Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

19*19. OKTÓBER 2., KEDD Stern W KSÍMmW Zásziólevonás Vasárnap délelőtt ünnepé­lyesen, katonai tiszteletadás­sal levonták a gellérthegyi • felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját, amelyet a fegyveres erők napja tiszteletére szom­baton vontak fel. Nemzetközi konferencia A kémia nagy segítséget nyújt a környezetvédelem hatékonyabbá tételéhez; ana­litikusok vizsgálják a levegő, a víz és a talaj szennyezett- ségi szintjét, anyagait, álla­pítják meg a tűrési határo­kat. Ezekről a témákról tár­gyalnak tegnaptól három na­pon át a bolgár, csehszlovák, jugoszláv, osztrák, szovjet és a hazai analitikusok Szom­bathelyen. Harminchat elő­adáson ismertetik hazájuk környezetvédelmi vizsgálati módszereit. Csehszlovák gazdasági és műszaki napok Szélesedő kooperáció Hátfőn a Technika Házában megkezdődött az 5. csehszlo­vák gazdasági és műszaki na­pok egyhetes eseménysoroza­ta, amelyen 30 előadás hang­zik ' el,, főként a legújabb csehszlovák építőipari, számí­tástechnikai, szerszámgépipari eredményekről, új műszaki és technológiai / eljárásokról. A rendezvénysorozatot Ajtai Miklós, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetségének elnöke nyitotta meg, majd Marjai József és Rudolf Rohlicek miniszterel­nökhelyettesek mondta^ be­szédet. Mint hangsúlyozták: Magyarország ' és Csehszlová­kia gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködése a kölcsönös baráti és elvtársi segítségnyújtás szellemében fejlődik. E kapcsolatokat erő­síti az is, hogy mindkét ország számára létkérdés minél in­tenzívebb bekapcsolódás a nemzetközi munkamegosztás­ba. A magyar és a csehszlo­vák kormány ezért is megkü­lönböztetett figyelmet fordít a szocialista gazdasági integrá­ció minél szélesebb körű ki­bontakoztatására. s támogatja a KGST keretében folyó ilyen irányú tevékenységet. Ezt pél­dázza egyebek között azoknak a sokoldalú megállapodások­nak egész sora, amelyek meg­valósításában mind Magyaror­szág, mind Csehszlovákia te­vékenyen részt vesz. A KGST- tagországok gazdasági együtt­működése fejlődésének egyik fő iránya a közvetlen kapcso latok erősödése, az állami szer­vek, vállalatok, határmenti te­rületek között. A két ország­ban rendszeresen megrende­zendő magyar, illetve cseh­szlovák gazdasági és műszaki napoknak hosszú évekre visz- szanyúló hagyományai van­nak, e rendezvénysorozatok elősegítik a műszaki és terme­lési kapcsolatok erősödését, a szakemberek közötti közvet­len eszmecserét Nőit a termelékenység jr Útépítések megyeszerte Igazodva a népgazdasági előírásokhoz a Pest megyei Út- éh Hídépítő Vállalatnál is csak mérsékelt, másfél száza­lékos termelésnövekedést irá­nyoztak elő az 1979-es évre. Ennek megfelelően 230 millió forint értékű munkát tervez­tek az év elején. Számításu­kat azonban keresztülhúzták az igények, no meg a szeren­cse. — Valóban, a tavalyinál sze­rencsésebb helyzetben va­gyunk — állapítja meg Kere­kes József termelési osztály- vezető. — Elsősorban piacku­tatásunk eredményeként a vártnál több útépítésre talál­tunk megrendelőt. Ezért a vállalati operatív ter­vünk 30 millió forinttal magasabb lett az eredeti­nél. A terv meg is valósul. Au­gusztus végéig több mint 168' millió forint termelési értéket könyvelhettek el. Embereik, szerte a megyében, dolgoznak, a lakosság vagy kétszáz he­lyen találkozhatott és talál­kozhat munkájuk eredményé­vel: felújított vagy egészen új ascíaltutakkal. (Természe- tesan, lehetőségeikhez kénest a fővárost és a társmegyéket , is kisegítik esetenként.) A fel­sorolás ugyancsak hosszadat-- más lenne, a leg jelentőseb­bek azért idekívánkoznak: lé­nyeges feladatnak tekintették az új lakótelepek úthálózatá­nak kiépítését, így például Budaörsön és Szigetszentmik- lóson. Utóbbi helyen szeptem­ber végén költöznek az első lakók, s bár későn kapták a megbízatást a beruházóktól, mégis elvállalták. Érd város­sá nyilvánítása ugyancsak elő­segítette dolgaik gyarapodá­sát: 12—13 millió forint érté­kű út készül el év végéig. A korábbi évekhez hasonlóan nagy megrendelőjük idén is a Fővárosi Vízművek, a Szent­endrei-szigeten 30 millió fo­rint költséggel bővítik a ku­tak körüli úthálózatot, vala­mint az Agrober, amely szin­tén ilyen összegű mezőgazda- sági utakat kér a Fest megyei utasoktól. — Felismerve a megyéi igé­nyeket, két éve profilbővítést határozott el vállalatvezeté­sünk — folytatja a tájékozta­tást az osztályvezető. — En­nek technikai-műszaki felté­teleit tavalyra tökéletesítet­tük. A Szentendrén megkez­dett program keretében foly­tatjuk idén a gázvezeték-épí­tést, a fűtési szezonig elké­szülünk a hálózattal. A hagyományos acélcsö­vek helyett — kooperálva a PEMŰ-vel — műanyag­gázcsöveket fektetünk le. Ez olcsóbb és az élettartama Is hosszabb. — Egyébként a terv teljesí­tésünk szinte mindig a har­madik negyedév végéig eldől. Az év utolsó három hónapjá­ra mpr csak kisebb munkákat ütemezünk. így sikerül elhá­rítani az időjárás — gyakran kedvezőtlen hatását. Az év­ből eltelt időszakban húsz szá­zalékkal nőtt a termelékeny­Emberek helyett gépek Az állattartó telepeken ké­szülnek a télre: tartósítják a takarmányokat és felújítják a gépi berendezéseket. A növek­vő állatállomány ellátásához a gazdaságok nagy téljesítmé- nyű takarmánybetakarító gé­peket szereznek be. A keres­kedelmi kínálat a legtöbb gép­típusból igazodik az igények­hez. A téli takarmányozás egyik legfontosabb anyaga a siló, en­nek elkészítésére mind na­gyobb mértékben alkalmazzák az E—281-es típusú magajáró berendezést, amelyet az NDK- ban gyártanak. Az év végéig további 80 silózó érkezik majd és így a gazdaságok beszerez­hetik ezt a nélkülözhetetlen berendezést. A takarmányok kiosztását a nagyüzemekben általában gépekre bízzák, meg­takarítva ezzel a kézi munka­erőt. A silótárolókból markoló­gépekkel emelik ki a napi adagokat, amelyek takarmány­kiosztó kocsikra kerülnek. Kétféle változatban hózzák forgalomba ezeket a járműve­ket. Mindkét berendezésből megfelelő a kínálat. A szemes­takarmányokat pneumatikus abrakszállító kocsik juttatják el az állatokhoz, ezek a kor­szerű szerkezetek szintén fe­leslegessé teszik a fizikai mun­kát. A növekvő tejtermeléshez többféle műszaki megoldású fejőberendezést hoznak forga­lomba. A szovjet Volga típusú gépet azokban az istállókban alkalmazhatják, ahol száz ' ál­latot tartanak, az NDK gyárt­mányú M—600-as típusú pe­dig még a 150-es állománnyal rendelkező tehenészetekbe is befér. Raktárból szállít az Agrotröszt úgynevezett veze­tékes fejőberendezéseket. Eze­ket a csehszlovák, illetve az NDK-beli üzemek gyártják. Mind keresettebbek a fejőhá­zak gépei: a nagyüzemi tele­pek állatállománya ezekbe csoportosan vonul át és az ál­latoktól folyamatosan higié­nikus körülmények között ve­szik el a tejet. A tej ideigle­nes tárolására rövidesen for­galomba hozzák a legújabb tí­pusú 6 ezer és 12 ezer liter űrtartalmú hűtve-tároló be­rendezéseket és a 2500, illetve 5000 literes tejtartályokat. A sertések és a szarvasmarhák önitató berendezéseiből szintén bőséges a raktári készlet. Áru­sítanak olyan berendezéseket is, amelyek az ivóvizet állan­dó hőmérséklet alatt tartják, tehát a téli istállózásnál külö­nösen jól használhatók. ség; az egy fizikai dolgozóra jutó termelési érték megha­ladta a félmillió forintot. Ke­vés az emberünk — annak ellenére, hogy stabilizálódott a létszámunk az idén —, de hetven százalékuk törzsgárda- tag. Ez eredményességünk egyik titka. Nemcsak ez. Mostanra a fi­zikai munkások többsége már teljesítménybéres, és ami ugyancsak nem lényegtelen: ösztönző célprémiumrend­szert is kidolgoztak számukra. A bérszínvonal — az országos átlagtól jóval nagyobb mér­tékben — hat százalékkal. emelkedett. Az is igaz, to­vább szigorították a munkafe­gyelmet, s ezáltal szinte telje­sen megszűnt a munkaidőki - esés. Miután igen jő hagyomá­nyai vannak a munkaVerseny- mozgalómnak, nem véletlen, hogy a vállalat elsők között csatlakozott az országos fel­híváshoz. És nem is lebecsü­lendő vállalásokkal. Felaján­lották például, hogy éves ter­vüket december elsejéig befe­jezik; 95 százalék lesz a első osztályú utak aránya; a mun­kák átfutási idejét pedig 8 szá­zalékkal csökkentik. (1980-ban újabb 3 százalékkal.) Emlí­tésre méltó az is, hogy első­sorban a menetlevelek ellen­őrzésének megszigorításával, fél millió forinttal csök­kentik a fuvarozási-rako­dási díjakat. És ami ugyancsak hozzájárul eredményes gazdálkodásuk­hoz: év végéig 30 százalékkal csökkentik a július 31-i kész­letszintet. Számottevő a felso­roltakon kívül energiatakaré­kossági törekvésük is. A ter­vezettnél 3 százalékkal keve­sebb benzint, 4 százalékkal kevesebb gázolajat és 2 száza­lékkal kevesebb villamosener- giát használnak fel. D. Gy. Állami gazdaságok Szellemi-anyagi kisugárzás A szocialista mezőgazdaság termelési viszonyai között volt először az idősebb testvér, az állami szektor. Lett később a fiatalabb, a sajátos tulajdon­formával bíró szövetkezeti. Azonos céljaik ellenére volt közöttük különbség. Néhány ezekből címszavakban: a gaz­dálkodás feltételei, az anyagi- műszaki bázis/ a szakember­ellátottság, a bérezés, s arpi még lényeges, a dolgozók élet- és munkakörülményei, gondol­kodásmódja. Több jövedelem Mennyire érvényes ez nap­jainkban, milyen, helyet fog­lalnak el Pest megye mező­gazdasági struktúrájában az állami gazdaságok, hogyan hat­nak a termelési színvonal ala­kulására, milyen gondokkal küszködnek és milyen ered­ményekkel dicsekedhetnek? Erről beszélgettünk Szigeti Gáborral, az Állami Gazdasá­gok Országos Központja terü­leti osztályvezetőjével, aki Pest, Fejér és Komárom me­gye állami gazdaságainak szak­irányítója. — Az első kérdéssel kezdem: léteznek-e még különbségek a két mezőgazdasági szektor között? Megítélésem szerint napjainkban már elmosódtak, kiegyenlítődés mutatkozik. Kétségtelen, hogy régebben voltak differenciák. A hatva­nas években az állami gazda­ságok termelési volumene na­gyobb. gépvagyona komolyabb volt, mint a szövetkezeteknek. Mivel stabilabb pénzügyi ala­pokon álltak, módjuk volt mű­szaki fejlesztésekre, beruhá­zásokra, sőt, bizonyos mértékű kockázatvállalásra is. Gondo­lok itt az akkor, a még ha­zánkban kevéssé ismert, új technológiák kipróbálására. Ám a hetvenes évek közepén fordult a kocka. A gazdasági szükség hozta termelőszövet­kezeti egyesülések után kiala­kultak az optimális üzemi mé­retek, a szövetkezetek gyors, dinamikus fejlődésnek indul­tak. Gyarapodtak anyagilag a gazdaságok, s a kedvezőbb fel­tételek már vonzották a jól képzett szakembereket, akik friss szellemmel, megfelelő fel- készültséggel érkeztek. Nap­jainkban a közös gazdaságok eljutottak addig, hogy képe­sek akkora nyereségrátával dolgozni, mint az államiak. Kollektív gondolkodás — Mindez a termelés objek­tív, technikai oldala. Mi jel­lemzi a másikat — a szubjek­tivet, az emberit? — Az emberek gondolkodás- módjában van eltérés, ám mindez társadalmi-történelmi okokra verethető vissza. Az állami gazdaságok idő­sebb dolgozói — .az ötödik iksz körül járó generációhoz tarto­zók — uradalmi cselédként, szerződött summáskánt már azon a földön, abban a major­ban dolgoztak, amely később az állam tulajdonába került. Számukra az átállás könnyebb volt. A kisgazdálkodók — akik önellátásra és eladásra ter­meltek — csupán hosszú fo­lyamat eredményeként váltak kollektív gondolkodású embe­rekké, nehezebben igazodtak a megváltozott körülményekhez. — 'Folytassuk a sort a kö­vetkező kérdéssel! Pest me­gyében milyen szerepe van az állami gazdaságoknak? — Egyetlen szóval válaszol­hatok: meghatározó! A tíz ál­lami gazdaság 72 ezer 613 hek­tárnyi területen — a megye termőfelületánek jelentős ré­szén — osztozik. Szellemi ki­sugárzásuk túlhalad a megye­határokon, különféle termelési rendszerek gesztoraként or­szágszerte elismerik őket. Ak­tívan szolgálják a tudomány termelőerővé válását, teret ad­nak a kísérletek gyakorlati kipróbálásához. Korántsem formálisan: tetemes összege­ket áldoznak a kutatások fi­nanszírozására. Több megyei állami gazdaság közel esik Budapesthez, így oktatási-kí­sérleti bázisai a főváros me­zőgazdasági profilú egyetemei­nek, kutatóintézeteinek. Fel­tétlenül szólni kell a százha­lombattai Temperáltvizű Hal­szaporító Gazdaságról is. amely a FAO-nak, az ENSZ szakmai világszervezetének Európa-hírű, kijelölt kutató­bázisa. Eredmények és gondok — Térjünk vissza a megyé­be! Mit tesznek a fiatalabb testvérért, a termelőszövetke­zete kért? — A termelési rendszerek segítségével a hétköznapi ter­melésben realizálódó, széles körű szakmai kapcsolatban áll­nak. A gesztorgazdaságtól ka­pott modern technológiák, nagy kapacitású gépek, haté­kony kemikáliák és egyéb esz­közök révén hatnak a szövet­kezeti termelés színvonalára. A szakmai tapasztalatcserék rendszeresek. Egyszóval bo­nyolult kölcsönhatás alakult ki, s meggyőződésem: ez mind­két partner javát szolgálja. — Milyen eredményeket ér­tek el az állami gazdaságok az első félévben? — Idén 4 milliárd forint ter­melési érték létrehozását ter-f veztük. A tervek szigorúbbak,1 többet követelnek, mint ta~ valy, de megítélésünk szerinti teljesíthetők, van mögöttük fedezet. A nyári szélsőséges időjárás náluk is terméski­esést okozott, főként búzából,' repcéből, magborsóból, sze­meskukoricából. Ám legyünk tárgyilagosak: akadtak agro­technikai hiányosságok is. Szá­mításaink szerint a növényter­mesztési főágazatban 60—70 millió forint az árbevételi ki­esés. így a tiszta nyereség ke­vesebb lesz a tervezettnél: várhatóan 207 millió forint kö­rül alakul. A veszteségeket kompenzálják némiképpen az állattenyésztési főágazat nagy­szerű bevételei. Kedvező, hogy takarmányok dolgában jól áll­nak, az egyedenkénti tejhozam év végére megközelíti a 4500 litert, a vágó-, illetve élőállat­értékesítés is jelentősen fejlő­dött. — Milyen gondok vannak jelenleg a gazdálkodásban? — Elkelne több nagy kapa­citású gép, a meglevő beren­dezések ugyanis amortizálód­tak, felújításra vagy éppen le­cserélésre szorulnak. A költ- ségfelhasználás terén sincs minden rendjén, kívánatos az ésszerűbb, a takarékosabb gaz­dálkodás. Az- elért piaci po­zíciók megtartása egyre nehe­zebb. A versenyképesség és az exportbővítés érdekében nö­velni kell az állati és növényi termékek feldolgozásának mér­tékét és színvonalát, összegez­ve: a még kiaknázatlan belső tartalékok — szellemi és anya­gi források — jobb kihaszná­lására van szükség. Az állami gazdaságoknak meg kell ta­nulniuk, hogy eltartsák ma­gukat, hiszen csodákra nem várhatnak, dotációkba sem ka­paszkodhatnak, pusztán az át­gondoltabb, fegyelmezettebb! munkából születik eredményi Kahutek Magdolna J A Csepel Autóban Fellendült a brigádmunka Több fényforrás Az Egyesült Izzó fényforrás- gyárában 1979-ben tíz száza­lékkal több izzólámpát és al­katrészt gyárt, mint tavaly. A többlettermelést a termelé­kenység növelésével, gyárt­mányfejlesztéssel, a selejt csök­kentésével, a gépsorok jobb ki­használásával érik el. A Csepel Autógyárban len­dületesen folyik a' kongresz- szusi munkavállalások teljesí­tése. A szocialista brigádok — a vállalati felhíváshoz igazod­va — elkészítették a konkrét pótvállalásokat. Mi, az autó­gyár gyártóeszközellátó gyár­egységében dolgozó Petőfi Sándor ifjúsági komplex bri­gád vezetőjét, Bartucz Lászlót kerestük meg. Hogy miért esett a választás éppen erre a csoportra? A több tényező közül a legfontosabbak. A Csepel Autógyárban a szerszámgyáregység kollektí­vája elsőként készítette el a kongresszusi pótvállalásokat. Tehát — feltételeztük — mar tettek is valamit a megvalósí­tás érdekében. A Petőfi bri­gád pótvállalását tanulmá­nyozva úgy találtuk, hogy konkrét, nagy részben mérhe­tő, megvalósítható célokat tűz­tek maguk elé. Vállalásukban elhanyagolhatóan kevés a for­mális elem. Bartucz Lászlót, elsőként a brigád múltjáról, összetételéről faggattuk: — Brigádunk — mondotta a brigádvezető — az elsők kö­zött alakult meg a Csepel Au­tógyárban. Több fényes évet követően a brigádmunka egy­re jobban visszaesett. Tavaly már csak két-három taggal vegetált a Petőfi. A régi bn- gádvezető és a tagok jó része is eltávozott, kilépett a vállalat­tól. Ezért a brigádot újjászer veztük. Ekkor — ez év elejéi* — vettem át a brigád vezeté set. Jelenleg mindössze hetes- vagyunk. A komplex név mö­gött pedig az rejlik, hogy n brigád esztergályosokból, szer­számkészítőkből áll. De van közöttünk technológus, műve­zető, adagoló is. A kongres/- szusi munkaverseny beindítá­sával fellendült a ml brigád- munkánk is. Ügy tervezzük, hogy néhány éven belül elér« jük az arany fokozatot. A Csepel Autógyárban gyedévenként értékelik a pót- vállalások teljesítését. A szo­cialista brigádoknak hamaro­san számot kell adniuk a nar- madik negyedévben végzett tevékenységről. Bartucz Lász­ló így jellemezte a már el­végzett munkát. — Gyáregységünk fontos fel­adata a befejezetlen gyártó- eszközáillomány felszámolása. Mi vállaltuk, hogy a hidegfo­lyató szerszámok alkatrészeit soronkívül elkészítjük. Gya­korlatilag arról van szó, hogy az egyéb feladatok mellett, pontosabban előtte sürgőse» és jó minőségben munkáljuk meg ezeket az alkatrészeket. Én éppen a napokban fejez­tem be egy ilyen nagyobb szé­riát. A munkaidő jobb kihaszná­lásáról a brigádvezető így vé­lekedett: — Világos, hogy a munka­idő teljes kihasználása csak akkor lehetséges, ha az elő­készítés tökéletes. Ez az ideá­lis eset. Természetesen mi en­nek elérésére törekszünk. Egy példát említenék. Én egy munkadarab elkészítése előtt minden anyagot, szerszámot a kezem ügyébe helyezek. így nem kell két operáció között új késért szaladni, vagy mond­juk^ leállítani a gépet, és így tovább. Tehát mi a munka­idő jobb kihasználásán a fo­lyamatos munkát értjük. A Petőfi brigád vállalt kö­telezettségeinek folyamatosan eleget tesz. Példájuk nem egyedülálló a Csepel Autó­gyárban. A vállalat többszáz szocialista brigádja hasonló módon: munkasikerekkel kí­vánja köszönteni a párt XII, kongresszusát és hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­ját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom