Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

Az első próba Brigádok a jobb minőségért VI. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM sm m m mow 1979. OKTÓBER 19., PÉNTEK Városunk legnagyobb ipari üzemében, az Árammérőgyár szocialista brigádjainak vál­lalásairól már többször ad­tunk hírt azóta, hogy a gyár kollektívája is csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Legutóbb a sajtolókhoz, a forgácsolók­hoz és a felületkezelőkhöz lá­togattunk, ezúttal pedig a beszabályozok, a szerelők és a szerszámkészítők tájékoztat­tak bennünket felajánlásaik­ról, amelyeknek első próbá­ja most folyik: az év végén már el kell számolni arról, hogy mit végeztek, állták-e szavukat. Beszabályozás A gyár termelésében az utolsó 1 főbb állomás a besza­bályozásé, a hitelesítésé. Ezen a területen dolgozik a próba­teremben a Martos Flóra szo­cialista brigád. Valójában itt dől el, hogy az előző munka­helyeken hogyan dolgoztak a gyáriak, itt derül fény a mi­nőségre. De sok múlik ter­mészetesen a brigád tagjain is; ügyességből, szakmai fel- készültségből már nem egy­szer jelesre vizsgáztak. A kongresszusi munkaver­senyben védnökséget vállal­tak az egy- és a háromfázi­sú mérők felett. Vállalták azt is, hogy a többletként gyár­tott tízezer egyfázisú és négyezer háromfázisú szerke­zetet úgy szabályozzák be, hogy napi munkájukat is ma­radéktalanul teljesítik. A véd­nökség azt jelenti, hogy a brigád tagjai határidőre vagy az előtt, jó minőségben szál­lításra alkalmassá teszik a műszereket. Ezt jó szervezés­sel, a rejtett tartalékok fel­tárásával érik el. Emellett igyekeznek jobban sáfárkodni az energiával is. Először is a világítással bán­nak csínján. A beszabályzó berendezéseket is takarékosan működtetik, s mihelyt befeje­zik a munkát, azonnal kikap­csolják őket. Megtakarításra ad módot a fűtés és a sűrített levegő szabályos kezelése is. Nagy feladat az új típusú mérők beszabályozása, hiszen a. kifejlesztett új termékcsa- 'Adról van szó, s fel kell tár­ni az esetleges hiányosságo­kat, amelyek minden nullszé­ria velejárói. A minőség ja­vítására azt vállalták a Mar­tos Flóra brigád tagjai, hogy selejtszázalékukat a korábbi átlag alá szorítják, legalább 4 százalékkal. Szerelők A brigádtagok azt is tud­ják, hogy az új berendezé­sek — nemrégiben végeztek a próbaterem rekonstrukciójá­val — nagyobb szakmai tu­dást igényelnek, éppen ezért a tanulásról sem feledkeznek el. A szerelésben dolgozik a Vörös Rózsa szocialista bri­gád, amelynek korábban is jó híre volt: ha kellett, akár munkaidőn túl is bantmarad- tak, hogy többletvállalásaikat teljesítsék. Az első félévben sem volt könnyű dolguk, ek­kor ismerkedtek az új Bosch szerelőasztalokkal s a prog­ramváltások, a tervezettnél több munka is próbára tette őket. A brigád tagjai vállalták, hogy a kongresszusi munka­versenyben még inkább úgy dolgoznak, hogy minőségi ki­fogás ne lehessen a kezük alól kikerülő műszerek ellen. A háromfázisú szalagon a for­rasztások és a bekötések mi­nőségét állandóan ellenőrzik. A szovjet megrendeléseket a határidő előtt harminc nap­pal teljesítik. Segítik a termelékenység növekedését is, a Bosch-sza- lag és az egyedi munkahely fogásait hamar megismerik, rutint szereznek. Szorgalom­mal az ehhez szükséges idő lerövidíthető. A gyárban a Petőfi szocia­lista brigádot is sokan isme­rik. Kezük munkáját az a számtalan sok szerszám di­cséri, amit szerte a műhe­lyekben hasmáinak. A me^- növekedett termelési felada­tok teljesítésére, vagyis, hogy a tízezer egy- és a négyezer háromfázisú mérőt a gyár el­készíthesse, terven felül ők azt vállalták, hogy a javítás­ra szoruló nélkülözhetetlen szerszámokat a lehető legrövi­debb idő alatt generálozottan, a legjobb minőségben visz­Szeretem a múzeumokat, a kiállítótermek mesélő csend­jét. Jó megállni egy élesre csiszolt 'kőbalta előtt, elgon­dolkodni az ősember életmód­ján, vagy Kossuth-bankókat nézegetve merengeni az alig másfél évszázaddal ezelőtt történteken. Mindez legalább annyira izgalmas, tanulságos és gyönyörködtető, mint is­merkedni Bereg szőtteseivel, Matyóföld sumimásainak cse­lédkönyveivel, vagy a Palóc­föld lányainak, asszonyainak gazdag hímzésvilágával. Romlatlan ízlés Múzeumi kalandozásaimra soha nem hívok társakat. Gondolkodásra, a tárgyakban tükröződő korokkal való is­merkedésre nekem kedvezőbb az egyedüllét. Ügy vagyok, akár a gyerek, aki nem sze­reti, ha meglesik titkait, ami­kor a szoba sarkában — amely egyedül csak az övé — várat épít kártyából, garázst üres gyufásdobozokból. Szeretem, minden titkolód­zása ellenére nézni, hogy apró kezeinek gondos munkája se­gíti az életre való felkészü­lésében, ismereteinek gazda­godásában. Szeretem nézni az apró emberkék pámás kezét, amikor színes ceruzákkal raj­zolni kezdenek. Van ezekben vonzóerő, báj, s mindez ab­ban rejlik, hogy a gyermek­szajuttatják a helyükre. Ha szükséges, akkor társadalmi munkában, túlórázás nélkül orvosolják a hibákat. Új technológiák A távösszegező programhoz új szerszámokat is készítenek, s jelentős az energiatakaré­kossággal összefüggő vállalá­suk is. A brigád tagjai fel­ajánlották azt is, hogy segít­senek az új technológiák be­vezetésénél. Korábban három, s most újabb három kollektíva fel­ajánlásairól szóltunk. De az I Árammérőgyár valamennyi brigádjáról készülhetne ha- I sonló beszámoló, a gyár egész kollektívája részt vesz a I kongresszusi versenymozga- I lomban. i Fördős Gábor rajzokban felfedezhető rom­latlan ízlés már önmagában is művészi: nemcsak azt rajzolja és festi a papírra, amit lát, hanem amit képzel, érez és gondol. A művészet ábécéje eredendő erővel benne szuny- nyad az emberben, csak fel kell kelteni. Festői világ Szeretem járni a múzeumo­kat. Legutóbb a gödöllői vá­rosi helytörténeti gyűjtemény kiállítótermében voltam, amelynek bejáratánál felirat hirdeti: A gyermek világa Vankóné Dudás Juli müvei­ben. A moziiskola ódon falai, az emeletre felvezető kopott kőlépcsők csendre intik a lá­togatót. Csodálatos világ fogad a kiállítási teremben. Láttam én már Vankóné képeit, fi­gyeltem a festőt munka köz­ben is, de így együtt, ezzel az elrendezéssel mégis újat mu­tat festői világa. Mit fedeztetnek fel velem a képek? Újra átélem, amit fa­lusi mezítlábas gyerekként át­éltem. Nézem a hatalmas mé­retű, festett Galgamácsai gyerefylakodalmast, rájövök, hogy bármilyen szegényes volt a mi mindennapi életünk, bármennyire is csak vasárna­ponként jutott hús a tányé­runkba, s tízdekánként mérte a boltos számunkra a kristály- cukrot, azért ennek a letűnt világnak megvolt a maga gaz­dagsága is. Festik az épület homlokzatát Gödöllőn, a Szabadság téren épülő harmadik tízemeletes lakóház homlokzatának a festésén dolgoznak a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Barcza Zsolt felvétele A múltról a mának Mezítlábasok termékeny közössége Friss virágok mindenütt Árvácska, százszorszép, nefelejcs Ránk is számít az aranykoszorús brigád Szorgos munka folyik a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem virágkertészetében, amely a gondnoki osztályhoz tarto­zik. Az ágyúsokban friss vi­rágok díszlenek, az ősszel 25 ezer árvácskát, százszorszé­pet és nefelejcset ültetnek ki. Közben begyűjtik a virággu­mókat, a magvakat is. A Péter Károly ötszörös aranykoszorús szocialista bri­gád azonban nemcsak munka­köri kötelességeinek tesz ele­get, a társadalmi munkákból is kiveszik a részüket a tagok. Patronálják az egyetemi óvo­dát és bölcsődét, nyáron a strand körül és a temetőben tartanak rendet. Látogatá­sunkkor éppen a Karikás Fri­gyes általános iskolába indul­tak virágot ültetni. Laukó Ferenc brigádvezető­vel beszélgetve azonban kese­rű dolgokról is szó esett, el­panaszolta, hogy munkájukat nemcsak az időjárás, az aszály vagy a fagy nehezíti, hanem az emberek is, akik sok kárt okoznak az ágyúsokban. Volt Sok kiállításnak adott már otthont Gödöllőn az Agrártu­dományi Egyetem Nyisztor György kollégiumának Gorka- terme. Legutóbb, mint arról hírt adtunk, a salgótarjáni öblösüveggyár termékeiből nyitottak bemutatót, amelyet az üzem és az egyetem szak- szervezeti bizottsága közösen szervezett Palkovics Istvánná fáradhatatlan közreműködé­olyan reggel, amikor azt ta­pasztalták, hogy az előző na­pon kiültetett virágok 25—30 százalékát tönkretették vagy ellopták. Nagyobb fegyelmet kér tehát a város lakóitól a tíz éve alakult szocialista bri­gád húsz tagja, mert az ő munkájuk egymagában nem elég ahhoz, hogy csinos le­gyen városunk, az egyetem. Cs. J. A gödöllői MÉM Műszaki Intézet már több helyen lé­tesített az országban úgyne­vezett háztáji mintaudvart, amelyek elsősorban a sertés- és a szarvasmarhatartást te­szik könnyebbé és gazdasá­gossá. Somogyszilben augusz­tusban fejezték be a második mintagazdaságot. Az egyik­ben évi 40 hízó és ugyan­annyi süldő kibocsátására rendezkedett be segítségük­poharakat, vázákat, díszkely- heket és serlegeket. A megnyitó utáni kerekasz- tal-beszélgetésen megegyezés született az egyetemiek és a gyáriak között: a jövőben kölcsönös látogatásokkal mé­lyítik el kapcsolataikat. Ha ilyen eredményeket szül az együttműködés, mint ez a mostani kiállítás, akkor rajta! . Csiba József Mentsük meg emlékeseiket! Befejezték a vérségi ' bronz­kori temető területén végzett ásatásokat. Az 1977-ben fel­fedezett lelőhelyen eddig ti­zenhat hamvasztásos, köpako- lású umasírt tártak fel. Az ér­tékes kerámiaanyag az aszód; Petőfi múzeum régészeti gyűj­teményét gazdagítja. Enne', kapcsán nem árt ismételten hangsúlyozni, hogy aki- föld- munkálatok közben ember­vagy állatcsontokra, épületma­radványokra, agyag edényekre, vagy azok töredékére, fémtár­gyakra, régi pénzekre bukkan, azonnal jelentse a tanácsnál; kel a gazda, aki ugyancsak tart 2 fejőstehenet és hizlal két bikát. Mezőtúron szeptemberben lett kész a sertéstartó minta­udvar, ebből évente hatvan sertés kerül ki. A beruhá­zás költségei, a mérettől, a műszaki színvonaltól és a háztáji gazda igényétől füg­gően, 15—20 ezer forint kö­zött változnak. Az intézet, el­sősorban a berendezések gyártásában, másokkal is együttműködik, ilyen például a Környei Mezőgazdasági Kombinát és a Tatabányai Delta Ipari Szövetkezet. Hogy miképpen térül meg a beruházás? Erre csupán egy-két adat: a telepített be­rendezésekben, fiaztató kut- ricákban alig van malacel­hullás. Míg a hagyományos tartás mellett nem ritka, hogy egy-egy fialásból szár­mazó kismalacok közül ket- tőt-hármat is agyonnyom a koca, itt ez kiküszöbölhető, ami úgy is felfogható, hogy például négy anyakocától egyetlen év alatt 10—15 ma­laccal több nevelhető fel. Megegyezés a kiállításon Egyetem és gyár együttműködése Műszaki Intézet Gazdaságos háztáji mintaudvar Utolsó lehetőség Vizsga segédmotorosoknak sével. Morvái Attila, a szervező bizottság vezetője elmondta, hogy az egyetemiek keresték fel a gyár vezetőit: adjanak anyagot a kiállításhoz. A ké­rést készséggel teljesítették. Az egyetem 'egyik szocialista brigádja, Tóth Bélával az élen vállalta az állványok elké­szítését. A sok-sok fáradozás nem volt hiábavaló, az érdek­lődők nagyszerű bemutatóban gyönyörködhetnek. Az ünne­pélyes megnyitón Varga Gyu­la, az üveggyár igazgatója is­mertette a salgótarjáni gyár eredményeit, beszélt termé­keikről, amelyek közül a leg­szebbeket hozták el Gödöllő­re: kézimunkával és fúvott eljárással készült, metszett A KPM Autófelügyelet Bu­dapest—Pest megyei közleke­désfelügyelete értesíti a Gö­döllő városban és járásban üzemeltetett segédmotoros ke­rékpárok tulajdonosait, hogy akik a korábban megtartott műszaki vizsgákon megjelenni nem tudtak, feltétlenül vigyék el járműveiket a pótvizsgára, amelyet október 26-án, pén­teken Máriabesnyőn a Török Ignác Gimnázium előtti par­kolóban rendeznek reggel 7-től délután 5 óráig. A zsúfoltság elkerülése vé­gett célszerű, ha reggel 7-től az A-tól E; délelőtt 9-től az F-től J; 11-től a K-tól N; dél­után 1 órától az O-tól Sz; dél­után 3 órától pedig a T-től Zs betűvel kezdődő nevű tulajdo­nosok érkeznek. A hatóság a vizsgadíjakról is tájékoztatást adott: 40 fo­rint a vizsgadíja a Babetta 207/100; a Babetta 207/208; a Riga 12, a Riga 16/1977, az IFA —Simson S—TN—H, a Jawa Transisztor 40, a Jawa-Mustang 23/200, a Jawa 5023—H Mus­tang, a Komár 2330, a Komár MR 2352, a Verhovina 5, vala­mint a Verhovina 6 jelzésű modelleknek. A többi segéd- motoros kerékpár vizsgadíja egységesen 120 forint. Befize­tési postautalványt a helyszí­nen kapnak a vizsgáztatók, akiiének ez az utolsó lehetősé­gük, hogy járműveik január elseje után is részt vehessenek a forgalomban, a jövő év ele­jétől ugyanis csak érvényes műszaki vizsgával használha­tók a segédmotoros kerékpá­rok. Megváltozott félfogadási rend Megváltozik a hivatalok szombati félfogadási rendje. A Minisztertanács határozata nyomán a tanácsokon, a járá­si hivatalokban és a járásbí­róságokon is teljes szabad szombatot tartanak kétheten­ként, igazodva a vállalatok­hoz, üzemekhez. A városi tanácson, Gödöllőn, páros heteken lesz teljes sza­bad szombat, amikor csak ki­es bejelentkezési ügyekkel, be­adványok átvételével és anya­könyvi szolgáltatással foglal­koznak a hivatalban. Egyéb­ként a félfogadás rendje nem változik, páratlan heteken pe­dig szombaton is teljes lét­számmal dolgoznak a tanácson. A járási hivatalban is a pá­ros heteken lesz teljes szabad szombat, s ilyenkor csak a műszaki osztályon tartanak ügyeletet, amelyen csak tájé­koztatást adnak. A községi ta­nácsokon ugyanez a helyzet, de előzetes bejelentésre a sza­bad szombatokon sincs aka­dálya a házasságkötéseknek. A szegénység, a szülőknek a mindennapi betévő falatért folytatott küzdelme, ami a hajnali indulás és a késő esti hazatérés a gyerekeknek ma már ismeretlen, elképzelhetet­len szabadságot jelentett Az egyívású fiúk bandája, a kis­lánycsoportok a ma felnö­vekvő nemzedékek számára elképzelhetetlenül szoros és termékeny közösségek voltak, ezért nem volt mégsem min­denestül sötét világ a pa­rasztgyereké. Igaz,1 sokszor volt keservesen próbára tevő, de nem volt örömtelen. A fel­szabadult, a közös játék ne­künk sok öröm mellett még közvetlenül a felnőtt életbe való beilleszkedés iskoláját is jelentette. Eljátszott lakodalom Eljátszottu'k a lakodalmat — amint Vankóné festménye bizonyítja. A lakodalom a mi gyermeki képzeletünkben a felnőtté válást, és egyben a mennyországot jelentette. Ját­szottunk a pünkösdölőt, a bí­róválasztás ceremóniáját utá­nozva. És mennyi mindent játszottunk még, amit elles­tünk a felnőttek világából. Van egy barátom, sokkal többre vitte, mint játékában tervezte, ő mindig üzletest akart játszani, s képzeletbeli pultja mögött mérte az agyag­ból gyúrt szalámit, cukor he­lyett szitált homokot öntött a papírstanicliba. Volt barátom, aki kukoricaízekböl drótok segítségével tehenet, ökröket mintázott, ezeket állította a porba, s jó gazdaként terelte csordáját a vásárba. Folytat­hatnám a sort. Fantáziánk és álmunk gazdag volt, bármeny­nyire is porban éltünk, de em­lékébresztésnek talán ennyi is elég. Óvodások éneke Szeretem a múzeumokat járni, ám múzeumi sétáimra mindig egyedül megyek. Ál­lok magamban Vankóné képei előtt. Biztosan mosolygok fel­ismeréseimen, a múzeum falai közé beszökött gyerekkori já­tékaimon. Riadtan veszem észre, hogy száz gyerek járja körülöttem a táncot. — Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, éneklik a gödöllői Stromfeld lakótelep óvodásai. Alig akar­ják átadni a helyet a Petőfi iskola tanulóinak, akik vi­szont nem hajlandók várni, beállnak a sorba, együtt ját­szanak hát. Mindent, mindent jó lenne újra játszani, együtt velük, amit Vankóné megfestett. Jó lenne remélni, hogy az egy­kori játékokat, amelyek egy­szerűségükben is megragadók voltak, mindennap játsszák gyerekeink, a parkokban, te­reken, a virágos réten, a kő­vel lerakott járdák mentén. Jó lenne tudni, hogy egykor volt világunk játékait nem cserélik el holmi műanyagból készült, felhúzható játékokért, amelyeket számlálatlanul árul­nak a falusi búcsúk műanyag­ból felhúzott, sárgán s lilán rikító sátrai alatt. Fercsik Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom