Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

Gazdag a szüret Dánvban Jól halad a szőlő szüretelése a dányi Mac vető Termelő­szövetkezet mintegy 180 hektáros szőlészetében. Gazdag ter­més ígérkezik. A leszedett iürtöUet a gyöngyösi pincegaz­daságba szállítják. Barcza Zsolt felvétele IPARI TANULÓK NAPJAI Utánpótlás a szövetkezeteknek A Gödöllő és Vidéke Áfész- nek huszonkét elsőéves ipa­ri tanulója van, akiknek gya­korlati foglalkozásáról gon­doskodnak. Segítik beilleszke-' dósukét is. Éppen ezért ko­molyan vették a Mészöv fel­hívását, s a közeljövőben megtartják az ifjúmunkás és szakmunkás tanuló napokat. Ezek első programja egy ki­sebb házi fórum lesz. össze­jövetel, amelyen az áfász ve­zetői, a fiatalok és gyakorlati oktatóik találkoznak, kicseré­lik tapasztalataikat az ifjú szakmunkások beilleszkedésé­ről. Egy , másik találkozóra az áfész újítói is hivatalosak, akik már most felhívják a fiatalok figyelmét arra, hogy a szakmai megbecsülés egyik . tényezője éppen az lehet, ha leendő pályájukon nyitott szénáméi figyelik: hogyan le­het a munkát elősegíteni új­donságokat hasznosítani vagy éppen ilyet létrehozni. A még távolabbi jövőt szol­gálja, hogy az áfész KISZ-tit- kára a Damjanich és az Imre utcai általános iskolában tart előadást a pályaválasztás előtt állóknak a kereskedelmi mun­káról, az áfész tevékenységé­ről. Több év óta ez a két helybeli iskola adja a szö­vetkezetnek az utánpótlást. — Nem indul levelező okta­tás az idén az Agrártudomá­nyi Egyetem gépészmérnöki karán, mert a harminchét je­lentkező közül csak tízen sze­repeltek elfogadhatpan a fel­vételi vizsgán, ök a jövő tan­évben újabb felvételi nélkül kezdhetik meg tanulmányaikat. MÚZEUMI HÓNAP Életmódunk és lakáskultúránk KÖNYVESPOLC ÉS CSALÁDI CÍMER A Petőfi múzeum előtti szépen gondozott téren gyüle­keztek az érdeklődők a mú­zeumi hónap aszódi megnyi­tó ünnepségére, akiket Asztalos István múzeumigaz­gató köszöntött. Ezer fotó — Hagyomány, hogy min­den év októberében az ér­deklődés középpontjába ke­rülnek a múzeumok — han­goztatta. — A múlt emlékeit, a jelen dokumentumait őrző intézmények ebben a hónap­ban megsokszorozzák ren­dezvényeiket. A gyermekfog­lalkozásoktól a helytörténeti sétákig, a vetélkedőktől az ásatások bemutatásáig nagy választékot kínálnak minden­kinek. akit érdekel lakóhelyé­nek és környékének múltja, akit érdekel az ország tör­ténelme, népművészete stb. Az aszódi múzeum októberben négy kiállítást, ugyanennyi előadást szervez, s ebben a hónapban rendezik meg a múzeum előtti téren a Petőfi- emlékünnepséget, majd a Csi- ky Imre ifjúsági házban a járási versmondó versenyt. Aszódon elsőnek az Élet­mód, lakáskultúra című kiál­lítást nyitotta meg Kiss Pál István járási közművelődési felügyelő. — Rendhagyó kiállításnak adnak otthont a múzeum fa­lai. Rendhagyó, mert nem a múltat, vagy annak egy sza­kaszát, hanem a mát tárja elénk, s egy kicsit talán vala­mennyiünk életéből tükröz valamit azzal a szándékkal, hogy gondolkozzunk, töp­rengjünk mindennapjainkról, életmódunkról, eszményeink­ről. Példa ez a kiállítás a múzeumok közművelődési te­vékenységére is. Azt példázza, hogy a fényképek segítségével hogyan vehetjük észre a megoldásra váró gondokat. Példát mutatnak, jót és rosz- szat, ugyanakkor megoldást keresnek, célszerűt, haszno­Polónyi Péter, a gödöllői helytörténeti # gyűjtemény ve­zetője fényképezte az anya­got. Százhúsz lakás belsejét, berendezését ezer fotó őrzi, s ebből a hatalmas anyagból válogatták ki a rendezők, Si­pos Zsuzsa és Odor Katalin, azt a nyolcvanat, amit az ünnepi megnyitóra érkezet­tekkel együtt végignéztem. Sokszor mondjuk, hogy nap­jainkban kézzelfoghatóan egy­más mellett él a XIX. és a XX. század. A kiállított do­kumentumok bizonyítják, hogy jó szemmel ez az együttélés vagy társbérlet látható is. A búboskemence padkájára ál­lított hengeres vaskályha, vagy a sublót szomszédságában elhelyezett asztal, rajta rá­dióval és televízióval, amely­re nagyszerű a rálátás a pá­roságyról; a mestergerendáról a szoba közepébe lógó ptkarú modern csillár valósággal su­gározzák azt a roppant tár­sadalmi átalakulást, amelynek az utóbbi évtizedekben egy­szerre vagyunk tanúi, sze­replői, résztvevői és ezúttal ünnepi közönsége is. Konyhakultusz Esetenként még a kiállított képek szereplői is közülünk kerülnek . ki. Hávízgyörkről négy ismerőst fedeztem fel: Angyal Jánosnét, Fercsik Pálnét, Gábor Antalnét, Ko­vács Miklósnét. Valamennyiért népviseletben, de mindahá- nyan új házuk, lakásuk új bútorai között. Minden ké­pen látszik az új iránti igény. A családi ház, általában a jó lakás iránti igény már csak azért is nő. mert az egyéni vagyongyűjtés más lehetősé­ge, föld, műhely, bolt, meg­szűnt. vagy legalábbis korlá­tozott. Az igények növekedése mellett, ezt még a gödöllői Stromfeld lakótelepen ké­szített dokumentumok is iga­zolják, nem szűnt meg a konyha kultusza. Építészek, szociológusok sokszor bírál­ják a konyhában lakást. A bírálat élét tompítja, ta­A P E S T Y ÉIÍH í B LA P K Ü LÖ 61KIA D > VI. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM 1979. OKTÓBER 13., SZOMBAT Talajművelési bemutató Környezetet, termőföldet véd Aki kitekint a HÉV ablaká­ból, Szilasliget táján láthatja, hogy a domboldalon néhányan teraszosan művelik kertjüket. Ami azt jelenti, hogy mielőtt azt használótb» vonták volna, a telken lépcsősre alakították a terepet. Mondhatni, ősi szak­mai fogás ez, célja, hogy a nagyjából vízszintesre alakí­tott földd'arabkákon éppoly megfelelően gazdálkodhassa­nak, mint síkvidéki parcellá­kon. Eróziós hatás i Az alapvető meggondolás az, hogy amíg a lejtős terüle­teken a lehulló csapadék, fő­képpen a zápor, a talajt le­hordja, a teraszosan műveltnél ez az úgynevezett eróziós kár nagymértékben csökkenthető. A legnagyobb kárt ugyanis az­zal okozza az erózió, hogy a víz a termőréteget, gyakran vele együtt az elvetett mago­kat, no és a műtrágyát is ki­mossa a talajból. Ez a jelenség természetesen nemcsak a kiskertre káros, szenvednek tőle a nagyüze­mek is. Egyebek között ezek­ről a kérdésekről esett szó Ián jogosságát is kétségbe von­ja az a tény. hogy az eddigi paraszti életformában a föld­művelő és állattartó kisparaszt, napjainkban a háztóji kismű­velő, vagy a szerződéses ál­lattartással foglalkozó tsz-tag, amikor a kertben, istállóban, udvaron dolgozik, csak enni jár be a konyhába. Ügy sá­rosán, vizesen, porosán, gumi­csizmában, mikor hogy, ahogy éppen odakint dolgozott. Bi­zony. így nem lehet a lakó­szobába menni. Szükséges a nagyméretű, minden házi munkára, meg beszélgetésre tanyázásra, családi együttlét- re is alkalmas konyha, mely­nek ajtaja udvarról nyílik, le­hetőleg a kert felől, hogy az előszobát is megkíméljék. Csecsebecse Más tapasztalatokban is megerősítik a látogatót a fényképek. A társadalmi ka­paszkodón mindenki csak a közvetlenül előtte haladót, és az elérhetőnek vélt, illetve valóban elérhető lépcsőt lát­ja. Ma a legtöbb Galga menti család leülhetne naponta a háromfogásos ebédhez, ám pem ez kell, étkezési kultú­ránkra egyébként sem volt időnk gondot fordítani, in­kább a látszatós emeletes ház, még akkor is, ha nem alkal­mas a kellemes otthon mele­gének megteremtésére. Változó, kereső életünk má­sát mutatják a gödöllői lakó­telepen készített felvételek is. Martinis üvegek, népies fes­tett tányérok a kombinált szekrény tetején. Bekerete­zett fakuló családi címer a falon, a könyvespolcon a vi­lágirodalom klasszikusainak kötetei. Csecsebecsék sokasá­ga, kézimunkázó asszonyok szerelmes vágya ezernyi öl­téssel a kispárnán: Rózsák il­lata ébresszen. Törekvéseink és megvaló­sult lehetős égéink közötti el­lentmondásokat . fedezünk fel, ha benyitunk a múzeumba. Azt hiszem, ebben az ellent­mondás-tömegben rejlik a további fejlődés titka. Ezt a fejlődést segítené, ha a képek eljutnának a járás községeibe, üzemeibe, azokhoz, akikért az anyag gyűjtői, a kiállítás ren­dezői fáradoztak. Fercsik Mihály azon a szakmai bemutatón, és az azt megelőző rövid eszme­cserén, amelyet a kerepestar- csai, SzMasmenti Tsz-ben ren­dezett meg a gödöllői búza-, borsótermeiési randszer, az ag­rártudományi egyesület Pest megyei szervezete és a Pest megyei Teszöv. A tanácskozáson Z. Molnár Mihály, a Sziliasmenti Tsz el­nöke, gazdaságuk 'eredményeit ismertetve egyebek mellett ar­ról is szólt, hogy a mintegy 4 ezer 200 hektár szántójuknak több mint a fele tartozik a ne­hezen művelhető, eróziós ha­tásnak kitett területekhez. Nagyüzsmileg természetesen más módszerekhez kell folya­modniuk, amikor a talajt és egyúttal a környezetet védő művelést alkalmazzák, mint azt az általunk felhozott egy­szerű kiskerti példa mutat­ta. Hogy mennyire többet és mást kell tenni, azt a bemu­tató témájául választott, s ma még szakmai berkekben is fur- csállott cím: A környezetvédő talajművelési bemutató is je­lezte. Fontosságát azonban mi sem jelzi jobban, mint ami­ről előadásában dr. Stefano- vics Pál akadémikus, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára beszélt. Rétegvonalas szántás Egyebek közt elmondta, hogy egy vizsgálatukban — amelyet részben éppen a Sziliasmenti Tsz területén végeztek — megállapították: az eróziónak kitett földek hozama 20—60 százalékkal kisebbek, mint a sík fekvésű tábláké. Az ilyen területeken másképpen kell a talajt művelni. A művelés mélységét, és még aiz időpont­ját is helyesen keli megvá­lasztani. Egy példa: heves zá­porok idej’án több kár szár­mazhat abból, ha ilyenkor szántanak, mintha egy kicsit késnek vele, mert a friss ta­lajt és tápanyagait az esővíz könnyebben lehordja. A környezetvédelem, bár­milyen furcsa, már itt elkez­dődik, hiszen ha a talajt ez a káros hatás évekig pusztítja, állaga alig vagy csak nagy költséggel tartható fenn. Más­részt a növényzetre permete­zett, szóirt vegyi anyagok le­Petőfi-emlékek Kiállítás Galgamácsán A múzeumi hónap újabb eseményére kerül sor ma, vasárnap, 11 órakor Galga- mácsán a művelődési házban, ahol kiállítás nyílik A gödöl­lői járás népi műemlékei címmel. Megnyitót Asztalos István aszódi múzeumigazgató mond. Másnap, hétfőn este 6-kor az ikladi tanácsházán Petöfi- emlékek Aszód és a Galga mentén címmel tart előadást Asztalos István. Vasárnap Kartalon Szüreti felvonulás Látványos szüreti felvonu­lásban gyönyörködhetnek' a helybéliek és a vendégek va­sárnap, október 14-én, Karta­lon. A program délután há­rom árakor kezdődik, este pe­dig szüreti mulatság lesz. á művelődési házban. mosódva az élővizekbe ke­rül. Az erózió ellen nagyüzemi- leg is sokat tehetünk. Például az ősi rétegvonalas szántással, aminek lényege, hogy a ba­rázdákat nem hegy-völgy irányban húzzák, hanem a le­folyó víz útjára merőlegesen. Az így szántott talaj késlelte­ti, akadályozza a csapadék mozgását, mi több, megfogja a maga számára szükséges ' vi­zet. Ráadásul a tápanyagok és a vegyszerek sem mosódnak ki olyan gyorsain. , Igen ám, de olyan váltva for­gató ekét, amivel rétagvonala- san lehet szántani, nem gyárt a magj'ar ipar, nem forgal­maz a kereskedelem. A kere- pestarcsai bemutatón azonban láttunk ilyeneket, a francia Huard cég gyártja őket. A hat ekefejeset Rába, a négyeset Zetor traktor vontatja. De hát ez csak két példány, de hoz­zájuk hasonlókat, igaz, kisebb munkaszélességűt, már 15—20 éve is láthattunk, azután el­tűntek. Ennek több oka lehet. Régi kívánság Ajz egyik, hogy sem akkor, sem ma nem ment át igazán a szakmai köztudatba, haszná­latuk említett előnye, neve­zetesen, hogy használatuk ré­vén csökken az erózió veszé­lye. A másik: a kis érdeklődés miatt a gyártók és a kereske­delem sem fordított nagyobb goncjot forgalomba hozata­lukra. Ügy látszik, az újtól való idegenkedés ismét meg­buktatott egy jó szakmai el­vet. S lehet, sok év telik még el, míg a jó ötletből, a régi kí­vánságból gyakorlat lesz. Az ekéken kívül is számos gépet bemutattak, amelyek a mostohább körülmények kö­zött gazdálkodó 'szövetkeze­tek segítségére lehetnek. Fehér István Állatorvosi ügyelet Gödöllőn és környékén ok­tóber 14-én, vasárnap: dr. Sző­ke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld- sétány 16. VI. 3. Aszódon és környékén: dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kossuth u. 3. Járási bajnokság Kezdési idők' Az intéző bizottság döntése értelmében a járási labdarú­gó-bajnokság vasárnapi fordu­lóján a serdülök mérkőzései 9 órakor, az ifjúságiaké 12.30- kor és a felnőtteké 14 órakor kezdődnek. Az ifjúságiak és a serdülők táblázatának állása: Ifjúságiak 1. Veresegyház 9 6 2 1 31-11 14 2. Péceí 8 5 1 2 37-12 11 3. Hévízgvörk 7 5 1 1 13- 6 11 4. Galgahévíz 6 4 2 — 13- 2 10 5. Dány 7 4 1 2 17- 8 9 6. Bag 8 4 — 4 23-12 8 7. Domony 8 3 1 4 10-19 7 8. Zsámbok 8 3 — 5 15-16 6 9. Túra 6 3 — 3 9-10 6 10. Isaszeg 7 2 2 3 9-13 6 11. Mogyoród 7 3 — 4 11-26 fi 12. Erdőkertes 6 2 1 3 10-15 5 13. Aszód 7 1 — 6 9-31 2 14. Valkó 5 — — 5 3-18 — 15. Nagytarcsa 2 — — 2 5-11 — ' Serdülők 1. Dány 6 6 — 32- 5 12 2. Kerepestarcsa 5 5 — '— 30- 4 10 3. Iklad 6 5 — 1 22- 8 10 4. Gödöllő 5 3 1 1 19- 5 7 5. Kartal 6 3 — 3 15-20 6 6. Erdőkertes fi 2 1 3 15-15 5 7. Pécel 5 2 — 3 27-19 4 8. Veresegyház 5 2 — 3 12-17 4 9. Valkó 5 — 1 4 2-14 1 10. Vácszentlászló fi — 1 5 0-40 1 11. Isaszeg 5 — — 5 3-35 — Szombati jegyzet Testületek Ezekben a hetekben, ér­tekezletre, választásra ké­szülődve, a járásban és a városban dolgozó párt- és tanácsi testületek is érté­kelik munkájukat, számba veszik az elmúlt néhány év eseményeit, amelyek alakí­tásában tevékenyen részt vállaltak. Önvizsgálatot tartanak különböző bizott­ságok kollektiven és Sze­mélyre szólóan, összefog­lalva, s mintegy sűrítve hosszú esztendők munká­ját. hogy lássák, mit tet­tek jól, hol lehet javítani a módszereken, kire szá­míthatnak a továbbiakban is, s ki az, aki szubjektív vagy objektív okok miatt jobb, ha nem vállal ilyen megbízatást. Minden munkának meg­vannak a maga nehézsé­gei, hallottam egy testüle- leti tagtól, aki immárom a harmadik ciklusban élvezi választói bizalmát, de van egy olyan tényező, amit ugyan sosem fogunk tud­ni megszüntetni, s néha- néha lehangolja az embert. Arra gondolok, folytatta, hogy tevékenységünknek nincs látszatja, a legrit­kább esetben mondhatom, ezt én csináltam, ez vagy az az én javaslatomra épült fel, készült el. Fejtegetésével a testüle­tek talán leglényegesebb sajátosságára mutatott rá. Nevezetesen a kollektivi­tásra. A vezető testületek­nek a végső döntés a fel­adata, .a határozathozatal. Többnyire szakemberek ál­tal előkészített, albizottsá­gok sokszorosan átrágott előterjesztéseit vitatják meg, és hagyják jóvá. Megesik persze, hogy meg­esik, éppen egy olyan tes­tületi tag, aki nem szak­embere az adott tárgykör­nek, vesz észre hiányossá­gokat, avagy áll elő vala­mi' j'ó ötlettel, ámde még ilyenkor sem érezheti azt a személyességet, mintha az egészet ö alkotta volna meg. Panaszkodó ismerősöm alighanem csodálkozna, ha látná, mekkora ügyet far ragtam apró sóhajából, s, tiltakozna, nem kell ezt olyan tragikusan felfogni, hiszen nagyon is tisztában van az effajta közösségi munka jellegével, és igen­is a sajátjának érzi mind­azt, amit együtt munkál­tak ki, együtt döntöttek el, még akkor is, ha megvaló­sításban közvetlenül nem vett részt. S most is igaza volna. Így kerek a világ, mond­hatnánk, bánat és öröm, siker és kudarc szépen megfér egymás ’mellett. Ma- gasztosabban fogalmazva: ebben az esetben is szub­jektív és objektív kölcsön­hatásáról, dialektikus egy­ségéről van szó. Bárhogy ragozzuk is, a lényeg, hogy azok, akik egyáltalán szó­ba jöhetnek a bizottságok­ban való részvételre, már korábban is a közügyek iránt érdeklődő emberek voltak. Részben ezzel magyaráz­hatók a személyüket illető tévedések is. Mert nem ál­líthatjuk, .hogy a gyakor­lati munkában valamennyi testületi tagról kitűnő bi­zonyítványt állíthatunk ki. Kiderülhet, a gyakori fel­szólalót nem a közügyek előre vitelének olthatatlan vágya sarkallta, hanem csak ágált, szerette halla­ni saját hangját sokak tár­saságában, s a mindenna­pos aprómunkában alig- alig használható. Előfordul ennek ellenkezője is. Mun­káját jól végző, rendes, se­gítőkész valakit választa­nak meg, mondván, majd belejön a szereplésbe. Mégsem jön bele, mert lé­nyegében magábaforduló alkat, aki ugyan bárkinek szívesen segít, de hiányzik belőle a kezdeményező­készség, nem képes hatni másokra. Néhány példánkkal a testületi munka sokrétű, szerteágazó feladatköréből csupán morzsákat irtunk le, felvillantva, mit is vesznek számba, amikor négy-öt év történéseit ösz- szegezik. Kör Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom