Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

Készülnek a gépszemlére Már a teli hónapokra készülnek a KPM monori üzem- mérnökségén. A monori és nagykátai járásban mintegy 400 kilométeres út felügyelete nem kis feladatot ró emberre, gépre egyaránt. Túri László és Szigeti Jenő a hódmezővásárhelyi gépgyárban gyártott útsózó adaptert a közeledő gépszemléhez készíti elő. ifj. Fekete József felvétele Jövő héten Gyomron: Szernél jfiigazolvány-csere A Monori Járási Rendőrka­pitányság felmérése szerint az idén szűkebb pátriánkban csaknem tízezer személyi iga­zolványt cserélnek ki. A mun­kálatok az utolsó negyedévben is folytatódnak. Gyomron például a jövő héten cserélik ki a lejárt sze­mélyi igazolványokat. Október 22-én az Erzsé- bet-telepi, 23-án a Mária- telepi, 25-én a Klotild-te- lepi és 26-án a falusi lakók jelentkezhetnek a szemé­lyi igazolvány cseréjére a Steinmetz kapitány utcai rendőrség épületében naponta 8-tól 16 óráig. Az érvényesítéshez csatolni kell a lejárt személyi igazol­ványt, a II. számú igazolóla­pot, a népességösszeírásról ki­állított adatlapot, amelyet a postahivatalokban lehet besze­rezni, két darab fényképet, egy darab 20 forintos illeték- bélyeget és az esetleges adat- változásokat igazoló iratokat. Azok, akik munkahelyi el­foglaltságuk miatt a megjelölt időben nem tudnak megjelen­ni, kötelesek a járási rend­őrkapitányságot felkeres­ni valamelyik munkana­pon (szombat kivételével) fél 9 és 12 óra között. A személyi igazolvány ér­vényesítése végett személye­sen kell megjelenni, kivéve azokat a járóképtelen betege­ket, akiknek gyógyulása előre­láthatólag egy éven belül nem várható. Az új személyi iga­zolványt a lakóhely szerint il­letékes lakónyilvántartó könyv vezetőjének be kell mutatni. Az érvényesítés fontos ma­gán- és közérdek, elmulasztá­sa szabálysértési eljárást von maga után. G. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1979. OKTÓBER 19., PÉNTEK A közművelés új lehetőségei A szó legszorosabb értelmié­ben új évad előtt áll a járási művelődési ház. A közelmúlt­ban kicserélődött a vezetőség, s ez természetesen a mód­szerek, az elgondolások válto­zásával is jár. Az örökség egy­szerre jó is, rossz is. Jó, meírt az utóbbi esztendőkben meg­indult egy pozitív folyamat a közművelődés területén, s rossz, mart a tárgyi feltételek évek óba változatlanok. Kovács Béláné művészeti előadó ali-g egy hónapja lá­tott munkához, s ezalatt már néhány ötlet, elképzelés végső formát öltött. Szeretnénk a ki­állítótermet maximálisan ki­használni — mondja, s már teszi is elém a kész progra­mot. Kiállítás havonta — Januártól minden hónap­ban rendezünk kiállítást, fő­ként iparművészeket hívunk meg. Kerámikusok, , faszobrá- szok, üveg- és textiltervezők mutatkoznak be. Egész nyáron nyitva tart majd a ceglédi múzeum anyagából válogatott néprajzi kiállítás.. — Az iparművészet igen sokszínű és látványos, szeret­nénk ezen keresztül megked­veltet™ az emberekkel a mű­vészet más, viszonylag nehe­zebben befogadható ágait is, például a festészetet. Jobban be kívánunk kapcsolódni a kulturális élet körforgásába. Megkerestük a Mozgó Világ című folyóirat szerkesztősá­gét, és megállapodtunk egy kiállítással egybekötött komp­lex rendezvény átvételében. Bekapcsolódunk a Népművelé­si Intézet védnöksége alatt működő „kis galériák” háló­zatába. Ezen keresztül ta­pasztal atcserére, szakmai megbeszélésekre és progra­mok cseréjére nyílik lehető­ségünk. Megbeszéléseket foly­tatunk a Nemzeti Galéria il­letékeseivel, s lehetséges, hogy a közeljövőben a ván­dorkiállítások hozzánk is el­jutnak. — Próbálkozásainknak akad azonban egy kerékkötője. A Vigadó átalakításakor egysze­rűen befalazták a kiállítóte­rem kéményét Jó lenne mi­hamarabb valamilyen megol­dást találni, hiszen nem túl kellemes dolog a téli dermesz­A megrendelő közérzete MÁR JÖELÖRE borsódzik annak az autósnak a háta, aki kénytelen szervizbe vinni a kocsiját, de viszolyog az ember akkor is, ha villany- szerelőt, televízió-műszerészt, vagy más szolgáltatót kell igénybe vennie. Érthetetlen ez, mert ha meggondoljuk, az utóbbi években — az állam kiemelt támogatásával — min­den tekintetben fejlődött va­lamennyi lényeges lakossági szolgáltatás. A gépkocsijavítás, a háztar­tási elektromos ■ gépek és elektroákusztikai cikkek javí­tása, a textiltisztítás és a la­káskarbantartás országos há­lózatának kiépítéséhez, mű­szaki bázisának megteremté­séhez 1971 és 1975 között 3 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, s ennél is na­gyobb összeget költ e célra eb­ben a tervidőszakban. S az ál­lami támogatás csak kiegészíti az érintett vállalatok, szövet­kezetek mintegy kétszer ek­kora saját fejlesztési alap­jait. A támogatások és más ked­vezmény eredményeként a főbb szolgáltatások teljesít­ményértéke 1970 óta több mint kétszeresére nőtt. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy pél­dául az autós már úton-ötfé­lén talál állami szövetkezeti vagy magánszervizt, tudja hogy a nagyobb műhelyekben korszerű diagnosztikai műsze­rekkel mérik, állítják be ko­csiját. viszonylag jó szakem­berek orvosolják a hibákat, és nem is kell sokat várakoz­nia a javításra. Hasonló a helyzet, ha a Patyolatot vagy a Gelkát vesszük igénybe, hogy csak a legismertebb cé­geket említsük — korszerű gé­pekkel, műszerekkel dolgoz­nak a viszonylag kiterjedt fiókhálózatban, s elfogadhatók a vállalási idők. jó minőségű a munka. Miért nem vagyunk mégis szívélyesebb, jobb viszonyban a szolgáltatókkal? Miért nem érezzük fejlődésüket? Lássunk egy példát az autó­javítás területéről: A legtöbb szervizben a pénztárnál alá­íratják velünk, hogy a javítás­hoz milyen típusú alkatrésze­ket. milyen értékben használ­tak fel, hány munkaórába telt kocsink rendbehozása, s ezért mennyit vagyunk kötelesek fi­zetni. Tehát olyan dolgokat iratnak alá velünk, amelyek­ről fogalmunk sem lehet, de a szignálást nem tagadhatjuk meg. mert csak ennek fejé­ben kapjuk vissza forgalmi engedélyünket és autónkat. Sőt. csak ezután próbálhatjuk ki a kocsit, s győződhetünk meg róla, hogy egyáltalán működik-e? Vagy jtt van a Patyolat. A megrendelő kevésbé érzékeli a textiltisztítás technológiájának korszerűségét, mint azt a tényt, hogy holmiját — a biz­tonság kedvéért — többnyire erősen használtnak, kopott­nak. pecsétesnek minősítik, s ezeket az állítólagos tényeket fel is tüntetik a vállalási la­pon. Aki háztartási gépét viszi szervizbe, az olyan vállalási lapot kap. amelyen irreálisan magas irányár szerepel. Rossz lesz a közérzete még akkor is, ha netán tudja, hogy a szol­gáltató ezzel csupán bebizto­sítja magát, mivel a javításra szoruló termék átvételekor nem képes gyorsan és egy­szerűen megállapítani az al­katrész- és munkaidő-szükség­letet, irányárat viszont köte­les megjelölni. Ezek a felszíni jelenségek fedik el előlünk a lényeget: azt a tényt, hogy a lakossági szolgáltatások hosszú ideig tartott elmaradottságok után ma már színvonalban, minő­ségben, kiterjedtségben meg­közelítik vagy elérik az igé­nyeket. A sok támogatást él­vező szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek, sőt. magán­kisiparosoknak most azzal is többet kellene törődniük, hogy ne csak a munkadarab, hanem az ügyfél útja is gör­dülékeny legyen. HOGY NE CSUPÁN a szer­szám, a műszer, hanem a hang­nem. a bánásmód is korszerű legyen. G. Zs. tő hidegben kiállításira járni. Nem lenne szerencsés, ha ezen buknának meg programjaink. Nők klubja Milyen kiscsoportos foglal­kozások várják a látogatókat az idei évadban? — kérdez­tük S zalai né, Rakovszky Zsu­zsannát, a művelődési ház igazgatóját. — Sok mindent átveszünk elődeink kezdeményezés ed - ből, hiszen az idő bebizonyí­totta ezek életképességét. To­vábbra is működik a közked­velt motoros klub, a cigány- és a cigánygyerekek klubja. Ezen­túl is szervezünk előadód es­teiket — minden hónapban sor kerül rá —, legközelebb Lu­kács Sándor látogat el hoz­zánk. Nem hanyagoljuk el a kirándulások, színházlátogai- tások szervezését, brigádok, üzemek számára. A munkás- művelődésre azonban nagyobb súlyt fektetünk, mint koráb­ban, egyik kollégánk csak ez­zel foglalkozik majd. — Természetesen vannak új elképzeléseink is, ezek közé tartozik például a nők klub­ja. Lesz főzési, öltözködési ta­nácsadás, de ennél azért töb­bet szeretnénk nyújtani ré­szükre. Hetenként egy alka­lommal rendelkezésükre áll majd a gimnázium tornater­me, ahol rendszeres testedzést végezhetnek. Gondoskodunk kulturális programokról is, s hogy a szórakozás zavartalan legyen, nygdíjasok bevonásá­val megpróbáljuk megoldani a gyermekek felügyeletét. A kis­mamáknak is szervezünk egészségügyi ismeretekkel, gyógytornával fűszerezett fog­lalkozásokat, a védőnőkkel már fel is vettük a kapcsolat [ tot ez ügyben. A jövő héten kezdődik a | német nyelvtanfolyam, amely­re már rengetegein jelentkez­tek. — Sajnos jelenleg nagy ren­dezvényeket nem tudunk tar­tani. hiszen a nagytermet el­foglalják az óvodások. Való­színűleg nemsokára elköltöz­nek innen, s akkor társastánc tanfolyamot rendezhetünk, sa gyerekek részére pedig mű­vészi torna oktatását tervez­zük. Ez Gyomron igen jól be­vált, s igény itt is lenne rá. Járási felügyelet — Van egy merész, de nem kivihetetlen ötletünk. Igen so­kan tartanaik kutyát a járás­ban, de az ebekkel való fog­lalkozás maximum csak a sé- tál tatást foglalja magában. Igen sok a vad, emberre is ve­szélyes kutya az utcákon. Ar­ra gondoltunk, hogy megmu­tatjuk, valójában mire képe­sek ezek az okos állatok, ha foglalkoznak velük. Szeret­nénk amolyan kutyaiskolát létrehozni, ahol kiképeznénk, idomítanánk őket, s ezzel ele­ve ki lehetne zárni, hogy a kutya emberre, de főleg a gye­rekekre veszélyes legyen. — A jövőben a módszerta­ni tevékenység is megélén­kül, ennek biztosítéka a szak­mailag jól felkészült népmű­velői gárda. Elsősorban a já­rásbeli művelődési otthonok pályakezdő, fiatal vezetőinek kívánunk segítséget nyújtani. Folyik a műszaki berendezé­seink felújítása, ezeket is a rendelkezésükre bocsátjuk majd. Módszertani munkánk első állomásaként szárnyaink alá vettük a monori József At­tila gimnázium irodalmi szín­padát. Segítjük őket a felké­szülésben, s a szereplési lehe­tőségekről is gondoskodunk. Kövess László Perpatvar - sebesültekkel Az egyik nyugalmasnak ígérkező déleiőttön robogó mentőautó szirénája bontotta meg a csendet Gombán. A csa­ládi perpatvar nem várt ered­ménnyel végződött: két sebe­sültet sürgősen kórházba kel­lett szállítani. Hogyan is kezdődött? V. Károly 64 éves nyugdíjas a legidősebb a faluban élő öt testvér közül. Mindent lehet rá mondani, csak azt nem, hogy jó viszony fűzné öccsé- hez, Palihoz. A viszálykodás nem mai keletű, és az idők folyamán csak egyre erősö­dött. V. Károly szerint azért, mert fiatalabb testvére és an­nak felesége igen rosszul bá­nik apjával. A házaspár a ház tájékáról is kitiltotta, be sem tehette oda a lábát, így az apját is csak ritkán látta. A kérdéses reggelen mégis ellátogatott a tiltott portára, s nem is egyedül, Imre öccse is vele tartott. Mint várható volt, hamarosan szóváltásba keve­redtek, amely csúnya vere­kedéssel végződött, károly és Pál bírókra keltek. Egy ütés Pál részéről, egy válaszpofon, vagy pofonok Károly részéről, s máris a földön találták ma­gukat. Az ifjabb testvér került alulra, s olyan szerencsétlenül esett, hogy a karja eltörött, s ráadásul még a földön ütöt­ték. meg is rúgdosták. „ Ez idő alatt Imre sem tét­lenkedett. A sivalikodó fele­séget belökte a konyhába, s kívülről fogta a kilincset, ne­hogy ki tudjon jönni. A két­ségbeesett asszony dühében teljes erővel az ajtó üvegébe csapott. Az eredmény: csuk­lója körben végighasadt, az üveg szétroncsolta a karját. Idáig fajult hát a családi vi­szály. Mindegyikük másként adja elő az esetet, a Monori Járási Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán vizsgálják a körülményeket, tisztázzák a részleteket. V. Károly és Imre egyelőre a zárkában, Pál és felesége pedig a kórházban várja a nyomozás eredmé­nyét. K. L. Kommunista szombat Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat október 20-án és 27-én kommunista szom­batokat tart, amelyen 30 vál­lalati dolgozó vesz részt. A szocialista brigádtagok az új telephely építésében se-, gédkeznek ezeken a hétvége-, ken. Pilis Divatbemutató Divatbemutatót rendeznek a járás szövetkezeteinek termé­keiből október 27-én, 17 óra­kor Pilisen, a Móricz Zsig-. mond művelődési házban. A nap kulturális programja Mendén, 18 órától: ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron, 18-tól: kismotor­vezetői tanfolyam. Pilisen: Családi házak típus­tervei — kiállítás, 18-tól: a magnós és ifjúsági klub ösz- szejövetele. Üllőn, 16-tól: az asztalite­nisz klub foglalkozása, 17-től: a szakmaközi klub összejöve­tele (a régi könyvtár épületé­ben). Vecsésen, 10-től 18-ig: pá­lyaválasztási kiállítás. Új sportpálya . Péteriben, a Monorhoz tar­tozó társközségben a múlt hé­ten avatták fel a bitumenes sport- és KRESZ-pályát. Vasárnap délelőtt 11 órakor Gyomron kerül sor a bitume­nes sportpálya felavatására. Az ünnepség keretében rende­zik meg á Gyömrő—Tiszaföld- vári Lombik barátságos mér­kőzést. Száz pont felett A megyei I. osztályú sakk­csapatbajnokság legutóbbi fordulójában a gyömrőiek 11-9 arányú győzelmet arattak Al- bertirsa csapata felett. Ezzel a gyömrőiek befejezték a baj­nokságot, 102 pontot szereztek az igen erős mezőnyben. Hogy ez hányadik helyhez lesz elegendő, az még a szobi és a nagykőrösi csapat to­vábbi eredményeitől függ. KÉZILABDA - PILISEN Legyen az egész község ügye „Minden kezdet nehéz” — tartja a közmondás. Azt hi­szem ezt a saját bőrén tapasz­talhatja az a néhány fiatal, aki már második éve próbá] a kezdet nehézségein túllépni és ütőképes kézilabdacsapatot létrehozni Pilisen. Hogy is indult? Két évvel ezelőtt, a sportkör vezetőségé­nek kérésére Tóth István kezd­te gyűjtögetni maga köré a „kézizni” akaró fiatalokat. Ak­kor még csak az a maroknyi leendő játékos volt adva ah­hoz, hogy egyszer jó kézilabda­csapat legyen a községben. Sok gonddal kellett megküz­deniük. Kevesen voltak, nem volt pálya, nem volt anyagi támogatás, szállítási. utazási lehetőség. Nem volt edzőjük, aki levezette volna edzéseiket és segítséget nyújtott volna a hibák, hiányosságok kijavítá­sában. Idővel több probléma meg­oldódott. A sportkörtől anyagi keretet kaotak, különféle ki- sebb-nagyobb kiadásokra já­tékvezetői díjakra. A pálya­gond is megszűnt, mivel az 1. számú iskola udvarán tár­sadalmi munkában, a területi Kilián György KIS7-alapszer- vezet és az Erdei Ferenc ifjú­sági klub tagjaival karöltve: kézilabdaoályát építettek ma­guknak. A csapat most a ceg­lédi városi szövetség által ki­írt és szervezett, összevont iá- rási bajnokságban szerepel Itt jön elő az utazás, szállítás problémája. Az idegenben ját­szót* mérkőzéseken olyan te­lepüléseket kell felkeresnénk, amelyek megközelítése me­netrendszerű járművekkel (vo­nattal, busszal) nehézkes és bonyolult. (Például Karatetét­ien, Hernád.) Marad a „ma­szek” kocsi. De ez nem egy jó megoldás, hogy valamelyik csapattag, vagy barát szállítsa a csapatot a mérkőzés színhe­lyére Talán tudnánk segíteni a járművel rendelkező pilisi üzemek. Pár hét óta szakvezetője is van a csapatnak, Balázs György testnevelő tanár sze­mélyében, aki szívesen és nagy hozzáértéssel edzi a fiú­kat. Szándékosan hagytam a leg­végére a máig is legnagyobb gondot. A játékosgárda bővíté­séről van szó. Hazai mérkőzé­seiken már több-kevesebb né­ző buzdítja a csapatot. De ez kevés. Ha jól körülnézünk a nézők között, -sok olyan fia­talt találunk, akinek inkább a nálván lenne a helye. A nagy többség azonban csak lezse­ren legyint, ha játékról lenne szó. A fiatalok érdektelensé­ge és közönyössége az egyik oka annak, hogy a csapat nagyrészt tartalék vagy csere nélkül kénytelen végig játsza­ni mérkőzéseit. A fáradt vagy sérült játékost nem tudják le­cserélni. mert nincs kivel. Volt olyan vasárnap is hogy nem tudtak kiállni, mert nem jött össze egy csapatravaló játé­kos. Az elkövetkezendő időkben csak úgy várhatunk jobb. sike­resebb szereplést tőlük, hogy­ha a kézilabdacsapat ügye az egész község ügyévé válik. B. L á

Next

/
Oldalképek
Tartalom