem lehet tudni, hogy hányán. Az idegenforgalmat a pil­lanatnyi időjárás is befo­lyásolja. Az idén azonban úgy látjuk, hogy nem volt különösebb zökkenő az ellátásban. A jövő esztendőre pedig már most készülünk. Egy példa: már most érkeznek az 1980. évi idényre szánt üdítőital-szál­lítmányok. Sz. P. meghatározták a vállalaton belüli fontosabb munkakörök objektív jellemzőit, melyek alapján elkészítették a külön­böző területek pszichés köve­telményrendszerét. Kialakítot­ták a széles körű vizsgálatok­hoz szükséges tesztrendszere­ket (hazai és nemzetközi min­ták alapján) és beszerezték a legfontosabb vizsgáló berende­zéseket, mint például: a Crawford-féle igényszint vizs­gálót, a kockázatvállalási-in­dex vizsgálót, a pszichés tem­pó vizsgálót, választékos re­akcióidő mérőt, stb. Személyiségkép A kezdeti lassú kibontako­zás után sikerült kialakítaniuk tevékenységi körüket és meg­teremtették szoros együttmű­ködésüket a vállalat gazdasá­gi vezetőivel, a munkaügyi és személyzeti osztállyal, a biz­tonságtechnikai osztállyal és az üzemi orvosokkal. Négy éve pedig a DKV-nál rendele­tileg kötelező az orvosi vizs­gálattal párhuzamosan pszi­chológiai vizsgálaton is részt vennie minden újonnan belé­pő dolgozónak. A vállalat megértette, mennyire fontos és nélkülözhetetlen számára a laboratórium munkája. Az ember ugyanis teljes személyi­ségével vesz részt a munká­ban, fizikai és szellemi adott­ságai, jelleme, intelligenciája, tehát a pszichés és somati- kus tényezők együtt teszik alkalmassá bizonyos munka­körök betöltésére. Nem mind­egy sem a vállalat, sem az ember szempontjából, hogy hol • dolgozik. Egy, a számára viszonylag testre szabott fel­adatkörben vagy sem. Mun­kája minősége, teherbírása nagyrészt ettől függ. De az al­kalmasságon túl, a vizsgálatok olyan átfogó személyiségképet adnak a dolgozókról, amely­nek ismeretében a vezetői munka is könnyebbé, eredmé­nyesebbé válik. — Éppen ezekhez a felada­tokhoz, a minél pontosabb vizsgálatokhoz új módszert készítettünk, amely magába foglal egy harminc képes tesz­tet, továbbá egy ERGO típusú adatgyűjtőt, eredménynapló- zót és impulzus-sorozatszám- láló berendezést. Ezt a mód­szert a vállalatunk veszélyes munkaköreiben kulcspozíciót betöltő dolgozóinál kívánjuk alkalmazni. Többoldalú elemzés Természetesen a pszicholó­giai vizsgálat az üzemi balese­tek többoldalú elemzéséhez is szükséges, miután megállapí­tották, hogy a baleset okai nagymértékben pszichés té­nyezőkhöz kapcsolódnak. Végeredményében tehát, a laboratórium, sokfelé ágazó munkájával szorosan benne él a vállalat egészében, annak mindenapi gyakorlatában. S. Horváth Klára PILISCSABAN Szociális gondoskodás Milyen a szociális ellátás Pi- liscsabán? — erről beszélget­tünk Bálintné Schweifer Zsu­zsannával, a nagyközségi ta­nács igazgatási előadójával. El­mondta, hogy a rendszeres szociális pénzellátások összege 1971 óta évről évre emelke­dik. Jelenleg tizenheten része­sülnek minden hónapban szo­ciális segélyben, emellett szá­mos esetben rendkívüli segélyt is kiutaltak. Ez utóbbi összege általában ötszáz forint, s azok kapják, akik valamilyen ok­nál fogva átmenetileg nehéz helyzetbe kerültek. Erre a cél­ra csaknem 200 ezer forintot fordíthat ebben az évben a tanács; s így a jogos igények­nek elget tudnak tenni. A szociális étkeztetést már évekkel ezelőtt megszervezték Tinnye társközségben, ahol az aránylag olcsó helyi kisven­déglő módot nyújtott rá. An­nál nehezebb a helyzet Pilis- csabán, ahol a drága bisztrót nem vehetik igénybe, noha itt is élnek olyan idős emberek, akik nemigen tudnak önmaguk, ellátásáról gondoskodni. Az idén mintegy 40 ezer forintot költenek szociális étkeztetésre, ez az összeg kevés a piliscsa­bai étkeztetés megoldásához. A tanácson figyelemmel kí­sérik a hadigondozottak szo­ciális körülményeit is. Pilla­natnyilag 11 hadigondozottat tartanak nyilván. Az ő hely­zetükön sokat javítottak az újabb megjelent jogszabályok, mert lehetővé tették a pénzel­látás megállapítását olyan ese­tekben is, amelyekben koráb­ban nem volt mód. Rendszeresen, havonta szo­ciális járadékban részesülnek azok. akiknek a munkaképes­ség-csökkenése az ötven szá­zalékot meghaladja. Jelenleg öten kapnak járadékot. A gon­doskodás nem elhanyagolható formája a házi szociális gon­dozás; most hét magatehetet­len ember áll gondozás alatt. Erre a célra 51 ezer forintot irányoztak elő 1979-ben. A tanács szociális gondosko­dási tevékenysége fokozatosan javult Piliscsabán; s ma már elmondhatják, hogy valóban törődnek mindazokkal, akik koruk, egészségi állapotuk vagv hátrányos szociális hely­zetük miatt arra rászorulnak. P. J. MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT VISEGRÁDI DIVATÁRU-BOLTJÁBAN: Fő út 83. MEGÉRKEZTEK A LEGÚJABB ŐSZI-TÉL! MODELLEK NŐI, FÉRFI­ÉS GYERMEKPULÓVEREK, KARDIGÁNOK DIVATOS FAZONBAN, NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom