Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

M • • • mjnnr Sikeres termékkorszerűsítés-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXin. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Ara 1,60 forint 1979. OKTÓBER 14., VASÁRNAP Mértékkel M indig gyorsan társra lelt bennem az, aki jól ér­tette, mi a türelmetlenség, aki soha nem tévesz­tette össze a türelmetlenkedéssel. A 'türelmet­lenség: az akadályok legyűrése, ha lehet félre- sodrása. A türelmetlenkedés: az akadályok lebecsülése, másokra hagyása. Nagy különbség? Hatalmas! Egyetér­téssel hallgattam tehát a felszólalót a járási testület ülésén, mert türelmetlen volt; a termelői, a kereskedői tehetetlenkedés megfogható eseteit sorolta. Ódzkodva fü­leltem ugyanannak az embernek a szavaira, amikor rá­lépett a türalmetlenkedés ingoványos talajára, s úgy vél­te, a tutyimutyiság tipikus esete a konténeres kenyér­szállítás máig is megoldatlan volta. Rá kellene paran­csolni a sütőiparra és az élelmiszerkereskedelemre, eny- nyi hiányzik hozzá — mondta. Ennyi? Megkérdeztem az érintetteket. Azt felelték, még valami szükségeltetne. Kiszámították ugyanis, s ez a valami negyvenmillió fo­rint lenne. Ennyibe kerülne a megyében a konténeres kenyérszállítás technikai feltételeinek megteremtése. Te­gyük hozzá a még tisztább kép érdekében: a sütőipar egészének a teljes ötödik ötéves tervre 160 millió fo­rintnál valamivel többje volt — illetve van — az összes fejlesztési feladat megoldására. Csapkodunk egy kicsit mostanában, s mert ezt tesz- szük, némely dologban — tartva a csapkodástól vagy a csapkodóktól — kapkodunk. Joggal erősödött fel a köz­vélemény elmarasztaló ítéletének a visszhangja gond­jaink falán, ám az indokolt türelmetlenséghez — ami­nek céltáblája éppúgy lehet a termelés valamely terüle­te, mint a településfejlesztés vagy a lakosság elátásá- nak egy-egy részterepe — gyakran társul türelmetlen­kedés, a minden, de rögtön megoldani gyermeki naivitá­sé követelődzése. S ennek nem csupán annyi a veszé­lye, hogy olyasminek is visszhangja támad, aminek nem kellene, aminek realitása nincsen, sokkal nagyobb ve­szély a figyelem szétszóródása, a lehetséges és a nem le­hetséges egy gyékényre kerülése; ember legyen azután a talpán, aki szétválogatja! Panaszos levél hivott Abonyba. Föladója azt sérel­mezte, hogy bár nagyon szűkösek a bölcsődei elhelye­zési lehetőségek — nóta bene: az ő gyermekét sem vet­ték fel —*, az új gyermekintézmény építése halasztódik. Szólt ő már tanácstagi beszámolón, járt a országgyűlé­si képviselő fogadóóráján, de semmi eredmény; ezért most jöjjön az újság. A szűkösség a zsúfoltság: igaz. Ahogy az is, nagy szükség van egy újabb bölcsődére, mert örvendetes a gyermekáldás a nagyközségben. Ami nem igaz, az a semmi eredmény. A település vezető tes­tületéi ugyanis sorolásra kényszerültek, a bölcsődénél is égetőbbnek bizonyult az óvodai helyek bővítése, illetve a gyermekétkeztetés egyre súlyosabb gondját megoldó hatszáz adagos konyha megépítése. Ezért halasztódik a bölcsőde ügye — az más dolog, de szem elől nem té­vesztendő, hogy éppen készülhetett volna gyorsabban is a konyha, mert bizony a tervek késedelme jókorát csúsz­tatott építésén — s nem azért, mert — elhangzott a le­vélíró szájából is, másokéból is — itt nem törődnek a kisgyermeket nevelőkkel. Itt, azaz Abonyban. S ott, azaz a sütőiparnál meg az élelmiszerkereskedelemnél, ahol csak parancs kellene, s máris konténerben sorakozna a kenyér... Távol áll tőlünk a gúny. Csupán kissé fölerősítettük a vélemé­nyek elrugaszkodását a valóságtól, a valóságban rejlő lehetőségektől, s lám, máris furcsán, ellenkezést keltőén hangzik az, ami kimondásakor könnyen kap helyeslést, olykor tapsot is, s kimondójának könnyen odaítélik a bátor jelzőt, lévén, most odatette az asztalra azt, aminek ott a helye. Tényleg ott lenne? Különösebben nem szükséges bizonygatnunk olva­sóink előtt: soha nem szóltunk hangfogóval a kenyérel­látás hibáiról, sőt... Csakhogy mértékkel kel] bírálnunk, hiszen — egyetlen mozzanatot kiragadva — azt is illik tudnunk, manapság másfél millió forintba kerül egy tonna kenyértermelői kapacitás létrehozása a megyében. Ahogy az Abonyból érkezett levél alapján sem ítélkez­hettünk, hanem meg kellett tudnunk az okokat, meg­ismerni a hátteret, így jutva el a véleményt befolyásoló magyarázathoz. Amit nem tévesztünk össze a magyaráz­kodással, éppen ezért érezzük kötelességünknek, hogy mindenkor és minden ügyben meghallgassuk. Most már az a kérdés, elvárható-e ez az állampol­gártól is, vagy ami a 1 apszerkesztőségnek természéte.s, az korántsem kézenfekvő az állampolgár esetében? Na fogalmazzuk meg követelményként, bár az, alkudjunk meg a jelen helyzettel, s érjük be a kívánsággal. Annak kívánságával, hogy az ítélkezést előzze meg a kérdés, a kérdezösködés! Mostanában ugyanis szinte divat munka­helyen. lakótelepülésen egyaránt úgy ítélkezni, hogy az ítéletet mondó nem tette föl a kérdést, nem volt kíván­csi a miértre. Ha bonyolult szakaszában van gazdaság­fejlesztésünk, ha sok tekintatben visszafogottabbá válik a fejlesztés ritmusa, akkor jogos minden türelmetlenség, ami elkerülhető, de el nem került hibáknak, melléfogá­soknak szól. S éppen azárt, mert gazdaságfejlesztésünk bonyolult szakaszában van, mert sok tekintetben vissza­fogottabb a fejlesztés ritmusa, óvakodni kell a türel­metlenkedéstől, a mértékek kínálata súlyozást mellőző ítélkezéstől. Ez utóbbi logikája azt sugallja, amit be­vezetőben említettünk: rá kellene, parancsolni... S ak­kor minden megoldódna, akár a konténeres szállításban akár másban. Hihetjük: csakis a parancsok hiányoznak? I Mészáros Ottó M«a: 3. oldal A tudományos eredmények ás a gyakorlat egysége (Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára.) 6. oldal Csúszópénzért elbocsátják (Szente Pál) 7. oldal Örömökkel teli küszködésben (Bálint Ibolya) 8. oldal Hétköznapi történelem (Kör Pál) Köztudott, hogy idén né­hány közgazdasági szabályzó módosításával nehezedett a vállalatok gazdálkodása. Pon­tosabban: ahhoz, hogy ered­ménnyel zárhassák az évet, már nem elegendők a ko­rábbi, megszokott módszerek. A vállalatok többsége ter­mészetesen megértette, hogy nem számíthat segítségre, s valóban csak a belső tartalé­kok felkutatásával és a mun­ka hatékonyságának erőteljes növelésével érhetnek célt. Sok helyütt jó eszköznek bizo­nyult a munka- és üzemszer­vezés újabb lehetőségeinek fel­kutatása is, no, meg a ter­mékszerkezet felülvizsgálata, korszerűsítése. Az is igaz, hogy nem mindig van mód egy-egy gazdaságtalan cikk gyártásának egyszerű meg­szüntetésére — például nem találnak maguk helyett gyár­tókat —, ám az üzemek több­ségükben már mostanig is tet­tek lépéseket: megújították gyártmányszerkezetüket, bő­vítették a jól eladható cikkek körét. ★ Felsorolni is nehéz lenne hány féle szövet, kelme készül a budakalászi központú Len­fonó- és Szövőipari- Vállalat­nál, számukat pedig jelentő­sen csökkentették idén. Illet­ve, hozzáláttak olyan új típusú, méteráru készítéséhez, ame­lyekkel — alapos piackutatás előzte mag a gyártást — újabb piacokat meghódítanak. Ilyen új termékük többek kö­zött a tiszta lenfonalból elő­állított textiltapéta, hasonlót hazánkban még egyetlen cég Villás targoncával könnyen mozgathatók a szentendreiek korszerű konténerei Mgafárssemffe Kiadós esőre várva Mostanában a verőfényes napsütésben fürdő .nézők alig­ha emlékeztettek valakit, hogy az ősz derekán október közepe táján járunk. Amennyire ked­vezett a jó idő a szüretelőknek, gyümöicsszedőknek, vagy a tengeribetakarítóknak, annyira nehezítette a szárazság a jö­vő évi kenyérnek valónak, a búzának a vetését. A hosszú ideig tartó aszály még a ho­mokon gazdálkodó Örkényi Bé­ke Tsz-ben is megdrágította a talajmunkákait: gyorsabban használódtak el az ekevasak, hamarabb kopott a szerszám. A szövetkezet növénytermesz­tési főágazaifcvezetője Bodzsár Pál elmondta, az idén, a tavalyi tapasztalatokból okulva nagy figyelmet for­dítottak a magágy készí­tésére: a hagyományos eszközökön — a tárcsáin, a boronán — kívül kombiin átorral is megj aratták a földeket. Az Örkényieknél nehezebb helyzetben van a itüfcS Egyetér­tés Tsz, de nemcsak azért, mert a (költö’ttebb talaj művelé­se több gondot okoz. A közös gazdaságban ugyanis számot­tevő területen követi a kuko­ricát a búza. A kombájnok, teherautók keményre tapos­ták a földet, s a szár bedol­gozása nehézséget okoz. Ku­koricából — erről tájékozta­tott bennünket Horváth Gel- lért főagronómus — rekord­termésre számítanak. A tavalyi hektáronként 50 mázsás hozamokkal szem­ben az idén 60 mázsa vár­ható. A megye növénytermeszté­sének egészét illetően megál­lapítható: a munkák szerve­zetten, megfelelő ütemben ha­ladnak. Szombaton végre megérke­zett a várva várt eső, mely az előrejelzések szerint kiadós­nak ígérkezik. A csapadékra különösen az őszi kalászosok­nak van nagy szükségük. V. B. sem készített. Az első tétele­ket már ki is szállították Ausztriába és Libanonba,, ot­tani vevőik natúr kivitelben kérték. Felkészült azonban a gyár nyomottmintás tapéták gyártására is, ezek színben és mintázatban igazodnak az ál­taluk készített függönyökhöz, abroszokhoz. Szovjet típusú automata SZTB-szövőgépaik újfajta damasztáru és egyéb asztalnemű szövésére képe­sek, ezt is kihasználja a vál­lalat — választékbővítésre. Említésre méltó igyekezetük, a felsőruházati cikkek korsze­rűsítése érdekében. Kidolgoz­tak például egy farmerszerű anyagot — Karolinának ne­vezték el —, s ebbői gyer­mekholmikat készíttetnek konfekciópartnereikkel. ★ Évről évre mérhető a soly­mári Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat fejlődése, és igyekezete is: a többféle pia­con értékesíthető cikkek gyár­tásának szorgalmazására. Nyu­gatnémet gyártási eljárás al­kalmazásával kidolgozták pél­dául a nemzetközi szabvá­nyoknak megfelelő műanyag szivattyúcsaládot. Itthon és külföldön ugyancsak jó szol­gálatot tesz vevőinek az össze is csukható műanyagrekesz, ehhez szintén külföldi licen- cet használtak fel. Üj termé­kük az Ikarus autóbuszok pa­dozata alá ragasztható BARI —X műanyaglemez. Alkalma­zásával csökken a járműben;a' zaj, kellemesebb az utazás. Kihasználva az építőipar ad­ta lehetőségeket, számukra is kikísérleteztek egy újdonsá­got: hazai pvc-ből készítenek korszerű tetőszigetelő anyagot. Újdonságnak mondják öntött poliuretán termékeiket is, pél­dául a papírgyárban hasz­nálható hengerbevonatokat, vagy a nagy élettartamú fő­nyomóvízvezetékhez gyártott tömítéseket. A vállalat terme­lésének nagy részét teszik ki a cipőipari alkatrészek, e té­ren is állandóan résen kell lenniük. ★ öt gyáregységgel rendelke­zik a szentendrei Pest megyei Fémipari Vállalat, profiljuk is gazdag, sokrétű, Náluk is több jó példát találtunk arra, mi­ként érhető el, hogy a kecs­ke is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Üj termékeik között elsőként a konténercsa- lád új tagjait említik, ezek valójában fémhuzalráccsal ké­szített oldalfalas raklapok. Al­kalmazásukkal igencsak egy­szerűsíthető a különféle anya­gok tárolása, szállítása. Eme­lővillás targoncával szállítha­tó a kimondottan gumiab- roncstárolására alkalmas fém­állvány. Felkészültek már az importot kiváltó kórházi ágyak előállítójára is, termé­szetesen várják az egészség- ügyi intézmények érdeklődé­sét. És egy érdekességet is találtunk: fejlesztés alatt áll az önszabályzós kondenzvíz- leválasztó berendezésük. En­nek segítségével jelentős mennyiségű energia — gőz — takarítható meg. Figyelemre méltó a szentendreiek törekvé­se a belső anyagmozgatás könnyítésére: e célból tervez­ték az úgynevezett láncvonal szállító kocsit. V. Gy. MimimáBis UgytéiforgisB&m ki egységes munkarend előtt A szabad szombat jó dolog. Egyeseknek. Akik élvezik. Má­soknak viszont?... Csakhogy a „mások”-nak is van szabad szombatjuk. Hát akkor? Az államigazgatási dolgozó, a szabad szombatos — örül; az ügyfél, aki ugyancsak szabad szombatos, hivatalos ügyeit Fakitermelők versenyben Az Ipolyvldéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság királyréti erdészetének dolgozói a XII. pártkongresszus, és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy ez évi tervüket túlteljesítik. szeretné Intézni — mérgelő­dik. Ellentmondás ? Látszó­lag. Hiszen ha a tényeket vizsgáljuk, a szombati csekély ügyfélforgalmat, akkor nincs ellentmondás, de ha Kanyik József, a Pest megyei Tanács V. B. igazgatási osztálya he­lyettes vezetőjének szavaira figyelünk, akkor bizony úgy tűnik... — Most 11 óra 10 perc van — tájékoztatott tegnap dél­előtt az osztályvezető-helyet­tes —, de ügyfél még nem ke­resett föl bennünket. Minden dolgozó itt van, a" folyó mun­kák elvégzésén fáradoznak. A jövő héttől kezdődő egy­séges munkarend megvaló­sítása az osztály dolgozóinak mindenféleképpen kedvező lesz, de vajon a helyi tanácsok ügy­menetét hogyan fogja majd befolyásolni? Arra gondolok ugyanis, hogy a házasságköté­sek zöme például a szombati napokon történik, vagy a heti vásárokra szükséges állatkísé­rő lapok kiadása is sok gon­dot okozhat. Az egységes mun­karendire való áttérés min­denféleképpen helyes intézke­dés, de véleményem szerint menet közben még sokat kell azon majd finomítani... Ugyanerről, a finomításról tájékoztat dr. Pollman Fe­renc, a budai járási hivatal elnökhelyettese is. Elmondta, hogy a hivatalban rendes munkanap van, mégis mini­mális az ügyfélforgalom. Ügy készültek fel az átállásra, hogy a jövő szombattól ügye­letet fognak tartani, de az még nem tisztázott, hogy a hiva­tal fűtését az ügyelet miatt hogyan oldják meg. Egyébként dr. Pollman Ferenc is leszö­gezte: véleménye szerint a községekben nem mellőzhető az ügyeleti rendszer! Rasztovics Anikó, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak előadója viszont nagyon elégedett az új rendszerrel, mart így véleménye szerint megszűnik az a nagyon ne­héz helyzet, ami eddig jellem­ző volt: tehát hogy éppen a szabad szombat miatt egy-egy ügyfél ügyes-bajos dolgával a nem szabad szombatos dolgo­zónak kellett megfelelő tárgy- ismeret nélkül foglalkoznia. Szerinte most az a legfonto­sabb, hogy időben és hatásosan tudatosítsák a megye lakosai­val, az új, egységes munka­rendre való átállást. A Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóságon (Budapest, VII., Mező Imre űt 19/a.), a Ceglédi Tár­sa dalombiztosítá'si Ki ren delt- ségnél (Cegléd, Rákóczi út 7.). valamint a Váci Társadalom- biztosítási Kirendeltségnél (Vác, Széchenyi u. 2.) az egy­séges munkarend megvalósí­tása érdekében 1979. október 20-án, és ettől számított min­den második hét' szombati napján — tehát ebben az év­ben a páros hetek szombatján — szabad szombat van, K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom