Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

Nem ér véget az iskolával A Munkaügyi Minisztérium egyik felmérése szerint, a meg­kérdezett munkáltatók úgy nyilatkoztak, hogy a fiatal szakmunkások nyolcvan szá­zaléka megfelelő szakmai fel- készültséggel került ki az isko­lákból. sőt harminc százalé­kuk képzettsége átlagon felü­linek ítélhető. Nem rossz arány; mi több: ez az ered­mény — figyelembe véve a szakmunkásképzést ért ió né­hány megrázkódtatást — ked- zezőnek mondható Kanyarqós út Az utóbbi megjegyzés ma­gyarázatául némi — kronolo­gikus sorrendben és távirati stílusban fogalmazott — törté­neti visszapillantás kívánko­zik: 1950—1954: három év helyett kettő, illetve egy évre csök­kentik a szakmunkásképzési időt. Az akkor érvényes gaz­dasági tervekhez igazodva el­sősorban a vas-, a bánya-, az építő- és a faiparban. 1954: az iskolákból kikerült fiatalok, enyhén fogalmazva, nem feleltek meg a követel­ményeknek. Keményebben fo­galmazva: szakmájukról, ará­juk váró munkáról vajmi ke­veset tudtak. 1955: a képzési idő újra há­rom év. A „vas és acél országa leszünk” jelszó módosítása a szakmunkásképzésben úgyne­vezett strukturális átszervezést jelentett. A vasipari tanuló­kat, sokszor tanév közben „át­irányították” például a köny- nyűinari szakmákra. 1956: a mélyoont. Alig 9000 fiatal szakmunkás végzett az intézetekben., az 1953. évi 30 ezerrel szemben. 1957—1960: némi javulás, maid 1982-ben hihetetlen gyor­sasággal megjelennek az első szakközépiskolák. Alig egy év­vel azután, hogy az ország­gyűlés elfogadta az emlékeze­tes 1961. évi III. törvényt, amelynek alapgondolata a kö- záoiskolai képzés általánossá tétele. Az MSZMP Központi RizoH. ságának határozata 1965 jú­niusában: „A népgazdaság te­herbíró képességét, a munka­erő-gazdálkodás érdekeit ala­pul véve. a középfokú képzés reális útja nem az. hogv min­den tanuló valamilyen közép­iskolában tanuljon, hanem in­kább az, hogy a fiatalok több­sége szakmunkástanuló le­gyen.” Ennek értelmében meg­kezdődik a sietve létrehozott szakközépiskolák visszafej­lesztése, és ezzel párhuzamo­san a hagvorná-n'7r>s szakmai képzés korszerűsítése. Korszerű szerkezet 1969: újabb reform, a szak­munkásképzésről szóló VI. tör­vény, amely átrendezi a tanít­ható szakmák nomenklatúrá­ját, és az oktatás tartalmi ré­szének újabb céljait, módsze­reit jelöli meg. A VI. törvény végre kiegye­nesítette a szakképzés kanyar­gásait, s a bevezetőben idézett — a megkérdezett munkálta­tók véleményéből leszűrhető — eredmények, lényegében az elmúlt nyolc esztendő viszony­lagos nyugalmának köszönhe­tők. Ám ez a nyugalom nem azonosítható az oktatás mód­szertanát illető változatlanság­gal, a gazdasági és a műszaki fejlődés egymást követő stá­cióinak figyelmen kívül ha­gyásával. Vagyis: időről időre szükségeltetik a szakmai kép­zés szerkezetének korszerűsí­tése — s a hangsúly a szerke­zetre, a struktúrára, nem pe­dig a képzési, oktatási rend­szerre helyezendő. Tervezik az egyes szakmák profiljának szélesítését, össze, vonás, integrálás, illetve az alapszakmák kialakítása által, továbbá az ismeretek átren­dezésével, új ismeretek beépí­tésével az egyes szakmák bel­ső, tartalmi fejlesztését is elő­irányozták, ilv módon is se­gítve a szakképzettség elméle­ti megalapozását, a műszaki gondolkodás, illetve a szakmai szemlélet fejlesztését. (Példá­ul: valamennyi ipari szakmá­ban bevezetik az elektrotech­nika. a műszerek és mé-ések. valamint az üzemgazdászán, nsl kapcsolatos tudnivalók ok­tatását.! S hogy az egyszerűbb szak­mák oktatása re terhelje a sz?krp"r.k'áskér>-5 a jövőben mód nyílik e7ek nrmkaheTyi oktatására, a vál­lalatoknál szervezett tanfolya­mok kereteken (általában olvap szakmák jesetében. ahol a képzési idő 6—-1<? hónapot igényeli. Az efféle oktatás megszervezése és bevezetése is elősegíthetné, hogy a szak­munkásképző intézetek, a je­lenlegi körülbelül 190 szakma helyett csak 128 szakma okta­tásával foglalkozzanak. (Meg­jegyzendő: az iskola elvégzé­sét igazoló szakmunkás-bizo­nyítvány a jövőben is igazolja az adott szakmai képesítést, és jelzi a szűkebb szakosodást.! A folyamat nem zárul le S ami talán a leglényege­sebb: a jelzett 'változtatások, finomítások bevezetésére fo­kozatosan kerül sor;- olyan ütemben, ahogy a megfelelő oktatási anyagok, segédletek elkészülnek, és oly módon, hogy e változások ne okozza­nak különösebb fennakadást az oktatás jelenlegi rendjében. E módosítások ugyanis — az elképzelések szerint — nem az oly sok' reformot megért szak­munkásképzés újabb átformá­lását jelentik, hanem a meg­levő oktatási rend és módszer napjaink, s még inkább a kö­zeljövő műszaki-gazdasági kö­vetelményeihez való hozzá­igazítását ígérik. Annak a ké­zenfekvő ténynek a feltétele­zésével, hogy a szakképzés fo­lyamata nem zárul le a szak­iskola elvégzésével. V. Cs. PEST V,E GYE I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1979. OKTOBER 13., SZOMBAT Nagyszabású ellenőrzés kezdődik Középpontban a járás kereskedelmi ellátása „Szívesen — válaszolta az eladó, amikor kértem, hadd lássak még többet. Szívesen!... Ez a szívesen szebb volt, mint az áruhá­zak és vendéglők minden gyönyörűsége. Ez a szíve­sen mindenre kiárasztotta meleg fényét, akárcsak a kis piros asztali lámpák’’... Viktor Mann íi így Öten voltunk című könyvében, év­tizedek távlatából is vissza­emlékezve az epizódra, aho­gyan — utazása közben — egy idegen ország idegen üzleté­ben, majd éttermében fogad­ták. S alighanem valameny- nyien őrizgetünk hasonló ese­ményt, amely — bár termé­szetesnek kellene lennie — mégsem mindennapi- gyakor­lat, ma sem. .Erről is szó esett egyebek között azon az értekezleten, melyre a napok­ban került sor a járási hiva­tal tanácskozótermében, s melyen a monori és dabasi járás összevont népi ellenőr­zési bizottságának aktívái, a Hazafias Népfront bizottsá­gainak képviselői, a két járás tanácsainak a területén mű­ködő áfeszek, & a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat képviselői voltak jelen. Tájékozódás, tapasztalatcsere Tájékozódás, tapasztalatcse­re zajlott az értekezleten, mely megelőzte" a hamarosan kezdődő vizsgálatot. NEB-el­lenőrök, tanácsi előadók, s a Hazafias Népfront aktívái in­dulnak ellenőrző körutakra — elsősorban ABC-áruházakba és élelmiszerüzletekbe — kü­lönböző településeken, közsé­gekben, hogy megvizsgálják: hogyan tovább a jobb áruellá­tás, a kulturáltabb kereskede­lem érdekében? Alkalmaz- kodnak-a rugalmas üzletpoli­tikával, kellő áruválasztékkal, udvarias kiszolgálással az ár­emelkedések. okozta változá­sokhoz, mik azok a helyben megoldhatatlan gondok, ame­lyeket mielőbb orvosolni szükséges? r Aruház épül Az értekezleten elhangzott hozzászólásokból is kiderült: érdemes alaposabban meg­vizsgálni a témát, mely min­dennapjaink közérzetének be­folyásolja is. Hogyan alakult például az üzletek áruválasz­téka az árrendezés után? Mi­lyen intézkedéseket tettek a „jelzések” után a feltárt hi­bák elkerülésére, megváltoz­tatására? Hogyan zajlanak a szállítások, jó-e a partner- kapcsolat a kiskereskedelem és a nagykereskedelmi vál­lalatok között? Fontos a vá­sárlók könyvének ellenőrzése, s a kiszolgáláskor tapasztal­ható eladói magatartás sem elhanyagolható. Márkus Béla, a monori já­rási hivatal kereskedelmi szakfelügyelője monori járá­Jó kapcsolat a szállítókkal A Budapesti és Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat II. számú körzeti üzeme értékesítő bolt­jában vagyunk Gyomron, amelyet a helybeliek magtár­nak neveznek. Kiss Sándorné raktárvezetővel és Fekete Lászlóné kisegítővel beszélge­tünk. — Jó volt az idei első fél­évi ellátásunk, legfeljebb né­hány napra hiányzott egyik, vagy másik tápszer, szemes takarmány. Az ellátás aka­dozásának egyik fő oka tudo­másom szerint az volt, hogy nem mindig állt rendelkezés­re megfelelő számú rakodó- munkás. Barangolás a járásban Kossuth és Nyáry emlékfája UTUNK EZÚTTAL NYÁR­EGYHÁZÁRA, a Nyáry csa­lád egykori ősi birtokára ve­zet. Nyáregyházát 1411-ben em­lítették először az oklevelek; Ekkor a Csévi, Nyáry, Nyár­egyházi családok birtokolják a falut és környékét. A falu a nevét az egyik birtokos családtól, a Nváregyháziaktól kapta. A török idők alatt a település elpusztul. Az 1720-as birtok összeírásakor Isaszeg- hez tartozó pusztaként szere­pel. Ezt követően kezd újra benépesülni a puszta, s ék­kor költözik ide a Nyáry- család is, aki ősi földesúri jogát három évszázad múltá­val is fenntartotta. A Nyáry- család sok kiváló embert adott a hazának, de közülük is kiemelkedik Nyáry Pál, az 1848-as szabadságharc egyik vezető egyénisége. Nyáry Pál 1806-ban szüle­tett Nyáregyházán. Jogi ta­nulmányokat folytat, majd annak befejeztével, 1832-től Pest megye jegyzőjeként te­vékenykedik. 1845-től a me­gye alispánja. A vármegyénél elsősorban az Igazságszolgál­tatás területén jeleskedik, nagy részt vállalva az akko­riban garázdálkodó zsivány- bandák felszámolásában. A rend; országgyűléseken ha­mar népszerű lesz a kiváló szónoki tulajdonságokkal ren­delkező ifjú. 1848. március 15-én, mint Pest várospa­rancsnokának sikerül úrrá lennie az anarchista megmoz­dulásokon. A szabadságharc folyamán a Honvédelmi Bi­zottmány tagja lesz. A szo­morú emlékű világosi fegy­verletételkor Nyáry is fog­ságba kerül. Az aradi vár­börtönben raboskodó Nyáry kiváló szónoki képességeit tiszttársai javára használja fel. Védőibeszédének hatására 18 halálraítélt törzstisztnek kegyelmeznek meg. Öt magát először kötél általi halálra, majd 6 évi várfogságra ítélik. Az ítéletet 1851-ben a hírhedt pesti Újépületben hirdetik ki. Először Komáromba, később Königrätzbe viszik, ahonnan 1857-ben az általános amnesz­tiával szabadul. Hazatérése után rögtön bfekapcsolódik a politikai életbe, s újból Pest megye alispánja lesz. Az egy­re inkább magába forduló Nyáryt anyagi gondok gyöt­rik, melyből nem lát más ki­utat, mint azt, hogy 1871. áp­rilis 21-én a Duna-parti Stein ház 4. emeletéről leveti ma­gát. Ennyi dióhéjban a nagyszer rű férfi élettörténete. Emlé­ke a mai napig is ezernyi szállal kötődik Nyáregyházá­hoz. ÁH miág az 1830. környé­kén épült klasszicista stílusú Nyáry-kúria. Sajnos, a mű­emlék jellegű- épület igen el­hanyagolt állapotban van, s ha rövidesen nem történik ál­lagmegóvás, 1 úgy az ezred­fordulót aligha éri meg ez az értékes műemlék. Az országban sokfelé talá­lunk emlékfákat. Ezek a több­nyire öreg fák valamilyen módon kapcsolódnak egy-egy híres emberhez. így például a megyében’ Verőcemaroson egy vén tölgyet Mátyás király fájának tartanak. Dömsödön egy nemrég kiszáradt fát Pe­tőfi emlékfa néven emleget­tek az emberek. LEGNAGYOBB ÖRÖMÜNK­RE járásunk is dicsekedhet emlékfával. Papp József Ma­gyarország védett területei cí­mű könyvében említést tesz egy évszázados ostorfáról, amit „Kossuth—Nyáry emlék­fa” néven ismernek, s Nyár­egyházán található. A község­ben azonban hiába érdeklőd­tem a fa után, a megkérde­zettek többsége magosak nem is hallott róla. Valaki azért tudni vélte, hogy a fát ki­vágták, és így ne is keressem. Polgár Zoltán (Folytatjuk.) Az árut egyébként a vál­lalat nagykátai központjá­ból, a monori raktárból és a monori keverőbői kap­juk. Rendes körülmények között baromfi- és sertéstáp minden fajtája, szemes takarmányból búza, árpa, rozs, kukorica, korpa, sőt cirokmag és borsó is kapható nálunk, e két utóbbi terményt most rendel­tük meg, várjuk a szállítást — tájékoztat a raktárvezető és körbekalauzol a hatalmas épület földszintjén. A 180—200 ezer forint értékű raktári készlet, jutazsákokban kisze­relve szinte elvesz a nagy tér szegleteiben, a különböző ter­mények, tápszerek szerint fel­halmozott depók zsákjaiba acélpálcás táblácskákat tűz­tek a dolgozók, rajtuk az áru olvasható megnevezése és az egységár. Ez is segítség a vá­sárlóknak — jegyzi meg Kiss Sándorné körbefutó pillantá­somat követve, s hozzáteszi: ha bevezetné a vállalat a cserezsákos rendszert, vagy eladáskor az áruval együtt elvitt zsákért betét­díjat szállíthatnánk föl, nagy könnyebbség lenne az nekünk is és a vásár­lóknak is. Ugyanis így előfordul, hogy egy-egy nagyobb vásárlói té­telnél 25—30 zsákot is ki kell üríteni és át kell tölteni a hozott zsákba, ez komoly fi­zikai megterhelést jelent ne­künk is és a vásárlóknák is. Nagy könnyebbséget jelent majd, ha az emeletre vivő teherliftet felújítja a vállalat. Várjuk, hogy a telefont ismét megkapjuk, nagy szükség van rá, a szállítókkal való jobb koordinálás végett. — Egyébként az említett áruszállítókkal igen jó a kapcsolat, a szerződésekben foglaltaiénak megfelelően jó minőségben és általában időben érkezik a szemes takarmány, a tápszer, mindkettőből mintegy 400 má­zsa a havi forgalom. Tavaly a teljes évi árbevételünk el­érte a 6 millió forintot, idén is erre számítunk. A. L. A. si gondokról szólt, mintegy tájékoztatásul, mit érdemes alaposabban szemügyre ven­niük a vizsgálatot végzőknek. Alföldi Mihály, a monori nagyközségi közös tanács ke­reskedelmi főelőadója elmond­ta: a közelmúltban tanácsi vizsgálatok is zajlottak a he­lyi kereskedelmi és vendég­látó egységekben, s az ott ta­pasztaltakról tájékoztatták az érintett vállalatok vezetőit is. Monoron elsősorban a háló­zatfejlesztés óriási gond, szűk, zsúfolt, régesrég elavult az üzletek nagy többsége, s mi­vel jó részük magánbérle­ményben van elhelyezve, bő­vítésre, felújításra nincs le­hetőség. Sürgető a háromezer négyzetméter alapterületű nagyáruház megépítése a já­rási székhelyen. A tervek el­készültek, a munka megkez­dése 1980 nyarán várható, s 1981-ben kívánják átadni rendeltetésének. Az előzetes számítások szerint 60 millió forintba kerül majd, de jó időre megszünteti az áldatlan, s már-már tarthatatlan álla­potot. Minőségi gondok Szó esett a tanácskozás óráiban a kereskedelmi ellá­tás szinte minden területéről — a TÜZÉP-telepek hiányos árukészletétől a rosszul tárolt zöldség- és gyümölcsárukig, a kenyér minőségi és mennyi­ségi gondjaitól a vendéglátás új kezdeményezéséig, avagy éppen rossz gyakorlatáig. A lezajló ellenőrzésék nyo­mán születő összesítés segít­heti majd a kereskedelmi el­látás javítása érdekében leen­dő intézkedéseket. K. Zs. Szüreti felvonulás Mint már hírül adtuk, Gombán az idén is megrende­zik a népszerű, látványos szü­reti felvonulást és mulatsá­got. Holnap délután 3 órától vonul a főutcán a helyi Barát­ság táncegyüttes szüreti me- netelőjével, s este 7 órától a művelődési házban a Dávid- együttes muzsikájára táncol­hatnak a mulatság résztvevői. Tanácstagi beszámolók Üllőn a legutóbbi tanács­ülésen határozatot hoztak az idei tanácstagi beszámolók időpontjára vonatkozóan. Ezek szerint a nagyközség ötvenkét tanácstagja november 1. és december 6. között áll majd a választópolgárok elé, s tartja meg, beszámolóját a tanács, valamint a saját munkájáról. Sfjúságpoütlkai célok Tanácsi támogatás Az üllői nagyközségi tanács ebben az évben is jelentős, támogatást adott ifjúságpolitte' kai célokra: a művelődési házi fenntartásához 130, a sport-' kör működéséhez 70, az MHSZ helyi szervezetének pedig 10 ezer forintot. Várják a jelentkezőket Szabás-varrás tanfolyamot és alapfokú német nyelvtan- folyamot indít a monori já- 7 rási művelődési ház a közel­jövőben. Várják az érdeklő­dőket, akik 8—19 óráig min­dennap' jelentkezhetnek a mű­velődési ház irodájában. A nap kulturális programja Pilisen, 15-től: a cigány­gyerekklub foglalkozása, 19- től: táncest gépzenére. Üllőn, 16-től: az MHSZ lövészklub foglalkozása (a régi könyvtár épületében), 18-tól: az ifjúsá­gi klub és a kertbarátok klub­jának összejövetele. Vecsésen, 9-től 17-ig: könyv- és műsza­ki kiállítás. Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12, telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet, dr. ICováts Im­re (Monoron az egészségház­ban), Maglódon és Eeseren: dr. Gábor Zsuzsanna (Mag­lód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet, (Pilis, Rá­kóczi u. 40.), Üllőn: dr. Ba­lázs László, Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet va­sárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Nagyiványi Pál, Vecsés, Állo- mi Gazdaság. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reg­gel 8-tól 13-ig Monoron, a fő­téri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat-, orvos címén. Birkózás Három ezüstérem A monori ifjúsági birkózók folytatták eddigi jó szereplé­süket. A nagykőrösi országos versenyen három második he­lyezést értek el. Az 56 kilós súlycsoportban Rigó Pál, a 70 kilósban Czö- vek József, a 75 kilósban Szu­rok István szerzett ezüst­érmet. Szintén vasárnap léptek volna szőnyegre a serdülő birkózók Budapesten, azonban a verseny elmaradt, amit egy későbbi időpontban rendeznek meg. O. Gy. Vasárnapi futballmérkőzések Megyei bajnokság: Sülysáp —Kerepestarcsa, Sülysáp, 14 óra, Iklad—Pilis, Iklad, 14 óra. Az ifjúsági mérkőzések 12 óra 15 perckor kezdődnek. Monori—ceglédi összevont járási bajnokság, I. osztály: Péteri,—Vecsés. Vezeti:- Szuda (Partjelző: Harsányi), Maglód —Ceglédbercel, P. Szabó (Sárkány), Nyáregyháza— Gomba Papp M. (Fekete Gy.), Albertirsa—-Gyömrő, Lusták (Ágoston, Hörömpő János), Törtei—Üllő, dr. Csenki (Sá­rost, Kása), Nagykőrs—Mende, Hegyes Gyula (Maros, Mészá­ros Gy.), Dánszentmiklós— Monor, Gavló (Bálint), Abony —Karatetétien Sülé (Zsuzsan- dor). Valamennyi felnőtt találko­zó 14 óra 30 perckor kezdő­dik az elölállók otthonában, előtte ai ifjúsági csapatok lép­nek pályára 13 órakor. Serdülő: Vecsés—Maglód, Vecsés, 9 óra, (Fejes), Dán­szentmiklós—Albertirsa, Dán­szentmiklós, 9 óra (Harsányi), Pilis—Abony, Pilis, 9 óra (Fe­kete Gy.), Gyömrő—Monor, Gyömrő, 9 óra 30 perc (Mé­száros Imre), Üllő—Sülysáp, Üllő, 9 óra 30 perc (Müller), i Ceglédi VSE—Nagykőrös, Cegléd, 10 óra (Ágoston). II. osztály: Kőcser—Nagy- 1 kőrös II:, Kocsér, 10 óra fMé- száros Gy.), Vasad—Sülysáp II, Vasad, 10 óra (Csanaki), Vecsés II—Maglód II, Vecsés, 10 óra 15 perc (Fejes), Üllő II—Ecser, Üllő, 10 óra 45 perc (Müller), Gyömrő II—Kecs­késcsárda, Gyömrő, 14 óra 30 perc (Mészáros Imre).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom