Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-20 / 246. szám

mkvct xMnap 1979. OKTOBER 20., SZOMBAT Befejeződött o KGST VB 92. ölese Hosszú távú együttműködési célprogramot hagytak jóvá Közlemény az elfogadott határozatokról Moszkvában közleményt tet­tek közzé a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 92. üléséről, amelyet október 16 —18 között tartottak meg a szovjet fővárosban. Az ülésen a tagállamok ál­landó képviselői, a kormányok elnökhelyettesei vettek részt: Bulgáriát K. Zarev, Csehszlo­vákiát R. Rohlicek, Kubát F. Bravo, Lengyelországot K. Secomski, Magyarországot 'Marjai József, Mongóliát M. Peldzse, az NDK-t G. Weiss Romániát P. Niculescu, a Szovjetuniót K. Katusev, Viet­namot Huynh Tan Phat kép­viselte. A KGST és Jugoszlá­via közötti megállapodás alap­ján a végrehajtó bizottság ülésén részt vett Sz. Gligori- jevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Ju­goszlávia állandó képviselője a KGST-nél. Részt vett a munkában Nyikolaj Faggye- jev, a KGST titkára. Az ülé­sen Rudolf Rohlicek, Cseh­szlovákia képviselője elnö­költ. Az ülés résztvevői melegen üdvözölték az NDK küdöttsé- gét s rajta keresztül a köztár­saság dolgozóit a történelmi esemény, az NDK megalaku­lásának 30. évfordulója alkal­mából. Annak kapcsán, hogy a Ju­goszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság és a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsa között 15 évvel ezelőtt hoz­ták létre az együttműködést, a résztvevők megállapították: az együttműködés sikeresen fejlődik, a teljes egyenjogú­ság, a szuverenitás, a nemzeti érdekek és a kölcsönös elő­nyök tiszteletben tartása el­veinek alapján. A végrehajtó bizottság ülé­sén a fő figyelmet a KGST XXXIII. ülésszakán hozott határozatok gyakorlati meg­valósítása kérdéseinek szen­telték. Jóváhagyták azoknak a többoldalú együttműködési megállapodásodnak és más in­tézkedéseknek jegyzékét, ame­lyek arra irányulnak, hogy megvalósítsák az ipari, a me­zőgazdasági és a közlekedési hosszú távú együttműködési célprogramokat. Ezeket az in­tézkedéseket a KGST szervei­nek a tanács XXXIV. ülés­szakáig terjedő időszakban kell kidolgozniuk. Megvitatták, hogyan áll azoknak a szerződéseknek az előkészítése, amelyek fejlesz­tik és szélesítik a szakosítást és a kooperációt a traktorok és egyéb mezőgazdasági gé­pek, az automatikus gépsorok, a különleges, a nehéz és az egyéb fémmegmunkáló gépek, így a programvezérlésű szer­számgépek gyártásában, vala­mint az ezekhez szükséges egységesített kiegészítő alkat­részek és berendezések gyár­tásában. A tanács megfelelő szerveit megbízták azzal, hogy dolgoz­zák ki azoknak az együttmű­ködési intézkedéseknek a ter­vezetét, amelyek a műszaki színvonal emelésére és a ter­mékek minősége javítására irányulnak. Ugyancsak meg­bízták a tanács szerveit az olyan javaslatok kidolgozásá­val is, amelyek célja, hogy a gépgyártásban, a rádiótechni­kai és az elektronikai iparban szélesebb körben alkalmazzák a szabványosított elemeket. Ugyancsak javaslatokat kell kidolgozni arra, hogy korsze­rűsítsék a KGST tagállamainak közös erőfeszítéseivel épülő objektumok építésének gazda­sági és szervezési feltételeit. A végrehajtó bizottság át­tekintette, hogyan valósítják meg az érdekelt KGST-államok azokat az intézkedéseket, amelyek rendeltetése: több ol­dalú alapon számos olyan ipari létesítmény felépítése a Vietnami Szocialista Köztár­saságban, amelyek nagy jelen­tőségűek az ország népgazda­ságának fejlődése szempontjá­ból. A KGST XXXII. és XXXIII. ülésszakán határozatokat fo­gadtak el az együttműködés szervezetének tökéletesítésé­ről. A végrehajtó bizottság ülése ezzel kapcsolatban jóvá­hagyta a tanács több szervé­nek normatív dokumentu­mait, amelyek a gyakorlati munka hatékonyságának nö­velésére irányulnak. Áttekin­tettek és jóváhagytak több olyan intézkedést is, amely­nek célja, hogy megjavítsa az együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a tanács tagállamai által létrehozott nemzetközi gazda­sági szervezetek között. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a tagállamok gazdasági és. tudományos-műszaki együttműködésének néhány más kérdését is és megfelelő határozatokat hozott ezekről. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés jegyé­ben ment végbe. Kínai-vietnami tárgyalások jr Újabb eredménytelen íorduló Pekingben pénteken tartót ták meg a kínai—vietnami kor­mányközi tárgyalások máso­dik fordulójának nyolcadik ülését, amely az előzőekhez hasonlóan, nem hozott hala­dást a két ország között fenn­álló problémák rendezésében. Dinh Nho Diem külügymi­niszter-helyettes, a vietnami küldöttség vezetője az ülésen megállapította, hogy a hat hó­napja tartó tárgyalások mind­eddig azért nem vezettek eredményre, mert a kínai fél nem hajlandó megvitatni a kapcsolatok rendezésének, a béke és a stabilitás biztosítá­sának sürgős kérdéseit. Han Nien-lung kínai kül­ügyminiszter-helyettes az ülé­sen elhangzott felszólalásából kiderült, hogy a kínai fél a bilaterális problémák helyett „továbbra is az úgynevezett regionális hegerrionízmus kér­déséről akar vitatkozni és újabb kísérletet tesz a „kam­bodzsai kérdés” napirendre tűzésére. Bolgár állásfoglalás A pénteki bolgár lapok közük a BKP Politikai Bi­zottságának, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának és minisztertanácsának közös állásfoglalását azokról a szov­jet békekezdeményezésekről, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke ter­jesztett elő október 6-án Ber­linben. A vezető bolgár szervek ál­lásfoglalása hangsúlyozza, hogy a bolgár nép teljes mérték­ben támogatja, és melegen üdvözli a Szovjetuniónak azt a döntését, hogy egyoldalúan csökkentse Közép-Európában állomásozó csapatainak létszá­mát, és jelezze készségét a nyugati területein telepített középhatósugarú rakéták mennyiségének csökkentésére Az ENSZ napirendjén Javaslat a fegyverk dien Csütörtökön a leszerelés problémáiról kezdett vitát az ENSZ 1-es számú politikai bizottsága, s megállapította, hogy jelenleg a legfontosabb feladat a fegyverkezési haj­sza megfékezése, valamint -a tömegpusztító fegyverek meg­semmisítésére irányuló konk­rét lépések kidolgozása. Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi- selője kijelentette, hogy a Szovjetunió kész konkrét lé­pésekkel is bizonyítani az általános és teljes leszerelésre irányuló szándékát; ezzel kapcsolatban utalt Leonyid Brezsnyev legutóbbi berlini javaslataira, amelyek 20 000 szovjet katona és 1000 harcko­Ülésezik a LEMP KB plénuma Fejlesztik a mezőgazdaságéi Edwaird dereknek, a LEMP KB első titkárának elnökleté­vel pénteken délelőtt Varsó­ban megnyílt a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának plenáris ülése. A 16. teljes ülésen megvitatják a nyolcadik pártkongresszus té­ziseinek tervezetét, valamint határozatot hoznak a kong­resszus összehívásáról. A tézisek fő vonásaival Ed­ward Gierek, a LEMP KB pl é­numát megnyitó beszédében foglalkozott. Gierek méltatta a hetvenes években elért óriási eredmé­nyeket, s hangoztatta, hogy a hetvenes évek eredményeiben a meghatározó szerepet a mun­ka, az egész nép nehéz és ál­dozatos munkája játszotta. Ezután rámutatott, hogy a párt folytatja a mezőgazdaság korszerűsítésének és fejleszté­sének politikáját, s óriási erő­feszítéseket tesz e célok érde­kében. Nemzetközi kérdésekről CSAK RÖVIDEN... A SZOVJETUNIÓ kormá­nya és a nicaraguai nemzeti újjáépítés kormánya megál­lapodott, hogy október 18-tól rendezi diplomáciai kapcsola­tait és nagykövetet cserél. DR. PAHR osztrák és Joszip Vrhovec jugoszláv kül­ügyminiszter hivatalos megbe­szélései pénteken délben be­fejeződtek Becsben. CEAUSESCU román, és Zsivkov bolgár államfő csütör­tökön megkezdődött politikai eszmecseréje pénteken folyta­tódott Sinaiaan. A BRAZÍLIAI ELNÖK — Joao Baptista Figueiredo tá­bornok— a parlament elé ter­jesztette „a poli.ti.kai pártok átszervezéséről” szóló terveze­tét. szólva Edward Gierek állást foglalt az enyhülés és a békás egymás mellett élés, a Szov­jetunióval és a többi testvéri szocialista állammal való együttműködés elmélyítése mellett. Hitet tett a leszerelés mellett, s méltatta Leonyid Brezsnyevnek berlini javasla­tait. Edward Gierek beszéde után megkezdődött az irányelv-ter­vezet vitája. esi kivonását irányozzák elő Közép-Európából. Ar Az igazságos alapokon nyug­vó új nemzetközi gazdasági rend kialakításának szükséges­ségét hangsúlyozza az a közös nyilatkozat, amelyet a szocia­lista országok egy csoportja terjesztett az ENSZ-közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizott­sága elé. A Belorusz SZSZK, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK által készített közös nyilatkozat rámutat, hogy a fejlett tőkés országok monopolista körei makacs mó­don akadályozzák a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok gyö­keres átalakítását A nyilatkozat megengedhe­tetlennek tartja, hogy a nem­zetek feletti monopóliumok neokolonialista eszközökkel kizsákmányolják a fejlődő or­szágokat. Sürgeti, hogy vesse­nek véget a diszkrimináció­nak, a diktátumnak, a gyar­matosítás és az újgyarmatosí­tás más jelenségeinek, számol­ják fel az államközi kapcsola­tokból a „hidegháború” ma­radványait. A nyilatkozat végezetül le-- szögezi, hogy a szocialista or­szágok a jövőben is minden oldalú támogatásban részesítik az érdekelt fejlődő országokat gazdasági és társadalmi hala­dásukban. A salvadori junta bejelentette Diplomáciai t létesül Salvadorból érkezett jelenté­sekből kitűnik, hogy az or­szágban továbbra is feszült a helyzet, rendkívüli állapot és kijárási tilalom van érvény­ben. Több városban összecsap­tak a hadsereg egységei és az ellenzéki erők. Sokan életüket vesztették, többen pedig meg­sebesültek. A Népi Forradalmi Tömb és az Egyesült Népi Akció­front (FAPU) elnevezésű be­folyásos tömegszervezetek be­jelentették, hogy. nem hajlan­dók tárgyalásokba bocsátkoz­ni az új juntával. A Népi For­radalmi Tömb erről szóló köz­leménye hangsúlyozza: a fordulatot Washington ösztön­zésére hajtották végre, és nem kizárt, hogy az esemé­nyek veszélyes irányt vesznek. A FAPU szintén leszögezte: „a demokráciához . vezető utat csak a néptömegek széleskörű részvételével lehet biztosíta­ni. Az öttagú salvadori junta megtartotta első sajtóértekez­letét, melynek során megerő­sítette korábban meghirdetett programját. Bejelentették, hogy az 1982- ben esedékes elnökválasztást már 1980-ban megtartják, s — a latin-amerikai országokhoz fűződő kapcsolatok javítása keretében — Kubával is hely­re kívánják állítani az 1964- ben megszakadt diplomáciai kapcsolatot. A junta egyik tagja leszögez­te: a Salvadorban jelenleg vég­bemenő politikai folyamat „alapvetően eltér a nicaraguai fordulattól.” Pártvezetők a társadalmi haladásról A szocializmus Két pártvezető a szocializ­mus időszerű kérdéseiről szól hozzánk. Arról az igazságról, amely a marxizmus—leniniz- mus alapján álló pártokat ve­zérli. Érdemes lapozgatni a Kossuth Könyvkiadó gondozá­sában a napokban megjelent köteteket, amelyek közelebb visznek bennünket a szocialis- a társadalom jobb megértésé­hez. Fidel Castro a szószéken Castrót, a KKP főtitkárát, Kuba államfőjét a minap lát­tuk a televízió képernyőjén, az ENSZ közgyűlésén mondotta el nagyhatású beszédét az el nem kötelezettek helyzetéről, igazán meggyőző erővel. Lát­hattuk őt a New York-ba tar­tó repülőgépen, amint őszin­tén válaszolt a feltett kérdé­sekre. Most is megmutatko­zott kivételes tehetsége, ragyo­gó szónoki képessége és őszin­te emberi kvalitása, amely él­tető eleme a kubai forrada­lomnak. Amikor az ember kezébe veszi most megjelent könyvét, amelyben egy negyedszázad történelme sűrűsödik, nem tud a hatása alól szabadulni. Egy nagyon képzett, elkötelezett, a népért élő ember egyéniségé­vel ismerkedik meg. Gondo­latai mélyenszántóak, igazak és közérthetőek. Legjobban ta­lán a Morjcada-laktanya meg­támadásának 25. évfordulóján elmondott beszédéből vett idézet fejezi ki: A kor, a bennünket körülvevő világ és társadalom objektív viszonyai tettek bennünket marxista—le­ninistákká, internacionalis­tákká, szocialistákká... Ez az 1926-ban született fér­fiú az életét tette fel népe boldogulására, s minden tu­dását, erejét, bátorságát en­nek szentelte. Jómódú csa­ládból származott a Santiago de Cuba-i jezsuita kollégium­ban kezdte meg tanulmányait, majd a havannai Belém-kollé- giumban érettségizett, s az egyetemen jogi doktorátust szerzett. Ügyvédi irodát nyi­tott, de már korán bekapcso­lódott az ifjúsági mozgalom­ba, amely feladatának tartot­ta a törvényesség védelmét. Fidel Castro neve először ak- ' kor vált világszerte ismertté, amikor 1953-ban megszervez­te és irányította a Moncada- laktanya elleni felkelést. A rögtönítélő bíróság előtt elmondott védőbeszéde maga a hitvallás az igaz ügy, a for­radalmi tett, a nép igazsága mellett. Már ekkor ragyogó felkészültségről adott számot, pedig mindössze 27 éves, de olyan nagyszerű érvekkel, lo­gikával szorította sarokba a bíróságot, s leplezte le Batis­ta korrupt rendszerét, hogy még az ellenfelei is elismerték elhivatottságát. Már ebben a beszédében megmutatkozott politikai tisztánlátása; állam­férfiúi bölcsessége, s rend­kívüli műveltsége. A bíróság előtt a vádlottból vádló lett és bebizonyította, hogy Batis­ta és emberei semmirevaló ga­zemberek, akik bitorolják a hatalmat. Ugyanakkor meg­védte a forradalmárok igazát, s bírái szemébe vágta, hogy nem döntenek szabadon, ha­nem az önkényuralom eszkö­zei. Ebben a beszédében — bár akadályoztatva volt, hogy hozzáférhessen az adatokhoz, dokumentumokhoz — fejből felvázolta a demokratikus for­radalom programját, citálta a törvényeket, és bátran mondta befejezésül a bírák­nak és a rendszer urainak: Ítéljenek el, ez mit se szá­mít, a történelem fel fog men­teni! Nemcsak azért, mert Cast- rónak igaza lett, hanem azért is, mert olyan egységes rend­szerét adja a haladás, a for­radalom logikájának ebben a védőbeszédében, hogy még ma is izgalmas és megindító ol­vasmány, szinte rousseaui bölcs összegezése a társadalmi-em­beri küzdelmeknek. A kötet többi beszéde, be­szélgetése már a forradalom győzelme után hangzott el, az első öt évvel a hatalom átvé­tele után, de mindet áthatja az a tiszta logika, a latinos fordulatokban, szólásokban gazdag nyelvezet és lényegre törés, amely mindvégig jel­lemzik Castro magatartását, beszédét és cselekedeteit. Ha tévedett is a gyakorlati mun­kában, van ereje kiigazítani magát, s megmutatja, hogy miként jutott el a marxizmus —leninizmus felismeréséig, mi­ként vált meggyőzödéses kom­munistává, s hogyan állította a forradalmat, az eszmét né­pe boldogulásának, felemelé­sének szolgálatába. Mindvégig nagy tisztelettel beszél a nagy Szovjetunióról, amely önzetlenül segítette és segíti a kubai forradalmat. S ezt őszintén mondja, mint min­dent, amit eddig tett, mert igaz ember módjára élt és al­kotott, a szocializmus igazsá­gába vetett hit vezérelte min­den tettét. A kubai forrada­lom győzelmének 20. évfor­dulóján. 1979 januárjában mondott beszédében ezt is fo­galmazta meg: Forradalmun­kat mindig is a rendíthetet- Ienség, elvhűség és mély hu­mánus szellem jelemezte... A forradalmárokat mindig a leg­teljesebb egység, tisztelet és elvtársiasság jellemezte. A szo­cialista szervezetről és a ve­zetésről vallott lenini nor­mák ma legnagyobb kincsün­ket jelentik. Ez a lenini felfogás vonul végig egész kötetének anya­gán, a nagyszerű kommunista, forradalmár munkásságán. Gustáv Husák hűsége Egészen más indíttatású, és más időszakban lett a forra­dalmi mozgalomnak kiváló fia, a kommunista eszmék igaz harcosa Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, akinek az élete összeforrt a CSKP munkásságával, s a csehszlo­vák nép felemeléséért folyta­tott küzdelemmel. Különösen nehéz időben mutatkozott meg Husák elvtárs nagyszerű szer­vezőkészsége, elvhűsége és ál­lamférfiül mivolta. Akkor lett a CSKP Központi Bizott­ságának első titkára, amikor az 1968-1 események után az ellenforradalmi erők leverése, a szocialista konszolidáció ke­rült napirendre. Ebben az időszakban, és később is, be­bizonyult éleslátása, politikai elkötelezettsége. Az ö vezeté­sével fogalmazta meg a CSKP KB azokat a reális programo­kat, amelyek a testvéri szom­széd népet munkásságában vezérelték, s amely biztosítot­ta az egyenletes fejlődést. Husák beszédeiben, írásai­ban mindvégig kiérződik a felelősség a csehszlovák nép iránt; a nemzetközi kommu­nista mozgalommal és a szo­cialista világrendszerrel szem­ben vállalt kötelesség; mind­végig a leninizmus normái ve­zették gondolatát, s alkotóan érvényesítette a tanítást az osztályharc és a szocialista építés nem könnyű szakaszá­ban. Az 1969—1978. közötti idő­szakból származó beszédek és cikkek dokumentálják a CSKP-nak azokat az erőfeszí­téseit, amelyek az említett válság felszámolására, a po­litikai, gazdasági élet konszo­lidálására, a fejlett szocialis­ta társadalom építésére irá­nyulnak. Annál is értékesebbek ezek a gondolatok, mert megmu­tatják, hogy a szomszédos szocialista ország milyen ne­hézségeket gyűrt le, hogyan sikerült eredményeit elérnie. Gustáv Husák művein vé­gigvonul a hűség a marxista —leninista eszméhez, a nem­zetközi munkásmozgalomhoz, népéhez, valamint a Szovjet­unióhoz, ahol elsőként való­sult meg a szocializmus, s amelynek tapasztalatai érté­kes támogatást jelentenek napjaink építőmunkájában. Gáli Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom